Full download ebooks at ebookmeta.

com

Grill Recipes: A Grilling Cookbook for Delicious

and Fun Backyard Cooking 2nd Edition Booksumo
Press

https://ebookmeta.com/product/grill-recipes-a-grilling-
cookbook-for-delicious-and-fun-backyard-cooking-2nd-edition-
booksumo-press/

OR CLICK BUTTON

DOWLOAD NOW

Download more ebook from https://ebookmeta.com

More products digital (pdf, epub, mobi) instant
download maybe you interests ...

Grilling Recipes: Enjoy Delicious Cooking Outdoors with

Easy Grilling Recipes 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/grilling-recipes-enjoy-delicious-
cooking-outdoors-with-easy-grilling-recipes-2nd-edition-booksumo-
press/

Grilling Recipes Enjoy Delicious Cooking Outdoors with

Easy Grilling Recipes 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/grilling-recipes-enjoy-delicious-
cooking-outdoors-with-easy-grilling-recipes-2nd-edition-booksumo-
press-2/

Grilling for Beginners: Learn to Grill Everything with

an Easy Summer Cookbook Filled with Delicious Outdoor
Recipes 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/grilling-for-beginners-learn-to-
grill-everything-with-an-easy-summer-cookbook-filled-with-
delicious-outdoor-recipes-2nd-edition-booksumo-press/

The New Grilling Cookbook: A Grilling Cookbook for

Preparing All Your Favorite Meals in the Backyard (2nd
Edition) Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/the-new-grilling-cookbook-a-
grilling-cookbook-for-preparing-all-your-favorite-meals-in-the-
backyard-2nd-edition-booksumo-press/
Easy Grilling Cookbook Easy Grilling Recipes for
Vegetables Meats and Seafood 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/easy-grilling-cookbook-easy-
grilling-recipes-for-vegetables-meats-and-seafood-2nd-edition-
booksumo-press-2/

Easy Grilling Cookbook: Easy Grilling Recipes for

Vegetables, Meats, and Seafood 2nd Edition Booksumo
Press

https://ebookmeta.com/product/easy-grilling-cookbook-easy-
grilling-recipes-for-vegetables-meats-and-seafood-2nd-edition-
booksumo-press/

Fruits!: A Healthy Cookbook with Delicious Recipes for

Cooking with Fruits 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/fruits-a-healthy-cookbook-with-
delicious-recipes-for-cooking-with-fruits-2nd-edition-booksumo-
press/

Moroccan Cookbook: 50 Delicious Moroccan Recipes for

Authentic Moroccan Cooking 2nd Edition Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/moroccan-cookbook-50-delicious-
moroccan-recipes-for-authentic-moroccan-cooking-2nd-edition-
booksumo-press/

Fun Desserts: A Delicious Snack Cookbook with Easy

Dessert Recipes (2nd Edition) Booksumo Press

https://ebookmeta.com/product/fun-desserts-a-delicious-snack-
cookbook-with-easy-dessert-recipes-2nd-edition-booksumo-press/
 Grill Recipes

A Grilling Cookbook for Delicious and

Fun Backyard Cooking

By
BookSumo Press
All rights reserved

Published by
http://www.booksumo.com
 ENJOY THE RECIPES?
KEEP ON COOKING
WITH 6 MORE FREE
COOKBOOKS!

Visit our website and simply enter your email address

to join the club and receive your 6 cookbooks.
http://booksumo.com/magnet

https://www.instagram.com/booksumopress/

https://www.facebook.com/booksumo/
 LEGAL NOTES
All Rights Reserved. No Part Of This Book May Be Reproduced Or
Transmitted In Any Form Or By Any Means. Photocopying, Posting Online,
And / Or Digital Copying Is Strictly Prohibited Unless Written Permission
Is Granted By The Book’s Publishing Company. Limited Use Of The Book’s
Text Is Permitted For Use In Reviews Written For The Public.
Table of Contents
Grilled Salad 7

Tater Tots on the Grill 10

African Rump Steak 11

Mendoza Kabobs 12

Creole Fish 13

Grilled Gazebo Salad 14

Texas Sirloins 15

Miami Café Scallops 16

Southwest Rib-Eye Steaks 17

Laguna Lunch Wraps 20

A Whole Chicken in Belize 21

Persian Fruit Bowls 22

Topped Seafood Tacos 23

Oswego Backyard Bisque 24

Arizona Steak Tacos 25

Jackie’s Favorite Fish Tacos 26

Seattle Park Pizza Kitchen 27

Garlicky Fish Griller 30

 Bobby’s Burgers with the Works 31

Cuban Style Flanks 32

Homemade Chips for the Summer 33

Grilled Potato Platter 34

Hot Jamaican Filets 35

Honey Basil Chicken 37

Endive on the Grill 40

Southwest Sirloin 41

German Pub Food 42

Grandma’s Favorite 43

Blackened Italian Tomatoes 44

Saranac Lake Salmon 45

5-Ingredient Salmon 46

Grilled Sausage Sandwiches 47

Hibachi Sirloin 50

Nacho for the Summer 51

Delaware Flat Tortillas 52

Blackened Chicken Cutlets 53

Grilled Bread 54

Maui Night’s Dinner 55

Lebanese Burgers with White Sauce 56

Fish Africano 60

French Quarter Muffulettas 61

Rosa’s Taco Tuesdays 62

5-Ingredient Lamb 63

Wednesday’s Linguine Dinner 64

Chicken Supremo 65
Grilled Prep Time: 10 mins

Salad Total Time: 16 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 126.5
Fat 8.4 g
Cholesterol 2.2 mg
Sodium 72.4 mg
Carbohydrates 11.0 g
Protein 4.9 g

Ingredients
2 tbsp extra virgin olive oil 1/4 tsp black pepper
1 tbsp lemon juice 2 tbsp grated parmesan cheese
1 small garlic clove, minced olive oil flavored cooking spray
1/2 tsp Dijon mustard 2 romaine lettuce hearts
1/8 tsp Worcestershire sauce

Directions
1. Get a mixing bowl: Mix in it the oil, lemon juice, garlic, mustard, Worcestershire, and
pepper.
2. Add the parmesan cheese and combine them well to make the dressing.
3. Place it in the fridge until ready to serve.
4. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
5. Slice the romaine hearts in half lengthwise. Coat them with a cooking spray.
6. Grill them for 3 to 4 min on each side. Serve them warm with the cheese dressing.
7. Enjoy.

Grilled Salad 7
TATER TOTS
on the Grill
Prep Time: 10 mins
Total Time: 40 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 139.3
Fat 3.1 g
Cholesterol 7.6 mg
Sodium 18892.5 mg
Carbohydrates 26.0 g
Protein 3.6 g

Ingredients
Spice Mix 3 golden delight potatoes, sliced into coins
1 C. salt 1/4 large sweet onion, sliced
1/4 C. black pepper 1 1/2 tbsp salted butter, melted
1/4 C. garlic powder house seasoning
Potatoes

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Get a large piece of oil. Fold it in half.
3. Divide between them the potatoes, onion, salt, pepper, garlic powder and melted butter on
top.
4. Cover them with a piece of foil. Pinch the edges and seal them.
5. Place it on the grill. Put on the lid and let it cook for 16 to 20 min.
6. Once the time is up, remove the lid and let it cook for an extra 10 to 12 min. Serve it
warm.
7. Enjoy.

10 Tater Tots on the Grill

African Prep Time: 10 mins

Rump Steak Total Time: 18 mins

Servings per Recipe: 8

Calories 321.4
Fat 17.4 g
Cholesterol 86.4 mg
Sodium 329.1 mg
Carbohydrates 9.4 g
Protein 30.7 g

Ingredients
2 1/2 lbs. rump steak 2 garlic cloves, minced
1/2 C. chutney 2 onions, sliced
1/2 C. ketchup 1 (8 oz.) cans mushrooms, drained
1/4 C. Worcestershire sauce salt and pepper
1 tbsp white vinegar
3 tbsp apple cider vinegar
Directions
1. Slice the steak into large chunks. Sprinkle over them some salt and pepper.
2. Get a mixing bowl: Whisk in it the remaining ingredients.
3. Add the steak chunks and toss them to coat. Cover it and let it sit for 60 min.
4. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
5. Drain the steaks pieces and grill them for 6 to 10 min on each side. Serve them warm.
6. Enjoy.

African Rump Steak 11

MENDOZA
Kabobs
Prep Time: 30 mins
Total Time: 45 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 532.5
Fat 40.9 g
Cholesterol 92.8 mg
Sodium 96.2 mg
Carbohydrates 9.7 g
Protein 31.5 g

Ingredients
4 chicken breasts, diced 3 cloves garlic, chopped
1/2 red bell pepper, cut into squares 1 tsp paprika
1/2 green bell pepper, cut into squares 1/2 tsp Mexican oregano
2 yellow onions, cut into eighths kosher salt
1 C. cherry tomatoes black peppercorns
bamboo skewer
1/2 C. oil

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Get a food processor: Combine in it the Oil, Garlic, Paprika, Oregano, Salt, and Peppercorns.
3. Process them several times until they become smooth to make the marinade.
4. Get a large mixing bowl: Combine in it the chicken dices with marinade.
5. Cover the bowl and let it sit for at least 20 min.
6. Before you do anything else, preheat the grill and grease it.
7. Thread the chicken dices with onion, peppers, and cherry tomatoes onto skewers while
alternating between them.
8. Grill them for 8 to 10 min on each side. Serve them warm.
9. Enjoy.

12 Mendoza Kabobs
Creole Prep Time: 5 mins

Fish Total Time: 15 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 192.6
Fat 9.4 g
Cholesterol 87.4 mg
Sodium 155.9 mg
Carbohydrates 0.9 g
Protein 24.3 g

Ingredients
1 tsp lemon pepper seasoning 2 tbsp lemon juice
1 tsp white pepper lemon wedge
1 tsp Creole seasoning
4 catfish fillets

Directions
1. Get a mixing bowl: Stir in it the fish seasoning with lemon pepper seasoning, white
pepper, and creole seasoning.
2. Massage the mixture into the catfish fillets.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Grill the fish fillets for 5 to 6 min on each side. Serve them warm.
5. Enjoy.

Creole Fish 13
GRILLED
Gazebo Salad
Prep Time: 15 mins
Total Time: 25 mins

Servings per Recipe: 8

Calories 336.1
Fat 18.2 g
Cholesterol 29.5 mg
Sodium 428.5 mg
Carbohydrates 32.6 g
Protein 10.7 g

Ingredients
Vegetables 1/4 C. olive oil
4 cloves roasted garlic, minced 1/8 C. balsamic vinegar
1 red pepper, quartered 1 sprig rosemary, stem discarded leaves
1 portabella mushroom chopped
1 onion, sliced Salad
1 zucchini, sliced into 4 long strips 16 oz. cheese tortellini
3 tbsp olive oil 1/2 C. provolone cheese, diced
3 tbsp balsamic vinegar 4 oz. black olives
tsp Italian seasoning salt and pepper
Dressing
2 cloves garlic, minced

Directions
1. Get a large zip lock bag: Combine in it the veggies with oil, vinegar, and Italian seasoning.
2. Seal the bag and let them sit for 60 min in the fridge.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Grill the veggies for 3 to 4 min on each side.
5. Place them aside to cool down for a bit. Dice them.
6. Get a food processor: Combine in it the salad dressing ingredients. Blend them smooth.
7. Get a large mixing bowl: Combine in it the grilled veggies with tortellini, cheese, olives,
dressing, a pinch of salt and pepper.
8. Stir them to coat. Adjust the seasoning of your salad then serve it with extra toppings of
your choice.
9. Enjoy.

14 Grilled Gazebo Salad

Texas Prep Time: 5 mins

Sirloins Total Time: 24 hrs 5 mins

Servings per Recipe: 2

Calories 1253.6
Fat 91.4 g
Cholesterol 333.2 mg
Sodium 820.8 mg
Carbohydrates 5.5 g
Protein 96.2 g

Ingredients
1 1/2 lbs. top sirloin steaks 1 tsp ground pepper
2 tbsp vegetable oil 1/4 C. orange juice
1 tsp dried oregano leaves 2 tsp cider vinegar
1 tsp garlic powder
1/2 tsp salt
Directions
1. Get a mixing bowl: Toss in it all the ingredients.
2. Cover the bowl and let it sit overnight.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Drain the steaks and grill them for 10 to 14 min on each side. Serve them warm.
5. Enjoy.

Texas Sirloins 15
MIAMI
Café Scallops
Prep Time: 15 mins
Total Time: 20 mins

Servings per Recipe: 2

Calories 123.1
Fat 0.9 g
Cholesterol 41.1 mg
Sodium 1544.6 mg
Carbohydrates 6.6 g
Protein 20.8 g

Ingredients
12 oz. frozen sea scallops, thawed and 1 tsp kosher salt
drained 1 tsp lime zest
1 tsp dried thyme
1 tsp ground black pepper
Directions
1. Soak the bamboo skewers in water for 10 to 20 min.
2. Drain them and thread onto them the scallops.
3. Get a mixing bowl: Mix in it the rest of the ingredients. Massage the mixture gently into
the scallops.
4. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
5. Grill the scallop skewers for 2 to 4 min on each side. Serve them warm.
6. Enjoy.

16 Miami Café Scallops

Southwest Prep Time: 2 hrs 10 mins

Rib-Eye Steaks Total Time: 2 hrs 25 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 379.4
Fat 37.4 g
Cholesterol 0.0 mg
Sodium 1191.8 mg
Carbohydrates 11.8 g
Protein 2.7 g

Ingredients
4 oz. bunch flat leaf parsley, stemmed, 1/4 C. lemon juice
chopped 1 C. olive oil
4 oz. bunch cilantro, chopped 1 tbsp kosher salt
3 garlic cloves, minced 6 boneless rib-eye steaks, excess fat trimmed,
2 tbsp ground cumin cubed
1 tbsp ground coriander 2 red onions, chopped
2 tbsp sweet paprika 2 red bell peppers, chopped
1 tsp smoked paprika
1 tsp cayenne pepper
1 pinch saffron thread

Directions
1. Get a blender: Place in it the parsley with cilantro, garlic, cumin, coriander, paprika,
cayenne, and saffron.
2. Process them until them until they become smooth.
3. Combine in the olive oil with lemon juice and salt. Blend them smooth to make the
marinade.
4. Get a mixing bowl: Stir in it the steak cubes with half of the marinade.
5. Cover the bowl and let it sit in the fridge for 120 min.
6. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
7. Thread the steak cubes with onion and peppers onto skewers while alternating between
them.
8. Grill them for 7 to 8 min on each side.
9. Serve your steak skewers warm with the remaining marinade.
10. Enjoy.

Southwest Rib-Eye Steaks 17

LAGUNA
Lunch Wraps
Prep Time: 10 mins
Total Time: 25 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 538.4
Fat 25.2 g
Cholesterol 110.0 mg
Sodium 750.5 mg
Carbohydrates 43.0 g
Protein 34.7 g

Ingredients
2 tbsp olive oil 16 oz. shredded lettuce
8 boneless skinless chicken thighs ranch salad dressing
1 sweet onion 6 (10 inches) flour tortillas
1 cucumber 1 lime
8 oz. Monterey jack and cheddar cheese
blend
6 slices turkey bacon

Directions
1. Place a pan over medium heat. Heat in it the oil.
2. Slice the chicken thighs into strips. Season them with a pinch of salt and pepper.
3. Cook them in the hot oil for 8 to 10 min until they are done. Drain them and place them
aside.
4. Place a small pan over medium heat. Cook in it the bacon until it becomes crisp.
5. Drain it and place it aside.
6. Heat the tortillas in a pan or microwave. Lay them on a cutting board.
7. Top them with ranch, lettuce, cucumbers, onion, bacon, cheese.
8. Arrange the chicken strips on top followed by some lime juice.
9. Wrap the tortillas and toast them on a grill or pan grill for 2 to 3 min on each side. Serve
them warm.
10. Enjoy.

20 Laguna Lunch Wraps

A Whole Prep Time: 10 mins

Chicken in Belize Total Time: 45 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 779.1
Fat 56.7 g
Cholesterol 243.8 mg
Sodium 1569.3 mg
Carbohydrates 4.0 g
Protein 60.3 g

Ingredients
1/3 C. soy sauce 1 tbsp vegetable oil
2 tbsp lime juice 1 whole chicken, quartered
5 garlic cloves
2 tsp ground cumin
1 tsp paprika
1/2 tsp dried oregano

Directions
1. Get a food processor: Combine in it the soy sauce, lime juice, garlic, cumin, paprika,
oregano, 1/2 tsp pepper, and oil.
2. Get a large zip lock bag: place in it the chicken pieces. Pour over it the marinade.
3. Seal the bag and let it sit in the fridge for 7 h to 26 h.
4. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
5. Grill the chicken pieces for 15 to 18 min on each side. Serve them warm.
6. Enjoy.

A Whole Chicken in Belize 21

PERSIAN
Fruit Bowls
Prep Time: 10 mins
Total Time: 13 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 249.6
Fat 8.5 g
Cholesterol 21.0 mg
Sodium 76.0 mg
Carbohydrates 39.3 g
Protein 7.6 g

Ingredients
1/3 C. honey 1/3 C. pistachios, roasted, salted and
1 tbsp water chopped
2 tsp orange blossom water
9 medium figs, stems trimmed and
halved lengthwise
1-quart yogurt

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Get a mixing bowl: Whisk in it the honey, water, and orange blossom water.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Place the figs on a baking tray. Coat them with the honey mixture.
5. Lay them on the grill and put on the lid.
6. Let them cook for 2 to 3 min while basting them with the leftover honey mixture.
7. Turn over the figs and cook them for an extra 1 to 2 min.
8. Garnish your grilled figs with pistachios. Serve them with some ice cream.
9. Enjoy

22 Persian Fruit Bowls

Topped Prep Time: 3 mins

Seafood Tacos Total Time: 10 mins

Servings per Recipe: 2

Calories 316.4
Fat 18.8 g
Cholesterol 7.2 mg
Sodium 152.2 mg
Carbohydrates 32.3 g
Protein 8.3 g

Ingredients Directions
Sauce 1. Get a food processor: Combine it all the
1 large avocado, chopped sauce ingredients.
1/2 C. water 2. Blend them smooth to make the sauce. Get
1/4 C. loosely packed cilantro a mixing bowl: Whisk in it the marinade
1/2-1 large pickled jalapeno pepper, ingredients.
seeded 3. Cut each scallop in half. Stir into it into the
1 tbsp fresh limes marinade. Put on the lid and chill it in the
1 large garlic clove fridge for 16 min.
kosher salt
4. Get a mixing bowl: Combine in it the
black pepper
cabbage with onion and cilantro.
Marinade
1 tbsp olive oil 5. Place a large pan over medium heat. Hat in
1/2 limes, zest it the olive oil.
1 tbsp limes 6. Drain the scallops from the marinade. Cook
1 garlic clove, minced them in the hot oil for 40 sec to 1 min on
kosher salt each side.
pepper 7. Heat the tortillas in a pan or a microwave.
Tacos Place them on serving plates.
4 -6 large sea scallops 8. Top each one of them with the cabbage
olive oil salad, scallops, and avocado sauce.
1/2 C. green cabbage, sliced 9. Wrap your tortillas then toast them in a
1/4 C. red onion, sliced grill pan or a grill.
1 -1 1/2 tbsp cilantro, chopped 10. Serve them warm.
4 corn tortillas
11. Enjoy.

Topped Seafood Tacos 23

OSWEGO
Backyard Bisque
Prep Time: 15 mins
Total Time: 50 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 335.8
Fat 27.2 g
Cholesterol 81.5 mg
Sodium 496.3 mg
Carbohydrates 18.8 g
Protein 8.3 g

Ingredients
8 large ripe yellow tomatoes kosher salt & ground black pepper
1 tbsp olive oil 1/4 C. chopped mint
1 medium red onion, chopped
2 -3 C. chicken broth
1 tsp granulated sugar
1 C. heavy cream

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Grill in it the tomatoes for 8 to 12 min. Place them aside to lose heat for a while.
3. Peel them and chop them.
4. Place a large stew pot over medium heat. Heat in it the oil.
5. Cook in it the onion for 8 min. Add the chopped tomatoes with broth and sugar.
6. Turn up the heat and cook them until they start boiling.
7. Lower the heat to medium heat. Cook them for 22 min.
8. Once the time is up, turn off the heat and let it cool down for a while.
9. Get a food processor: Pour in it the tomato mixture. Blend them smooth.
10. Pour the mixture back into the pot. Add to it the heavy cream. Heat it for a few minutes.
11. Adjust the seasoning of your soup then serve it warm.
12. Enjoy.

24 Oswego Backyard Bisque

Arizona Prep Time: 15 mins

Steak Tacos Total Time: 30 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 536.3
Fat 33.7 g
Cholesterol 102.2 mg
Sodium 317.9 mg
Carbohydrates 22.8 g
Protein 35.9 g

Ingredients
1 lb. flank steak, trimmed 8 taco shells
3/4 lb. white mushroom 1 C. shredded Monterey jack cheese
1 bell pepper, quartered
1 onion, sliced crosswise
3 tbsp extra virgin olive oil
salt and pepper

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Spread the steak, mushrooms, bell pepper and onion.
3. Add to them the olive oil with a pinch of salt and pepper. Toss them to coat.
4. Arrange the steak with veggies on the grill. Let them cook for 6 to 8 min on each side.
5. Allow them to cool down for a while. Cut the steaks into strips.
6. Arrange the grilled veggies with steak slices in taco shells.
7. Top them with cheese then serve them.
8. Enjoy.

Arizona Steak Tacos 25

JACKIE’S
Favorite Fish Tacos
Prep Time: 15 mins
Total Time: 35 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 256.6
Fat 3.9 g
Cholesterol 70.8 mg
Sodium 533.5 mg
Carbohydrates 25.1 g
Protein 31.8 g

Ingredients
2 slices of white onions 8 (6 inches) corn tortillas
1 (8 oz.) packages mini sweet bell 1 small jalapeno pepper, sliced
peppers 8 lime wedges
3/4 tsp salt, divided
1/2 tsp ground black pepper, divided
4 (5 oz.) tilapia fillets

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Layover it in the onion slices with peppers. Cook them for 5 to 6 min on each side.
3. Once the time is up, let them rest for 6 min.
4. Cut the peppers and onions into slices.
5. Season them with 1/4 tsp salt, and 1/8 tsp black pepper. Place them aside.
6. Season the fish fillets with the remaining salt and pepper.
7. Grill them for 3 to 4 min on each side.
8. Heat the tortillas in a pan or a microwave.
9. Arrange on them the onion, peppers and fish fillets. Serve them with some lime wedges.
10. Enjoy.

26 Jackie’s Favorite Fish Tacos

Seattle Park Prep Time: 20 mins

Pizza Kitchen Total Time: 35 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 153.3
Fat 9.5 g
Cholesterol 35.6 mg
Sodium 437.6 mg
Carbohydrates 5.3 g
Protein 11.7 g

Ingredients
12 inches pizza crusts, prebaked 1 C. part-skim mozzarella cheese, shredded
1/2 tsp olive oil 1/2 C. feta cheese, crumbled tomato and basil
2/3 C. spaghetti sauce 1 1/2 tsp basil, minced
2 plum tomatoes, sliced 1 1/2 tsp rosemary, minced, crushed
1/4 C. mushrooms, sliced 1 1/2 tsp chives, minced
1/4 C. water-packed artichoke hearts,
rinsed, drained and chopped
2 tbsp sliced ripe olives
Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Coat the pizza crust with 1/2 tsp of olive oil.
3. Top it with the spaghetti sauce followed by tomatoes, mushrooms, artichokes, and olives.
4. Top them with mozzarella cheese, and feta cheese. Season them with a pinch of salt and
pepper.
5. Place the pizza on the grill and put on the lid. Let it cook for 10 to 14 min.
6. Top it with basil, rosemary, and chives. Place it aside to lose heat for a while then serve it.
7. Enjoy.

Seattle Park Pizza Kitchen 27

GARLICKY
Fish Griller
Prep Time: 5 mins
Total Time: 20 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 261.3
Fat 28.7 g
Cholesterol 0.0 mg
Sodium 146.3 mg
Carbohydrates 2.4 g
Protein 0.1 g

Ingredients
4 fish steaks 2 lemons, juice
1/2 tbsp olive oil 1/2 C. extra-virgin olive oil
lemon juice 1 pinch sea salt
1 tbsp Greek oregano, chopped 1 garlic clove
salt
Dressing

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Coat the fish steaks with olive oil and lemon juice.
3. Season them with oregano, a pinch of salt and pepper.
4. Grill them for 5 to 7 min on each side.
5. Get a blender: Combine in it the dressing ingredients. Blend them smooth.
6. Drizzle the dressing over the fish steaks then serve them.
7. Enjoy.

30 Garlicky Fish Griller

Bobby’s Prep Time: 20 mins

Burgers with the Total Time: 30mins

Works Servings per Recipe: 4

Calories 531.9
Fat 36.2 g
Cholesterol 146.2 mg
Sodium 688.0 mg
Carbohydrates 12.1 g
Protein 41.6 g

Ingredients
Relish 1 tbsp fresh lime juice
1 poblano chile, grilled, peeled, seeded, and 2 garlic cloves, chopped
chopped 1/2 tsp ground cumin
2 medium dill pickle, chopped 1/4 tsp kosher salt
1 small red onion, chopped 1/4 tsp ground black pepper
1/4 C. lime juice Burgers
1 tsp honey 1 1/2 lbs. ground turkey, lean
2 tbsp chopped cilantro leaves 2 tbsp canola oil
1/4 tsp ground black pepper 1/2 tsp kosher salt
Mayo 1/2 tsp ground black pepper
1/2 ripe avocado, peeled and chopped 4 slices Monterey jack cheese
1/4 C. mayonnaise

Directions
1. To prepare the relish:
2. Get a mixing bowl: Combine in it all the relish ingredients.
3. Cover it and let it sit for at least 60 min in the fridge.
4. To prepare the avocado mayo:
5. Get a blender: Combine in it all the mayo ingredients. Blend them smooth.
6. To prepare the burgers:
7. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
8. Season the turkey meat with a pinch of salt and pepper. Shape it into 4 patties.
9. Coat them with oil then grill them for 4 to 5 min on each side.
10. Top them with cheese and let them cook for an extra minute.
11. Allow the burgers to rest for 4 to 5 min. Place them on the bottom buns and top them
with relish.
Bobby’s Burgers with the Works 31
CUBAN STYLE
Flanks
Prep Time: 6 hrs
Total Time: 6 hrs 20 mins

Servings per Recipe: 8

Calories 293.4
Fat 12.9 g
Cholesterol 46.4 mg
Sodium 745.9 mg
Carbohydrates 19.2 g
Protein 25.4 g

Ingredients
2/3 C. reduced sugar orange 2 tbsp canola oil
marmalade 2 lbs. flank steaks
1/3 C. soy sauce
1/3 C. lemon juice

Directions
1. Get a mixing bowl: Whisk in it the marmalade with soy sauce, lemon juice, and canola oil
to make the marinade.
2. Get a large zip lock bag: Place in it the steaks then season them with a pinch of salt and
pepper.
3. Pour over them the marinade. Seal the bag and let it sit for 7 to 9 h in the fridge.
4. Before you do anything else, preheat the grill and grease it.
5. Drain the steaks and grill them for 5 to 7 min on each side. Serve them warm.
6. Enjoy.

32 Cuban Style Flanks

Homemade Prep Time: 5 mins

Chips for the Total Time: 10 mins

Summer Servings per Recipe: 6

Calories 142.1
Fat 7.1 g
Cholesterol 0.0 mg
Sodium 160.9 mg
Carbohydrates 16.7 g
Protein 2.7 g

Ingredients
3 large pita bread 1 tbsp sesame seeds
3 tbsp olive oil, extra-virgin

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Slice each pita bread into 6 pieces.
3. Coat them with oil and place them on the grill. Sprinkle over them the sesame seeds.
4. Let them cook for 1 to 2 min on each side.
5. Allow them to cool down for a while then serve them.
6. Enjoy.

Homemade Chips for the Summer 33

GRILLED
Potato Platter
Prep Time: 10 mins
Total Time: 25 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 87.1
Fat 1.2 g
Cholesterol 0.0 mg
Sodium 21.9 mg
Carbohydrates 17.9 g
Protein 1.6 g

Ingredients
1 russet potato, sliced into 8 wedges 1 chipotle chile in adobo, minced
1 sweet potato, cut into 8 wedges salt
1/3 C. lemonade fresh cracked pepper
1 tsp olive oil

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill.
2. Get an aluminum roasting pan: Combine in it the potatoes with lemonade, olive oil, chile a
pinch of salt and pepper.
3. Cover it and place it over the grill. Let them cook for 10 to 14 min until the potatoes
become soft.
4. Serve them warm.
5. Enjoy.

34 Grilled Potato Platter

Hot Prep Time: 1 hr 5 mins

Jamaican Filets Total Time: 1 hr 11 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 258.0
Fat 8.3 g
Cholesterol 99.0 mg
Sodium 142.1 mg
Carbohydrates 2.2 g
Protein 41.4 g

Ingredients
2 tbsp olive oil 4 fish fillets
2 garlic cloves , minced salt
1 1/2 tbsp lime juice black pepper
1 tbsp fresh ginger , minced
1 scotch bonnet pepper , seeded and
sliced

Directions
1. Get a mixing bowl: Whisk in it the oil, garlic, lime juice, ginger, and scotch bonnet.
2. Add the fish fillets and stir them to coat. Cover the bowl and let it sit for 60 min in the
fridge.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Drain the fish fillets. Sprinkle over them some salt and pepper.
5. Grill them for 3 to 5 min on each side. Serve them warm.
6. Enjoy.

Hot Jamaican Filets 35

12. Drizzle over them the avocado mayo then cover them with the top buns. Serve them
warm.
13. Enjoy.

36
Honey Prep Time: 6 mins

Basil Chicken Total Time: 22 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 247.4
Fat 5.7 g
Cholesterol 108.9 mg
Sodium 267.3 mg
Carbohydrates 9.6 g
Protein 37.6 g

Ingredients
3 tbsp balsamic vinegar 4 C. baby arugula, chopped
1 tbsp Dijon mustard 1/4 C. sun-dried tomato packed in oil,
1 tbsp honey chopped
2 garlic cloves, minced
1 1/2 lbs. boneless skinless chicken breasts
1 C. basil leaf, chopped

Directions
1. To prepare the marinade:
2. Place a heavy saucepan over medium heat. Combine in it the vinegar, mustard, honey,
garlic, pepper, and oil. Heat it until it starts boiling. Lower the heat and let it simmer for 4
to 6 min.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Place the chicken breasts between 2 pieces of a plastic wrap.
5. Use a meat tenderizer to flatten them until they become 1/2 inch thick. Season the
chicken breasts with a pinch of salt and pepper.
6. Grill them for 4 to 6 min on each side. Place them aside and let rest for 5 min. Cut them
into strips.
7. Get a large mixing bowl: Combine in it the chicken strips with the heated marinade.
8. Stir them to coat and season them with a pinch of salt and pepper.
9. Arrange the basil with arugula and sun-dried tomatoes on a serving plate.
10. Layover them the chicken mixture. Serve them immediately.
11. Enjoy.

Honey Basil Chicken 37

ENDIVE
on the Grill
Prep Time: 10 mins
Total Time: 15 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 151.0
Fat 7.7 g
Cholesterol 0.0 mg
Sodium 113.9 mg
Carbohydrates 18.0 g
Protein 6.4 g

Ingredients
olive oil 1 tbsp oregano, chopped
4 Belgian endive halved lengthwise and 1 tbsp balsamic vinegar
trimmed salt & ground black pepper
2 tbsp olive oil

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Get a large mixing bowl: Toss in it the endive halves with oil, 1/2 tbsp of oregano, a pinch
of salt and pepper.
3. Place them on the grill and let them cook for 4 to 5 min on each side.
4. Transfer the grilled endive halves to a serving plate.
5. Drizzle over them some vinegar. Garnish them with some oregano then serve them warm.
6. Enjoy.

40 Endive on the Grill

Southwest Prep Time: 10 mins

Sirloin Total Time: 20 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 180.1
Fat 5.5 g
Cholesterol 68.0 mg
Sodium 453.9 mg
Carbohydrates 6.6 g
Protein 26.1 g

Ingredients
3 tbsp chili powder 1/4 tsp ground cumin
2 tsp brown sugar 1 lb. boneless beef top sirloin steak
2 tsp pepper salsa
2 garlic cloves, minced
1/2 tsp salt
1/2 tsp dried oregano

Directions
1. Get a mixing bowl: Mix in it the chili powder, brown sugar, pepper, garlic, salt, oregano,
and cumin.
2. Massage the mixture into the steak and let it sit for at least 30 min.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Grill it for 6 to 8 min on each side. Serve it warm with some salsa.
5. Enjoy.

Southwest Sirloin 41
GERMAN
Pub Food
Prep Time: 10 mins
Total Time: 35 mins

(Topped Smoked Servings per Recipe: 4

Calories 474.5

Sausage) Fat
Cholesterol
32.6 g
125.2 mg
Sodium 2742.8 mg
Carbohydrates 23.5 g
Protein 23.3 g

Ingredients
1 1/2 lbs. beef kielbasa, smoked and 1 onion, sliced
halved lengthwise 3 C. sauerkraut, drained
1 tbsp butter 3 tbsp parsley leaves, chopped
3 tbsp sugar

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill.
2. Grill the kielbasa for 4 to 6 min on each side.
3. Place a large pan over medium heat. Stir in it the sugar with butter. Heat them until they
melt.
4. Stir in it the onions and cook them for 8 to 10 min until they become caramelized.
5. Add the sauerkraut and cook them for 5 to 6 min.
6. Stir in the kielbasa. Cook them for 1 to 2 min.
7. Serve your grilled caramelized kielbasa and onion salad warm.
8. Enjoy.

42 German Pub Food

Grandma’s Prep Time: 1 hr

Favorite Total Time: 1 hr 10 mins

(Peppery Steak) Servings per Recipe: 2

Calories 1379.2
Fat 113.9 g
Cholesterol 308.4 mg
Sodium 598.4 mg
Carbohydrates 3.6 g
Protein 80.2 g

Ingredients
1 tsp ground black pepper 2 tsp minced tarragon
3/4 tsp chili powder 2 (16 oz.) bone-in rib eye steaks
1/4 tsp salt
1 1/2 tsp Worcestershire sauce
2 tbsp olive oil
1 1/2 tsp minced garlic

Directions
1. Get a mixing bowl: Mix in it the pepper with chili powder, salt, Worcestershire sauce,
olive oil, garlic, and tarragon.
2. Massage the mixture into the steaks. Let them sit in the fridge for 60 min.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Grill the steaks for 6 to 8 min on each side. Serve them warm.
5. Enjoy.

Grandma’s Favorite 43
BLACKENED
Italian Tomatoes
Prep Time: 10 mins
Total Time: 15 mins

Servings per Recipe: 6

Calories 333.5
Fat 29.8 g
Cholesterol 67.6 mg
Sodium 851.8 mg
Carbohydrates 6.0 g
Protein 11.4 g

Ingredients
1 lb. tomatoes, sliced 1 bunch basil leaf
butter lettuce 1/4 C. extra-virgin olive oil
1 lb. feta cheese, chunk ground pepper
2 tbsp extra virgin olive oil

Directions
1. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
2. Arrange the lettuce with tomatoes on a serving plate. Place it aside.
3. Slice the feta into 6 pieces. Brush them with oil and grill them for 1 to 2 min on each side.
4. Arrange them over the tomato slices followed by basil, olive oil, a pinch of salt and pepper.
5. Serve your salad immediately.
6. Enjoy.

44 Blackened Italian Tomatoes

Saranac Prep Time: 10 mins

Lake Salmon Total Time: 15 mins

Servings per Recipe: 4

Calories 513.3
Fat 35.1 g
Cholesterol 135.1 mg
Sodium 272.3 mg
Carbohydrates 0.7 g
Protein 46.8 g

Ingredients
2 lbs. salmon fillets, cut into 4 pieces 4 tbsp melted butter
1/4 C. vegetable oil 1/2 lemon, sliced
3 tbsp dill, chopped parsley
salt & ground black pepper

Directions
1. Get a mixing bowl: Combine in it the oil with dill, salt, and pepper.
2. Coat the salmon pieces with the mixture. Let them sit for 25 min in the fridge.
3. Before you do anything, preheat the grill and grease it.
4. Drain the salmon pieces and grill them for 4 to 5 min on each side. Serve them warm.
5. Enjoy.

Saranac Lake Salmon 45

Random documents with unrelated
content Scribd suggests to you:
labyrinth mentén lehet-e emberjárható utat találni? Hátha korábbi
ottlakóknak is akadnak még valami emlékére?
Solom és Darinka rászálltak a keskeny tutajra.
– Te állj az elejére, monda Solom a másik gyermeknek, a
csáklyával igazíts, ha sziklának futunk, én kormányozok.
S azzal neki ereszték a gyarló járművet az árnak.
A Bludár harsogva, csattogva zuhogott alá a sziklapadok lépcsőin,
s tajtékzó hullámgerinczeket vetett, a hol magasabb csompók állták
utját, egy-egy kimeredő kőszörnyeteg hátán kétfelé szakadt, s aztán
a túloldalon ismét egymásba omolva a két ág, mély forgatagot
képzett, az a kis forgácsszilánk ott a középen azzal a két emberalakú
hangyával csupa játékszer volt halhatatlan istenségek egyikének.
Egy kanyarodónál hirtelen ledobta a hátáról a felzökkenő tutaj a
Darinkát. Hanem a Solom gyors kézzel kapta el a víz alá merült
gyermek kontyát s egy lökéssel visszadobta a tutajra, mint egy
macskát.
– Egészségedre, parányim! szólt a prüszkölőnek nevetve. Ez is
megvolt. Többször is lesz ez így.
Ő maga már bele volt tanulva ebbe a játékba. Az ő hegyeiknek is
voltak rohanó folyamaik. Hányszor megjárta ő azokat, az anyja sütő
teknőjében, a mit hazulról ellopott. Csakhogy ő már úgy úszott a víz
alatt, mint a vidra. A waráng fiukat már a születésük órájában
beledobják a hideg vízbe, s ki kell nekik belőle kapaszkodni, mint a
kis kutyának, s a melyik két esztendős korában nem tudja felhozni a
folyam fenekéről a beledobott kis pénzt, abból nem lesz megélni való
ember.
Aztán nevettek mind a ketten ezen a kis kalandon. Azontúl
Darinka jobban vigyázott magára.
A kötél hosszabbra volt mérve, mint a folyam útja a kallótól a
földalatti torkolásig, a tutaj a két utazójával eltünt a sziklaüreg
sötétjében az utána néző bajtársak elől s azután nemsokára
megfeszült a kötél, mely visszatartá: azok ott vagy kikötöttek, vagy
leestek a mélységbe.
Csak a kívülről betekintőnek sötét az a barlang, a ki benne van,
égszinkéknek látja azt, minő a nápolyi kék grotta, s a folyam
megtörő cseppjei olyanok, mintha kék tűz szórná szerte a szikráit.
A beszakadásnál meredek zuhatagot képez a folyam; ott tehát a
tutajt magára kell hagyni, hadd tánczoljon alá, Solom és Darinka
kiugrottak egy sziklára.
Az a szikla egy rengeteg nagy bazalt koloncz volt, mely a barlang
bejárata előtt keresztben feküdt.
Solom figyelve nézett körül. Éles szemmel, éles észszel rögtön
fölfedezett valamit, a mi biztató tájékozás volt ránézve.
Az a vízfenekén keresztbe fekvő koloncz fekete volt és
nyolczszögű prizma-alakú, a barlang egész kőzete pedig szép fehér
márvány, haránt czikázó veres erekkel, kívülről feketének látszott a
tengő tarjagoktól és szürkének a zuzmóktól; de belül ragyogó fehér
volt, melyet a csodálatos optikai szintörés kék zománczczal festett.
Ez a nagy kőkoloncz tehát nem eshetett ide a márvány közül.
Azt emberkéz szállította ide, messziről. Micsoda emberek lehettek
azok! Talán óriások.
S miért volt ide téve az a bazalt oszlop?
Ez volt a sarkantyu, mely a barlang útjait megvédte, hogy a
Bludár alá ne mossa azokat. Az örökké futó hullám üregeket nyaldos
a mészsziklába, a márványrétegbe, de a bazaltot nem bírja
megolvasztani.
Ez tehát annak, a ki az eszével is tud látni, utmutató a sötétben.
A barlangban széthasogatta Solom a magokkal hozott
szurokfenyő hasábokat vékony karókra, s aczéljával tüzet csiholva,
fáklyát gyújtott belőlük.
A mint széttekintett maga körül, azt mondá: «itt emberek jártak
valaha».
Arról a szikláról, a melyen ő állt, kivehető lépcsőfokok voltak
vágva lefelé is, abba a mélységbe, a hová a Bludár alá zuhog, meg
fölfelé is a barlang oldalfalába, de hogy ezek hová vezetnek, azt az
egy fenyőszilánk fényénél nem lehetett kivenni, a sötétség, mint egy
kárpit, úgy takarta el a távolt.
Azok a lépcsők félember magasságnyira következtek egymás
fölött, mindegyikre kapaszkodni kellett, a mi annál nehezebb volt,
mert a sziklák csúszósak voltak a denevérek guanójától.
Ez a barlang dermesztő hideg volt a zuhatagtól.
– Megfagyunk itt! rebegé Darinka fogvaczogva.
– Majd találunk még olyan helyet is, a hol melegünk lesz. Buzdítá
Solom. Csak jöjj utánam a fáklyával.
A mint az óriások lépcsőjén fölfelé haladtak, egy sziklafal állta
utjokat, annak az alja kapubolt nyilást engedett, a melyen keresztül
a folyam eltünt a föld alá.
Azonban Solom fölfedezte, hogy a nagy lépcsőzet nem végződik
zsák-utczában, egy szikla-gulát megkerülve, előttük tátong egy
folyosó nyilása, mely tovább vezet.
Hanem ebbe a folyosóba már nem lehet fennállva előre hatolni.
Eleinte csak meggörnyedve mehettek előre; utóbb már csak
négykéz láb mászva. Itt a fáklyát is el kellett oltani, s sötétben
haladni előre. Egy kötelet hozzá kötöttek a mindkettőjük derekán
levő övhöz, hogy ha valamelyik a sötétben valami mélységbe találna
lecsuszni, a másik felhúzhassa.
A folyosó hosszú volt, csak a mindig jobban felhangzó dübörgés
jelzé, hogy a végéhez közelítenek, a hol ismét tág üreg nyilik.
 Lassankint újra felemelhették a fejüket, a nélkül, hogy a
padmalyba csapták volna, a folyam harsogása újra felhangzott a
mélységből.
Itt Solom újra meggyujtotta a fáklyát.
S most már nagyobb volt a világosság, mint az elhagyott
barlangban. Annak minden fala koromsötét, ezé pedig tündöklő
fehér.
Egy cseppkőbarlang volt az, roppant kupolával, melynek
boltozatáról óriási csapok csüggtek alá, míg alant bástyákat,
tornyokat képezett a ragyogó stalaktit, másutt szörnyetegeket és
kővé vált szenteket mimelve, az élő kő, mely fantáziája képeit
előteremti. Egy csoportban csupa óriási csigák medenczéi voltak,
olyan egyformák, mintha az igazi kagylós állat alkotta volna őket,
azok is a kőtündér keze munkái, azokat is folyvást vájja és tágítja a
felülről leeső meszes vízcsepp.
Alant pedig az óriási alabástrom terem fenekét elfoglalja egy
kerek tó: felülről nézve egészen tejszinű a boltozat kristályos
fényétől s miután e tó lassú körben forgó örvényt képez, közepén
behorpadó köldökkel, annálfogva az egész visszatükrözött képet még
nagyobbá teszi. Ezt a tavat a Bludár képezi, mely rézsut nyomul bele
alulról fölfelé, fentebbi nyomástól erőszakolva. Ezen a tavon hát se
uszva, se tutajjal keresztül hatolni nem lehet, mert a mi ennek a
sodrába belekerült, az onnan partra nem szabadulhat, a víztölcsér
alásodorja ismeretlen mélységbe.
Hanem azért van rajta keresztül út. Egy hatalmas márvány
ívboltozat hidalja át az egész termet: valóságos ördög hidja.
Hogy az ős barlanglakóknak ez lehetett az átjárójuk a tó egyik
partjáról a másikra, azt bizonyítják a hid felszinébe vágott haránt
csatornák. Arra valók ezek, hogy a boltozatról lecsepegő mészvíz
lefolyjon rajtuk, ott ne tömörüljön stalaktit csövekké, melyeken
mezitláb járni nem volna üdvösséges.
 Ez volt a második jel, mely emberkéz munkájára mutatott.
Solom megfogta Darinka kezét, hogy le ne szédüljön a keskeny
ösvényről, úgy vezette át a tulsó partjára a tónak; a hidról ismét
durván ábdált lépcsők szabálytalan fokokban vezettek alá egész a
vízig.
A lég itt is fagyos volt, a tó szélén vékony jégkristályokat lehetett
találni.
– Innen nekünk tovább kell hatolnunk, mert különben itt
megfagyunk, mondá Solom.
De merre?
A tó partján kivehető volt a hajdani ösvény, mely a sziklába volt
vágva. Csakhogy az évezredek alatt, a mik azóta elmultak, hogy az
ősemberek itt keresték a világ urai számára való menedéket, a
körben forgó örvény folyvást mélyebbre ásta tölcséres medrét,
melyen át valahol másutt utat tör magának, s az örökké dolgozó
cseppkő ragyogó alabástrom kárpitokkal takarta be a valahai
barlangnyilásokat.
A tündérvilág kapuja be volt zárva a vakmerő betolakodók előtt.
– Keressük az utat! Itt kell annak lenni, mondá Solom, végig
kopogtatva fejszéje fokával a cseppkő bálványokat. Egy helyen
döngő hang felelt a kopogtatására.
– Itt van!
Az ám! De singnyi vastagságú kőfal nőtt már az elé, s azt át
kellene törni.
Solom megkisérté azt a fejszéje fokával. A súlyos csapásokra
olyan szépen zengett a megütött cseppkő oszlop, mint az orgona, de
azt mondta vissza, hogy «nem szabad».
– Csak a feszítő vasam jönne már utánam! sohajta fel Solom a
hasztalan fáradság után. Mondtam a fiuknak, hogy azt küldjék
legelőször is utánunk, a nélkül nem érünk semmit.
Darinka minden didergése daczára elnevette magát.
– Hát te azt hiszed, hogy a faltörő vas tud uszni a vízben?
– Ha én akarom, hát az is tud. Csak várjunk, míg felbukkanik a
vízből.
Azzal leültek a tó partjára, s elnézték, hogy eviczkél a halak
serege a tiszta zöld hullámban. Gazdag éléstár lesz ez a menekülő
hadnak. A Bludár, már mikor a mosszori völgyben kiömlik a
hegyoldalból, húsz fontos pisztrángokat hoz ki onnan; lazacz, potyka
egész rajjal jár benne ívás idején.
Egyszer aztán valami nagyobb tárgy is bukkan fel a vízből: egy
gerenda. Ezt már a bajtársak küldték utánuk.
A gerenda szépen megtette a körutat a tó kerek partja mentén a
víztől sodorva. Mikor a két kalandor közelébe ért, csáklyával kihúzták
a partra.
Ebből legalább tüzet lehet rakni, ha itt rekednek.
Több gerenda is jött aztán; azokat is mind kifogták, egyet
elszalasztottak, az aztán belekerült az örvénybe s egyenesen lement
a víz alá, a mi különben a fának nem szokása.
– Ott jön! kiálta egyszer Solom, magasra ugorva örömében.
– Mi jön?
Valami párjával tánczoló gömbölyüség. Egy pár felfujt kecskebőr-
tömlő, melynek csak a háta látszik ki a vízből. A míg a tópart mentét
körülkerülik, az alatt egymással keringőt tánczolnak; a fogas
pisztrángok seregestől kisérik s azon iparkodnak, hogy kikezdjék a
bőrt.
– Ott uszik a vasrúd! kiálta Solom. Az a két kecskebőr hozza!
Látod, hogy a vas is tud uszni!
 S azzal elkezdett a cseppkőből letördelt darabokkal hajigálni az
uszó tömlők felé, hogy a pisztrángokat elriaszsza tőle, ki ne
likaszszák, a míg ide ér. Mégis csaknem bele czibálták a forgóba, s
annyira eltérítették az utjából, hogy mire Solomhoz ért, már
csáklyával nem lehetett elérni.
– Mégis az enyim lesz az, monda Solom, s a Darinka baltáját a
kötél végére kötve, utána hajítá az uszó tömlőknek; a balta elfogta a
szökevényt s a kötéllel partra húzták. Ott volt a várvavárt vasrúd, a
mit megtanítottak az uszásra. Egy anyányi angolna úgy beleharapta
magát a tömlő egyik csücskéjébe, hogy vele együtt partra került; azt
szivesen vették, majd jó ebédet ád! Hanem elébb a hozzá való
tűzhelyt kell felkeresni.
– Hát ki vesztené el a hitét? Ha már tüzelő fát és pecsenyét
kaptunk; a tűzhelyt is csak feltaláljuk.
S hozzá fogtak a kemény munkához.
A faltörő kecskeláb a kősipok közé feszült, s taszítva, rángatva
egyet ki tudott törni a többi közül. Azon belül volt egy sima kárpit,
egy pár erélyes döfésre az is keresztül lyukadt, az a lyuk egyszerre
süvölteni kezdett, s a fáklya lángját bekapta, majd eloltá a sebes
légáramlat.
– Tartsad ide a kezed! Innen meleg jön ki, szólt örvendve Solom.
Darinka is érezte az ütött résen kitörő meleget.
Most azután megfeszített erővel folytatták a munkát. Még két
pillért kidöntöttek helyéből az egymáshoz nőtt cseppkőzetből, azután
egy katlanforma lyukat vájtak az elzáró falban, mely utoljára annyira
tágult, hogy egy ember keresztül kuszhatott rajta.
Darinka bujt be legelébb az üregbe. Solom odaadta neki a
fáklyát, hogy haladjon előbbre s hozzon hirt, mit talál?
Rövid vártatva visszatért Darinka azzal az örömhirrel, hogy egy
tágas barlang van ide át, a miben meleg van.
 Most azután Solom nekiállt a katlantágításnak, hogy az ő széles
vállai is keresztül férkőzhettek rajta, s előbb beadogatva Darinkának
minden magukkal hozott eszközt s a két kecskebőr-tömlőt vízzel
megtöltve, maga is átbujt a felnyitott üregbe.
Azt a csepkőbarlanggal egy alacsony sikátor kötötte össze, de az
olyan tágas volt, hogy két ember egymás mellett járhatott benne. A
sikátor egyre magasodott és tágult, a mint a nagy üreg felé
közeledett, a kitorkollásánál azonban el volt szükítve egymásra rakott
ormótlan szikladarabokkal, a mik mesterségesen voltak egymásba
illesztve, valódi cyclopi építés, csak a közepén a falnak volt egy
kapuforma hézag hagyva. S az előtt feküdt tulnan egy nagy nehéz
kőlap, ez lehetett az ajtó.
A barlang, melybe átkerültek, még sötétebbnek látszott, mint a
bejárati üreg volt. A falai koromfeketék, s ezért nem lehetett a gyér
fáklyavilágnál a terjedelmét kivenni. Solom széthasogatta az utána
küldött gerendák egyikét s tüzet rakott belőle.
Melegedni is jól esett mind a kettőjüknek, ámbár ez a barlang
nem volt olyan hideg, mint a többi; de a lobogó lángnál most már az
egész barlang belsejét is szemügyre lehetett venni.
Egy óriási tojásdad amphitheatrumot képezett az, a mihez
annyival nagyobb volt a hasonlatossága, hogy három karzat futott
félkörben az egyik oldalán; mindegyik több, mint
embermagasságnyira egymás fölött. Azokra feljutni tornázó
ügyesség kellett.
– Te maradj a tűznél, mondá Solom Darinkának, húzd fanyársra a
pisztrángunkat, a míg én körülnézek.
Azzal vállára vetve a vasrúdját, elindult a kémszemlére.
Az üreg valóban olyan nagy volt, hogy egy népcsalád ellakhatott
benne, a boltozata oly magas, hogy még a tüzlobogványa sem
mutatta meg a padmalyát; a padozata emberi munkával látszott
egyenletessé téve lenni.
 Ezt a padlatot azonban egész vastag rétegben fedte a tengeri
csiga, különösen azok a tekeredett nautilus fajok, a mik a fejlábuak
(cephalopoda) hüvelyei.
Az áttört bejárattal szemben ismét egy olyan nagy kőtáblára
bukkant Solom, mint a milyen az ide vezető folyosó előtt feldöntve
feküdt, ez azonban még fennállt, s egy másik sziklakaput látszott
eltakarni. Solom megpróbálta a vasrudjával mozdítani rajta, de nem
boldogult vele. Ennek az elemelésére több embererő kell.
Ebben a barlangban tehát valaha a tenger lakott. – De hát akkor
az emberek mikor lakhattak benne? Az a cyclopi fal pedig emberi
munka. De még eddig semmi más nyomát nem találta emberi
kéznek.
Egy élő állat sem volt a barlangban. Akár hogy lobogott a tűz,
egy denevér sem repkedett fölötte. Pedig Solom ezt szemelte ki nap
és éjszaka bejelentőnek. Nem mennek ezek olyan mélyen a földalatti
üregekbe. A teljes tökéletes sötétségben a denevér sem lát. Ide
pedig az elzáró cseppkő kárpiton keresztül nem is jöhettek volna.
Azonban jól gondoskodott arról a természet; megérzi az emberi
idegzet egész összesége, mikor van az álom ideje, mikor az
ébredésé. (A míg a nagyvárosok idegrontó életmódja ki nem forgatja
az Istenadta rendjéből; átélve az éjszakát, s átaludva a nappalt.)
Különben a vakok hogy ébrednek fel, a kikre nézve nincs «szép piros
hajnal?»
Mikor az éjszaka közelít, az embert a föld felé huzza a feje.
Tudják azt a földalatti börtönök lakói s az éptestü ember szeme
felnyilik napfelköltekor, ha csupa sötétséget lát is maga körül.
Miután hasztalan probálgatta meg Solom, újból visszatérve a
kőajtóhoz, azt feszítő rudjával félredönteni, lábát neki feszítve, neki
agyarkodva, földre dobta a vasrudat s odament a Darinkához,
lekuporodott a tűz mellé.
– Elfáradtam és éhes vagyok.
 – Halunk volna, de sónk nincsen.
– Láttam én valamit. Amottan egy sziklagödörben valami fehéret.
Hátha só lesz?
– Oh te golyhó! Nem terem ebben az országban só. Úgy hozzák
azt ide hajóval az óperencziáról.
– Épen ilyen a tengeri só, a mi a parti gödrökben hátramaradt,
mikor a víz elpárolog róla.
– Ugyan hogy jött volna ide a tenger vize?
– Odamegyek, megkóstolom.
– Nem! Nem te! Hátha méreg. Majd én kóstolom meg.
Azzal felugrott Darinka a tűz mellől s nem hagyta magát utólérni;
hamarabb ott volt a gödörnél, a melynek a fenekén látszott valami
szürkés fehér por, felpattogzott kristályrétegekkel vegyest. Nem
engedte Solomot hozzá nyulni, maga dugta bele az ujját, s aztán
halálos kiváncsisággal érteté a nyelve hegyéhez. Hátha gyilkos
méreg? Tele van ilyennel a sziklák mélysége. De ő már nem fél a
mirenytől. Az a völgy, a miben ő növekedett, folyvást a mireny
füstjével van tele, a kik azt beszivják, hozzá szoknak. Némely
bányász megszokott mirenyevő, apró szemerkén kezdi, s mindig
többet megbir belőle, egészséges szint kap tőle: ha abba hagyja,
elpusztúl, összeesik.
– Ez só! kiáltá Darinka.
Hogy megörültek a felfedezett kincsnek!
Oh te örök gyógyszere a világnak! A mi nélkül nincs szerelem,
nincs bátorság, se teremtő erő, se költői láng!
Most tehát a lakomához minden megvolt. El is fogyasztották. A
maradékot a tűzbe dobták, pogány szokás szerint.
 A szemeiknek nem kellett se denevérszárny legyezése, se
homokóra figyelmeztetése, lezáródtak azok maguktól is. Solom
végignyúlt a földön, fél karját a feje alá téve. Darinka meg a Solom
mellére tette a fejét, meg sem mozdultak reggelig.
Odafenn az ezerlábnyi magasban a rigók fütyülése verte már fel
az erdők csendjét, mikor Solom felébredt. Darinka még aludt. Solom
szép csendesen felemelte az alvó fejét, s hogy az észre ne vegye a
változást, alácsusztatta azt a lapos követ, mely a tűz előtt a nyárs
végét tartotta, az még jó meleg volt. Darinka alhatott tovább. A
tűzrakás hamvában még pislogott a parázs, annál újra meg lehetett
rakni és gyujtani a máglyát. Solom hozzá fogott a barlang
felkutatásához.
Az a hármas szikla-lonka (gallerie) várt reá, hogy beszéljenek
egymással.
A mint a legelsőre felmászott, már akadt beszélő társa elég. Egy
halom állatcsont. Többnyire őshyenák maradványai, a mostani
Dabózák dédapjaié. A mint felturkálta a halmot, kovaszilánkokból
hasított nyilakat talált közöttük; sőt egy hyena-koponyának a
szemüregébe mélyen bele volt ékelve a tűzkőnyil hegye.
Ahogy tovább kutatott, lelt egy gömbölyű követ, a mit valaha
gabonadaráló malomnak használhattak, azután több gömbölyű,
középen átlyukasztott köveket, a mik arra vallanak, hogy hálók sulyai
lehettek. És utoljára rábukkant a legnevezetesebbre, egy üst alakún
kivájt medenczére, valami hajszállyukacsos kőből, hegyes fenékkel; a
mi két sziklahasáb közé volt felállítva, úgy, hogy a hegyes vége
szabadon maradjon. (Az ősemberek csak nem voltak tán olyan
inyenczek, hogy szűrt vizet igyanak?) Még talányosabbá tette ezt az
edényfélét a vastag szélébe fúrt gyüszünyi lyukak sora, mely
körülfutott azon; s egyikébe a lyukaknak egy félig fehér, félig fekete
kavics volt helyezve.
Ez már nem csak emberi kéz alkotása volt; de egy nagy talány,
feladva a késő ezredéveknek.
 Solom megszámlálta a karimába fúrt lyukakat, huszonnyolcz volt
a szám. Mit jelent az a huszonnyolcz?
Egyik holdtöltétől a másikig.
Valami ötlött az eszébe.
A vacsorához, mikor jóllakának, vizet hoztak a szomszéd barlang
tavából a két kecskebőr-tömlőben. Az egyik tömlő még tele volt
vízzel. Leszállt érte, s a vizet beletöltötte a csúcsos medenczébe, a
míg az a rovátkot elérte. A porózus kő rögtön elkezdett a csúcsos
fenekén cseppeket keresztül bocsátani, a mik számlálva hullottak alá.
Solom felkapaszkodott a második szirtlonkára. Az is végtül-végig
terítve volt olyan állatok csontjaival, a minők mai nap már nem
léteznek; köztük legnagyobbak a barlangi medve koponyái, hatalmas
agyaraival. Az állatkoponyák nehéz kövekkel vegyest hevertek
szerte-szét; a legtöbb erős zuzást viselt magán, a lábszárcsontok
ketté voltak törve. Egy medvekoponyának a fogai közé oda volt
szorulva a beletörött obsidián lándzsavég, a mint azt ketté harapta.
De még emberi maradvány nem vegyült a csonthalom közé.
A harmadik lonka pedig olyan magas volt, hogy oda pusztán
kézzel lábbal fel nem lehetett kapaszkodni. Solomnak elébb póczkot
kellett összehordani az ott heverő kövekből, hogy elérhesse a szikla
párkányát s aztán kezeivel és térdeivel felkapaszkodhassék rajta.
Mikor e harmadik karzatra is felkapott, a bámulat, a megrettenés
elzsibbasztá a tagjait.
A lobogó tűz világánál egy messze bemélyedő roppant
sziklakatlan tárult föl előtte, mely több száz embert képes volt
befogadni.
S ebben az óriások alkovenjében egy egész halom volt emelve
csontokból, olyan magas, hogy emberalak a tetejét el nem érte.
És ez a csonthalom már keverve volt emberi maradványokkal.
 Mintha valami óriási irtóharcz végjelenete folyt volna le e helyen
itt. Szörnyetegek, a mik egymástól vitatják a világ fölötti uralmat,
medvék és beszélő állatok, két lábon járók, adtak egymásnak
találkozót a sziklák sötét mélységében s marakodtak, míg egy élő
maradt közülök, itt összeszorulva egy sziklaüregbe, az elesettek
hulláira álltak az utánuk jövők, akként nőtt a halom mindig
magasabbra; most azután ott feküsznek együtt, egymással
összekeverve. Melyik maradt a győztes? Egyik sem. Kiveszett mind a
két faj. Az ősmedve szintúgy, mint a hosszúfejü ember.
Azok a koponyák, melyek a csonthalom közt vannak, mind
hosszukások (dolichocephalus); a homoktól a fejboltozatig kétszer
olyan nagyok mint onnan az állkapocsig s hegyes kúpban
végződnek.
Ilyen hegyes, hosszú koponyákból egyszerre hetet találtak
Magyarországon a Tisza medrének szabályozásakor. Egész más
emberivadék volt az, mint a mostani; ezek nem mesterségesen,
gyerek állapotban hegyesre lapított fejek, hanem valóságos emeletes
homloku koponyák, a minők természetjátékul sem jönnek többé a
világra.
S a halomra roskadt csonthalmaz között ott lehetett látni a
hatalmas kőfejszéket, a szarvasagancsból élesített dárdahegyeket, az
obsidián késeket, a mikkel a hosszúfejü ember fát vágott s magát a
karmokkal és agyarakkal ellátott fenevadak ellen védelmezte.
Némelyik kőfejsze ott hevert a medvekoponya mellett, melyet
összezúztak vele.
Solom megdermedve állott meg a lelet előtt.
Kevély, hetvenkedő, elbizott legény volt, de a mikor ez óriás
csontokat, e rengeteg koponyákat halomban látta maga előtt,
meghült benne a vér. Ha ezek ismét elevenek lennének. Ha most
neki is fel kellene állni annak a csonthalomnak a tetejére s folytatni a
harczot a minden oldalról rárohanó szörnyetegek ellen. Minő ordítás
lehetett az, a mikor azt a csonthalmot építették, minő csattogása a
sulyos kőfejszéknek, minő jajkiáltás, emberi, állati üvöltés
egybekeveredve.
Zugott a két füle, e pokoli harsogás kavargott az agyában.
Egyszer aztán megszólalt valami hang, attól is megijedt. –
Elfeledte, hogy nincs egyedül. – A Darinka énekelt odalenn. –
Felébredt, s eszébe jutott az a dal, a mit reggelenkint szokott
énekelni, mint a madár az erdőben.
Madárdal a föld alatt! Pacsirtaének a csontok vermében.
Ez a hang visszaidézte Solom lelkét az élő világba.
– Darinka! kiálta a sziklakarzat magasáról alá.
– Hát te hol jársz? kérdezé Darinka.
– A más világban. Jer ide hozzám.
Hanem Darinka kisebb volt, mint ő, nem érte fel a kezeivel az
első párkányt sem.
Solom aztán leoldá a dereka körül tekert kötelet s lehajitá neki.
Annálfogva aztán felhuzta magához, egyik karzatról a másikra.
Megmutogatta neki a szörnyű leletet.
Darinka még jobban megijedt, mint Solom az első pillanatban.
– Jaj! ha ezek a szörnyek még most is élnek itt a föld alatt s mi
rájuk bukkanunk. Ezek minket megesznek.
Solom megnyugtatá a remegőt.
– Ne félj tőlük. Nem maradhatott meg ezeknek az ivadéka sem.
El kellett pusztulniok minden ijasfiastól. Látod ezeket a különös
csigákat itt a csonthalom körül. Ezek csak a tengerben laknak. Itt
valaha a tenger járt, az minden élő állatot kiölt innen, ha még olyan
óriás volt is. Mi csak a csontjaikkal fogunk még találkozni idelenn.
 «Disputa.»
Kritikus. De már ennek a paleontologiai magyarázatát csakugyan
szeretném megszerezni, ha drágán is. A dolichocephalus emberfajt
nem akarom kétségbe vonni. Láttam magam is egy példányát doktor
Lenhosséknél, a könyvét is olvastam a tudós doktornak, a mit erről
megirt, a tizennégy érdemrendet is láttam, a mit ugyanannyi
potentáttól kapott a homo dolichocephalus craneologiájáért; hanem
azt nem értem, hogy mi módon került ez az ősember az ősmedve és
az őshyena társaságába, hogy a csontjaik egy rakáson vannak?
Melyik hitta oda a másikat? De végkép nem értem aztán, hogy egy
olyan barlangban, a hol a homo és az ursus lakott, mit kerestek a
tengeri csigák? hogy kerültek ezek oda?
Szerző. Ha türelemmel tetszett volna lenni, ugyanezzel a
kétséggel akasztá meg Darinka Solomot. Ő is épen azt kérdezte a
királyfitól, hogy ugyan hát mi módon kerültek így egy rakásra a
tengeri és szárazföldi állatok? A mire Solom azt felete, hogy «Kis
galambom! Én te neked erre most megfelelni nem tudok, mert
inkább hagyom a fejemet kivülről betörni, mint hogy belülről törjem
magam. Hanem én azt szoktam, hogy mikor így nem tudok valamit
kitalálni nyitott szemmel, hagyom akkorra, a mikor a szemem be lesz
hunyva, s álmomban kitalálom szépen. Várd el a holnapot, akkor
megmondom, hogy hogyan álmodtam meg?»
– Így felelt Solom a Darinka faggató kérdésére. S miután az
özönvíz előtt történt eseményekről még eddigelé egykorú irott
adataink nincsenek, ennélfogva mi sem tehetünk egyebet, mint hogy
várjuk meg, mint fogja e rejtélyes katastrophát megálmodni a
waráng királyfi.
 A SOLOM ÁLMA.
A napot (fekete, földalatti napot) betöltötte a nehéz munka. Rést
törni az átjáró üreg szájára fektetett nagy sziklaajtón, miután annak
a ledöntése nem sikerült.
Időközben a testi táplálékra is kellett gondolni. Solom
visszakúszott az elhagyott cseppkőbarlangba. Ezúttal igen érdekes
társaságot talált ott egy rakáson. Egy csoport teknőczöt. Azok a
Bludár tömpölyeinek állandó lakói, s szeretik a sötétséget. Egy párt
lefülelt közülök, a többi elszaladt. Amazokat leadogatta Darinkának,
a ki nagyon megörült a drága pecsenyének, odahaza ezt a finom
inyenczséget csak az uraság számára volt szabad halászni. A
teknősbéka bőjtös eledel: hús, a ki úszik: tehát hal.
Ime két napra el voltak ismét látva. A föld alatt is van éléskamra.
Folytatták a munkát fáklyafénynél. A sziklatörésnél jó szolgálatot
tettek az őskori kőfejszék, egyet éknek, másikat sulyoknak lehetett
használni. Mikor mind a ketten el voltak fáradva, az azt jelentette,
hogy éjszaka van. Odafenn az első lonkán a szűrőkő medenczéjéből
aláhulló víz egyre pergette a lefolyó perczeket. Megint úgy aludtak, a
hogy a mult éjjel; egymás mellére nyugtatva a fejüket. Hanem
ezúttal nem volt a Solomnak olyan csendes álma, mint a megelőző
éjjel, egyre öklelt és rugdalózott, s olyanokat ütött a Darinka hátára,
hogy csakúgy nyekkent bele, a mit ez igen jó néven vett; hisz férj és
feleség voltak – törvény szerint s az asszonyt ütlegelni ennél a
nemzetnél a házas élet gyönyörűségei közé tartozik. Már az is nagy
kegyelem, ha a férj megengedi, hogy a hitves a lábánál
összekuporodva alugyék.
Mikor Solom ismét megérezte a reggelt, első dolga volt
felszaladni az első lonkára s megtekinteni a szűrőkövet. Az akkor
hullatta az utolsó cseppjeit a bele töltött víznek a két koloncz közé.
Most aztán kitalálta Solom, hogy mire való ez a kivájt kő? Ez volt
a barlanglakó ősembernek az időszámlálója. Mert annak is szüksége
volt arra, hogy a napok betöltét megfigyelje. Ez a szűrőkő az őse a
mi chronometereinknek.
Solom elébb megtöltötte a medenczét ismét szinültig vízzel, s a
tarka kavicsot egy lyukkal előbbre helyezte, csak azután költé fel
alvó társát, gyöngéd tenyércsapásokkal kőkemény tagjaira.
Darinka, a mint az ökleivel kitörülte az álmot a szemeiből s a
pattogó tűz világánál meggyőződött róla, hogy ismét a földalatti
Isten világában van, rögtön azt kérdezé Solomtól, gyermeki
kiváncsisággal, «no hát megálmodtad-e a hosszúfejüek meséjét».
– Meg, szegényt! felelt Solom. Kuporodj ide mellém, mindjárt
elmesélem.
– Jaj! csak borzasztó ne legyen.
Solom elkezdé az álom meséjét.
«Hol volt, hol nem volt; mikor még egészen más világ volt, a
«Zágon» Isten azon gondolkozott, hogy kit tegyen ennek a világnak
az urává? Először megpróbálta a «nagy» medvével, az hatalmas
termetű állat, két talpán jár, fára is tud mászni; derekasan ordít; de
nincs semmi ész a fejében. Azután megteremtette a «nagy» majmot
az «obesiánát», ennek már esze is van, négy keze is van; de ez meg
nem tud beszélni, ez nem parancsolhat a többi állatoknak. A Zágon
Isten pedig olyan állatot akart teremteni, a melyik ő vele beszélni
tud, és ő neki áldozik. De hogyan teremtse ezt meg? A sárkányt
megteremti a posvány, a táltost a forgó szél, a vizi hüvelvényt a
tenger, a lidérczet a hulló tűz; de ki teremti meg a beszélő embert? A
Zágon Isten tehát készített agyagból egy alakot, kezekkel, lábakkal,
jól megnyujtott fejjel, s azután segítségül hivta az üstökös csillagot.
Ez az Isten lelke. Mikor ez olyan közel jön a földhöz, hogy
beleütődik, akkor ez a tüzes lélek egy új teremtésnek ád életet, a
Í
milyen még eddig nem lakta a világot. Így teremtette az embert, a
hosszufejüt.
– Ezt te mind most álmodtad?
– Nem. Ezt az anyámtól hallottam. A régi papjaink beszélték
eképen az ember teremtését. – Ez a faj aztán elszaporodott, sok
családot alkotott, de csak akkor vette észre a Zágon Isten, hogy
elfelejtett neki olyan körmöket és agyarakat adni, a milyeneket a
medvének adott. E miatt nem hogy az új ember lett volna ura a
világnak, de ő lett az egész világ üldözöttje, egy állat sem félt tőle;
bölény felöklelte, medve megtépte, vadkan megkergette; kénytelen
volt az öklei számára fegyvert keresni: a kőből készített fejszét,
buzogányt, azután a barlangokban keresett buvóhelyet, menedéket
a porontyainak. Ekkor támadt egy hatalmas, nagy király a
nemzetségéből, a kinek a neve volt Kaján. Ez föltalálta a nyilazás
mesterségét. Hogyan lehet nagy távolból az ellenséget elejteni?
gyorslábú vadat futtában megsebesíteni, erősebb állatot
gyöngébbnek legyőzni. Ez a nyil, ez a kézíj megtette őt a világ
urának. A Kaján nemzetsége diadalmaskodott sűrű harczaiban a
medvék és dabózák rusnya fajzatai fölött, s lehuzta azoknak a bőrét,
és a saját testét takarta be vele. Ebbeli nagy büszkeségében
elhatározta, hogy királya, a nagy Kaján örök emlékére egy
halhatatlan művet fog alkotni, a miről azt, míg a világ világ
leszörökké megemlegessék: egy óriási barlangot, a mely egyik hegy
lábától a másikig tör keresztül. Úgy törték, rakták, tágították,
rovátkolták a Bludár mentében, a sziklák kebelében ezt a rengeteg
nagy barlangot egy emberöltő időn keresztül. – Azonban ez alatt a
hosszúfejüek a hatalmukat, a melylyel őket a Zágon Isten felruházta,
gonoszul használták. A nyilaikat nem csak a fenevadak ellen
fordították; hanem a saját embertársaik ellen is. – Megölték a
maguknál gyöngébbet. És miért ölték meg? Azért, hogy megegyék.
Az erősebb ember megölte a gyöngébbet, azért, mert jó izű volt a
husa.
– De ezt csak álmodtad már? kérdé összeborzadva Darinka.
 – Nem bizony. Ez mind igaz; mert az anyám mondta. A
hosszúfejűek emberevők voltak. «Ejnye!» kiálta fel, ezt látva a
Zágon Isten, «ezt ugyan megbántam, hogy megteremtettem! Nem
kellett volna neki ilyen hosszú fejet csinálni, abban lakik a nagy
gonoszság!» S azzal fogta magát, rázudította a tengert a földre. S az
özönvízzel elseperte az egész ivadékot. Eddig az igaz történet. Ezt
elhiheted. Ezt minden ember tudja, a ki csak valaha pappal beszélt.
Most következik az én álomlátásom, a mi az éjjel a szememre szállt.
Úgy jött, mintha én volnék a Kaján királynak a legkisebbik fia,
tizenegy bátyámnak legifjabbik öcscse. Épen nagy diadalútról
kerültünk haza a királyi palota barlangtermébe s tartottunk nagy
áldomást a velünk hurczolt foglyok véréből és konczaiból.
– Huh te, hogy tudsz ilyen csunyát álmodni?
– Azt én. Emlékezem rá, hogy én is egy ilyen szép leánynak a
fehér…
– Jaj! ne mondd tovább! félek tőle!
– Hiszen most már én nekem is a hátam borsódzik bele, ha
visszagondolok rá; de mikor odaát voltam a hosszúfejű világban,
csak olyan örömet éreztem én azon, mint mikor az ember egy szép
fehér hattyut lelő röptében. Az is de szép állat! Hanem azért jó a
husa! Aztán ellenség volt. Selypített. Egy egész nemzetség volt, mely
az «r» betüt nem mondta ki, hanem «ly»-et hangoztatott helyette.
«Ezért» megérdemelte bizonynyal a kiirtást. Leöltük az utolsó
gödölyééig. Aztán megettük őket. Ez nekünk gyönyörűség volt, nekik
pedig dicsőség, így a vérük megmaradt embervérnek, a husuk
emberhussá vált; nem lett belőle féregabrak. Én voltam a legszebb
királyfi, nekem jutott a legszebb csemege.
– S ez azt csemegének mondja.
– De most is számban az ize.
– Ne mondj már több ilyen bolondot! Mi lett azután?
 – Hát azután a nagy tüzet égni hagytuk, a nehéz kőtévőt a
barlang két nyilása elé támasztottuk s akkor elfeküdtünk a tűz körül
a leterített medvebőrökre, az asszonyok a lombból vetett ágyakra és
elaludtunk. Nekem úgy tetszett, mintha az egész barlang ingana,
rengene alattam, ez is jól esett, azt hittem, ringatnak. Hát egyszer
csak nagy földrengető csattanás riasztja fel az egész alvó népet. Az
egyik kő-tevő, (az a melyik most is a földön fekszik) magától bedült,
s arra mi valamennyien úgy éreztük, mintha a barlang padlata
egyszer erre, másszor arra hajlana lefelé úgy, hogy a tűz körül
fekvők majd az egyik, majd a mási oldalról gurulnak a parázs közé.
Aztán meg egy nagy darab kőszikla zuhan alá a magas padmalyról a
máglya közepébe s azzal szétrugja a tüzet, szerte szórva
mindnyájunkra a parázshalmot. Erre mindannyian felugráltunk s
menekültünk az első lonkára. A barlangban szerteszét repült üszkök
egy pillanat alatt meggujtották a sok száraz almot, a medvebőröket,
úgy hogy lángba borult minden. Ha az bele talál kapni a felhalmozott
száraz fába, a mi hasábokban feküdt toronymagasan a barlang
mélyében, mind odaégünk. Éreztem, hogy süti a testemet a láng, a
hajam pörkölődött.
– Jaj! fuss hát onnan a tűz közül!
– Hiszen csak álmodtam, te golyhó! Csak az apám, a nagy király
nem vesztette el az eszét. Hatalmasan ordítá el magát!
«Arrarerrerrirrirorrorurrur!»
– Hajh te! Mit tesz az?
– Ez azt teszi, hogy szaladjon minden ember a tüzet oltani,
kobakkal, kecskebőrtömlővel hordjanak vizet a külső tóból.
– Okos ember volt az a te álomapád. Vajjon hogy hivtak téged
akkor?
– Volt is akkor nekünk nevünk. Mindenkit annak hivtak, a milyen
volt, «pirók», – «pufók», – «orros», – «agyaras», – «pisze», –
«suta», – «balog», – «kesely», az asszonyokat «szemők», –
«emős», – «üsző», – «boglyos». Neve csak az egy királynak volt
«Kaján». Meglehet, hogy azt is a jó tulajdonságaiért kapta.
– No hát eloltottátok-e a nagy tüzet?
– De nagyobb bajunk lett annál. A tóhoz küldött embereink nagy
hamar ijedten rohantak vissza, kiabálva:
«harraherrehirrihorrohurru!»
– Hát az mit tesz?
– Azt, hogy nyakunkon a medvék, meg a dabózák! Hirtelen
helyre akarták állítani a feldült sziklafedőt a barlangnyilás elé! de
már nem vala idejük hozzá, mert a sötét folyosóból nyakrafőre tódult
elő egymás hátán keresztül kapaszkodva, a sok bozontos fenevad,
iszonytató ordítással, a mi még most is a fülembe cseng.
– De hát hogy jöhettek azok ide? Hisz azoknak nincs tutajuk,
hogy a Bludáron leereszkedjenek.
– Hát hiszen épen ez volt a Zágon Isten boszuálló csodája. A
tenger hajtotta őket ide. A tenger kicsapott a partokon felül, a
legmagasabb hegyek tetejéig, s visszafelé hajtotta a Bludár folyót
ugyanazon a barlangfolyosón át, a mit az magának a hegy alatt
ásott, egész odáig, a hol a tengerbe ömlik, s erre valamennyi
barlangi medve, sokatevő, halottásó vadállat, a kiket a visszatóduló
víz odujából kizavart, uszott az áradó vízzel együtt, a merre az
nyomta fölfelé, az egymásra következő barlangokon keresztül, míg
utoljára a szomszédunkban levő cseppkőbarlangig eljutott. Itt
világosságot látott maga előtt, mely az égő barlangból terjengett,
medvefővel azt gondolta, hogy az ott «napvilág» s mind odarohant,
nagy dühvel s elzárta előlünk a menekülést.
– Jaj ti szegények! Mi lesz belőletek?
– Mi felfutottunk az első lonkára s hirtelen kézbekaptuk a
tegzeinket, lándzsáinkat s azzal elkezdődött a végső irtóharcz a két
fenevad, az ember és a medve között. Alant a lánggal égő
barlangban a szőrös vadak sem maradhattak, el kellett nekik
foglalniok a felső lonkákat, a meztelen vadaktól. Ebből támadt az
ádáz haláltusa, a melynek nem lehetett addig vége, a míg
valamennyi ki nem adja a páráját. Eleinte könnyű volt a védelmünk,
a dabózákat kivégezni elég volt a nyil is, s a felkapaszkodó
medvének a fejét bezuzta a kőfejszénk, mielőtt a körmét, fogát a
husunkba vághatta volna. Azonban a barlang torka egyre okádta az
utóbb tóduló szörnyetegeket, s azok nem sokára az elesett társaik
testhalmazára hágva elérhették az első lonka szélét, úgy hogy
nekünk fel kellett menekülnünk a második lonkára. Ott ujra kezdtük
a védelmi harczot; de már a nyilaink elfogytak, a lándzsáink
kőhegyei beletörtek a medvék agyaraiba, közelről kellett velük
harczolnunk, buzogánynyal, kőfejszével, szijon csóvált szegletes
kövekkel. Ez alatt meggyulladt maga a barlang hátuljában felrakott
magas farakás, s nem sokára tetőtől talpig lobogott, recsegett, mint
egy égő torony, magasan bevilágítva a barlang sziklaboltozatának
meredező csompóit. A sütögető tűztől még dühösebbekké lettek a
mi bősz ellenfeleink, a bundájukat perzselte a rájuk hulló zsarátnok.
Nekik is fel kellett jutniok a védelmet kináló sziklagádorba, ha meg
nem akartak sülni. Végre kénytelenek voltunk a harmadik, a
legmagasabb sziklafokra felmenekülni, a hová csak lábtókon
juthattunk. A mint ezeket felvontuk magunk után, a medvék ellen
nagyon erős állásunk lett; ők a sziklapárkányt, még ha egymás
hátára kapaszkodtak sem érhették el, míg mi őket felülről lezudított
kövekkel agyba-főbe verhettük. Az asszonyok hordták a köveket.
– Hát én nem voltam melletted?
– Csak te maradhass! S ne kivánkozzál oda, a hová nem hivtak.
Nem sokára megjelent egy harmadik küzdő fél a csatatéren, a ki
mind a kettőnknek ellensége, s mind a kettőnknél erősebb.
– Vajjon ki lehet az?
– A tenger. Az alulról felnyomuló özönvíz, mely a barlangi
állatokat idáig kergette, még magasabbra áradt; betöltötte a
cseppköves üreget s onnan aztán a folyosón keresztül kezdett
beömleni a barlangba. Az első dolga az volt, hogy a barlang aljában
égő tüzet egyszerre kioltotta. Csak a magas farakás égett még. De
mi még akkor sem vettük észre, hogy a tenger jön ellenünk; mert a
víz szine úgy el volt lepve állatok hulláival, hogy mi csak azt láttuk,
miként emelkedik a barlang feneke, az egymáson heverő vadakkal,
tengeri csigákkal, hinárral terítve folyvást magasabbra? Elébb az első
lonkát takarja el, majd fölemelkedik a másodiknak a párkányáig.
Ekkor már rémülve vettük észre, hogy a bejáróinknak a kapujai
egészen elsülyedtek valahová. Egyszer aztán erővel tört keresztül a
zuhatag a folyosó nyilásán, harsogva s arra elkezdett az egész
hullatömeg sebesen forogni az örvény sodrától, a hogy annak a
másik tónak a vizét látjuk orsózni.
– No ugyan nem szerettem volna ott lenni!
– Én sem mennék még egyszer oda. A vízár egyre emelkedett, s
a mint a második lonkát is meghaladta, az ott tomboló medvéket is
felvette a hátára, azok a vízzel együtt emelkedtek fel egészen mi
hozzánk, a míg a párkányunkat elérték. Ekkor aztán elkezdődött a
végső haláltusa közöttünk. Ember és fenevad összeszorulva abba a
legfelső üregbe, a hol azt a csonthalmot találtuk. Ember és vadállat
ordított, üvöltött, egyik sem különben, mint a másik, a kőfejszék
csattogtak a kemény koponyákon, az asszonynép sikoltott, a
haldoklók hörögtek, a tűztorony recsegett, a tenger csapkodta a
sziklákat, s a sziklák rázkódtak. Fogyott az élet. Egyre magasabbra
nőtt a hullahalom; egyre feljebb hágott a vízár, már csak az a halom
állott ki belőle, megvetve a hosszúfejűek és a medvék testeiből.
Annak a tetején harczolt még egymással a két fajzat maradványa.
Ott láttam magam körül eldülni a tizenegy bátyámat, kőkéseiket a
megölt ellenség szivébe merítve, ki őket is megölte. Ott roskadt
össze előttem a Kaján király maga, iszonyún szétmarczangolt testtel,
de még egyszer fölemelkedett fektéből, hogy a kőfejszével még
egyet üssön a leterített ellenfél fejére. Azután egyedül maradtam.
Minden halott volt már körülöttem. A tenger a lábamat locsolta, a
mint nemzetségem hulladombján álltam. Az égő farakásnak csak a
hegye lobogott még a körben forgó víztükör felett. «Hát én velem
senki sem jön megküzdeni? Hát én mire maradtam itt egyedül?»
Erre a felkiáltásomra egyszerre felbukkan a víz alul egy roppant nagy
medve, nem olyan, mint a többi, ez egészen fehér s a feje
keskenyebb. Ah, ez az én párom, ez van nekem szánva.
Nem kerestem se fejszét, se dárdát, puszta kézzel, kitárt mellel
vártam be, s míg az engem rettentő karjával átölelt, hogy
agyonszorítson, én a torkába dugtam az öklömet s megragadtam a
nyelvét, hogy kitépjem.
– Jaj, hogy nem lehettem én akkor melletted.
– Hiszen ott voltál. Mikor legjavában folyt a nehéz harczom, te
meg belemarkoltál az üstökömbe s addig tépásztál, a míg
felébredtem.
– Igen bizony, mert a mit te ki akartál tépni a tövéből, az nem a
fehér medvének a nyelve, hanem az én kontyom volt.
Erre aztán mind a ketten nevetésre fakadtak, szép fehér
fogsoraikat egymásnak mutogatva.
Erről a fogsorról valami jutott Darinkának az eszébe.
– Te hallod-e? Ha te annak az emberevők királyának a fia vagy,
akkor én félek te tőled, hogy egyszer engem meg találsz enni.
– Bizony, mondok, hagyá rá Solom; magam is úgy érzem néha,
mikor sokáig nézek rád, hogy szeretnélek megenni, meg is tenném,
ha valamit nem fogadtam volna! elkezdeném a szádon. A Darinka
össze is szorította az ajkait azonnal.

Kritikus. És e szerint szerencsésen a nyakába varrtuk a jámbor

Solom királyfinak az egész paleontologiai megfejtést. Azonkívül
gazdagítottuk a világtörténelmet egy præhistoricus katastropha
adataival, a nyelvészetet pedig egy özönvíz előtti idiomával, melyben
egyedüli magánhangzó az «r» betű.
 Szerző. De kérem «h» betü is volt benne. S ki tudja, hova
tökéletesítették volna még a nyelvüket, ha az akadémiájukat
felállíthatják?

– De már most lássunk a dolgunk után, elég volt a

mesemondásból. Hozd a fejszét, én meg a vasrudat.
S hozzá fogtak egyesült erővel a kőlap tovább töréséhez. Délig
rést törtek benne, akkorát, hogy át lehetett rajta bujni. Ki mondta
meg nekik, hogy dél van? bizonyára a gyomruk; nincs olyan
toronyóra, a mely annál pontosabban elverje a déli tizenkettőt.
A mint kipihenték magukat, összeszedték a szerszámaikat, élelmi
szereiket, s átkusztak az újon tört résen.
Hosszú, haránt lefelé hanyatló sikátor nyilt meg előttük, mely
messze elvezetett zeg-zugos futásban, jobbról is balról is
oldalnyilásoktól megszakgatva, melyek a járatlan kutatót könnyen
megtéveszthetik. A hajdan járt utat azonban meg lehetett ismerni
arról, hogy a falai kormosak voltak, az itt járó-kelők fáklyái füstjétől.
Ez jó vezető volt.
A napszámláló követ nem volt szükség magukkal hozniok, mert
hiszen a felvilágban levő társaiktól megtudják, ha megint
összekerülnek, hogy hány nap mult el földalatt járásuk óta, arra az
eszközre majd csak akkor lesz szükségük, ha mindnyájan ide alant
lesznek.
A tekervényes sikátor messze elvezette őket a hegyek belsejébe,
siket, hangfullasztó oduk tömkelegébe, a hol egészen elvesztették a
Bludár földalatti zugásának neszét.
Darinka aggódott, hogy el talál fogyni a szurokfenyő hasábjok, s
akkor hogy találnak vissza? Vékonyabb szilánkokra hasogatták
azonnal a fáklyáikat. Az élelmi szerük is fogytán volt már, csak a
száraz borsó járta.
Egyszer aztán úgy tetszett Solomnak, mintha, a földre fekve,
távoli morajt hallana.
– Közeledünk hozzá. Mindjárt megkapjuk a Bludárt, s ott aztán
lesz fa is, meg teknőcz is, majd sütkérezünk, vendégeskedünk ott.
A moraj egyre hallhatóbb lett, a folyosó, mely eddig szikkadt volt,
elkezdett nyirkossá lenni, a tetejéről lecsüggő cseppkő a fejeiket
fenyegette, egy éles szögletű kitérőnél aztán megcsapta a füleiket
egyszerre a mennydörgő zuhaj, a mit a Bludár támaszt oda alant.
Milyen örömrivallással üdvözölték a keresett jó ismerőst! Futottak
feléje, hogy minél elébb meglássák. S hogy megijedtek tőle, a mikor
meglátták.
Nem egy barlang; egy egész földalatti tájkép tárult fel előttük,
szétnyilt sziklafalak, egymásba illő csompókkal és vápákkal,
bérczszigetek, félredült tornyok, s azok között a zuhogva, harsogva
vágtató szilaj folyam.
Mindjárt a völgy elején volt egy kerek tómedencze, miként az
első barlangban; csakhogy ez nem képezett körülforgó örvényt,
közepén bemélyedő orsója köldökével, hanem inkább magasra
felbugygyanó dombot. Egy hegy, egy gúla – vízből. A mint a felülről
nyomott folyam sziklabörtönéből egyszerre kitör elemi erőszakkal, s
két ölnyi magasra túlemelkedve a medrén, a tó közepéből
szétküldött hullámgyűrűit egymásután paskolja a part szikláihoz,
alámosva azokat egyre mélyebben s azután egy keskeny teknőbe
szorulva, a kilőtt nyíl sebességével vágtat odább, iszonyú zuhajjal
omolva alá fenekét látni nem engedő mélységbe.
– Te, galambom! mondá Darinka, a mint a bámulattól magához
tudott térni, ezen a folyón emberek át nem kelhettek soha.
– Rajta nem, de alatta talán? Szálljunk csak le a mélységbe.
 Az őslakók gondoskodtak lépcsőkről, egymásra hengerített
sziklák: nem lépegetni, de fölkapaszkodni valók, egész addig a
völgyfenékig vezettek alá, a melyet a magasból alárohanó folyam
tajtékká tört habjaival elborít.
És Solomnak jó sejteme volt. A százlábnyi magasból alárohanó
folyam, a kirugó sziklapárkányról ívtöredékben omlott alá, messze
elválva a meredek sziklafaltól. Ámde az egész völgyfenéket alatta
sűrű köd takarta a porrátört víztől.
Ki mer e félelmes ködbe leszállni, hogy az átjárót keresse? Nem
fölötte, hanem alatta a haragos folyamnak; fittyet hányva az ő egész
felséges haragjának!
– Gyujtsunk most két fáklyát, mondá Solom. Te az egyikkel
maradj itt a parton, én a másikkal leszállok a ködbe s keresem
gázlót.
S azzal fogta az egyik fáklyát s neki ment a láthatatlannak.
A fáklya perczegett a ködtől, a mint leszállt bele, de nem aludt el.
Csak annyit látott mellette, a mennyit egy lépéssel átgyőzhet: egy-
egy fekete követ, mely a vízből kiáll; hanem azt megtalálta minden
lépésnyire: rakott ösvény volt itt «Themzetunnel». Egyszer csak azt
vette észre, hogy a köd elhagyja s a tulsó part sziklái merednek fel
előtte. Átjött a vízesés boltozata alatt.
Most aztán inte a fáklyával Darinkának, hogy ő is jöjjön utána.
A Darinka is megtalálta az utat.
– Jaj te! holyannak láttalak! Szörnyüködék Darinka, a mint Solom
felsegíté a sziklapartra. Ha én azt el tudnám úgy mondani! Mikor a
fehér ködben, a víz mögött jártál. Mintha valami tündér volnál;
mintha fényes holdudvar vett volna körül, s annak a közepett
szivárványos volt az arczulatod azután, hogy bementél a vízboltozat
alá, s azt a fáklyáddal bevilágítottad. Talán ilyen lehet a templom, a
miben az Isten lakik.
 – Hát én épen olyannak láttalak téged, mikor te jöttél a vízesés
alatt keresztül.
S aztán, hogy mind a ketten olyan tündér formának látták
egymást, összeölelkeztek.
– De már most siessünk. A fákat kell megtalálnunk, a miket
társaink odafenn a folyón leusztattak. Azoknak valahol fel kellett itt
akadniok, fa nem marad a víz alatt.
A Bludár kanyarulata miatt csak a balparti sziklákon lehetett
tovább hatolni. A folyam csupa zuhatagokban esett alá.
A völgy aljában aztán a tágas barlang egyszerre két részre vált. A
boltozatról egy bástyaszerű oszlop nyult alá a szikla fenekéig, s az a
Bludárt két felé osztotta. A bal ágnak jutott a keskenyebb szakadék,
a jobb ágban maradt a folyam testesebb része. Ezért a baloldali
ösvény kinálkozóbb volt. Azt már meg lehetett győzni könnyű tutajjal
is; annak a mentén lehetett gázolva követni a sziklafolyosót.
– Ez nekünk baj! mondá Solom, mert ha idáig jutunk a
népeinkkel, azok mind kapni fognak rajta, hogy a könnyebb járatú
ösvényen jussanak ki a szabadba. Ez a sekély víz pedig nem oda
vezet, a hova én akarok eljutni; ez a remete barlangjának a völgyébe
visz. A nagyobbik ága a Bludárnak a Branta folyó, az vezet engem a
«tüzes szentek» kolostorához. És én megesküdtem, hogy addig nem
nevezem magamat férfinak, se mástól nem hagyom annak
neveztetni, a míg a kisebbik anyámat börtönéből ki nem szabadítom.
Addig tacskó legyen a nevem! s a férfiu, a kit tusára hivok, az
asszony, a kitől csókot kérek, azt felelje: «eredj kölyök! törüld meg
az orrod!»
Már erre a fogadásra a Darinkának is át kellett látni, hogy a
folyam szélesebb ágának a futását kell nekik megtalálniok. És fát
még mindig nem találtak, hogy a fogytán járó szurokfenyő fáklyáikat
pótolhassák vele.
 Még is csak átgázoltak a sekélyebb ág vizén a szélesebb barlang
torkolatába.
Ott aztán a legelső kanyarulatánál a vízmosta üregnek nagy
örömmel kiáltának fel egyszerre: «itt a gerendák!»
A barlangüreg e helyütt lapos volt, de széles; az egész üreget
azonban úgy eltorlaszolta az egymás hegyére hátára tolt mindenféle
fatömeg, hogy azon keresztül hatolni nem lehetett. A felbugyogó
hullám egyre hányta ki magából az elnyelt czölöpöket, s a vágtató
vízhát hordta őket a többihez. Azok odafent ugyancsak hozzá láttak
a takarításhoz.
Megvolt tehát a fődolog, a tüzelőnek és fáklyának való.
– Az sem lett volna baj, ha a fáklyánk elfogy is, biztatá Solom
Darinkát, az oldalamra tekert kötél földi gyantába van itatva, ez
eltartott volna a visszafelé való útban. Nem indultam vaktában a
veszedelemnek. De most lássunk utána, hogy mi tartja itt fenn ezt a
sok úszó fát? Mert mi nekünk át kell jutnunk a folyam tulsó partjára
megint.
Az pedig ez idő szerint lehetetlenség volt, a gerendatorlasz a
barlang padlásáig elzárta az átjárást; a folyam alatta zúgott el, s ha
egy gerendát elvettek a torlaszból, jött helyette a víztől hajtva kettő.
– Neked innen vissza kell térned a népünkhöz, mondá Solom,
hanem elébb szerezzünk ennivalót az utadra.
Volt abban válogatás: csak meg kellett bolygatni a köveket,
csoportostól jöttek elő azok a hatalmas dalmátiai rákok, a miknek
akkora az ollója, mint egy kis gyerek-kéz. Nagy hamar tüzet raktak
egy szikladöbörben s belehányták a rákokat, azok szép pirosra sülve
jöttek ki a tüzkeresztségből; egy pár napra ismét el volt látva a
herczegi pár istenadta apanagezsal.
– Te most végy magadhoz négy szál fáklyát, annyi eltart a Bludár
szádáig; utasítá Solom a Darinkát; kapaszkodjál át a kötélen, s
mondd meg a népeinknek, hogy jöhetnek utánunk bátran: itt
elférnek valamennyien; de ugyan siessenek ide hozzám; mert az a
sok gerenda, deszka, czölöp, a mit a Bludárba hánytak, itt ennél a
szűk torkolatnál mind egymásra torlik, s ha itt elzárja, akkor úgy
járunk, mint a hosszúfejüek jártak, hogy a Bludár megtölt lassankint
minden üreget, s itt fulladunk benne. Hát csak siess.
A Darinka elbúcsúzott a királyfitól s neki indult magában
megtenni a nehéz földalatti utat visszafelé.
Most aztán Solom egészen magára maradt.
A mint elgondolkozott az állapotján, rájött lassankint, hogy
nemcsak az a veszedelem fog abból származni, ha itt a mosszori
telepekből leúszó fák elzárják a víz lefolyását, hogy a felső barlangok
megtelnek vízzel; hanem még az is, hogy a főágból elszorított
víztömeg egyszerre mind a mellékágba fog tódulni; s akkor az a kis
vidám patak, a mi a cadmæi sziklák völgyében végig csergedez,
egyszerre hegyi zuhataggá alakul át, s az ő prófétáját ott
remetebarlangostól együtt a tengerbe sepri.
Ezt a veszedelmet el kell fordítani.
Hozzáfogott a lehetetlen munkához: széjjelszedni az
összetorlódott gerendahalmazt; szálankint, darabonkint kihurczolni a
partra és rendes határba rakolni.
Sikertelen munka volt. Ha egy gerendát kiszabadított, a hullám
hozott helyette kettőt. Azok odafenn egyre dolgoznak. Azok sokan
vannak, ő meg egyedül. Még sem hagyta abba a munkát.
Arra is gondolt már, hogy felgyujtsa az egész fahalmazt. De akkor
meg nem lesz később a tutajépítéshez való anyag, a minek szintén
eljön a sora.
Mást gondolt ki.
Hadd nőjön felül a torlasz; ha alul, a vízszin alatt lehet a
folyamnak utat szabadítani, akkor az áradás veszélye megszünik,