„Neogótika” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2020. július 8., 12:10-kori változata

A neogótika (magyarul: újgótika) az első romantikus építészeti stílusirányzat, mely tisztán a gótika stíluselemeiből táplálkozik. A 18. században alakult ki Angliában. Horace Walpole, az első brit miniszterelnök fia úgy építtette meg kastélyát, a Strawberry Hillt, hogy az a középkort idézze. Kortársai ekkor kinevették és különcnek tartották, azonban ez a kastély a romantikus építészet első példája. A 19. század 30-as, 40-es éveiben volt az angol romantika virágkora, ekkor már valóságos divat volt a neogótika. Ezt az időszakot gótikus újjászületésnek (gothic revival) nevezték. A század közepén felépült a londoni Houses of Parliament, Charles Barry tervei alapján, majd a Tower Bridge is, mely stílusával a Towerhez kíván illeszkedni. Nyugat-Európában a század második felében a neogótikát és általában a neostílusokat kiszorította az eklektika és a vasvázas építkezés.

Magyarországon, mivel a romantika csak később jelent meg, a neogótika a historizmus egyik megnyilvánulása, mert a romantikát a Feszl-féle nemzeti építészet képviselte a század közepén. Érdekes azonban, hogy a középkor hangulatát felidéző, olykor gótikus elemeket is felhasználó építészet már korábban jelen volt: a Povolny Ferenc által tervezett pétervásárai plébániatemplom (1817) európai viszonylatban is különlegesség. A 40-es években Brein Ferenc ú.n. Csősztoronya és Ybl Miklós fóti plébániatemploma képviseli a romantikus-neogótikus építészetet. Ám ahogyan Ybl, egész Magyarország építészete átváltott az eklektikára.

Eklektika és historizmus egyszerre és egymástól áthatva jelentkezett a század utolsó évtizedeiben. A magyar neogótikus-eklektikus építészet szép példáit elsősorban Budapest adja. Bérpalotákon jellegzetes gótikus motívumok bukkannak fel, olykor tisztán, olykor reneszánsz és barokk motívumok között is. A neogótikus építészet világviszonylatban is jelentős alkotása a Steindl Imre tervei alapján épült Országház. Az épületen minden elem gótikus, a kupolát és barokkos alaprajzot kivéve.

A korszakhoz hozzátartozik a műemlékek helyreállításának folyamata is, amely néha több kárt okozott, mint hasznot. A Mátyás-templom és kassai Szent Erzsébet-dóm valóban új külsőt kaptak Steindl Imre tervei alapján, azonban az eredmény igazolta a műemlékvédő célokat. A Vajdahunyadvár helyreállítása során viszont az eredeti gótikus elemeket eltávolították, (miután Steindl nem tudott már a helyreállítással foglalkozni), helyükre a környezetbe nem illő neogót részletek kerültek.

Források

Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1966.
Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp.

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-[[Fájl:London-TowerBridge-1900-Closed.jpg|bélyegkép|Tower Bridge]]
+[[Fájl:London-TowerBridge-1900-Closed.jpg|bélyegkép|A [[london]]i [[Tower Bridge]]]]
-[[Fájl:Fotkattempl.jpg|bélyegkép|A fóti templomon mór és bizánci elemek is előfordulnak]]
+[[Fájl:Fót, Katolikus plébániatemplom.jpg|bélyegkép|A [[fót]]i templomon [[Mór stílus|mór]] és [[Bizánci építészet|bizánci]] elemek is előfordulnak]]
 [[Fájl:House of Parlament, Budapest, Hungary.JPG|bélyegkép|Az Országház épülete]]
-A '''neogótika''' az első [[romantika|romantikus]] építészeti stílusirányzat, mely tisztán a [[gótika]] stíluselemeiből táplálkozik. A [[18. század]]ban alakult ki [[Anglia|Angliában]]. [[Horace Walpole]], az első brit miniszterelnök fia úgy építtette meg kastélyát, a Stawbery Hillt, hogy az a középkort idézze. Kortársai ekkor kinevették és különcnek tartották, azonban ez a kastély a romantikus építészet első példája. A [[19. század]] 30-as, 40-es éveiben volt az angol romantika virágkora, ekkor már valóságos divat volt a neogótika. Ezt az időszakot gótikus újjászületésnek (gothic revival) nevezték. A század közepén felépült a [[london]]i Houses of Parliament, [[Charles Barry]] tervei alapján, majd a Tower Bridge is, mely stílusával a [[londoni Tower|Towerhez]] kíván illeszkedni. [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] a század második felében a neogótikát és általában a neostílusokat kiszorította az [[eklektika]] és a [[vas]]vázas építkezés.
+A '''neogótika''' ([[Magyar nyelv|magyarul]]: ''újgótika'') az első [[romantika|romantikus]] építészeti stílusirányzat, mely tisztán a [[gótika]] stíluselemeiből táplálkozik. A [[18. század]]ban alakult ki [[Anglia|Angliában]]. [[Horace Walpole]], az első brit miniszterelnök fia úgy építtette meg kastélyát, a [[Strawberry Hill]]t, hogy az a középkort idézze. Kortársai ekkor kinevették és különcnek tartották, azonban ez a kastély a romantikus építészet első példája. A [[19. század]] 30-as, 40-es éveiben volt az angol romantika virágkora, ekkor már valóságos divat volt a neogótika. Ezt az időszakot gótikus újjászületésnek (gothic revival) nevezték. A század közepén felépült a [[london]]i Houses of Parliament, [[Charles Barry]] tervei alapján, majd a Tower Bridge is, mely stílusával a [[londoni Tower|Towerhez]] kíván illeszkedni. [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] a század második felében a neogótikát és általában a neostílusokat kiszorította az [[eklektika]] és a [[vas]]vázas építkezés.
-[[Magyarország]]on, mivel a romantika csak később jelent meg, a neogótika a [[historizmus]] egyik megnyilvánulása, mert a romantikát a [[Feszl Frigyes|Feszl-féle]] nemzeti építészet képviselte a század közepén. Érdekes azonban, hogy a [[középkor]] hangulatát felidéző, olykor gótikus elemeket is felhasználó építészet már korábban jelen volt: a Povolni Ferenc által tervezett [[Pétervására|pétervásári]] plébániatemplom ([[1817]]) [[európa]]i viszonylatban is különlegesség. A 40-es években [[Brein Ferenc]] ún [[Csősztorony]]a és [[Ybl Miklós]] fóti plébániatemploma képviseli a romantikus-neogót építészetet. Ám ahogyan Ybl, egész Magyarország építészete átváltott az eklektikára.
+[[Magyarország]]on, mivel a romantika csak később jelent meg, a neogótika a [[historizmus]] egyik megnyilvánulása, mert a romantikát a [[Feszl Frigyes|Feszl-féle]] nemzeti építészet képviselte a század közepén. Érdekes azonban, hogy a [[középkor]] hangulatát felidéző, olykor gótikus elemeket is felhasználó építészet már korábban jelen volt: a [[Povolny Ferenc]] által tervezett [[Pétervására|pétervásárai]] plébániatemplom ([[1817]]) [[európa]]i viszonylatban is különlegesség. A 40-es években [[Brein Ferenc]] ú.n. [[Csősztorony]]a és [[Ybl Miklós]] fóti plébániatemploma képviseli a romantikus-neogótikus építészetet. Ám ahogyan Ybl, egész Magyarország építészete átváltott az eklektikára.
-Eklektika és historizmus egyszerre és egymástól áthatva jelentkezett a század utolsó évtizedeiben. A magyar neogótikus-eklektikus építészet szép példáit elsősorban [[Budapest]] adja. Bérpalotákon jellegzetes gótikus motívumok bukkannak fel, olykor tisztán, olykor [[reneszánsz]] és [[barokk]] motívumok között is. A neogót építészet világviszonylatban is jelentős alkotása a [[Steindl Imre]] tervei alapján épült [[Országház]]. Az épületen minden elem gótikus, a [[kupola|kupolát]] és barokkos alaprajzot kivéve.
+Eklektika és historizmus egyszerre és egymástól áthatva jelentkezett a század utolsó évtizedeiben. A magyar neogótikus-eklektikus építészet szép példáit elsősorban [[Budapest]] adja. Bérpalotákon jellegzetes gótikus motívumok bukkannak fel, olykor tisztán, olykor [[reneszánsz]] és [[barokk]] motívumok között is. A neogótikus építészet világviszonylatban is jelentős alkotása a [[Steindl Imre]] tervei alapján épült [[Országház]]. Az épületen minden elem gótikus, a [[kupola|kupolát]] és barokkos alaprajzot kivéve.
-A korszakhoz hozzátartozik a műemlékek helyreállításának folyamata is, mely néha több kárt okozott, mint hasznot. A [[Mátyás-templom]] és [[kassa]]i [[Szent Erzsébet-dóm]] valóban új külsőt kaptak [[Steindl Imre]] tervei alapján, azonban az eredmény igazolta a műemlékvédő célokat. A Vajdahunyadvár helyreállítása során viszont az eredeti gótikus elemeket eltávolították, (miután Steindl nem tudott már a helyreállítással foglalkozni), helyükre a környezetbe nem illő neogót részletek kerültek.
+A korszakhoz hozzátartozik a műemlékek helyreállításának folyamata is, amely néha több kárt okozott, mint hasznot. A [[Mátyás-templom]] és [[kassa]]i [[Szent Erzsébet-dóm]] valóban új külsőt kaptak [[Steindl Imre]] tervei alapján, azonban az eredmény igazolta a műemlékvédő célokat. A Vajdahunyadvár helyreállítása során viszont az eredeti gótikus elemeket eltávolították, (miután Steindl nem tudott már a helyreállítással foglalkozni), helyükre a környezetbe nem illő neogót részletek kerültek.
 == Források ==
 * Művészeti lexikon, Akadémiai Kiadó, Bp, 1966.
 * Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete, [[Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata]], Bp.
 {{Romantika}}
+{{Európa építészete}}
 [[Kategória:Romantika]]
 [[Kategória:Historizmus]]
-[[en:Gothic Revival architecture]]
-[[ar:العمارة القوطية الجديدة]]
-[[be:Неаготыка]]
-[[be-x-old:Нэаготыка]]
-[[bg:Неоготика]]
-[[ca:Neogòtic]]
-[[cs:Novogotika]]
-[[cy:Adfywiad Gothig]]
-[[da:Nygotik]]
-[[de:Neugotik]]
-[[es:Arquitectura neogótica]]
-[[eu:Arkitektura neogotiko]]
-[[fi:Uusgotiikka]]
-[[fr:Style néogothique]]
-[[fy:Neogotyk]]
-[[gl:Arquitectura neogótica]]
-[[he:התחייה הגותית]]
-[[hr:Neogotika]]
-[[it:Architettura neogotica]]
-[[ja:ゴシック・リヴァイヴァル建築]]
-[[lb:Neigotik]]
-[[li:Neogotiek]]
-[[lt:Neogotika]]
-[[mk:Неоготика]]
-[[nl:Neogotiek]]
-[[no:Nygotikk]]
-[[nrm:Néo-Gothique]]
-[[pl:Neogotyk]]
-[[pt:Neogótico]]
-[[ro:Arhitectură neogotică]]
-[[ru:Неоготика]]
-[[simple:Gothic Revival architecture]]
-[[sk:Neogotika]]
-[[sr:Неоготика]]
-[[sv:Nygotik]]
-[[th:สถาปัตยกรรมฟื้นฟูกอธิค]]
-[[tr:Neogotik]]
-[[uk:Неоготика]]
-[[zh:哥德復興式建築]]

Sablon:Romantika m v sz Romantika
Zene	Alkan Balakirev Beethoven Bellini Berlioz Berwald Bizet Bochsa Borogyin Brahms Bruckner Chopin Dvořák Elgar Erkel Field Franck Glinka Grieg Kjui Liszt Mahler Mendelssohn Muszorgszkij Parish Alvars Rachmaninov Rimszkij-Korszakov Saint-Saëns Schubert Schumann Smetana Strauss Csajkovszkij Verdi Wagner Wolf Weber
Irodalom	Andersen A. v. Arnim B. v. Arnim Blake Botev Brentano Burns Byron Chateaubriand Carlyle Coleridge Cooper Dumas Eichendorff Eminescu Foscolo Gautier Goethe Heine Hoffmann Hölderlin Hugo Keats Kleist Krasiński Lamartine Leopardi Lermontov Macpherson Manzoni Mickiewicz Musset Nerval Nodier Norwid Novalis Poe Prešeren Puskin Scott Mary Shelley P. B. Shelley Southey Słowacki Tieck Vörösmarty Wordsworth Zsukovszkij Zorrilla
Képzőművészet	Ajvazovszkij Blake Brjullov Church Constable Cole Corot Dahl Delacroix Friedrich Fuseli Géricault Hayez Neogótika Goya Hudson River School Leutze Nazarénus festők Palmer Turner
Kultúra	bohém erkölcs Osszián Romantikus nacionalizmus
« Felvilágosodás Viktorianizmus » Realizmus »