asztalos

See also: Asztalos

Hungarian

Etymology

asztal +‎ -os

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒstɒloʃ]
• Hyphenation: asz‧ta‧los
• Rhymes: -oʃ

Noun

asztalos (plural asztalosok)

1. joiner, carpenter (buildings), cabinetmaker (furniture)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	asztalos	asztalosok
accusative	asztalost	asztalosokat
dative	asztalosnak	asztalosoknak
instrumental	asztalossal	asztalosokkal
causal-final	asztalosért	asztalosokért
translative	asztalossá	asztalosokká
terminative	asztalosig	asztalosokig
essive-formal	asztalosként	asztalosokként
essive-modal	—	—
inessive	asztalosban	asztalosokban
superessive	asztaloson	asztalosokon
adessive	asztalosnál	asztalosoknál
illative	asztalosba	asztalosokba
sublative	asztalosra	asztalosokra
allative	asztaloshoz	asztalosokhoz
elative	asztalosból	asztalosokból
delative	asztalosról	asztalosokról
ablative	asztalostól	asztalosoktól
non-attributive possessive - singular	asztalosé	asztalosoké
non-attributive possessive - plural	asztaloséi	asztalosokéi

Possessive forms of asztalos
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	asztalosom	asztalosaim
2nd person sing.	asztalosod	asztalosaid
3rd person sing.	asztalosa	asztalosai
1st person plural	asztalosunk	asztalosaink
2nd person plural	asztalosotok	asztalosaitok
3rd person plural	asztalosuk	asztalosaik

Derived terms

Compound words

• asztalosműhely
• műasztalos
• műbútorasztalos

 

Further reading

• asztalos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• asztalos in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).