manó

See also: Appendix:Variations of "mano"

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɒnoː]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: ma‧nó
• Rhymes: -noː

Noun

manó (plural manók)

1. goblin, imp, pixy

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	manó	manók
accusative	manót	manókat
dative	manónak	manóknak
instrumental	manóval	manókkal
causal-final	manóért	manókért
translative	manóvá	manókká
terminative	manóig	manókig
essive-formal	manóként	manókként
essive-modal	—	—
inessive	manóban	manókban
superessive	manón	manókon
adessive	manónál	manóknál
illative	manóba	manókba
sublative	manóra	manókra
allative	manóhoz	manókhoz
elative	manóból	manókból
delative	manóról	manókról
ablative	manótól	manóktól
non-attributive possessive - singular	manóé	manóké
non-attributive possessive - plural	manóéi	manókéi

Possessive forms of manó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	manóm	manóim
2nd person sing.	manód	manóid
3rd person sing.	manója	manói
1st person plural	manónk	manóink
2nd person plural	manótok	manóitok
3rd person plural	manójuk	manóik

Further reading

• manó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Spanish

Verb

manó

1. third-person singular preterite indicative of manar