Ugrás a tartalomhoz

„Mannheim” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Frank-m (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Boni02 (vitalap | szerkesztései)
1 szerkesztés
Polgármester aktualizálása (Oberbürgermeister)
 
(47 közbenső módosítás, amit 33 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|Mannheim német városról}}
{{nincs forrás}}

{{Német település infobox
{{Német település infobox
|név = Mannheim
|név = Mannheim
5. sor: 6. sor:
|kép = Mannheim Innenstadt.jpg
|kép = Mannheim Innenstadt.jpg
|képaláírás = Mannheim belvárosa
|képaláírás = Mannheim belvárosa
|címer = Wappen Mannheim 2011.png
|zászló =
|zászló =
|embléma1 =
|embléma1 =
18. sor: 18. sor:
|tartomány = [[Baden-Württemberg]]
|tartomány = [[Baden-Württemberg]]
|kormányzati kerület =
|kormányzati kerület =
|kerület =
|járás =
|rang =
|rang =
|kerületei =
|kerületei =
|alapítás éve =
|alapítás éve =
|alapítás éve forrás =
|alapítás éve forrás =
|polgármester = Peter Kurz ([[Németország Szociáldemokrata Pártja|SPD]])
|polgármester = Christian Specht ([[Kereszténydemokrata Unió|CDU]])
|irányítószám = 68001–68309
|irányítószám = 68001–68309
|körzethívószám =
|körzethívószám =
42. sor: 42. sor:
}}
}}


'''Mannheim''' [[Stuttgart]] után [[Baden-Württemberg]] tartomány második legnagyobb [[város]]a [[Németország]]ban. A történelmi [[Rajnai Palotagrófság|Kurpfalz vidék]] (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a [[Rajna-Neckar háromszög]]nek gazdasági és kulturális centruma. A [[Rajna-vidék–Pfalz|rajna–pfalzi]] szomszédvárosával, [[Ludwigshafen]]nel ({{formatnum:160000}} fő) Mannheim csak a [[Rajna|Rajnán]] határos.
'''Mannheim''' [[Stuttgart]] után [[Baden-Württemberg]] tartomány második legnagyobb [[város]]a [[Németország]]ban. A történelmi [[Rajnai Palotagrófság|Kurpfalz vidék]] (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a [[Rajna-Neckar háromszög]]nek gazdasági és kulturális centruma. A [[Rajna-vidék-Pfalz|rajna–pfalzi]] szomszédvárosával, [[Ludwigshafen]]nel ({{szám|160000|fő}}) Mannheim csak a [[Rajna|Rajnán]] határos.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
48. sor: 48. sor:


A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim [[Heidelberg]] mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: [[Frankfurt am Main]] 70 km-re északra és [[Stuttgart]] 135 km-re délkeletre.
A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim [[Heidelberg]] mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: [[Frankfurt am Main]] 70 km-re északra és [[Stuttgart]] 135 km-re délkeletre.

== Éghajlata ==
{{Éghajlattáblázat
|név = Mannheim <small>(1981–2010)</small>
|metric first = Yes
|single line = Yes
|Jan_max = 16.4
|Feb_max = 20.2
|Mar_max = 26.1
|Apr_max = 32.0
|Maj_max = 33.2
|Jun_max = 38.9
|Jul_max = 39.0
|Aug_max = 39.8
|Sep_max = 34.3
|Okt_max = 28.5
|Nov_max = 22.6
|Dec_max = 17.5
|year_max = 39.8
|Jan_átl_max = 4.7
|Feb_átl_max = 6.7
|Mar_átl_max = 11.6
|Apr_átl_max = 16.2
|Maj_átl_max = 20.6
|Jun_átl_max = 23.7
|Jul_átl_max = 26.1
|Aug_átl_max = 25.9
|Sep_átl_max = 21.2
|Okt_átl_max = 15.3
|Nov_átl_max = 8.9
|Dec_átl_max = 5.3
|year_átl_max = 15.50
|Jan mean C = 1.8
|Feb mean C = 2.8
|Mar mean C = 6.7
|Apr mean C = 10.7
|Maj mean C = 15.2
|Jun mean C = 18.2
|Jul mean C = 20.3
|Aug mean C = 19.9
|Sep mean C = 15.6
|Okt mean C = 10.7
|Nov mean C = 5.7
|Dec mean C = 2.8
|year mean C = 10.85
|Jan_átl_min = -1.3
|Feb_átl_min = -0.8
|Mar_átl_min = 2.3
|Apr_átl_min = 5.0
|Maj_átl_min = 9.4
|Jun_átl_min = 12.4
|Jul_átl_min = 14.5
|Aug_átl_min = 14.2
|Sep_átl_min = 10.6
|Okt_átl_min = 6.7
|Nov_átl_min = 2.5
|Dec_átl_min = -0.0
|year_átl_min = 6.28
|Jan_min = -18.7
|Feb_min = -21.1
|Mar_min = -13.6
|Apr_min = -6.4
|Maj_min = -0.1
|Jun_min = 4.0
|Jul_min = 4.7
|Aug_min = 5.3
|Sep_min = 2.5
|Okt_min = -5.0
|Nov_min = -8.7
|Dec_min = -18.3
|year_min = -21.1
|precipitation colour = green
|Jan_átl_csapadék = 40.9
|Feb_átl_csapadék = 43.1
|Mar_átl_csapadék = 50.8
|Apr_átl_csapadék = 49.3
|Maj_átl_csapadék = 72.5
|Jun_átl_csapadék = 66.6
|Jul_átl_csapadék = 76.0
|Aug_átl_csapadék = 57.7
|Sep_átl_csapadék = 54.1
|Okt_átl_csapadék = 56.4
|Nov_átl_csapadék = 53.5
|Dec_átl_csapadék = 54.1
|year_átl_csapadék = 675.0
|Jan_napos= 55.2
|Feb_napos= 85.6
|Mar_napos= 124.0
|Apr_napos= 180.2
|Maj_napos= 214.1
|Jun_napos= 219.1
|Jul_napos= 235.1
|Aug_napos= 222.1
|Sep_napos= 164.1
|Okt_napos= 108.8
|Nov_napos= 59.0
|Dec_napos= 44.9
|year_napos= 1712.2
|forrás = Data derived from [[Deutscher Wetterdienst]],<ref>{{cite web
|url=http://www.dwd.de/bvbw/appmanager/bvbw/dwdwwwDesktop?_nfpb=true&_pageLabel=_dwdwww_klima_umwelt_klimadaten_deutschland&T82002gsbDocumentPath=Navigation%2FOeffentlichkeit%2FKlima__Umwelt%2FKlimadaten%2Fkldaten__kostenfrei%2Fausgabe__monatswerte__node.html%3F__nnn%3Dtrue
|title=Ausgabe der Klimadaten: Monatswerte
}}</ref><ref>{{cite web
|url= http://www.wettergefahren-fruehwarnung.de/Artikel/dekaden_jan.htm
|title=Dekadenrekorde
}}</ref>
|date=November 2015
}}


== Története ==
== Története ==
Először valószínűleg a [[Lorsch]]i kódexben említik 766-ban, [[1607]]. [[január 24.|január 24-én]] városi rangot nyert, miután a választófejedelem IV. (Pfalzi) Frigyes lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.
Először valószínűleg a [[Lorsch]]i kódexben említik 766-ban, [[1607]]. [[január 24.|január 24-én]] városi rangot nyert, miután a választófejedelem [[IV. Frigyes pfalzi választófejedelem|IV. (Pfalzi) Frigyes]] lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.

Fellendülését a [[barokk kor]]ban annak köszönhette, hogy 1720-ban hercegi székhely lett. A [[18. század]]ban a város kulturális életét opera, tudományos akadémia, zeneművészeti főiskola és művészeti gyüjtemények jellemezték. A második világháború során műemlékei nagyrészt elpusztultak, azonban néhányat sikerült eredeti formájába helyreállítani. Az újjáépítés s során megőrizték az óváros jellegzetes, eredeti utcahálózatát; az egymást derékszögben keresztező utcákat, négyzetes formájú háztömböket, melyek betűvel és számmal vannak jelölve.

== Közlekedés ==
[[1896]] óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont [[Stuttgart]] és [[Frankfurt]] között. [[Németország]] második legnagyobb [[Mannheim Hauptbahnhof|főpályaudvara]] van itt és itt van [[Európa]] legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.


==Népesség==
[[1896]] óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont [[Stuttgart]] és [[Frankfurt]] között. [[Németország]] második legnagyobb főpályaudvara van itt és itt van [[Európa]] legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.
{{népességdiagram}}


== Találmányok ==
Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg [[Karl Drais]] [[1817]]-ben a [[kerékpár]] elődjét, [[1886]]-ban gurult ki az első [[autó]] [[Carl Benz]]től<ref>[http://www.bertha-benz.de Bertha Benz Memorial Route]</ref>, [[1921]]-ben építette meg [[Heinrich Lanz]] az első [[traktor]]t, a mannheimi [[Julius Hatry]] készítette [[1929]]-ben az első [[rakéta|rakétát]] a világon.
Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg [[Karl Drais]] [[1817]]-ben a [[kerékpár]] elődjét, [[1886]]-ban gurult ki az első [[autó]] [[Carl Benz]]től,<ref>[http://www.bertha-benz.de Bertha Benz Memorial Route]</ref> [[1921]]-ben építette meg [[Heinrich Lanz]] az első [[traktor]]t, a mannheimi [[Julius Hatry]] készítette [[1929]]-ben az első [[rakéta|rakétát]] a világon.


=== Címer ===
=== Címer ===
67. sor: 181. sor:
== Népesség ==
== Népesség ==
[[Fájl:Quadratestadt.png|bélyegkép|jobbra|200px|A Belváros rácsos utcaszerkezetű, számokkal és betűkkel jelölik a telkeket]]
[[Fájl:Quadratestadt.png|bélyegkép|jobbra|200px|A Belváros rácsos utcaszerkezetű, számokkal és betűkkel jelölik a telkeket]]
1896-ban a városnak 100&nbsp;000 lakosa volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már 160&nbsp;000 élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban ({{formatnum:333000}} fő). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint {{formatnum:307000}} lakosa volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-ka nem [[németek|német]]. A legnagyobb néprajzi csoportok: [[törökök]] ({{formatnum:19831}}), [[olaszok]] (8324), [[szerbek]] (3550), [[lengyelek]] (3389), [[horvátok]] (2780) és [[görögök]] (2777).
1896-ban a városnak {{szám|100000|lakosa}} volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már {{szám|160000}} ember élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban ({{szám|333000|fő}}). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint {{szám|307000|lakosa}} volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-a nem [[németek|német]]. A legnagyobb néprajzi csoportok: [[törökök]] ({{szám|19831}}), [[olaszok]] (8324), [[szerbek]] (3550), [[lengyelek]] (3389), [[horvátok]] (2780) és [[görögök]] (2777).


== Politika ==
== Politika ==
A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A [[II. világháború]] óta a szociáldemokraták voltak előnyben, azonban a [[CDU]]-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.
A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A [[második világháború]] óta a [[Németország Szociáldemokrata Pártja|szociáldemokraták]] voltak előnyben, azonban a [[Kereszténydemokrata Unió|CDU]]-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.


== Nevezetességek ==
== Nevezetességek ==
[[Fájl:Mannheim-Wasserturm-2005-06-26.jpg|bélyegkép|balra|120px|A [[víztorony]] Mannheim egyik szimbóluma]]
[[Fájl:Mannheim-Wasserturm-2005-06-26.jpg|bélyegkép|balra|120px|A [[víztorony]] Mannheim egyik szimbóluma]]
A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60 méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5 méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.
A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60&nbsp;méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5&nbsp;méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.


A [[Friedrichsplatz]]-tól nyugatra egy [[sétálóutca]] vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette [[Heidelberg]]ben. Károly Tivadar [[választófejedelem]] 1767-ben Mannheimnak ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: [[tűz]], [[víz]], [[levegő]], [[föld]].
A [[Friedrichsplatz]]-tól nyugatra egy [[sétálóutca]] vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette [[Heidelberg]]ben. [[Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem|IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem]] 1767-ben Mannheimnek ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: [[tűz]], [[víz]], [[levegő]], [[föld]].


Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a [[Neckar]]t szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi [[városháza (Mannheim)|városháza]], és a Szt. Sebestyén templom.
Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a [[Neckar]]t szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi [[városháza (Mannheim)|városháza]], és a Szt. Sebestyén templom.


A mannheimi kastély volt a pfalzi választófejedelmek székhelye. [[1720]]-tól [[1760]]-ig építették, a [[versailles-i kastély]] után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.
A mannheimi kastély volt a [[Pfalz uralkodóinak listája|pfalzi választófejedelmek]] székhelye. [[1720]]-tól [[1760]]-ig építették, a [[versailles-i kastély]] után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.


== Parkok ==
== Parkok ==
[[Fájl:ImPark2.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A Luisenpark]]
[[Fájl:ImPark2.jpg|bélyegkép|jobbra|220px|A Luisenpark]]
A 41 [[hektár]]os Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimban tartották a [[Bundesgartenschau]] rendezvényt. Közel a belvároshoz a [[Neckar]] partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a [[növényház]]nak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.
A 41 [[hektár]]os Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimben tartották a [[Bundesgartenschau]] rendezvényt. Közel a belvároshoz a [[Neckar]] partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a [[növényház]]nak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.


A [[Herzogengriedpark]] a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik [[Neckarstadt]]ban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „[[Multihalle]]”.
A [[Herzogengriedpark]] a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik [[Neckarstadt]]ban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „[[Multihalle]]”.
91. sor: 205. sor:


== Képek ==
== Képek ==
<center><gallery>
<gallery class="center">
Fájl:Victoria-Turm in Mannheim.jpg|[[Viktória-torony]]
Fájl:Victoria-Turm in Mannheim.jpg|[[Viktória-torony]]
Fájl:Mannheim-jesuitenkirche.JPG|Jezsuita templom a belvárosban
Fájl:Mannheim-jesuitenkirche.JPG|Jezsuita templom a belvárosban
Fájl:Mannheim Rathaus Marktplatz 2005.jpg|A városháza és a piac
Fájl:Mannheim Rathaus Marktplatz 2005.jpg|A városháza és a piac
Fájl:Mannheimer fernmeldeturm.jpg|A tévétorony
Fájl:Mannheimer fernmeldeturm.jpg|A tévétorony
Fájl:Yavuz_Sultan_Selim_Moschee_Mannheim_2019.jpg|Yavus Sultan Selim Mecset
</gallery></center>
</gallery>

== Városkép ==
{{széles kép|Mannheim banner.jpg|1300px|<center>Panorámakép a városról</center>}}


== Mannheimi találmányok ==
== Mannheimi találmányok ==
<center><gallery>
<gallery class="center">
Fájl:draisine1817.jpg|Az első [[kerékpár]], [[Karl von Drais|Karl Freiherr von Drais]] műve (1817)
Fájl:draisine1817.jpg|Az első [[kerékpár]], [[Karl von Drais|Karl Freiherr von Drais]] műve (1817)
Fájl: 1885Benz.jpg|Az első [[autó]], [[Carl Benz]] műve (1885)
Fájl: 1885Benz.jpg|Az első [[autó|automobil]], [[Karl Benz|Carl Benz]] műve (1885)
Fájl:Werkstatt Carl Benz.png|Carl Benz műhelye Mannheimban (T6, 11)
Fájl:Werkstatt Carl Benz.png|Carl Benz műhelye Mannheimban (T6, 11)
Fájl:berthabenzmemorialrouteschild.jpg|A Bertha Benz Emlékút hivatalos jele, amely a világ első hosszútávú autós útjára, a Mannheimból [[Pforzheim]]ba (104 km) [[1888]]-ban tett túrára emlékeztet
Fájl:berthabenzmemorialrouteschild.jpg|A Bertha Benz Emlékút hivatalos jele, amely a világ első hosszútávú autós útjára, a Mannheimból [[Pforzheim]]ba (104&nbsp;km) [[1888]]-ban tett túrára emlékeztet
</gallery></center>
</gallery>


== Partnervárosok ==
== Partnervárosok ==
110. sor: 228. sor:
* {{Zászló|Franciaország}} [[Toulon]], [[Franciaország]] [[1959]] óta
* {{Zászló|Franciaország}} [[Toulon]], [[Franciaország]] [[1959]] óta
* {{Zászló|Németország}} [[Charlottenburg]], [[Németország]] [[1961]] óta
* {{Zászló|Németország}} [[Charlottenburg]], [[Németország]] [[1961]] óta
* {{Zászló|Kanada}} [[Windsor]], [[Kanada]] [[1980]] óta
* {{Zászló|Kanada}} [[Windsor (Ontario)|Windsor]], [[Kanada]] [[1980]] óta
* {{Zászló|Németország}} [[Riesa]], [[Németország]] [[1988]] óta
* {{Zászló|Németország}} [[Riesa]], [[Németország]] [[1988]] óta
* {{Zászló|Moldova}} [[Chişinău]], [[Moldova]] [[1989]] óta
* {{Zászló|Moldova}} [[Chișinău]], [[Moldova]] [[1989]] óta
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Bromberg]], [[Lengyelország]] [[1991]] óta
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Bydgoszcz]] (Bromberg), [[Lengyelország]] [[1991]] óta
* {{Zászló|Litvánia}} [[Klaipėda]], [[Litvánia]] [[2002]] óta
* {{Zászló|Litvánia}} [[Klaipėda]], [[Litvánia]] [[2002]] óta
* {{Zászló|Kína}} [[Zhenjiang]], [[Kína]] – [[2004]] óta
* {{Zászló|Kína}} [[Csencsiang]], (Zhènjiāng)[[Kína]] – [[2004]] óta


==Források==
* Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság {{ISBN|963 243 025 5}}
== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* [http://www.mannheim.de/ Mannheim hivatalos oldala]
{{commonskat|Mannheim}}
* [https://web.archive.org/web/20050206201906/http://www.wishyouwerehere.de/ Rhein-Neckar Metropoliten Region Visitors' Site]
* [http://www.vrn.de/ Verkehrsverbund Rhein-Neckar (Rhine-Neckar Transport)]
* [http://www.stadtpark-mannheim.de/ Parks in Mannheim]
* [http://www.bertha-benz.de/indexen.php?inhalt=home/ Bertha Benz Memorial Route]
* [https://web.archive.org/web/20060613085501/http://home.mannheim.army.mil/sites/local/ U.S. Army Garrison Mannheim homepage]


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Németország|-}}
{{Portál|Németország|-|Földrajz}}


{{csonk-német település}}
[[Kategória:Baden-Württemberg települései]]


[[Kategória:Baden-Württemberg települései]]
[[en:Mannheim]]
[[af:Mannheim]]
[[Kategória:Mannheim| ]]
[[als:Mannheim]]
[[am:ማንሃይም]]
[[ar:مانهايم]]
[[be:Горад Мангейм]]
[[be-x-old:Мангайм]]
[[bg:Манхайм]]
[[br:Mannheim]]
[[ca:Mannheim]]
[[cs:Mannheim]]
[[cy:Mannheim]]
[[da:Mannheim]]
[[de:Mannheim]]
[[el:Μάνχαϊμ]]
[[eo:Mannheim]]
[[es:Mannheim]]
[[et:Mannheim]]
[[eu:Mannheim]]
[[fa:مانهایم]]
[[fi:Mannheim]]
[[fr:Mannheim]]
[[frr:Mannheim]]
[[fy:Mannheim]]
[[gl:Mannheim]]
[[he:מנהיים]]
[[hr:Mannheim]]
[[hsb:Mannheim]]
[[id:Mannheim]]
[[io:Mannheim]]
[[is:Mannheim]]
[[it:Mannheim]]
[[ja:マンハイム]]
[[ka:მანჰაიმი]]
[[kk:Мангейм]]
[[ko:만하임]]
[[ku:Mannheim]]
[[la:Manhemium]]
[[lb:Mannheim]]
[[lmo:Mannheim]]
[[lt:Manheimas]]
[[lv:Manheima]]
[[mk:Манхајм]]
[[mr:मानहाइम]]
[[nl:Mannheim]]
[[nn:Mannheim]]
[[no:Mannheim]]
[[oc:Mannheim]]
[[pdc:Mannheim]]
[[pfl:Monnem]]
[[pl:Mannheim]]
[[pt:Mannheim]]
[[ro:Mannheim]]
[[roa-rup:Mannheim]]
[[ru:Мангейм]]
[[sh:Mannheim]]
[[simple:Mannheim]]
[[sk:Mannheim]]
[[sl:Mannheim]]
[[sq:Manhajmi]]
[[sr:Манхајм]]
[[stq:Mannheim]]
[[sv:Mannheim]]
[[sw:Mannheim]]
[[tr:Mannheim]]
[[ug:Man'géym]]
[[uk:Мангейм]]
[[uz:Mannheim]]
[[vi:Mannheim]]
[[vo:Mannheim]]
[[war:Mannheim]]
[[zh:曼海姆]]
[[zh-min-nan:Mannheim]]

A lap jelenlegi, 2024. június 9., 14:43-kori változata

Ez a szócikk Mannheim német városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mannheim (egyértelműsítő lap).
Mannheim
Mannheim belvárosa
Mannheim belvárosa
Mannheim címere
Mannheim címere		 Mannheim zászlaja
Mannheim zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBaden-Württemberg
JárásRegierungsbezirk Karlsruhe (1973. január 1. – )
PolgármesterChristian Specht (CDU)
Irányítószám68001–68309
Körzethívószám0621
RendszámMA
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség315 554 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2124 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
Terület144,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487778°N 8.466111°EKoordináták: é. sz. 49° 29′ 16″, k. h. 8° 27′ 58″49.487778°N 8.466111°E
Mannheim (Baden-Württemberg)
Mannheim
Mannheim
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Baden-Württemberg térképén
Mannheim weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mannheim témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban. A történelmi Kurpfalz vidék (1720-1778) egykori központja manapság az egyik európai nagyvárosi zónának, a Rajna-Neckar háromszögnek gazdasági és kulturális centruma. A rajna–pfalzi szomszédvárosával, Ludwigshafennel (160 000 fő) Mannheim csak a Rajnán határos.

Fekvése

[szerkesztés]

Mannheim a Felső-Rajnai-síkságon, a Rajna mentén, a Neckar torkolatháromszögénél fekszik. A városrészek a Rajna jobb és a Neckar mindkét partján találhatók.

A város egy 2,35 millió lakost számláló nagyvárosi övezetben, a Rajna-Neckar agglomerációs háromszögben fekszik. A Rajna-Neckar régióban Mannheim Heidelberg mellett egy centrumot képez. Mannheim fennhatósága alá tartozik: Edingen-Neckarhausen, Heddesheim, Ilvesheim és Ladenburg. Hasonlónagyságú városok: Frankfurt am Main 70 km-re északra és Stuttgart 135 km-re délkeletre.

Éghajlata

[szerkesztés]
Mannheim (1981–2010) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)16,420,226,132,033,238,939,039,834,328,522,617,539,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)4,76,711,616,220,623,726,125,921,215,38,95,315,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−1,3−0,82,35,09,412,414,514,210,66,72,5−0,06,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)−18,7−21,1−13,6−6,4−0,14,04,75,32,5−5,0−8,7−18,3−21,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)414351497367765854565454675
Havi napsütéses órák száma558612418021421923522216410959451712
Forrás: Data derived from Deutscher Wetterdienst,[3][4]


Története

[szerkesztés]

Először valószínűleg a Lorschi kódexben említik 766-ban, 1607. január 24-én városi rangot nyert, miután a választófejedelem IV. (Pfalzi) Frigyes lerakta az akkori Friedrichsburg alapkövét. Az akkori terv egy rácsszerkezetű utcahálózat volt az erőddel és a hozzátartozó polgárvárossal, ami máig megmaradt, manapság ezt „négyzetvárosnak” nevezik.

Fellendülését a barokk korban annak köszönhette, hogy 1720-ban hercegi székhely lett. A 18. században a város kulturális életét opera, tudományos akadémia, zeneművészeti főiskola és művészeti gyüjtemények jellemezték. A második világháború során műemlékei nagyrészt elpusztultak, azonban néhányat sikerült eredeti formájába helyreállítani. Az újjáépítés s során megőrizték az óváros jellegzetes, eredeti utcahálózatát; az egymást derékszögben keresztező utcákat, négyzetes formájú háztömböket, melyek betűvel és számmal vannak jelölve.

Közlekedés

[szerkesztés]

1896 óta nagyváros, ma fontos kereskedőváros, és a legfontosabb közlekedési csomópont Stuttgart és Frankfurt között. Németország második legnagyobb főpályaudvara van itt és itt van Európa legnagyobb belkereskedelmi kikötőinek egyike.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1450 és 2022 között
Lakosok száma
570
321 075
332 163
302 794
294 984
318 446
307 730
309 795
299 844
315 554
1450196319701978198519921999200720142022
Adatok: Wikidata

Találmányok

[szerkesztés]

Fontos találmányok származnak Mannheimból. Itt építette meg Karl Drais 1817-ben a kerékpár elődjét, 1886-ban gurult ki az első autó Carl Benztől,[5] 1921-ben építette meg Heinrich Lanz az első traktort, a mannheimi Julius Hatry készítette 1929-ben az első rakétát a világon.

Címer

[szerkesztés]

A megfelezett címer egyik oldala aranyszínű, benne egy feltűnő, vörös kettős horog, a másik oldal fekete, benne egy vörös nyelvű és vörös koronájú duplafarkú aranyszínű kurpfalzi oroszlán.

Városrészek

[szerkesztés]
Városrészek

A város hat belső, és tizenegy külső kerületre oszlik:

Belváros/Jungbusch, Lindenhof, Neckarstadt-Ost/Wohlgelegen, Neckarstadt-West, Neuostheim/Neuhermsheim, Schwetzingerstadt/Oststadt, Feudenheim, Friedrichsfeld, Käfertal, Neckarau, Rheinau, Sandhofen, Seckenheim, Schönau, Vogelstang, Waldhof és Wallstadt.

Népesség

[szerkesztés]
A Belváros rácsos utcaszerkezetű, számokkal és betűkkel jelölik a telkeket

1896-ban a városnak 100 000 lakosa volt, és ezzel nagyvárosi rangot szerzett. 1905-ben már 160 000 ember élt Mannheimban. 1961-ig ez a szám megduplázódott. 1970-ben laktak a legtöbben Mannheimban (333 000 fő). 2005. december 31-én a hivatalos adatok szerint 307 000 lakosa volt a városnak. A felmérések szerint a lakosság 22,5%-a nem német. A legnagyobb néprajzi csoportok: törökök (19 831), olaszok (8324), szerbek (3550), lengyelek (3389), horvátok (2780) és görögök (2777).

Politika

[szerkesztés]

A városi tanácsnak 48 széke van és 5 évente vannak választások. A második világháború óta a szociáldemokraták voltak előnyben, azonban a CDU-nak 1999 óta a legerősebb frakciója van.

Nevezetességek

[szerkesztés]
A víztorony Mannheim egyik szimbóluma

A Friedrichsplatz a belvárostól keletre található. Közepén áll a város jelképe, a 60 méter magas víztorony, amelyet 1889-ben építettek neobarokk stílusban, amelynek tetején egy 30,5 méter magas Amphitrité szobor található. A vízi játékokat nyáron, a sötétség beköszönte után egy óráig kivilágítják. Télen, a víztorony és a Triton-kút között karácsonyi vásárt szoktak rendezni.

A Friedrichsplatz-tól nyugatra egy sétálóutca vezet Mannheimm központi parkjához, a Paradeplatz-hoz (Parádé-tér). Ez szolgált egykor a választófejedelem úgynevezett csapatparádéjának lebonyolításához. A park közepén található a Grupello-piramis. A piac a Paradeplatztól északra fekszik az alsóváros központjában. A közepén egy szökőkút van, amit 1719-ben készítettek. Peter van der Branden készíttette Heidelbergben. IV. Károly Tivadar pfalzi választófejedelem 1767-ben Mannheimnek ajándékozta a szökőkutat. Az építmény figurái a négy alapvető elemet ábrázolják: tűz, víz, levegő, föld.

Ezek emellett Mannheim városát, a kereskedést, a Rajnát és a Neckart szimbolizálják. A piac déli oldalán egy barokk dupla épület van, ami valószínűleg Mannheim legidősebb épületeinek egyike, mint pl.: a régi városháza, és a Szt. Sebestyén templom.

A mannheimi kastély volt a pfalzi választófejedelmek székhelye. 1720-tól 1760-ig építették, a versailles-i kastély után ez Európa legnagyobb zárt barokk épülete.

Parkok

[szerkesztés]
A Luisenpark

A 41 hektáros Luisenpark a város legnagyobb parkja. 1903-ban építették, 1975-ben pedig ennek köszönhetően Mannheimben tartották a Bundesgartenschau rendezvényt. Közel a belvároshoz a Neckar partján fekszik, sok különlegességnek, mint például a növényháznak, a kínai teakertnek, a „lepkeháznak”, a gondoláknak és a tavi színpadnak.

A Herzogengriedpark a 22 hektárjával Mannheim másik nagy parkja, északra fekszik Neckarstadtban. Érdekességei az állatok, a rózsakert és a „Multihalle”.

A Schlossgarten a kastélytól a Rajnáig tart, 38 hektár, ezzel Mannheim második legnagyobb parkja. Stephanie hercegnő 1808-ban adta át Englischen Garten néven közel a barokk belvároshoz.

Képek

[szerkesztés]
  • Viktória-torony
    Viktória-torony
  • Jezsuita templom a belvárosban
    Jezsuita templom a belvárosban
  • A városháza és a piac
    A városháza és a piac
  • A tévétorony
    A tévétorony
  • Yavus Sultan Selim Mecset
    Yavus Sultan Selim Mecset

Városkép

[szerkesztés]
Panorámakép a városról
Nagyítás
Panorámakép a városról

Mannheimi találmányok

[szerkesztés]

Partnervárosok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Ez a németországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mannheim&oldid=27198306”