okos
See also: Okos
Hungarian
editEtymology
editPronunciation
editAdjective
editokos (comparative okosabb, superlative legokosabb)
Declension
editInflection (stem in -a-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | okos | okosak |
accusative | okosat | okosakat |
dative | okosnak | okosaknak |
instrumental | okossal | okosakkal |
causal-final | okosért | okosakért |
translative | okossá | okosakká |
terminative | okosig | okosakig |
essive-formal | okosként | okosakként |
essive-modal | — | — |
inessive | okosban | okosakban |
superessive | okoson | okosakon |
adessive | okosnál | okosaknál |
illative | okosba | okosakba |
sublative | okosra | okosakra |
allative | okoshoz | okosakhoz |
elative | okosból | okosakból |
delative | okosról | okosakról |
ablative | okostól | okosaktól |
non-attributive possessive - singular |
okosé | okosaké |
non-attributive possessive - plural |
okoséi | okosakéi |
Derived terms
editCompound words
References
edit- ^ okos in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading
edit- okos in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN