szünet
Hungarian
editEtymology
editFrom szűnik (“to cease”) + -et (noun-forming suffix).[1][2]
Pronunciation
editNoun
editszünet (plural szünetek)
- pause, break (temporary stop, rest or cease in activity)
- 1972, “Ki kopog, mi kopog?”, in Délmagyarország[1], volume 62, number 157:
- Háromszor koppintott, majd egy kis szünet után újra háromszor.
- There were three knocks, and then after a short pause, another three.
- recess (short time off in between school classes, during court trials and parliamentary meetings)
- 1942, Andor Garami, chapter 3, in Főtárgyalás[2]:
- Most tíz perces szünetet tartunk s utána megkezdjük a tanúk kihallgatását.
- We're going to take a ten-minute recess now, and afterwards we'll start the hearing of witnesses.
- intermission (break between two parts of a performance, such as at a concert or play)
- 1927, László Németh, “Pirandello színpada”, in Napkelet[3], volume 5, number 11:
- A második felvonás utáni szünetben kitör a botrány, úgyhogy a darabot nem lehet folytatni.
- A scandal breaks out in the intermission after the second act, and the play cannot be resumed.
- vacation, break (period during which schools, theaters or other institutions are closed)
- 1933–1934, Lucius Havasi, Emőd Brunner, “Ifjúsági egyesületek”, in A Szent Benedek Gimnázium Értesítője[4], volume 11:
- A cserkészcsapat a nyári szünetben két táborban vett részt.
- The scout troop participated in two camps in the summer break.
- (music) rest (pause of a specified length in a piece of music)
- 2018, János Klotz, chapter 18, in Legyen a zene a tiéd![5]:
- Az ütem végére egynegyed szünetet iktattam be, hogy a dallam lendülete megváltozzon.
- I've inserted a quarter rest at the end of the bar to change the momentum of the melody.
- pause (button whose functions are pausing and resuming an electrical appliance)
Declension
editInflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | szünet | szünetek |
accusative | szünetet | szüneteket |
dative | szünetnek | szüneteknek |
instrumental | szünettel | szünetekkel |
causal-final | szünetért | szünetekért |
translative | szünetté | szünetekké |
terminative | szünetig | szünetekig |
essive-formal | szünetként | szünetekként |
essive-modal | — | — |
inessive | szünetben | szünetekben |
superessive | szüneten | szüneteken |
adessive | szünetnél | szüneteknél |
illative | szünetbe | szünetekbe |
sublative | szünetre | szünetekre |
allative | szünethez | szünetekhez |
elative | szünetből | szünetekből |
delative | szünetről | szünetekről |
ablative | szünettől | szünetektől |
non-attributive possessive - singular |
szüneté | szüneteké |
non-attributive possessive - plural |
szünetéi | szünetekéi |
Possessive forms of szünet | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | szünetem | szüneteim |
2nd person sing. | szüneted | szüneteid |
3rd person sing. | szünete | szünetei |
1st person plural | szünetünk | szüneteink |
2nd person plural | szünetetek | szüneteitek |
3rd person plural | szünetük | szüneteik |
Derived terms
editCompound words
References
edit- ^ szünet in Károly Gerstner, editor, Új magyar etimológiai szótár [New Etymological Dictionary of Hungarian] (ÚESz.), Online edition (beta version), Budapest: MTA Research Institute for Linguistics / Hungarian Research Centre for Linguistics, 2011–2024.
- ^ szünet in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- szünet in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN