Ugrás a tartalomhoz

„B–1 Lancer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Külső hivatkozások: {{Az amerikai légierő fegyverei}}
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
27. sor: 27. sor:
A '''B–1 Lancer''' stratégiai nehézbombázó repülőgép, melyet a hetvenes években fejlesztettek az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, a [[B–52 Stratofortress]] nehézbombázók leváltására. Az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlődése (elsősorban a szilárd hajtóanyagú rakéták megjelenése) a stratégiai nehézbombázó repülőgépek fenntartását okafogyottá tette, ezért a repülőgép fejlesztését leállították.
A '''B–1 Lancer''' stratégiai nehézbombázó repülőgép, melyet a hetvenes években fejlesztettek az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban, a [[B–52 Stratofortress]] nehézbombázók leváltására. Az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlődése (elsősorban a szilárd hajtóanyagú rakéták megjelenése) a stratégiai nehézbombázó repülőgépek fenntartását okafogyottá tette, ezért a repülőgép fejlesztését leállították.


[[1981]]-ben a [[Ronald Reagan|Reagan-kormányzat]] az általános fegyverkezési programja részeként újraindította a B–1 programot, kissé módosított formában, ez lett a B–1B, amelyből összesen 100 darabot gyártottak [[1986]]–[[1992]] között. Később a flotta létszámát, részben a magas fenntartási költségek miatt, 60 darabra csökkentették, a kivont gépek alkatrészeit felhasználják a működő gépeken. A repülőgépre a pilóták a ''Lancer'' megnevezés helyett a ''Bone'' (''csont'') szót használják, ez valószínűleg a ''B–ONE'' (''B–1'') szókapcsolatból ered. A B–1 program hatására, annak ellensúlyozására kezdték el fejleszteni a szovjet [[Tu–160]] nehézbombázót.
[[1981]]-ben a [[Ronald Reagan|Reagan-kormányzat]] az általános fegyverkezési programja részeként újraindította a B–1 programot, kissé módosított formában, ez lett a B–1B, amelyből összesen 100 darabot gyártottak [[1986]]–[[1992]] között. Később a flotta létszámát, részben a magas fenntartási költségek miatt, 60 darabra csökkentették, a kivont gépek alkatrészeit felhasználják a működő gépeken. A repülőgépre a pilóták a ''Lancer'' megnevezés helyett a ''Bone'' ''(csont)'' szót használják, ez valószínűleg a ''B–ONE'' ''(B–1)'' szókapcsolatból ered. A B–1 program hatására, annak ellensúlyozására kezdték el fejleszteni a szovjet [[Tu–160]] nehézbombázót.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2010. január 11., 01:06-kori változata

Sablon:Repcsiadat A B–1 Lancer stratégiai nehézbombázó repülőgép, melyet a hetvenes években fejlesztettek az Amerikai Egyesült Államokban, a B–52 Stratofortress nehézbombázók leváltására. Az interkontinentális ballisztikus rakéták fejlődése (elsősorban a szilárd hajtóanyagú rakéták megjelenése) a stratégiai nehézbombázó repülőgépek fenntartását okafogyottá tette, ezért a repülőgép fejlesztését leállították.

1981-ben a Reagan-kormányzat az általános fegyverkezési programja részeként újraindította a B–1 programot, kissé módosított formában, ez lett a B–1B, amelyből összesen 100 darabot gyártottak 19861992 között. Később a flotta létszámát, részben a magas fenntartási költségek miatt, 60 darabra csökkentették, a kivont gépek alkatrészeit felhasználják a működő gépeken. A repülőgépre a pilóták a Lancer megnevezés helyett a Bone (csont) szót használják, ez valószínűleg a B–ONE (B–1) szókapcsolatból ered. A B–1 program hatására, annak ellensúlyozására kezdték el fejleszteni a szovjet Tu–160 nehézbombázót.

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz B–1 Lancer témájú médiaállományokat.