Ugrás a tartalomhoz

„Gemzse” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Szabolcs vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel)
8. sor: 8. sor:
| járás = Vásárosnaményi
| járás = Vásárosnaményi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Varga Sándor ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/16/tjk16044.htm |title=Gemzse települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-29 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
| polgármester = Varga Sándor ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”10önkvál”></ref>
| irányítószám = 4567
| irányítószám = 4567
| körzethívószám = 45
| körzethívószám = 45
43. sor: 43. sor:
A [[Károlyi család]] ez időben itteni részeit ősi örökségnek tartotta, és ezért csak a fiági leszármazottak osztoztak rajta. [[1827]]-re a gróf [[Károlyi család]] megszerezte a falu felét. A jobbágyfelszabadítás idején 737 lakosa volt, és földesurai a Károlyi és a Petry család kivételével teljesen kicserélődtek.
A [[Károlyi család]] ez időben itteni részeit ősi örökségnek tartotta, és ezért csak a fiági leszármazottak osztoztak rajta. [[1827]]-re a gróf [[Károlyi család]] megszerezte a falu felét. A jobbágyfelszabadítás idején 737 lakosa volt, és földesurai a Károlyi és a Petry család kivételével teljesen kicserélődtek.


==Közélete==
⚫
=== Népcsoportok ===
===Polgármesterei===
* 1990–1994:
* 1994–1998: Juhász András (független)<ref name=”94önkvál”>{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=16&TAZ=044&W=4 |title=Gemzse települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2019-12-08 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002:
* 2002–2006:
* 2006–2010:
* 2010–2014: Varga Sándor ([[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]])<ref name=”10önkvál”>{{cite web |url=http://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk4/16/tjk16044.htm |title=Gemzse települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-12-29 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2014–2019:
* 2019-től:
{{csonk-szakasz}}

⚫
== Népcsoportok ==
[[2001]]-ben a település lakosságának 96%-a [[Magyarok|magyar]], 4%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/15/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>
[[2001]]-ben a település lakosságának 96%-a [[Magyarok|magyar]], 4%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/15/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref>


A lap 2019. december 17., 08:56-kori változata

Gemzse
A harangtorony légifotója
A harangtorony légifotója
Gemzse címere
Gemzse címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterVarga Sándor (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám4567
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség827 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség68,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 08′, k. h. 22° 12′48.133333°N 22.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 08′, k. h. 22° 12′48.133333°N 22.200000°E
Gemzse (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Gemzse
Gemzse
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Gemzse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gemzse témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gemzse község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

Az Északkelet-Nyírség középső részén található, Vásárosnaménytól 11 km-re nyugat-északnyugatra, Kisvárdától 15 km-re délkeletre.

Története

Bár neve személynévi eredetű, mégis későn, a 14. század második felében tűnt fel, az oklevelekben először 1347-ben: Konaki Péter fia István Gemzse felét, "„melyben egy Szent Bertalan tiszteletére fából épült kápolna áll”, más birtokaival együtt eladta 2500 fr-ért Kállai László fiainak. A Kállayak még a század végén is birtokolták.

1426-ban a Losonczy, 1440-ben pedig a Rozsályi Kún és a Kusalyi Jakcs család is birtokosa volt.

A Károlyi család itteni birtoklását 1444-ben említik először az oklevelek. A birtoklás jogcímét Károlyi Bertalanné Kölcsei Miklósi Krisztina hozománya adta.

Úgy látszik, ekkor már egy korábban elpusztult falu – Csókatelek – is hozzá tartozott.

A 16. század elején Károlyi István itteni birtokát Perényi Gábornak, Károlyi Lanc László pedig Drágffy Jánosnak adta el, de 1530-ban János király a Ferdinándhoz pártolt Kenderessy László itteni birtokrészét Károlyi Lanc Zsigmondnak adományozta, így a család birtoklása nem szűnt meg.

A 16. század közepén kis népességű hely lehetett, mert 1556-ban 13 tizedfizető háztartása alapján 65-70 lakója volt.

Ibrányi Ferenc alispán itteni birtokrészét a megye segítségével szerezte, ezért a halála után Szabolcs vármegyére szállott birtokát a közgyűlés határozata szerint a megye nótáriusa kapta meg. Azonban özvegye, Lónyay Katalin még 1628-ban is rendelkezett egy telek felett.

A jogcím az volt, hogy Ibrányi Ferenc feleségének gemzsei jobbágyait nászajándékba kötötte le, és fiúörökös nélkül történt halála után leányai, Tatay Istvánné, Bornemissza Lászlóné Chernel Pálné és a Péchy családbeliek osztoztak ezen az örökségen.

A Károlyi család ez időben itteni részeit ősi örökségnek tartotta, és ezért csak a fiági leszármazottak osztoztak rajta. 1827-re a gróf Károlyi család megszerezte a falu felét. A jobbágyfelszabadítás idején 737 lakosa volt, és földesurai a Károlyi és a Petry család kivételével teljesen kicserélődtek.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Juhász András (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Varga Sándor (Fidesz–KDNP)[1]
  • 2014–2019:
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei

  • A község ék alakú, hajdani piacterén áll a többször felújított, műemlék fa harangtorony, melyet a hajdani toronyépítő jándi paraszt ács Kakuk Imre épített 1789-ben tölgyfából. Jellegzetessége: A környék többi fa harangtornyától különbözik: nincs fenn kerengője. Érdekessége: csak faanyagot használtak hozzá, nemcsak az építéshez, de az összeszereléséhez is.

Az emlékmű tölgyfából lett kifaragva, a lábazata terméskő, ide került az áldozatok nevét tartalmazó márvány emléktábla. Az emlékmű szintén a toronykertben kapott méltó helyet.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Gemzse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Gemzse települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gemzse&oldid=22040959”