Mainz

	Mainz
; Mainz címere	; Mainz zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – ); Mainzi Választófejedelemség (1462–1792);
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	782
Polgármester	Michael Ebling (SPD)
Irányítószám	55001–55131
Körzethívószám	06131; 06136;
Rendszám	MZ
Testvérvárosok	Lista Watford (1956–); Dijon (1958. május 5. – ); Zágráb (1967–); Valencia (1978. december 11. – ); Haifa (1987. március 30. – ); Erfurt (1988. február 20. – ); Louisville (1994. május – ); Baku (1984–, barátság); Rodengo (1977–); Kigali (2007–, barátság);
	Népesség
Teljes népesség	220 552 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	2 256,06 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	88 m
Terület	97,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″49.999444°N 8.273611°EKoordináták: é. sz. 49° 59′ 58″, k. h. 8° 16′ 25″49.999444°N 8.273611°E
	Mainz Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Mainz weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is.^[2] Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.

Fekvése

Mainz (a Rajna bal partján)

A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).

Városképe

A mainzi Óváros a Citadelláról, 2003

Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.

A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve azonban eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombákkal a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották, és Mainzot modern stílusban újjáépítették.

Látnivalók

2021 óta a zsidó temető(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.^[3]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Történelme

Mainz címere Napóleon alatt

A mainzi dóm nyugatról

A Kaiserstraße és a Christuskirche evangélikus templom

A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.

A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.

1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.

Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg Bibliát, 180 példányban.

1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.

I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.

1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz csatolták, és (Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.

1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.

Vallás

Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton.

A város vallási megoszlásának alakulása:

**Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban**
Év	Lakosok száma	Katolikus	%-arány	Protestáns	%-arány	zsidó	%-arány	Egyéb	%-arány
1800	21 200	18 850	89,0	750	3,5	1600	7,5
1816	25 251	22 066	87,4	1576	6,2	1606	6,4	3
1824	28 409	23 880	84,1	2892	10,2	1633	5,7	4
1834	31 535	26 399	83,7	3388	10,7	1740	5,5	8
1840	32 142	25 562	79,6	4813	14,9	1756	5,5	11
1846	36 656	28 529	77,9	5943	16,2	2134	5,9	50
1852	35 140	27 633	78,4	5037	14,3	2128	6,0	342	1,0
1852	36 741	28 823	78,4	5317	14,5	2125	5,8	476	1,3
1871	60 837	39 706	65,3	17 483	28,7	3064	5,0	584	1,0
1895	76 566	46 100	60,2	26 930	35,2	3166	4,1	370	0,5
1900	84 251	49 414	58,6	31 151	37,0	3104	3,7	580	0,7
1905	106 338	63 001	59,2	39 418	37,1	3101	2,9	818	0,8
1925	108 537	65 914	60,7	37 053	34,1	2738	2,5	2832	2,6
1933	142 627	80 777	56,6	51,937	36,4	2609	1,8	7304	5,2
1946	75 020	46 006	61,3	23 764	31,7	59	0,08
1961	134 375	71 904	53,5	54 335	40,4	130	0,09	8136	6,1
1970	172 195	94 394	54,8	64 941	37,7	142	0,1	12 781	7,4
1987	172 529	87 986	51,0	54 952	31,9	162	0,09	29 591	17,1
1997	200 392	87 367	43,6	53 254	26,6	203	0,1	59 568	29,7

Városrészek

Mainz 15 kerülete

Altstadt
Bretzenheim
Drais
Ebersheim
Finthen

Gonsenheim
Hartenberg-Münchfeld
Hechtsheim
Laubenheim
Lerchenberg

Marienborn
Mombach
Neustadt
Oberstadt
Weisenau

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A60-as autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Mainz Hauptbahnhof

Polgármesterek

1800 – 1814: Franz Konrad Macké
1814 – 1831: Franz Freiherr Gedult von Jungenfeld
1831 – 1834: Franz Konrad Macké
1834 – 1836: Stephan Metz
1837 – 1838: Johann Baptist Heinrich
1839 – 1841: Stephan Metz
1842 – 1860: Nikolaus Nack
1861 – 1864: Karl Schmitz
1865 – 1871: Franz Schott

1871 – 1872: Karl Racké
1872 – 1877: Carl Wallau
1877 – 1885: Alexis Dumont
1885 – 1894: Georg Oechsner
1894 – 1905: Heinrich Gassner
1905 – 1919: Karl Göttelmann
1919 – 1931: Karl Külb
1931 – 1933: Wilhelm Ehrhard
1934 – 1942: Robert Barth

1942 – 1945: Heinrich Ritter
1945: Rudolph Walther
1945 – 1949: Emil Kraus
1949 – 1965: Franz Stein
1965 – 1987: Jockel Fuchs
1987 – 1997: Herman-Hartmut Weyel
1997 – 2012: Jens Beutel
2012. március 25. óta: Michael Ebling

Lakosság

Év	Lakosság (fő)
50	16 000
450	5000
750	5000
1180	10 000
1300	24 000
1463	5750
1545	10 000
1648	7500
1700	20 000
1771	26 753
1782	32 482
1799	21 000
1814	23 202
1822	26 800
1828	28 439
1852. december 3. ¹	36 741
1856. december 3. ¹	37 100

Év	Lakosság (fő)
1861. december 3. ¹	41 300
1864. december 3. ¹	42 700
1867. december 3. ¹	43 100
1871. december 1. ¹	53 900
1875. december 1. ¹	56 400
1880. december 1. ¹	60 905
1885. december 1. ¹	65 852
1890. december 1. ¹	71 395
1895. december 2. ¹	76 946
1900. december 1. ¹	84 251
1905. december 1. ¹	91 179
1910. december 1. ¹	110 634
1916. december 1. ¹	96 894
1917. december 5. ¹	99 151
1919. október 8. ¹	107 930
1925. június 16. ¹	108 552
1933. június 16. ¹	142 627

Év	Lakosság (fő)
1939. május 17. ¹	158 533
1945. december 31.	73 556
1946. október 29. ¹	75 020
1950. szeptember 13. ¹	88 369
1956. szeptember 25. ¹	115 812
1961. június 6. ¹	134 375
1965. december 31.	146 224
1970. május 27. ¹	172 195
1975. december 31.	183 880
1980. december 31.	187 392
1985. december 31.	188 571
1987. május 25. ¹	172 529
1990. december 31.	179 486
1995. december 31.	183 720
2000. december 31.	182 870
2005. december 31.	194 372
2011. december 31.	200 957