„Lini bazilika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Világörökség |
a Bot: Wd sablonhívás törlése a cikk létrehozása következtében |
||
| (4 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
{{Vallási épület infobox |
{{Vallási épület infobox |
||
| kép = Mozaiku-i-linit.jpg |
| kép = Mozaiku-i-linit.jpg |
||
| képaláírás = A bazilika mozaikpadlójának részlete [[kantharosz]] |
| képaláírás = A bazilika mozaikpadlójának részlete [[kantharosz (edény)|kantharoszt]] közrefogó pávákkal |
||
| település = [[Lin (Korça)|Lin]] |
| település = [[Lin (Korça)|Lin]] |
||
| ország = [[Albánia]] |
| ország = [[Albánia]] |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
| pozíciós térkép = Albánia |
| pozíciós térkép = Albánia |
||
}} |
}} |
||
A '''lini ókeresztény bazilika''' (albán ''bazilika paleokristiane e Linit'') [[bizánci művészet|bizánci stílusú]] [[őskeresztények|kora keresztény]] [[bazilika]] [[Albánia]] délkeleti részén, az [[Ohridi-tó]] partján, [[Korça megye|Korça megyén]] belül a [[Pogradec község]]hez{{Wd|Q16350126}}, illetve [[Udenisht|Udenisht alközséghez]] tartozó [[Lin (Korça)|Lin]] falu területén. A 6. században épült és a 8. században tűzvész martalékává vált templom [[narthex]]ét és oldalkápolnáit díszítő késő ókori [[mozaik]]padló szinte teljes épségben fennmaradt. |
A '''lini ókeresztény bazilika''' (albán ''bazilika paleokristiane e Linit'') [[bizánci művészet|bizánci stílusú]] [[őskeresztények|kora keresztény]] [[bazilika]] [[Albánia]] délkeleti részén, az [[Ohridi-tó]] partján, [[Korça megye|Korça megyén]] belül a [[Pogradec község]]hez{{Wd|Q16350126}}, illetve [[Udenisht|Udenisht alközséghez]] tartozó [[Lin (Korça)|Lin]] falu területén. A 6. században épült és a 8. században tűzvész martalékává vált templom [[narthex]]ét és oldalkápolnáit díszítő késő ókori [[mozaik]]padló szinte teljes épségben fennmaradt. 2019-től az albániai helyszínekkel kibővített [[Ohrid-régió]] [[világörökség]] része.{{jegyzet|{{CitWeb|url=http://whc.unesco.org/en/news/2002|tit=Five sites inscribed on UNESCO’s World Heritage List|work=UNESCO|date=2019-07-05|accd=2019-07-17}}}} |
||
== Története == |
== Története == |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
Az északnyugat–délkeleti tájolású bazilika háromkaréjos ([[triconcha]]{{Wd|Q1256831}}) alaprajza az építtető püspökök lükhniszi főtemplomának megoldásait másolta.{{refhely|Gilkes 2013|:217.;|Korkuti 2013|:58.}} A templom északnyugati bejáratánál egy 8×12 méteres [[átrium]] állt, [[oszlopfolyosó]]val{{Wd|Q185600}} közrezárt udvarának egy részét téglából épített [[ciszterna]] foglalta el. Az átrium kétoldalán nyílt egy-egy bejárat, amelyeken keresztül a templom tengelyére merőleges, 3×9 méteres [[narthex]]be lehetett belépni. A narthex mindkét oldalán egy-egy oldalkápolnát helyeztek el, a déliből pedig egy további, négyszög alaprajzú [[keresztelőkápolna]] nyílott keresztelőmedencével. Az északi oldalkápolnához [[boltozat]]os kialakítású téglasírok csatlakoztak. A narthexnek az átriummal átellenes, hosszanti oldalán három ajtó vezetett a bazilika belsejébe, amelyeken a 12×9 méteres főhajó, illetve a karéjszerűen ívelt oldalhajók voltak megközelíthetőek. Az északi oldalhajóból lépcső vezetett az alacsonyabb padlószintű, kereszt alaprajzú [[temetőkápolna|temetőkápolnába]]{{Wd|Q1457501}}.{{refhely|Gilkes 2013|:216–218.;|Korkuti 2013|:78.}} |
Az északnyugat–délkeleti tájolású bazilika háromkaréjos ([[triconcha]]{{Wd|Q1256831}}) alaprajza az építtető püspökök lükhniszi főtemplomának megoldásait másolta.{{refhely|Gilkes 2013|:217.;|Korkuti 2013|:58.}} A templom északnyugati bejáratánál egy 8×12 méteres [[átrium]] állt, [[oszlopfolyosó]]val{{Wd|Q185600}} közrezárt udvarának egy részét téglából épített [[ciszterna]] foglalta el. Az átrium kétoldalán nyílt egy-egy bejárat, amelyeken keresztül a templom tengelyére merőleges, 3×9 méteres [[narthex]]be lehetett belépni. A narthex mindkét oldalán egy-egy oldalkápolnát helyeztek el, a déliből pedig egy további, négyszög alaprajzú [[keresztelőkápolna]] nyílott keresztelőmedencével. Az északi oldalkápolnához [[boltozat]]os kialakítású téglasírok csatlakoztak. A narthexnek az átriummal átellenes, hosszanti oldalán három ajtó vezetett a bazilika belsejébe, amelyeken a 12×9 méteres főhajó, illetve a karéjszerűen ívelt oldalhajók voltak megközelíthetőek. Az északi oldalhajóból lépcső vezetett az alacsonyabb padlószintű, kereszt alaprajzú [[temetőkápolna|temetőkápolnába]]{{Wd|Q1457501}}.{{refhely|Gilkes 2013|:216–218.;|Korkuti 2013|:78.}} |
||
A lini bazilikarom legkiemelkedőbb értéke az építéssel egyidős mozaikpadló, amelynek megoldásai és motívumkincse hasonlóságot mutatnak más korabeli, az Ohridi-tó környékéről ismert mozaikokkal ([[Oktiszi]], [[Radolista]], Sztudencsista), de az albániai [[Buçimas|tushemishti]] és [[tepei bazilika|tepei bazilikával]], sőt, távolabbi példákkal ([[Amphipolisz]] |
A lini bazilikarom legkiemelkedőbb értéke az építéssel egyidős mozaikpadló, amelynek megoldásai és motívumkincse hasonlóságot mutatnak más korabeli, az Ohridi-tó környékéről ismert mozaikokkal ([[Oktiszi]], [[Radolista]], Sztudencsista), de az albániai [[Buçimas alközség|tushemishti]] és [[tepei bazilika|tepei bazilikával]], sőt, távolabbi példákkal ([[Amphipolisz]]) is mutatnak tipológiai egyezéseket.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:58.;|Gilkes 2013|:170.;|Korkuti 2013|:78.}} A geometrikus és növénymintázatok mellett a mozaikok gyakori szereplői a különféle állatok, főleg madarak és [[méhalkatúak|méhek]], amelyek együttes ábrázolásában a pogány és keresztény ikonográfiai hagyományok keverednek.{{refhely|Pollo & Puto 1981|:58.;|Korkuti 2013|:78.}} A narthexből nyíló déli oldalkápolna mozaikpadlójának uralkodó motívuma a [[szvasztika]], helyenként legendabeli vadállatok, az [[apszis]]ban pedig egy [[kantharosz (edény)|kantharosz]] ábrázolásával, amelynek kétoldalán egy-egy [[pávaformák|páva]] áll. A keresztelőkápolna padlóján négy kantharosz látható, amelyekből ömlik ki a bor. Az északi oldalkápolna mozaikpadlója rombuszformába foglalt kantharoszokat és pávákat ábrázol, az ezen kívül eső sarkokban madárpárok, ivókupák és gabonamérő edények láthatóak. Korábban a fő- és mellékhajókat is mozaikpadló díszítette, de ezek túlnyomó része az évszázadok során elpusztult. Egyedül az északi oldalhajóból nyíló temetőkápolna mozaikja maradt fenn.{{refhely|Gilkes 2013|:216–218.;|Korkuti 2013|:78.}} A polikromatikus (sokszínű) mozaikot alkotó darabokat többnyire mészkőből faragták ki, de helyenként tégla- vagy üvegkockákat helyeztek a homokkal és téglaporral kevert mészhabarcs alapra.{{refhely|Korkuti 2013|:78.}} |
||
Az átriumtól nyugatra még láthatóak az egykor a templomot védő vastag fal maradványai.{{refhely|Gilkes 2013|:216.}} A püspöki palota romjai már nem láthatóak, csak a régészeti ásatások eredményeiből ismert, hogy hat helyiségre osztott, négyszög alaprajzú épület volt.{{refhely|Korkuti 2013|:79.}} |
Az átriumtól nyugatra még láthatóak az egykor a templomot védő vastag fal maradványai.{{refhely|Gilkes 2013|:216.}} A püspöki palota romjai már nem láthatóak, csak a régészeti ásatások eredményeiből ismert, hogy hat helyiségre osztott, négyszög alaprajzú épület volt.{{refhely|Korkuti 2013|:79.}} |
||
A lap jelenlegi, 2022. december 10., 13:48-kori változata
|
Az Ohrid-régió világörökségi helyszín része |
| Lini bazilika | |
 | |
| A bazilika mozaikpadlójának részlete kantharoszt közrefogó pávákkal | |
| Település | Lin |
| Ország |  Albánia |
| Vallás | keresztény |
| Irányzat | ókeresztény |
| Építési adatok | |
| Típus | bazilika |
| Stílus | kora bizánci |
| Építés befejezése | 6. sz. |
| Bontás ideje | 8. sz. (tűzvész) |
| Építtető | Lükhnisz püspökei |
| Elhelyezkedése | |
 Lini bazilika
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 41° 03′ 57″, k. h. 20° 38′ 41″41.065957°N 20.644834°EKoordináták: é. sz. 41° 03′ 57″, k. h. 20° 38′ 41″41.065957°N 20.644834°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lini bazilika témájú médiaállományokat. | |
A lini ókeresztény bazilika (albán bazilika paleokristiane e Linit) bizánci stílusú kora keresztény bazilika Albánia délkeleti részén, az Ohridi-tó partján, Korça megyén belül a Pogradec községhez, illetve Udenisht alközséghez tartozó Lin falu területén. A 6. században épült és a 8. században tűzvész martalékává vált templom narthexét és oldalkápolnáit díszítő késő ókori mozaikpadló szinte teljes épségben fennmaradt. 2019-től az albániai helyszínekkel kibővített Ohrid-régió világörökség része.[1]
Története
[szerkesztés]A közeli Lükhnisz (a mai Ohrid) kora keresztény püspökei a 6. század első felében a mai Linnek otthont adó földnyelv magaslatán építették fel nyári rezidenciájukat, és ugyanekkor épült fel a bazilika is. Egyes feltevések szerint erre az időpontra megy vissza a falu nevének eredete is, amely a püspöki székhely Lükhnisz nevének átvételével, majd lerövidülésével alakult ki. A bazilikát erődítették, a földnyelvet lehatároló vastag fal védte a szárazföld felől.[2] A püspöki palota és a bazilika egyaránt a 8. században vált a tűz martalékává, majd a Bolgár Birodalom 12. századi hódításával a környező település is elnéptelenedett.[3] A középkor későbbi szakaszában a falu ismét benépesült, és a korábbi ókori bazilika alapjainak felhasználásával új templomot építettek a helyiek, amelynek védőszentje Szent Atanáz volt (Kisha e Shën Thanasit).[4]
1968-ban Skënder Anamali irányításával tárták fel a bazilika és a püspöki rezidencia romjait.[5]
Leírása
[szerkesztés]Az épületmaradványok az északkeleti irányban az Ohridi-tóba nyúló, Lin fölé magasodó földnyelv legmagasabb pontján találhatóak, a falu főutcájának délkeleti oldalán,[6] az oda vezető út végig ki van táblázva. Maga az épület erősen megrongálódott, csupán az alapjai maradtak fenn.[7]
Az északnyugat–délkeleti tájolású bazilika háromkaréjos (triconcha) alaprajza az építtető püspökök lükhniszi főtemplomának megoldásait másolta.[8] A templom északnyugati bejáratánál egy 8×12 méteres átrium állt, oszlopfolyosóval közrezárt udvarának egy részét téglából épített ciszterna foglalta el. Az átrium kétoldalán nyílt egy-egy bejárat, amelyeken keresztül a templom tengelyére merőleges, 3×9 méteres narthexbe lehetett belépni. A narthex mindkét oldalán egy-egy oldalkápolnát helyeztek el, a déliből pedig egy további, négyszög alaprajzú keresztelőkápolna nyílott keresztelőmedencével. Az északi oldalkápolnához boltozatos kialakítású téglasírok csatlakoztak. A narthexnek az átriummal átellenes, hosszanti oldalán három ajtó vezetett a bazilika belsejébe, amelyeken a 12×9 méteres főhajó, illetve a karéjszerűen ívelt oldalhajók voltak megközelíthetőek. Az északi oldalhajóból lépcső vezetett az alacsonyabb padlószintű, kereszt alaprajzú temetőkápolnába.[9]
A lini bazilikarom legkiemelkedőbb értéke az építéssel egyidős mozaikpadló, amelynek megoldásai és motívumkincse hasonlóságot mutatnak más korabeli, az Ohridi-tó környékéről ismert mozaikokkal (Oktiszi, Radolista, Sztudencsista), de az albániai tushemishti és tepei bazilikával, sőt, távolabbi példákkal (Amphipolisz) is mutatnak tipológiai egyezéseket.[10] A geometrikus és növénymintázatok mellett a mozaikok gyakori szereplői a különféle állatok, főleg madarak és méhek, amelyek együttes ábrázolásában a pogány és keresztény ikonográfiai hagyományok keverednek.[11] A narthexből nyíló déli oldalkápolna mozaikpadlójának uralkodó motívuma a szvasztika, helyenként legendabeli vadállatok, az apszisban pedig egy kantharosz ábrázolásával, amelynek kétoldalán egy-egy páva áll. A keresztelőkápolna padlóján négy kantharosz látható, amelyekből ömlik ki a bor. Az északi oldalkápolna mozaikpadlója rombuszformába foglalt kantharoszokat és pávákat ábrázol, az ezen kívül eső sarkokban madárpárok, ivókupák és gabonamérő edények láthatóak. Korábban a fő- és mellékhajókat is mozaikpadló díszítette, de ezek túlnyomó része az évszázadok során elpusztult. Egyedül az északi oldalhajóból nyíló temetőkápolna mozaikja maradt fenn.[12] A polikromatikus (sokszínű) mozaikot alkotó darabokat többnyire mészkőből faragták ki, de helyenként tégla- vagy üvegkockákat helyeztek a homokkal és téglaporral kevert mészhabarcs alapra.[13]
Az átriumtól nyugatra még láthatóak az egykor a templomot védő vastag fal maradványai.[14] A püspöki palota romjai már nem láthatóak, csak a régészeti ásatások eredményeiből ismert, hogy hat helyiségre osztott, négyszög alaprajzú épület volt.[15]
-
A bazilika romterülete -
Az átrium a ciszternával -
A temetőkápolna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Five sites inscribed on UNESCO’s World Heritage List. UNESCO (2019. július 5.) (Hozzáférés: 2019. július 17.)
- ↑ Ceka 2013 :260., 445.; Gilkes 2013 :216.
- ↑ Korkuti 2013 :79–80.
- ↑ Gilkes 2013 :218.
- ↑ Ceka 2013 :38.; Korkuti 2013 :78.
- ↑ Gilkes 2013 :216.
- ↑ Korkuti 2013 :78.
- ↑ Gilkes 2013 :217.; Korkuti 2013 :58.
- ↑ Gilkes 2013 :216–218.; Korkuti 2013 :78.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :58.; Gilkes 2013 :170.; Korkuti 2013 :78.
- ↑ Pollo & Puto 1981 :58.; Korkuti 2013 :78.
- ↑ Gilkes 2013 :216–218.; Korkuti 2013 :78.
- ↑ Korkuti 2013 :78.
- ↑ Gilkes 2013 :216.
- ↑ Korkuti 2013 :79.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
- ↑ Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698
- ↑ Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517
- ↑ Pollo & Puto 1981: Stefanaq Pollo – Arben Puto: The history of Albania from its origins to the present day. Ass. by Kristo Frasheri, Skënder Anamali; transl. by Carol Wiseman, Ginni Hole. London: Routledge & Kegan. 1981. ISBN 071000365X