-tak
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Alternative forms
[edit]Etymology
[edit]From -t (past-tense suffix) + -ak (plural suffix).
Pronunciation
[edit]Suffix
[edit]-tak
- (past-tense suffix) Forms the third-person plural past tense of verbs (indefinite conjugation).
Usage notes
[edit]- (past-tense suffix) Variants:
- -tak is added to most back-vowel verbs
- -tek is added to most front-vowel verbs
- -ttak is added to back-vowel verbs ending in a vowel (hí, rí, szí; ó, ró; fú)
- -ttek is added to front-vowel verbs ending in a vowel (lő, nő, sző; nyű)
- -ottak is added to back-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (fut, nyit, except lát)
- -ettek is added to unrounded front-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (vet)
- -öttek is added to rounded front-vowel verbs ending in two consonants or a long vowel + t, or to monosyllables ending in -t (köt, süt, üt)
See also
[edit]References
[edit]- ^ A mult időben ezzel szemben puszta ‑k a rag: (ők) várta-k, kérte-k. Régibb nyelvünkben ennek is igen gyakran ‑nak, ‑nek volt a ragja, pl. várta-nak, kérte-nek, de SZINNYEI (Hunf. Alb. 42 ) bebizonyította, hogy a kétféle mult idejű alak közül a -k ragos az eredetibb, s hogy а ‑nak, ‑nek ragos csak analógia eredménye: a vár : várnak-féle irányító sorok hatása alatt várt mellé is keletkezett többes vártanak alak. Ez az analógiás eredelű vártanak, kértenek alak azonban nem tudott véglegesen győzedelmeskedni; a köznyelvből lassanként ismét kiveszett, s ma már csak itt-ott a nyelvjárásokban van meg. In: Antal Horger (Q1055098). A magyar igeragozás története (’The History of Hungarian Conjugation’), Szeged: 1931, page 32.
Northern Ohlone
[edit]Alternative forms
[edit]- -tka (after vowels)
Suffix
[edit]-tak
- forms the locative case, denoting position at or on something.
References
[edit]- María de los Angeles Colós, José Guzman, and John Peabody Harrington (1930s) Chochenyo Field Notes (Survey of California and Other Indian Langauges)[1], Unpublished