„Trombita” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a →Híres trombitaművek: link kékítés AWB |
||
(15 közbenső módosítás, amit 13 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
26. sor: | 26. sor: | ||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
A trombita egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a [[Fúvóka (hangszerrész)|fúvóka]], a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik. Anyaga [[sárgaréz]], vagy más [[réz]][[ötvözet]]. A cső hosszának nagy részében cilindrikus, tehát azonos keresztmetszetű, menzúrája szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a [[Fafúvós hangszerek|fafúvósoktól]] eltérően a hang képzésében is részt vesz. Három szelepe jellemzően |
A trombita egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a [[Fúvóka (hangszerrész)|fúvóka]], a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik – ezt hívják ''korpusz''nak. Anyaga [[sárgaréz]], vagy más [[réz]][[ötvözet]], bevonata lehet [[Arany (kémiai elem)|arany]], [[ezüst]] vagy más ötvözet. A cső hosszának nagy részében cilindrikus, tehát azonos keresztmetszetű, menzúrája szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a [[Fafúvós hangszerek|fafúvósoktól]] eltérően a hang képzésében is részt vesz. Három szelepe jellemzően ''nyomószelep,'' más néven ''piszton'', ritkábban ''ventil,'' azaz ''forgószelep.'' Működtetésükkel a csőrezonátor hosszúsága változtatható oly módon, hogy abba különböző hosszúságú toldalék csődarabokat iktatnak be. A szelep nélküli trombita a ''natúrtrombita''. |
||
A '''B trombita''' teljes csőhossza 140 cm, ennek 21%-a a fúvóka rész, 29%-a hengeres cső, 50%-a a szélesedő, tölcséres szakasz. A szelepek 8,4 cm, 17,3 cm illetve 25,7 cm hosszúságú csődarabokat toldanak be. |
A '''B trombita''' teljes csőhossza 140 cm, ennek 21%-a a fúvóka rész, 29%-a hengeres cső, 50%-a a szélesedő, tölcséres szakasz. A szelepek 8,4 cm, 17,3 cm illetve 25,7 cm hosszúságú csődarabokat toldanak be. |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
Trombitaszerű hangszerek már az ókori Egyiptomban léteztek, a [[Görögök|görög]] [[szalpinx]]et ugyanúgy a trombita ősének tekinthetjük, mint az [[Etruszkok|etruszk]] [[Buccina|buccinát]]. Az [[ókor]]ban és a [[középkor]]ban katonai hangszernek, jeladásra használták. |
Trombitaszerű hangszerek már az ókori Egyiptomban léteztek, a [[Görögök|görög]] [[szalpinx]]et ugyanúgy a trombita ősének tekinthetjük, mint az [[Etruszkok|etruszk]] [[Buccina|buccinát]]. Az [[ókor]]ban és a [[középkor]]ban katonai hangszernek, jeladásra használták. |
||
A vékony fémlemezből forrasztással, kalapálással, nyújtással előállított trombita a [[10. század]]ban keletről, [[Arabok|arab]] közvetítéssel érkezett [[Európa|Európába]]. A legkorábbi ilyen technológiával készült európai trombitaféle, a hosszú, egyenes [[busine]] |
A vékony fémlemezből forrasztással, kalapálással, nyújtással előállított trombita a [[10. század]]ban keletről, [[Arabok|arab]] közvetítéssel érkezett [[Európa|Európába]]. A legkorábbi ilyen technológiával készült európai trombitaféle, a hosszú, egyenes [[busine]] közvetlen előképe az [[Arabok|arab]] [[nafir]] lehetett. A trombita mai kétszeresen U alakban meghajlított formáját a [[15. század]]ban nyerte el. [[Claudio Monteverdi|Monteverdi]] ''Orfeo''jának nyitányában már valóságos zenei szerepet kapott. Ekkoriban jellemzően kb. 120 cm hosszú volt, D alaphangra készült, és kizárólag a felhangok megszólaltatása volt lehetséges rajta. A trombitások az [[üstdob]]osokkal közös [[céh]]ekbe tömörültek, és elsősorban néhány hangból álló fanfárszerű, ünnepélyes dallamok, szignálok eljátszására specializálódtak a hangszer mélyebb, ''principál''nak nevezett hangfekvésében. |
||
A [[Barokk zene|barokk korban]] kezdték a műzenébe bevonni, továbbra is szinte mindig üstdobok kíséretében. Kizárólag szólisztikus szerepet kapott, ünnepélyes, hősi karakterű művekben. A kor trombitásai rendkívüli virtuozitást értek el, különleges fúvókát használva akár a 20. felhangot is meg tudták szólaltatni, és a hangsorba hamisan illeszkedő részhangokat is képesek voltak a fúvás módjával úgy módosítani, hogy tisztán szóljanak. Ezt a fajta magas, briliáns trombitajátékot ''clarino-játéknak'' nevezik. [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]] [[Brandenburgi versenyek|2. brandenburgi versenyében]] találkozhatunk vele. |
A [[Barokk zene|barokk korban]] kezdték a műzenébe bevonni, továbbra is szinte mindig üstdobok kíséretében. Kizárólag szólisztikus szerepet kapott, ünnepélyes, hősi karakterű művekben. A kor trombitásai rendkívüli virtuozitást értek el, különleges fúvókát használva akár a 20. felhangot is meg tudták szólaltatni, és a hangsorba hamisan illeszkedő részhangokat is képesek voltak a fúvás módjával úgy módosítani, hogy tisztán szóljanak. Ezt a fajta magas, briliáns trombitajátékot ''clarino-játéknak'' nevezik. [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]] [[Brandenburgi versenyek|2. brandenburgi versenyében]] találkozhatunk vele. |
||
59. sor: | 59. sor: | ||
<gallery> |
<gallery> |
||
Fájl:Arabischer Maler um 1565 001.jpg|[[Arabok|Arab]] [[nafir]] a [[16. század]]ból |
Fájl:Arabischer Maler um 1565 001.jpg|[[Arabok|Arab]] [[nafir]] a [[16. század]]ból |
||
|Barokk trombiták |
|||
Fájl:Gottfried reiche 001.jpg|[[Gottfried Reiche]], [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]] trombitaműveinek tolmácsolója kör alakú vadásztrombitával |
Fájl:Gottfried reiche 001.jpg|[[Gottfried Reiche]], [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]] trombitaműveinek tolmácsolója kör alakú vadásztrombitával |
||
Fájl:3trompettes.jpg|Modern C, B, piccolo trombiták |
Fájl:3trompettes.jpg|Modern C, B, piccolo trombiták |
||
71. sor: | 71. sor: | ||
* [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]]: 2. brandenburgi verseny |
* [[Johann Sebastian Bach|J. S. Bach]]: 2. brandenburgi verseny |
||
* [[Joseph Haydn]]: Trombitaverseny |
* [[Joseph Haydn]]: Trombitaverseny |
||
* [[Felix Mendelssohn |
* [[Felix Mendelssohn Bartholdy]]: Trombitanyitány |
||
* [[Henry Purcell]]: Trombitaszonáta |
* [[Henry Purcell]]: Trombitaszonáta |
||
* [[Antonio Vivaldi]]: Versenymű két trombitára |
|||
* [[Antonio Vivaldi]]: Versenymű két trombitára (bár Vivaldi idején még nem léteztek a "billentyűs", ventil trombiták. A barokk trombitákon nem volt megszólaltatható minden hang! Így trombitaversenyek, trombita concertók nem is születtek! Az első trombitaversenyt Haydn komponálta. tehát Vivaldi nem írt egyetlen trombitaversenyt sem! Sajnos sok embert megtévesztenek vele, vagy a közlő nem tud ezekről. Vivaldi 2 trombitás versenyműve NEM trombitára született. És általában a barokk szerzők trombitaversenyei mind valamely más hangszerre született művek későbbi átiratai! Ugyanúgy, mint Bach sem írt egyetlen zongoraversenyt sem, mind csembalóra született. csupán valóban jól hangzanak zongorán is!) |
|||
== Trombitások == |
== Trombitások == |
||
94. sor: | 94. sor: | ||
*Velenczei Tamás |
*Velenczei Tamás |
||
*Alison Balsom |
*Alison Balsom |
||
*[[Håkan Hardenberger]] |
|||
*[[Håkan Hardenberger]]<ref>{{Cite journal|date=2018-07-25|title=Håkan Hardenberger|language=hu|journal=Wikipédia|url=https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=H%C3%A5kan_Hardenberger&oldid=20200495}}</ref> |
|||
*[http://tamaspalfalvi.com/hu/ Pálfalvi Tamás] |
*[http://tamaspalfalvi.com/hu/ Pálfalvi Tamás] |
||
*[http://ojtrumpet.net/gansch/ Hans Gansch] |
*[http://ojtrumpet.net/gansch/ Hans Gansch] {{Wayback|url=http://ojtrumpet.net/gansch/ |date=20191003192013 }} |
||
*[[ |
*[[Thomas Gansch]] |
||
== Források == |
== Források == |
A lap jelenlegi, 2024. február 3., 23:04-kori változata
Trombita | |
![]() | |
Más nyelveken | |
Besorolás | |
| |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 423.233 |
Feltaláló | Tyrsenus |
Csőhossz | B-hangolású: 140 cm |
Rokon hangszerek | harsona, kornett, szárnykürt |
Hangszerjátékos | trombitás |
Hangterjedelem | |
![]() | |
írott hangterjedelem | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Trombita témájú médiaállományokat. |
A trombita a nyugati zenében használt tölcséres fúvókájú, más néven rézfúvós hangszerek közül a legmagasabb hangú. Hangfekvése a kürt, a harsona és a tuba fölött van. Tágabb értelemben trombitának nevezünk minden olyan trombitaszerűen megszólaltatott egzotikus vagy népi fúvós hangszert, amelynek furata a trombitáéhoz hasonlóan szűk, túlnyomórészt hengerszerű.
Leírása
[szerkesztés]A trombita egy változó keresztmetszetű, többszörösen meghajlított csőből áll, melynek egyik végén helyezkedik el a fúvóka, a másik vége tölcsérszerűen kiszélesedik – ezt hívják korpusznak. Anyaga sárgaréz, vagy más rézötvözet, bevonata lehet arany, ezüst vagy más ötvözet. A cső hosszának nagy részében cilindrikus, tehát azonos keresztmetszetű, menzúrája szűk, ennek köszönhetően fényes, érces a hangja. A tölcséres rész segít a hang sugárzásában, ugyanakkor a fafúvósoktól eltérően a hang képzésében is részt vesz. Három szelepe jellemzően nyomószelep, más néven piszton, ritkábban ventil, azaz forgószelep. Működtetésükkel a csőrezonátor hosszúsága változtatható oly módon, hogy abba különböző hosszúságú toldalék csődarabokat iktatnak be. A szelep nélküli trombita a natúrtrombita.
A B trombita teljes csőhossza 140 cm, ennek 21%-a a fúvóka rész, 29%-a hengeres cső, 50%-a a szélesedő, tölcséres szakasz. A szelepek 8,4 cm, 17,3 cm illetve 25,7 cm hosszúságú csődarabokat toldanak be.
Fajtái
[szerkesztés]A leggyakoribb a B hangolású ún. B-trombita, de ezenkívül készítettek már trombitát C, D, Esz, E, F, G, A hangolásban is.
Zenekarokban kedvelt a C-trombita, melynek kisebb mérete folytán hangja még fényesebb, élénkebb, mint a B hangolásúé, és az előjegyzések figyelembevételekor mentes a transzponáló hangszerek hátrányaitól.
A piccolo trombita vagy régi nevén clarino egy szintén B hangolású, de igen kicsi trombita, hangja a normál trombitáénál egy oktávval magasabban szól. Rendszerint van egy negyedik szelepe is, amely egy tiszta kvarttal mélyíti a hangját.
Az F-trombita a normál trombitánál kvarttal mélyebb, a basszustrombitánál kvinttel magasabb hangon megszólaló változat, ami a XX. század első felében is még a B-trombitával egyenlő népszerűségnek örvendett. Használata ma egyre ritkább, csak a profi szimfonikus zenekarokra jellemző, elsősorban a romantikus zene megszólaltatására.
A basszustrombita hangfekvése oktávval mélyebb a normál trombitánál, a tenorharsonáénak felel meg, fúvókája is ahhoz hasonló, ezért rendszerint harsonások játszanak rajta.
Megszólaltatása
[szerkesztés]A többi tölcséres fúvókájú hangszerhez hasonlóan a trombita elsődleges hangforrása a játékos fúvókához szorított, rezgésbe hozott ajkai között átpréselt levegő, amely a cső levegőoszlopának különböző rezgési módjait, rezonanciáit képes megszólaltatni. A szűk menzúra miatt e rezonanciasor alaphangja nem képezhető, csak a 2. – 12. (natúrtrombitán 4. – 16.) részhang. A natúrtrombitán kizárólag a felhangokból áll a hangkészlet, a szelepes trombitán viszont a kromatikus hangok is elérhetők a hangszer egész hangterjedelmében. A legtöbb szelepes rézfúvós hangszerhez hasonlóan az első szelep egy egészhanggal, a második félhanggal, a harmadik kisterccel mélyíti a hangszer alaphangját. Ezek kombinációi teszik lehetővé a felhangsor hangjai közötti űr kitöltését.
A trombita transzponáló hangszer, a leggyakoribb B trombita a kottához viszonyítva egy hanggal mélyebben szól.
Története
[szerkesztés]![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b7/Mersenne_trombita_001.jpg/200px-Mersenne_trombita_001.jpg)
Trombitaszerű hangszerek már az ókori Egyiptomban léteztek, a görög szalpinxet ugyanúgy a trombita ősének tekinthetjük, mint az etruszk buccinát. Az ókorban és a középkorban katonai hangszernek, jeladásra használták.
A vékony fémlemezből forrasztással, kalapálással, nyújtással előállított trombita a 10. században keletről, arab közvetítéssel érkezett Európába. A legkorábbi ilyen technológiával készült európai trombitaféle, a hosszú, egyenes busine közvetlen előképe az arab nafir lehetett. A trombita mai kétszeresen U alakban meghajlított formáját a 15. században nyerte el. Monteverdi Orfeojának nyitányában már valóságos zenei szerepet kapott. Ekkoriban jellemzően kb. 120 cm hosszú volt, D alaphangra készült, és kizárólag a felhangok megszólaltatása volt lehetséges rajta. A trombitások az üstdobosokkal közös céhekbe tömörültek, és elsősorban néhány hangból álló fanfárszerű, ünnepélyes dallamok, szignálok eljátszására specializálódtak a hangszer mélyebb, principálnak nevezett hangfekvésében.
A barokk korban kezdték a műzenébe bevonni, továbbra is szinte mindig üstdobok kíséretében. Kizárólag szólisztikus szerepet kapott, ünnepélyes, hősi karakterű művekben. A kor trombitásai rendkívüli virtuozitást értek el, különleges fúvókát használva akár a 20. felhangot is meg tudták szólaltatni, és a hangsorba hamisan illeszkedő részhangokat is képesek voltak a fúvás módjával úgy módosítani, hogy tisztán szóljanak. Ezt a fajta magas, briliáns trombitajátékot clarino-játéknak nevezik. J. S. Bach 2. brandenburgi versenyében találkozhatunk vele.
Bach több művében írt elő Tromba da Tirarsi-t, egy olyan trombitát, amelynek fúvókával ellátott vége teleszkópszerűen ki-be húzogatható, hogy tisztább intonációt tegyen lehetővé. Purcell műveiben találkozhatunk a Flatt trumpet-tel, amelynek a harsonához hasonló kettős tolócsöve volt. A 18. század folyamán a fafúvós hangszerek mintájára hanglyukakkal ellátott, billentyűs trombitával is kísérleteztek (Klappentrompete). Szelepekkel az 1830-as években szerelték fel, a kürttel egyidőben. Ekkortól vált teljes értékű, kromatikus hangszerré, de még el kellett telni néhány évtizednek, míg a zeneszerzők is megbarátkoztak ezzel a megoldással. Kezdetben mélyebb, F hangolású volt, a mai B és C trombita a 20. század elején vált általánossá.
-
Gottfried Reiche, J. S. Bach trombitaműveinek tolmácsolója kör alakú vadásztrombitával
-
Modern C, B, piccolo trombiták
-
Német C trombita forgószelepekkel
-
Basszustrombita forgószelepekkel, tokkal
-
A trombita csésze alakú fúvókája
-
Trombita szordínója, hangtompítója
Híres trombitaművek
[szerkesztés]- J. S. Bach: 2. brandenburgi verseny
- Joseph Haydn: Trombitaverseny
- Felix Mendelssohn Bartholdy: Trombitanyitány
- Henry Purcell: Trombitaszonáta
- Antonio Vivaldi: Versenymű két trombitára
Trombitások
[szerkesztés]- Maurice André
- Louis Armstrong
- Miles Davis
- Geiger György
- Dizzy Gillespie
- Fats Navarro
- Gottfried Reiche (1667 – 1734)
- Arturo Sandoval
- Simai László
- Zsoldos Imre
- Boban Marković
- Chris Botti
- Fekete-Kovács Kornél
- Hámori János
- Chet Baker
- Tarkövi Gábor
- Velenczei Tamás
- Alison Balsom
- Håkan Hardenberger
- Pálfalvi Tamás
- Hans Gansch Archiválva 2019. október 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Thomas Gansch
Források
[szerkesztés]- Tarnóczy Tamás. Zenei akusztika. Zeneműkiadó (1982). ISBN 963 330 401 6
- Van der Meer, John Henry. Hangszerek az ókortól napjainkig. Zeneműkiadó (1988). ISBN 963 330 670 1