1674
év
Évszázadok: 16. század – 17. század – 18. század
| 1674 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1674 |
| Ab urbe condita | 2427 |
| Bahái naptár | -170 – -169 |
| Berber naptár | 2624 |
| Bizánci naptár | 7182 – 7183 |
| Buddhista naptár | 2218 |
| Burmai naptár | 1036 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 1666 – 1667 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 1729 – 1730 |
| Shaka Samvat | 1596 – 1597 |
| Holocén naptár | 11674 |
| Iráni naptár | 1052 – 1053 |
| Japán naptár | 2334 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4370–4371 |
| Kopt naptár | 1390 – 1391 |
| Koreai naptár | 4007 |
| Muszlim naptár | 1084 – 1085 |
| Szeleukida naptár | 1985–1986 |
| Örmény naptár | 1123 ԹՎ ՌՃԻԳ |
| Thai szoláris naptár | 2217 |
| Zsidó naptár | 5434 – 5435 |
Évtizedek: 1620-as évek – 1630-as évek – 1640-es évek – 1650-es évek – 1660-as évek – 1670-es évek – 1680-as évek – 1690-es évek – 1700-as évek – 1710-es évek – 1720-as évek
Évek: 1669 – 1670 – 1671 – 1672 – 1673 – 1674 – 1675 – 1676 – 1677 – 1678 – 1679
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- március 5. – Református prédikátorok pere Pozsonyban.[1] (Ampringen János Gáspár kormányzósága idején működött a protestánsok elnyomásának hírhedt eszköze, az ún. Pozsonyi vértörvényszék, melynek Kollonich Lipót is tagja volt, s amely protestáns lelkészeket gályarabságba küldött. Elítélték Czeglédi Pétert, Csúzi Cseh Jakabot, Czember Györgyöt. Eccard Ábrahám evangélikus lelkész önkéntes számkivetésbe ment Sziléziába.)
- május 21. – Lengyel királlyá választják Jan Sobieskit.[2]
- október 7. – Lobkowitz Vencel Ferenc herceget királyi leirattal raudnitzi birtokára száműzik. (Mindez azért történt, mivel ellenségeinek kezébe került több, XIV. Lajosra vonatkozó, némileg kompromittáló irata, melyek miatt azzal vádolták, hogy I. Lipót és Ausztria érdekeinek elárulásával Franciaország zsoldjába lépett.)
- december 17. – I. Apafi Mihály kivégezteti az erdélyi németbarát párt fejét, Bánffy Dénes kolozsvári főkapitányt.[3]
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán
- A kapucinusok megtelepednek Magyarországon, először a Pozsony vármegyei Bazinban.[4]
- Antoni van Leeuwenhoek holland természettudós egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban először pillantott meg baktériumokat.
- A Wesselényi-összeesküvés utáni megtorlás részeként, a jeruzsálemhegyi Bátorkeszi István prédikátort a gyülekezet tiltakozása ellenére gályarabságra hurcolták.
- I. Lipót császár felhatalmazza Johann Baptist Podestàt, a keleti nyelvek titkárát, hogy alapítsa meg Bécsben a Keleti Nyelvek Kollégiumát.[5]
Az év témái
szerkesztésSzületések
szerkesztés- április 18. – Dietrichstein Frigyes, jezsuita rendi pap († 1707)
- augusztus 2. – Orléans-i Fülöp, II. Fülöp néven Orléans hercege, XV. Lajos király mellett Franciaország régense († 1723)
- október 28. – Kalmanczai Pál a jezsuita rend tagja, áldozópap és tanár († 1701 után)
Ismeretlen időpontban:
- Amade Antal, költő († 1737)
- Berzeviczy Sándor, jezsuita rendi tanár († 1743)
Halálozások
szerkesztés- november 8. – John Milton angol költő (* 1608)
- december 17. – losonczi Bánffy Dénes erdélyi kancellár (* 1630)
- Csepellényi György vértanú pálos szerzetes (* 1626)
- Ifj. Petrus de Jode flamand rézmetsző és kiadó (* 1604)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Babus Endre: Gályarabosítás. In.: HVG. XXXI. évf., 10. (1553.) sz., 50. p.
- ↑ Gebei Sándor: A Thököly-felkelés kibontakozása és a rzeczpospolita. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 118. évf., 2005. 3. sz., 414. p.
- ↑ Gerencsér Ferenc: Magyar történelmi kronológia. Ötezer év, a kezdetektől napjainkig. Tárogató Bt., [Budapest], 1998, 62. oldal, ISBN 963 9063 45 2
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 14. köt., JÓK–KEM, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6808-9, 203. oldal
- ↑ Ágoston Gábor: Követek, kémek, dragománok. Diplomácia és információszerzés az Oszmán Birodalomban. In.: Rubicon. XXXIII. évf., 382-383. (2022/11-12.) szám, 17. oldal, ISSN 0865-6347
A Wikimédia Commons tartalmaz 1674 témájú médiaállományokat.