ellenérv
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]ellen (“counter”) + érv (“argument”)
Pronunciation
[edit]Noun
[edit]ellenérv (plural ellenérvek)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ellenérv | ellenérvek |
| accusative | ellenérvet | ellenérveket |
| dative | ellenérvnek | ellenérveknek |
| instrumental | ellenérvvel | ellenérvekkel |
| causal-final | ellenérvért | ellenérvekért |
| translative | ellenérvvé | ellenérvekké |
| terminative | ellenérvig | ellenérvekig |
| essive-formal | ellenérvként | ellenérvekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ellenérvben | ellenérvekben |
| superessive | ellenérven | ellenérveken |
| adessive | ellenérvnél | ellenérveknél |
| illative | ellenérvbe | ellenérvekbe |
| sublative | ellenérvre | ellenérvekre |
| allative | ellenérvhez | ellenérvekhez |
| elative | ellenérvből | ellenérvekből |
| delative | ellenérvről | ellenérvekről |
| ablative | ellenérvtől | ellenérvektől |
| non-attributive possessive - singular |
ellenérvé | ellenérveké |
| non-attributive possessive - plural |
ellenérvéi | ellenérvekéi |
| Possessive forms of ellenérv | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | ellenérvem | ellenérveim |
| 2nd person sing. | ellenérved | ellenérveid |
| 3rd person sing. | ellenérve | ellenérvei |
| 1st person plural | ellenérvünk | ellenérveink |
| 2nd person plural | ellenérvetek | ellenérveitek |
| 3rd person plural | ellenérvük | ellenérveik |
Derived terms
[edit]Expressions
Further reading
[edit]- ellenérv in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- ellenérv in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).