Experience Seamless Full Ebook Downloads for Every Genre at textbookfull.

com

Wind Power Technology Joshua Earnest

https://textbookfull.com/product/wind-power-technology-
joshua-earnest/

OR CLICK BUTTON

DOWNLOAD NOW

Explore and download more ebook at https://textbookfull.com

 Recommended digital products (PDF, EPUB, MOBI) that
you can download immediately if you are interested.

Advanced Wind Turbine Technology Weifei Hu

https://textbookfull.com/product/advanced-wind-turbine-technology-
weifei-hu/

textboxfull.com

Integrating Wind Energy to Weak Power Grids using High

Voltage Direct Current Technology Nilanjan Ray Chaudhuri

https://textbookfull.com/product/integrating-wind-energy-to-weak-
power-grids-using-high-voltage-direct-current-technology-nilanjan-ray-
chaudhuri/
textboxfull.com

Wind Power Based Isolated Energy Systems Anindita Roy

https://textbookfull.com/product/wind-power-based-isolated-energy-
systems-anindita-roy/

textboxfull.com

Wind Power Integration Connection and System Operational

Aspects Brendan Fox

https://textbookfull.com/product/wind-power-integration-connection-
and-system-operational-aspects-brendan-fox/

textboxfull.com
Runaway Technology Can Law Keep Up Joshua A T Fairfield

https://textbookfull.com/product/runaway-technology-can-law-keep-up-
joshua-a-t-fairfield/

textboxfull.com

Wind and Solar Power Systems: Design, Analysis, and

Operation 3rd Edition Mukund R. Patel

https://textbookfull.com/product/wind-and-solar-power-systems-design-
analysis-and-operation-3rd-edition-mukund-r-patel/

textboxfull.com

Wind Power The Struggle for Control of a New Global

Industry 2nd Edition Ben Backwell

https://textbookfull.com/product/wind-power-the-struggle-for-control-
of-a-new-global-industry-2nd-edition-ben-backwell/

textboxfull.com

Integration of Large Scale Wind Energy with Electrical

Power Systems in China First Edition Zongxiang Lu

https://textbookfull.com/product/integration-of-large-scale-wind-
energy-with-electrical-power-systems-in-china-first-edition-zongxiang-
lu/
textboxfull.com

MARE WINT New Materials and Reliability in Offshore Wind

Turbine Technology 1st Edition Wies■aw Ostachowicz

https://textbookfull.com/product/mare-wint-new-materials-and-
reliability-in-offshore-wind-turbine-technology-1st-edition-wieslaw-
ostachowicz/
textboxfull.com
Wind Power Technology
THIRD EDITION

JOSHUA EARNEST
Dean
Planning and Monitoring
Professor of Electrical Engineering
National Institute of Technical Teachers’ Training & Research
(Under Ministry of Human Resource Development, Government of India)
Shamla Hills, Bhopal, Madhya Pradesh

STHUTHI RACHEL
Assistant Professor
Department of Electronics Engineering
Ramrao Adik Institute of Technology
D.Y. Patil University, Nerul
Navi-Mumbai

Delhi-110092
2019
WIND POWER TECHNOLOGY, Third Edition
Joshua Earnest and Sthuthi Rachel

© 2019 by PHI Learning Private Limited, Delhi. All rights reserved. No part of this book may be
reproduced in any form, by mimeograph or any other means, without permission in writing from
the publisher.

Disclaimer
Every effort has been made to give the correct information and details obtained from various sources believed
to be reliable. However, any inadvertent error or discrepancy, which may have crept in, if brought to the author’s
notice is most welcome. This shall be taken into cognisance in future editions. However, the publisher and the
author are supplying the information but are not attempting to render engineering or other professional services
and thereby will not be responsible for any errors, omissions, damages or losses caused to anyone due to the use
of information from this book. If such services are required, the assistance of an appropriate professional should
be sought.

ISBN-978-93-88028-49-3 (Print Book)

ISBN-978-93-88028-50-9 (e-Book)

The export rights of this book are vested solely with the publisher.

Third Printing (Third Edition)   . . . . . .    . . .    . . . July, 2019

Published by Asoke K. Ghosh, PHI Learning Private Limited, Rimjhim House, 111, Patparganj
Industrial Estate, Delhi-110092 and Printed by Mudrak, D-61, Sector 63, Noida, U.P.-201301.
 To

GOD
Who is Omniscient, Omnipresent and Omnipotent
and
Bindhu Joshua
Koshy Earnest
Mariamma Thomas
Late John A. Earnest
Late Achamma Earnest
Late Saramma Earnest
Late M.T. Thomas
 Preface

HE let loose the East wind from the heavens and by HIS power made the South wind blow
—Psalms 78:26 (Bible)

The enthusiastic response to the earlier editions motivated us to bring forth the new
edition with improved and significant changes. The speciality of this edition is that
apart from the significant updation of the 1st chapter of this book, a new Chapter 15
has been added which will be of great interest as it deals with the Electronics
in Renewable Energy Systems. We are thankful to all those who encouraged us
by giving tremendous responses about the book. At the same time, the readers’
feedback and suggestions have been incorporated in several chapters and at the
same time retaining the systematic flow of contents, visuals and pagination of the
1st edition for the readers’ convenience. However, the readers can also note all the
other significant improvements made in the book while reading through the book.
One of the key features of this book is the lucidity of the diagrams and images,
which have been carefully chosen in order to develop a clear understanding of the
various concepts of wind power technology.
Today, wind energy is the world’s fastest growing source of renewable energy.
To abate the global climate change, commercialisation of the renewable energy
technologies and wind power in particular, are growing quite fast across the world.
More and more windy areas are being discovered and every year, grid connected wind
power is growing in leaps and bounds and India is one such happening place, where
the world is watching. Among the renewable energy sources, the cost of producing
one kilowatt hour (kWh) of electrical energy from the wind power is the cheapest.
It is competing almost at par with the other fossil fuel power plants. All this has
become possible because of the recent advancements in electrical, mechanical, power
electronics, digital electronics, materials and other branches of engineering, which
are used in renewable energy technologies.
v
vi l Preface

Although the earlier jointly authored book Wind Power Plants and Project
Development along with Tore Wizelius was written to cater to industrial need, it was
also well received by the academia and training organisations, as such information
was not available in other Indian books. Therefore, it dawned on the author that
there was a niche for an additional book on “wind” to fulfil the needs of the Indian
universities. It is in this backdrop that this book Wind Power Technology got
evolved and now revised to the third edition. Along with the former, this book has
been proved as a good additional resource material to satisfy the needs of various
curricula of different universities and also for those who are interested in developing
a deeper understanding of modern wind power plants.
With the race hotting up, China overtook the USA to occupy the top slot with
the largest capacity of installed wind power plants in the world, a position long held
by the USA for the last several decades. India is also not far behind and is in the
fourth position. In this changed industrial scenario of renewable energy, a number
of universities across India have revised their curricula to give a greater focus to
wind power and renewable energy courses and also to include exclusive wind power
courses in various short and long term engineering and training programmes.
As a result of research and development, the capacities of the large wind turbines
are continuously increasing, the largest one today being the 7.58 MW Enercon wind
turbine, they behave almost similar to the conventional power plants and therefore,
the term wind power plant (WPP) is more relevant. Since the modern WPP integrates
the technologies from various branches of engineering, all the chapters of this book
focus on the various technological principles of these branches that govern the
functioning of a typical modern wind turbine. The concepts and principles have
been written in such a manner that most of the students of the various branches
of engineering would be able to acquire the requisite knowledge to understand the
broad-based technology of the wind turbine.
A unique feature of this book is that along with every figure title, a brief
explanation that follows helps the reader to understand without referring to the
relevant paragraphs again and again. Another salient feature is that the learning
outcome expected to be developed in the student is provided on the title page of
every chapter, thereby helping the reader to focus better on how to learn. Moreover,
worked-out examples are given at relevant places and exercises are given at the
end of the chapters to cement the learning further.
To address some specific curricular needs, Chapter 1 of this book begins by
explaining the basic working principles of the various types of electricity generating
renewable energy technologies and the tremendous potential that they have in India
including the significance of wind power. Chapter 2 discusses the wind characteristics
that are necessary to be understood in the context of electricity generating WPPs.
The WPP being a classic example of a mechatronic machine, Chapter 3 describes
the functions of various components of this state-of-the-art electricity producing
WPP. Chapter 4 explains the working principles on the basis of which the WPPs
are designed to convert most efficiently the wind energy into useful electrical energy.
For safety and to maximise electricity production, Chapter 5 elaborates the
various strategies that can be adapted to aerodynamically control the WPP. Apart
 Preface l vii

from the aerodynamic control, there are electrical and electronic control strategies
for additional control of the WPP that are explained in Chapter 6.
WPPs are broadly classified as constant speed and variable speed WPPs. With
considerable amount of research and development being undertaken across the world,
state-of-the-art wind power technologies are adapted for these different categories
of WPPs and explained lucidly using relevant visuals and diagrams in Chapter 7
and Chapter 8.
Chapter 9 discusses about the electrical power quality produced by the different
types of WPPs, while Chapter 10 explains how the different issues are resolved to
integrate this green power into the electrical grid network supported by worked-out
examples and some software simulations as well.
The rest of the chapters will also be of special interest to the students. Chapter 11
on Wind Resource Assessment Technologies describes the different types of wind
related sensors necessary to determine the wind potential at a particular site.
Chapter 12 discusses some of the major Design Considerations of WPPs supported
by some worked-out examples as well.
All those enthusiasts of small wind turbines will be very happy to read Chapter 13.
It explains in detail the essentials related to various types of small wind turbine
technologies hardly found in a single book. Wind Project Life Cycle a concept in the
curricula of some Indian universities is discussed in Chapter 14.
Chapter 15 on Electronics in Renewable Energy Systems is a new chapter in this
edition and will help all students interested in the electronics related to this area.
Finally, to solve the energy crisis, the authors wish that this book may serve
to advance in the greater use of renewable energy and wind power technology in
particular.
Best wishes for a smooth sailing through this book.

 
Joshua Earnest
Sthuthi Rachel
 Acknowledgements

First and foremost, the authors would like to thank Jesus GOD and LORD, who
empowered them and taught them wind power technology, and spurred them to
write this, much needed book for the university students, a unique book of its kind.
The first author thanks to one of his mentors and friend Tore Wizelius, the ‘Guru
of Swedish Wind Power’ and co-author of his first book Wind Power Plants and
Project Development for the encouragement to write this book to cater to the needs
of the university system and for some unique ideas that are reflected in different
sections of this book.
The authors are grateful to all those wind power plant manufacturers, individuals
and other websites who have extended their cooperation directly or indirectly in
permitting them to use the pictures duly acknowledged under each visual and
thus, help in the cause of spreading the knowledge of this green and clean energy.
The authors also thank the National Renewable Energy Laboratory (NREL) and
DOE—Subcontract Report NREL/SR-500-35524, entitled Northern Power Systems
WindPACT Drive Train Alternative Design Study Report; Period of Performance:
April 12, 2001 to January 31, 2005, by G. Bywaters, V. John, J. Lynch, P. Mattila,
G. Norton, J. Stowell, M. Salata, O. Labath, A. Chertok, and D. Hablanian for use
of their pictures.
The first author extends his thanks to the feedback of his students spread
over different continents of the globe who have attended his wind power training
programmes over the past several years, whom he taught in the face-to-face sessions,
conference rooms during the wind farm visits and also in the e-classroom of the
distance mode training programmes offered by National Institute of Technical
Teachers’ Training and Research (NITTTR) Bhopal.
Here, the authors would like to admit that the concepts, ideas and discussions
contained in this book are also the result of the interactions with various wind
power plant manufacturers, their brochures, Websites, wind farm developers and
ix
x l Acknowledgements

authors of wind related books. They are also thankful to the authors of various
journal papers, research reports, conference proceedings, and monographs which
they have referred to extensively and duly acknowledged them in the bibliography.
The first author is also grateful to Thomas Ackerman, author of Wind Electric
Systems and founder, Energynautics GmbH, Germany as well as to his close friend
Sven Ruin, CEO of Teroc, Sweden, who has given him valuable feedback regarding
the earlier wind power book. He also owes his sincere thanks to his friend Henk
Polinder of Delft University, The Netherlands, whose numerous papers, articles and
discussions have considerably educated him about wind power. His thanks also go
to his close friends Lars Hallen, Founder & Chairman, LIFE Academy, Sweden and
Bo Gillgren for their encouragement. Special thanks are due to his friends of the
Union of Evangelical students of India, whose encouragement and prayers spurred
him on in this endeavour. He would also like to thank his colleagues Ms. Susan
S. Mathew, A.S. Walkey, Shashikant Gupta, N.P. Patidar and other friends and
well-wishers who have directly or indirectly supported him in this book writing
project. He also grateful to Aditya Patil, PRDC, Bangalore, and Dr. Vinod Kumar of
Maharana Pratap Univesity, Udaipur, Rajasthan for their valuable academic inputs.
The authors would also like to thank Dr. C. Thangaraj, Director of National
Institute of Technical Teachers’ Training Institute, Bhopal, India, for his constant
support to academics, writing and publishing.
The authors appreciate the work of Ms. Shivani Garg, Ms. Babita Mishra,
Ms. Lakshmi, Mr. Suman Kumar and Mr. Ajai Kumar Lal Das of PHI Learning
for their meticulous work in meeting the publishing deadline.
Last, but most important, the authors thank to the unstinting support of
Mrs. Bindhu Joshua, who has greatly sacrificed many of her precious hours and
encouraged them in completing this book during these long years. They would like
to express their deep gratitude to her from the bottom of their hearts.

Joshua Earnest
Sthuthi Rachel
 Contents

Preface v
Acknowledgements ix
List of Symbols/Notations xix
Acronyms and Abbreviations xxiii

1. Renewable Energy Technologies 1–36

1.1 Introduction   2
1.2 Renewable Energy Sources Bridging the Energy Gap   3
1.3 Small Hydel Power Plants   5
1.3.1 Types of Impulse Turbines   6
1.3.2 Types of Reaction Turbines   6
1.4 Geothermal Power Plants   7
1.5 Solar Power Plants   8
1.5.1 CSP Technology   9
1.5.2 Solar PV Technology   12
1.6 Biomass Power Plants   21
1.6.1 Solid Biomass   22
1.6.2 Liquid Biomass   22
1.6.3 Biogas   22
1.7 Ocean Energy Power Plants   23
1.7.1 Tidal Energy   23
1.7.2 Wave Energy   24
1.7.3 Ocean Current Energy   25
1.7.4 Ocean Thermal Energy   26
1.8 Wind Power Plants   27
1.8.1 Historical Background   28
1.8.2 Global Wind Power Growth   29
1.8.3 Indian Wind Power Growth   31
1.9 Drivers and Bottlenecks for Wind Power Development   34
1.10 Strengths and Limitations of Wind Power   35
Summary   36
Exercises   36
xi
xii l Contents

2. The Wind Resource 37–60

2.1 Introduction   38
2.2 Types of Wind   40
2.3 Wind Profiling   41
2.4 Turbulence   44
2.5 Hill and Tunnel Effect   45
2.6 Energy in the Wind   46
2.7 Energy Production   49
2.7.1 Weibull and Rayleigh Distribution   51
2.7.2 Wind Rose   52
2.7.3 Wind Power Density   53
2.8 Energy and Power   53
2.9 Energy Pattern Factor   55
2.10 Siting   57
Summary   59
Exercises  59

3. The Wind Power Plant 61–78

3.1 Introduction   62
3.2 Wind Turbine Classes   65
3.3 Rotor   65
3.4 Nacelle   67
3.5 Tower   73
3.6 Electric Substation   75
3.7 Foundations   77
Summary   77
Exercises 78

4. Wind Energy Conversion 79–110

4.1 Introduction   80
4.2 Rotation Principle   80
4.2.1 Drag Principle   80
4.2.2 Lift Principle   81
4.3 Forces on a Rotor Blade   84
4.4 Factors Affecting Performance of Rotor   88
4.4.1 Aerodynamic Efficiency   88
4.4.2 Tip Speed   91
4.4.3 Tip Speed Ratio   92
4.4.4 Solidity   95
4.4.5 Blade Count   97
4.4.6  Blade Twist   99
4.4.7 Blade Taper   102
4.4.8 Wake Losses and Aerofoil Pressure Distribution   103
4.4.9 Yaw Error   103
4.5 Thrust and Torque on Rotor   104
4.5.1 Thrust Force   104
4.5.2 Torque    105
4.6 Power Curve   106
4.7 Lift-Based VAWT   108
Summary 110
Exercises   110
 Contents l xiii

5. Wind Turbine Aerodynamics 111–134

5.1 Introduction   112
5.2 Aerodynamic Power Regulation   112
5.3 Stall Controlled WPP   113
5.3.1 Stalling Phenomenon   113
5.3.2 Stall Power Curve   115
5.3.3 Vortex Generators   116
5.3.4 Features of Stall Controlled WPP   118
5.4 Pitch Controlled WPP   119
5.4.1 Pitching Action   119
5.4.2 Pitch Power Curve   120
5.4.3 Pitching Mechanisms   123
5.4.4 Features of Pitch Controlled WPPs   125
5.5 Active-Stall Controlled WPP   126
5.5.1 Active-stall Action   127
5.5.2 Active-stall Power Curve   127
5.5.3 Features of Active-stall Controlled WPP   128
5.6 Halting a WPP   129
5.6.1 Aerodynamic Braking of WPP   130
5.7 Other Methods of Aerodynamic Control   132
Summary  133
Exercises  133

6. Wind Power Control Strategies 135–154

6.1 Introduction   136
6.2 Power Control Classification   136
6.3 Integrated Aerodynamic and Electric Control Strategies   138
6.3.1 Constant Speed Generator Fixed Pitch (CSG-FP) Configuration   138
6.3.2 Constant Speed Generator Variable Pitch (CSG-VP)
Configuration   139
6.3.3 Variable Speed Generator Fixed Pitch (VSG-FP) Configuration   139
6.3.4 Variable Speed Generator Variable Pitch (VSG-VP)
Configuration   141
6.4 Power Electronic Converters   141
6.5 Constant Speed and Variable Speed WPPs   144
6.5.1 Constant Speed WPP Operation   146
6.5.2 Variable Speed WPP Operation   148
6.6 Back-to-Back PEC in WPP   150
6.6.1 Generator-side Converter Control   151
6.6.2 DC Link Bus   151
6.6.3 Grid-side Converter Control   151
6.6.4 Four-quadrant Control PEC in Variable Speed WPP   152
Summary   154
Exercises   154

7. Constant Speed Wind Power Plants 155–185

7.1 Introduction   156
7.2 Type-A WPP   156
7.2.1 Working Principle   156
xiv l Contents

7.2.2 SCIG Slip   157

7.2.3 Torque of a SCIG   160
7.2.4 Topologies of Type-A WPP   161
7.2.5 Starting of Type-A WPP   163
7.2.6 Type-A WPP—Two Speed Operations   164
7.3 Equivalent Circuit and Modelling of SCIG of Type-A WPP   167
7.4 Type-B WPP   171
7.4.1 Working Principle   171
7.4.2 Performance of Type-B WPP   173
7.4.3 Topologies of Type-B WPP   175
7.5 Equivalent Circuit of WRIG of Type-B WPP   176
7.6 Reactive Power in Constant Speed WPP   176
7.6.1 Shunt Compensation   177
7.6.2 FACTs Devices for Constant Speed WPPs   179
7.7 Features and Limitations of Constant Speed WPPs   183
Summary   185
Exercises   185

8. Variable Speed Wind Power Plants 186–237

8.1 Introduction   187
8.2 Type-C WPP   187
8.2.1 Working Principle   188
8.2.2 Subsynchronous Operation   190
8.2.3 Supersynchronous Operation   190
8.2.4 Back-to-Back PEC in Type-C WPP   192
8.2.5 Type-C WPP and Grid Faults   193
8.3 Equivalent Circuit of DFIG in Type-C WPP   194
8.4 Salient Features and Limitations of Type-C WPP   196
8.5 Type-D WPP   197
8.5.1 Full Rated PEC in Type-D WPP   198
8.6 Type-D Geared WPP with Variable Speed SCIG   200
8.6.1 Working Principle   201
8.7 Equivalent Circuit of Variable Speed SCIG of Type-D WPP   202
8.8 Type-D Geared WPP with Variable Speed WRSG   203
8.8.1 Working Principle   204
8.9 Type-D Hydrodynamic Geared WPP with Constant Speed WRSG   209
8.9.1 Working Principle   209
8.10 Equivalent Circuit of WRSG in Type-D WPP   211
8.10.1 Modelling of a WRSG in Type-D WPP   212
8.10.2 Salient Features of Type-D Geared WPP with WRSG   212
8.11 Type-D WPP with Variable Speed PMSG   213
8.11.1 PMSG Equivalent Magnetic Circuit of Type-D WPP   214
8.11.2 Three-phase PMSG d–q model   216
8.11.3 Two-phase PMSG d–q Model   218
8.12 Type-D Geared WPP with Variable Speed PMSG   218
8.12.1 Working Principle   219
8.13 Type-D Hydrodynamic Geared WPP with Constant Speed PMSG   219
8.13.1 Working Principle   220
8.14 Type-D Geared WPP with Multiple Variable Speed PMSGs   221
8.14.1 Working Principle   222
 Contents l xv

8.15 PMSG Topologies   223

8.15.1 Salient Features of Type-D WPPs with PMSGs   223
8.16 Need for Direct-Drive WPP   224
8.17 Direct-Drive WPP with Variable Speed WRSG   227
8.17.1 Working Principle   227
8.18 Direct-Drive WPP with Variable Speed PMSG   229
8.18.1 Working Principle   230
8.19 Modelling of Type-D Direct-Drive WPP   232
8.19.1 Salient Features of Type-D Direct-Drive WPP   232
8.20 Type-D Hybrid WPP with Variable Speed PMSG   234
8.20.1 Working Principle   235
Summary   236
Exercises 237

9. Quality Issues of Wind Power 238–277

9.1 Introduction   239
9.2 Wind Power Impact   240
9.3 Local Impacts of Wind Power   243
9.3.1 Node Voltages and Branch Flows   243
9.3.2 Fault Currents and Grid Connected WPP   245
9.3.3 Voltage Quality   248
9.3.4 Overview of Local Impacts   259
9.4 Systemwide Impacts of Wind Power   259
9.4.1 Reactive Power and WPPs   260
9.4.2 Power System Stability and WPPs   260
9.4.3 Frequency and WPPs   265
9.5 Wind Power Variability   268
9.6 Islanding   269
9.7 WPP Electrical Safety and Grid   271
9.7.1 Active Power Control of WPP   271
9.8 WPP Inertia   272
9.9 Plant Load Factor (or Capacity Factor)   273
9.10 Capacity Credit   274
Summary   276
Exercises   276

10. Grid Integration of Wind Power 278–325

10.1 Introduction   279
10.2 The Electric Grid   279
10.3 Embedded Generation   281
10.4 WPP in the Electric Grid   281
10.4.1 Requirements of Grid Connected WPP   282
10.4.2 WPP Grid Connections   283
10.5 Interface Issues   287
10.5.1 Short Circuit Power Control   288
10.5.2 Reactive Power Control   291
10.5.3 Voltage Control   294
10.6 Operational Issues   296
10.6.1 Power System Stability   296
10.6.2 Frequency Control   301
xvi l Contents

10.6.3 Short Term Balancing   305

10.6.4 Long Term Balancing   308
10.6.5 Transmission and Distribution System Impacts   309
10.6.6 Economic Despatch and Unit Commitment   309
10.7 Per Unit Calculations   311
10.8 Simulation of Grid Connected WPP   312
Summary  323
Exercises   324

11. Wind Resource Assessment Technologies 326–348

11.1 Introduction   327
11.2 Wind Resource Assessment   327
11.3 Wind Resource Assessment Sensors   330
11.4 Meteorological Mast   332
11.5 Data Logger   334
11.5.1 Data Communication Options   335
11.6 Wind Vane   335
11.7 Anemometer   336
11.7.1 Cup Anemometer   337
11.7.2 Propeller Vane Anemometer   338
11.7.3 Ultrasonic (Sonic) Anemometer   339
11.7.4 SODAR   340
11.7.5 LIDAR   341
11.8 Temperature Sensor   342
11.9 Barometric Pressure Sensor   343
11.9.1 Impact on Wind Power due to Height above Sea Level   344
11.10 Pyranometer   345
11.11 Relative Humidity Sensor   345
11.12 Modem   345
11.13 Area Required by WPP   346
11.14 Software Analytical Tools   346
Summary   347
Exercises   348

12. Design Considerations of Wind Power Plants 349–392

12.1 Introduction   350
12.2 WPP Design Process   351
12.3 Generalised Rotor Design   353
12.3.1 Hub Choice   355
12.3.2 Rigid Hub   356
12.3.3 Hinged Hub   356
12.3.4 Teetering Hub   356
12.4 Aerodynamic Regulation Choice   356
12.4.1 Design of Stall Controlled Blades   357
12.4.2 Design of Pitch Controlled Blades   358
12.4.3 Design of Active-stall Controlled Blades   358
12.5 Blade Number   358
12.6 Blade Design   359
12.6.1 Blade Design Theories   362
12.6.2 Blade Root Design   363
12.6.3 Noise Reduction in Blade Design   363
 Contents l xvii

12.7 Blade Manufacture   364

12.7.1 Blade Materials   365
12.7.2 Blade Manufacturing Technologies   366
12.8 Nacelle Design   367
12.8.1 Geared WPP Main Shaft Design   368
12.8.2 Geared WPP Nacelle Design   373
12.8.3 Coupling Choice   374
12.8.4 Direct-Drive Nacelle Designs   374
12.9 Gearbox Choice   374
12.10 Disc Brake Selection   378
12.11 Electrical Generator Choice   379
12.12 Electronic Controller Choice   380
12.13 Hydraulic and Lubrications Systems   380
12.14 Tower Design   380
12.14.1 Lattice Towers   381
12.14.2 Steel Tubular Towers   382
12.14.3 Concrete Towers   382
12.14.4 Hybrid Concrete Towers   383
12.14.5 Guyed Towers   383
12.15 Substation Design   383
12.16 Foundation Design   384
12.17 Key Equations for WPP Design Analysis   385
12.18 Specific Rating of WPP   388
Summary  390
Exercises   391

13. Small Wind Turbines 393–434

13.1 Introduction   394
13.2 Need of SWT   394
13.3 SWT Classification   396
13.4 VAWT and HAWT   397
13.4.1 VAWT   397
13.4.2 HAWT   397
13.5 Drag and Lift-based VAWTs   397
13.5.1 Drag-based VAWT   398
13.5.2 Lift-based VAWT   399
13.5.3 Musgrove Lift-based VAWT   401
13.5.4 Drag Plus Lift Hybrid Blade Design   401
13.5.5 Integrated Savonius and Darrieus Rotor Design   403
13.6 HAWT Features   403
13.7 Upwind and Downwind SWTs   404
13.8 SWT Components   405
13.8.1 Rotor   405
13.8.2 Generator/Alternator   406
13.8.3 Gearbox   407
13.8.4 Control and Protection System   408
13.8.5 Tail Vane (Yaw System)   409
13.8.6 SWT Tower   409
13.9 Geared and Direct-Drive HAWTs   411
13.10 Speed Regulation of SWTs   411
13.10.1 Twisting of Blades   412
13.10.2 Furling   412
xviii l Contents

13.10.3 Passive Stall Regulation   415

13.10.4 Passive Pitch Regulation   416
13.10.5 Electrical Braking   416
13.10.6 Mechanical Braking   417
13.11 Off-Grid and On-Grid SWTs   417
13.11.1 Off-grid SWT   418
13.11.2 On-grid SWT   418
13.12 Hybrid Wind Energy Systems   419
13.13 Hybrid Wind Diesel Systems   422
13.14 Consumer Labelling   424
13.15 Choice of SWT   424
13.15.1 Choice of SWT Tower   428
13.15.2 Choice of the Hybrid Wind System Battery   429
13.16 SWT Siting   429
13.17 Maintenance Issues   432
13.18 Health Objections to SWT   432
13.19 SWT Industry Challenges   433
Summary 433
Exercises 433

14. Wind Project Life Cycle 435–444

14.1 Introduction   436
14.2 Wind Project Life Cycle   436
14.2.1 Site Feasibility Study   437
14.2.2 Permissions and Procurement   438
14.2.3 Installation and Commissioning   439
14.2.4 WPP Operation   440
14.3 Technical Lifetime   441
14.4 Repowering Wind Power Projects   441
Summary   443
Exercises   443

15. Electronics in Renewable Energy Systems 445–454

15.1 Introduction   446
15.2 Electronics and Power Electronics   446
15.3 Electronics in Solar Power Plants   448
15.3.1 Maximum Power Point Tracker (MPPT)   449
15.4 Electronics in Wind Power Plants   450
15.5 Electronics in Ocean Energy Power Plants   452
15.6 Electronics in Small Hydel Power Plants   452
15.7 Electronics in Biomass Power Plants   453
15.8 Electronic Communication Systems for Grid Integration of
Renewable Energy Resources   453
Summary 454
Exercises 454

Bibliography 455–462

Index 463–468
 List of Symbols/Notations

Symbols/ Main use of the Symbols in this Book Other Uses/Comments

Units
a Angle of attack —
b Blade pitch angle —
g Kinematic viscosity of fluid —
d Load angle (angle between the rotating magnetic
field of electrical machine) Yaw angle of a WPP
l Tip speed ratio —
s Solidity Standard deviations (SD)
q Angle between voltage and current —
j Flux density and power factor (cos j) Inflow angle (fabrication
angle)
w Angular velocity (rad/s) —
y Flux Could be stator/rotor flux
r Density of air (kg/m3) —
ra Area density (kg/m2) —
h Efficiency —
hg Efficiency of gearbox —
he Efficiency of electrical generator —
A Swept area of WPP rotor (m2) —
a Ampere–current —
B Flux density —
c Shape parameter of Weibull probability function —
C Capacitance (F) —
CD Drag coefficient Dimensionless number

xix
xx l List of Symbols/Notations

Symbols/ Main use of Symbols in this Book Other Uses/Comments

Units
CL Lift coefficient Dimensionless number
CM Pitching moment Dimensionless number
Cp Power coefficient or aerodynamic efficiency Dimensionless number
CT Torque coefficient Dimensionless number
D Diameter of wind turbine rotor Diameter of electrical
generator
Dg Air gap diameter ­—
EA Generate voltage —
E Lift-to-drag ratio —
Eyear Energy content of the wind during a year —
f Frequency —
fs Shear stress (Pa or N/m2) —
fd Tangential force —
Fcirc Circumferential or driving force applied in the plane
of rotation and helps the rotor to rotate and produce
the useful power —
Fd Drag force —
FL Lift force —
Fres Resultant force —
Ftorque Torque producing force —
Fthrust Useless force, gets applied perpendicular to the plane
of rotation which tries to bend the WPP tower —
g Gravity —
G Giga (109) Shear modulus
H Hub height or height of obstacle —
I Polar mass moment of inertia —
J Polar area moment of inertia —
kT Torsional spring constant —
K kelvin (absolute temperature measurement) —
L Lift of the wind turbine blade Inductance of a winding
or coil
l litre
ls Axial length of generator stator —
I Current —
IF Fault current —
J Polar moment of inertia of the wind turbine rotor —
k Shape parameter of Weibull probability function kilo (103)
6
M Mega (10 ) —
m Metre Mass or milli (10–3)
mb Milibar (ambient pressure measurement) —
m/s Metre per second —
 List of Symbols/Notations l xxi

Symbols/ Main use of Symbols in this Book Other Uses/Comments

Units

m Micro (10–6) —
n Number of wind turbine rotor blades —
N Revolutions per minute —
Nm (N) newton meter (unit of force in SI units) —
Ns Synchronous speed of generator —
P Active power (kW) —
p Number of poles of an electrical generator Air pressure
p.u. Per unit —
Pe Electrical power delivered by the generator —
Pkin Kinetic power in wind or energy/second (W or J/s) —
Pm Mechanical power produced by the wind turbine rotor —
Q Reactive power kVAr —
R Radius of rotor Resistance
RA Armature resistance —
Rk Reactance of grid —
Re Reynolds number —
s Second Slip of induction generator
Ss Speed of sound
Ssc Short circuit power —
T Torque Time (s); period of rotation
of rotor; tera (1012), and
tesla
Taero Aerodynamic torque of wind turbine rotor shaft —
Tgen Torque of electrical generator rotor shaft —
U Potential energy of wind turbine shaft —
V volt —
VG Generating voltage —
VS Transmission (or sending end) voltage —
v Wind velocity (m/s) —
vd Downstream wind velocity after energy is extracted
and passing through the blades of the rotor —
vh Number of hourly wind speed values during the month —
vmean Mean wind speed —
vo Undisturbed wind velocity before impinging on wind
turbine rotor —
vtip Wind velocity at blade tip —
W watt —
X Reactance —
Xk Reactance of grid —
Xs Synchronous reactance —
Z Impedance —
 Acronyms and Abbreviations

AC Alternating Current
AD Accelerated Depreciation
ADC Analogue to Digital Converter
AEP Annual Energy Production
AF-PMSG Axial Flux Permanent Magnet Synchronous Generator
agl Above ground level
ANSI American National Standards Institute
ASC Active-Stall Control
AWEA American Wind Energy Association
BDIG Brushless Doubly-fed Induction Generators
BJT Bipolar Junction Transistor
BWEA British Wind Energy Association
CCT Critical fault Clearing Time
CDM Clean Development Mechanism
CEA Central Electricity Authority
CER Certified Emission reduction Receipt
CFD Computational Fluid Dynamics
CFRP Carbon Fibre Reinforced Polyester
CHB Cascaded H-Bridge
CMS Condition Monitoring System
CoE Cost of Energy
CRGO Cold Rolled Grain Oriented
CSI Current Source Inverter
CSP Concentrating Solar Power
CTU Central Transmission Utility
dB Decibel (measure of sound levels)
DAC Digital to Analog Converter
xxiii
xxiv l Acronyms and Abbreviations

DC Direct Current
DDT Dichloro-Diphenyl-Trichloroethane (pesticide)
DFIG Doubly-Fed Induction Generator
DG Distributed Generation
DisCom Distribution Company
DMPPT Decentralised maximum power point tracker
DNES Department of Non-conventional Energy Sources
DNO Distribution Network Operator
DST Department of Science and Technology
DVR Dynamic Voltage Restorer
EIA Environment Impact Assessment
EMI Electro Magnetic Interference
EPF Energy Pattern Factor
EU European Union
EWEA European Wind Energy Association
FACTS Flexible AC Transmission System
FRT Fault-Ride-Through (similar to LVRT)
GBI Generation-Based Incentive
GEDA Gujarat (and Goa) Energy Development Agency
GIS Geographical Information Systems
GMT Greenwich Mean Time
GPRS General Packet Radio Service (used by GSM mobile phones)
GR Gearbox Ratio
GRP or GFRP Glass-fibre Reinforced Plastic
GSC Grid-Side Converter
GTO Gate Turn-On Thyristor
GWh Gigawatt hours
HF High Frequency
Hg Mercury
HWRT High Wind Ride Through
Hz hertz [i.e., electric power frequency (in cycles per second)]
IC Integrated Chips
IEA International Energy Agency
IEA 2003 Indian Electricity Act 2003
IEC International Electrotechnical Commission
IEEE Institute of Electrical and Electronic Engineers
IG Induction Generator
IGBT Insulated Gate Bipolar Transistor
IGCT Integrated Gate Commutated Thyristor
IREDA Indian Renewable Energy Development Agency
JNNSM Jawaharlal Nehru National Solar Mission
kVA kilovolt ampere
kVArH kilovolt ampere reactive hours
kW kilowatt
kWh kilowatt hours
 Acronyms and Abbreviations l xxv

LAN Local Area Network

LIDAR LIght Detection And Ranging
LV Low Voltage
LVRT Low Voltage Ride Through
MCS Micro-generation Certification Scheme
MNRE Ministry of New Renewable Energy
MOSFET Metal Oxide Field Effect Transistor
MPPT Maximum Power Point Tracking
msl Mean sea level
MV Medium Voltage
MW Megawatt
MWh Megawatt hour
NACA National Advisory Committee for Aeronautics
Nd-Fe-B Neodymium-iron-boron
NFYP National Five Year Plan
NIWE National Institute of Wind Energy, Chennai, India
NPC Neutral Point Clamped
NPS Negative Phase Sequence
O&M Operation and Maintenance
OLTC On load tap changing (for transformer)
OSIG Opti-Slip Induction Generator
OTEC Ocean Thermal Energy Conversion
PC Personal Computer
PCC Point of Common Connection (same as POI)
PEC Power Electronic Converter (Circuits)
PFC Power Factor Correction
PLC Power Line Communication
PLC Programmable Logic Controller
PM Permanent Magnet(s)
PMSG Permanent Magnet Synchronous Generator
POI Point of Interconnection (same as PCC)
PPA Power Purchase Agreement
PV Photo Voltaic
PWM Pulse Width Modulation
R&D Research and Development
REC Renewable Energy Certificates
RF-PMSG Radial flux Permanent Magnet Synchronous Generator
RLDC Regional Load Despatch Centres
RoCoF Rate of Change of Frequency
RPM Revolutions Per Minute
RPO Renewable Purchase Obligation
RSC Rotor-Side Converter
SAPS Stand Alone Power Systems
SCADA Supervisory Control And Data Acquisition
SCIG Squirrel Cage Induction Generator
xxvi l Acronyms and Abbreviations

SCR Silicon Controlled Rectifier

SERC State Electricity Regulatory Commission
SODAR SOnic Detection And Ranging
SPV Solar Photo Voltaics
SR Spinning Reserve
SSC Static Series Compensator
STATCOM STATic (Synchronous) COMpensator
SVC Static VAr Compensators
SWCC Small Wind Certification Council
T&D Transmission and Distribution
TCR Thyristor Controlled Reactors
TCS Thyristor Switched Capacitors
TF-PMSG Transverse Flux Permanent Magnet Synchronous Generators
THM Top Head Mass
TSO Transmission System Operator
TSR Tip Speed Ratio (or Thyristor Switched Reactor)
TWh Terawatt hours
Type-A Constant speed WPP
Type-A0 Constant speed WPP with stall regulation
Type-A1 Constant speed WPP with pitch regulation
Type-A2 Constant speed WPP with active-stall regulation
Type-B Narrow range speed WPP
Type-B0 Narrow range speed WPP with stall regulation
Type-B1 Narrow range speed WPP with pitch regulation
Type-B2 Narrow speed WPP with active-stall regulation
Type-C Limited range speed WPP
Type-C0 Limited range speed WPP with stall regulation
Type-C1 Limited range speed WPP with pitch regulation
Type-C2 Limited range speed WPP with active-stall regulation
Type-D Wide range speed WPP
Type-D0 Wide range WPP with stall regulation
Type-D1 Wide range WPP with pitch regulation
Type-D2 Wide range WPP with active-stall regulation
VAr volt ampere reactive
VSC Voltage Source Converter
VRLA Valve Regulated Lead Acid (batteries)
VSI Voltage Source Inverter
WEC Wind Energy Converter
WEG Wind Energy Generator
WFMS Wind Farm Management System
WPP Wind Power Plant
WRIG Wound Rotor Induction Generator
WRSG Wound Rotor Synchronous Generator
 1
Renewable Energy Technologies
...HE makes the wind blow, and the waters flow
— Psalm 147:18 Learning Outcome
‘On studying this chapter, you will be able to
justify the need and potential of renewable
energy technologies and even designing a
simple domestic solar PV system’.

C h a p t e r H i g h l i g h t s
1.1 Introduction
1.2 Renewable energy sources bridging the
energy gap
1.3 Small hydel power plants
1.4 Geothermal power plants
1.5 Solar power plants
1.6 Biomass power plants
1.7 Ocean energy power plants
1.8 Wind power plants
1.9 Drivers and bottlenecks for wind power
development
1.10 Strengths and limitations of wind power

1
2 l Wind Power Technology

1.1 INTRODUCTION
Renewable energy can be defined as the energy sources that are natural and
continually replenished either at the same rate or faster than the rate at which
they are being used up by humans more or less indefinitely such as the sun, wind,
rain, tides, biomass and geothermal energy. Green energy, alternative energy and
sustainable energy are the other synonyms sometimes used to describe the renewable
energy that is converted into either electricity, heat or mechanical power for use
in homes or in industries by clean, harmless and non-polluting methods. But it is
important to understand the differences between the technologies used by each of
the different sources to make the right choice for any particular application.
The crude oil crisis which began in 1971 and the continuously increasing prices
for fossil fuels, has adversely affected the economic growth of developing countries.
This woke up the world to look for the alternative and sustainable energy solutions.
Therefore, energy security calls for using renewable energy resources. With rapid
economic growth, the demand for energy is increasing. Energy is by far the largest
industry in the world. It is worth about US $ 7 trillion per year while the world’s
total GDP is about US $ 55 trillion. Thus, the energy industry is worth more
than 10% of the entire world’s economy. As reported by Renewable Energy World
Magazine in their February 2, 2018 Issue, for the first time in history in 2017 in
the 28 nation European Union, the power from renewables generated jointly by
wind, solar and biomass was an all time high of 20.9% of all power, overtaking the
power generated by coal which was down to 20.6%.
Since 1980s, the government of India (and many other governments) has
introduced myriad of incentives for the use and promotion of renewable energy
sources. This chapter has been written to make the reader aware of the vast potential
of renewable energy and it also provides an overview of the various renewable
energy technologies. It is expected that this chapter will encourage and motivate
the reader to undertake further study and research with the ultimate aim to make
the concerned renewable energy technology efficient, reliable techno-economical and
commercially viable for the community at large. Table 1.1 shows a comparison of
renewable and conventional energy.

Table 1.1 Comparison of Renewable versus Conventional Energy

S.No. Criteria Renewable Energy Conventional Energy
1 Availability Can be used without any Needs to be extracted and treated through
treatment laborious and environmentally damaging
processes
2 Quantity available Continuously replenish- Dwindling reserves
able resource
3 Transportability No need to transport, Needs to be transported from the site
used where it is available rendering it environmentally harmful
4 Green house gases (GHG) Nil Releases green house gases
5 Energy security Minimises reliance on Energy security remains at risk due to
dwindling resources such more dependence on oil
as oil, coal and others
6 Pollution Completely pollution-free Pollution occurs at various levels
Discovering Diverse Content Through
Random Scribd Documents
 Rettentő gonoszakat tud rajzolni, de csak hogy a sok szenvedés
után annál nagyobb legyen felettük a jóság győzelme. Munkáiból az
a kettős tanulság árad: Ime, milyen hiábavaló volt a mi
gonoszságunk, milyen keserves most a bűnhődésünk s mily jóleső
megtérésünk; másrészt: Nézzétek, mennyi jó érzés, mennyi
boldogság tanyázik az irgalmasok és tisztaéletűek szívében. Hát
legyetek jók, fogjátok pártúl a szerencsétleneket, segítsetek a
szegényeken; nem győztök eléggé jók lenni, annyi a nyomorúság a
világon.
Mindez Dickensnél nem unalmas erkölcstan, hanem eleven élet.
Csodálatosan értette a módját, mint kelljen valamit élővé tenni.
Kitünően tudott leírni várost, házat, embereket egyaránt. Elég ereje
volt, mozgásban mutatni mindent s ezzel az élet hatását keltette.
Másik nagy ereje az, hogy nem csupán képeket láttat olvasóival,
hanem közvetlenül bírja velök közölni érzelmeit, felháborodását,
ellágyulását, mosolyát, mert mindezt igazán és erősen érzi. Annyira
beleélte magát regényeibe, hogy részleteiket úgy tudta előadni,
mintha egy egész színtársulat játszotta volna el; nem hiába készült
fiatalon komikai színésznek. A közönség csak úgy tódult
felolvasásaira, Amerikában és Anglia vidéki városaiban egyaránt.
Írás közben is páratlanul közel van az olvasóhoz, mintha nem írna,
hanem beszélgetne vele; szinte a hangját is halljuk. Elbeszélésének
olyan varázsa van, melyen minden gáncs megtörik. Különben is
csak aprólékosságokra vonatkoznak ezek. Ámbár sokat és sokfélét
írt – regényei mellett néhány bohózatot és vígjátékot s megírta
Anglia történetét gyermekek számára, azonfelül több lapot indított és
szerkesztett – összes munkáiban nincs egyetlen valószínűtlenség
vagy lélektani következetlenség. Rámondhatják, hogy kikerülte a
nagy szenvedélyeket, hogy házasságaival be lehetne népesíteni
egész Angliát, hogy tulajdonképpen csak London egy osztályát írta
le; hogy forma dolgában regényeinek terjedelmességén itt-ott
megérzik, hogy folyóiratoknak s némely részeiken az is, hogy a
közönség szélesebb köreinek készültek; – de ezzel könnyű
szembeállítani azt: hogy regény-világa alighanem a legnépesebb és
legelevenebb az egész világirodalomban, hogy a regénynek új
területet foglalt, a nyomorúltak világát, ezzel gyarapította az
olvasóközönséget és demokratizálta az irodalmat, végül, hogy
gazdag írói scálájával, érzelmességével, rajzával, humorával
nemcsak szórakoztatta, hanem jobbakká is tette közönségét. Hiteles
tény, hogy egy karácsony sem látott annyi jótettet Angliában, mint az
1843-iki, mikor a Karácsonyi ének megjelent, ez a próza-költemény,
melyben egy vén zsugorit ellágyítnak gyermekkorának emlékei. És
bizonyára nem ez egy munkája járt ilyen hatással. Mindez
együttvéve jellegzetesen angol, sőt londoni létére világszerte a
legnépszerűbb írók egyikévé tette. Népszerűségén az sem ütött
csorbát, hogy mindjárt pályája elején komoly vetélytársa támadt
William Makepeace Thackeray (1811–63) személyében, aki
azonban sokban éppen ellentétes tehetség.
A legnagyobb különbséget kettejök közt egy kiváló író így
határozza meg: «Dickens abból indult ki, hogy az életben minden
jobb, mint amilyennek látszik; Thackeray pedig, hogy rosszabb».
Első regénye, mely 1841-ben jelent meg, Tithmarsh Sámuel
története volt, egy fiatal emberé, aki be akar fonni egy bankárt, a
bankár meg őt s végre mindakét csaló rajta veszt. Thackeray egész
életén át ezt írta: a világcsalás komédiáját, melynek hazugság a
kezdete és felsülés a vége. A képmutatásnak és hazugságnak
egész képtárát rajzolta meg a nagyképű, urizáló inastól,
Yellowplushtől Gahagan őrnagyig, az indiai Münchhausenig. Közbül
esik a Snobok könyve, csupa olyan emberekről, akik többnek
akarnak látszani, mint amik. Ilyen keserű értékelemzés a tárgyuk
nagy regényeinek is. Pendennisnek minden fejezete azt mondja:
Lássátok, ilyen lagymatag az ifjúság híres lelkesedése, ennyire rest
a jóra, ennyi elbizakodás és alacsonyság van e gyönyörű évek alján.
Nem is csak az ifjúság, az egész élet ilyen, a nemes urak, a
kereskedők, a nagyapák, férjek, unokák: az egész világ; ezt mondja
a Hiúság vására (Vanity Fair).
Emberei is ehhez képest gyarlóbbak Dickens alakjainál. A
valóság jegyét egy-egy gyarlóságban ütötte rájok. Nem hiába készült
torzrajzolónak: pompás szeme van a ferdeségek meglátására.
Sokkal valóságosabbnak érzi az olyan hűséges férfit, akinek motolla-
karja és nagy lába van, mint ha valami szemrevaló kapitány
dolmányában mutatkoznék be.
 Természetes, hogy ilyen író népszerűség dolgában nem érhette
utól Dickenst; eleinte kiadóra is nehezen bírt szert tenni. A közönség
csakhamar ritka egyértelműséggel állította e mellé Thackerayt, de
azért megmaradt a Dickens könyvei mellett. Dickens mindent
cselekménnyel mond el, összes munkáiban sincs egyetlen axióma,
mely az olvasót megakasztaná, Thackeray lépten-nyomon megáll
értekezni; míg ő magyaráz, már Dickens könnyre vagy mosolyra
fakasztott. Dickenst lehet úgy olvasni, mint egy meséskönyvet,
benne mindenki azt találja meg, amit keres: mesét, embert vagy
életfölfogást; Thackeraytől mindenkinek tanulnia kell s míg meg nem
értettük, nem ereszt tovább. Az is, amiben a kritika Thackerayt
fölébe emelte Dickensnek, csak ennek táborát növelte. A
jellemzésben Dickens főkép azzal teszi reálisakká alakjait, hogy
külsejöket és környezetöket, lakásukat és utcájokat írja le.
Thackeray belül kerül; beavat gondolataikba és érzéseikbe,
külsőségekre nem veszteget szót. Thackeray módja a mélyebb, de a
Dickensé csupa szín és élet. Dickens áldott jó lelkeket és
megátalkodott gonosztevőket rajzol, Thackeray egy tőbe ojt erényt
és gyarlóságot. Ez a művészibb, de Dickens mozgalmasabb és
tetszetősebb. Thackeray művészete egészben többoldalú, hiszen ő
verseket és essayket is írt s három nagy regénye alapszín dolgában
olyan elütő, mintha nem is egy ember írta volna: az egyik merő
szatira, a másikba belerezdül az elégia tört hangja; Esmond élete
lehelletfinom festés valami templom-ablakon, a legtisztább erények
alakjaival; egyenként azonban Dickens regényei színesebbek és
változatosabbak. Legnagyobb különbség mégis világfelfogásuk
között van. Alig volt író, aki úgy gyönyörködött volna e szép világban,
mint Dickens s aligha van olvasó, akinek szívét néha-néha meg ne
sebezte volna Thackeray keserű sarcasmusa. Tehát Dickenst
olvasták.
Ez azonban nem azt jelenti, mintha Thackeraynek is nem lett
volna bő közönsége. A Pall-Mall sarkán minden reggel álldogált egy
pár vidéki, hogy megláthassa kedves íróját, reggeli sétája közben.
Mikor felolvasásokat tartott a négy Györgyről meg az angol
humoristákról, csak úgy özönlött azokra Anglia és Amerika legjobb
közönsége. Népszerűsége és olvasottsága csak nőtt halála óta,
könyvei nem avulnak el, mert mindegyik egy darab élet.
Nem válogatta ki az életnek irodalmiakká avatott problémáit,
hanem egészében nézte s úgy találta, hogy csupa csalódás és
csalás és kimondta azt. Ha kiderült mindennek a valódi értéke, vége
a hiúság vásárának és – a regénynek is. Az embereket sem
szemelgette ki, csak kimarkolt az életből egy sereg embert, jót-
rosszat vegyest. Mindnyája egyformán érdekli. A Hiúság vásárának
címlapjára oda is írta: regény hős nélkül. Minden meséje a világ
rosszaságára tanít; ahány alakja, annyi intelem, de ez a lecke
általánosságban marad. «Csak a szerető szív teszi elviselhetővé az
életet; erényetek fölemel, magatokat is, másokat is» – mondják a
jók; a többiek pedig így szólanak: «A képmutatás hiábavaló, a
csalárdság kiderűl, az álnokság megbosszulja magát. A nem igaz
élet örökös rettegés s a vége megaláztatás, szégyen és
elhagyatottság». – Ebben találkozik Dickenssel, ami természetes,
mert mindkettejöknek erős volt az erkölcsi érzésök, mindaketten
angolok voltak s ott minden házban megvan a biblia, hogy aszerint
ítéljék meg az erényt és a vétket. A tanulságot, melyet az életből és
emberekből kiolvasott, csodálatos realitással testesítette meg.
Ennek egyik nyitja az, hogy csupa mindennapi, gyarló embereket
rajzolt, amilyenek körülöttünk élnek. Másik eszköze: hogy önmaga
előtt is realizálta alakjait. Fieldsnek megmutatta a házat, melybe
képzelete az Osborne-családot telepítette s nem messze onnan a
Sedleyékét. Azonfelül sokat segített ebben sarcasmusa. Amint
korholni kezdi alakjait, egészen különválik tőlük, úgy hogy az az
érzésünk támad, mintha egy moralista zsémbelne előttünk ez s ez
urakra és asszonyságokra, akik ezt meg ezt valósággal elkövették.
Ő maga kevés örömet lelt munkáiban. Sohasem feledte azt az
ábrándját, hogy fiatalon festőnek készült s az volt a leghőbb vágya,
hogy Seymour halála után ő legyen a Pickwick-Papers illusztrátora;
de vázlatai nem tetszettek Dickensnek s ‚mister Pickwick
szerencsésen megmenekült’. Akkortájban vette el feleségét, aki két
évvel azután holtig tartó elmebetegségbe esett. Egyéb csapások is
érték; vagyona valami lapvállalatban odaveszett s tolla munkájával
kellett eltartania családját. Pedig nehezen és lassan dolgozott.
Amellett sokat szenvedett szívgörcsökben. Mindez hozzájárult
ahhoz, hogy olyan sötétnek lássa a világot.
Munkái az életnek csak egy tanulságát foglalják szavakba s
regényeiben Anglia egy osztályának képét rajzolta meg s az emberi
lélek számos indulatának és hajlamának nem adott szavakat. De
Balzac és Dickens is sokkal több emberben csak egy-egy város
bizonyos osztályát tudták leírni, szintén csak némely érzést bírtak
megmagyarázni s maga Shakespeare nem hirdette ki az életnek egy
tanulságát sem. Az ember megtette a legnagyobbat, ami tőle telt, ha
egy szívdobbanást megértett és egy embert megmagyarázott s ezt
az érdemét Dickensnek és Thackeraynek még senki sem vonta
kétségbe.

4. Újabb regényírók és írónők.

A nagy regényírók óta nem támadt velök vetekedő tehetség, de

azért egy pár kitünő íróval találkozunk a század vége felé is.
Különösen Charles Kingsley (1819–75) munkáit olvasták széles
körökben, már tárgyuk és irányzatuk miatt is. Atyja példájára papnak
készült s 1842-ben Eversley lelkésze lett, ott is halt meg, ámbár
közben Viktoria királynő káplánjává, a cambridgei egyetemen az
újabbkori történelem tanárává, a Westminster dékánjává nevezték
ki. Munkáiban is vallásos érzését és emberszeretetét fejezte ki. A
munkásosztályon kívánt segíteni, egyrészt vallásosságuk
fejlesztésével, másrészt életmódjuk könnyítése révén. Yeast című
regénye a mezei munkások életével, Alton Locke egy szabólegény
történetében a városiakéval foglalkozik. Ez a tárgya utolsó
regényének is (Két évvel ezelőtt), épp úgy egyházi beszédeinek.
Legolvasottabb regénye: Hypatia, az V. századbeli virágzó
Alexandriában játszik, melynek falai közt találkozik minden faj,
gondolkodás és vallás: Hypatia az új-platonikus bölcsészet híve, a
haldokló pogányság világfelfogásának megszemélyesítője, mellette
ott van Róma præfectusa, egy gót fejedelem s egy bölcs zsidó, a
vakbuzgó Cyrill és egy felvilágosultabb püspök s egy sereg fanatikus
barát, akik meggyilkolják Hypatiát. Kingsley párhuzamba állítja a régi
középkort a mi napjainkkal s a közökön átcsillogtatja az igazi
kereszténységet, melytől azt reméli, hogy végül minden felekezetet,
fajt és gondolkodást magához vonz. A jó keresztények példái mellett
megmutatta a jó hazafiakét is: Hereward regényében az
angolszászok és normannok küzdelmeit beszéli, a Nyugatra el!
(Westward Ho!) címűben hazájának a világuralomért vívott harcait,
Drake, Raleigh dicsőségét s a nagy armada pusztulását. Pompás
erővel rajzolta a hatalmas jeleneteket s az erőteljes embereket. Fel
tudta támasztani a korszakok lelkét. Munkáiba csak hosszas
előtanulmányok után fogott, melyeket magvas értekezésekben
össze is foglalt. Mégsem vált soha tudálékossá; attól megmentette
erős költői érzéke, mely sok költeményt is sugalmazott neki.
Ugyanez a vallásos érzés iratta Wiseman kardinálissal (1802–65) a
katakombákban játszó Fabiolát, mely sikerét nagyrészt
formásságának köszöni. Anthony Trollope (1815–82), Thackeray
életrajzának írója s modorának utánzója, három évtizeden át 80
regénnyel árasztotta el az olvasó asztalokat.
Angol regények címlapján csaknem épp oly gyakran akadunk női
nevekre, mint férfiakéra. Ezek a regények természetesen annál
erkölcsösebbek. Mary Edgeworth (1767–1849) népies tárgyú,
erkölcsös elbeszélései (Moral Tales, Popular Tales) ma is olvasottak,
főként a fiatalság körében; ő ismertette meg ir hazája népét
komolyan az angolokkal, kik az ireket addig csak bohózatokban
szerepeltették. Jane Austen (1775 1817) is erkölcsös írónő s
szintén a vidéki élet festője. Puszta címei: Büszkeség és előítélet,
Érzelem és érzelmesség, elárulják, milyen mozgató rúgókat és
bonyodalmakat várhatunk ez élesszemű, gondos leíró,
szenvedélytelen asszony munkáitól, melyek egyhangú nyugalmába
csak erős szatirai érzéke visz életet; ennek és erkölcsi tisztaságának
köszönheti, hogy Macaulay nagy szeretettel olvasta regényeit. Több
szenvedély lobog a Currer Bell név alá rejtőző Charlotte Brontë
(1816–55) alakjaiban. Ő nem riadt vissza az emberi lélek viharainak
szemléltetésétől s ennek köszöni nagy hatását, noha lélekrajza nem
a legpontosabb s tehetsége rövid írói pályája alatt nem is fejlődhetett
ki egészen. Shirley és Vilette-en túl fenn fogja tartani nevét Jane
Eyre, egy gouvernante története; ez az alak itt lépett be az
irodalomba, hogy aztán Lowoodi árva címen sok könnyet fakasszon
német és magyar színpadokon. Finom, gyöngéd történeteket szőtt
Thackeray egyik leánya, Anne Isabella Ritchie (sz. 1838.), aki
pályáját atyja folyóiratában kezdte. Minden nagy regényírónak meg
volt az utánzója az asszonyok között is. Frances Trollope (1780–
1863), férje (l. fent) modorával ellentétben, Dickenst utánozta,
Michael Armstrong, a gyári munkás történetében. Kingsley csapásán
halad, szociális témák felé, Elisabeth Gaskell (1810–68), egy
lelkész felesége, Mary Bartonban eleven képet rajzolt a manchesteri
posztókészítők nagy strikejáról. Mary Humphrey-Ward (1851–
1920), szintén lelkésznek a felesége, szabad gondolkozású,
egyházellenes regényeivel (Robert Elsmere, David Grieve) szerzett
hírnevet. Mrs. Craik, Dinah Mulock (1826–87) John Halifaxának ritka
sikerével.
Legnagyobb tehetség az angol nőírók közt és a regénynek sokak
szemében Dickenshez mérhető mestere Mary Anne Evans, George
Eliot (1820–1880), amint magát az irodalomban neveznie tetszett.
Egyszerű kádárnak, aki később ispánná lépett elő, volt a leánya s a
legműveltebb írók egyike lett. Olvasott holt és élő nyelveken, Strauss
Jézus életét fordította, olvasta Comte-ot és barátnője volt
Spencernek, eskü nélkül ideális házastársa volt a feleségétől külön
élő Lewesnak s hatvan éves korában is oly bájos volt és
szeretetreméltó, hogy egy fiatal emberhez ment hites feleségül. Első
rajzai: Vázlatok a papi életből (Scenes of Clerical Life, 1858) nagy
tehetséggel biztattak, Adam Bede megjelenése után Thackeray
elsőrendű csillagnak nevezte. Történelmi regényét, a Savonarola
korában játszó Romolát kivéve, későbbi regényei sem igen mutatnak
hanyatlást. A vidéki élet volt az ő valódi tárgya, ezt ismerte s legtöbb
regényéből ennek egyszerű tanulsága szól hozzánk, hogy az ember
nem lehet egészen boldog s meg kell elégednie azzal, amit sorsa
ád. Bede, a derék asztalos, Hettyt szereti, de az megszökik egy
kapitánnyal s Ádám nyugodt életet él a vallásos, tiszta Dinahval.
Middlemarch is azt beszéli el, hogy az összeillő szerelmesek nem
lehetnek mindig egymáséi, de azért le bírják élni az életet mással is.
Felix Holtban a szerelem diadalmaskodik: egy leány lemond
örökségéről s egy iparos felesége lesz. Bede Ádám frisseségét
többé nem érte el, de tanultsága azért nem rontja meg regényeit,
csak tanulsághoz segíti. Silas Marner, a raveloei takács,
megnemesül egy gyermekhez való szeretetében; Daniel Deronda a
zsidóság védelme. Legtöbb olvasója a Vizi malomnak van, melynek
Maggie-ja az ő gyermekkorát éli át.
Könyveiben eleven emberek mozognak; hogy a nők
elevenebbek, az természetes. Objectiv a világgal szemben, igaz és
világos a jellemek rajzában, kedves az előadásban, de széthulló,
nem szilárd a compositiója. Verseiben csak részletek szépek.
Mindamellett férfiíró is kevés van, aki megközelíthetné, nőíró egy
sincs hozzáfogható.
Az újabbak közül a continensen az Ouida néven író Miss Louisa
de la Ramée (1840–1908) a legnépszerűbb, talán azért, mert ő
hasonlít leginkább a földrész íróihoz, kivált a franciákhoz, főként
színes és könnyed előadás dolgában, bár az angol
hosszadalmasságtól ő sem mindig bír szabadulni. Francia hatásra
vall az is, hogy erejét szívesen próbálja ki a nagyvilági és félvilági
élet rajzában. Itáliát is szívesen írja le, hiszen ott élt, Flórenc
környékén. Regényeinél (Idalia, Ariadne, Strathmore, Wanda)
olvasottabbak elbeszélései – legismeretesebb az Egy pár kis facipő
– melyekben nem minden affectátió nélküli, de mégis érdekes és
vonzó mesék vannak elbeszélve, szórakoztató, élénk előadásban.
Újabban titokzatos történeteivel nagy olvasóközönséget szerzett
Mary Elisabeth Braddon (1837–1915); Jean Ingelow (1830–97)
nevét valósággal ünnepeltté tette költeményei mellett Sarah de
Berenger regénye. Mary Oliphant és Mrs. Wood nagy
termékenységükkel tünnek ki.
Az újabb irodalom regényeiben nem annyira az aesthetikai és
lélektani érték a főcél, mint inkább az érdekesség. A sensatió-
hajhászat e mesterségében Wilkie Collins (1824–89) áll első
helyen, akinek rémséges, titokzatos, érdekfeszítő regényei sokakat
lebilincselnek. Dickens utolsó regényein is megérzik a hatása.
Főmunkája a Fehér asszony (the Woman in White), de nagy
kelendősége volt a The Dead Secretnek és a Boszorkányos
vendéglőnek (the Haunted Hotel) is. Jóval kevesebb tehetséggel
míveli ugyanezt az irányt Charles Reade (sz. 1814–84), aki a
nagyobb hatás kedvéért útféli közmondásokká csépelt erénytanokat
von ki történeteiből, amelyeknek efféle címeket ad: Megjavulni
sohasem késő, Tedd magad az ő helyébe; tárgyúl pedig a börtönök
életét választja vagy egy tébolyda rejtelmeit (Hard Cash). Nem
nagyobb művészettel, de rokonszenvesebb tehetséggel írta ir
regényeit Charles Lever (1806–72).
Rider Haggard (sz. 1856) abban keresi az érdekességet, hogy
kevéssé ismert, titokzatos világrészekbe vándorol olvasóival, Dél-
Afrikába, Egyiptomba, Indiába, ember nem járta földekre, mint a She
(Ő), vagy a föld alá, Salamon király bányáiba. Byron hatása alatt
született meg az efajta földrajzi regény, Thomas Hope (1770–1831),
James Morier (1780–1849) és Trelawny (1792–1881) munkáiban.
Csakhogy Rider Haggard valósággal ismerte ezeket a földeket s
színes képzelete, hajlama a mystikushoz itt érezte magát igazán
otthon. Pompásan festi a buja délvidéki tájakat s a csodálatos, szinte
érthetetlen jellemekben találja kedvét, a valószínűséggel keveset
törődik.
Hasonló eszközökkel vadássza az érdekességet Mayne-Reid
(1818–83), aki az őserdőket zúgatja s az indiánokkal viaskodik
könyveiben, mint Cooper, de több természetességgel, mert ő
szemtől-szemben látta ezek életét s elbeszélt kalandjainak
legnagyobb részét át is élte. Kivált az ifjúság írója. Még tovább,
egész a negyedik dimenzióig, távolodik a köznapi élettől du Maurier
Potter (Páris, 1843–96), akinek hypnotikus-bohéme regénye,
Trilby, színdarabbá átdolgozva bejárta az egész világot.
Herbert George Wells (sz. 1866) a természettani alapról indulva
szövi képzelődéseit, képtelenségek világa felé, Az időgépről (The
time machine), az első emberről a holdban (The first man in the
moon), a láthatatlan emberről (The invisible man). A háború alatt a
vallásos megújhodás szükségét hirdette, végével pedig egy
világtörténeti kézikönyvet írt, regényes, de nem érdektelen
egybekapcsolásával jelenségeknek, eszméknek.
 Ezekkel szemben a komolyabb és tehetségesebb írók a való élet
rajzában, természetes alakok jellemzésében keresik erejök próbáját.
Egy részük nagyon is beleszédül a gyakorlatiasságba, mint James
Payn (sz. 1850), aki a szenzáció-hajhászatot a való életbe terelte s
például az anglikán egyház belső hibáit pellengérezte ki. Tisztább
művészi cél vezeti Walter Besant (1838–1901) tollát. 1882-ig James
Rice segítségével dolgozott. Mindenféle emberek (All Sorts and
Conditions of Man), Élet a kórházban (Life in a Hospital), Gibeon
gyermekei (Children of Gibeon) c. regényeiben a londoni szegény
nép életét rajzolja, elfogulatlan, éles szemmel. Jó sikerrel
próbálkozott a történelmi és művelődéstörténeti regénnyel is (Hitért
és szabadságért, A Szent Pál harangjai). Ritka feltünést keltettek
szatirikus regényei, A férfiak forradalma, mely a nőemancipatiót
figurázza ki, s A bábú-ház – és azután, melyben Ibsen Nóráját
folytatja, logikus következetességgel. Fölülmúlja Thomas Hardy (sz.
1840), aki írói feladatát nem problémáiban s nem elmés előadásban
keresi, hanem az emberi lélek nyugodt, művészi rajzában. Far from
the madding crowd c. regénye Dickenst és Thackerayt juttatta
eszébe a legkitünőbb kritikusoknak. Az emberek rajzán az élet ereje
ömlik el Otthon, a szülőföldön c. regényében is.
Problémáival s finom elemzésével tünik ki John Galsworthy
(sz. 1867); színműveiben (Justice) s regényeiben társadalmi,
szociális kérdéseket elemez: a tőkepénzesek körét a The man of
property (1907), a nemességét a The country house (1907), az
osztálygyűlöletet a Fraternity (1909); az előkelőkről szóló regénye a
hivatás küzdelmes uralmát rajzolja a szerelem fölött; egyik színműve
a zsidó-kérdést is érinti. (Loyalties). Hangulat-festése, az ember és a
természet rajza elbeszéléseiben is kitünő. Ezekben is sűrűn rajzol
társadalmi jelenségeket, így a vén kocsis alakjában, a kinek
kenyerét elveszik az automobilok. Ma külföldön is sokan olvassák.
Bennet a vidéki ipari központok életét festi (Five Towns).
Egy másik gárda a vidéki élethez vonzódik, melynek rajzát
Richard Doddridge Blackmore (1825–1900) a Monmouth-fölkelés
történetével olvasztotta össze rendkívül sikert ért Lorna Doonejában
(1862). A skót William Black (1841–98) szülőföldjének és a
Hebridáknak tájaival, embereivel, népjellemével gyönyörködteti az
angolokat, akik Thulei királykisasszonyát rendkívül tetszéssel
fogadták. A siker hatása alatt annyian kezdtek vázlatokat rajzolni a
skót paraszt-életből, hogy egész iskola támadt belőlük: a
«konyhakert-iskola» (Kail-yard-School); ennek egy tagja, Crockett,
annyira pontosan rajzolja a skótok körmönfont szólásait és
tájszólását is, hogy kénytelen munkái végére kis tájszótárt
ragasztani.
Robert Stevenson (sz. 1850. Edinburghban) jogot végzett, aztán
egészen az irodalomra adta magát s első munkáiban főkép Samoa
tropikus bujaságának színes festéseivel vonta magára a figyelmet,
hová gyógyulni ment; ott halt meg, 1894. A leírások mellett kalandok
és fordulatok teszik érdekesekké munkáit. Méltán tisztelik a regény
megújítójának: ő bővítette ki a köznapi élet fakó, sekélyes nyelvét
régibb nagy írók föltámasztott szókincsével és fordulataival, Dickens
és Defoe stílusának eltanulásával s tette a háromkötetes regény
helyébe a mi zaklatott életünk szűk óráiba inkább beleférő
egykötetest. Ő az egyedüli modern író, aki iskolát alapított, melynek
tagjai Conan Doyle (sz. 1859), a Poe-féle detektiv-elbeszélések
folytatója, s Anthony Hope (sz. 1863), aki csupa megnevezetlen
emberekre bízza regényeinek főszerepét.
George Meredith (sz. 1828, Hampshire – 1909) nagy értékei
nélkül szegényebb volna az újabb angol irodalom, de éppen nem
mondhatni népszerű írónak. Az angol kritika ítélete szerint
Beauchamp’s career (1875) kicsi híján egyik legkitünőbb könyve az
utóbbi évtizedeknek, annyi benne a szépség és erő, oly pompás a
jellemek rajza; nemcsak hogy bepillanthatunk az alakok egész
lelkivilágába, hanem elhatározásaikat is előre kiérezhetjük. De ez a
regénye sem ment legfőbb fogyatékosságaitól; nyelve mesterkélt,
túlterhelve fordulatokkal és szokatlan kifejezésekkel, előadásának
vontatottsága még inkább kiemeli meseszegénységét; nem ritkán
homályos, mintha nem venne magának elég fáradságot, hogy ami
neki világos, az olvasónak is világossá tegye. Valami levertség van
benne, még humorában is, pedig éppen burleszk-szatirikus
elbeszélése tünt fel (Farina 1857, The tragic comedians, 1880);
komoly értéke Feverel Richard tűzpróbájában mutatkozott először.
Több kötetre menő lyrai költeményei változatos hangulatokban s
érzelmekben gazdag lélek híradásai.
Legkelendőbbek s erre legméltóbbak is a Rudyard Kipling (sz.
1865) munkái, aki a gyarmatok életének írója s az anyaország
világuralmának a költője. Megfordult mindenütt, a hol angolok élnek.
Bombayban született, Angliában tanult, aztán visszament Indiába
hírlaptudósítónak; később Északamerikába költözött s végre
Angliában telepedett meg, Rottingdeanben, Brighton mellett.
Könyvei az angolok életét rajzolják a gyarmatokban s rendkívül
kapósak voltak otthon, legkivált indiai történetei, melyek e külön világ
életét először mutatták meg igazi művészi erővel az anyaországnak.
Végig futtatja kezét minden scálán, a torztól az érzelmesig; a
bohókástól, amilyen Balestierrel együtt írt kötete: Naulahka, a
tragikusig; leírja a vadak királyává felcsapott brit kalandort; Lispethet,
a pahari leányt, a mint hiába várja vissza az angolt, akit felápolt
sebéből; az udvar homokjában játszadozó indus gyereket, aki
egyszerre eltünik örökre; van története még az orangutánról is,
amely megöli a gazdája feleségét, mikor emiatt az megfeledkezik
róla. Csodálatosan erős az állatok rajzában; leghíresebb könyvében,
a Jungle Book állatregényben, valósággal egyéníteni bírja a
vadállatokat. Megindítóan festi a gyermekek és állatok viszonyát,
izgatón érdekes elbeszéléseket kovácsol az állatok életéből és
jellemeiből s meséinek néha mélységes tanulságok van, mint a
ritkaszép, kiváló fehér fókáról szóló történetnek, amelyet a többiek
szépségéért, különb voltáért üldöznek. Képzelete azokon a
vidékeken jár, amerre angolok járnak. Legszebb regényében is, a
Kialvó világban (The Light that failed, 1891) Khartum környéke a
háttér. E regény hőse egy fiatal művész, aki az egyiptomi hadjáratról
illusztrált lapoknak küldöz rajzokat. Mikor lassacskán hírre vergődik,
egy csatában kapott lándzsadöféstől elveszti szemevilágát. E
történet Kipling rendkívüli erejét mutatja a tekintetben, ahogy a
művész-élet jókedvű tréfáit össze tudja olvasztani a legszomorúbb
hangulatokkal s a katona-festőből kicsillog az író kedvtelése a vitéz
angol katonák derekasságán.
Kiplingnek újdon a formája: a rövidre fogott egykötetes regény
(short story), új a tárgyköre: a gyarmatokbeli élet; egyéni egész
tehetsége, mely állattörténeteiben új érdekességgel ruházta fel az új
életre keltett állatmesét s néprajzi vonásokkal színezte ki
regényeinek és elbeszéléseinek lélektani értékét. Objectiv rajzainak
érzelmi rúgóját költeményeiben kell keresnünk.

III. A VERS ÉS SZÍNMŰ A SZÁZAD VÉGÉN.

1. A versköltők.

A század végének nincsenek olyan mértékben világhírű költői,

mint voltak elejének. Hiányzanak az olyan égő lángelmék, akikben
kigyulladnának korunk vágyai és problémái; az újabb költészeten
bizonyos hidegség érzik. Maga Alfred Tennyson, aki legmélyebben
véste be magát kortársai közül hazája s az egész világ lelki életébe,
higgadt, szenvedélytelen ábrándozó. Mindvégig megmaradt benne a
somersbyi kis paplaknak csöndes nyugalma és tisztasága, amelyben
1809 aug. 9-én a napvilágot megpillantotta s holtáig abban találta
gyönyörűségét, amiben már 12 éves korában kereste: a rímek minél
tisztább csengésében. Az egyetemről világgá bocsátott két
gyüjteménye észrevétlenül maradt, de mikor tízesztendei hallgatás
után régebbi költeményeinek javát az új terméssel bővítve kiadta
(1842), verseinek zenéje mindenkit elbájolt, a kritika nem győzte
magasztalni szűzies nőalakjait, Elainet, Godivát, hazafias versei
pedig 200 font állami évdíjat szereztek költőjüknek. Híre ezentúl
folyvást nőtt s népszerűsége is; Wordsworth halála után poeta
laureatus, 1884-ben lord lett s e díszt még nyolc esztendeig viselte.
Az élet zűrzavara elől elmenekült Wight-szigeti kastélyába meg a
mondák és a naivul kitalált mesék világába, melynek finom
hangulatrajzai s részletező képzelete adtak valódiságot. Ehhez a
világhoz illettek tiszta érzései s csodálatosan egyszerű előadása.
Első nagyobb költői elbeszélése, The Princesse (1847), egy szeszélyes
királykisasszony története, aki tanulásra fogja a nőket s száműz országából
minden férfit, tulajdon vőlegényét is ki akarja végeztetni, mikor női álruhában
hozzá lopózkodik; de mikor a királyfi megsebesül, odarohan hozzá ápolni,
miközben bevallja szerelmét. Ilyen naiv és tiszta a Tennyson humora, ily csöndes
vidámsága; többnyire a búsongás rabja. Leghíresebb kisebb munkája, Enoch
Arden is szomorú; Arden tengerre száll, híre vész; mire tíz év multán visszatér,
felesége másé s ő csak azért fedi fel kilétét halálos ágyán, hogy hozzátartozói
most már biztosak legyenek halála felől. Az ilyen csöndes szomorúságot festi
legigazabban; ennek minden árnyalatát ismeri. In memoriam címmel egész kötetet
szentel egy barátja emlékének s 131 versében alig van ismétlődés. De csak az
érzelmek e középtere az övé, tragikus szenvedélyekhez nincsen ereje; Maud
(1855) története, akiért bátyja elesik szerelmese kezétől, mi a leányt is halálba
kergeti, épp oly kevéssé sikerült, mint drámái, melyek nagyobb része (Queen
Mary, Harold, the Falcon, Promise of May) könyvdráma maradt s mindössze a
római történelemből vett Serleg (The Cup) és Az erdő népe (The Foresters),
melyben Robin Hood és legényei szerepelnek, értek valamelyes sikert.

A kritikának sok kifogása van Tennyson ellen. Azt a sok

szépséget és nemességet, mellyel félszázadon át gyönyörködtette
Angliát, az életnek csak felületéről hordta össze, anélkül, hogy
mélyére szállott volna; egész életén át kerülte az élet viharait,
szövevényességét, nagy összeütközéseit s megmaradt a busongás,
nemesség és nyugalom költészeténél; nem tudott sem tisztán epikai,
sem tisztán lyrai művet alkotni, mindig teljes fegyverzetben indult a
harcba, aggodalmasabb volt költeményének külső csíszoltsága és
színjátszása, mint belső széparánya dolgában s mikor
összhangzatosságra és választékosságra törekedett, olykor
egyhangúságba és cikornyák felé tévedt; de hogy így is tudott
világraszóló költeményt alkotni, annak tanuja főmunkája, a Király-
idyllek.
Tennyson úgyszólván egész életén át írta e művét. Már első
gyüjteményében (1832) ott volt Elaine vázlata, Shallot kisasszonya
címmel; 1859-ben adta ki összeforrasztva az addig különálló
elbeszéléseket s 1885-ben írta utolsó részletét: Balin és Balant. Az
Arthur-monda a történet magva, kihímezve más lovagok és hölgyek
epizódjaival.
Semmi kigondolható finomság el nem kerülte a költő figyelmét; ilyen például az
is, hogy az egésznek háttere az év különböző szakai, aminek egyrészt leírásainak
változatosságát köszönheti, másrészt azt, hogy a történet tizenkét részlete
szemlátomást, mintegy jelképi egységbe olvad. Arthur újévkor születik, lakodalmát
virágfakadáskor üli, májusban. Lancelot és Elaine sorvasztó szerelme a tikkasztó
nyárra esik; a nyári napfordulóval ér tetőpontjára Arthur lovagkörének dicsősége s
azután lefelé száll, a nappal együtt; Pelleas és a csalárd Ettare története a
csalékony őszbe játszik s az év utolsó napján tűnik el Arthur király a földről. A
költemény utolsó sora ez: Fölkelt az új nap s új évet hozott. – Ez csak egyetlen
finomság ezer közül, melyekkel meg van rakva a nagy mű minden részlete,
legkivált Helén története, az astoláti liliom-leányé.

Robert Browning (1812–1889) sok tekintetben egyenes

ellentétje Tennysonnak. Tervei sokkal magasabbra szállnak, érzései
és szenvedélyei mélyen járók, de a kidolgozást könnyen veszi,
egészen a homályosságig, úgy hogy még életében külön társaság
alakult szövegeinek magyarázatára. A lélekfestésben az erőt és
bonyolultat keresi s mystikus utáni vágyában néha majdnem a torzig
elkalandozik. Kedvenc témája: a szenvedély összeütközése a
hagyomány szentesítette szokásokkal. Csak a mélység érdekli, az
élet és a lélek bonyolult problémái; sohasem szállt alá ahhoz a nagy
közönséghez, mely a népszerűség koszorúját fonja. Első drámája,
Paracelsus, mély és nehezen érthető Faust-tragédia. Strafford is
ezért szorul le a színpadról. Pedig a tárgya mindig érdekes, leírásai
színesek, festőiek; vágya nem egyszer vonzza Itália színpompája
felé, hol maga is évenként megfordult s hol a halál is érte. Sordello c.
költői elbeszélése egy olasz költő sorsát festi; Harangvirágok és
Gránátalmák (Bells and Pomegranats) című kötetének legkedvesebb
darabja, Pippa, egy olasz gyári munkásleány történetét dramatizálja;
legolvasottabb munkája, A gyűrű és könyv (The Ring and the Book),
szintén Olaszországban játszik. De színes leírásai és történetei csak
hímzések komoly bölcselkedésén, amely kisötétlik a karácsonyi
áhítat alól is (Christmas Eve and Easter Day) s megszólal a nagy
emberek átköltött életéből (Men and women). Felesége, Elisabeth
Barrett, még bölcselkedőbb.
Tennyson zenei gazdagsága s Browning szenvedélyének erélye
egyesülnek Algernon Charles Swinburne (1837–1909) költői
egyéniségében. A hatalmas erő, melyet szülőföldjének,
Northumberlandnak sziklás partjaiban megcsodált, a lelkébe vette
magát. Érzései Angliában szokatlan szilajsággal törnek ki belőle s
szenvedélyének heve, mely miatt az érzékiség bélyegét ütötték
munkáira, az erkölcsös és álszenteskedő Angliában annyi üldözést
zúdított rá, mint annak idején Byronra. Első kötetét, melyet
észrevettek (Poems and ballads, 1866), a kiadó kénytelen volt
visszavonni, de azért mindenki elolvasta azt amerikai
utánnyomásokban. Szerencsére elég vagyonos ahhoz – atyja
admirális volt, családja arisztokratikus – hogy nem kénytelen magát
hozzátörni a közönség ízléséhez s szabadjára hagyhatja forró
érzéseit, melyek szabadságszeretetét forradalmivá hevítik s
szerelmét olyan erotikussá, hogy Anglia Shakespeare Venus és
Adonisa óta nem érzett ekkora hőfokot. Lassanként mégis
megbarátkoztak költészetével. Újabb költeményei ünnepélyes
fogadtatásra találtak, poeta laureatus lett Tennyson halála után,
akinek babérjára vágyott az Arthur mondakörből vett költői
elbeszélésével. Költeményeinél otthon drámáit tartják többre.
Hírnevét is drámával alapította meg, a sophoklesi formában írott
Atalantával, melynek hangban, formában, compositióban, lelken
kívül mindenben görögös voltát barátja, Walter Savage Landor,
hatásának tudhatni be. Későbbi tragédiái, Stuart Mária történetéből
vett trilogiája, lassúk, vontatottak.
Egyáltalán nem olyan ura a belső szerkezetnek, mint a nyelvnek.
Nyelvének gazdagsága, hajlékonysága és zenéje legnagyobb írói
érdeme. Oly föltétlen ura a formának, hogy szinte fárasztón
összehalmoz minden alakzatot s nemcsak új, szabad formákat
tervez, hanem utánozza mások, kivált Théophile Gautier, Baudelaire,
Villon szabadságait is. Ma mégis úgy néznek már rá, mint aki
egyedül lehet alapja a jövő fejlődésnek.
E három «új romantikus» költő mellett dolgoztak a
«praerafaeliták», akik a régi egyszerűséghez próbáltak visszatérni.
Dante Gabriel Rosetti (1828–1881), olasz apa fia, a vezérük,
képíró, kit Ruskin fedezett föl és tett naggyá. Mint rajzoló állott a Pre-
Raphaelite-Brotherhood társaságába s csak a maga
gyönyörűségére irogatott verseket feleségéhez, aki 1862-ben, nem
tudni véletlen vagy szándékos laudanum-mérgezés következtében,
meghalt. Rossetti koporsójába temette csodálatosan szép
szonettjeit. Barátai, akik ismerték költeményeit, rávették, hogy ne
hagyja elveszni gyönyörű szonettjeinek egyetlen kéziratát, hanem
exhumáltassa azokat. Így a szonettek 1869-ben napvilágot láttak s
történetük révén, melyet Hall Caine (sz. 1853) regényben is megírt
(Eternal City), még inkább felköltötték az érdeklődést. De nincs
szükségök ilyen érdekességre: érzés- és formatisztaság dolgában
kiállják a versenyt Petrarca szerelmi szonettjeivel s megvan bennök
egy oly vonás, ami hiányzik a Rosetti kortársaiban: a művészi
mérséklet.
Ehhez az iskolához tartozik William Morris (1834–1896) is, az
iparművész, a művészi könyvnyomtatás úttörője, aki egyrészt csupa
régi tárgyakhoz nyúl, az Arthur-mondákhoz (The Defense of
Guinevere 1858), Jason történetéhez, középkori legendákhoz
(Earthly paradise 1870), másrészt régies a megírás módja is, miben
főként Chaucert utánozza, de annak gazdagsága és frissessége
nélkül, sőt újabban a régi moralitásokat is.
Mint a prózai elbeszélésben, a költészetben is egészen külön
hely illeti Kiplinget. Ott a gyarmatokat írta le, itt az anyaország és a
gyarmatok eggyéforrásáért lelkesül. Ez az ő hazaszeretete.
Hazájának nagyságát, hatalmát, összekötő kapcsát a tengerben
látja, amelynek nincsen egy hulláma, mely angol halottat ne ringatott
volna vagy angol hajóroncsot.

Tenger kék vizének hogyha vér az ára,

Hatalmas nagy Isten, megfizettük azt.

Dicsőíti a tengerre szálló meg a hazatérő katonákat, egész

kötetet írt róluk, Tommy címűt, ahogy Angliában tréfásan a katonát
nevezik.
Kipling verseiben is a legújabb kor költője. Bámulatos erővel tud
hatalmas témákat egy versbe varázsolni, mint ahogy a mesebeli
törpék bele tudnak rejteni egy arany dióba egész királyi palástot.
Élővé tudja tenni az élettelen tárgyakat. Modern világunknak mindaz
az ujdonsága, amit a költészet megölőjének néznek, nála költőivé
válik. Verset ír A kábeldrótokról, melyek a kígyók fészke közt
húzódnak a tenger fenekén s rajtuk át rezdül az emberi szó, bánaté,
örömé, a tenger túlsó partjára.
 Mintha benne valóra válnának Emerson szavai, hogy a költő épp
annyi hasznát veheti valamely gyártelepnek s a vasútnak, mint a
méhkasnak vagy a pók művészi hálójának. «A természet hamar
fölveszi ezeket életkörébe s úgy veszi a vasutat, mintha saját
teremtménye volna». Ez a fajta költészet Angliában és Kiplingben
szólalt meg először. 1907-ben a Nobel-díjjal tüntették ki.

2. A színpad.

Amilyen gazdag volt tehetségekben a regény- és versköltészet,

olyan szegény a színpad. Byron és Swinburne nem színpadra
szabott drámai költeményei, Browning homályos és Tennyson
erőtlen alakjai nem éltek meg a színpadon. Dickens itt aratta
egyedüli kudarcait. Ennek nem pusztán az írók az okai, hanem
főként a közönség. Példák és érdeklődés híjján apránként egészen
kivesztek a komoly színművek; a század dereka felé alig egy páran
tettek vele kísérletet, így Sheridan Knowles (1784–1862) egy pár
hatásos történelmi drámával Caius Gracchusról és Tellről, a poeta
laureatus Alfred Austin (sz. 1835) Savonarolájával, Thomas
Talfourd (1827–62) hellenisztikus Ionjával s Douglas Jerrold
(1803–57) a hajóséletből vett látványos meséivel.
Egy pár évtized óta a komoly törekvéseket végkép leszorították a
színpadról a mozgó dekorációk és a színpadi gépek csodái. Ez az
irány végkép elszoktatta a színházból a jobb közönséget s a színpad
mindinkább hozzáromlik a megmaradthoz. Harminc év óta a
látványos színmű van divatban, pazar díszletekkel s mozgó hajókkal
a színpadon; modern Robinzonádok, mint a skót James Matthew
Barrie (sz. 1860) Egyenlősége (The admirable Criton), melyben egy
lord családja puszta szigetre vetődik, hol az élelmes és munkához
értő inas lesz a társaság ura és parancsolója, amiben mélyebb
tanulság van. Mester az aprólékos finom rajzban (ez tünteti ki
anyjáról festett arcképét, kinek jellemrajzáról egész könyvet írt,
leányneve, Margaret Ogilvy címen). A társadalmi élet kritikájának s
ezzel a magasabbrendű vígjátéknak útját szegi a felelőtlen állami
censura s a színpadon felburjánzanak az olyan bohózatok,
melyekben a sült kappan belsejéből szerelmeslevél bukkan elő s az
após ötször rálő a lánykérőre, megtudni, hogy nem gyáva-e.
Az angol humorban nincs meg a franciák változatossága és
elméssége, igaz, hogy frivolsága sem. Az angol tréfa vagy a
bohózatosságig szertelen vagy gyermekes. Méltán panaszkodott
Stendhal, hogy a csatornán átkelve, az elmésség huszonöt
százalékot veszít értékéből; ezen a vámon az angol humor viszont
75 százalékkal apad. Puszta mókák komolyabb vígjátékaik is, mint
Jerome K. Jerome (sz. 1859) Miss Hobbsa, mely egy modernebb
makrancos hölgy megszelidítésével a mi közönségünket is
megnevettette. Humorukat nem kell úgy irigyelnünk az angoloktól,
mint irigyelhetjük azt a komoly napi munkát, amelynek fáradtságát ez
a sikamlósság nélküli gyerekesség pihenteti ki. Jóízű humora teszi
mulatságossá Három ember egy csónakban és Hárman csatangolás
közben (Three men in a boat, Three men on the bummel) c. köteteit.
Van egy finom, komoly darabja is, A harmadik emeleti lakó, Jézus,
aki egy modern penzióban jelenik meg s az ellenségeskedő
ottlakókat jóvá hangolja egymás iránt.
Egy hírnevesebb színműírója volt Angliának a század végén,
Oscar Wilde (Dublin, 1856–1904), a svéd király keresztfia, a keleti
és classikus szépnek rajongója, aki Londonban és Párisban évekig
ura volt a színpadnak, a társaságnak és a divatnak s végre életét a
readingi fegyházban végezte be. Ma darabjait nem adják, sőt nevét
sem említik Angliában. Pedig érdekes tehetség volt. Igaz, hogy
különc thémákban találta gyönyörűségét; de ezeket vonzóan és
szépen tudta megírni. Regényt írt Gray Dorian arcképéről, amely
festményen meglátszik mindaz a bűn, amit gazdája elkövet;
elbeszélést írt a halászról, aki elvágja magától árnyékát s ezzel a
lelkét, s a tenger mélyén szerelmeskedik egy sellővel; a pásztorból
lett királyfiról, aki mikor megtudja, hogy az aranyat, gyöngyöt
életveszedelemmel hozzák fel a bányák s a tenger mélyéből, a
pompában szomorúságot lát és elfordul az élettől. Színművei épp ily
különösek. Írt társadalmi színművet és történelmit. Ezekben is sok a
különösség. A flórenci tragédia csupa szín, hangulat, mesterkedés.
Lady Windermere egy bűnös asszony, úgy él leánya közelében,
hogy az nem sejti kilétét, csak egyszer lép elő, hogy leánya botlását
magára vegye. Darabjai sok tekintetben fogyatékosak, legegyénibb
vonásuk a sokszor túlságig is szellemes párbeszéd. Nem annyira
drámai igyekszik lenni, mint inkább festői: főművének, Saloménak
minden jelenete egy-egy gondosan componált kép. Az erkölcsös
angol közönség ma végkép letiltotta színpadáról e színes és érzéki
darabokat.
A század fordulóján az ir Bernard Shaw (sz. Dublin, 1856) jutott
uralomra a színpadon, külföldön is. Ujságíró volt, regényeket is írt,
melyekben a felcsigázott kíváncsiságot egyszerre lelohasztja; így
mikor a phidiasi szép férfiről kisül, hogy – díjbirkozó (Cashel Byron
mestersége). Tanulmányozta Ibsent és magyarázta Wagnert.
Színdarabjaiban a történelmet mindennapiságában akarja festeni,
így Caesar és Cleopatrában, Szent (d’Arc) Johannában; Katalin
cárnőnek a hálószobájába vezet; balkáni háborúskodókat rajzol, akik
nyugati tisztek nélkül azt se tudnák, hogyan kell a háborút elkezdeni.
Komoly darabja, Candida, érdekes lélektani thémát érint művészien:
serdülő fiatal fiu komoly és bátor szerelmét egy férjes asszonyhoz,
szembeállítva a két férfi rajzában a nagyhírű prédikátor ürességét és
az élhetetlen semmittevésében is igéző eszű és szívű ifjat.
Vígjátékaiban a társadalom bűneit, félszegségeit, ostobaságát
ostorozza; ha végig néz a világon, a legtermészetesebb és
legokosabb embernek egy nyers gépkocsi-vezetőt talál, Ember és
természetfölötti ember darabjában, mely a Tanner John és Anna
alakjában a Don Juan mondáját tépegeti szét s fordítja gúnyossá,
hogy a férfi hiába fut futva, álmában akár a pokolba is, ha a nő
egyszer kivetette rá hálóját, lefüleli az áldozatot. Nagyon túloz,
egyes jeleneteket a képtelenségig feszít, ismétli is magát, de
csúfolódásának mindig van magva. Munkái európa-szerte nagyon el
vannak terjedve a színpadokon.

IV. AZ IRODALOM EGYÉB FAJAI.

1. Tudományos irodalom és essay-írók.

Welcome to our website – the ideal destination for book lovers and
knowledge seekers. With a mission to inspire endlessly, we offer a
vast collection of books, ranging from classic literary works to
specialized publications, self-development books, and children's
literature. Each book is a new journey of discovery, expanding
knowledge and enriching the soul of the reade

Our website is not just a platform for buying books, but a bridge
connecting readers to the timeless values of culture and wisdom. With
an elegant, user-friendly interface and an intelligent search system,
we are committed to providing a quick and convenient shopping
experience. Additionally, our special promotions and home delivery
services ensure that you save time and fully enjoy the joy of reading.

Let us accompany you on the journey of exploring knowledge and

personal growth!

textbookfull.com