keserűség

Hungarian

Etymology

keserű (“bitter”) +‎ -ség (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkɛʃɛryːʃeːɡ]
• Hyphenation: ke‧se‧rű‧ség
• Rhymes: -eːɡ

Noun

keserűség (plural keserűségek)

1. (literally) bitterness (bitter taste)
2. (figuratively) bitterness (bitter feeling)

   Synonym: elkeseredettség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	keserűség	keserűségek
accusative	keserűséget	keserűségeket
dative	keserűségnek	keserűségeknek
instrumental	keserűséggel	keserűségekkel
causal-final	keserűségért	keserűségekért
translative	keserűséggé	keserűségekké
terminative	keserűségig	keserűségekig
essive-formal	keserűségként	keserűségekként
essive-modal	—	—
inessive	keserűségben	keserűségekben
superessive	keserűségen	keserűségeken
adessive	keserűségnél	keserűségeknél
illative	keserűségbe	keserűségekbe
sublative	keserűségre	keserűségekre
allative	keserűséghez	keserűségekhez
elative	keserűségből	keserűségekből
delative	keserűségről	keserűségekről
ablative	keserűségtől	keserűségektől
non-attributive possessive - singular	keserűségé	keserűségeké
non-attributive possessive - plural	keserűségéi	keserűségekéi

Possessive forms of keserűség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	keserűségem	keserűségeim
2nd person sing.	keserűséged	keserűségeid
3rd person sing.	keserűsége	keserűségei
1st person plural	keserűségünk	keserűségeink
2nd person plural	keserűségetek	keserűségeitek
3rd person plural	keserűségük	keserűségeik

Derived terms

• keserűséges

Further reading

• keserűség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN