Vöröstüskés csucsor
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthos), a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó növény. Madagaszkáron és az Indiai-óceán keleti szigetein őshonos. Könnyen felismerhető a szárain szőrszerűen elhelyezkedő és levelein található élénk narancssárga tüskékről. A növény minden része mérgező, hasonlóan rokonához a közép-amerikai csucsorhoz (Solanum wendlandii).
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Solanum pyracanthos Lam. | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöröstüskés csucsor témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstüskés csucsor témájú médiaállományokat és Vöröstüskés csucsor témájú kategóriát. |
Elnevezése
szerkesztésAngol neve Porcupine Tomato (magyar tükörfordítása „tüskés paradicsom”), ami utal arra, hogy a növény rokonságban áll a paradicsommal.
Származása, elterjedése
szerkesztésA növény Madagaszkár szigetén őshonos, de számos indiai-óceáni trópusi szigeten megtalálható egészen Kelet-Indiáig.
Leírása
szerkesztésA vöröstüskés csucsor örökzöld cserje, mely a több mint 1500 tagot számoló csucsor nemzetség tagja. Ide tartozik többek között a paradicsom (Solanum lycopersicum), a burgonya (Solanum tuberosum), a padlizsán (Solanum melongena) és a közép-amerikai csucsor (Solanum wendlandii) is. Ez utóbbival és számos közeli rokonával együtt mérgezőnek számít. A nemzetség több tagjára is jellemző ez, például a burgonya termése is sokakat mérgezett meg a növényt még nem ismerő európaiak közül.
A cserje jellegzetessége, hogy szinte minden része kisebb-nagyobb tüskékkel borított. Természetes élőhelyén 1,5-3 méter magasra is megnő.
Levelei
szerkesztésA levelei kissé szürkés, fehéres árnyalatúak. Felületén finom szőrszálak találhatók és teljesen beborítják és bársonyos felületet nyújtanak a növénynek. Levelei emlékeztetnek a paradicsoméra, de ezek sokkal erősebben tagoltak, szélei hullámosak. A levélvégek lekerekítettek. Erezeteiből tüskék nőnek ki, melyek évszaktól függően változó méretűek, de általában 2 cm körüli hosszig nőnek meg. A tüskék színe élénk sárga, narancssárga, de gyakran vöröses színt is fel lehet ismerni rajtuk. A levelek méretének aránya (szélesség/hosszúság): 1/3-1/4. Fontos, hogy fogyasztásra nem alkalmas mert mérgező!
Szára
szerkesztésTörzsét sárga színű tüskék borítják keresztmetszete hengeres. Szára szerteágazó, kétéves korától kezd el bokrosodni. Mérete elérheti a két métert is szobakörülmények között. Mérgező.
Virágai
szerkesztésA párta és a csésze összeforrása miatt öttagú lila virágai bogernyőbe tömörülnek. Bibéje és porzója a tüskékhez hasonló élénk sárga színű. Virágai formában nagyon hasonlítanak a burgonyáéhoz, de méretében nagyon eltér tőle, jellemzően 6–21 cm-esek. Mérgező.
Termés
szerkesztés1-1,2 cm-es méretig nőnek meg. Termése húsos, nedvdús és puha. Angol nevét is erről kapta. Méregtartalma miatt emberek és állatok számára nem ehető.
Tartása
szerkesztésA növény termése általában életképes magvakat tartalmaz. Ezt csak enyhén savas vagy enyhén lúgos talajba lehet ültetni. Különösen nagy tápanyagigénye nincs. A vöröstüskés csucsor számára fontos a meleg és a sok napsütés mivel trópusi éghajlatról származik. Közép-európai éghajlaton nyári időszakban kellemesen érzi magát, de télen csak is lakásban tartható. A meleget jól nélkülözi, de a napsütés hiányát nehezen tűri. A növényt csak ritkán kell tápoldatozni és azt is csak ritkán, évente párszor. Vízigénye nem túl nagy, de a nyári melegben sűrűn kell pótolni. Hűvösebb időben hetente 1-2 szer elég megöntözni. Bár a hideget nem bírja hosszabb ideig, de egy hétig a 10-15 °C körüli hőmérsékleten elél. Ez után előfordulhat, hogy a növény leveleket hullat vagy olyan mint ha elhalna, de amint újra a megfelelő hőmérsékleten van elkezd fejlődni és növekedni. Téli hónapokban az ideális hőmérséklet 25 °C de 20 °C-ig semmi gond vele, nyáron élvezi a magyaros 30+ °C is.
Mérge
szerkesztésA burgonyafélék sokasága mérgező részben vagy egészben. Míg a burgonyának csak termése a mérgező, addig a vöröstüskés csucsornak minden része, hasonlóan a nadragulyához vagy a közép-amerikai csucsorhoz.
Sok rokonfajnak csak egyes részei mérgezőek, ezek és a teljesen mérgező társaik is a növényevők elleni védelemként fejlesztették ki a különböző mérgeket.
A vöröstüskés csucsorban főleg tropán-vázas alkaloidokat (atropint, L-hioszciamint és belladonint) tartalmaz és súlyosan mérgező. Kellő mennyiségű termés vagy egyéb rész (tüske, levél, törzs vagy gyökér) elfogyasztása halált is okozhat. Kellemetlenséget jelenthet a növény tüskéjének szúrása is. Az összalkaloidok nagy részét az L-hioszciamin teszi ki, amely a szárítás során atropinná alakul, emellett kisebb mennyiségben belladonnin és nyomokban szkopolamin, apoatropin, kuszkohigrin, metilpirrolidin, tropin is előfordul benne. Ősszel vagy tavasszal tartalmazza a legtöbb hatóanyagot.
Képek
szerkesztés
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tomat landak című indonéz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Our Breathing Planet
- EOL
- Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 70., 506., 507. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
