Ugrás a tartalomhoz

„Modellvasút” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
jelentős szó szerinti átfedések
a Bp. cseréje Budapestre
 
(10 közbenső módosítás, amit 8 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
11. sor: 11. sor:
* [[1879]]-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.
* [[1879]]-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.
* [[1891]]-től a [[vágány]]ok méretarányait a Märklin [[cég]] ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
* [[1891]]-től a [[vágány]]ok méretarányait a Märklin [[cég]] ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
* Az első hivatalos méretarány az 1:32 - Spur1-es lépték.
* Az első hivatalos méretarány az 1:32 – Spur1-es lépték.
* Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó<ref>hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.</ref>
* Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó<ref>hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.</ref>
* [[1932]]-től kezdenek [[modellsín]]eket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.
* [[1932]]-től kezdenek [[modellsín]]eket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.
Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek.
Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek.
A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.
A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.
* A tüzeléssel működő játékmozdonyok az [[1920-as évek]] végéig élték fénykorukat. Az utolsó HR 4921 TIPUSÚ 2c1 tengelyelrendezésű, [[Heusinger-vezérlés]]ű, 1-es építésű nagyságú spirituszégős [[gőzmozdony]] [[1937]]-ben épült.(A közelmúltban a MARKLIN újra gyárt gőzüzemű mozdonyokat, ezek azonban áruk és kidolgozottságuk alapján nem annyira a játék- inkább a modellvasút kategóriájába tartoznak.)
* A tüzeléssel működő játékmozdonyok az [[1920-as évek]] végéig élték fénykorukat. Az utolsó HR 4921 típusú 2c1 tengelyelrendezésű, [[Heusinger-vezérlés]]ű, 1-es építésű nagyságú spirituszégős [[gőzmozdony]] [[1937]]-ben épült.(A közelmúltban a MARKLIN újra gyárt gőzüzemű mozdonyokat, ezek azonban áruk és kidolgozottságuk alapján nem annyira a játék- inkább a modellvasút kategóriájába tartoznak.)
* A feljegyzések szerint már [[1850]]-ben voltak [[villamos áram]]mal működtetett játékvasutak.
* A feljegyzések szerint már [[1850]]-ben voltak [[villamos áram]]mal működtetett játékvasutak.
* [[1897]]-ben megkezdődött az un. [[erősáram]]ú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak [[hálózat]]ról [[feszültség átalakítás|feszültségátalakító]] közbeiktatásával, [[kisfeszültség]]ről engedélyezték üzemeltetését.
* [[1897]]-ben megkezdődött az un. [[erősáram]]ú táplálás. Ez életveszélyes volt. Hatóságilag csak [[hálózat]]ról [[feszültség átalakítás|feszültségátalakító]] közbeiktatásával, [[kisfeszültség]]ről engedélyezték üzemeltetését.
* [[1897]]-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket.
* [[1897]]-től MEISTER & MERTIG cég először alkalmazott szigetelt kereket.
* A vontatott járművek (kocsik) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a [[méretarány]] nélküli gyártás az [[1950-es évek]]ig megmaradt. A [[vasúti jelzők]] között az alakjelző egyeduralkodó volt. [[Méret]]eik nem voltak valósághűek. A játékvasutakhoz különféle [[építmény]]ek ([[felvételi épület]]ek, [[őrház]]ak, [[híd]]ak, [[fűtőház]]ak) is épültek.
* A vontatott járművek (kocsik) fejlődése egyszerűbb volt. A kezdetekben a [[méretarány]] nélküli gyártás az [[1950-es évek]]ig megmaradt. A [[vasúti jelzők]] között az alakjelző egyeduralkodó volt. [[Méret]]eik nem voltak valósághűek. A játékvasutakhoz különféle [[építmény]]ek ([[felvételi épület]]ek, [[őrház]]ak, [[híd|hidak]], [[fűtőház]]ak) is épültek.


Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek küleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)
Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek külleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)


=== A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete ===
=== A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete ===
41. sor: 41. sor:
** [[pályaelem]]ek és [[jelző]]k közötti kapcsolat létrehozása,, a [[vonatbefolyásolás]] megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján.
** [[pályaelem]]ek és [[jelző]]k közötti kapcsolat létrehozása,, a [[vonatbefolyásolás]] megvalósítása a nagyvasút szabályai alapján.
** Mindezek együttes megvalósítása a [[terepasztal]] építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése.
** Mindezek együttes megvalósítása a [[terepasztal]] építés, illetve a terepasztal vasútüzem szabályai szerinti működtetése.
* '''vasútüzemi létesítmények modellezése''': [[vasút]]i [[épület]]ek, [[fűtőház]]ak, [[fordítókorong]]ok, [[jelző]]k, [[híd|hidak]], [[alagút]]ak, egyéb tereptárgyak és figurák készítése, építése.
* '''vasútüzemi létesítmények modellezése''': [[vasút]]i [[épület]]ek, [[fűtőház]]ak, [[fordítókorong]]ok, [[jelző]]k, [[híd|hidak]], [[alagút|alagut]]ak, egyéb tereptárgyak és figurák készítése, építése.
* '''járművek modellezése''': normál- és [[keskeny nyomtávolság]]ú [[mozdony]]ok, [[vagon|kocsik]] [[város]]i vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további [[élethűség]]et követő [[alkatrész]]ekkel)
* '''járművek modellezése''': normál- és [[keskeny nyomtávolság]]ú [[mozdony]]ok, [[vagon|kocsik]], [[város]]i vasút modellek építése, átépítése, frizirozás(= gyári modellek kiegészítése további [[élethűség]]et követő [[alkatrész]]ekkel)
* '''virtuális vasút''': A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával
* '''virtuális vasút''': A fentiek megvalósítása teljes egészében számítógépes felületen, erre alkalmas szoftverek felhasználásával


50. sor: 50. sor:
A gyűjtéshez nagyobb anyagi [[erőforrás]]ok kellenek. Az sem kizárt, hogy a [[szabadidő]] szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb [[vagyon]]okat is kifizetnek azok ritkasága miatt.
A gyűjtéshez nagyobb anyagi [[erőforrás]]ok kellenek. Az sem kizárt, hogy a [[szabadidő]] szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb [[vagyon]]okat is kifizetnek azok ritkasága miatt.


== Lásd még ==
== Kapcsolódó szócikkek ==

* [[Vasútmodellezés]]
* [[Vasútmodellezés]]
* [[Vasútmodellezés (könyv)]]
* [[Vasútmodellezés (könyv)]]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
{{források}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==
63. sor: 62. sor:
* Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-11-5028-3}}
* Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-11-5028-3}}
* Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-10-6824-2}}
* Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. {{ISBN|963-10-6824-2}}
* Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Bp., 1969.
* Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Budapest, 1969.


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* {{cite web |url=http://vasutmodellezes.lap.hu/ |title=Vasútmodellezés.lap.hu |publisher=vasutmodellezes.lap.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://vasutmodellezes.lap.hu/ |title=Vasútmodellezés.lap.hu |publisher=vasutmodellezes.lap.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://szvk.fw.hu/ |title=Szekszárdi Vasútmodellező Klub oldala |publisher=szvk.fw.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://szvk.fw.hu/ |title=Szekszárdi Vasútmodellező Klub oldala |publisher=szvk.fw.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9130964&token=ef40cc2e6291c900a2ee9e637762180a |title=Modellvasút építés - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9130964&token=ef40cc2e6291c900a2ee9e637762180a |title=Modellvasút építés - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150665 |title=Vasútmodellező Klubok topikja - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9150665 |title=Vasútmodellező Klubok topikja - Index Fórum |publisher=forum.index.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://www.eagent.hu/terepasztal/ |title=Modellvasút terepasztal - Ritter Rudolf |publisher=www.eagent.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://www.eagent.hu/terepasztal/ |title=Modellvasút terepasztal - Ritter Rudolf |publisher=www.eagent.hu |accessdate=2010-04-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100111041107/http://www.eagent.hu/terepasztal/# |archivedate=2010-01-11 }}
* {{cite web |url=http://trainmodeller.freeblog.hu/ |title=The Train Modeller's blog |publisher=trainmodeller.freeblog.hu |accessdate=2010-04-22}}
* {{cite web |url=http://trainmodeller.freeblog.hu/ |title=The Train Modeller's blog |publisher=trainmodeller.freeblog.hu |accessdate=2010-04-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090201080408/http://trainmodeller.freeblog.hu/# |archivedate=2009-02-01 }}

{{portál|Vasút}}


[[Kategória:Vasútmodellezés]]
[[Kategória:Vasútmodellezés]]

A lap jelenlegi, 2022. december 4., 16:51-kori változata

 Ez a szócikk vagy szakasz kronológiát használ folyó szöveg helyett.
„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)
Kérjük, segíts átírni a szócikket folyó szöveggé!
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Terepasztal szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Ezt a szócikket össze kellene dolgozni a Vasútmodellezés szócikkel. Az összedolgozás után az egyik lapot törölni kell, vagy – ha érdemes – átirányítássá alakítani. A megbeszélésbe a vitalapon kapcsolódhatsz be.
Vasúti-terepasztal

modellvasút: A vasútüzem egészének, vagy egyes részeinek (vasúti járművek, vasúti pálya, üzemi berendezések) megfelelő léptékű modellje. A modellvasút hobbitevékenységként a vasútmodellezés eszköze, végeredménye.

A modellvasút és a vasútmodellezés története

[szerkesztés]

Gyermekjátékból modellvasút

[szerkesztés]

Angliában 1823-ban megkezdi hódító útját a "tüzes gép" azaz a gőzmozdony. Megkezdődik a vasutak építése. 1835-ben az európai kontinens első vasútjai már működnek Belgiumban, Németországban. Ekkor már a gyerekek is vonatot húznak madzagon maguk után.

  • 1879-ben volt az első játék-kiállítás, ahol számos cég mutatott be játékvasutat.
  • 1891-től a vágányok méretarányait a Märklin cég ajánlására egységesítik a játékgyártó cégek. A nemzetközi irodalom e dátumot tartja a vasútmodell születésnapjának, mivel ekkor kerül piacra az első olyan vasútmodell készlet, ami olyan méretarányos pályán gördül, melyet kompatibilis vágány-elemekkel eleve bővíthetőre terveztek.
  • Az első hivatalos méretarány az 1:32 – Spur1-es lépték.
  • Ebben az évben jelenik meg az első játékvasúti váltó[1]
  • 1932-től kezdenek modellsíneket gyártani, addig különböző méretarányú, robusztus méretű, vasúti sínre csak funkciójában hasonlító pályát használtak.

Az első játékmozdonyok hajtás nélküliek voltak. Később a modellek hajtásaként óraművet vagy spirituszégőt használtak. Utóbbiak a nyílt láng és a forró gőz miatt tűzveszélyesek voltak. A technika fejlődésével rövidesen megjelentek a villanymotor hajtotta játékvasutak is. Ezek eleinte váltó- később, az elektronika fejlődésével, egyenáramú kivitelben készültek. A korai vasútmodellek nem voltak léptékhelyesek, a méretarányok fokozatosan váltak egyre meghatározóbbá a vasútmodellezésben.

Az 1950-es évekig a vasútmodellek elsősorban gyermekjátéknak készültek. A modellek külleme leegyszerűsített, stilizált volt.(Eddigiek alól kivételt jelentenek a vasúti tanműhelyek valóban kivételesen pontos, méretarányos, és néha működőképes járműmodelljei, melyek elsősorban oktatási célokat szolgáltak, vagy vizsgadarabok voltak. Pl: a Közlekedési Múzeum 1:5 léptékű mozdonygyűjteménye)

A mai értelemben vett vasútmodellezés kezdete

[szerkesztés]

A játékvasút valódi, részlethelyes modellvasúttá alakulásának lehetőségei az első világháború után nyíltak meg. A játékgyártók rájöttek, hogy a kisebb lakásokban a kisebb méretű játékok jobban elférnek, illetve ugyanazon a helyen több pályaelemet tudnak elhelyezni. Így jött létre az 1-es méret után a nullás (spur 0 M=1:45), majd 1935-ben – szintén MARKLIN kezdeményezésre – a fél nullás (spur Halb0 vagy ahogyan ma ismerik: H0) méretarány.

Matematikailag a H0 méretaránya M=1:90 lenne, de a korabeli gyártósorokkal kényelmesebb és gazdaságosabb volt az 1:87 léptékkel építeni, így a mai napig ez az érték a H0 méret hivatalos méretaránya. 1935-ben alkották meg az azóta is elterjedtebb egyenáramú táplálási rendszert is.

A modellhűség is sokat javult. Megkezdődött a fényjelzők gyártása. Összefoglalva az 1940-es évek elejére a játékvasutakat már olyan minőségben és választékban gyártották, hogy velük a nagyvasúti üzem kicsinyített mása már megvalósítható volt.

Vasútmodellezés

[szerkesztés]

A vasútmodellezés olyan tevékenység, amelyet saját örömünkre, szórakozásként folytatunk (vö:hobbi). Célja a vasúti üzem egészének, vagy valamely részletének a modellezése saját mércénk szerinti tökéletességgel és kompromisszumokkal, vagy modellező szervezetek által összeállított szabványok, ajánlások alapján.

A vasútmodellezés részterületei

[szerkesztés]
Bővebben: vasútmodellezés

Vasútmodellek gyűjtése

[szerkesztés]

A vasútmodellek gyűjtése nem tartozik szorosan a vasútmodellezés témakörébe. Minden vasútmodellező azonban potenciális gyűjtő is, mert előbb vagy utóbb lehetetlen lesz valamennyi modelljét a terepasztalra helyezni, illetve üzemeltetni.

A gyűjtéshez nagyobb anyagi erőforrások kellenek. Az sem kizárt, hogy a szabadidő szűkössége miatt lesz valaki gyűjtő. Ez megalapozhatja a későbbi aktív modellező tevékenységet. A gyűjtő egy idő múlva modelltörténeti ritkaságok után kezd el kutatni. Manapság egy-egy ritkább játékmozdonyért vagy vasúti kocsikért kisebb vagyonokat is kifizetnek azok ritkasága miatt.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ hivatalosan kitérőnek nevezik, de a modellezésben így honosodott meg.

Források

[szerkesztés]
  • Gerhard Trost: Modellvasút Budapest, 1972. ETO: 689 :625 6251/2
  • Gerhard Trost: Vasútmodellezés Budapest, 1975. ISBN 963 10 07928
  • Károly Imre: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-11-5028-3
  • Linzbauer Tamás: Vasútmodellezés Budapest, 1986. ISBN 963-10-6824-2
  • Petrik Ottó: Vasútmodellezés(Járművek). /Modellezők Könyvtára/. Budapest, 1969.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Modellvasút&oldid=25565271”