Ugrás a tartalomhoz

„Pasarét” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
Porribot (vitalap | szerkesztései)
botok
131 246 szerkesztés
a →‎Története: link kékítés AWB
 
(17 közbenső módosítás, amit 11 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
37. sor: 37. sor:
| weboldal =
| weboldal =
}}
}}
'''Pasarét''' (németül ''Sauwiesen'') Nagy-Budapest [[1950]]-es megalakulása óta a főváros [[Budapest II. kerülete|II. kerületében]] található, mely természet-földrajzilag a [[Budai-hegység]] szerves része.
'''Pasarét''' (németül ''Sauwiesen'') [[Budapest]] [[Budapest II. kerülete|II. kerületének]] egyik városrésze, mely a [[Budai-hegység]]ben található.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
Pasarét a [[Nagykovácsi]]ban eredő és a [[Duna|Dunába]] ömlő [[Ördög-árok]] patak kiszélesedő völgyében, az [[Apáthy-szikla]] aljától a [[Városmajor]]ig húzódó, a [[Hűvösvölgyi út]] és a Pasaréti út által határolt terület. Észak felől [[Rézmál]], [[Törökvész]], délről a Városmajor, [[Kútvölgy]], [[Virányos (Budapest)|Virányos]], [[Szépilona]], [[Kurucles]] és [[Lipótmező]] határolják.
Pasarét a [[Nagykovácsi]]n eredő és a [[Duna|Dunába]] torkolló [[Ördög-árok|Ördög-árok patak]] kiszélesedő völgyében, az [[Apáthy-szikla]] aljától a [[Városmajor]]ig húzódó, a [[Hűvösvölgyi út]] és a [[Pasaréti út]] által határolt terület. Észak felől [[Rézmál]], [[Törökvész]], délről a Városmajor, [[Kútvölgy]], [[Virányos (Budapest)|Virányos]], [[Szépilona]], [[Kurucles]] és [[Lipótmező]] határolják.


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
Mai nevét [[Döbrentei Gábor]] [[1847]]-es [[dűlőkeresztelő]]je alkalmával kapta, amikor is [[Buda (történelmi település)|Buda]] akkori [[németek|német]] városrész neveit magyarosították. Az addigi ''Sauwiesen'' (Disznórét) és ''Schmalzbergel'' (Zsírdomb) név helyett [[Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa|Abdurrahmán Abdi Arnaut]], az utolsó budai [[Oszmán Birodalom|török]] pasa emlékére a terület a ''Pasarét'' nevet kapta.
Mai nevét [[Döbrentei Gábor]] [[1847]]-es [[dűlőkeresztelő]]je alkalmával kapta, amikor is [[Buda (történelmi település)|Buda]] akkori [[németek|német]] városrészneveit magyarosították. Az addigi ''Sauwiesen'' (Disznórét) és ''Schmalzbergel'' (Zsírdomb) név helyett [[Abdurrahmán Abdi Arnaut pasa|Abdurrahmán Abdi Arnaut]], az utolsó [[Török hódoltság|budai török pasa]] emlékére a terület a ''Pasarét'' nevet kapta.


Más vélemény szerint az [[Ördög-árok]] melletti zsombékos területet szerbül ''pasaként'', németül ''riedként'' említették és ezek együtteséből ''(„Pasa-Ried”)'' eredne a ''Pasarét'' név.
Más vélemény szerint az [[Ördög-árok]] melletti [[Zsombékosok|zsombékos]] területet szerb nyelven ''pasaként'', németül ''riedként'' említették és ezek együtteséből ''(„Pasa-Ried”)'' eredne a ''Pasarét'' név.


== Története ==
== Története ==
Pasarét [[őskor]]i történetéről régészeti emlékek hiányában semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy az ingoványos völgy az őskori ember és állatvilág számára lakhatatlan volt. Az i. sz. III.- IV. századi [[Római birodalom|római]] kori villa rustica temetőjének leletanyaga is a magasabban fekvő Zsírdombon, a mai Vasas sportcentrum területéről került elő [[1863]]-ban.
Pasarét [[őskor]]i történetéről [[Régészeti kultúrák Magyarországon|régészeti emlékek]] hiányában semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy az ingoványos völgy az őskori ember és állatvilág számára lakhatatlan volt. Az i. sz. III.- IV. századi [[Római Birodalom|római]] kori [[Római villa|villa rustica]] temetőjének leletanyaga is a magasabban fekvő ''Zsírdombon'', a mai ''Vasas sportcentrum'' területéről került elő [[1863]]-ban.


A [[honfoglalás]] kori magyarság is a nyéki és a Ferenc-halmi dombokra települt, legelőnek, kaszálónak hagyva meg az [[Ördög-árok]] völgyét.
A [[honfoglalás]] kori magyarság is a [[Nyék (Budapest)|nyéki]] és a [[Ferenc-halom|Ferenc-halmi]] dombokra települt, legelőnek, kaszálónak hagyva meg az [[Ördög-árok]] völgyét.
[[Kép:Apáthy-szikla, Pasarét, 2008 Budapest.jpg|bélyegkép|250px|Az [[Apáthy-szikla]]]]
[[Kép:Apáthy-szikla, Pasarét, 2008 Budapest.jpg|bélyegkép|250px|Az [[Apáthy-szikla]]]]
A [[tatárjárás]]t követően megerősödő [[Budai vár]], és a királyi udvar [[13. század]] végi Budára költözésével az udvari szolgálónép is letelepedett a közeli Budai hegyekben. Ilyen település volt a [[Solymár]], [[Nagykovácsi]] és [[Hidegkút]] is, melyekben a királyi solymászok, fegyverkovácsok és királyi hadizenészek telepedtek meg. Ekkoriban Pasarét és környéke egészen a mai Margit körútig, és a Duna parti Felhévíz nevű település a Szent István ispotályos keresztes kanonokrend Szent Kereszt perjelségének a birtoka volt.
A [[tatárjárás]]t követően megerősödő [[Budai vár]], és a királyi udvar [[13. század]] végi Budára költözésével az udvari szolgálónép is letelepedett a közeli Budai hegyekben. Ilyen település volt a [[Solymár]], [[Nagykovácsi]] és [[Hidegkút]] is, melyekben a királyi solymászok, fegyverkovácsok és királyi hadizenészek telepedtek meg. Ekkoriban Pasarét és környéke egészen a mai Margit körútig, és a Duna parti Felhévíz nevű település a Szent István ispotályos keresztes kanonokrend Szent Kereszt perjelségének a birtoka volt.
64. sor: 64. sor:
[[1847]]-ben kapta a Pasarét nevet és ebben az időben kezdte meg működést a Drasche Henrik féle téglagyár is, ami [[1868]]-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és [[1932]]-ig itt működött, amikor csődbe ment. Pest, Buda és Óbuda [[1873]]. évi egyesülése után Budapest világvárossá fejlődésével a külterületek is fokozatosan beépültek. [[1869]]-ben megindul a lóvasút [[Zugliget]] irányába, majd ennek szárnyvonalaként [[1903]]-ban a villamosközlekedés is a Hűvösvölgybe, amely a kezdeti turistavonalból a [[20. század]] közepére fő tömegközlekedési úttá fejlődött. A közúthálózat fejlesztéséhez már az ókortól meglévő Hidegkúti út (ma Hűvösvölgyi út) mellett a Pasaréti út kiépítésére ([[1899]]) és az Ördög-árok befedésére ([[1877]]) is szükség volt.
[[1847]]-ben kapta a Pasarét nevet és ebben az időben kezdte meg működést a Drasche Henrik féle téglagyár is, ami [[1868]]-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és [[1932]]-ig itt működött, amikor csődbe ment. Pest, Buda és Óbuda [[1873]]. évi egyesülése után Budapest világvárossá fejlődésével a külterületek is fokozatosan beépültek. [[1869]]-ben megindul a lóvasút [[Zugliget]] irányába, majd ennek szárnyvonalaként [[1903]]-ban a villamosközlekedés is a Hűvösvölgybe, amely a kezdeti turistavonalból a [[20. század]] közepére fő tömegközlekedési úttá fejlődött. A közúthálózat fejlesztéséhez már az ókortól meglévő Hidegkúti út (ma Hűvösvölgyi út) mellett a Pasaréti út kiépítésére ([[1899]]) és az Ördög-árok befedésére ([[1877]]) is szükség volt.


A pasaréti kertes, nyaraló és villaövezet kiépülése a Házmán utca 1900-as évekbeli kialakításával és a Pasaréti, Hidegkúti út villáinak megépülésével kezdődött (például a Hűvösvölgyi út 85. alatti Márkus Emília, és a 87. alatti Herczeg Ferenc villák [[1912]]-ben épültek).
A pasaréti kertes, nyaraló és villaövezet kiépülése a Házmán utca 1900-as évekbeli kialakításával és a Pasaréti, Hidegkúti út villáinak megépülésével kezdődött (például [[Márkus Emília]] Hűvösvölgyi út 85. alatti, és [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] szomszédos, 87. szám alatti villái [[1912]]-ben épültek).
[[Kép:Napraforgó utcai villa 9-es szám, Budapest.jpg|bélyegkép|Napraforgó utcai dombormű|200px]]
[[Kép:Napraforgó utcai villa 9-es szám, Budapest.jpg|bélyegkép|Napraforgó utcai dombormű|200px]]


Az [[első világháború]] után az 1920-as, 1930-as években eklektikus és [[Bauhaus]] stílusú házakkal új utcák keletkeztek. A Pasaréti és a Ditró utca kereszteződésében épült a második legnagyobb hazai filmgyár, a Star, amiben az [[1990-es évek]] elejéig a [[Mafilm]] szinkronstúdiói voltak. A Ditró utca másik oldalán a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC sportlétesítményei - [[1950]]-től a Pénzügyőr SE. labdarúgópályája – kaptak helyet.
Az [[első világháború]] után az 1920-as, 1930-as években eklektikus és [[Bauhaus]] stílusú házakkal új utcák keletkeztek. A Pasaréti út és a Ditró utca sarkán épült a második legnagyobb hazai filmgyár, a Star, amiben az [[1990-es évek]] elejéig a [[Mafilm]] szinkronstúdiói működtek. A Ditró utca másik oldalán a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC sportlétesítményei - [[1950]]-től a Pénzügyőr SE. labdarúgópályája – kaptak helyet.
Az [[1930]]-óta közlekedő – Pasaréti téri végállomású - 5-ös busz a főváros egyik legrégibb autóbuszjárata.
Az [[1930]]-óta közlekedő – Pasaréti téri végállomású - 5-ös busz a főváros egyik legrégibb autóbuszjárata.


76. sor: 76. sor:
[[Kép:Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium.jpg|bélyegkép|jobbra|Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium|250px]]
[[Kép:Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium.jpg|bélyegkép|jobbra|Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium|250px]]


[[1950-es évek]]beli újjáépítés során a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]ig elsősorban középületek születtek. Szabó Lőrinc kéttannyelvű általános iskola és gimnázium (korábban [[Bányai Júlia]] Általános iskola), [[Budagyöngye]] bevásárlóközpont, PSE székház.
[[1950-es évek]]beli újjáépítés során a [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]]ig elsősorban középületek születtek. Szabó Lőrinc kéttannyelvű általános iskola és gimnázium (korábban [[Bányai Júlia]] Általános iskola), [[Budagyöngye Bevásárlóközpont]], PSE székház.


A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően újra beindult a lakóházak, villák építése a még meglévő foghíjtelkeken. [[1999]]-re fejeződött be az 56-os villamos vonalrekonstrukciója a régi mintára készült fa megállóépületekkel, és ekkor épült ki az Ördög-árok mentén a Duna-parti után Budapest második leghosszabb kerékpárútja, valamint megnyitotta kapuit a Hidász utcai Honvéd Lovarda is. [[2003]]-ban avatták fel a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] Hűvösvölgyi úti részlegét az egykori Márkus villában.
A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltást]] követően újra beindult a lakóházak, villák építése a még meglévő foghíjtelkeken. [[1999]]-re fejeződött be az 56-os villamos vonalrekonstrukciója a régi mintára készült fa megállóépületekkel, és ekkor épült ki az Ördög-árok mentén a Duna-parti után Budapest második leghosszabb kerékpárútja, valamint megnyitotta kapuit a Hidász utcai Honvéd Lovarda is. [[2003]]-ban avatták fel a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] Hűvösvölgyi úti részlegét az egykori Márkus villában.
96. sor: 96. sor:
* [[Darvas József (író)|Darvas József]] politikus, író - Hidász utca 27.
* [[Darvas József (író)|Darvas József]] politikus, író - Hidász utca 27.
* [[Déry Tibor]] író - Lotz Károly utca 20.
* [[Déry Tibor]] író - Lotz Károly utca 20.
* [[Dohnányi Ernő]] zeneszerző - Széher út 24.
* [[Dohnányi Ernő]] zeneszerző - [[Széher út]] 24.
* [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] filmrendező és felesége Apor Noémi színésznő - Hidász utca 5.
* [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] filmrendező és felesége [[Apor Noémi]] színésznő - Hidász utca 5.
* [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] író - [[Hűvösvölgyi út]] 87.
* [[Herczeg Ferenc (író)|Herczeg Ferenc]] író - [[Hűvösvölgyi út]] 87.
* [[Issekutz Béla (farmakológus)|Issekutz Béla]] gyógyszerész professzor - Hidász utca 13.
* [[Issekutz Béla (farmakológus)|Issekutz Béla]] gyógyszerész professzor - Hidász utca 13.
* [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]] színész - Pasaréti út 8.
* [[Jávor Pál (színművész)|Jávor Pál]] színész - [[Pasaréti út]] 8.
* [[Joó Sándor]] református lelkipásztor - Torockó tér 1
* [[Joó Sándor]] református lelkipásztor - Torockó tér 1
* [[Márkus Emília]] színésznő és veje [[Vaclav Fomics Nyizsinszkij|Vaclav Nyizsinszkij]] táncművész - Hűvösvölgyi út 85.
* [[Márkus Emília]] színésznő és veje [[Vaclav Fomics Nyizsinszkij|Vaclav Nyizsinszkij]] táncművész - Hűvösvölgyi út 85.
* [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] kommunista politikus, 1953-ban és az 1956-os forradalomban miniszterelnök - Orsó utca
* [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imre]] kommunista politikus, 1953-ban és az 1956-os forradalomban miniszterelnök - Orsó utca
* [[Németh László (író)|Németh László]] író - [[Szilágyi Erzsébet fasor]] 79.
* [[Németh László (író)|Németh László]] író - [[Szilágyi Erzsébet fasor]] 79.
* [[Karácsony Gergely|Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere]]
* [[Károlyi Amy]] költő és férje, [[Weöres Sándor]] költő - Muraközi utca 10/A.
* [[Károlyi Amy]] költő és férje, [[Weöres Sándor]] költő - Muraközi utca 10/A.
* [[Kókai Rezső]] zeneszerző - Torockó utca 11.
* [[Kókai Rezső]] zeneszerző - Torockó utca 11.
* [[Lukin László]] énektanár, karnagy - Vérhalom utca 20.
* [[Lukin László]] énektanár, karnagy - Vérhalom utca 20.
* [[Mikó István (színművész)|Mikó István]] színész, rendező
* [[Örkény István]] író - Pasaréti út 39.
* [[Örkény István]] író - Pasaréti út 39.
* [[Spéter Erzsébet]] mecénás <ref>{{CitWeb |url=https://www.ujsagmuzeum.hu/speter-erzsebet/ |cím=Kigúnyolták, vérét vették, pedig csak adni akart: Spéter Erzsébet élete |nyelvkód=hu |archívurl=https://web.archive.org/web/20220701142639/https://www.ujsagmuzeum.hu/speter-erzsebet/ |archívdátum=2022.07.01 |idézet=1995-ben visszavonult, a Pasaréten található lakását sem tudta elhagyni a hátralévő életében }}</ref>
* [[Szabó Lőrinc]] költő - Volkmann utca 8.
* [[Szabó Lőrinc]] költő - Volkmann utca 8.
* [[Szabó Magda]] író és férje, [[Szobotka Tibor]] író - Júlia utca 3.
* [[Szabó Magda]] író és férje, [[Szobotka Tibor]] író - Júlia utca 3.
* [[Szabó Mihály (református lelkész)|Szabó Mihály]] református lelkipásztor – Nagyajtai utca 4.
* [[Szakáts Miklós]] színész - Hidász utca 5.
* [[Szakáts Miklós]] színész - Hidász utca 5.
* [[Szepes Mária]] író - Júlia utca 13.
* [[Szepes Mária]] író - Júlia utca 13.
130. sor: 134. sor:
* [http://www.refpasaret.hu/pasaret/index.php Pasaréti Református Gyülekezet]
* [http://www.refpasaret.hu/pasaret/index.php Pasaréti Református Gyülekezet]
* [http://www.pasaretsportcentrum.hu Vasas Pasaréti Sportcentrum]
* [http://www.pasaretsportcentrum.hu Vasas Pasaréti Sportcentrum]
* [http://www.bartokmuseum.hu/emlekhaz.html Bartók emlékház]
* [https://web.archive.org/web/20190225223722/http://www.bartokmuseum.hu/emlekhaz.html Bartók emlékház]
* [http://www.masodikkerulet.hu II. kerületi Önkormányzat]
* [http://www.masodikkerulet.hu II. kerületi Önkormányzat]
* [http://www.pfa.hu Pasaréti Ferences Alapítvány]
* [http://www.pfa.hu Pasaréti Ferences Alapítvány] {{Wayback|url=http://www.pfa.hu/ |date=20080113014628 }}
* [https://web.archive.org/web/20080513005008/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.10.17/0902.html Hetven éve Pasaréten a ferencesek]
* [https://web.archive.org/web/20080513005008/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2004.10.17/0902.html Hetven éve Pasaréten a ferencesek]
* [http://pasaret.lap.hu/ Pasarét (linkgyűjtemény)]
* [http://pasaret.lap.hu/ Pasarét (linkgyűjtemény)]

A lap jelenlegi, 2024. április 15., 14:08-kori változata

Pasarét
A Pasaréti téri templom
A Pasaréti téri templom
Közigazgatás
TelepülésBudapest II. kerülete
KerületBudapest II. kerülete
Városhoz csatolás1873
Irányítószám1026
Népesség
Teljes népesség5519 fő (2001)[1] +/-
Elhelyezkedése
Pasarét (Budapest II. kerülete)
Pasarét
Pasarét
Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″47.521389°N 18.996944°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″47.521389°N 18.996944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasarét témájú médiaállományokat.

Pasarét (németül Sauwiesen) Budapest II. kerületének egyik városrésze, mely a Budai-hegységben található.

Fekvése

[szerkesztés]

Pasarét a Nagykovácsin eredő és a Dunába torkolló Ördög-árok patak kiszélesedő völgyében, az Apáthy-szikla aljától a Városmajorig húzódó, a Hűvösvölgyi út és a Pasaréti út által határolt terület. Észak felől Rézmál, Törökvész, délről a Városmajor, Kútvölgy, Virányos, Szépilona, Kurucles és Lipótmező határolják.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Mai nevét Döbrentei Gábor 1847-es dűlőkeresztelője alkalmával kapta, amikor is Buda akkori német városrészneveit magyarosították. Az addigi Sauwiesen (Disznórét) és Schmalzbergel (Zsírdomb) név helyett Abdurrahmán Abdi Arnaut, az utolsó budai török pasa emlékére a terület a Pasarét nevet kapta.

Más vélemény szerint az Ördög-árok melletti zsombékos területet szerb nyelven pasaként, németül riedként említették és ezek együtteséből („Pasa-Ried”) eredne a Pasarét név.

Története

[szerkesztés]

Pasarét őskori történetéről régészeti emlékek hiányában semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy az ingoványos völgy az őskori ember és állatvilág számára lakhatatlan volt. Az i. sz. III.- IV. századi római kori villa rustica temetőjének leletanyaga is a magasabban fekvő Zsírdombon, a mai Vasas sportcentrum területéről került elő 1863-ban.

A honfoglalás kori magyarság is a nyéki és a Ferenc-halmi dombokra települt, legelőnek, kaszálónak hagyva meg az Ördög-árok völgyét.

Az Apáthy-szikla

A tatárjárást követően megerősödő Budai vár, és a királyi udvar 13. század végi Budára költözésével az udvari szolgálónép is letelepedett a közeli Budai hegyekben. Ilyen település volt a Solymár, Nagykovácsi és Hidegkút is, melyekben a királyi solymászok, fegyverkovácsok és királyi hadizenészek telepedtek meg. Ekkoriban Pasarét és környéke egészen a mai Margit körútig, és a Duna parti Felhévíz nevű település a Szent István ispotályos keresztes kanonokrend Szent Kereszt perjelségének a birtoka volt.

A 13. század végén Kunc ispán budai bíró bérelte a környéket a felhévízi egyháztól. A mai Szent Ilona városrész dombján lévő központjából irányította a szőlőművelésen és gabonatermesztésen alapuló gazdaságát. 15. században a területet már budai patríciusok, majd a század közepétől Erzsébet anyakirályné és a király birtokolta a nyéki királyi vadaskerttel együtt, ami a mai Kuruclestől, a Lipótmezőn át a hűvösvölgyi Nyékig terjedt, középpontjában a Fekete István utcában található vadászkastéllyal. A vadászkastélyt Zsigmond király idején kezdték építeni, de fénykorát Mátyás király és a Jagellók alatt élte.

A török időkben a terület Veli bej rétje néven a budai pasák kaszálója volt. 1599-ben - a tizenöt éves háború egyik eseményeként - itt fogták el a magyar hadak Dev (Ördög) Szulejmán budai pasát.

A Budai hegyekbe a 18. századtól német telepesek érkeztek, akik felelevenítették a szőlő-és bortermelés római és középkori hagyományait. Ekkor kapják a budai részek német neveiket. A II. kerület ekkori neve Országút külterület. 1820-ban az Ördög-árkot szabályozták, a Disznórétet feltöltötték, kukoricatermesztésre alkalmassá téve.

Napraforgó utcai villa

1847-ben kapta a Pasarét nevet és ebben az időben kezdte meg működést a Drasche Henrik féle téglagyár is, ami 1868-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és 1932-ig itt működött, amikor csődbe ment. Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesülése után Budapest világvárossá fejlődésével a külterületek is fokozatosan beépültek. 1869-ben megindul a lóvasút Zugliget irányába, majd ennek szárnyvonalaként 1903-ban a villamosközlekedés is a Hűvösvölgybe, amely a kezdeti turistavonalból a 20. század közepére fő tömegközlekedési úttá fejlődött. A közúthálózat fejlesztéséhez már az ókortól meglévő Hidegkúti út (ma Hűvösvölgyi út) mellett a Pasaréti út kiépítésére (1899) és az Ördög-árok befedésére (1877) is szükség volt.

A pasaréti kertes, nyaraló és villaövezet kiépülése a Házmán utca 1900-as évekbeli kialakításával és a Pasaréti, Hidegkúti út villáinak megépülésével kezdődött (például Márkus Emília Hűvösvölgyi út 85. alatti, és Herczeg Ferenc szomszédos, 87. szám alatti villái 1912-ben épültek).

Napraforgó utcai dombormű

Az első világháború után az 1920-as, 1930-as években eklektikus és Bauhaus stílusú házakkal új utcák keletkeztek. A Pasaréti út és a Ditró utca sarkán épült a második legnagyobb hazai filmgyár, a Star, amiben az 1990-es évek elejéig a Mafilm szinkronstúdiói működtek. A Ditró utca másik oldalán a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC sportlétesítményei - 1950-től a Pénzügyőr SE. labdarúgópályája – kaptak helyet. Az 1930-óta közlekedő – Pasaréti téri végállomású - 5-ös busz a főváros egyik legrégibb autóbuszjárata.

Pasarét a két világháború között épült be teljesen. Ekkor (1931) épültek a késői Bauhaus stílusú Napraforgó utcai villatelep házai, a Lukóy-villa a Battai lépcső 12/a alatt, a Pasaréti téri (1937) autóbusz-végállomás a római katolikus templommal és rendházzal, a Torockó téri református templom, továbbá a Pasaréti út, Szilágyi Erzsébet fasor, Hűvösvölgyi út és a keresztutcák lakóházai, valamint a Budapesti Budai Torna Egylet székháza és sporttelepe (1940), a volt Drasche téglagyár helyén (1947-től Vasas sporttelep).

A második világháború idején a 3. Ukrán Front X. Gárda lövész hadteste 1944. december 25-én, elsőként nyomult be Budára a Hűvösvölgyi úton (40 éven keresztül Vöröshadsereg útja), egészen a Szent János kórház vonaláig. Itt az oroszok útját az Egyetemi Rohamzászlóalj akasztotta meg egészen 1945. február elejéig. A Budát védő német egységek 1945. február 11-i kitörése főképp az Ördög-árok völgyén át történt. Az Akadémia előtti csatorna kijáratánál fogták el a Budát védő erők parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS vezérezredest vezérkarával együtt.

Szabó Lőrinc általános iskola és gimnázium

1950-es évekbeli újjáépítés során a rendszerváltásig elsősorban középületek születtek. Szabó Lőrinc kéttannyelvű általános iskola és gimnázium (korábban Bányai Júlia Általános iskola), Budagyöngye Bevásárlóközpont, PSE székház.

A rendszerváltást követően újra beindult a lakóházak, villák építése a még meglévő foghíjtelkeken. 1999-re fejeződött be az 56-os villamos vonalrekonstrukciója a régi mintára készült fa megállóépületekkel, és ekkor épült ki az Ördög-árok mentén a Duna-parti után Budapest második leghosszabb kerékpárútja, valamint megnyitotta kapuit a Hidász utcai Honvéd Lovarda is. 2003-ban avatták fel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Hűvösvölgyi úti részlegét az egykori Márkus villában.

Nevezetességek

[szerkesztés]

Pasaréten laktak

[szerkesztés]
Bartók Béla emlékház
Vasas Sportcentrum

A városrész a filmekben, irodalomban

[szerkesztés]
  • A Pasaréti út és a 48-as szám alatti villa lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
  2. ↑ https://www.kozterkep.hu/~/8450/
  3. ↑ Kigúnyolták, vérét vették, pedig csak adni akart: Spéter Erzsébet élete. www.ujsagmuzeum.hu (magyarul) arch „1995-ben visszavonult, a Pasaréten található lakását sem tudta elhagyni a hátralévő életében”

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pasarét&oldid=27061635”