Zwolle
Zwolle (ⓘ) város és egyben a hasonnevű alapvető közigazgatási egység, község központja, valamint Overijssel tartomány székhelye Hollandiában. Az ország északkeleti részének fontos városa. Lakossága körülbelül 122.800 fő.[2]
| Zwolle | |||
 | |||
| A Szent Mihály-templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Hollandia | ||
| Tartomány | Overijssel | ||
| Beosztott települések |
| ||
| Polgármester | Henk Jan Meijer | ||
| Irányítószám | 8000–8049 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 129 840 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1022 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 4,0 m | ||
| Terület | 119,28 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 52° 31′, k. h. 6° 06′52.516667°N 6.100000°EKoordináták: é. sz. 52° 31′, k. h. 6° 06′52.516667°N 6.100000°E | |||
| A Zwolle weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zwolle témájú médiaállományokat. | |||
Története
szerkesztésRégészeti leletek tanúsítják, hogy Zwolle környéke az ősidők óta lakott. 1993-ban a város déli részén fekvő Zwolle-Zuid elővárosban feltártak két, az angliai woodhenge-ihez hasonló cölöpkört, amelyek vélhetőleg az újkőkorszakban épültek. A római korban a területet a száli frankok lakták.
A várost 800 körül alapították fríz kereskedők és Nagy Károly katonái.[3] Neve a domb jelentésű suolle szóból származik (vö. angol megfelelőjével: to swell − felduzzaszt). Ez egy kiemelkedő tisztásra utal a várost körülvevő négy folyó, az IJssel, a Vecht, az Aa és a Zwarte Water között. Ez a domb volt az egyetlen hely, amely a folyók gyakori áradása alatt szárazon maradt, ezért alapították itt a várost.
Zwolle legkorábbi ismert írásos említése 1040-ből származik. Az írás egy Szent Mihálynak szentelt plébániatemplom létezéséről tanúskodik. Ezt a templomot, a Nagy- vagy Szent Mihály-templomot (Grote vagy Sint Michaëlskerk) a 15. század közepén felújították és a mai napig is áll. A templom dísze a gazdagon faragott szószék (Adam Straes van Weilborch munkája körülbelül 1620-ból) és a pompás orgona, (1721-ből).
1230. augusztus 31-én az utrechti püspök városi jogokat adományozott Zwollénak. A város a Hanza-szövetség tagja lett 1294-ben és 1361-ben bekapcsolódott a Hanza és IV. Valdemár dán király közötti háborúba. A háborút lezáró stralsundi béke (1370) egy „vittét”, kereskedelmi telepet juttatott Zwollénak a svédországi Skåne tartományban. Az aranykor a 15. században köszöntött Zwolléra: 1402 és 1450 között a város jövedelme körülbelül hatszorosára emelkedett.[4]
1324 júliusában és 1361 októberében környékbeli nemes urak felgyújtatták Zwollét. Az 1324-es tűzvészben mindössze kilenc épület maradt épségben.[5]
Zwolle Deventer mellett a Közös Élet Testvérisége, egy szerzetesi mozgalom egyik központja volt. Három mérföldre Zwollétől, egy Szent Ágnes-domb (Agnietenberg) nevű kicsiny magaslaton állt valaha az az ágostonrendi kolostor, ahol Kempis Tamás élete nagy részét töltötte és ahol 1471-ben meghalt.
1911-ben Zwolle már jelentékeny folyami kereskedelmet bonyolított le, volt egy nagy halpiaca és itt volt Hollandia második legfontosabb marhapiaca Rotterdam után. A fontosabb iparágak között gyapjúmanufaktúrákat, vasműveket, hajóépítő műhelyeket, festő- és fehérítőüzemeket, valamint cserző-, kötélverő- és sókészítőüzemeket találunk.[6]
Blauwvingers
szerkesztésA zwolleieket a köznyelvben néha kékujjúaknak (blauwvingers) nevezik. Ez egy helyi legendára utal, amely szerint egyszer a helyi elöljárók pénzszűkében voltak és más kiutat nem látván eladták a templom harangjait a szomszédos Kampen városnak. Hogy biztosak lehessenek abban, hogy Kampennek nem lesz nagy haszna az üzletből, magas árat szabtak a harangokért. A kampeniek ráálltak az üzletre, de kikötötték, hogy ők választhassák meg a fizetés módját. Zwolle beleegyezett ebbe, Kampen pedig aprópénzben fizetett: négy duitos rézérmékben fizették ki a vételárat (160 duit ért egy guldent). De a zwolleiek bizalmatlanok voltak és meg akartak bizonyosodni arról, hogy Kampen valóban kifizette a teljes árat, így az elöljárók addig számolgatták a pénzt, amíg az ujjuk kék nem lett a réztől.[7][8]
Látnivalók
szerkesztés
A Szent Mihály-templomon kívül több történelmi műemlék is van Zwolléban. A római katolikus Miasszonyunk Mennybemenetele-bazilika (Onze Lieve Vrouwe ten Hemelopneming) 1399-ben épült. Borstartónak (Peperbus) nevezett tornya az egyik legmagasabb és leghíresebb templomtorony Hollandiában. A korszerűsített városháza eredetileg 1448-ban épült.
Szintén említést érdemel a Szász kapu (Sassenpoort, az egykori városkapuk egyike), a várfalak, a Mustárkészítő tornya (Mosterdmakerstoren, egy épületegyüttes, ahol valaha a helyi mustárt készítették), egy 1571-ből származó céhház, a korábbi tartományi kormányhivatalok, egy Domonkos-rendi kolostor és egy régiségekkel és természetrajzzal foglalkozó múzeum.
Háztartások száma
szerkesztésZwolle háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Háztartások száma | 54 389 | 55 115 | 55 480 | 55 944 | 56 180 | 56 699 |
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 |
Közlekedés
szerkesztés
Zwolle három folyó (Zwarte Water, Vecht, és IJssel) közvetlen közelében fekszik és számos csatornája van (a használaton kívüli Willemsvaart, a Nieuwe Vecht és az Overijssels Kanaal, valamint a modern Zwolle-IJssel Kanaal).
Három autópálya érinti:
- A28 – Utrecht, Groningen (Az európai úthálózat E232-es vonala)
- A50 – Eindhoven, Zwolle, Emmeloord (Zwolle − Emmeloord között N50).
- N35 – Zwolle, Almelo, Enschede, Németország (Almelo − Enschede között A35).
Az első vonat 1864. június 6-án érkezett Zwollébe. Ma a városból hét irányba indulnak vonatok: Kampen, Leeuwarden, Groningen, Emmen, Enschede, Arnhem/Nijmegen és Amersfoort felé. 2012-ben fog megnyílni egy új vasútvonal, ami Lelystadon keresztül Amszterdammal köti össze a várost.
Oktatás
szerkesztésZwolle négy műszaki főiskola otthona:
- Christelijke Hogeschool Windesheim
- Hogeschool Zwolle
- Deltion College Zwolle
- ArtEZ Hogeschool voor de Kunsten
Híres emberek
szerkesztés- Kempis Tamás (Thomas a Kempis) (1379–1471), szerzetes, író
- Johannes Busch (1399–c. 1480), reformátor, az Ágoston rend prépostja
- Gerard ter Borch (I) (1583-1662) grafikus és festő
- Gerard Terborch (1617–1681), festő
- Johan Rudolf Thorbecke (1798–1872), Hollandia miniszterelnöke (1849–1853, 1862–1866, 1871–1872)
- Andreas Ignatius Schaepman (1815–1882), Utrecht érseke
- Thomas Joannes Stieltjes (1856–1894), matematikus, kultúrmérnök, politikus
- Ton Koopman (1944–), karmester, csembalista, orgonista
- Michael Minsky (1918–1988)
- Charlotte Wessels (1987- ) a Delain együttes énekesnője
Testvérvárosok
szerkesztésZwolle jelenlegi partnervárosa:
Korábban partnerkapcsolata volt az alábbi városokkal:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kerncijfers wijken en buurten 2021, 2021. augusztus 6.
- ↑ Bevolking becijferd 2013[halott link]
- ↑ F.C. Berkenvelder: Het begin. Zwolle 750 jaar stad, 1980. [2006. augusztus 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
- ↑ F.C. Berkenvelder: De handel en de Hanze. Zwolle 750 jaar stad, 1980. “De stedelijke geldmiddelen, het nationaal inkomen zouden wij nu zeggen, die in 1402 nog 6.000 gulden bedroegen waren in 1450 bijna verzesvoudigd tot 34.000 gulden.” (“A város anyagi javai − mai szóval nemzeti jövedelemnek neveznénk −, amelyek 1402-ben 6000 guldent tettek ki, 1450-re meghatszorozódtak és 34000 guldenre rúgtak.”). [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
- ↑ Zwolle op keerpunt van bestaan. De Stentor, 2005-03-02.
- ↑ Zwolle. Encyclopaedia Britannica, 11. kiadás, 1911. [2007. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
- ↑ Willem Boxma: Steuren, blauwvingers, kwekweschudders en tukkers. Schimpnamen in Overijssel. 2001, Traditie. Tijdschrift over tradities en trends.
- ↑ In welke stad wonen de blauwvingers? Nederlands Centrum voor Volkscultuur. [2006. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 23.)
További információk
szerkesztés
