Finite Element Analysis Third Edition Bhavikatti 2024 Scribd Download

Get ebook downloads in full at ebookname.
com
Finite element analysis Third Edition Bhavikatti
https://ebookname.com/product/finite-element-analysis-third-
edition-bhavikatti/
OR CLICK BUTTON
DOWNLOAD EBOOK
Explore and download more ebook at https://ebookname.com

Instant digital products (PDF, ePub, MOBI) available
Download now and explore formats that suit you...
Introduction to Finite Element Vibration Analysis

Maurice Petyt
https://ebookname.com/product/introduction-to-finite-element-
vibration-analysis-maurice-petyt/
Finite Element Analysis For Design Engineers Paul M.

Kurowski
https://ebookname.com/product/finite-element-analysis-for-design-
engineers-paul-m-kurowski/
Introduction to finite element vibration analysis 2ed.

Edition M Petyt
https://ebookname.com/product/introduction-to-finite-element-
vibration-analysis-2ed-edition-m-petyt/
Crucified Again Exposing Islam s New War on Christians

First Edition Raymond Ibrahim
https://ebookname.com/product/crucified-again-exposing-islam-s-
new-war-on-christians-first-edition-raymond-ibrahim/
Research Methods in Family Therapy Second Edition
Douglas H. Sprenkle Phd
https://ebookname.com/product/research-methods-in-family-therapy-
second-edition-douglas-h-sprenkle-phd/
The Devil Next Door First Edition Tim Curran
https://ebookname.com/product/the-devil-next-door-first-edition-
tim-curran/
Sustainable design of research laboratories planning

design and operation 1st Edition Klingstubbins
https://ebookname.com/product/sustainable-design-of-research-
laboratories-planning-design-and-operation-1st-edition-
klingstubbins/
Basic Statistics 1st Edition Seemon Thomas
https://ebookname.com/product/basic-statistics-1st-edition-
seemon-thomas/
Zoonoses and Communicable Diseases Common to Man and

Animals Vol II Chlamydioses Rickettsioses and Viroses
Third Edition Scientific and Technical Publication Pan
American Health Organization
https://ebookname.com/product/zoonoses-and-communicable-diseases-
common-to-man-and-animals-vol-ii-chlamydioses-rickettsioses-and-
viroses-third-edition-scientific-and-technical-publication-pan-
Canals across Scotland walking cycling boating visiting
the Union Canal the Forth Clyde Canal country parks
Roman Wall Hamish Brown
https://ebookname.com/product/canals-across-scotland-walking-
cycling-boating-visiting-the-union-canal-the-forth-clyde-canal-
country-parks-roman-wall-hamish-brown/
This page
intentionally left
blank
Copyright © 2005, New Age International (P) Ltd., Publishers
Published by New Age International (P) Ltd., Publishers
All rights reserved.

No part of this ebook may be reproduced in any form, by photostat, microfilm,
xerography, or any other means, or incorporated into any information retrieval
system, electronic or mechanical, without the written permission of the publisher.
All inquiries should be emailed to [email protected]
ISBN (13) : 978-81-224-2524-6
PUBLISHING FOR ONE WORLD

NEW AGE INTERNATIONAL (P) LIMITED, PUBLISHERS
4835/24, Ansari Road, Daryaganj, New Delhi - 110002
Visit us at www.newagepublishers.com
Preface v
2HAB=?A
Finite Element Analysis was developed as a numerical method of stress analysis, but now it has been extended
as a general method of solution to many complex engineering and physical science problems. As it involves
lot of calculations, its growth is closely linked with the developments in computer technology. Now-a-days a
number of finite element analysis packages are available commercially and number of users is increasing. A
user without a basic course on finite element analysis may produce dangerous results. Hence now-a-days in
many M.Tech. programmes finite element analysis is a core subject and in undergraduate programmes many
universities offer it as an elective subject. The experience of the author in teaching this course to M.Tech
(Geotechnical Engineering) and M.Tech. (Industrial Structures) students at National Institute of Technology,
Karnataka, Surathkal (formerly, K.R.E.C. Surathkal) and to undergraduate students at SDM College of
Eingineering and Technology, Dharwad inspired him to write this book. This is intended as a text book to
students and as an introductory course to all users of finite element packages.
The author has developed the finite element concept, element properties and stiffness equations in first
nine chapters. In chapter X the various points to be remembered in discritization for producing best results is
presented. Isoparametric concept is developed and applications to simple structures like bars, trusses, beams
and rigid frames is explained thoroughly taking small problems for hand calculations. Application of this
method to complex problems like plates, shells and nonlinear analysis is introduced. Finally a list of
commercially available packages is given and the desirable features of such packages is presented.
The author hopes that the students and teachers will find it as a useful text book. The suggestions for
improvements are most welcome.
DR S.S. BHAVIKATTI
Acknowledgements
The author sincerely acknowledges Dr C.V. Ramakrishnan, Professor, Department of Applied Mechanics,
IIT Delhi for introducing him the subject finite element analysis as his Ph.D. guide.
The author thanks the authorities of Karnataka Regional Engineering College, Surathkal (presently National
Institute of Technology, Karnataka, Surathkal) for giving him opportunity to teach this subject to M.Tech.
(Industrial Structures and Geotechnical Engineering) students for several years. He thanks SDM College of
Engineering and Technology, Dharwad for the opportunity given to him for teaching the course on FEA to
VII semester BE (Civil) students. The author wishes to thank his M.Tech. Students Madhusudan (1987),
Gowdaiah N.G. (1987), Parameshwarappa P.C. (1988), Kuriakose Mathew (1991), Vageesh S.M. (1991),
Vageesh S.V. (1992), Manjunath M.B. (1992), Siddamal T.V. (1993), Venkateshan Y. (1994), Nagaraj B.N.
(1995), Devalla Lakshmi Satish (1996) and Ajith Shenoy M. (1996) for carrying out their M.Tech thesis work
under his guidance.
Thanks are also due to clerical assistance he got from Mrs. Renuka Deshpande, Sri. R.M. Kanakapur and
Sri. Rayappa Kurabagatti of Department of Civil Engineering of SDM College of Engineering & Technology,
Dharwad in preparing the manuscript. He acknowledges the help rendered by Sri R.J.Fernandes, Sri Satish
and Sri Chandrahas of SDM College of Engineering & Technology, Dharwad in preparing the drawings.
Contents vii
Contents
Preface v
Acknowledgements vi
1. Introduction 1
1.1 General 1
1.2 General Description of the Method 1
1.3 Brief Explanation of FEA for a Stress Analysis Problem 2
1.4 Finite Element Method vs Classical Method 4
1.5 FEM vs FDM 5
1.6 A Brief History of FEM 6
1.7 Need for Studying FEM 6
1.8 Warning to FEA Package Users 7
Questions 7
References 7
2. Basic Equations in Elasticity 9

2.1 Introduction 9
2.2 Stresses in a Typical Element 9
2.3 Equations of Equilibrium 12
2.4 Strains 14
2.5 Strain Displacement Equations 14
2.6 Linear Constitutive Law 15
Questions 20
3. Matrix Displacement Formulation 21

3.1 Introduction 21
3.2 Matrix Displacement Equations 21
3.3 Solution of Matrix Displacement Equations 28
3.4 Techniques of Saving Computer Memory Requirements 30
Questions 32
viii Contents
4. Element Shapes, Nodes, Nodal Unknowns and Coordinate Systems 33

4.1 Introduction 33
4.2 Element Shapes 33
4.3 Nodes 38
4.4 Nodal Unknowns 39
4.5 Coordinate Systems 40
Questions 53
5. Shape Functions 55
5.1 Introduction 55
5.2 Polynomial Shape Functions 56
5.3 Convergence Requirements of Shape Functions 59
5.4 Derivation of Shape Functions Using Polynomials 61
5.5 Finding Shape Functions Using Lagrange Polynomials 82
5.6 Shape Functions for Serendipity Family Elements 89
5.7 Hermite Polynomials as Shape Functions 95
5.8 Construction of Shape Functions by Degrading Technique 98
Questions 102
6. Strain Displacement Matrix 104

6.1 Introduction 104
6.2 Strain—Displacement Matrix for Bar Element 104
6.3 Strain Displacement Matrix for CST Element 105
6.4 Strain Displacement Relation for Beam Element 107
Questions 108
7. Assembling Stiffness Equation—Direct Approach 110

7.2 Element Stiffness Matrix for CST Element by Direct Approach 110
7.3 Nodal Loads by Direct Approach 114
Questions 117
8. Assembling Stiffness Equation—Galerkin’s Method, 118

Virtual Work Method
8.2 Galerkin’s Method 118
8.3 Galerkin’s Method Applied to Elasticity Problems 119
Questions 127
Contents ix
9. Assembling Stiffness Equation—Variational Method 128

9.2 General Variational Method in Elasticity Problems 128
9.3 Potential Energy in Elastic Bodies 134
9.4 Principles of Minimum Potential Energy 136
9.5 Rayleigh—Ritz Method 140
9.6 Variational Formulation in Finite Element Analysis 150
Questions 153
10. Discritization of a Structure 154

10.2 Nodes as Discontinuities 154
10.3 Refining Mesh 156
10.4 Use of Symmetry 157
10.5 Finite Representation of Infinite Bodies 157
10.6 Element Aspect Ratio 158
10.7 Higher Order Element vs Mesh Refinement 159
10.8 Numbering System to Reduce Band Width 159
Questions 160
11. Finite Element Analysis—Bars and Trusses 161

11.2 Tension Bars/Columns 161
11.3 Two Dimensional Trusses (Plane Trusses) 180
11.4 Three Dimensional Trusses (Space Trusses) 197
Questions 201
12. Finite Element Analysis—Plane Stress and Plane Strain Problems 204
12.2 General Procedure when CST Elements are Used 204
12.3 Use of Higher Order Elements 216
Questions 217
13. Isoparametric Formulation 219

13.2 Coordinate Transformation 221
13.3 Basic Theorems of Isoparametric Concept 222
13.4 Uniqueness of Mapping 223
13.5 Isoparametric, Superparametric and Subparametric Elements 224
x Contents
13.6 Assembling Stiffness Matrix 225

13.7 Numerical Integration 230
13.8 Numerical Examples 232
Questions 240
References 241
14. Analysis of Beams and Rigid Frames 242

14.2 Beam Analysis Using two Noded Elements 242
14.3 Analysis of Rigid Plane Frame Using 2 Noded Beam Elements 259
14.4 A Three Dimensional Rigid Frame Element 266
14.5 Timoshenko Beam Element 269
Questions 278
References 279
15. Bending of Thin Plates 280

15.2 Basic Relations in Thin Plate Theory 281
15.3 Displacement Models for Plate Analysis 282
15.4 Rectangular Plate Element with 12 Degrees of Freedom 284
15.5 Rectangular Plate Element with 16 Degrees of Freedom 289
15.6 Mindlin’s Plate Element 292
Questions 299
References 299
16. Analysis of Shells 301

16.2 Force on Shell Element 301
16.3 Finite Element for Shell Analysis 302
16.4 Finite Element Formulation Using Four Noded
Degenerated Quadrilateral Shell Element 307
Questions 317
References 317
17. Nonlinear Analysis 318

17.2 Nonlinear Problems 318
17.3 Analysis of Material Nonlinear Problems 320
17.4 Analysis of Geometric Nonlinear Problems 325
Contents xi
17.5 Analysis of Both Material and Geometric Nonlinear Problems 328

Questions 328
References 328
18. Standard Packages and Their Features 329

18.2 Commercially Available Standard Packages 329
18.3 Structure of a Finite Element Analysis Program 330
18.4 Pre and Post Processors 331
18.5 Desirable Features of FEA Packages 333
Questions 333
This page
intentionally left
blank
Introduction 1
1
Introduction
1.1 GENERAL
The finite element analysis is a numerical technique. In this method all the complexities of the problems, like
varying shape, boundary conditions and loads are maintained as they are but the solutions obtained are
approximate. Because of its diversity and flexibility as an analysis tool, it is receiving much attention in
engineering. The fast improvements in computer hardware technology and slashing of cost of computers
have boosted this method, since the computer is the basic need for the application of this method. A number
of popular brand of finite element analysis packages are now available commercially. Some of the popular
packages are STAAD-PRO, GT-STRUDEL, NASTRAN, NISA and ANSYS. Using these packages one can
analyse several complex structures.
The finite element analysis originated as a method of stress analysis in the design of aircrafts. It started as
an extension of matrix method of structural analysis. Today this method is used not only for the analysis in
solid mechanics, but even in the analysis of fluid flow, heat transfer, electric and magnetic fields and many
others. Civil engineers use this method extensively for the analysis of beams, space frames, plates, shells,
folded plates, foundations, rock mechanics problems and seepage analysis of fluid through porous media.
Both static and dynamic problems can be handled by finite element analysis. This method is used extensively
for the analysis and design of ships, aircrafts, space crafts, electric motors and heat engines.
1.2 GENERAL DESCRIPTION OF THE METHOD

In engineering problems there are some basic unknowns. If they are found, the behaviour of the entire structure
can be predicted. The basic unknowns or the Field variables which are encountered in the engineering
problems are displacements in solid mechanics, velocities in fluid mechanics, electric and magnetic potentials
in electrical engineering and temperatures in heat flow problems.
In a continuum, these unknowns are infinite. The finite element procedure reduces such unknowns to a
finite number by dividing the solution region into small parts called elements and by expressing the unknown
field variables in terms of assumed approximating functions (Interpolating functions/Shape functions) within
each element. The approximating functions are defined in terms of field variables of specified points called
nodes or nodal points. Thus in the finite element analysis the unknowns are the field variables of the nodal
points. Once these are found the field variables at any point can be found by using interpolation functions.
After selecting elements and nodal unknowns next step in finite element analysis is to assemble element
properties for each element. For example, in solid mechanics, we have to find the force-displacement i.e.
stiffness characteristics of each individual element. Mathematically this relationship is of the form
2 Finite Element Analysis
[k ]e {δ }e = {F}e
where [k]e is element stiffness matrix, {δ }e is nodal displacement vector of the element and {F}e is nodal
force vector. The element of stiffness matrix kij represent the force in coordinate direction ‘i’ due to a unit
displacement in coordinate direction ‘j’. Four methods are available for formulating these element properties
viz. direct approach, variational approach, weighted residual approach and energy balance approach. Any
one of these methods can be used for assembling element properties. In solid mechanics variational approach
is commonly employed to assemble stiffness matrix and nodal force vector (consistant loads).
Element properties are used to assemble global properties/structure properties to get system equations
[ k ] {δ } = {F}. Then the boundary conditions are imposed. The solution of these simultaneous equations give
the nodal unknowns. Using these nodal values additional calculations are made to get the required values e.g.
stresses, strains, moments, etc. in solid mechanics problems.
Thus the various steps involved in the finite element analysis are:
(i) Select suitable field variables and the elements.
(ii) Discritise the continua.
(iii) Select interpolation functions.
(iv) Find the element properties.
(v) Assemble element properties to get global properties.
(vi) Impose the boundary conditions.
(vii) Solve the system equations to get the nodal unknowns.
(viii) Make the additional calculations to get the required values.
1.3 A BRIEF EXPLANATION OF FEA FOR

A STRESS ANALYSIS PROBLEM
The steps involved in finite element analysis are clarified by taking the stress analysis of a tension strip with
fillets (refer Fig.1.1). In this problem stress concentration is to be studies in the fillet zone. Since the problem
is having symmetry about both x and y axes, only one quarter of the tension strip may be considered as shown
in Fig.1.2. About the symmetric axes, transverse displacements of all nodes are to be made zero. The various
steps involved in the finite element analysis of this problem are discussed below:
Step 1: Four noded isoparametric element (refer Fig 1.3) is selected for the analysis (However note that 8
noded isoparametric element is ideal for this analysis). The four noded isoparametric element can take
quadrilateral shape also as required for elements 12, 15, 18, etc. As there is no bending of strip, only displacement
continuity is to be ensured but not the slope continuity. Hence displacements of nodes in x and y directions are
taken as basic unknowns in the problem.
Fillet t
P
b2 C
b1
A
B D
Fig. 1.1 Typical tension flat

Introduction 3
A 1 5 9 13 17 21 24 29 33 37 41 45
1 4 7 10 13 16 19 22 25 28 31 C
2
2 5 8 11 14 17 20
23 26 29 32 P
3
3 6 9 12 15
18 21
B 4 8 12 16 20 24 27 30 33 D
24 32
28 36 40 44 48
Fig. 1.2 Discretisation of quarter of tension flat
6 10 4 3
xP
7 11 1 2
(a) Element no. 5 (b) Typical element
Fig. 1.3
Step 2: The portion to be analysed is to be discretised. Fig. 1.2 shows discretised portion. For this 33 elements
have been used. There are 48 nodes. At each node unknowns are x and y components of displacements. Hence
in this problem total unknowns (displacements) to be determined are 48 × 2 = 96.
Step 3: The displacement of any point inside the element is approximated by suitable functions in terms of
the nodal displacements of the element. For the typical element (Fig. 1.3 b), displacements at P are
u= ∑N u = N u + N u
i i 1 1 2 2 + N 3u3 + N 4 u4
and v = ∑N v = N v + N v
i i 1 1 2 2 + N 3 v3 + N 4 v4 …(1.2)
The approximating functions Ni are called shape functions or interpolation functions. Usually they are
derived using polynomials. The methods of deriving these functions for various elements are discussed in this
text in latter chapters.
Step 4: Now the stiffness characters and consistant loads are to be found for each element. There are four
nodes and at each node degree of freedom is 2. Hence degree of freedom in each element is 4 × 2 = 8. The
relationship between the nodal displacements and nodal forces is called element stiffness characteristics. It is
of the form
[k ]e {δ }e = {F}e , as explained earlier.
For the element under consideration, ke is 8 × 8 matrix and δ e and Fe are vectors of 8 values. In solid
mechanics element stiffness matrix is assembled using variational approach i.e. by minimizing potential energy.
If the load is acting in the body of element or on the surface of element, its equivalent at nodal points are to be
found using variational approach, so that right hand side of the above expression is assembled. This process
is called finding consistant loads.
Step 5: The structure is having 48 × 2 = 96 displacement and load vector components to be determined.
Hence global stiffness equation is of the form
[k] {δ } = {F}
96 × 96 96 × 1 96 × 1
Each element stiffness matrix is to be placed in the global stiffness matrix appropriately. This process is
called assembling global stiffness matrix. In this problem force vector F is zero at all nodes except at nodes
45, 46, 47 and 48 in x direction. For the given loading nodal equivalent forces are found and the force vector
F is assembled.
Step 6: In this problem, due to symmetry transverse displacements along AB and BC are zero. The system
equation [ k ] {δ } = {F} is modified to see that the solution for {δ } comes out with the above values. This
modification of system equation is called imposing the boundary conditions.
Step 7: The above 96 simultaneous equations are solved using the standard numerical procedures like Gauss-
elimination or Choleski’s decomposition techniques to get the 96 nodal displacements.
Step 8: Now the interest of the analyst is to study the stresses at various points. In solid mechanics the
relationship between the displacements and stresses are well established. The stresses at various points of
interest may be found by using shape functions and the nodal displacements and then stresses calculated. The
stress concentrations may be studies by comparing the values obtained at various points in the fillet zone with
the values at uniform zone, far away from the fillet (which is equal to P/b2t).
1.4 FINITE ELEMENT METHOD VS CLASSICAL METHODS

1. In classical methods exact equations are formed and exact solutions are obtained where as in finite
element analysis exact equations are formed but approximate solutions are obtained.
2. Solutions have been obtained for few standard cases by classical methods, where as solutions can
be obtained for all problems by finite element analysis.
3. Whenever the following complexities are faced, classical method makes the drastic assumptions’
and looks for the solutions:
(a) Shape
(b) Boundary conditions
(c) Loading
Fig. 1.4 shows such cases in the analysis of slabs (plates).
To get the solution in the above cases, rectangular shapes, same boundary condition along a side
and regular equivalent loads are to be assumed. In FEM no such assumptions are made. The problem
is treated as it is.
4. When material property is not isotropic, solutions for the problems become very difficult in classical
method. Only few simple cases have been tried successfully by researchers. FEM can handle
structures with anisotropic properties also without any difficulty.
5. If structure consists of more than one material, it is difficult to use classical method, but finite
element can be used without any difficulty.
6. Problems with material and geometric non-linearities can not be handled by classical methods.
There is no difficulty in FEM.
Introduction 5
Hence FEM is superior to the classical methods only for the problems involving a number of complexities
which cannot be handled by classical methods without making drastic assumptions. For all regular problems,
the solutions by classical methods are the best solutions. Infact, to check the validity of the FEM programs
developed, the FEM solutions are compared with the solutions by classical methods for standard problems.
(a) Irregular shaper (b) Irregular boundary condition
(c) Irregular loading
Fig. 1.4
1.5 FEM VS FINITE DIFFERENCE METHOD (FDM)

1. FDM makes pointwise approximation to the governing equations i.e. it ensures continuity only at
the node points. Continuity along the sides of grid lines are not ensured.
FEM make piecewise approximation i.e. it ensures the continuity at node points as well as along
the sides of the element.
2. FDM do not give the values at any point except at node points. It do not give any approximating
function to evaluate the basic values (deflections, in case of solid mechanics) using the nodal
values.
FEM can give the values at any point. However the values obtained at points other than nodes
are by using suitable interpolation formulae.
3. FDM makes stair type approximation to sloping and curved boundaries as shown in Fig. 1.5.
FEM can consider the sloping boundaries exactly. If curved elements are used, even the curved
boundaries can be handled exactly.
4. FDM needs larger number of nodes to get good results while FEM needs fewer nodes.
5. With FDM fairly complicated problems can be handled where as FEM can handle all complicated
problems.
Fig. 1.5 FDM approximation of shape
1.6 A BRIEF HISTORY OF FEM

Engineers, physicists and mathematicians have developed finite element method independently. In 1943 Courant
[1] made an effort to use piecewise continuous functions defined over triangular domain.
After that it took nearly a decade to use this distribution idea. In fifties renewed interest in this field was
shown by Polya [2], Hersh [3] and Weinberger [4]. Argyris and Kelsey [5] introduced the concept of applying
energy principles to the formation of structural analysis problems in 1960. In the same year Clough [6]
introduced the word ‘Finite Element Method’.
In sixties convergence aspect of the finite element method was pursued more rigorously. One such study
by Melesh [7] led to the formulation of the finite element method based on the principles of minimum potential
energy. Soon after that de Veubeke [8] introduced equilibrium elements based on the principles of minimum
potential energy, Pion [9] introduced the concept of hybrid element using the duel principle of minimum
potential energy and minimum complementary energy.
In Late 1960’s and 1970’s, considerable progress was made in the field of finite element analysis. The
improvements in the speed and memory capacity of computers largely contributed to the progress and success
of this method. In the field of solid mechanics from the initial attention focused on the elastic analysis of plane
stress and plane strain problems, the method has been successfully extended to the cases of the analysis of
three dimensional problems, stability and vibration problems, non-linear analysis. A number of books
[10 – 20] have appeared and made this field interesting.
1.7 NEED FOR STUDYING FEM

Now, a number of users friendly packages are available in the market. Hence one may ask the question ‘What
is the need to study FEA?’.
The above argument is not sound. The finite element knowledge makes a good engineer better while just
user without the knowledge of FEA may produce more dangerous results. To use the FEA packages properly,
the user must know the following points clearly:
1. Which elements are to be used for solving the problem in hand.
2. How to discritise to get good results.
3. How to introduce boundary conditions properly.
Introduction 7
4. How the element properties are developed and what are their limitations.
5. How the displays are developed in pre and post processor to understand their limitations.
6. To understand the difficulties involved in the development of FEA programs and hence the need
for checking the commercially available packages with the results of standard cases.
Unless user has the background of FEA, he may produce worst results and may go with overconfidence.
Hence it is necessary that the users of FEA package should have sound knowledge of FEA.
1.8 WARNING TO FEA PACKAGE USERS

When hand calculations are made, the designer always gets the feel of the structure and get rough idea about
the expected results. This aspect cannot be ignored by any designer, whatever be the reliability of the program,
a complex problem may be simplified with drastic assumptions and FEA results obtained. Check whether
expected trend of the result is obtained. Then avoid drastic assumptions and get more refined results with FEA
package. User must remember that structural behaviour is not dictated by the computer programs. Hence the
designer should develop feel of the structure and make use of the programs to get numerical results which are
close to structural behaviour.
QUESTIONS
1. Explain the concept of FEM briefly and outline the procedure.

2. Discuss the advantages and disadvantages of FEM over
(i) Classical method
(ii) Finite difference method.
3. Clearly point out the situations in which FEM is preferred over other methods.
4. When there are several FEM packages are available is there need to study this method? Discuss.
References
1. R. Courant, “Variational Methods for the Solutions of Problems of Equilibrium and Vibrations”,
Bulletin of American Mathematical Society, Vol. 49, 1943.
2. G. Polya, Estimates for Eigen Values, Studies presented to Richard Von Mises, Academic Press,
New York, 1954.
3. J. Hersch, “Equations Differentielles et Functions de cellules”, C.R. Acad. Science, Vol. 240, 1955.
4. H.F. Weinberger, “Upper and Lower Bounds for Eigen Values by Finite Difference Method”, Pure
Applied Mathematics, Vol. 9, 1956.
5. J.H. Argyris and S. Kelsey, “Energy Theorems and Structural Analysis”, Aircraft Engineering,
Vol. 27, 1955.
6. R.W. Clough, “The Finite Element Method in Plane Stress Analysis”, Proceeding of 2nd ASCE
Conference on Electronic Computation, Pittsburg, PA, September, 1960.
7. R.J. Melosh, “Basis for the Derivation for the Direct Stiffness Method”, AIAA Journal, Vol. 1,
1963.
8. B. Fraeijs de Veubeke, “Upper and Lower Bounds in Matrix Structural Analysis”, AGARD ograph
72, B.F. de Veubeke (ed). Pergaman Press, New York, 1964.
9. T.H.H. Pian, “Derivation of Element Stiffness Matrices”, AIAA Journal, Vol. 2, 1964. pp. 556–57.
10. O.C. Zienkiewicz, The Finite Element Method in Engineering Science, McGraw-Hill, London 1971.
11. K.H. Huebner, The Finite Element Methods for Engineers, John Wiley and Sons, 1971.
12. Desai and Abel, Introduction to the Finite Element Method, CBS Publishers & Distributors, 1972.
13. H.C. Martin and G. F. Carey, Introduction to Finite Element Analysis- Theory and Applications,
Tata McGraw-Hill Publishing Company Ltd., New Delhi, 1975.
14. K.L. Bathe and E.L. Wilson, Finite Element Methods, Prentice Hall, 1976.
15. Y.K. Cheuny and M.F. Yeo, A Practical Introduction to Finite Element Analysis, Pitman Publishers,
1979.
16. R.D. Cook, D.S. Makus and M.F. Plesha, Concept and Applications of Finite Element Analysis,
John Wiley and Sons, 1981.
17. J.N Reddy, An introduction to the Finite Element Method, McGraw-Hill International Edition,
1984.
18. C.S. Krishnamoorthy, Finite Element Analysis, Theory and Programming, Tata McGraw-Hill
Publishing Company Ltd., New Delhi, 1987.
19. T.R. Chandrapatla and A.D. Belegundu, Introduction to Finite Elements in Engineering, Prentice
Hall, 1991.
20. S. Rajasekharan, Finite Element Analysis in Engineering Design, Wheeler Publisher, 1993.
Basic Equations in Elasticity 9
2
Basic Equations in Elasticity
2.1 INTRODUCTION
This chapter summarizes the results from theory of elasticity which are useful in solving the problems in
structural and continuum mechanics by the finite element method.
2.2 STRESSES IN A TYPICAL ELEMENT

In theory of elasticity, usually right hand rule is used for selecting the coordinate system. Fig. 2.1 shows
various orientations of right hand rule of the coordinate systems. Equations derived for any one such orientation
hold good for all other orientations of
z
z y
y x x
(b)
y
x
z
(a) (c)
Fig. 2.1
coordinate system with right hand rule. In this Chapter orientation shown in Fig. 2.1(a) is used for the
explanation. Fig. 2.2 shows a typical three dimensional element of size dx × dy × dz. Face abcd may be called
as negative face of x and the face efgh as the positive face of x since the x value for face abcd is less than that
for the face efgh. Similarly the face aehd is negative face of y and bfgc is positive face of y. Negative and
positive faces of z are dhgc and aefb.
The direct stresses σ and shearing stresses τ acting on the negative faces are shown in the Fig. 2.3 with
suitable subscript. It may be noted that the first subscript of shearing stress is the plane and the second subscript
is the direction. Thus the τ xy means shearing stress on the plane where x value is constant and y is the
direction.
z z
dy
a e
x
dx
dz xy
yx
b f
y xz
d y y
h yz zx
zy
z
c
g
x x
Fig. 2.2 Fig. 2.3
In a stressed body, the values of stresses change from face to face of an element. Hence on positive face
the various stresses acting are shown in Fig. 2.4 with superscript ‘+’.
All these forces are listed in table 2.1
Note the sign convention: A stress is positive when it is on positive face in positive direction or on negative
face in negative direction. In other words the stress is + ve when it is as shown in Figs 2.3 and 2.4.
z

z

zy

zx
yz

y
xz
y

zx

xy

x
x
Fig. 2.4
Table 2.1 Stresses on a typical element
Face Stress on –ve Face Stresses on +ve Face
∂σ x
x σx σ +x = σ x + dx
∂x
∂τ xy
τ xy τ +xy = τ xy + dx
∂x
∂τ xz
τ xz τ +xz = τ xz + dx
∂x
∂σ y
y σy σ +y = σ y + dy
∂y
∂τ yx
τ yx τ +yx = τ yx + dy
∂y
∂τ yz
τ yz τ +yz = τ yz + dy
∂y
∂σ z
z σz σ +z = σ z + dz
∂z
∂τ zx
τ zx τ +zx = τ zx + dz
∂z
∂τ zy
τ zy τ +zy = τ zy + dz
∂z
Note that stress on positive face is equal to the stress on negative face plus rate of change of that stress
multiplied by the distance between the faces.
z Z
dy
dx
Y
y
dz
Fig. 2.5
Let the intensity of body forces acting on the element in x, y, z directions be X, Y and Z respectively as
shown in Fig 2.5. The intensity of body forces are uniform over entire body. Hence the total body force in x,
y, z direction on the element shown are given by
(i) X dx dy dz in x – direction
(ii) Y dx dy dz in y – direction and
(iii) Z dx dy dz in z – direction
2.3 EQUATIONS OF EQUILIBRIUM

Considering all the forces acting, we can write equations of equilibrium for the element.
∑F x =0
σ +x dy dz − σ x dy dz + τ +yx dx dz − τ yx dx dz + τ +zx dx dy − τ zx dx dy + X dx dy dz = 0
FGσ ∂σ x IJ ∂τ yx F I
i.e. H x +
∂x K
dx dy dz − σ x dy dz + τ yx +
∂y GH
dy dx dz − τ yx dx dz JK
FG ∂τ zx IJ
H
+ τ zx +
∂z K
dz dy dx − τ zx dx dy + X dx dy dz = 0 …(i)
Simplifying and then dividing throughout by dx dy dz, we get
∂σ x ∂τ yx ∂τ zx
+ + + X=0
∂x ∂y ∂z
Similarly ΣFy = 0 and ΣFz = 0 equilibrium conditions give,
∂τ xy ∂σ y ∂τ zy
+ + +Y =0 …(ii)
∂x ∂y ∂z
∂τ xz ∂τ yz ∂σ z
and + + +Z =0 …(iii)
∂x ∂y ∂z
Now, Σ moment about x-axis = 0 through the centroid of the element gives
τ +yz dx dz
dy
+ τ yz dx dz
dy LM
+
− τ zy
dy
+ τ zy dx dz
dy
=0
OP
2 2 N dx dz
2 2 Q
Fτ ∂τ yz I dz LF
− MG τ
∂τ yz I OP
i.e. GH yz +
∂y JK
dy dx dy
dz
2
+ τ yz dx dy
2 MNH zy +
∂z JK
dz dx dy
dz
2
+ τ zy dx dz
dz
2PQ
=0
Neglecting the small quantity of higher (4th) order and dividing throughout by dx dy dz, we get
τ yz = τ zy …(iv)
Similarly the moment equilibrium conditions about y-axis and z-axis result into
τ xz = τ zx …(v)
and τ xy = τ yx …(vi)
Thus the stress vector is
τ
σ = σ x σ y σ z τ xy τ yz τ xz …(2.1)
and the equations of equilibrium are
∂σ x ∂τ xy ∂τ xz
+ + + X=0
∂x ∂y ∂z
∂τ xy ∂σ y ∂τ yz
+ + +Y =0
∂x ∂y ∂z
∂τ xz ∂τ yz ∂σ z
and + + +Z=0 …(2.2)
∂x ∂y ∂z
and note that
τ xy = τ yx , τ yz = τ zy and τ xz = τ zx …(2.3)
2.4 STRAINS
Corresponding to the six stress components given in equation 2.1, the state of strain at a point may be divided
into six strain components as shown below:
lεq T
= εx εy εz γ xy γ yz γ yx …(2.4)
2.5 STRAIN DISPLACEMENT EQUATIONS

Taking displacement components in x, y, z directions as u, v and w respectively, the relations among components
of strains and components of displacements are
LMF ∂u I FG ∂v IJ + FG ∂w IJ OP
MNGH ∂x JK
2 2 2
∂u 1
εx = +
∂x 2
+
H ∂x K H ∂x K QP
∂v 1 LF ∂u I F ∂v I F ∂w I O
+ MG J +G J +G J P
2 2 2
∂y 2 MH ∂y K H ∂y K H ∂y K PQ
ε =
N
y
∂w 1 LF ∂u I F ∂ v I F ∂w I O
+ MG J +G J +G J P
2 2 2
2 MH ∂z K H ∂z K H ∂z K PQ
ε =
∂z N
z
∂v ∂u ∂u ∂u ∂v ∂v ∂w ∂w
γ xy = + + ⋅ + ⋅ + ⋅
∂x ∂y ∂x ∂y ∂x ∂y ∂x ∂y
∂w ∂v ∂u ∂u ∂v ∂v ∂w ∂w
γ yz = + + ⋅ + ⋅ + ⋅ …(2.5)
∂y ∂z ∂y ∂z ∂y ∂z ∂y ∂z
∂u ∂w ∂u ∂u ∂v ∂v ∂w ∂w
and γ = + + ⋅ + ⋅ + ⋅
∂z ∂x ∂x ∂z ∂x ∂z ∂x ∂z
xz
In equation 2.5, strains are expressed upto the accuracy of second order (quadratic) changes in
displacements. These equations may be simplified to the first (linear) order accuracy only by dropping the
second order changes terms. Then linear strain – displacement relation is given by:
∂u ∂u ∂v
εx = γ xy = +
∂x ∂x ∂y
∂v ∂w ∂v
εy = γ = + …(2.6)
∂y ∂z
yz
∂y
∂w ∂w ∂u
εz = γ = +
∂x ∂z
xz
∂z
Equations 2.6 are used in small deflection theories and equations 2.5 in large deflection theories.
2.6 LINEAR CONSTITUTIVE EQUATIONS

The constitutive law expresses the relationship among stresses and strains. In theory of elasticity, usually it is
considered as linear. In one dimensional stress analysis, the linear constitutive law is stress is proportional to
strain and the constant of proportionality is called Young’s modulus. It is very well known as Hooke’s law.
The similar relation is expressed among the six components of stresses and strains and is called ‘Generalized
Hookes Law”. This may be stated as:
R|σ x U| R| D 11 D12 D13 D14 D15 D16 U| R| ε x U|

||σ y || ||D 21 D22 D23 D24 D25 D26 || || ε y ||
S|τσ z
V| = S|DD31 D32
D42
D33
D43
D34
D44
D35
D45
D36
D46
V| S|γε z
V| …(2.7)
||τ || || D || ||γ ||
xy 41 xy
D52 D53 D54 D55 D56
|Tτ |W |TD |W |Tγ |W
yz 51 yz
xz 61 D62 D63 D64 D65 D66 xz
or in matrix form
lσ q = D lεq,
where D is 6 × 6 matrix of constants of elasticity to be determined by experimental investigations for each
material. As D is symmetric matrix [Dij = Dji], there are 21 material properties for linear elastic Anisotropic
Materials.
Certain materials exhibit symmetry with respect to planes within the body. Such materials are called
Ortho tropic materials. Hence for orthotropic materials, the number of material constants reduce to 9 as
shown below:
R|σ x U| R|D 11 D12 D13 0 0 0 U| R| ε x U|

||σ y || || D22 D23 0 0 0 || || ε y ||
S|τσ z
V| = S| Sym
D33 0
D44
0
0
0
0
V| S|γε z
V| …(2.8)
||τ || || || ||γ ||
xy xy
D55 0
|Tτ |W |T |W |Tγ |W
yz yz
xz D66 xz
Using the Young’s Modulii and Poisons ratio terms the above relation may be expressed as:
σx σy σ
εx = − µ yx − µ zx z
Ex Ey Ez
σx σy σ
ε y = − µ xy + − µ zy z
Ex Ey Ez
σx σy σ
ε z = − µ xz − µ yz + z …(2.9)
Ex Ey Ez
τ xy τ yz τ
γ xy = , γ yz = , γ zx = zx
G xy G yz G zx
Note that there are 12 material properties in equations 2.9. However only nine of these are independent
because the following relations exist
Ex Ey Ey E Ez E
= , = z , = x …(2.10)
µ xy µ yx µ yz µ zy µ zx µ xz
For Isotropic Materials the above set of equations are further simplified. An isotropic material is the one
that has same material property in all directions. In other word for isotropic materials,
Ex = Ey = Ez say E and
µ xy = µ yx = µ yz = µ zy = µ xz = µ zx say µ …(2.11)
Hence for a three dimensional problem, the strain stress relation for isotropic material is,
R| ε U| R 1 µ µ U| R|σ U|
|| || E
− −
x x
|| ε
0 0 0
E E
| ||σ ||
|| || 0 |
1 µ
|| y − 0 0
|| || y
||
|V = ||S
E E
|S ε z
E
1
0 0 0 |
V |Sσ z |V
||γ || || 1− µ
0 0 |
|| ||τ || …(2.12)
|| || || || ||
xy 2 xy
1− µ
0 |
||γ yz || || 2
1 − µ|
| ||τ yz ||
|Tγ xz |W T 2 W |Tτ xz |W
E
Since G = and stress – strain relation is
2(1 − µ )
R|σ x U| R|1 − µ µ µ 0 0 0 U| R| ε x U|
||σ y || || 1− µ µ 0 0 0 || || ε y ||
||σ || | 1− µ 0 0 0
| || ε ||
V| = b1 + µg Eb1 − 2µ g |S| 0 |
1 − 2µ
S|τ z
2
0 V| S|γ z
V| …(2.13)
||τxy
|| || 1 − 2µ
0 |
| ||γ xy
||
|| || || 1 − 2µ | || ||
yz
2 yz
Tτ
xz W T 2 | W Tγ xz W
In case of two dimensional elasticity, the above relations get further simplified. There are two types of
two dimensional elastic problems, namely plane stress and plane strain problems.
Plane Stress Problems

The thin plates subject to forces in their plane only, fall under this category of the problems. Fig. 2.6 shows a
typical plane stress problem. In this, there is
y
y
x z
o o
Fig. 2.6
no force in the z-direction and no variation of any forces in z-direction. Hence

σ z = τ xz = τ yz = 0
The conditions τ xz = τ yz = 0 give γ xz =γ yz = 0 and the condition σ z = 0 gives,
b
σ z = µε x + µε y + 1 − µ ε z = 0 g
i.e. εz = −
µ
1− µ
d
εx + εy i
If this is substituted in equation 2.13 the constitutive law reduces to
R|σ U| LM 1 OP Rε U|
PP |Sε
µ
MMµ
x 0 x
S|σ V| = 1 −Eµ V|
PP ||Tγ
1 0 …(2.14)
MM0
y y
|Tτ |W |W
2
1− µ
xy
N 0
2 Q xy
Plane Strain Problems

A long body subject to significant lateral forces but very little longitudinal forces falls under this category of
problems. Examples of such problems are pipes, long strip footings, retaining walls, gravity dams, tunnels,
etc. (refer Fig. 2.7). In these problems, except for a small distance at the ends, state of stress is represented by
any small longitudinal strip. The displacement in longitudinal direction (z-direction) is zero in typical strip.
Hence the strain components,
y
y
x
x
z
z
(a) (b)
x
x
z z
(c) (d)
Fig. 2.7
z
(e)
Fig. 2.7 (contd)
ε z = γ xz = γ yz = 0
γ xz = γ yz = 0 means τ xz and τ yz are zero.
ε z = 0 means
σz (σ x + σ y )
εz = −µ =0
E E
i.e. σ z = µ (σ x + σ y )
Hence equation 2.13 when applied to plane strains problems reduces to
R|σ U| F1 − µ I Rε U|
G µ 0 JJ |
V| = (1 + µ )(E1 − 2µ) GG µ
x x
S|σ y 1− µ 0
JJ S|γε y V| …(2.15)
|Tτ xy |W GH 0 0
1 − 2µ
2 K |T xy |W
Axi-Symmetric Problems
Axi-symmetric structures are those which can be generated by rotating a line or curve about an axis. Cylinders
(refer Fig. 2.8) are the common examples of axisymmetric structures. If such structures are subjected to
axisymmetric loadings like uniform internal or external pressures, uniform self weight or live load uniform
over the surface,
there exist symmetry about any axis. The advantage of symmetry may be made use to simplify the analysis. In
these problems cylindrical coordinates can be used advantageously. Because of symmetry, the stress components
are independent of the angular ( θ ) coordinate. Hence all derivatives with respect to θ vanish i.e. in these
cases.
v = γ rθ = γ θ z = τ rθ = τ θ z = 0
z, w
z, w
ru
, ru
,
Q Q
ru
, ru
,
(a) (b)
Fig. 2.8
Hence there are only four nonzero components. The strain displacement relations for these components
are
∂u u ∂w
εr = , εθ = , εz = and
∂r r ∂z
∂u ∂w
γ rz = + …(2.16)
∂z ∂r
In these cases stress-strain relation is
R|σ U| F1 − µ µ µ I Rε U|
GG JJ ||ε
0
r r
|Sσ |V = 1− µ µ 0
0 J Sε
|V
|| (1 + µ )(1 − 2µ ) GG
z E z
||σ 1− µ
1 − 2µ J | || …(2.17)
GH J |γ
θ θ
Tτ
rz W 2 K T rz W
QUESTIONS
1. Draw a typical three dimensional element and indicate state of stress in their positive senses.
2. Derive the equations of equilibrium in case of a three dimensional stress system.
3. State and explain generalized Hooke’s law.

4. Give strain displacement relations in case of a three dimensional elasticity problem upto
(i) accuracy of linear terms only
(ii) accuracy of quadratic terms.
5. Explain the terms, ‘Anisotropic’, ‘Orthotropic’ and ‘Isotropic’ as applied to material properties.
6. Give constitutive laws for three dimensional problems of
(i) orthotropic materials
(ii) isotropic materials.
7. Explain the terms ‘Plane stress’ and ‘Plane strain’ problems. Give constitutive laws for these cases.
8. Explain the term ‘Axi-symmetric problems’ and give constitutive law for such problems.
Matrix Displacement Formulation 21
3
Matrix Displacement Formulation
3.1 INTRODUCTION
Though mathematicians, physicists and stress analysts worked independently in the field of FEM, it is the
matrix displacement formulation of the stress analysts which lead to fast development of FEM. Infact till the
word FEM became popular, stress analyst worked in this field in the name of matrix displacement method. In
matrix displacement method stiffness matrix of an element is assembled by direct approach while in FEM
though direct stiffness matrix may be treated as an approach for assembling element properties (stiffness
matrix as far as stress analysis is concerned), it is the energy approached which has revolutionized entire
FEM.
Hence in this chapter, a brief explanation of matrix displacement method is presented and solution
techniques for simultaneous equations are discussed briefly.
3.2 MATRIX DISPLACEMENT EQUATIONS

The standard form of matrix displacement equation is,
[k ] {δ } = {F}
where [k] is stiffness matrix
{δ } is displacement vector and
{F} is force vector in the coordinate directions
The element kij of stiffness matrix maybe defined as the force at coordinate i due to unit displacement in
coordinate direction j.
The direct method of assembling stiffness matrix for few standard cases is briefly given in this article.
1. Bar Element
Common problems in this category are the bars and columns with varying cross section subjected to axial
forces as shown in Fig. 3.1.
For such bar with cross section A, Young’s Modulus E and length L (Fig. 3.2 (a)) extension/shortening δ
is given by
PL
δ =
EA
P1
L1
P2
A3 P3 A2 P2 A1 x
L2
P1
L3 L2 L1
P3
(a)
L3
(b)
Fig. 3.1
A, E
1
2
P
P
L 1
(b)
(a)
L 1
(c)
Fig. 3.2
EA
∴ P= δ
L
EA
∴ If δ = 1, P =
L
By giving unit displacement in coordinate direction 1, the forces development in the coordinate direction
1 and 2 can be found (Fig. 3.2 (b)). Hence from the definition of stiffness matrix,
EA EA
k11 = and k21 = −
L L
Similarly giving unit displacement in coordinate direction 2 (refer Fig. 3.2 (c)), we get
Another Random Document on
Scribd Without Any Related Topics
The Project Gutenberg eBook of Igy is
történhetik: Novellák
This ebook is for the use of anyone anywhere in the United States
and most other parts of the world at no cost and with almost no
restrictions whatsoever. You may copy it, give it away or re-use it
under the terms of the Project Gutenberg License included with this
ebook or online at www.gutenberg.org. If you are not located in the
United States, you will have to check the laws of the country where
you are located before using this eBook.
Title: Igy is történhetik: Novellák
Author: Endre Ady
Release date: April 29, 2020 [eBook #61979]
Language: Hungarian
Credits: E-text prepared by Albert László from page images digitized

by Google Books Library Project (https://books.google.com)
and generously made available by HathiTrust Digital Library
(https://www.hathitrust.org/)
*** START OF THE PROJECT GUTENBERG EBOOK IGY IS

TÖRTÉNHETIK: NOVELLÁK ***
E-text prepared by Albert László
from page images digitized by
Google Books Library Project
(https://books.google.com)
and generously made available by
HathiTrust Digital Library
(https://www.hathitrust.org/)
Note: Images of the original pages are available through

HathiTrust Digital Library. See
https://hdl.handle.net/2027/mdp.39015063922358
Megjegyzések:
A tartalomjegyzék a 135. oldalon található.

Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/PGHungarianTeam.
ADY ENDRE
IGY IS TÖRTÉNHETIK
NOVELLÁK
A NYUGAT KIADÁSA
BUDAPEST 1910
A cimlapot Falus Elek rajzolta.
„Jókai“ könyvnyomdai műintézet Budapest, Thököly-ut 28.

ELŐSZÓ.
Kisded históriák véletlen találkahelye ez a könyv, melyet most
már kezdek nagyon az enyémnek s féltenivalóan Ady-könyvnek
tartani. Csaknem háromszáz ujság-novellácskám csomójából
huzogattam ki és össze, találomra és mutatóba. Néha nemcsak
durva muszájból vagy szükséges pénzért történt ugyanis meg, hogy
a verseim elégedetlenkedtek, kikivánkoztak a líra fegyházából s
távoli mezőket akartak látni a mások szemein át vagy legalább is
ebben a hitben. Azután egy kis hetvenkedés is bántott: megmutatni,
hogy ilyeneket is tudok, ha akarok. Így együtt azonban csak azt
látom, hogy szerencsésen kapkodtam össze a sokból egy
könyvrevalót. És csak azt érzem, hogy ezuttal más formájú versekkel
állok azok elé, akik olvasnak, szeretnek, utálnak vagy megszoktak.
Ekkor s így vált fontossá, enyémmé és szerelmesemmé e könyv,
melybe annyi Ady-dal temetődött el. Hiszek abban, hogy az igazi
zene, az igazi dal onnan száll, ahol már a Halál a birtokos úr. Akik a
versíró Adyt becsülik, hallják ki e könyvből a Halál dominiumáról
hazabandukoló aratók énekét. Szóval szeretettel nézzék az ilyen Ady-
verseket is kissé ködszerű történés-kosztümeikben. Hiszen alapjában
semmi sem történik a világon, csak amit érzünk, de – így is
történhetik.
Budapest, 1910. október hava.
ADY ENDRE
AZ ÖREG BORKONYI.
Az utcák az ember születése előtt kezdődnek, de nem éri végüket
az ember a halállal, amit az öreg Borkonyi sem tudhatott jobban,
mint mások. Az öreg Borkonyi régi, nehéz, magyar, falusi csizmáival
megkésett egy kicsit: becammogott, bevénült egy új, bolond világ
sáros utcáiba. Az öreg úr, akit Nagyúrnak becézett a környék, úgy
képzelte, hogy ő még mindig a régi utcákat tapossa s nagyon
csodálkozott. Valójában neki volt igaza, ha csodálkozott, mert az Élet
nevezetű városban – vagy faluban? – igazán mintha
megbabonázottak volnának az utcák. Elindul csöndesen vagy
gyorsan, nyugodtan vagy izgalommal az ember s észre se veszi,
hogy az utcák átlopták egy másfajta világba. Az utcák kezdődnek
ugyanis kezdet nélkül, cserélgetik, váltogatják járókelőiket, új és új
világokon nyújtóznak által. S az ember, aki megy, jár, él, néz, csak az
utcák sötét, messze, örök torkait látja és csak néha eszmél fel
riadtan, hogy íme már nem az ő világában van. Ha fiai, gyermekei
vannak az embernek, miként az öreg Borkonyinak voltak, keserűen,
de mégis beletörődik ebbe a nagy megcsalatásba. S ha falusi ember,
magyar csizmás, régi módi Nagyúr, akkor sűrűen káromkodik is
hozzá, amig csak a szemét be nem lepi a koldus-köny, a köny.
Az öreg Borkonyi két fia úgy elhagyta az apját, mintha ez az úr
lett volna a legidegenebb ember, akivel találkozniok kellett. Az öreg
Borkonyi nem volt sok húrra hangolt lélek, tehát küldte, elég
nyugodtan, a tömérdek pénzt a két fiunak hónap elsején és sokszor-
sokszor hónap-közben is, ha kellett. Fázott, félt, szitkozódott,
egyáltalában érteni, egy csöppet megfogni, sőt sejteni se tudta, mire
kell manapság ennyi pénz jólnevelt, úri legényeknek. Ő is élt
városban, mert vőlegénységének szép idejét Kolozsvárott töltötte, de
neki nem kellett annyi pénz, holott a vőlegény-sor is sokra kötelezte.
É
És külömben is, miért nem házasodnak a fiuk, mikor már harminc
évesek elmúltak mindaketten és ő, az öreg, valamikor huszonnégy
esztendős korában feleséget hozott. Még jó, hogy meghalt az
anyjuk, mert annak talán még jobban tudna fájni a fájdalom s a
szeme is hamar záporozott szegénynek. Sírt rögtön, ha nem tudott
valamit megérteni s hogyan tudná most érteni a két elidegenült fiát?
A fiuk pedig csak néha-ritkán, látható unalommal kukkantottak le
Borkonyra s örültek, ha minél hamarább visszaszaladhattak.
– Legalább ott, fent, Pesten együtt laktok, együtt éltek ugy-e? –
kérdezte a szegény Nagyúr minden látogatásnál a fiait.
– Mit gondol, apám, – mondta Ákos, az idősebbik fiu, – nem falu
az a Pest s Jenőnek is másképen illik élnie, nekem is.
Jenő, a fiatalabbik Borkonyi, képviselő volt, neki nyilván
másképen kellett élnie, mint a bátyjának: ő hotelben lakott. Ákos
pedig több volt, mint Jenő úr, csak úr, becézett, kedves, előkelő,
szeretnivaló úr, akinek külön, úri lakás dukált. Az öreg Borkonyi állott
a fiaival s e furcsa csodákkal szemben gyámoltalanul, csalóka utcák
közepén, még káromkodni is későn jutott eszébe. Csak látná őket
közelebbről, az életüket, de Pesten ő hiába látogatta meg őket, mert
ott semmit se látott. Beszállásolták egy pompás fogadóba, ebédre,
vacsorára vitték, szinházba, fölszármazott, rokon, úri családokhoz s
az öreg Borkonyinak már a harmadik napon szédült a feje. Ő is örült,
mint a fiai, ha Borkonyról elutazhattak, örült, hogy a feje nem szédül
s hogy megint a falujában lesz, ahol mégis csak tudott tájékozódni.
Itthon elrejtőzött a Nagyúr, tíz szobája volt hozzá, vagy kocsiba ült
és dühös siránkozással hordatta meg magát a birtokon. Itt, csak itt,
egy tagban, szép, áldott, régi, jó hatezer hold föld, minden
talpalatnyi belőle hű, mint az édes apa.
*
Az öreg Borkonyi hirtelenül ravaszságra adta akaratlanul vén
fejét, amikor már túlságosan, gyermekesen sokat búsult. Levelet írt
a fiainak, hogy ő a végét érzi s jön az utolsó nyár, az ő utolsó nyara,
adjanak neki ebből a nyárból legalább egy hónapot a fiuk. Jőjjenek
haza, de úgy, mintha igazán hazajönnének, Svájc vagy Ostende
helyett, hívjanak vendégeket. Borkony csodaszép, az erdők hűsek, a
Szamos fölér egy álmos tengerrel, a kert pompás, az öreg kastély
kiöltözködött.
A fiuk keserves tanácskozások után elhatározták, hogy haza
muszáj jönniök, haza fognak jönni s évődtek egymással.
– Borkonyra aligha hozhatod el a valóban pompás kis Józsa Etát,
– csúfolódott Ákos az öcscsel, a képviselővel.
– Igenis elvihetem, – válaszolta kacagva Borkonyi, – olyan
úriasszony édesanyja van Etának, akivel akárhova el lehet menni,
tudod.
S a fiuk megírták, hogy örömmel jönnek, bár ők már eligérték ezt
a nyári hónapot, de tudnak a dolgon valahogy segíteni. Jenő
bejelentette a vendégeit, özvegy Józsa Zsoltnét és a leányát, Józsa
Etát s Ákos is a magáét, Kály Miklóst és a feleségét.
Tartoztak is félig-meddig ezzel ennek a négy embernek, akik egy
kicsit már valósággal a Borkonyi-család tagjainak érezték magukat.
De nyugtalan volt mind a két fiatal Borkonyi, még azután is
nyugtalan, amikor az öreg úr, a szegény Nagyúr levele megérkezett.
Nagy tisztelettel üdvözölte levelében jóeleve az öreg Borkonyi a fia
vendégeit, jőjjenek Borkonyba, mintha hazajönnének.
Próbált régi, magyar, falusi ember szokása szerint a familia-
nevekről eligazodni az öreg Borkonyi: milyen Józsák, micsoda Kályk?
No, majd megválik s az öreg, bús ember egészen meglegényesedett
a nagy, buzgó vendégvárásban s vele együtt egész Borkony
megfiatalodott.
„Ezt a Jenőt még csak értem, – töprengett s elég vídáman
töprengett az öreg úr, – az az Eta okvetlenül pompás leányzó lehet.“
„De ezek a Kályék hogyan jönnek Ákoshoz,“ – s nem adta volna
sokért, ha egy leány jönne Borkonyra az Ákos vendégeivel is. S az
öreg úr vidáman topogott régi, magyar, falusi csizmáiban, mintha
ismerős utcán járna. S akkor is nagyon örült, amikor a két ócska
hintót, melyet eléjük küldött, meglátta messziről közeledni. El nem
vette az öreg úr édes kedvét, nyájasságát, hogy a fiukat
satnyábbaknak, öregedőbbeknek látta, mint a multkor. Ő piros volt s
hacsak nem búsult, ragyogó szemű, a haja fehér-fekete, szakálla,
bajusza is. Mi éri ezeket a gyerekeket ott fent, Pesten, hogy ezek
majdnem gyermekkorban megsárgulnak s elhullatják a hajukat? A
fiuk kissé zavarodottan, de nagyon figyelmesen segítettek a
vendégeiknek s vezették őket az apjuk elé. Kály úr nagyon elegáns,
komoly, sőt komor szakállas úr volt s a felesége egy alig húsz
esztendős barna tündér. Özvegy Józsa Zsoltné méltósággal, mely
izgató kacérságot leplezett rosszul leplezve, szállott ki a hintóból.
Józsa Eta pedig aranyos szőkeségével, rózsás arcával, nevetésével
úgy ugrott az öreg Borkonyi elé, mint egy váratlan, fiatal öröm.
Óh, ez szép nap volt, éjszakába lopózó, fölséges, szép, falusi nap,
tele izgatottsággal és örömmel.
Talán az volt a szerencse, hogy a sok izgalom, esemény
elálmosította a szegény Nagyurat. Még a Józsa Eta kicsi, csengő
hangja, mert Eta énekelt is vacsora után, megkönnyesítette a
szemét. Azután karonfogta a tiszttartót, aki majdnem olyan öreg
ember volt mint ő s aki velük vacsorázott.
Míg szobájába ért, megjött álmosan is a hangja az öreg úrnak s
majdnem nótázva mondotta, egyenesen a tiszttartó fülébe:
– Micsoda leány ez az Eta, de látszik az anyjáról is, mert az se
lehetett utolsó leány a maga idejében. Az asszony, az a Kályné, az
talán még különb, de kár, hogy asszony, a teremtésit.
A tiszttartó, az öreg Dénes, alig tudta elnémítani s szobájába
vezetni a Nagyurat, a szegény öreg Borkonyit. S a Nagyúr azzal aludt
el, már ébren álmodni kezdte, hogy neki két csodaszép menye van s
öt-hat unokája, édes, pici, apró jószágok.
*
Három nap múlva – s a napok olyanok, mint a csukott függönyű
szobák – az öreg Borkonyi kint, a földeken sétált nyögve, roskadozva
Dénessel, a tiszttartóval. Az öreg Dénes próbálta támogatni,
vígasztalni, de a szegény Nagyúrral nem lehetett beszélni.
– Ne beszéljen, hiába beszél, Dénes, vén szamár maga is, épen
olyan, mint én voltam. Én figyeltem két napig – Dénes, fiam, itt
csúnya dolog történt. Az a Kály mindig arra igyekezett, hogy a
felesége és Ákos nyugodtan lehessenek. Az a kis szőke tündér, az az
Eta, az, Istenbocsáss, még talán szinésznő is lehetett.
Az öreg Dénes iparkodott, huzogatta a vállait, beszélt,
dünnyögött, de a Nagyúrral nem lehetett birni:
– Ne szamárkodjék, Dénes, én látok mindent, ezekből én sohse
kapok menyeket.
És ezt olyan rettenetes fájdalommal mondta az öreg úr, hogy a
fiai hahotáztak volna, ha hallják.
– Holnap megebédelünk s a fiuk és a vendégek ki fognak
kocsizni. Engem vigyen ezalatt egy parasztszekér lopva ki a szőlőbe,
a szüretelő házba. Ha majd ők hazaérkeznek, mondja nekik, hogy
elutaztam vagy meghaltam, amit akar. De abban a házban, ahova én
a fiaim anyját hoztam, az én fiaim nem mulathatnak olyan nőkkel,
akik nem lesznek a feleségeik.
És megint olyan fájdalmasan mondta ezt az öreg Borkonyi,
mintha már az is fájna neki, hogy ez a két nő se az ő fiainak a
felesége.
Így történt, még délután elutaztak a fiuk és vendégeik s egyéb
baj nem történt. Afelől szinte nagyon is biztos volt az öreg úr, hogy
az ő kopaszodó fiai nem követnek el már szamárságokat. Nem
haragudott azonban senkire és semmire, csak az utcákra, amelyek őt
olyan helyre vezették, ahol sem a házakat, sem a szokásokat nem
ismeri.
MIHÁLYI ROZÁLIA CSÓKJA.
(Ez egy sírkőn olvasható: = Itt nyugszik Mihályi Rozália, élt
huszonhat évet, béke poraira. „Kivánkozom elköltözni és lenni a
Krisztussal, mert az mindennél jobb.“ = Mihályi Rozália – legyen neki
könnyű a föld – kicsi, szinházi némber volt, míg élt. Vörösre festette
a haját, mint utólag értesülök s az ajka magától volt piros. Kacagott,
de nem szívesen, hanem mert a szinügyi bizottság tagjai csak a
kacagó kóristánét szerették. Lutheránus papnak volt a kitagadott
leánya s a Halál csak azért volt rettenetes neki, hogy a
Nebántsvirágot nem játszhatta el. Öt esztendőn keresztül igérték
neki igazgatók, rendezők, szinügyi bizottsági tagok és hírlapírók. A
Nebántsvirág több csókjába került, mint a szerelem, a pénz, a
toilette-gond együtt, mégis úgy halt meg, szegény, hogy ez a nagy
vágya árván maradt és telesírta a halottas, kórházi szobát. A Halál
egyéb körülményei nem bántották Mihályi Rozáliát, hiszen
könnyelmű nő volt. Aradon, Kassán, nem árulom el, hol fekszik s
mennyi idő óta. Sohse láttam Mihályi Rozáliát, de hatalmasabb nő
nála nem egyeledett az életembe. S amit elmondandó vagyok, mély,
kicsi történet, egy fölkavart, fatális tengerszem. Igazi hősnője e
történetnek Mihályi Rozália, aki már a Krisztussal van, mert az
mindennél jobb.)
*
Már nyolcszor kértem Kun Marcellát, csókoljon meg s hazudja
azt, hogy drága vagyok neki. Hiszen hasznát vehetné, mert ő fiatal
fél-primadonna s én írom a kritikákat. Fekete leány volt s nem
babonás, de okos, Kun Marcella s valószinűleg nem undorodott
tőlem. Legfeljebb is neki nem lett volna nagy öröm az én ölelésem s
látta előre a bajt. Én akkor a legszebb siheder voltam belülről s nem
csináltam titkot belőle, hogy bolond vagyok szerelem közben.
Bolonduljon meg és örvendően jajgasson, akit én magamnak
választok és dicsekedjék el vele. Ettől joggal félt Kun Marcella, aki
porcellán-arcát fehérnek őrizte meg eleddig minden szerelmek
közben és ellen. Volt eset, hogy elbeszéltem neki, miket álmodok
róla s hogy őt tartom minden létezés legkivánatosabb vánkosának, a
pihenőnek, a pihentetőnek, az érdemes helynek, ahol pihenni kell s
ahol szivesen pihen el örökre az ember.
Félt tőlem Kun Marcella, szabad járásom volt a hotelbe, ahol
lakott, mert félt tőlem. Beengedett a lakásába olyankor is, amikor
vad, fekete, kemény haját regulázta mindenféle fésükkel. Lassan-
lassan már jogot szereztem arra, hogy arcomhoz fogjam föl ezt a kis
testével csufolkodó sötét, erős hajat. Ha azonban megkábított a Kun
Marcella nyakának, vállának s egész kis testének közelsége,
kikaptam:
– Volna magának öröme, ha lelkem-testem leteperné s én úgy
néznék a szemébe, mint egy zsiványnak? Kell magának ilyen
briganti-eredmény, ilyen szerelmetlen szerelem, mondja?
Megreszkettem és sírtam ilyenkor s főképpen amiatt sírtam, hogy
ilyen gyönge, szamár vagyok. Ilyen nővel nem így kell bánni, de én ő
benne nem ilyen nőt akartam, mást, jobbat, maga-megadót,
belémbolondultat. A szemei, a fekete Kun Marcella szemei kékek
voltak, hideg, lelketlen, rossz kék szemek. Ezek még sohase
akadhattak föl, ezek még sohase fordulhattak ki szerelemtől.
Megálljatok csak, ti rossz, kék szemek, úgy kell nektek, hogy én a
tüzelésetekre pályázom. Fogadkoztam, hogy tovább immár nem
komédiázunk, mert én nem vagyok egy hím Kun Marcella. Én nem
azért tanultam meg a szerelmet, hogy tudjam, micsoda, hanem
azért, hogy fogyasszam, hamvasszam vele magam, ahogyan illik.
Kun Marcellának pedig megmondtam egy napon:
– Marci – így becéztem – holnap délután maga nem fogadhat
vendéget. Csak én mehetek el magához, csak én mehetek be
magához holnap délután.
Nagy készülés, programmos bátorság csak jó, barbár egészségű
embernek ajánlhatók. Nekem átkozott, veszett éjszakát szerzett a
nagy bátorságom s a nagy készülésem. Bizony elbágyadt legény
voltam másnap s délután kopogtattam Kun Marcellánál becsületből.
A leány sírhatott, meglágyultak, nedvesek voltak a rossz, kék szemei
s olyan kékek, hogy majdnem barnák. Mikor benyítottam, megriadt,
el is gyöngült, ülve maradt és abban a pillanatban – éreztem – utált
is. Szerettem volna ölbekapni a kis fehér-fekete, ostoba csöpp
teremtést s lóbálni gyöngéden, mint egy csecsemőt. Dalolni neki síró
hangon, hogy elaludjék, hogy én is aludjak, mert az éjszakám rossz
volt. Valami ilyen dajkadalt szerettem volna énekelni: „Marci, kicsi
Marci, ne csókolózzunk; kinek teszünk jót, ha mi csókolózunk?“
„Marci, kicsi Marci, leteszlek a pamlagra, összedörzsöljük mint két
buksi gyermek az arcainkat s a könnyeinket,“ „Marci, kicsi Marci, én
csak sírni szeretnék veled máma, de úgy nagyon, bömbölni.“
Azonban az ember nagyon szomoru állat, akinek akkor is muszáj
néha szeretni, amikor nincs kedve hozzá. Odaültem Kun Marcella
mellé s nagy, csinált szerelmi dűhvel megmartam az ajkát. Neki erre
csak az jutott eszébe, hogy megharapott ajkat egészen tiszta
vászonzsebkendővel tanácsos nyomogatni. Fölállott fáradtan,
szomoruan s amikor kikereste a zsebkendőt, visszajött, de úgy,
mintha a vére hullna s Golgothára jönne. Kibontottam a haját, türte,
de közben olyan hangon, ahogy a rózsafüzéres, áhítatos, vén
asszonyok imádkoznak, beszélt:
– Ismerem magukat, tudom, hogy hiába beszélnék, sírnék,
ellenkeznék, jól van. Nekem ez nem kell, nem mulattat, fáj, de
maguk ilyenek. Én még mindig meglakoltam, valahányszor férfivel
volt dolgom. Különösen eggyel, akit utáltam, de muszáj volt, aki a
testemet is megölte.
Hallottam és nem hallottam, amit beszélt, már a papucsait
csókoltam. Az ember nagyon szomoru állat, aki akkor is tud szeretni,
amikor még előbb nem kivánta, azután a szemeit kellett keresnem,
az arcát néznem s azt hittem, hogy megháborodtam. A Kun Marcella
szemei nem voltak kékek, de szinte feketék, a haja vörös, az ajkai
piros-pirosak. Az egész leány más volt, mint ő maga, mintha
megbabonáztak volna bennünket két percre.
*
(Ma már tudom, hogy akkor Mihályi Rozália jött oda s ő csinálta
ezt a babonát. Ráismerek teljesen azoknak a lefestéséből, akikkel
azóta találkoztam és beszéltem. Akik ismerték, sőt nagyon-nagyon
ismerték Mihályi Rozáliát, az én életem e legnagyobb,
leghatalmasabb nőjét.)
*
Nem laktam én jól Kun Marcellával, de nem kellett a csókjának
még az emléke. Minőségileg holott igen jó csók volt az, ma is vallom
és merem vallani. De egyúttal ríkató, szomoru is volt s a magamfajta
ember a csókot azért hajszolja, hogy a szomoruságból szabaduljon.
De elmentem hozzá akkor, amikor a mi csókunk a véremben olyan
lett, mint egy kehely, melynek későn jut eszébe, hogy kicsorduljon.
Csupa rózsákat nyílott a vérem, haragos, tüzes, bő, szerelmi
rózsákat. Kun Marcella lehajtotta a fejét, megcsókolt s ezt mondta:
– Most már úgyis mindegy, te akartad, én megmondtam neked.
*
(Rettenetes, most is látom, megint olyan volt Kun Marcella, mint
amilyennek Mihályi Rozáliát leírták. Megint szerettük egymást, de én
nem őt szerettem most, hanem egy kimérát. Egy vörös hajú s
buggyanó-vérajkú, fekete szemű másikat, ott volt ő is, Kun Marcella,
de Mihályi Rozália volt a főbb, legfőbb személy. És mintha valaki még
ott lett volna, akit mindhárman utáltunk.)
*
Megkérdeztem Kun Marcellát, ki az, akiről olyankor beszélt,
amikor okos szót nem ért a tettes.
É
– Én akkor Győrött voltam, ő újságíró volt – mondta – s az
igazgató barátja volt. Azt mondta, hogy muszáj, különben elcsapat s
az egész országban nincs számomra hely azután.
Megmondta az ipse nevét is Kun Marcella s én nagyon boldog
voltam, amint az hihető. Egy nulla, egy senki, ennek csak érdemes
volt vérembe venni valamelyik szép szerelme emlékezetét.
Próbálkoztak az ötleteim, hogy ne vegyem nagyon a szivemre a
dolgot, mert érdekes, furcsa. De az egészségem, most már
Jóbegészség, viszont neheztelt, viharzott s halálosan haragudott. Hát
kinek a csókja jött közénk ártalmasan, csúnyán, közém és Kun
Marcella közé? Itt valakit keresnem kell, itt valakit még meg kell
találnom, itt nagy titkok vannak. Én fogom magam s csókolok nagy
küzdelmek után s a vége az, hogy valaki, aki előttem járt,
megmérgezi a csókomat. Kun Marcella nem túlságosan jajgatott
velem, sőt mintha elégtételt kapott volna. S ráadásul ezt a nőt e
percben úgy kivántam, hogy hiába hozták volna elébem az Afrodité
legelszántabb szűzeit. Gondoltam s kivántam is: itt legjobb lesz
gyalázatosan komiszkodni.
– No, kedves szűz teremtés, talán azt is tudod, hogy hol lakik
most a hozzád méltó férfiu?
Nem döbbent meg, nem fakadt furiás haragra, megmondta a
címet.
*
Elmegyek hozzá, ahhoz a gazemberhez, – gondoltam. Végre is az
ember minek nézzen utána, ha nem néz utána a csókjainak? Hadd
tudjam, ki küldte őt Kun Marcellához, hogy Kun Marcella közölje
velem, hogy ő már veszélyes csókokat is váltott.
Hiszen hírből már ismertem, újságíró volt, magyar, pesti, tudatlan
komisz, és zsidó. Hetvenkedett s csak jó arculcsapások árán
juhászodott meg.
– Ismerte Kun Marcellát s kitől jött hozzá maga, pimasz, senki,
gazember?
Alázatosan vallott, verte a mellét s mindjárt meg is nevezte
nekem Mihályi Rózsikát.
– Mihályi Rózsika, – kérdeztem én – vöröshajú, pirosajkú,
feketeszemű?
– Igen, igen, igen, egyszer Aradon, hiszen ön is férfiu, ne
haragudjon.
– Tehát Mihályi Rozália, kóristáné, úgy-e, isten önnel, nyomorult
ember.
No, hiszen én ezt a nőt ismerem, ezt én már sokszor láttam,
amikor mást öleltem. Mihályi Rozália, itt nagy számonkérés lesz, ha
mi találkozunk.
Lent jártam abban a városban, ahol Mihályi Rózsikának élnie
kellett volna. A csók végre is fontos dolog, a legfontosabb s ha az
ember már rosszul csókolt, legalább tudja meg, hogy kikkel és kiktől
jött ilyen nagy, bús, egyébként életigazságos rokonságba.
Hazudnék, ha eltitkolnám, hogy Kun Marcellát életem e
fájdalmas, perzekutor míveletében szerettem legjobban. S nem
tartozik a történethez az se, hogy Kun Marcella rossz, kék szemeiből
éppen ezidőben lettek a legszebb és legnőszarvasibb szemek
valakinek, egy másnak a számára. Nekem más dolgom volt, nekem
Mihályi Rózsit, azaz Rozáliát kellett megtalálnom. Mert az ember
szomoru állat s nem mindig azt kapja a csókban, mint keres. Talán
ez az emberi csóknak nagy fokozója – filozofáltam útközben, – de
mégis rosszul van ez így.
*
(S csodálatosan, még a vasúton is ezidőben különösen
kitüntettem a vöröshajú nőket, a rikító ajkúakat s a
feketeszeműeket.)
*
Nem árulom el, hogy Aradra érkeztem-e vagy Kassára, de
megérkeztem. Mihályi Rozália után tudakozódtam s kezdtem tetszeni
magamnak a csók-vipera e különös kergetésében.
– Meghalt, most március van, tehát meghalt február elején –
mondta az öreg szinházi pénztáros. Kacsintott is egy hamisat s
hozzátette, hogy a karban sokkal csinosabb nők is vannak.
Olyan lettem, mint egy gyermek, aki nem kapja meg a vásárfiát.
– De nekem ő kell, vörös haj kell, Mihályi Rozália kell.
A pénztáros elhívatta a szinházi portást, aki megmondta, milyen
sorban, temetői sorban fekszik Rozália. S hogy a lelkemet kibékítse,
még ezeket is a fülembe súgta:
– Jó leány volt, szép is, de szerencsétlen, nagyon csúnya
betegségben halt meg szegény.
(Nem lehet tovább keresni azt, aki nekem egy rossz csókkal
üzent. Mihályi Rozáliával nem beszélhetek, Mihályi Rozáliát nem
vallathatom ki. Csak egyet tehetek. Mihályi Rozáliából megcsinálom
az élet és csók múzsáját. Eléggé nem ismertem s eléggé
belerondított az életembe. Különben is ki tudja meddig kellene
kereskednem, amíg megtalálnám azt, aki a szerelemről szomoru
üzenetet küldött Kun Marcella által s az én férfiui állatiasságom
jutalmául? Nagyon szép koszorút vittem ki másnap, ragyogó
délelőttön a temetőbe Mihályi Rozália sírjára. S akkor olvastam: = Itt
nyugszik Mihályi Rozália, élt huszonhat évet, béke poraira.
„Kivánkozom elköltözni és lenni a Krisztussal, mert az mindennél
jobb.“ = Oh, jaj, bizony jobb, de mit csináljanak azok, akik el nem
költözhetnek. Tovább élik, amig tehetik azt, amibe Mihályi Rozália
belehalt. Vörös haj, piros-piros ajkak, fekete szemek. Addig is, amíg
meghalok, ezeket látom, ezeket kell látnom. S csókolok, pedig már
tudom, hogy az emberi csók egyszerű üzenetváltás s az ember néha
nagyon szomoru üzeneteket kap.)
A BIMBURA HALÁLA.
Marie Deblanc kisasszony vendégei voltunk, egy szép, okos és
nem fiatal leányé, aki egy piciny, süket, nagyon öreg tantejával élt
két esztendő óta Párisban. Marie Deblanc nénije ártatlan, senkicske
teremtés volt, ártatlanabb a szentelt víznél, mellyel naponként két
templomban is meglocsolta magát. Sokat imádkozott és sokat sírt a
kis, bigott, szegény, gyöngeelméjű, agg, jóságos perszóna, akinek az
volt a föladata, hogy Marie kisasszonyra vigyázzon. Ez így illik, ez így
szokás Párisban és az egész világon, társaságbeli, finom, polgári
kisasszonynak nem szabad őrizet nélkül, egyedül élnie. Az nem
számít, hogy például Marie kisasszony tizenkét évig élt özvegy édes
apja mellett Afrikában s Martinik szigetén, a délkeleti Ázsia francia
gyarmatain s még két vagy három ilyen furcsa zúgában a világnak.
Akkor nem kellett őrizet és őriző: az apjának, azóta érdemes, neves
tábornoknak, más dolga volt ezeken a bizarr kolóniákon, mint a
leányát őrizni és nevelni. Marie kisasszony volt ellenben az, aki az
apját s az apjának minden tisztjét anyailag, okosan, aggodalmas
szeretettel megfigyelte, vezette, óvta. Amazon lett belőle s most,
harminc éves korában, érett szépségben, de leányosan, kissé
józanon és búsan megérte, hogy egy vén néni szárnyai alá
helyezték.
Már nem sokáig tartott ez az állapot, hiszen éppen azért teáztunk
ezuttal Marie Deblanc kisasszonynál, valamennyien bizalmas, meleg
szívű barátai, négyen, két férfi és két nő. Louise néni, a Marie őriző
nénije már csomagolt is: Marie kisasszonyt öt nap választotta el az
esküvője napjától. Fáradtan és lelkesedés nélkül beszélt a közeledő,
nagy eseményről, az esküvőről, az új életről Marie kisasszony. Több,
mint tíz év óta ismerte és kedvelte a vőlegényét, aki az apja
segédtisztje, titkárja volt s végigvándorolta, végigcsinálta velük a
Ú
Deblanc-család egész gyarmati odisszeáját. Úgy látszik, hogy
exotikus tájakon hamarabb lobog el az európai ember: a vőlegény,
Henry úr is, hivatalnok két év óta a gyarmatügyi minisztériumban,
elég fásultan nézett már az életbe. Derék, jó, gyönge legény volt
különben, hűséges, mint egy megszokott kutya s ez alkalommal
elutazott két napra házasságuk ügyében-bajában. Louise néni a
harmadik szobában tett-vett, pakkolt két nőcseléd segítségével,
közben sóhajtozott, szemeit törülgette, szentek neveit idézte s
vetette a kereszteket. Alkonyodott, de a lámpáról mindnyájan
megfeledkeztünk s olyan szomorúság fűzte egybe mindünknek a
lelkét, mintha halotti virrasztón ülnénk. Nem is igyekeztünk
udvariasan hazudozni s beszélni csak azért, hogy beszéljünk, de
Marie kisasszony hirtelen kiválasztott engem s fejbeütött egy keserű-
tréfás kérdéssel:
– Mondja, maguknál, Magyarországon, vagy hol, erősebben,
végzetesebben, emberibben szeretik egymást az emberek, mint
Franciaországban és Navarrában?
– Kedves Marie kisasszony, sajnos, nem, s hogy a précieuse-ök
szép nyelvén beszéljek, a szerelem szent vallását nálunk is megölték
a különféle ritusok. Nem vagyunk talán olyan raffináltak, mint itt a
Szajna mellett a szerelmesek, de éppen olyan szegények vagyunk,
mint ezek itt.
Marie kisasszony vörösbarna haját, drága, dús haját nyomkodta,
simította mind a két kezével s rekedtes hangon szinte sírta:
– Engem nagyon szeretett egyszer valaki, egész életével,
rettenetesen, halálosan, ahogy a lázbeteg középkori szűzek álmában
szerettek a gavallérok.
Egy asszony-vendég, mert az asszonyok képesek a
legszomorubb, legválságosabb lelki hajótöréshez is, sokszor
akaratlanul, csúfoló síp-hangot adni, megszólalt:
– Henry, ugy-e, Henry az, hiszen ő igazán többet szolgált
magáért, Marie kisasszony, mint Jákob szolgált Lábánnak két
leányáért?
Megkeményedett rögtön a Marie kisasszony hangja, de föl se
nézett, mintha ott se lettünk volna:
– Az én Henrym valóban szeret engem, de istenem, bele kellett
fáradnunk s belefáradtunk ebbe a hosszú, titkos mátkaságba. Ha
önök azt hinnék, hogy talán az a baj, mert sok szabadsággal
mutattuk, mutogattuk egymásnak, hogy szeretjük egymást, talán
csalódnak, talán igazuk van. Valószínűbb, hogy mi már nem vagyunk
igazán erősek, méltók valami olyan egész szerelemre, amilyennel
engem Bimbura szeretett. Mert Bimbura szeretett engem csupán és
én most is látom Bimbura halott arcát: rajta a féltékeny düh és a
szerelem.
Most már a két nő-vendég is megértette, hogy hallgatni kell,
mert mintha a menyegzői dalát dalolta volna most nekünk Marie
kisasszony:
– Ez a Bimbura a mi egyik néger szolgánk volt, húszéves,
ördögien fekete legény, aki a legfehérebb tejet árulta a kis gyarmati
metropoliszban. Teheneket tartottam, ez volt az én saját külön
gazdaságom, hozományt akartam gyűjteni belőle s Bimbura hordta
szét két öszvérrel a tejet reggelenként. Volt egy kis európai kolónia a
kolónián, tisztek, hivatalnokok, kereskedők, iparosok s mások. – Ezek
voltak az én vevőim s ezek házai felé hajszolta reggelenként dalolva
az öszvéreit Bimbura. Már régen mulattam a fiun, aki úgy nézett
engem mindig, hogy fekete bőre alatt is meglátszott a nyargaló
bíbor-vér. S azután beszélték, hogy ez a fiu egész délutánon bolyong
vagy hever a fák alatt s egyik néger, öreg cselédasszonyom pláne azt
állította, hogy nótákat csinál. Költő volt, az istenadta, ma már tudom
s olyan valaki, olyan teljes ember, aki nem tanulta még meg, hogyan
kell elbujnunk az érzéseink elől. Jött a hír, hogy a legény furcsán
viselkedik s olyan nótákat dalol, amikor a kannákkal terhelt
öszvéreket hajtja végig a dombos, bolondos, girbe-görbe utcákon,
hogy mindenki megriad, vagy kacag. „Az én gazdámnak, a nagy
francia úrnak, a hős katonának a leánya mosolyogva szokott
beszélgetni Bimburával. Bimbura odaadná az életét, ha a szép, fehér,
francia kisasszony egyszer átölelné karjaival, amelyek csupaszok,
mikor a tejet a kannákba kiönti, ha átölelné egyszer a Bimbura
nyakát“. Ilyeneket énekelt Bimbura s én ma is sajnálom, hogy ezeket
az énekeket az ő torokból görgő, vad nyelvén énekelte s hogy én
még így se hallottam.
– Hát Henry úr nem vette észre a Bimbura ádáz, veszedelmes,
nagy szerelmét? – kérdezte valamelyikünk.
Marie kisasszony most már nyugodtabban simogatta haját,
homlokát, csak az arca tüzelt s a szemei voltak nedvesek.
– Igen, észrevette, akkor észrevette, ma talán már nem venné
észre, de ez akkor történt még, mikor a szerelmesünk még a
gondolatainkra is féltékeny. Hiszen tudják, elmondtam már egyszer,
nekünk titkolnunk kellett Henryvel az apám előtt, hogy már-már
szinte egymáséi vagyunk. De akkor még olyan új volt a mi
szerelmünk, úgy hiányoztunk egymásnak mindig s olyan
kényszerítők, pompásak voltak ott akkor azok a tropikus, vad, illatos
éjszakák. Henry elbúcsúzott este az apámtól, tőlem s én kábultan
vonultam vissza két kis szobámban. Erős cölöpökre épített különös
ház volt a katonai kormányzó háza s két hatalmas kőfal vette körül.
Az én szegény Henrym megvárta, míg az apám hálószobájában
kihuny a fény s akkor keresztüljött a két falon. Ma sem értem,
hogyan, magas, két öles falak voltak s azt hiszem, ma Henry se
tudna átkerülni rajtuk. Akkor még nem csak ezt tudta, de egy
kötéllel föl tudott kapaszkodni az ablakomig s el tudta tölteni az
éjszakát velem egy kézcsókjutalomért. Reggel korán jelentkeznie
kellett, az apám szigorú katona volt s nem volt szabad látszani
bágyadtságnak se Deblanc generális szegény, szerelmes
segédtisztjén. Egy éjszakán Henry arról beszélt, hogy Bimburát el
kell küldeni a háztól, mert egészen megháborodott. Arról is beszélt,
hogy ezen a vidéken gyakori eset, hogy ezek a néger állatok
szerelem miatt megháborodnak. Bimbura, mintha csak mindent
megérzett, megsejtett volna, reggel úgy nézett reám, mint egy
szügyön szúrt csataló. Így nézhetett a következő éjszakán a
nappalos holdfényben haldokolva Henryre, mert Henry a következő
éjszakán leszúrta Bimburát. A szerelmes, tébolyodott néger
észrevette, hogy Henry, a falakon átmászva, éjszakánként engem
meglátogat. A többit csak Henrytól hallottam, a néger rálesett s ha
Henry nem elég ügyes, leszúrja. Így Henry szúrta le Bimburát s az
egész drámából csak egy pokolian bús, szerelmes, fájdalmas, dühös
ordítást hallottam.
– És aztán mi történt, nem derült ki az éjszakai történet s hogy
Henry hogyan került a falak mögé?
– Nem derült ki semmi, ott lenn a kolóniákon egy megölt néger
nem számít annyit, mint ha az ember emlékeiben jön vissza. Most
már Henrynek nem kell kőfalakat s cölöpös magasságokat legyőznie,
hogy megcsókolhassa a kezemet.
Búcsúztunk s még egyszer kivántunk minden boldogságot édes
barátnőnknek, Marie Deblanc kisasszonynak, aki váratlan, zokogó
daccal önmagának még befejezte a történetet:
– S vajjon nem jobb lett volna, ha Henry is ott marad halottan
akkor éjszakán, amikor még majdnem úgy tudott szeretni engem,
mint Bimbura?
FEKETE SÁNDOR LEVELEI.
Lármáztak a szomszédos bolondok s Fekete Sándor úr egy
hosszú levél szerkesztésével gyötörte kinosan magát. Hatszor tépte
el már, amit írt, újra kezdte mindig s nagyon haragudott a zavaró
bolondokra. Pedig sietni kellene, mindjárt jön Nagy Ádám, a doktor,
azután látogató-nap lévén, jön az asszony. Fekete Sándor gyáros és
királyi tanácsos úr felesége, az a veszett asszony. Fekete úr az
asszonynak írt levelet, hosszú levelet naponkint, mindig. Hiszen két
év óta, hogy e házban él, hetenkint kétszer-háromszor is eljön hozzá
az asszony. De Fekete úr nem tudott beszélni vele, csupán hitvány,
hideg vagy kicsi dolgokról: a forró mondanivalók a torkán akadtak. S
ez mindig így volt, mióta az asszonyt megismerte, sőt mióta
feleségül vette. Soha semmi nagy dolgot nem tudott szóval
megmondani neki, mert hitét vesztette, ha az asszonyra nézett.
Három évig éltek már együtt s mikor Fekete urat ebbe a házba
hozták, az is a leveleken kezdődött. Komoly professzorok
kijelentették, hogy nem lehet az épelméjű, aki a feleségének a
szomszéd szobából küldözget állandóan leveleket. Voltak azután
súlyosabb okok is, de ez volt mégis a legfurcsább: Fekete úr félt az
asszonnyal beszélni. Szerette azt a vidám, gonosz, szép boszorkányt
s ez a szerelem tele volt mélységes, nagy, nyilatkozó kedvvel. Az
asszony minden mozdulatáról, vállrángatásáról, lépéséről vagy
öleléséről ezer nyugtalan szép gondolata volt Fekete úrnak. Igazán
nem királyi tanácsoshoz s kereskedőhöz illett ez a különös trubadur-
kedély. Mégis így volt s ma is így van, amikor már két év óta él
ebben a bolond házban.
Két elegáns, világos szobája van Fekete Sándor úrnak, a világos
kertre s a távoli fenyves dombra nézők. Sok a kényelme, sok a
szabadsága, de tudja, hogy innen nem szabad elmenni s ő is
bolondként lakik itt a bolondok között. Se rendkivüli, se közönséges
dühei nincsenek, csak a fiát emlegeti sokat, a hároméves fiát.
Nagyon szereti ezt a kölyköt, de látni nem akarja, mert gyakran
gyanakszik, hogy a fiu nem az ő fia. És a felesége miatt sír,
panaszkodik az orvosoknak s a feleségének irogatja naphosszat a
leveleket.
Jön a doktor, Nagy Ádám doktor ezúttal vidám, szép magas
férfiú, talán bölcs is. Az életet nem becsüli sokra, a halálra nem
sokat ad, de amit az élettől kapni lehet, elveszi. Szenvedélye
voltaképpen pedig csak egy van: a bolondok, rajong a bolondokért.
Egy-egy érdekes bolondért szivesen áldoz félnapokat is és Fekete úr
állandó kedvence.
Muzsikus ember a doktor, Chopint dudolja, amikor Fekete úrhoz
benyit s azután nyilvánvaló akarattal nagyon derüs arcot vág.
– Jó napot, kedves tanácsos úr, hát miért nem sétál, mikor olyan
szép az idő és a kert?
– Levelet írok, kedves doktor s ezek a bolondok úgy lármáznak,
hogy nem tudom megírni. Pedig szeretném megírni ezt a levelet,
mielőtt idejönne, mert akkor, én nem tudom, megint sok írnivalóm
lesz.
– Ejnye, ejnye, kedves tanácsos úr, hát még mindig nem hitte el
nekem, hogy asszonyoknak haszontalan betüket vetni. Írhatja
azoknak Buddha könyvét, a két testamentumot, Hamletet vagy
Faustot. Egy igazi írás van az asszonyok számára: a Kórán, ez igazi
írás, mert megveti az asszonyokat. Ezeknek a teremtéseknek a
szemükbe kell nézni, azt mondani nekik, amit ők kivánnak, kicsókolni
belőlük, ami jó s otthagyni őket, mint kiránduláson az üres üvegeket.
Fekete úr, aki igazán fekete volt, már őszülő, szép, értelmes arcú,
lázas szemű ember, elszomorodott a doktor szavaira.
Általában Nagy Ádám doktor neki sok szomoruságot okozott, de
őt szerette legjobban az orvosok közül mégis. Talán éppen ezért,
Á É
talán azért, mert leggyakrabban Nagy Ádám látogatta meg. És Nagy
Ádám sok érdekes dolgot beszélt, olyanokat, amik alapjában benne
aludtak Fekete úrban s föl lehetett használni ezeket a levelekben.
– Oh, oh, – sóhajtott Fekete úr, – maga doktor, ma megint úgy
beszélget velem, mintha valóságos bolond volnék.
– De kedves tanácsos úr, – kacagott a doktor, – ön meg még
mindig úgy beszél, mintha nem volna oly finom, okos elméjű ember,
mint amilyen. Hiszen még az sem volna kárhozatos bűn, ha én
netalán bolondnak tartanám önt néha, tanácsos úr. Higyje el nekem,
hogy a világon nincs unalmasabb lény, mint az úgynevezett épelméjű
ember. Már akkor érdekesebbnek tartom a vizet, mely forrni tud és
művészien fagyni. És az ásványok, amelyeknek olyan kristályos az
értelmük, mennyivel tökéletesebbek. A virágok szebbek, a fák
becsületesebbek, az állatok hűségesebbek a természethez, jobbak.
Még szerencse, hogy az emberfajtában vannak gyermekek és
bolondok, mert ezekért meg lehet bocsátani a többieknek. A
többieknek, akik között azután leghitványabb az asszony, de ez se
nagy baj. Ez már így van s mivel az asszony mégis csak kedves és
alkalmas valamire, hát béküljünk meg a teremtés állapotával. Csak
az a fontos, hogy ne mutassuk meg magunkat az asszonynak, úgy
se ért meg minket s ezért még jobban megdühödik. Főképpen ne
bontsuk ki magunkat levélben, írásban az asszony előtt, ez pláne
őrült veszedelem.
Fekete úr most már nem szomorúan, de megriadtan tekintett
Nagy Ádám doktorra.
– Hát – kezdte majdnem sírva, – a doktor úr nem adja át neki
ezután a leveleimet? Én nem akarom postára küldeni, hogy a
professzor előbb elolvassa és én nem merem magam átadni. És én
meghalok, – nyögte – ha nem írhatom meg annak az asszonynak,
hogy miket kell gondolnom róla.
– Szó sincs róla, kedves tanácsos, én olyan hűséges
levélkézbesítő leszek, mint két év óta mindig. Az mellékes, hogy mi
az én véleményem, minden vélemény igazságtalanság. De a
nagyságos asszonynak ezután is mindennap elküldöm a tanácsos úr
leveleit, pontosan, biztosan.
És most benyit az asszony, kacérság, nyár, kivánatosság,
frisseség és jókedv. A doktor udvariasan köszön s udvariasan
búcsúzik, nem akarja a házastársak örömét háborítani, de az ajtó
előtt ápolók állnak s az asszony csak nagynehezen engedi meg, hogy
a férj megcsókolja a homlokát s kétszer a szélesre fésült dús fekete
haját. Azután vigasztaló szókat mond, sietve beszél a kisfiuról, a
rokonokról, a gyárról és már megy.
Két óránál tovább marad fönn a doktor lakásán Fekete Sándorné
s mikor távozik, a doktor, Nagy Ádám átad egy levelet:
– Ime, a legújabb levél, elolvastam és istenemre mondom, nem
tudnék ilyen szép levelet írni. Hallom, hogy válni akar az urától,
rosszul tenné, nagyon bölcs, nagyon gyöngéd, nagyon jó ember.
A CIRLE SZEMEI.
Mintha Turgenyev álmodta volna valamikor életre s most el akart
volna sápadni, mint egy álom. Egy fehérnek és szomorunak
kigondolt orosz történet, egy borzas és vértelen orosz vers.
Szonjának hívták, de Tatjánának is hívhatták volna, mert olyan orosz
volt, amilyen csak zsidó leány tud lenni. Jött az anyjával, a
nagybátyjával, öt apró testvérével, azt mondta, hogy Odessza
környékéről. Azt mondta: látta, amikor az apját megölték, péntek
este történt, imádkoztak s lángra gyúlt fölöttük a ház.
Bizonyosan így volt, mert miért hazudta volna ezeket Szonja s
honnan vették volna szemei a döbbenetet? A Szonja szemeiben nagy
döbbenet volt, vörös kakas, gyilkosok leselkedése, ölés és
menekülés. A nagybátyja, egy hórihorgas, vad, csúnya zsidó, nem
Szonjának szólította, hanem Cirlének. Azt mondják, ez régi zsidó név,
szép is, Cirle, Cirle, mintha hárfáról pengene le. Párisba kerültek
szóval és Szonja itt házakba jutott be, ahol is ócska ruhákat
javítgatott. Csak oroszul beszélt s a szláv zsidók ama szörnyű
nyelvén, melynél csak a maltai mór-latin beszéd borzasztóbb.
De hamar tanult franciául Szonja, mert ő Tacitust olvasta s
ismerte a görög aorisztoszokat. Szonja gimnáziumot végzett s abban
a városkában, ahonnan idemenekült, már mindenki doktor-
kisasszonynak címezte. Talán orvos is lett volna már azóta, de
egyszer a kormányzó kiadta a parancsot. Zsidó leányok csak akkor
mehetnek el hazulról, nagy városokba, ha ott vidám leányok akarnak
lenni. Szonja várt, aztán jött az a péntek este, ők szöktek, de Szonja
még emlékszik az apjára. Részeg parasztok bekiáltottak az ablakon,
Szonja apja kiment s azután csak egy-két jajszót hallottak. A
zsupfedeles ház pattogva égett, ők kiszaladtak s látta a nagy

Finite Element Analysis Third Edition Bhavikatti 2024 Scribd Download

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Finite Element Analysis Third Edition Bhavikatti 2024 Scribd Download

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Finite Element Analysis Third Edition Bhavikatti 2024 Scribd Download

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Get ebook downloads in full at ebookname.

Finite element analysis Third Edition Bhavikatti

Explore and download more ebook at https://ebookname.com

Introduction to Finite Element Vibration Analysis

Finite Element Analysis For Design Engineers Paul M.

Introduction to finite element vibration analysis 2ed.

Crucified Again Exposing Islam s New War on Christians

The Devil Next Door First Edition Tim Curran

Sustainable design of research laboratories planning

Basic Statistics 1st Edition Seemon Thomas

Zoonoses and Communicable Diseases Common to Man and

All rights reserved.

ISBN (13) : 978-81-224-2524-6

PUBLISHING FOR ONE WORLD

2. Basic Equations in Elasticity 9

3. Matrix Displacement Formulation 21

4. Element Shapes, Nodes, Nodal Unknowns and Coordinate Systems 33

6. Strain Displacement Matrix 104

7. Assembling Stiffness Equation—Direct Approach 110

8. Assembling Stiffness Equation—Galerkin’s Method, 118

9. Assembling Stiffness Equation—Variational Method 128

10. Discritization of a Structure 154

11. Finite Element Analysis—Bars and Trusses 161

13. Isoparametric Formulation 219

13.6 Assembling Stiffness Matrix 225

14. Analysis of Beams and Rigid Frames 242

15. Bending of Thin Plates 280

16. Analysis of Shells 301

17. Nonlinear Analysis 318

17.5 Analysis of Both Material and Geometric Nonlinear Problems 328

18. Standard Packages and Their Features 329

1.2 GENERAL DESCRIPTION OF THE METHOD

1.3 A BRIEF EXPLANATION OF FEA FOR

Fig. 1.1 Typical tension flat

Fig. 1.2 Discretisation of quarter of tension flat

1.4 FINITE ELEMENT METHOD VS CLASSICAL METHODS

(a) Irregular shaper (b) Irregular boundary condition

(c) Irregular loading

1.5 FEM VS FINITE DIFFERENCE METHOD (FDM)

Fig. 1.5 FDM approximation of shape

1.6 A BRIEF HISTORY OF FEM

1.7 NEED FOR STUDYING FEM

1.8 WARNING TO FEA PACKAGE USERS

1. Explain the concept of FEM briefly and outline the procedure.

2.2 STRESSES IN A TYPICAL ELEMENT

Fig. 2.2 Fig. 2.3

Table 2.1 Stresses on a typical element

Face Stress on –ve Face Stresses on +ve Face

2.3 EQUATIONS OF EQUILIBRIUM

Simplifying and then dividing throughout by dx dy dz, we get

Similarly ΣFy = 0 and ΣFz = 0 equilibrium conditions give,

and the equations of equilibrium are

2.5 STRAIN DISPLACEMENT EQUATIONS

2.6 LINEAR CONSTITUTIVE EQUATIONS

R|σ x U| R| D 11 D12 D13 D14 D15 D16 U| R| ε x U|

xz 61 D62 D63 D64 D65 D66 xz

R|σ x U| R|D 11 D12 D13 0 0 0 U| R| ε x U|

Plane Stress Problems

no force in the z-direction and no variation of any forces in z-direction. Hence