Full Download SQL For Data Analytics: Harness The Power of SQL To Extract Insights From Data, 3rd Edition Jun Shan PDF
Full Download SQL For Data Analytics: Harness The Power of SQL To Extract Insights From Data, 3rd Edition Jun Shan PDF
com
https://textbookfull.com/product/sql-for-data-
analytics-harness-the-power-of-sql-to-extract-
insights-from-data-3rd-edition-jun-shan/
https://textbookfull.com/product/data-analytics-for-business-ai-ml-
pbi-sql-r-wolfgang-garn/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/sql-queries-for-mere-mortals-a-hands-
on-guide-to-data-manipulation-in-sql-4th-edition-john-l-viescas/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/sql-server-execution-plans-for-sql-
server-2008-through-to-2017-and-azure-sql-database-3rd-edition-grant-
fritchey/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/comparative-international-
accounting-13th-edition-christopher-nobes/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/real-time-rendering-4th-edition-
tomas-akenine-mo%cc%88ller/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/quantitative-microbiology-in-food-
processing-modeling-the-microbial-ecology-anderson-de-souza-santana/
textbookfull.com
https://textbookfull.com/product/cybersecurity-law-jeff-kosseff/
textbookfull.com
New Perspectives of Profit Smoothing Empirical Evidence
from China Domitilla Magni
https://textbookfull.com/product/new-perspectives-of-profit-smoothing-
empirical-evidence-from-china-domitilla-magni/
textbookfull.com
SQL for Data
Analytics
Third Edition
All rights reserved. No part of this course may be reproduced, stored in a retrieval
system, or transmitted in any form or by any means, without the prior written
permission of the publisher, except in the case of brief quotations embedded in
critical articles or reviews.
Every effort has been made in the preparation of this course to ensure the accuracy
of the information presented. However, the information contained in this course
is sold without warranty, either express or implied. Neither the authors nor Packt
Publishing, and its dealers and distributors will be held liable for any damages caused
or alleged to be caused directly or indirectly by this course.
Packt Publishing has endeavored to provide trademark information about all of the
companies and products mentioned in this course by the appropriate use of capitals.
However, Packt Publishing cannot guarantee the accuracy of this information.
Authors: Jun Shan, Matt Goldwasser, Upom Malik, and Benjamin Johnston
Editorial Board: Megan Carlisle, Ketan Giri, Heather Gopsill, Bridget Kenningham,
Manasa Kumar, Alex Mazonowicz, Monesh Mirpuri, Abhishek Rane,
Brendan Rodrigues, Ankita Thakur, Nitesh Thakur, and Jonathan Wray
ISBN: 978-1-80181-287-0
Preface i
Introduction ............................................................................................... 2
Data Analytics and Statistics ................................................................... 2
Activity 1.01: Classifying a New Dataset .................................................... 4
Types of Statistics .................................................................................... 5
Methods of Descriptive Statistics ............................................................... 6
Univariate Analysis ....................................................................................... 6
Data Frequency Distribution................................................................................6
Introduction ............................................................................................ 50
The World of Data .................................................................................. 51
Types of Data ............................................................................................... 52
Relational Databases and SQL ............................................................. 52
Advantages and Disadvantages of SQL Databases ................................ 54
PostgreSQL Relational Database
Management System (RDBMS) ............................................................. 55
Exercise 2.01: Running Your First SELECT Query ..................................... 58
SELECT Statement ....................................................................................... 62
The WHERE Clause ...................................................................................... 66
The AND/OR Clause .................................................................................... 67
The IN/NOT IN Clause ................................................................................. 69
ORDER BY Clause ........................................................................................ 71
The LIMIT Clause ......................................................................................... 75
IS NULL/IS NOT NULL Clause ..................................................................... 76
Exercise 2.02: Querying the salespeople Table
Using Basic Keywords in a SELECT Query ................................................ 78
Activity 2.01: Querying the customers Table
Using Basic Keywords in a SELECT Query ................................................ 81
Creating Tables ...................................................................................... 82
Creating Blank Tables ................................................................................. 82
Basic Data Types of SQL ........................................................................ 83
Numeric ....................................................................................................... 84
Character ..................................................................................................... 84
Boolean ........................................................................................................ 85
Datetime ...................................................................................................... 85
Data Structures: JSON and Arrays ....................................................... 86
Column Constraints ............................................................................... 86
Simple CREATE Statement ......................................................................... 87
Exercise 2.03: Creating a Table in SQL ...................................................... 88
Creating Tables with SELECT ..................................................................... 89
Updating Tables ..................................................................................... 91
Adding and Removing Columns ................................................................ 92
Adding New Data ........................................................................................ 93
Updating Existing Rows .............................................................................. 95
Exercise 2.04: Updating the Table to Increase
the Price of a Vehicle .................................................................................. 96
Deleting Data and Tables ........................................................................... 97
Deleting Values from a Row ...................................................................... 97
Deleting Rows from a Table ....................................................................... 98
Deleting Tables ............................................................................................ 99
Exercise 2.05: Deleting an Unnecessary Reference Table .................... 101
Activity 2.02: Creating and Modifying Tables
for Marketing Operations ........................................................................ 102
SQL and Analytics ................................................................................ 103
Summary ............................................................................................... 104
Chapter 3: SQL for Data Preparation 107
Outer Joins..........................................................................................................118
Cross Joins..........................................................................................................124
Appendix 431
Index 489
Preface
ii | Preface
SQL for Data Analytics, Third Edition is a great way to get started with data analysis,
showing how to effectively sort and process information from raw data, even without
any prior experience.
You will begin by learning how to form hypotheses and generate descriptive statistics
that can provide key insights into your existing data. As you progress, you will learn
how to write SQL queries to aggregate, calculate, and combine SQL data from sources
outside of your current dataset. You will also discover how to work with advanced
data types, like JSON. By exploring advanced techniques, such as geospatial analysis
and text analysis, you will be able to understand your business at a deeper level.
Finally, the book lets you in on the secret to getting information faster and more
effectively by using advanced techniques like profiling and automation.
By the end of this book, you will be proficient in the efficient application of SQL
techniques in everyday business scenarios and looking at data with the critical eye
of analytics professional.
Matt Goldwasser is the Head of Applied Data Science at the T. Rowe Price NYC
Technology Development Center. Prior to his current role, Matt was a data science
manager at OnDeck, and prior to that, he was an analyst at Millennium Management.
Matt holds a bachelor of science in mechanical and aerospace engineering from
Cornell University.
Audience | iii
Upom Malik is a data science and analytics leader who has worked in the technology
industry for over 8 years. He has a master's degree in chemical engineering from
Cornell University and a bachelor's degree in biochemistry from Duke University. As a
data scientist, Upom has overseen efforts across machine learning, experimentation,
and analytics at various companies across the United States. He uses SQL and other
tools to solve interesting challenges in finance, energy, and consumer technology.
Outside of work, he likes to read, hike the trails of the Northeastern United States,
and savor ramen bowls from around the world.
Benjamin Johnston is a senior data scientist for one of the world's leading data-
driven MedTech companies and is involved in the development of innovative digital
solutions throughout the entire product development pathway, from problem
definition to solution research and development, through to final deployment. He is
currently completing his Ph.D. in machine learning, specializing in image processing
and deep convolutional neural networks. He has more than 10 years of experience in
medical device design and development, working in a variety of technical roles, and
holds first-class honors bachelor's degrees in both engineering and medical science
from the University of Sydney, Australia.
Audience
If you are a database engineer looking to transition into analytics or a backend
engineer who wants to develop a deeper understanding of production data, you will
find this book useful. This book is also ideal for data scientists or business analysts
who want to improve their data analytics skills using SQL.
Basic familiarity with SQL (such as basic SELECT, WHERE, and GROUP BY clauses), a
good understanding of linear algebra and statistics, and PostgreSQL 14 are necessary
to make the most of this book.
Chapter 2, The Basics of SQL for Analytics, helps you learn the basics of SQL in the world
of data and CRUD operations. You will learn how to use basic SQL to manipulate data
in a relational database.
iv | Preface
Chapter 3, SQL for Data Preparation, shows you how to clean and prepare data for
analysis using SQL techniques. You will begin by learning how to combine multiple
tables and queries into a dataset before moving on to more advanced materials.
Chapter 4, Aggregate Functions for Data Analysis, covers SQL's aggregate functions,
which are powerful techniques for summarizing data. You will be able to apply these
functions to generate descriptive statistics and learn how to aggregate data across all
rows and break out subpopulations for further analysis.
Chapter 5, Window Functions for Data Analysis, covers SQL's window functions, which
take order into account for a group of data. You will be able to apply these functions
to gain new insights into data and gain important knowledge about the data, such as
orders and ranks.
Chapter 6, Importing and Exporting Data, provides you with the skills required to
interact with your database from other software tools (such as Python).
Chapter 7, Analytics Using Complex Data Types, gives you a rich understanding of the
various data types available in SQL and shows you how to extract insights from
datetime data, geospatial data, arrays, JSON, and text.
Chapter 8, Performant SQL, helps you optimize your queries so that they run faster. In
addition to learning how to analyze query performance, you will also learn how you
can use additional SQL functionality, such as functions and triggers, to expand the
default functionality.
Chapter 9, Using SQL to Uncover the Truth: A Case Study, reinforces your acquired skills
to help you solve real-world problems outside of those described in this book. Using
the scientific method and critical thinking, you will be able to analyze your data and
convert it into actionable tasks and information.
Conventions
Code words in the text, database table names, folder names, filenames, file
extensions, pathnames, dummy URLs, user input, and Twitter handles are shown
as follows: "Three of the columns, Year of Birth, Height, and Number of
Doctor Visits, are quantitative because they are represented by numbers."
Words that you see on the screen (for example, in menus or dialog boxes) also appear
in the text like this: "Choose the Delimited option in the Text Import Wizard
dialog box, and make sure that you start the import at row 1."
Setting up Your Environment | v
SELECT *
FROM products
WHERE production_end_date IS NULL;
New terms and important words are shown like this: "Statistics can be further divided
into two subcategories: descriptive statistics and inferential statistics."
Installing PostgreSQL 14
The following sections list the instructions for installing and setting up PostgreSQL 14
on Windows, Linux, and macOS.
3. Select version 14.2 as this is the version that is used in this book.
4. Click Next for most of the installation steps. You will be asked to specify a
data directory. It is recommended that you specify a path that you will easily
remember in the future.
6. Do not change the port number that is specified by default, unless it conflicts
with an application that is already installed on your system.
7. Click Next to proceed through the rest of the steps and wait for the installation
to finish.
x | Preface
psql -U postgres
If you get the following error, you need to add the PostgreSQL binaries directory to
the PATH variable:
Káldy
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Language: Hungarian
SZILÁGYI ÉS KÁLDY
SZILÁGYI ÉS KÁLDY
BUDAPEST MDCCCCVI
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.
Eötvös Károly
SZILÁGYI ÉS KÁLDY
BUDAPEST MDCCCCVI
VIII., ÜLLŐI-ÚT 18. SZÁM.
RÉVAI TESTVÉREK
IRODALMI INTÉZET R.-T.
Mai napon, néhány óra előtt hunyta le örökre szemeit. Sietek róla
elmondani mindent, a mit én tudok s a mit a nemzetnek tudnia kell.
Hogy mindenki tudja, mekkora nemzetünk vesztesége s hogy
minden jó hazafi törekedjék pótolni azt a veszteséget.
Lehet-e pótolni?
Lehet. A nemzeterő és a gondviselés, ha összefog, tudja pótolni.
A nemzeterő kimerithetlen s a gondviselés örök.
Régi barátomat vesztettem el. Régi barátság kapcsolt össze
bennünket.
Barátság!
Jó szó-e ez jelezni azt a viszonyt, mely köztünk fennállott? Lehet-
e barátság oly férfiak közt, kiket a végzet országos közügyek
intézésére rendelt s a kiknek lelke a közügyekhez sokkal jobban
ragaszkodik, mint egymáshoz? S a kiknek elméje igen gyakran
összeütközik a fölött, vajjon a választott idő s a választott eszközök a
legjobbak-e a közös czél elérésére?
Rendszeres és teljes élettörténetét nem irom le. Legalább most
nem. Nagy történet az ő élete, mert a nemzet nagy történetével van
összeforrva. Csak rajzokat, csak eseteket, csak törekvéseket és
harczokat akarok élete történetéből felmutatni. A melyeket magam
láttam, figyelemmel megnéztem, gondosan megvizsgáltam s a
melyekben magam is részt vettem. S egyéniségének néhány főbb
jellemvonását akarom megrajzolni, hogy a ki nem állt hozzá oly
közel, mint én, még az is ugy fölismerhesse benne az egyént és az
államférfit, az embert és a tudóst, a miként én.
Nem hiszem, hogy vakmerő volnék, ha azt mondom, hogy én őt
mindig tisztán láttam s hogy én igazságos itéletet tudok alkotni róla.
Nem csalódtam benne soha, ő se én bennem. Érdekeink nem
ütköztek össze soha, mert a közügyek terén magánérdek nem
vezetett bennünket soha. Sohasem kértünk egymástól semmit és
sohasem adományoztunk egymásnak semmit. Az ő kezében időnként
nagy hatalom volt, de az enyémben is. Az övében a kormányférfi, az
enyémben az irás és a szó hatalma. Ezt se használtuk egymás ellen
soha. Voltam vele egy párton s akkor is gyakran erősen
összeütköztek nézeteink. Közel negyedszázad óta két táborban,
egymással szemközt állva szolgáljuk a hazát s azóta is nagy nemzeti
kérdésekben gyakran egyetértettünk. Voltak köztünk viszálykodások
is, de ezek mindig a honfilélek aggodalmaiból támadtak, sohase más
indokból. Nem voltunk versenytársai egymásnak s azért gyakran
mégis a legmagasabb verseny támadt köztünk. Magánkörben
gyakran használtuk egymás ellen a birálat legkeményebb szavait, de
sohase volt oly pillanat, hogy egymást igazán ne becsültük volna.
Ezért mondom, hogy régi barátság kapcsolt össze bennünket. Ez
a barátság ad nekem jogot ahhoz s egyuttal teszi kötelességemmé
azt, hogy emlékét megőrizzem, tisztán tartsam s abban a fényben
állitsam a nemzet elé, melyet igazán az ő történelmi egyénisége
sugároz ki.
Innen-onnan harmincz éve, hogy a képviselőházban helyet
foglaltam.
A Deák-pártnak voltam tagja.
Nemes ábránd, eszményi gondolkozás, igaz kötelességérzet
töltötte meg lelkem, a mikor a nemzet nagy tanácsába beléptem.
Mint minden ifjuét, a kit nem hivalkodás s nem üzérkedő törekvés
vezet oda.
A Hungária-szállóban volt körhelyiségünk. Eljártam oda
szorgalmasan hallgatni, figyelni, okulni, rokonlelket keresni s Deák
Ferencz nagy szellemének melegénél üdülni, erősödni, nemesebbé
válni.
Sokban csalódtam.
Minden ábrándos lélek csalódik, a ki messze vidékről erős
képzelettel s távolból megalkotott felfogással jut oda, a hol a nemzet
története készül, törvényei megszületnek s nagy férfiai egy csopron
vannak.
Csalódunk az emberekben, csalódunk a viszonyokban, csalódunk
a nemzedék erejében s végre csalódunk önmagunkban. Mindent
gyöngébbnek tapasztalunk, mint a hogy’ otthon elgondoltuk. Saját
erőnket is.
A Lónyay-kormány állt akkor.
Erős kormány helyett marakodó minisztereket találtam. Egységes
párt helyett pajtáskodó szövetkezeteket. Elvek küzdelme helyett
érdekek küzdelmét. S az ellenzéket se találtam nemesebbnek.
Indulatosság, düh és vádaskodási ösztön uralkodott az ellenzéki
férfiak lelkén. A nagy nemzeti czélokban egyetértő lelkesülést, a
felelősségnek mély érzetét, a közügyekért való munkásság
önzetlenségét nagyon kevés férfiunál sikerült fölfedeznem. Sok
embert találtam, a kinél a képviselőség se nem kötelesség volt, se
nem hivatás, hanem csak divat, szokás, hivalkodás, körtagsági
időtöltés, képviselőházi unalomölés.
Deák Ferenczben nem csalódtam. Ő még mindig a régi volt.
De kedve borus, ereje hanyatló, betegsége lassanként fokozódó.
Mint agg oroszlán az odu nyilása előtt: nyugodtan ül, őrzi barlangját
s vigyáz a messze vidékre, de a kölykek már keresztül ugrálnak
fölötte s ha egyet-egyet mordul: nem félnek tőle sokáig. Egy
pillanatig elcsillapodnak, de aztán tovább játszadoznak, kergetőznek
és marakosznak.
Előre láttuk, hogy az agg oroszlán nem sokára örökre félrevonul.
De ki áll elő helyette? Ki lesz a vezér? Ki lesz az, a ki mindent
bölcsen meggondol, mindent önzetlenül végez, a ki nem osztozkodik
senkivel s a kinek mindenki hiven és szivesen engedelmeskedik? Ki
lesz a nemzetnek gondjaviselője?
Jött a nagy közgazdasági válság is. Szegénynyé lett a társadalom.
Gyökeret kezdett verni az a vélemény, hogy mi államot fentartani
nem tudunk s ha Deák behunyja szemét: ismét ránk fekszik az
osztrák. Csődbe jut Magyarország s a bécsi kormány lesz
tömeggondnoka.
Zichy Manó gróf adomáját mindenki igaznak, talpraesettnek, a
helyzet valódi jellemrajzának tekintette.
Itt volt a király. Mikor Bécsbe visszautazott: sok képviselő kiment
hozzá tisztelkedni a vasuti állomásra. Zichy Manó gróf is. A király a
szalonkocsi ablakából kegyesen intett a képviselőknek s Zichy
Manóhoz e szavakat intézte:
– Remélem, önnel a jövő képviselőházban is találkozom.
– Nem leszek többé képviselő fölség!
– Miért?
– Mert nincs már több Deákpárti ember, csak három. Kevesen
vagyunk.
– S ki az a három?
– Az egyik én vagyok, a másik Deák Ferencz, a harmadik
fölséged. Ez pedig kevés.
A király nevetett.
Ez volt Zichy Manó gróf adomája. Mindenki meg volt győződve,
hogy a terheket nem birjuk, az államszervezet tönkremegy, a
Deákpárt feloszlik, a balközép le nem mond közjogi elveiről, tehát a
kormányt át nem veheti; – nincs segitség sehol, beleesünk az
Apponyiak, Sennyeyek, Majláthok kezébe.
Én nem láttam ily sötétnek a helyzetet.
Szentül meg voltam győződve, hogy ha a Deákpártba lelket
öntünk: minden bajt kilábolunk, minden veszélynek elejét vesszük.
Olyan emberünk ugyan nincs, a ki Deák Ferenczet pótolhatná, de
tegyünk kisérletet, komolyat és nemeset, arra, hogy a legjobb fiatal
erők szövetségével vezessük a pártot s állitsuk még egyszer helyre
annak egységét és önérzetét.
Alkossunk ifju Deákpártot. Ne az öregek ellen, semmi esetre se
Deák Ferencz ellen, sőt épen az ő belenyugvásával a cselszövő külön
csoportok ellen.
Én akkor a »Pesti Napló«-ban politikai vezérirója voltam a
pártnak. E miatt is, Deák Ferencz kegyes, barátságos figyelme miatt
is, volt némi erőm a pártban. Ugy hittem, jó dolgot cselekszem, ha
ily irányban kezdek dolgozni.
Meglátogattam Deák Ferenczet. Örömmel hallotta felfogásomat
és érveimet s helyeselte törekvésemet.
Közöltem sok barátommal a tervet. Az erdélyiek különösen
örültek neki. Molnár István Zemplénből, Kvassay Laczi Nyitrából ma
is élő emberek, a kik lelkesen fogadták a tervet.
Körülnéztem. Ki lehetne az ifju Deákpárt vezére? Kinek adott a
gondviselés akkora elmét, akkora politikai és tudományos
miveltséget, akkora erélyt és szónoki képességet, olyan tiszta
jellemet s már megszerzett tekintélyt, hogy vezérünk lehetne?
Szilágyi Dezsőn akadt meg a szemem.
Képviselő volt, miniszteri tanácsos volt s a kodifikáló bizottságnak
tagja volt. Eszét, tudományát, szónoki képességét mindenki
elsőrangunak tartotta. Csak érdes modora s gunyolódó természete
ellen volt némi kifogás. De mi ez oly hatalmas tehetségek ellenében,
mint az övéi?
Fiatal, harminczkét éves nőtlen férfiu. Igaz, jó magyar:
nevelésben is, gondolkozásban is. Erős, zömök termet, vastag nyak,
hatalmas fő. Nagyon hasonlit báró Wesselényi Miklóshoz. Tájékozott
minden politikai kérdésben. Beutazta már Németországot és Angliát.
Nemes nagyravágyás nem hiányzik nála. Lakik benne annyi, a
mennyi államférfiban mulhatlanul szükséges. Észjárása,
gondolatainak alakzata irodalmi magaslaton áll. Üzletek, önző
törekvések nem lakoznak lelkében. Büszke és önérzetes.
Ilyennek találtam Szilágyi Dezsőt.
Hogy engem vezetni tudna, hogy nekem vezérem lehet: erről
meg voltam győződve. Hogy neki lesz-e szüksége egyszer-másszor
vezetésre s hogy én őt ilyenkor tudnám-e vezetni: ez a kérdés nem
jutott eszembe.
Körülvettem. Közöltem vele tervemet, gondolkozásomat. Tetszett
neki.
De feltünt, hogy ez irányban kezdeményezni még sem akar.
Halogat, késleltet, mintha várna valamire. Indokát nem találtam ki.
Utóbb nem is kerestem.
Észrevétlenül egy kis állandó társaságot szerkesztettem össze.
Tagjai voltak: Paczolay János, Kerkapoly Károly, Pulszky Guszti, Toszt
Gyula, a kit nagyon szerettem, Szilágyi Dezső s én.
Csaknem minden este állandóan együtt voltunk a körben. A
nagyterem baloldali sarkában a mostani Lloyd-épületben volt egy
keresztpamlag: az volt a tanyánk. Itt tárgyaltuk a kérdéseket. Itt
itéltünk elevenek és holtak fölött. Itt születtek adomáink, szárnyaló
jelszavaink, gonosz megjegyzéseink. Ide jött hozzánk eleintén
egyenként, gyakran seregestől a többi képviselő. Jöttek ide hirlapirók
is. Kecskeméthy Aurél állandóan velünk volt. Notabilitások is gyakran
felkerestek. Horváth Mihály a történetiró, Érkövy a gazdasági iró,
Korizmics László, mezőgazdaságunk irodalmi mivelője Stoll, a
bányarém, gyakran hozzánk csatlakoztak. A mikor Deák Ferencz az
átelleni, jobboldali keresztpamlagon adomázott: akkor a mi
társaságunk ugyan felbomlott, mert mi is oda mentünk az »öreg
urat« hallgatni, de ez ritkábban történt. A »Pesti Napló«, a Deákpárt
vezérlapja, e kis társaság szellemét képviselte.
Ez lett az ifju Deákpárt bölcsője.
Az 1874-ik évben a miniszterelnök Bittó is ehhez csatlakozott. S
ez év parlamenti vitáiban még egyszer és utoljára hatalmasan
érvényesült a Deákpárt egysége s nemzeti és szabadelvü felfogása.
Mind ebben már nagy érdeme volt Szilágyi Dezsőnek. Még
Paczolay, még Kerkapoly mellett is Szilágyi egyénisége domborodott
ki hatalmasan.
Voltak azonban gyöngeségei is, melyeket már ekkor
észrevettünk.
II.
(A lángelme különössége. – Schwarcz Gyula. – Miként figyeltem meg
Szilágyit. – Kerkapoly, Kovács, Szilágyi egymás mellett. – Minő szép a nagy
elmék játéka. – A három elme erőaránya. – Hát én mit nyomtam köztük?
– Miért nem tudott irni Szilágyi? – Miként készitette beszédeit? – Ott
hagyja az egyesült ellenzéket. – Örökös kételkedése.)
É
Én tudtam irni. Ezt mindhárman tudták s elismerték. Tudtam irni
még oly kérdésekről is, melyekben ők erősebbek voltak, mint én.
Tehát ha a gondolatok megteremtésében nem lettem volna is vagy
nem voltam is oly erős, mint ők, de a gondolatok irodalmi
megalakitásában sokkal több gyakorlatom és sokkal jobban
megedzett képességem volt, mint nekik.
Volt még egy-két ok, a miért ők méltónak tartottak arra, hogy
elméjük játékaiban az én elmém is játszótárs lehessen.
Elbeszélni talán jobban tudtam, mint ők. S aztán az én
felfogásomban, az én eszemjárásában másféle humor volt, mint az
övékében. Kerkapoly inkább élczes, Szilágyi és Kovács inkább gunyos
eszejárásu volt, mint én. Én jobban szerettem az embereket, mint ők
s azért az én humoromban volt érzelmesség is, a mi az övékéből
majdnem egészen hiányzott. Nekem is megvolt nagyszámu
ellenségem mindig, mint nekik s gyülölködésük csak oly
csillapithatlan volt velem szemben, mint az övéké is velük szemben.
De azért ugy vettem észre, hogy nekem mégis mindig voltak ismert
és ismeretlen barátaim, a kik igazán szerettek, mig őket csak nagyon
kevés ember szerette igazán. Ennek okát talán később meg fogom
magyarázni.
A másik ok, a miért méltónak tartottak arra, hogy társuk legyek,
még sajátságosabb.
Én egyiknek szaktudományába se voltam korántse ugy beavatva,
mint ők. Az ő tudásuk a maguk szakmájában sokkal mélyebb,
szélesebb és biztosabb volt, mint az enyém. Az európai nyelveket se
ismertem és beszéltem ugy, mint ők, kivált mint Szilágyi. Idegen
irodalmak ismeretében is messze mögöttük maradtam. Még
utazásaim se közelitették meg az övékét. – De azért az én tudásom
többféle volt s felszinre legalább terjedelmesebb, mint talán mind a
háromé összevéve.
Oka egyszerü.
É
Én a társadalmi élet több viszonyában voltam cselekvékeny, mint
ők. Én vezettem a közigazgatást, szolgáltam az igazságot, voltam
megyei politikus és pártvezér, voltam mezei gazda és gyakorló
ügyvéd s egykor a bölcseleti tudományokkal is meglehetős komolyan
foglalkoztam. Volt még egy csomó becses orvostani észlelésem is,
melyre tiszti állásom nyujtott módot és alkalmat. Voltam politikai
hirlapiró s némi szépirodalmi kisérletekkel is foglalkoztam. Sőt még a
természettudományok nagy részének fejlődését is állandóan
figyelemmel kisértem. S képviselő és politikus voltam én is, mint
Szilágyi vagy Kerkapoly. A valódi élet megismeréséhez semmi se
nyujt akkora alkalmat, mint a megyei tisztviselőség és a gyakorlati
ügyvédség. A jogok és érdekek, a bűnök és erények, a szenvedélyek
és gyöngeségek erejét, harczát, összeütközéseit, zürzavarát s a
társadalmi bonyolódások keletkezését s megoldódását senki se
figyelheti ugy meg, mint a régi vármegye tisztviselője s mint a
hirneves gyakorló ügyvéd. A három nagy elme előtt pedig mind a két
mező egészen ismeretlen volt.
Ez adta meg nekem a jogot és lehetőséget arra, hogy köztük
legyek, társuk és barátjuk legyek, elméjük erejét megitélhessem, sőt
hogy bizonyos dévajkodó ármánynyal őket egymásközt való vitába
csalogassam. Tizenegy alkalommal sikerült ez, mig végre Kovács
észrevette az ármányt s általános kaczagás közt jól összeszidott.
Ha a vitázó felek rokonszenveznek egymással, ha nagy elmék s
ha van akkora lelkük, hogy minden gondolkozásukat nem saját
egyéniségük érdeke emészti föl, hanem a nagy világ minden
tüneménye iránt igazán érdeklődnek: akkor őket vitába becsalogatni
igen könnyü.
Fölvetettem például valami távoli kérdést; természettudományit,
társadalmit vagy történetit, a melyet eddig tüzetesen egyik se
tanulmányozott, a melyhez tehát az elmének közvetlen s mintegy
rögtönzött erejével szólhattak. Hogy a kérdést melyik vitázó melyik
oldaláról fogja meg; – hogy a kérdésnek csak külső jelenségein
akad-e meg a szeme, vagy annak benső természetét is azonnal
fölismeri; – hogy mily mélyen hatol be annak mélységeibe s végre,
hogy általában a kérdés melyik része iránt érdeklődik s melyik része
hagyja őt hidegen: mindez többszöri kisérlet után teljes tájékozódást
nyujt arra nézve, hogy a vitázó elmék erőarányai miként állanak
egymásközt.
Ily kisérletek után győződtem meg arról, hogy a három férfi közt
az elme ősereje legnagyobb Kovácsnál s legkisebb Szilágyinál.
De hát miért nem tudott irni egyik se?
Kovácsra és Kerkapolyra nézve nem vizsgálom meg ezt a kérdést.
Megmaradok Szilágyinál.
Azt mondhatná valaki, csak annyi bizonyos, hogy nem irt, de ez
egyáltalán nem bizonyitja be, hogy nem tudott irni.
Pedig hát bebizonyitja. A ki hatvan éves életkort ér, nagy és erős
elme, tizenöt esztendőn át egyetemi tanár, mint tanár általános
érdekü nagy kérdéseket fejteget, élete felén át képviselő, elsőrangu
szónok, közel öt évig miniszter, gyakran nagy vitái vannak jobbra is,
balra is s irodalmi művet még se hagy maga után: arról bizvást el
lehet mondani, hogy nem tudott irni.
De azért meg kell magyaráznom ezt a szót is.
Szilágyinak voltak gondolatai bőven és gazdagon. Képes is volt a
gondolatot alakba önteni. A nyelv egészen hatalmában volt. A
nyelvet irodalmunk magaslatán kezelte s gazdag szépségekkel
könnyen kezelte. Minden beszéde bizonyitja ezt. Különösen
bizonyitja az ezredéves emlékünnep alkalmával 1896-ban a királyhoz
intézett remek beszéde.
Az irónak minden szokott képessége meg volt tehát benne.
Nagyon is meg volt.
Nem hiányzott benne a nemes nagyravágyás, de az önérzetnek
az a faja sem, melyet hiuságnak nevezünk. Sőt ez a szükséges
mértéken túl is meg volt benne. Büszkesége, zárkózottsága,
emberszóló szeszélye, érdes modora főleg hiuságából származott.
A világ véleménye iránt nem volt se közömbös se ledér. Sőt az
emberek jó véleménye nagyon kedves volt előtte. Ezen kivül tanári
állásában csaknem erkölcsi kötelessége volt hallgatóinak
vezérkönyvet adni kezükbe. Másét nem adta, a magáét kellett volna
adnia.
Életének körülményei is arra inditották tehát, hogy irjon, hogy
gazdag irói képességét használja föl, állitsa munkába.
Még se tette.
Nem tette pedig azért, mert lelke tele volt a tagadás ösztönével s
akkora kételkedéssel, mely agyon nyomta irói tehetségét s minden
irói önérzetét és nagyravágyását.
Nem bizott saját gondolatainak igazságában se. Nagy
bizonyitékaink vannak erre.
Ő rögtönzött beszédet alig mondott. Ügyismertető,
kérdéstisztázó, érvelő, okfejlesztő beszédet soha nem rögtönzött.
Csak hevenyészett vitázó beszédeket tartott rögtönözve. Igaz, hogy
ezek közt is vannak nagyok, szépek, gazdagok. De nagy beszédeit
rendesen előre megszokta gondolni, a beszéd fonalát megszokta irni,
vezérgondolatait s főérveit kivétel nélkül mindig előre megirta. Ily
beszéd igazságaiban tehát megbizhatott volna.
Jött azonban a beszéd elmondása.
A szónoklat hevében az erős elme lángelmévé erősödik.
Szellemet, hangot, találékonyságot, költői erőt, művészi alakitást tud
szülni a szónoklás közvetlensége. Szilágyi nem mindig ugy mondta el
beszédeit, a mint megirta. A rögtönöző agy jobb gondolatokat s jobb
alakokat talált. Talált gyakran jelszavakat, szálló igévé magasuló
bölcs mondásokat is. S ha már elhangzott a beszéd s megtette a
maga nagy hatását: ennek igazságában most már igazán
megbizhatott volna.
Hiszen a politikai szónoklat végre se arra való, hogy örök
igazságokat tartalmazzon. Még arra se, hogy az egész igazságot