„Modellvasút” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. június 18., 17:38-kori változata

modellvasút: A vasútüzem egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) megfelelő léptékű modellje. A modellvasút a vasútmodellezés, mint hobbitevékenység eszköze.

A modellvasút és a vasútmodellezés története

A játékvasutak kora

Angliában 1823-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a gőzmozdony. Megkezdődik a vasutak építése. 1835-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek Belgiumban, Németországban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak madzagon maguk után.

1879-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.

1891-től a vágányok méretarányait a Märklin cég ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
Az első hivatalos méretarány az 1:32 - Spur1 -es lépték.
Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó^[1]
1932-től kezdenek modellsíneket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.

Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.

A tüzeléssel müködő játékmozdonyok az 1920-as évek végéig élték fénykorukat. Az utolsó HR 4921 TIPUSÚ 2c1 tengelyelrendezésű, Heusinger vezérlésű, 1-es építésű nagyságú spirituszégős gőzmozdony 1937-ben épült.(A közelmúltban a MARKLIN újra gyárt gőzüzemű mozdonyokat, ezek azonban áruk és kidolgozottságuk alapján nem annyira a játék- inkább a modellvasút kategóriájába tartoznak.)
A feljegyzések szerint már 1850-ben voltak villamos árammal működtetett játékvasútak.
1897-ben megkezdődött az un. erősáramú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak hálózatról feszültségátalakító közbeiktatásával, kisfeszültségről engedélyezték üzemeltetését.
1897-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket.
A játékvasúti vontatott kocsik (vasúti járművek) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a méretarány nélküli gyártás az 1950-es évekig megmaradt. A vasúti jelzők között az alakjelző egyeduralkodó volt. Méreteik nem voltak valósághűek. A játékvasútakhoz különféle építmények (felvételi épületek, őrházak, hídak, fűtőházak) is épültek.

Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek küleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Edigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)

A vasútmodellezés kezdete

A játékvasút modellvasúttá alakulásának lehetőségei az első világháború után nyíltak meg. A játékgyártók rájöttek, hogy a kisebb lakásokban a kisebb méretű játékok jobban elférnek, illetve ugyanazon a helyen több pályaelemet tudnak elhelyezni. Így jött létre az 1-es méret után a nullás (spur 0 M=1:45), majd 1935-ben -szintén MARKLIN kezdeményezésre- a fél nullás (spur Halb0 vagy ahogyan ma ismerik: H0) méretarány.

Matematikailag a H0 méretaránya M=1:90 lenne, de a korabeli gyártósorokkal kényelmesebb és gazdaságosabb volt az 1:87 léptékkel építeni, így a mai napig ez az érték a H0 méret hivatalos méretaránya. 1935-ben alkották meg az azóta is elterjedtebb egyenáramú táplálási rendszert is.

A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a fényjelzők gyártása. Összefoglalva az 1940-es évek elejére a játékvasútakat már olyan minőségben és választékban gyártották, hogy velük a nagyvasúti üzem kicsinyített mása már megvalósítható volt.

Vasútmodellezés

A vasútmodellezés olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk. (vö:hobbi) Célja a vasúti üzem egészének, vagy valamely részletének a modellezése, saját mércénk szerinti tökéletességgel és kompromisszumokkal, vagy modellező szervezetek által összeállított szabványok, ajánlások alapján.

A vasútmodellezés részterületei

Bővebben: vasútmodellezés

vasúti üzem modellezése:
- pálya, üzemi berendezések építése, biztosító berendezések működésének modellezése
- pályaelemek és jelzők közötti kapcsolat létrehozása,, a vonatbefolyásolás megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján.
- Mindezek együttes megvalósítása a terepasztal építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése.
vasútüzemi létesítmények modellezése: vasúti épületek, fűtőházak, fordítókorongok, jelzők, hídak, alagútak, egyéb tereptárgyak és figurák készítése, építése.
járművek modellezése: normál- és keskeny nyomtávolságú mozdonyok, kocsik városi vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további élethűséget követő alkatrészekkel)
virtuális vasút: A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával

Vasútmodellek gyűjtése

A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik a vasútmodellezés témakörébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a terepasztalra helyezni, illetve üzemeltetni.

A gyűjtéshez nagyobb anyagi erőforrások kellenek. Az sem kizárt, hogy a szabadidő szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb vagyonokat is kifizetnek azok ritkasága miatt.

Jegyzetek

↑ hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.

Források

Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2
Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. ISBN 963 10 07921
Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-11-5028-3
Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-10-6824-2
Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Bp., 1969.

Külső hivatkozások

[1] vatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.

[1]

@@ 9. sor: / 9. sor: @@
 * [[1891]]-től a [[vágány]]ok méretarányait a Märklin [[cég]] ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
-* Az első hivatalos méretarányok:1:32-Spur1,1:45-Spur0.
+* Az első hivatalos méretarány az 1:32 - Spur1 -es lépték.
 * Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó<ref>hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.</ref>
 * [[1932]]-től kezdenek [[modellsín]]eket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.