origó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: origo

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈoriɡoː]
  • Hyphenation: ori‧gó
  • Rhymes: -ɡoː

Noun

[edit]

origó (plural origók)

  1. (geometry) origin (point at which the axes of a coordinate system intersect)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative origó origók
accusative origót origókat
dative origónak origóknak
instrumental origóval origókkal
causal-final origóért origókért
translative origóvá origókká
terminative origóig origókig
essive-formal origóként origókként
essive-modal
inessive origóban origókban
superessive origón origókon
adessive origónál origóknál
illative origóba origókba
sublative origóra origókra
allative origóhoz origókhoz
elative origóból origókból
delative origóról origókról
ablative origótól origóktól
non-attributive
possessive - singular
origóé origóké
non-attributive
possessive - plural
origóéi origókéi
Possessive forms of origó
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. origóm origóim
2nd person sing. origód origóid
3rd person sing. origója origói
1st person plural origónk origóink
2nd person plural origótok origóitok
3rd person plural origójuk origóik