Karoling-ház

A Karoling dinasztia irányította a Frank Birodalmat és utódállamait a 8.-tól a 10. századig, miután 751-ben megdöntötték a Merovingok uralmát. Az uralkodóház nevét Martell Károlyról (Carolus Martellus) kapta, aki 732-ben megverte a mórokat a Tours melletti csatában, korábban Pippin-nemzetségként (vagy Pippinidák néven) nevezték őket. Legnagyobb alakja Nagy Károly (latinul Carolus Magnus) volt, akit 800-ban III. Leó pápa a Szent Római Birodalom császárává koronázott.

Történet

A dinasztia két jelentős nemzetség összeolvadásából jött létre. Egyrészt a Pipin-nemzetség másrészt Metzi Arnulf (Szent Arnulf), aki Metz püspökként a 7. század végén nagy befolyással bírt a Meroving királyságokban, közös leszármazottaiból.

Pipin-nemzetség

Austrasiai nemzetség, amely a VII. században tartósan meg tudta szerezni a majordomusi tisztséget. Hatalmuk odáig jutott, hogy idősebb Pipin (-640) fia, I. Grimoald megpróbálta saját fiát, az uralkodó Meroving király adoptált fiaként Childebert néven trónra ültetni. Azonban az apa és fia is 662-ben meghalt. Örökségük Grimolad nővére révén az Arnulfoké lett, azonban mivel a Pipin család volt a tekintélyesebb, ezért Pipin-nemzetségként éltek tovább.

Arnulfingok

Mivel a katolikus egyházban a gergelyi reformokig nem volt általánosan kötelező a cölibátus, Szent Arnulfnak fia született, Ansegisel, aki Szent Beggát (Landeni Pepin lányát) vette feleségül. Mivel a Pipin nemzetség Begga bátyjának 662-es halálával kihalt, fiuk, Herstali vagy más néven középső Pipin örökölte hatalmukat, illetve szerezte meg Austrasia majordomusa tisztséget.

Középső Pipin

Középső Pipin családja és a Frank Birodalom számára is döntő győzelmet aratott 687-ben a terty-i csatában, amelynek következtében mind Austrasia, mind Neustria háznagya ő lett. Ezt követően északon hozzáfogott, hogy a Rajna és a Waal folyókon átkelt frízeket (690, 695) (ez nincs befejezve, gondolom: megsüsse nyárson). Pipin és II. Grimoald nevű fia 714-es halála után özvegye Theudoald nevű unokája nevében próbált meg kormányozni, amely a család hatalmának meggyengüléséhez vezetett. Végül a nemzetség tekintélyét Pipin egyik ágyasától született fia Martell (katonai pöröly) Károly állította újra helyre, aki magához ragadta a hatalmat.

Karolingok

Pipin törvénytelen fia, Martell Károly olyannyira megerősítette hatalmát (tekintélyének a 732-es poitiers-i győzelem óriásit segített) hogy több évig az uralkodó meroving király nélkül kormányzott. Majordomusi tisztségében két fia III. (Kis) Pipin, illetve Karlemann követte, ezáltal a Frank Birodalom újra felosztásra került. Nem tartott azonban ez sokáig mivel Karlemann 747-ben lemondott tisztségéről és Monte Casino kolostorába vonult, majd 754-ben elhunyt.

Kis Pipin a frank előkelők és Zakariás pápa támogatásával (aki a longobárdok elleni küzdelemben kapott segítséget a frankoktól) 751-ben letaszította a trónról, majd kolostorba záratta III. Childerichet, az utolsó Meroving királyt, és elfoglalta a trónt. 752-ben, Zakariás pápa engedélyével, Szent Bonifác frank királlyá koronázta Pipint.

Nagy Károly, Kis Pipin fia, 768-ban lett a frankok királya és III. Leó pápa 800-ban koronázta császárrá, ezzel megerősítette Zakariás pápa 8 évvel korábbi döntését, így vált törvényessé a nem királyi vérből származó Karolingok uralkodói joga.

A verduni szerződésben (843) létrehozott három frank állam mindegyikében a Karolingok uralkodtak.

A nyugati frank királyságban a hatalmat 987-ben átvevő Capeting dinasztia a Karoling család egyik ágából eredt.

A keleti Frank Királyságban, amelyből a Német-római Birodalom kialakult, a Karolingok 911-ig ültek a trónon; utána egy szász hercegi család követte őket.

Családfa

                                      III. Pippin
                                       (714–768)
                                ___________│___________
                                │                     │
                            I. Károly             Karlmann
                            (742–814)             (751–771)
                                │
                            I. Lajos
                            (778–840)
                 _______________│_____________________________________________________________
                 │                            │                 │                            │
              I. Lothár                   I. Pippin         II. Lajos                    II. Károly
             (795–855)                    (797–838)         (804–876)                    (823–877)
       __________│_______________             │             ____│___________________         │
       │            │           │         II. Pippin        │          │           │         │
  II. Lajos     II. Lothár   Károly       (823–864)     Karlmann   III. Lajos II. Károly     │
  (822–875)     (827–869)   (845–863)                   (828–880)  (830–882)   (839–888)     │
            ________________________________________________│           _____________________│
            │                                                           │             │
         Arnulf                                                     II. Lajos    III. Károly
        (850–899)                                                   (846–879)     (847-866)
            │                                     ______________________│_________________
        IV. Lajos                                 │                   │                  │
        (894–911)                            III. Lajos           Karlmann          III. Károly
                                              (863–882)           (866–884)          (879–929)
                                                                                         │
                                                                                    IV. Lajos
                                                                                     (921–954)
                                                                                         │
                                                                                      Lothár
                                                                                     (941–986)
                                                                                         │
                                                                                     V. Lajos
                                                                                     (966–987)

Források

• Epperlein, Siegfried: Nagy Károly. Budapest, Gondolat Kiadó, 1982. ISBN 9632811100
• Papp Imre: Nagy Károly és kora. Debrecen, Csokonai Kiadó,1997. ISBN 9789632601069

Lásd még

• http://www.themolloys.net/molloy/france/carolingian dynasty/carolingian dynasty.htm