„Ókatolikusok” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2022. július 1., 15:47-kori változata

Az ókatolikusok a római katolikus egyházból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az I. vatikáni zsinat után elutasították a pápai tévedhetetlenség (lat. infallibilitas) tanát, amely a pápa (kizárólag hit és erkölcs dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembeállás miatt választották. Első kongresszusukat 1871-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. 1873-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. 1889-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.

A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már 1989-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat 1994-ben született meg, 1996 pünkösdjén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.

Az ókatolikusok sok országban különálló egyházat alkotnak. Néhány helyen működnek – nem bejegyzett egyházként. Ma már nincs jelentős számú magyar tagja Szlovákiában. Magyarországon 2010-ben indult újra az ókatolicizmus, 2011-ben pedig már érvényesen fölszentelt püspökkel, önálló szervezetként működik a Magyar Ókatolikus Misszió. 2012 novemberében jött létre a Magyarországi Keresztény-katolikus Misszió, amely az ókatolikus Scrantoni Unió része. 2014 januárjától a Magyarországi Ókatolikus Egyház nevet viseli. A 2008 ban megalakult "Boldog Teréz anya egyház" mely később a " Krisztus Keresztje Keresztény egyház" néven működik 2013 óta, rendezve "egyházi státuszát" 2017 től a Svájci Független Ókatolikus Egyház Magyarországi tagegyházaként végzi szolgálatát, 4 egyházmegyében, 25 gyülekezetben Juhász Gergely Püspök Apostoli Kormányzó vezetésével 1 püspök , 8 pap , 3 diakónus , 5 akolitus , 4 apáca és 3 szerzetes segíti munkáját. Eme tagegyház tagja a Guid of the Holy Apostles nemzetközi és egyetemes Ókatolikus egyházi uniójának.

Főbb különbségek a katolikus valláshoz képest

Az ókatolikus hit több pontban különbözik a katolikus hitelvektől. A fontosabbak:

Az ókatolikusok a Szent Hagyományt az Újszövetség összeállításával lezártnak tekintik.
A római pápa tisztsége első az egyenlő püspökök között, a tisztséget az Egyház, s nem Isten hozta létre. Pápai tévedhetetlenség nincs, sem általános egyházvezetői jogosítvány.
Szűz Mária nem szeplőtlenül született, ez későbbi betoldás a hitelvekbe.

Források

Sasvári László: Ókatolikusok. História 1992./3. [1] Archiválva 2007. szeptember 29-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

Ez a kereszténységgel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Vallásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap 2022. február 16., 12:10-kori változata szerkesztés InternetArchiveBot (vitalap \| szerkesztései) botok 402 261 szerkesztés 1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8.6 ← Régebbi szerkesztés		A lap 2022. július 1., 15:47-kori változata szerkesztés visszavonás Radírpók (vitalap \| szerkesztései) megerősített szerkesztők 2 213 szerkesztés Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: Vizuális szerkesztés Újabb szerkesztés →
1. sor:		1. sor:
	Az '''ókatolikusok''' a [[római katolikus egyház]]ból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az [[I. vatikáni zsinat]] után elutasították a [[pápai tévedhetetlenség]] ([[latin nyelv\|lat.]] ''infallibilitas)'' tanát, amely a [[Pápa (egyházfő)\|pápa]] (kizárólag ''[[Hit (vallás)\|hit]]'' és ''[[erkölcs]]'' dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembeállás miatt választották. Első kongresszusukat [[1871]]-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. [[1873]]-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. [[1889]]-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.		Az '''ókatolikusok''' a [[római katolikus egyház]]ból váltak ki (nincsenek vele egységben), mert az [[Első vatikáni zsinat\|I. vatikáni zsinat]] után elutasították a [[pápai tévedhetetlenség]] ([[latin nyelv\|lat.]] ''infallibilitas)'' tanát, amely a [[Pápa (egyházfő)\|pápa]] (kizárólag ''[[Hit (vallás)\|hit]]'' és ''[[erkölcs]]'' dolgában való) tévedhetetlenségét mondta ki. Nevüket az új dogmával való szembeállás miatt választották. Első kongresszusukat [[1871]]-ben tartották, ahol elhatározták az önálló egyház megalapítását. Második kongresszusukon bizottságot hoztak létre a püspökválasztás előkészítésére. [[1873]]-ban került sor a püspökszentelésre; a püspöki jogfolytonosságot a janzenista holland egyház révén tartják érvényesnek. [[1889]]-ben megalakul az Utrechti Unió, amely kibocsátja az ókatolikus egyház alapokmányát. Istentiszteletüket nemzeti nyelven végzik, két szín alatt áldoznak, és papjaikat nem kötelezik nőtlenségre.

	A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már [[1989]]-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat [[1994]]-ben született meg, [[1996]] [[pünkösd]]jén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.		A nők pappá szentelése kérdésében a német ókatolikus püspöki szinódus már [[1989]]-ben állást foglalt arról, hogy a papi pályát a nők előtt is meg kell nyitni, amiről a végső határozat [[1994]]-ben született meg, [[1996]] [[pünkösd]]jén pedig fel is szenteltek két nőt ókatolikus pappá.