Ugrás a tartalomhoz

„Feszty Masa” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a A budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai kategória hozzáadva (a HotCattel)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek automatikusan hozzáadva a Wikidata alapján
70. sor: 70. sor:
[[Kategória:1979-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1979-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:A budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai]]
[[Kategória:A budapesti Teleki Blanka Gimnázium diákjai]]
[[Kategória:A Fiumei Úti Sírkertben eltemetett személyek]]

A lap 2024. január 9., 16:34-kori változata

Feszty Masa
SzületettFeszty Mária Adrienne Carmela Lídia Olga
1894. január 31.[1]
Budapest
Elhunyt1979. március 1. (85 évesen)
Ózd
Állampolgárságamagyar
SzüleiJókai Róza
Feszty Árpád
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[2]
Festői pályafutása
Stílusarealizmus
MestereiSzablya-Frischauf Ferenc
A Wikimédia Commons tartalmaz Feszty Masa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Martosi Feszty Masa (Budapest, Terézváros, 1894. január 31.Ózd, 1979. március 1.) magyar festő. Feszty Árpád és Jókai Róza leánya, Laborfalvi Róza unokája és Jókai Mór (nem vér szerinti) unokája.

Életpályája

A nemesi származású martosi Feszty család sarja. Édesapja, martosi Feszty Árpád (1856–1914) festőművész, édesanyja, Jókai Róza (1861–1936) festőművész volt. A festészetet szüleitől, illetve az Iparművészeti Főiskolai évei alatt tanulta meg. A főiskolán Szablya-Frischauf Ferenc tanítványa volt. Ezután Münchenben, illetve Firenzében (1915–1920) teljesedett ki festői művészete.

1922-ben az Ernst Múzeumban került sor első festői kiállítására. 1928–1931 között kollektív kiállításon mutatta be műveit. 1930-ban festette meg élete első nagyobb vallásos jellegű művét Kis Szent Teréz képét. Ennek hatalmas sikere közel száz oltárkép és szentkép megrendeléséhez vezetett templomok és kolostorok részéről.

1936-ban idős édesanyja tragikus halálos tűzbalesete miatt összeomlott. Felépülése után teljesen az isteni transzcendens felé fordult. Fáradhatatlanul ontotta műveit háborúval, kommunista vallásüldözéssel dacolva, éhbérért vagy akár ingyen is.

Élete utolsó két és fél évére a Borsod megyei Domaházára költözött. Mindig élő modell után dolgozott, különösen a szemek ábrázolásában alkotott nagyot. Embereket, állatokat különösen nagy szeretettel festett. Sorban ajándékozta oda dedikált képeit azoknak, akiket élete végső állomásán megkedvelt. Zenét is szerető, fáradhatatlanul munkálkodó művész volt.

1979. március 1-jén az ózdi kórházban hunyt el, domaházai búcsúztatása után, a Kerepesi temetőbe, dédanyja és édesanyja közös sírjába temették el.

Művészete

Leginkább oltárképeket, portrékat és tájképeket festett. Művészetére az olasz zeneiség hatott. Képein a rajzok ünnepélyes színvilága díszes hatással jelent meg. Kompozíciói kiegyensúlyozottak, tájképei barátságosak voltak. Édesanyjáról és Kallós Ede szobrászról készített portréi a Magyar Nemzeti Galériában láthatóak. Oltárképei láthatóak többek között a Baross Gábor-telepi templomban,[3] a budapesti piarista rendházban,[4] Nagymagyar,[5] Páty,[6] Pilisszántó,[7] Pilisszentiván,[8] Rácalmás,[9] és Tököl[10] templomaiban, illetve a remetekertvárosi bazilikában[11] és a szombathelyi székesegyházban.,[12] Albertirsán, az irsai evangélikus templomban, Óbudán a Szentháromság-templomban.

Művei

Jókai Mórral való rokonsága

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Benke József
(1781–1855)
 
Rácz Zsuzsánna
 
 
 
 
 
Jókay József
(1781–1837)
 
Pulay Mária
(1790–1866)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Lajos
(1809–1854)
 
Meszlényi Mária
(1813–1889)
 
Jeremiás Karolina
 
id. Lendvay Márton
(1807–1858)
 
Laborfalvi Róza
(1817–1886)
 
Jókai Mór
(1825–1904)
 
Nagy Bella
(1879–1947)
 
Jókay Károly
(1814–1902)
 
Jókai Eszter
(1816–1889)
 
Váli Ferenc
(1810–1882)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Fáncsy Ilka
(1842–1904)
 
ifj. Lendvay Márton
(1830–1875)
 
 
 
 
 
Benke Róza
(1836–1861)
 
 
 
Rehrenbeck Szilveszter
(1819–1910)
 
Linzmajer Jozefa
(1822–1885)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Jókai Róza
(1861–1936)
 
Feszty Árpád
(1856–1914)
 
Feszty Adolf
(1846–1900)
 
Feszty Gyula
(1854–1912)
 
Feszty Béla
(1868–1928)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Feszty Masa
(1895–1979)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Emléktáblája:
I. kerület, Tóth Árpád sétány 6.
Jókai Róza (Feszty Árpádné), Laborfalvi Róza (Jókai Mórné) és Feszty Masa sírja Budapesten. Zala György szobrászművész alkotása (1887) Kerepesi temető: 34/2-1-3.

Irodalom

  • Dr. Pipics Zoltán : Feszty Masa. Száz magyar festő (Budapest, 1943)
  • Lyka Károly: Feszty Masa. Festészetünk a két világháború között (Budapest, 1956)
  • Erdőssy Béla: Feszty Masa. Korunk magyar egyházművészete (Budapest, 1983
  • Kontha Sándor: Feszty Masa. Magyar művészet 1919-194. (Budapest, 1985)
  • Feszty István: A Feszty család története (Tatabánya, 1989)
  • Kerékgyártó Mihály: Feszty Masa festményei a domaházi templomban (Honismeret, 1990., 5-6.)

Jegyzetek

Források

További információk