„Szudétavidék” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő módosítása: ar:سوديتنلاند |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: gl:Sudetenland |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
[[fa:سودتنلند]] |
[[fa:سودتنلند]] |
||
[[fr:Région des Sudètes]] |
[[fr:Région des Sudètes]] |
||
[[gl:Sudetenland]] |
|||
[[he:חבל הסודטים]] |
[[he:חבל הסודטים]] |
||
[[hr:Sudeti]] |
[[hr:Sudeti]] |
||
A lap 2011. március 20., 17:53-kori változata
 |
Úgy tűnik, hogy ez külső forrás szó szerinti másolata, és ez a szerzői jog megsértését jelentheti. | Győződj meg róla, hogy az azonos szövegek közül melyik keletkezett előbb! Ha tudsz, kérj engedélyt a korábbi külső szöveg felhasználására a Wikipédia:Engedélykérés lapon leírtak szerint, vagy szerkeszd bátran a lapot, és távolíts el minden jogvédett részt belőle! Kövesd a formai és a stilisztikai útmutatóban leírtakat! Ha sikerült eltávolítani a másolt szöveget, vedd le ezt a sablont! |
Szudétavidék (csehül és szlovákul: Sudety; csehül pohraniční území; németül: Sudetenland, lengyelül: Kraj Sudetów) egy történelmi régió Csehország nyugati részén.
Történelem
1938. szeptember 30-án sikerült diplomáciai eszközökkel, négyhatalmi megállapodással, Hitler - Mussolini - Daladier - Chamberlain által aláírt egyezménnyal elérni a Szudéta vidék Németországhoz való csatolását. Hitler ezidáig mást nem tesz, mint érvényesíti a nemzeti önrendelkezés Wilson amerikai elnök által meghirdetett elveit. November másodikán - azaz egy hónappal később - magyarország is visszakapja Csehszlovákiától az elcsatolt Felvidék egy részét. Ezek mind olyan változások, amelyek igazságosabb határokat eredményeznek.
Németország a Szudétavidék elfoglalása során 1938 novemberében néhány kompenzáció nélküli annexiót hajt végre (Krems, Domažlice külvárosai, Gewitsch ipari központja, gablonzi sáv Reichenbergtől délkeletre).
A Reichenberg központú Szudétavidék (29,1 ezer km2 és 3,4 millió lakos) határát az etnikai választóvonal mentén jelölik ki, lényegében az 1918-as osztrák követelés vonalát követve. Németországhoz kerül többek között Pozsony 1919-ben Magyarországtól elcsatolt külvárosa (Pozsonyligetfalu (ném. Engerau an der Donau, szk. Petržalka), valamint Mikulov (ném. Nikolsburg), As (ném. Asch), Znojmo (ném. Znaim), Cheb (ném. Eger), Mariánské Lázně (ném. Marienbad), Karlovy Vary (ném. Karlsbad), Teplice-Šanov (ném. Teplitz-Schönau), Litoměřice (ném. Leitmeritz), Liberec (ném. Reichenberg), Jablonec (ném. Gablonz), Trutnov (ném. Tratenau), Moravská Třebová (ném. Mährisch Trübau), Opava (ném. Troppau) és a hultschini terület. A cseh etnikum legnyugatibb pontján Domažlice (ném. Taus) csehszlovák kézen marad, azonban a helység nyugati szélén már német területen halad a Karlsbadot Regensburggal összekötő országút. Ezzel fejeződik be tulajdonképpen az Osztrák–Magyar Monarchia feldarabolása, abban az értelemben, hogy most tűnnek el végleg a régi állam külső határai (kivétel a svájci határ, a Karni-Alpok rövid szakasza és a Lengyelországot a Szovjetuniótól elválasztó Zbrucz folyó).