örül

See also: őrül

Hungarian

Etymology

From the same ör- stem as öröm (“joy, pleasure”) and örvend (“to have pleasure, enjoy”) +‎ -ül.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈøryl]

• Audio:

  (file)

• Hyphenation: örül
• Rhymes: -yl

Verb

örül

1. (intransitive) to be happy or glad, to rejoice (about something: -nak/-nek)

Conjugation

conjugation of örül

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	örülök	örülsz	örül	örülünk	örültök	örülnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	örültem	örültél	örült	örültünk	örültetek	örültek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. örülni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	örülék	örülél	örüle	örülénk	örülétek	örülének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. örül vala, örült vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	örülendek	örülendesz	örülend	örülendünk	örülendetek	örülendenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	örülnék	örülnél	örülne	örülnénk	örülnétek	örülnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. örült volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	örüljek	örülj or örüljél	örüljön	örüljünk	örüljetek	örüljenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. örült légyen
Infinitive	örülni		örülnöm	örülnöd	örülnie	örülnünk	örülnötök	örülniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	örülés		örülő	örült	―	örülve (örülvén)

potential conjugation of örül

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	örülhetek	örülhetsz	örülhet	örülhetünk	örülhettek	örülhetnek
		Def.	intransitive verb, definite forms are not used
		2nd-p. o.	―
	Past	Indef.	örülhettem	örülhettél	örülhetett	örülhettünk	örülhettetek	örülhettek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Preterit	Indef.	örülheték	örülhetél	örülhete	örülheténk	örülhetétek	örülhetének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. örülhet vala, örülhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	örülhetendek or örülandhatok	örülhetendesz or örülandhatsz	örülhetend or örülandhat	örülhetendünk or örülandhatunk	örülhetendetek or örülandhattok	örülhetendenek or örülandhatnak
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	örülhetnék	örülhetnél	örülhetne	örülhetnénk	örülhetnétek	örülhetnének
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. örülhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	örülhessek	örülhess or örülhessél	örülhessen	örülhessünk	örülhessetek	örülhessenek
		Def.	―
		2nd-p. o.	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. örülhetett légyen
Inf.	(örülhetni)		(örülhetnem)	(örülhetned)	(örülhetnie)	(örülhetnünk)	(örülhetnetek)	(örülhetniük)
Positive adjective			―	Neg. adj.	―	Adv. part.	(örülhetve / örülhetvén)

Derived terms

• örülés (rare)

 

(With verbal prefixes):

• megörül

Expressions

• örülök, hogy megismerhetem
• örülök, hogy megismerhetlek

 

Related terms

• öröm
• örvend

 

Further reading

• örül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN