Kraszna (folyó)

folyó Magyarországon és Romániában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 11.

A Kraszna (románul Crasna) a Tisza bal oldali mellékfolyója Románia északnyugati és Magyarország északkeleti részén.

Kraszna
A Kraszna Mátészalkánál
A Kraszna Mátészalkánál
Közigazgatás
Országok Románia
 Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz193 km
Forrásszint565 m
Vízhozam3 m³/s
Vízgyűjtő terület3142 km²
ForrásMeszes-hegység
é. sz. 47° 03′ 26″, k. h. 22° 52′ 09″47.057361°N 22.869278°E
TorkolatTisza Vásárosnaménynél
é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.137800°N 22.318900°E
Elhelyezkedése
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kraszna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete

szerkesztés

Neve a szláv krasna melléknévből való, és „szép” vagy „vörös” (valószínűleg az áradáskor vörösesbarnára váltó színére utalva) vizet jelent.[1][2]

Elhelyezkedése

szerkesztés

A folyó Romániában, az Erdélyi-középhegységben, a Meszes-hegység nyugati szélén, 565 méter magasságban ered Kraszna mezőváros közelében és Magyarországon, Vásárosnaménynál ömlik a Tiszába. Hossza 193 km (147 km Romániában, 46 km Magyarországon), vízgyűjtő területe 3142 km2 (2255 Romániában, 887 Magyarországon). Románia területén a Krasznába ömlő patakok a Meszes- és a Szilágysági-Bükk-hegységben eredő Balkány, Homoród, Tálna és Terep patak.

Legnagyobb mellékvize a jobbról érkező Homoród, amelynek egyik ága magyar területen az egykori lápot megkerülő Keleti övcsatornában folytatódik. Magyarországon több kisebb csatorna mellett az Ecsedi-láp vizét fogadja magába a Lápi főcsatornán keresztül. A Kraszna az 1890-es évekig a Szamosba torkollott. Alsó szakaszát ekkor helyezték át oly módon, hogy napjainkban a Szamos torkolat alatt mintegy 3,5 km-nyire közvetlenül a Tiszába ömlik. (é. sz. 48° 08′ 16″, k. h. 22° 19′ 08″48.137769°N 22.318856°E)

Települések a folyó mentén

szerkesztés

Forrásvidéke

szerkesztés

Csizér, Perje, Palicka, Bagolyfalu, Bogdánháza, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Felsőszék, Ballaháza, Krasznafüzes, Felsőbán, Alsóbán, Pecsely, Krasznahosszúaszó, Ráton, Kraszna, Oláhkecel, Magyarkecel.

A krasznai víztározó után Szilágy megye határáig

szerkesztés

Krasznarécse, Varsolc, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Somlyócsehi, Somlyóújlak, Somlyógyőrtelek, Krasznahídvég, Szilágylompért, Mojád, Sarmaság, Nagyderzsida, Kisderzsida.

Szatmár megyében

szerkesztés

Girókuta, Felsőszopor, Alsószopor, Ákos, Krasznamihályfalva, Gyöngy, Krasznacégény, Királydaróc, Kőröstelep, Nagymajtény, Gilvács, Kismajtény, Domahida, Kaplony, Kálmánd, Börvely.

Magyarországon (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)

szerkesztés

Ágerdőmajor, Vállaj, Mérk, Tiborszállás, Előtelek, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Kocsord, Ököritófülpös, Győrtelek, Mátészalka, Ópályi, Szamosszeg, Nagydobos, Olcsva, Vitka, Vásárosnamény, Kisvarsány.

 
A Kraszna Vásárosnaménynál

Története, jelene

szerkesztés

A forrásvidék után, Kraszna és Varsolc között mesterségesen duzzasztva létrehozták a Kraszna-víztározót, amely a környék településeinek – köztük a megyeszékhelynek, Zilahnak – ivóvízellátását biztosítja. A víztározót a szilágyiak maguk közt Barázs néven (a román baraj = duzzasztógát szóból) emlegetik.

A Kraszna eredetileg az ecsedi lápon átfolyva a Szamossal egyesült, de az 1800-as évek végén, a láp lecsapolásakor, Kismajténytól kezdve a torkolatig új mederbe terelték. A folyó mentén összefüggő töltés csak a jobb oldalon van. Több csatornának a vizét is felveszi, így beleömlik a Kocsordi-főcsatorna, a Meggyes-Csaholyi főfolyás is.

Vízállása erősen ingadozó. Magyarországi szakasza nagyrészt szabályozott.

  1. Minden szláv területen gyakori folyó- és helységnév – Kniezsa: MNépny. 4:213-5, FNESZ.
  2. Erdély története 186. o.

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés