Ópályi
Ópályi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
| Ópályi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Járás | Mátészalkai |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Dr. Bálint Albert (Fidesz-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 4821 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2977 fő (2024. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 112,65 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 19′48.000000°N 22.316667°EKoordináták: é. sz. 48° 00′, k. h. 22° 19′48.000000°N 22.316667°E | |
 Ópályi
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
| |
| Ópályi weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ópályi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
.jpg)
Fekvése
szerkesztésMátészalkától 4 kilométerre északra, a Kraszna partján helyezkedik el.
A szomszédos települések: észak felől Nagydobos, északkelet felől Szamosszeg, dél felől Mátészalka, nyugat felől Papos, északnyugat felől pedig Nyírparasznya. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos délnyugat felől még Jármival is.
Megközelítése
szerkesztésLegfontosabb közúti elérési útvonala a 4117-es út, ezen érhető el Mátészalka és Vásárosnamény felől is. Vajával a 4116-os út köti össze.
Vonattal elérhető a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon; a vonal Ópályi megállóhelye a belterület nyugati széle közelében helyezkedik el, nem messze északra a 4116-os út vasúti keresztezésétől; közúti elérését az abból kiágazó 41 324-es számú mellékút teszi lehetővé.
Története
szerkesztésÓpályit 1294-ben említi először írásban III. András ítéletlevele. A település már a honfoglalás előtt is lakott volt, ezt igazolják azok a leletek, melyeket a Jósa András Múzeumban őriznek. A település neve a latin Paulból származik, a Pauli alakból (Pálé, Pál birtoka). A falu lakói az évszázadok során sokat szenvedtek a tatárdúlástól, majd járványok tizedelték lakóit. Szlovák, ruszin betelepülés is történt, mint azt a ma használatos személynevek is igazolják. A század elején jelentős zsidó lakosság élt, napjainkban a cigány kisebbséghez tartozók száma, ill. aránya van emelkedőben.
A falu késői fejlődésére mindenképpen hatással van a térség kulturális és gazdasági központja, Mátészalka. Infrastrukturális szempontból az ország élmezőnyébe tartozik Ópályi.[forrás?] A 90-es évek előtt szilárd burkolatú utak épültek és vezetékes ivóvízhálózat. A 90-es évek után a fejlődés felgyorsult, előbb a telefonhálózat, majd 1993-ban a gázhálózat, 1995-ben a szennyvízhálózat valósult meg. Az utóbbi években felújították a Nyírparasznyai utat, a Széchenyi utcát, amely 6 méter széles aszfaltburkolatot kapott, megújult a Kraszna híd, a vasútállomás peronja. 2000-ben a régi görögkatolikus temetőből kialakították a Millenniumi Emlékparkot, megkezdték az iskola bővítését 10 tanteremmel konyhával és ebédlővel. 2001-ben, az évek óta beázó iskola tető felújítására került sor megyei vis maior támogatásból, egy utca az árvízi védekezés során károsodást szenvedett, ennek felújítása megtörtént. Felújították a labdarúgó pálya gyepszőnyegét. 2000-ben bevezették a rendszeres szemétszállítást. Megkezdték a község közterületeinek, köztereinek parkosítását, virágosítását. Pályázat útján sikerült egy traktort tolólappal, és a hozzátartozó munkagépekkel beszerezni. A fejlesztésekhez szükséges támogatásokat pályázat útján vagy a Megyei Területfejlesztési Tanács, vagy a Megyei Munkaügyi Központ, vagy az OFA, vagy a kormány biztosította, amihez a saját erőt minden esetben hozzá kellett tenni.
Sajnos nem fejlődtek még ki olyan vállalkozások Ópályiban, melyek a foglalkoztatás gondját meg tudnák oldani. Legjelentősebb foglalkoztató az önkormányzat és intézményei, emellett kisebb 1-2 személyes családi vállalkozások működnek. Jelentős számú dolgozó kap munkalehetőséget Mátészalka üzemeiben.
A cigány kisebbség felemeléséért felújítottak több mint 40 lakást, telkeket alakítottak ki, megoldották a belvíz-elvezetést lakóterületükön, több mint 600 méter járdát építettek, beindították a felnőttképzést a 7. és 8. osztály elvégzésére, az óvodában új csoportot indítottak részükre, az iskolában felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt.
Az utóbbi években bevezették az általános iskolában az alapfokú művészeti oktatást, az úszásoktatást. Aktív sportélet folyik , megyei II. osztályú felnőtt és ifjúsági csapat, serdülő és utánpótlás csapat, és az Ópályi Öregfiúk csapata rendszeres játszik bajnokságokban. A női és férfi kézilabda csapatuk megyei I. osztályban szerepel.
A lakosok hitéletének gyakorlására a görög-katolikus, a római katolikus és a református egyház ad lehetőséget. Az Ópályiak Baráti Köre évek óta kiemelkedő rendezvényekkel szolgálja ki a település, és a környék lakóit. Az Ópályiak Világtalálkozói, Majálisok, Arató Ünnepek színesítik a falu életét. 1995-óta jelenik meg az Ópályi Hírlap a Baráti Kör gondozásában. Mazsorett csoportot, modern tánccsoportot , néptánc-csoportot hoztak létre. Megalakult a Cinkés Zenekar. Ezek a csoportok évek óta sikerrel szerepelnek megyei és környékbeli rendezvényeken, Ki Mit Tud-okon. Pályázat útján sikerült létrehozni a község információs központját, a TELEHÁZ-at.
Az Ópályiakért Alapítvány az Ópályi Általános Iskola Tanulóiért Közalapítvány segíti a falu rászoruló, illetve arra érdemes lakóit.
Létrehozták a Jókai Mór Általános Művelődési Központot, integrálva a faluban folyó oktató- nevelő munkát a közművelődési feladatokat, és az idősekről való gondoskodást.
A költségvetés majdnem 30%-át teszi ki a 69 millió Ft-os éves segélykeret. A Bursa Hungarica pályázat keretében 45 fiatalt támogatnak.
A község lakói javarészt dolgos emberek, egyre kevesebben élnek mezőgazdaságból származó jövedelemből.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Demcsák Bertalan (független)[3]
- 1994–1998: Demcsák Bertalan (független)[4]
- 1998–2002: Erdélyi Miklós (független)[5]
- 2002–2006: Erdélyi Miklós (Összefogás Megyénkért)[6]
- 2006–2010: Erdélyi Miklós (Összefogás Megyénkért)[7]
- 2010–2014: Erdélyi Miklós (független)[8]
- 2014–2016: Erdélyi Miklós (független)[9]
- 2017–2019: Herdon János (független)[10][11]
- 2019–2024: Herdon János (független)[12]
- 2024– : Dr. Bálint Albert (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2017. március 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[10] mert a képviselő-testület az előző év novemberében feloszlatta magát.[13][14] A választáson hét jelölt indult a polgármesteri címért, köztük az addigi településvezető is, aki azonban csak a második helyet tudta megszerezni, közel 200 szavazattal lemaradva a győztestől.[11]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 2968 | 2967 | 3004 | 3093 | 2894 | 2976 | 2977 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 20,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 40,7%, görögkatolikus 26,1%, felekezeten kívüli 11,3% (12,6% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 91,1%-a vallotta magát magyarnak, 14,8% cigánynak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 5,3% volt római katolikus, 22% református, 19,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 10,3% felekezeten kívüli (41,8% nem válaszolt).[17]
Nevezetességei
szerkesztés- Millennium Park,
- Október 23 emlékszobor
- Falumúzeum
Itt születtek, itt éltek
szerkesztés- Horpácsik János (Bucsu, 1903. március 28. – Ópályi, 1985. április) – néptáncos, a Népművészet mestere.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ a b Ópályi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ a b Herdon János Ópályi új polgármestere (magyar nyelven) (html). SZON, 2017. március 6. [2018. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 10.)
- ↑ Ópályi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Ópályi és Németbánya polgármestert választ (magyar nyelven) (html). index.hu, 2017. március 5. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ópályi Helységnévtár
- ↑ Ópályi Helységnévtár
