Ugrás a tartalomhoz

„Zsurzs Éva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Peadar (vitalap | szerkesztései)
56 000 szerkesztés
Én elhiszem, hogy ő volt az édesanyja, de forrásolni is kéne
Kiegészítettem a kért hivatkozással.
13. sor: 13. sor:
| házastárs = Zsurzs Ágoston (1922?–1988) <small>({{eszközleírás|h.|házasok}} 1945–?)</small>
| házastárs = Zsurzs Ágoston (1922?–1988) <small>({{eszközleírás|h.|házasok}} 1945–?)</small>
| gyermekei = 1. Zsurzs Mária (1946–?)<br>2. [[Zsurzs Kati]] (1955–&nbsp;)
| gyermekei = 1. Zsurzs Mária (1946–?)<br>2. [[Zsurzs Kati]] (1955–&nbsp;)
| szülei = Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) <br> Karikás Emma{{forrás}}
| szülei = Steinhercz Tóbiás (Székely Antal) <br> Karikás Emma
| szakma = filmrendező
| szakma = filmrendező
| iskolái = [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] (1954)
| iskolái = [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színház- és Filmművészeti Főiskola]] (1954)
25. sor: 25. sor:
| IMDb = 0958189
| IMDb = 0958189
}}
}}
'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva'',<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin)|elérés=2017-8-9 |családnév=|keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – Budapest, [[1997]]. [[szeptember 6.]]), [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] filmrendező, [[érdemes művész]].
'''Zsurzs Éva''' (születési neve: ''Steinhercz Éva'',<ref>{{hiv-web |url= https://www.nemzeticegtar.hu/zszs-bt-c0106215181.html |cím= ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin)|elérés=2017-8-9 |családnév=|keresztnév= |munka= Nemzeti Cégtár |nyelv= magyar }}</ref>) ([[Budapest]], [[1925]]. [[szeptember 29.]] – [[Budapest]], [[1997]]. [[szeptember 6.]]), [[Kossuth-díj]]as [[Magyarok|magyar]] filmrendező, [[érdemes művész]].


Zsurzs Éva elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, [[Zsurzs Kati]] színésznő.
Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A [[Magyar Televízió]]nak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, [[Zsurzs Kati]] színésznő.


==Élete==
==Élete==


Fiatal korában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.
Steinhercz Tóbiás (1895-1960)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4X9-SZQ?i=57&cc=1452460 |title=Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DW23-XKQ?i=124&cc=1452460 |title=Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt |accessdate=2019-04-18}}</ref> Fiatal korában [[Budapest XXI. kerülete|Csepelen]] lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott [[Suka Sándor]]ral, [[Donát Lili]]vel és [[Baksa-Soós László]]val.


1950-ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).
1950-ben került a [[Magyar Rádió]]hoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, [[Képessy József (színművész)|Képessy József]], Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is ([[Apáthi Imre]], Dienes Ferenc, Szász Károly, [[Várkonyi Zoltán (színművész)|Várkonyi Zoltán]]).

A lap 2019. április 18., 18:34-kori változata

Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
Gyermekei1. Zsurzs Mária (1946–?)
2. Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozásafilmrendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (1954)
KitüntetéseiSZOT-díj (1966)
Érdemes művész (1970)
Kossuth-díj (1973)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva,[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29. – Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes művész.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya, Zsurzs Kati színésznő.

Élete

Steinhercz Tóbiás (1895-1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatal korában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós, Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című film, melyért Palotai Boris a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott a legjobb eredeti forgatókönyvért. Legsikeresebb tévéjátékai A fekete város, A koppányi aga testamentuma, vagy az Abigél – Szabó Magda regényének folytatásos sorozata.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós volt.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Filmjei

Jegyzetek

  1. ↑ a b c d Freebase-adatdump
  2. ↑ BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  5. ↑ Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsurzs_Éva&oldid=21197319”