Hungarian

edit

Etymology

edit

Borrowed from German. First attested in 1295.[1]

Pronunciation

edit
  • IPA(key): [ˈpaːrkaːɲ]
  • Hyphenation: pár‧kány
  • Rhymes: -aːɲ

Noun

edit

párkány (plural párkányok)

  1. (of a window) sill
    Synonym: (dialectal) könyöklő
  2. (of a building or cliff) ledge
    Synonym: szegély

Declension

edit
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative párkány párkányok
accusative párkányt párkányokat
dative párkánynak párkányoknak
instrumental párkánnyal párkányokkal
causal-final párkányért párkányokért
translative párkánnyá párkányokká
terminative párkányig párkányokig
essive-formal párkányként párkányokként
essive-modal
inessive párkányban párkányokban
superessive párkányon párkányokon
adessive párkánynál párkányoknál
illative párkányba párkányokba
sublative párkányra párkányokra
allative párkányhoz párkányokhoz
elative párkányból párkányokból
delative párkányról párkányokról
ablative párkánytól párkányoktól
non-attributive
possessive - singular
párkányé párkányoké
non-attributive
possessive - plural
párkányéi párkányokéi
Possessive forms of párkány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. párkányom párkányaim
2nd person sing. párkányod párkányaid
3rd person sing. párkánya párkányai
1st person plural párkányunk párkányaink
2nd person plural párkányotok párkányaitok
3rd person plural párkányuk párkányaik

Derived terms

edit
Compound words

References

edit
  1. ^ párkány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

edit