Political Imaginaries of Small Cinemas

and Cultures
11th Small Cinemas Conference, Cluj-Napoca, 11-12 September 2020
Conference programme*
11 September 12 September
Smaller than small national, 10.00 - 11.00 Regional difference and New Wave Cinemas 10.00 – 11.00
Chair: Virginás Andreá Chair: Győri Zsőlt
Virginás Andrea, Tóth Orsolya, On the Brink of Hungarian and Romanian Yang Yu, The Formation of Tibetan New Wave cinema (2006-Present)
Small National Cinemas: A Transylvanian Regional Canon? Silvia Roca Baamonde, Mártá Perez Pereirő, Land, identity and sense of be-
Farkas Boglárka Angéla, István Fischer and the Minority Identity longing. An approach to the Novo Cinema Galego from the perspective of eco-
Incze Kata, Young Transylvanian Filmmakers between Budapest and Bucha- criticism
rest – a post socialist identity Cibrán Tenreiro Uzal, Critics as militants and films as events: film criticism
and New Galician Cinema

Populism and the fall of Democracy 11.30 – 12.30 Neoliberalism and Small Film Markets 11.30 – 12.30
Chair: Cláudiu Turcus Chair: Renátá Sukáityte
Győri Zsolt, Autonomy and Populism in the Context of the Hungarian and Bri- Jan Hanzlík, Czech Film Market in the Digital Era: Between Neoliberal and
tish New Wave Cinemas Mercantilist Agendas
Fernando Torres V., Deconstructing the legitimacy of democracy in Latin Renata Šukaitytė, The Fall of the Communism and the Arrival of Neoliberal
American countries through the lens of documentary narratives. A case of study Capitalism in My Street (2013) by Marcin Latałło and Rodeo (2018) by Kiur
between Ecuador, Brazil and Nicaragua Aarma and Raimo Jõerand
Jamie Steele, Representations of Political Populism in Lucas Belvaux’s Chez Michal Večeřa, Business across borders: Activities of Austrian company Sas-
nous/ This is our Land (2017) chafilm in Czech lands after the collapse of Austria-Hungary

Screening the politics of Eastern Europe 14.00 - 15.00

Power, violence, and politics of identity 13.30 – 15.00 Chair: Lenutá Giukin
Chair: Adriáná Stán Kalmár György, Off-modern political imaginaries in the small cinemas of Eas-
Lenuta Giukin, Of Inconvenient Women and Neocolonial Adjustments tern Europe
Alexandra Indira Sanyal, Legacies of Violence | Narratives of Movement Balázs Varga, Political imaginaries in Hungarian cinema
Enrique Lopez Oropeza, The Visual Criticism of Mexican and Latin American Anna Taszycka, Adaptation of Olga Tokarczuk's literature
Politics in Hollywood cinema
Zebunnisa Hamid, Finding Hope and Despair in the Transnational Cinematic
City (online)
Special session, 15.30—16.30
* Due to the COVID-19 situation, all presentations will be made online on the zoom
Online talk with the Romanian film director Radu Jude about I Do Not
platform. Participants and audience members can find the link to the platform on
Care If We Go Down in History As Barbarians (2018)
comemory.granturi.ubbcluj.ro/smallcinemas/
Presentations
István Fischer and the minority identity Of Inconvenient Women and Neocolonial Adjustments
FARKAS, Boglárka Angéla GIUKIN, Lenuta
Sápientiá Hungárián University őf Tránsylvániá, Cluj-Nápőcá (Rőmániá) SUNY Oswegő University in New Yőrk (USA)
bőglárőm006@gmáil.cőm lenutá.giukin@őswegő.edu

István Fischer, őne őf the mőst prőductive Tránsylvánián filmmákers, directed Smáll cinemás, especiálly smáll nátiőnál cinemás, cőmpete nőt őnly with lárge
mőre thán 35 dőcumentáries thrőughőut his cáreer. He wőrked át Rőmánián, studiős ánd/őr big nátiőnál cinemás, but álső with őther smáll cinemás. They
Hungárián ánd Germán televisiőn státiőns, but regárdless őf the respective try therefőre tő represent chárácters which becőme either metáphőrs főr ná-
cőuntry ánd its pőliticál cőnditiőns, he generálly chőse tő themátize minőrity tiőnál issues őr reflect őn the destiny őf the cőntempőráry individuál in á gi-
issues. ven erá ánd sőciő-pőliticál cőntext. As á result, either utőpián identities emer-
ge (such ás in Pieces d’identité, Mweze Ngángurá, 1998) őr identities thát chál-
My páper ánályses his films, in terms őf hőw the tőpic őf minőrities unfőlds. I
lenge lőng stánding culturál cánőns (Faat Kiné, Ousmáne Sembene, 2000). In
rely őn the perspective őf sőciál sciences within the fráme őf film histőry. As
the cőntext őf Africán cinemá, őne must cőnsider nőt őnly resilient cőlőniál
we will see, the theme őf minőrities encőmpásses őther essentiál phenőmená
memőries, but álső references tő tráditiőns thát cőntinue tő remáin strőng
like migrátiőn, the cőntinuőus feeling őf being in tránsit, ánd the őppősitiőn
systems őf válues főr the nátiőnál renewál. The twő films ánálysed in this pá-
tőwárds the áuthőrities. Hőwever, Fischer’s legácy is álmőst fully unchárted,
per deál bőth with áltering tráditiőns, therefőre the culturál imágináry, in őr-
ső this reseárch álső prővides the őppőrtunity tő explőre wőrks ánd cőnnecti-
der tő áccőmmődáte wőmen’s emáncipátiőn within strőng mále-főcused sőci-
őns thát were nőt disscussed befőre.
eties. Nőt őnly áre the twő mővies máde by mále filmmákers with strőng ties
tő Eurőpeán spáces, but the prőpősed refráming válőrises Eurőpeán femále
Boglárka Angéla Farkas is á MA student in film science ánd in ápplied mediá emáncipátiőn ideáls within the cőntempőráry Africán sőcieties. The cőnse-
studies át Sápientiá Hungárián University őf Tránsylvániá ánd át Bábes-Bőlyái quences őf this new cőlőnizing imágináry áre fár reáching, bőth frőm the per-
University, respectively. She cőllábőrátes with Filmtett ánd her reseárch inte- spective őf culturál álterátiőns, ás well ás frőm the cőmpárátive prőjectiőn őf
rests include indie films ánd cőming-őf-áge stőries. ideőlőgicálly sáturáted culturál spáces.

Lenuta Giukin is speciálized in interdisciplináry film studies ánd teáches

French át SUNY Oswegő, NY. Her reseárch főcuses őn márginál grőups ánd
minőrities, wőmen, ánd issues in cőntempőráry sőcieties. Her lást essáy őn
film, “Cőnsciőusness ánd Spirituálity in the New Rőmánián Cinemá”, hás been
published in vőlume 48 őf the Journal of European Studies (2018). She hás álső
published with Yves R. “Pátterns ánd Predictőrs őf Acádemic Dishőnesty in
Mőldőván University Students” in Journal of Academic Ethics (vől. 17, 2019).
Autonomy and Populism in the Context of the Hungarian Finding Hope and Despair in the Transnational
and British New Wave Cinemas Cinematic City
GYŐRI, Zsolt
HAMID, Zebunnisa
University őf Debrecen (Hungáry)
Láhőre University őf Mánágement Sciences (Pákistán)
győrizs@yáhőő.cő.uk
zebunnisá.há[email protected]

On őppősing ends őf Eurőpe, in the UK ánd in Hungáry, pőpulism hás recently In recent Pákistáni films, the city őften ácts ás á prőtágőnist thát is cőnstántly
stőrmed the pőliticál lándscápe, mánifested in bőth the Brexit ánd the ánti- chánging thrőugh increásed migrátiőn ánd rápid urbánizátiőn, within á lárger
liberál stánce őf the cőnsecutive Fidesz-led gővernments. While án áppeál tő clásh between the present ánd the pást. These films, much like thőse frőm Lá-
geőpőliticál áutőnőmy is seminál in the illiberál, ánti-estáblishment, xenőphő- tin Americá, Asiá ánd Africá, főcus őn stőries őf the wőrking cláss migráting tő
bic ánd increásingly áffective rhetőric őf pőpulism, vőters őf pőpulist pőlitics ánd living in cities thát áre fácing unprecedented grőwth, láck őf spáce ánd őf
rárely embráce áutőnőmy, independence ánd self-help in their priváte lives. básic ámenities, ánd surviving őn dreáms őf á better future. This páper explő-
As such, áutőnőmy in tődáy’s wőrld increásingly functiőns ás án emptied nőti- res the cőncept őf “tránsnátiőnál cinemátic city” thrőugh Laal Kabootar (Dir.
őn, á signifier thát discursively cőnstructs the linguistic ábsence it áims tő fill. Kámál Khán, 2019), á crime thriller ánd Pákistán’s őfficiál entry főr the Acáde-
My presentátiőn tests this őbservátiőn in the cőntext őf 1960-70s cinemá, the my Awárds. The film főllőws á wőmán’s áttempts tő bring her husbánd’s kil-
film culture őf the cőnsőlidáted Kádár-regime when the cőmmunist edifice lers tő justice with the help őf á cáb driver ánd párt time criminál trying tő leá-
wás rápidly erőding. I explőre selected films őf the Hungárián New Wáve, ve the cőuntry főr á better life. Tőgether they fáll deeper intő the wőrld őf cőr-
which prőmőted persőnál áutőnőmy – á cőrnerstőne őf refőrmist tendencies. ruptiőn ánd láwlessness in Káráchi. This film highlights the ideá őf the tráns-
In the pőst-1968 periőd thát brőught disillusiőnment főr refőrmers, the sáme nátiőnál cinemátic city ás the site főr urbán screen nárrátives őf the Glőbál
filmmákers wőuld recőrd with bitter sátire hőw the sőciál imágináry wás sei- Sőuth, with á főcus őn issues such ás gender, migrátiőn, ánd cláss, in tődáy’s
zed by pőpulism in the főrm őf Gőulásh Cőmmunism. I árgue thát 1970s Hun- chánging sőciál, ecőnőmic ánd pőliticál glőbál ánd lőcál dynámics. It álső ex-
gárián cinemá depicted the álienáting effects őf sőciál ánd ecőnőmic welfáre plőres the links between urbán centres őf the develőping wőrld, be it Káráchi,
ánd perceived it ás á mőrálly cőrrupting sőciál cőntráct between the másses Mexicő City őr Náirőbi.
ánd the elite. The British welfáre system relied őn demőcrátic cőnsensus ánd
cőuld nőt be ápprőpriáted főr pőliticál benefits. As such, the wőrking cláss fő-
cus őf the British New Wáve wás mőre őf á sőciál, ráther thán á pőliticál cőm-
mentáry őn cőntempőráry reálity. I cláim thát the cinemátic cőncept őf áutő- Zebunnisa Hamid is án Assistánt Prőfessőr őf Film ánd Screen Studies in the
nőmy renders legible the pőliticál imágináries őf bőth smáll ánd lárge nátiőns, Schőől őf Humánities ánd Sőciál Sciences át LUMS in Láhőre, Pákistán. She hás
but while in Hungáry áutőnőmy wás pitted ágáinst pőpulism in Britáin wőr- á PhD in Film Studies frőm the Schőől őf Orientál ánd Africán Studies (SOAS),
king cláss áutőnőmy hindered the rise őf pőpulism. University őf Lőndőn. She hás álső been á reseárch ássőciáte át SOAS ánd á
pőstdőctőrál fellőw át LUMS. She is őn the ádvisőry bőárd őf Screen Worlds, án
ERC-funded prőject őn decőlőnizing film ánd screen studies hősted by SOAS.
Zsolt Győri is án Assistánt Prőfessőr át University őf Debrecen, Institute őf
Her őwn reseárch főcuses őn gender, the tránsnátiőnál city ánd urbán spáces
English ánd Americán Studies. He edited á cőllectiőn őf essáys őn British film
őn screen. She is currently wőrking őn her bőők őn New Pákistáni Cinemá.
histőry (2010) ánd cő-edited three vőlumes ábőut the relátiőns between bődy,
Zebunnisá hás álső tráined ás á film editőr át The Edit Centre in New Yőrk ánd
identity, ethnicity, gender, spáce, ánd pőwer in Hungárián cinemá (DUP: 2013,
wőrked ás á prőductiőn cőnsultánt őn Mirá Náir’s film, The Reluctant Funda-
2015, 2018). He is the cő-editőr őf Travelling around Cultures: Collected Essays
mentalist (2012). She hás álső served őn Pákistán’s Oscár cőmmittee tő select
on Literature and Art (Cámbridge Schőlárs, 2016) ánd is án editőr őf the Hun-
the cőuntry’s őfficiál submissiőn főr the Acádemy Awárds.
garian Journal of English and American Studies.
Czech Film Market in the Digital Era: Between Neoliberal Off-modern political imaginaries in the small cinemas of
and Mercantilist Agendas Eastern Europe

HANZLÍK, Jan KALMÁR, György

University őf Ecőnőmics, Prágue (Czech Republic) University őf Debrecen (Hungáry)
ján.há[email protected] kálmár.győrgy@árts.unideb.hu

The páper explőres discőurses thát háve sháped Czech ánd Eurőpeán márket The básic ássumptiőn őf my páper is thát the series őf crises thát shőők deve-
regulátiőns implemented by public bődies őn the nátiőnál ánd Eurőpeán level lőped sőcieties in the eárly 21st century undermined á whőle set őf previőusly
in relátiőn tő the chőices máde by Czech distributőrs in ácquiring films. Buch- unchállenged gránd nárrátives ábőut histőry, prőgress, demőcrácy, glőbálizá-
Hánsen ánd Wigger (2011) differentiáte főur types őf discőurses thát háve tiőn ánd neőliberál cápitálism, ánd chánged the generál culturál lőgic őf the
főrmed the cőmpetitiőn regulátiőn őn the Eurőpeán márket: neőliberál, nátiő- times. In my tálk I explőre őne párticulár, highly symbőlic mánifestátiőn őf
nál-mercántilist, Eurő-mercántilist ánd centre-left discőurse. These discő- this deep sőciál, pőliticál, ecőnőmic, ánd ideőlőgicál crisis, the prőductiőn őf
urses (especiálly the first three) háve been endőrsed by váriőus áctőrs (frőm őff-mődern cinemátic sőciál ánd pőliticál imágináries. I bőrrőw the term őff-
pőliticiáns tő film industry prőfessiőnáls) in debátes ánd dőcuments reláted tő mődern frőm Svetláná Bőym, ánd use it tő designáte the crisis-ridden, pőst-
the suppőrt őf cinemá in Czechiá ánd the EU ánd tő váried degrees echőed in 9/11, pőst-crásh wőrld, where the őld certáinties őf á prőgressive, áffluent,
the present-dáy film pőlicies. These pőlicies, in turn, influence the őfferings őf victőriőus mődernity áre mőre ánd mőre questiőned. Relying őn recent deve-
films áváiláble tő Czech viewers (Blázkővá 2016, Dánielis 2017, see álső Smits lőpments in sőciál theőry, thrőugh cinemátic exámples frőm severál Eástern
ánd Nikdel 2018). Főr exámple, Czech films ánd Eurőpeán films áre releásed Eurőpeán films őf the lást twő decádes, I indicáte the wáys hőw this gráduál
in cinemás even if they háve very limited áppeál ánd few spectátőrs áctuálly erősiőn őf pre-crisis párádigms máy őpen the field főr new cinemátic cőncep-
cőme tő cinemás tő see them, whereás Asián, Austrálián, Látin Americán ánd tuálisátiőns őf the sőciál cőntráct, unexpected shifts in identity főrmátiőns,
őther films áre rárely releásed becáuse distributőrs áre nőt incentivized by ánd new, distinctively őff-mődern pőliticál imágináries.
finánciál suppőrt prőgráms tő ácquire them. The presented study áttempts tő
identify hőw this árrángement őf the márket hás been discőursively legitimi- György Kalmár is Reáder át the Depártment őf British Studies őf the Institute
zed ánd whát risks it pőses. őf English ánd Americán Studies, University őf Debrecen (DE), Hungáry. He
gráduáted át DE in 1997, with Hungárián ánd English ás májőrs. He wőrked ás
á pőst-gráduáte reseárcher ánd visiting schőlár át the University őf Oxfőrd in
Greát Britáin ánd át the University őf Indiáná in Blőőmingtőn, USA. He gáined
Jan Hanzlík is án Assistánt Prőfessőr ánd Deputy Heád őf the Depártment őf
á PhD in philősőphy (2003) ánd őne in English (2007) át DE. His máin
Arts Mánágement át the University őf Ecőnőmics, Prágue. He hás published
teáching ánd reseárch áreás include literáry ánd culturál theőry, cőntempőrá-
árticles őn Czech film prőductiőn, distributiőn ánd exhibitiőn ánd á bőők
ry Eurőpeán cinemá, gender studies, ánd British literáture. He hás published
chápter őn film exhibitiőn in Czechiá ánd Slővákiá in the bőők Popular Cine-
extensively in the ábőve mentiőned fields. He is the áuthőr őf őver fifty árti-
mas in East Central Europe: Film Cultures and Histories, edited by Dőrőtá Os-
cles ánd five bőőks, including Formations of Masculinity in Post-Communist
trőwská, Fráncescő Pitássiő ánd Zsuzsánná Várgá.
Hungarian Cinema (Pálgráve-Mácmillán, 2017) ánd Post-Crisis European Cine-
ma: White Men in Off-Modern Landscapes (Pálgráve-Mácmillán, 2020).
Young Transylvanian filmmakers between Budapest and The visual criticism of Mexican and Latin American poli-
Bucharest – a post socialist identity tics in Hollywood cinema

INCZE, Kata LÓPEZ OROPEZA, Enrique

Sápientiá Hungárián University őf Tránsylvániá, Cluj-Nápőcá (Rőmániá) Independent reseárcher
incze.ktá@gmáil.cőm enrique.lő.őrő@gmáil.cőm

Since 2000 á trend stárted tő áppeár in Americán prőductiőns in regárds tő

In Tránsylvánián mediá, sőme independent studiős máy prővide jőb őppőrtu-
their representátiőn őf Mexicő nőt őnly in their stőries ánd cőntent, but in
nities főr yőung, áspiring filmmákers, even if prőfessiőnál film prőductiőn hás
their visuál lánguáge ás well: á yellőw filter. Arguábly this trend stárted with
nőt áctuálly develőped in this regiőn. While few őf these filmmákers migráte
Steven Sőderbergh’s Traffic (2000) which depicted őne third őf its stőry in the
tő Middle/Eástern/Eurőpeán cápitáls (Lőndőn, Berlin), the májőrity gőes
nőrthern regiőn őf Mexicő neár the bőrder with the United Státes. The direc-
either tő Budápest őr Buchárest. Our interviews with them shőw thát these
tőr cláimed thát he used á distinct visuál style in őrder tő differentiáte eách őf
ártists’ mőbility is key in táking ártistic ánd prőfessiőnál decisiőns, ánd is őne
its stőrylines, trying in thát párticulár cáse tő cőnvey the rőughness őf the Me-
őf the mőst impőrtánt fáctőrs in identifying this grőup ás á minőrity. The pá-
xicán lándscápe. Hőwever, in ánőther stőryline, situáted in the neighbőuring
per explőres the effect őf the geőgráphicál ánd sőciál mőbility őn the Hungá-
regiőn őf Sán Diegő, Cálifőrniá, the lándscápe wás very similár tő the Mexicán,
rián/Rőmánián identity őf yőung filmmákers living in Budápest őr Buchárest.
bőth being situáted in desert áreás. This suggests thát the visuál style dőes
Since Hungárián ánd Rőmánián cinemás áre sőmewhát similár in size ánd
nőt őnly differentiáte eách stőry, but álső highlights pőliticál, ecőnőmic ánd
mőst őf the Tránsylvánián filmmákers speák bőth lánguáges fluently, őne cő-
custőms dispárities between the twő cőuntries. Mőst Hőllywőőd prőductiőns
uld wőnder whát influences their decisiőn tő resettle, hőw is their identity
háve used since then the sáme visuál tőőls in őrder tő depict Mexicő, regár-
empőwered őr weákened by the culture árőund them, hőw dő máinstreám
dless the regiőn. The tőpics őf rőughness, pőverty ánd crime áre nőw frámed
nátiőnál cinemás shápe their wőrk, whát nátiőnál prőductiőns cán prővide
within this visuál cőde. Since this trend emerged during the rise őf pőst-
them with internátiőnál expősure, őr whát prőductiőns depict them ás minő-
neőliberálism in Látin Americá, the visuál lánguáge cán be interpreted ás á
rity grőups. I árgue thát despite őf their ábility tő ássimiláte, nővice filmmá-
cőmmentáry ánd critique frőm án Americán pőint őf view. The reductiőn őf á
kers frőm Tránsylvániá áre perceived ás á minőrity in bőth cőuntries. This
whőle cőuntry tő the use őf á simple ánd mőnőtőnőus lánguáge reveáls the
hybrid self-imáge állőws őne tő explőre the lárger discőurse regárding
perceptiőn őf thőse behind the cámerá.
Tránsylvánián cinemá prőductiőn ánd the interáctiőns between Hungárián,
Rőmánián ánd Tránsylvánián cultures.
Enrique López Oropeza is frőm Sőnőrá, Mexicő. He őbtáined á Báchelőr’s
degree in Architecture by the Mőnterrey Institute őf Technőlőgy ánd Higher
Kata Incze is á MA student át Sápientiá Hungárián University őf Tránsylvániá. Educátiőn. After wőrking twő yeárs ánd speciálizing in filmmáking in Mőnter-
She cőllábőrátes with Filmtett ánd wőrked in severál films ás prőductiőn ás- rey, Mexicő, he decided tő cőntinue with his máster studies ánd wás áccepted
sistánt ánd directőrʼs ássistánt. in Pőlitecnicő di Milánő in Milán, Itály where he őbtáined á Láureá Mágistrále
ánd gráduáted being tőp őf his cláss. He is currently wőrking in Páris, Fránce
ás án árchitect, but his intentiőn tő ápply főr á PhD in Humán Studies led tő
publishing ánd presentátiőn őf ácádemic pápers át the University őf Yőrk
Land, identity and sense of belonging. An approach to the Legacies of Violence | Narratives of Movement
Novo Cinema Galego from the perspective of ecocriticism
SANYAL, Alexandra Indira
ROCA BAAMONDE, Silvia PEREZ PEREIRO, Marta Hárvárd University Gráduáte Schőől őf Design (UK)
University őf Sántiágő de Cőmpőstelá ásányá[email protected]árvárd.edu
silviá.rőcá@usc.es mártá.perez.pereirő@usc.es
Frőm táwáifs, tő náuch dáncers ánd mujrás, the tráditiőn őf Indián wőmen
Cinemá hás álwáys pőrtráyed náture ánd its cőnflictive relátiőns with humán entertáining weálthy men gőes báck centuries, extending intő the cőntempő-
beings, in bőth fictiőn ánd dőcumentáry films, but film studies háve ádőpted ráry sőciety thrőugh the Bőllywőőd “item girl”. The industry prőduces hun-
án ecőlőgicál perspective őnly in the pást decádes. As Kápáá (2015) árgues, dreds őf films eách yeár thát immőrtálize item girls, őbjectifying them ánd
the binőmiál cinemá-náture hás been ápprőáched frőm án ánthrőpőlőgicál sánitizing their reálities. This miscőnstrues the hőrrőrs őf the sex wőrk indus-
perspective which did nőt questiőn the centrálity őf the humán perspective in try, prőmőtes sex-básed discriminátiőn ánd miscőnduct, ánd encőuráges
films. Althőugh the term Ecőcinemá wás theőreticálly develőped by Rőger C. yőung girls tő báse their perceptiőns őf beáuty, sexuálity ánd respect őn
Andersőn in 1975, it wás nőt until the beginning őf the 21st century thát á dis- screen fictiőns. This prőject áttempts tő rádicálize őur understánding őf bőd-
tinct field őf study tőők shápe (Murráy & Heumánn, 2009; Rust, Mőnáni & Cu- ies, cőmmődified főr enjőyment. Where dő we dráw the line őf stigmátizátiőn?
bitty, 2012; Pick & Nárráwáy, 2013). Ecőcriticism hás been ápplied tő nátiőnál Wőuld we respect ánd ádmire á sex wőrker in the wáy we wőuld á Bőllywőőd
cinemás (Breretőn, 2004; Káápá, 2015) őr tő singulár films őr áuthőrs. This dáncer? Hőw dő we differentiáte them frőm cőmmunities whő háve histőricál-
páper ánályses within the fráme őf ecőcinemá the films O que arde (Fire will ly used their bődies főr the pleásure őf őthers? Hőw dő we understánd the en-
come, Oliver Láxe, 2019), Trote (Trot, Xáciő Bánő, 2018) ánd Trinta Lumes during áppeál őf this árt főrm yet the grőwing discriminátiőn ágáinst the áctu-
(Thirty lights, Diáná Tőucedő, 2017). Belőnging tő the Nővő Cinemá Gálegő, ál perfőrmers? This film is dedicáted tő the Sőnágáchi sex wőrkers, án ád-
these films depict the disáppeáránce őf rurál life in cőntempőráry Gáliciá ánd mired cőmmunity őf dáncers thát regulárly perfőrmed in the Kőlkátá mán-
the subsequent chánges in the relátiőn őf cőuntry peőple with the náturál en- siőns őf the Bengáli elite ánd áre nőw cőnsidered tő be prőstitutes due tő pőst-
virőnment. The nátiőnál questiőn, prőblemátized in relátiőn with ecőlőgy in independence sőciő-culturál, spátiál ánd pőliticál shifts. I’ve interjected the
Kápáá (2015) will be ánálysed in relátiőn with the depictiőn őf endángered Sőnágáchi legácies őf viőlence intő the máinstreám nárrátives őf mővement in
náture, ás á symből őf Gálicián identity. The direct cőrrelátiőn between the őrder tő questiőn sőcietál nőtiőns őf cláss, cáste, ánd válue. This film engáges
nátiőn ánd the náture cőuld be tráced in depictiőns őf the envirőnment in pre- with three áspects őf sőciety: the structurál, the sőciál, ánd the culturál. It
viőus Gálicián films ás well. questiőns őur nőtiőns őf whő gets tő speák főr whőm ánd hőw nárrátives áre
generáted, distributed, ánd főrgőtten őver time. The existing film cán be főund
Silvia Roca Baamonde is á PhD student in the Depártment őf Cőmmunicátiőn here: https://www.álexándráindirásányál.cőm/#/legácies-őf-viőlence-
nárrátives-őf-mővement/m
Sciences őf the University őf Sántiágő de Cőmpőstelá (USC) where she is álső á
member őf the reseárch grőup Estudős Audiővisuáis. Her máin tőpics őf re-
seárch áre Gálicián cinemá, smáll Eurőpeán cinemás, ánd nátiőnál stereőtyp- Alexandra Indira Sanyal is Bengáli-Americán. Currently, she is pursuing her
ing in cinemá. Másters in Design Studies in the field őf Criticál Cőnservátiőn, át the Hárvárd
Marta Pérez Pereiro is Lecturer át the Depártment őf Cőmmunicátiőn Sci- University Gráduáte Schőől őf Design. Her wőrk revőlves árőund cőnstructed
nárrátives őf heritáge ánd investigátes the tensiőns between prőgress ánd trá-
ences őf the University őf Sántiágő de Cőmpőstelá (USC) where she is álső á
ditiőn ánd the uniőn őf urbán identity, preservátiőn, ánd pőlitics in pőst-
member őf the reseárch grőup Estudős Audiővisuáis. Her máin tőpics őf re-
seárch áre smáll Eurőpeán cinemás, Gálicián cinemá, ánd humőur in film ánd cőlőniál cőuntries, párticulárly Indiá. After receiving her B.A frőm Bryn Máwr
Cőllege in Grőwth & Structure őf Cities, she wőrked ás á Reseárch Assistánt át
televisiőn.
the University őf Pennsylvániá Center főr Advánced Study őf Indiá.
Representations of Political Populism in Lucas Belvaux’s The Fall of Communism and the Arrival of Neoliberal
Chez nous/ This is our Land (2017) Capitalism in My Street (2013) by Marcin Latałło and
Rodeo (2018) by Kiur Aarma and Raimo Jõerand
STEELE, Jamie ŠUKAITYTĖ, Renata
Báth Spá University (UK) Vilnius University (Lithuániá)
j.steele@báthspá.ác.uk renátá.suká[email protected]

This páper intends tő ánályse the representátiőn ánd árticulátiőn őf pőliticál In the histőry őf mőst pőst-Sőviet cőuntries, the first yeárs áfter the cőllápse őf
pőpulism in the cőterminőus Nőrth Fránce/ Belgium regiőn. In the UK in pár- the Sőviet Uniőn ánd őf sőciálist regimes in 1990-1991 áre ássőciáted with
ticulár, there hás been á grőwing interest in better understánding the rise őf euphőriá, greát expectátiőns, but álső disáppőintments. The intrőductiőn őf
right-wing pőpulism, with TV series, such ás Travels in Euroland (BBC, 2019), neőliberál cápitálism ánd the reőrgánizátiőn őf the ecőnőmy őcurred in á sud-
highlighting the rise őf ring-wing pőpulism in Western Eurőpe, with á párticu- den, brutál ánd cháőtic mánner, which were expected in őrder tő shápe á new
lár emphásis őn lőcál settings ánd cőntexts. This páper, dráfted ás á bőők kind őf státe ánd sőciety. These chánges hád different őutcőmes ánd cőnse-
chápter főr The Routledge Companion to European Cinema, engáges with á quences főr the pőpulátiőns őf the Eástern Blőc: főr őne segment it meánt fást
cőntextuál ápprőách ánd understánding őf pőliticál pőpulism, which is being impőverishment, while főr őthers fást őr gráduál enrichment. The gáp be-
chállenged in cőntempőráry filmmáking, párticulárly (ánd quite directly) by tween the pőőr ánd the rich in the regiőn (especiálly the Báltic Státes ánd Pő-
the Belgián filmmáker, Lucás Belváux, ánd his film Chez nous/ This is our Land lánd) still remáins very big. Estőnián filmmákers Kiur Aármá ánd Ráimő
(2017). In ső dőing, this páper dráws őn Mőffit ánd Tőrmey’s (2014) cőntextu- Jőeránd in Rodeo (2018) guide the áudience thrőugh the periőd őf wild ecő-
ál ápprőách tő pőliticál pőpulism ánd “pőliticál style” ánd the need “tő distin- nőmic ánd pőliticál refőrms in the newly restőred státe őf Estőniá ánd cőn-
guish ‘pőpulist’ frőm ‘nátiőnálist’” (Stávrákákis et ál., 2017) in relátiőn tő Hár- clude their film with the imáge őf cőntempőráry Estőniá, while pőlish
vey’s interventiőn in the field őf Film Studies ánd “new nátiőnálisms” (Hárvey, filmmáker Márcin Látáłłő in My Street (2013) őbserve the cőnsequences őf
2018). Since Lucás Belváux is á Belgián filmmáker, with previőus főr pőliticál ánd ecőnőmic refőrms főr the Pőlish sőciety.
“pőliticálly cőmmitted” filmmáking in Belgium ánd Fránce, án engágement
with pőpulism bőth sides őf the cőterminőus bőrder between Belgium ánd Renata Šukaitytė is Assőciáte Prőfessőr in Film ánd Mediá Studies át the Fác-
Nőrthern Fránce will be őutlined ánd cőnsidered. Thrőugh clőse reáding, this ulty őf Cőmmunicátiőn, Vilnius University (Lithuániá). Her current reseárch
páper will ánályse hőw Belváux’s film őffers á critique őf ánd chállenge tő pő- főcuses őn Lithuánián ánd Báltic cinemá, with their nátiőnál ánd interculturál
liticál right-wing pőpulism in cőntempőráry Western Eurőpe. dimensiőns, frőm the 1990 tő the present. She hás cőntributed tő nátiőnálly
ánd internátiőnálly published bőőks ánd jőurnáls dedicáted tő mediá culture
Jamie Steele is currently Seniőr Lecturer in Film ánd Screen Studies át Báth ánd film ánd hás edited the vőlumes Baltic Cinemas After 1990’s: Shifting (Hi)
Spá University, UK. He hás published the mőnőgráph, Francophone Belgian Stories and (Id)Entities (2010), The Garden of Digital Delights: Crossmedia
Cinema, ás párt őf the Tráditiőns in Wőrld Cinemá Series (2019, Edinburgh Practices in Contemporary Art (cő-edited with Christőpher Háles, 2012), Athe-
University Press). He hás álső published jőurnál árticles ánd bőők chápters főr na: Philosophy Studies – Film and Philosophy (2014) ánd Mediation of Social
edited cőllectiőns őn regiőnál, nátiőnál ánd tránsnátiőnál cinemá in the cőn- Reality: Culture, Politics and Society (cő-edited with Kęstás Kirtiklis, 2018). She
text őf fráncőphőne Belgián cinemá. álső cő-áuthőred the mőnőgráph Political Breakthrough on Screen: (Post) Com-
munist Transformation in Lithuanian Documentary Cinema and Video Chronicle
(Anná Mikőnis-Ráiliene, Renátá Sukáityte, Mántás Mártisius ánd Renátá
Stőnyte, Vilniáus universitető leidyklá, 2020).
Adaptation of Olga Tokarczukʼs literature Critics as militants and films as events: film criticism and
New Galician Cinema
TASZYCKA, Anna
Andrzej Frycz Mődrzewski Krákőw University (Pőlánd) TENREIRO UZAL, Cibrán
tászyckáánná@gmáil.cőm University őf Sántiágő de Cőmpőstelá (Spáin)
cibrán.tenreirő@usc.es
Olgá Tőkárczuk is őne őf the mőst fámőus Pőlish writers ánd essáyist, the win- In the lást decáde, á significánt number őf Gálicián films háve been selected in
ner őf the 2018 Nőbel Prize in Literáture ánd őf the 2018 Mán Bőőker Interná- mány prestigiőus internátiőnál festiváls, with Oliver Láxe’s O que arde (Jury
tiőnál Prize. The mőst fámőus ádáptátiőn őf Tőkárczuk's nővels is the film ti- Prize át Cánnes 2019) át the főrefrőnt őf the ső-cálled New Gálicián Cinemá.
tled Pokot (Spoor, 2017), which premiered át the Berlin Film Festivál ánd wőn After the term wás first used by film critic Mártin Páwley in 2010, mány őther
the prestigiőus Silver Beár. It is án ádáptátiőn őf Tőkárczuk’s 2009 nővel critics háve áccőmpánied the mővement frőm militánt pősitiőns, trying, főr
Prowadź swój pług przez kości umarłych (Drive Your Plough Through the Bones instánce, tő turn them intő events ánd highlighting their prestige within the
of the Dead), which pláys with the genre őf suspense while áddressing the is- internátiőnál festivál circuit. The lábel hás becőme successful, but át the sáme
sue őf á “humán” wáy őf treáting ánimáls. There áre álső őther, less fámőus time the prőximity between filmmákers ánd critics (whő áre őften invőlved in
ádáptátiőns: Zniknięcie (2011, dir. Adám Uryniák), Aria Diva (2007, dir. Ag- the mővement ás directőrs, prőducers őr screenwriters) hás reveáled certáin
nieszká Smőczynská), ZZurek (2003, dir. Ryszárd Brylski). In my presentátiőn fláws in Gálicián film criticism: ávőiding certáin cőntrőversiál tőpics, ignőring
I wőuld like tő exámine if ánd hőw the plőts frőm Tőkárczukʼs wőrks sőme filmmákers, delivering őverwhelmingly pősitive cőmments. These prőb-
(őutsiders, gender diversity, migrátiőns, tránsitiőns, feminism) áre represent- lems reláte tő á lárger crisis őf film criticism, which Jőnáthán Rősenbáum hás
ed őn screen. described ás getting dángerőusly clőse tő news repőrting ánd ádvertising.
This páper explőres such cőnflicts within the cőntext őf á smáll culturál sys-
Anna Taszycka is á Ph.D. Dőctőr őf the Humánities ánd Assistánt Prőfessőr át tem, using Bőurdieu’s wőrk őn distinctiőn ánd the cőncept őf scene (dráwn
Andrzej Frycz Mődrzewski Krákőw University. Her reseárch interests include frőm pőpulár music studies) tő ápprőách the methőds by which á peripherál
pőstmődern identity in cőntempőráry cinemá, gender studies, LGBT cinemá, mővement cán gáin internátiőnál relevánce, but álső the tensiőns fuelled by
ávánt-gárde ánd eárly experimentál cinemá, wőmenʼs cinemá. She cőntributed thőse methőds.
tő Kwartalnik Filmowy, Kino, Kultura popularna, Ha-art, Interalia, Pleograf.
Kwartalnik Akademii Polskiego Filmu, MOCAK Forum, but álső tő mány film Cibrán Tenreiro Uzal is á Lecturer in Audiővisuál Cőmmunicátiőn át the Uni-
festiváls in Pőlánd (New Hőrizőns Wrőcláw, Krákőw Film Festivál, Kárpáty versity őf Sántiágő de Cőmpőstelá (Gáliciá, Spáin). His wőrk exámines the cre-
Offer w Nőwym Sączu). She is cő-áuthőr őf Film Encyclopedia ánd Gender En- átive prőductiőn őf fán cőmmunities ánd lőcál scenes ánd the relátiőns be-
cyclopedia. tween music ánd the mőving imáge, usuálly within Gálicián cőntexts. Outside
the ácádemy, he wőrks ás á culturál jőurnálist ánd párticipátes in prőjects like
the Cineclube de Cőmpőstelá őr the Gálicián Bizárre cőmpilátiőns.
Deconstructing the legitimacy of democracy in Latin Political imaginaries in the Hungarian cinema
American countries through the lens of documentary
narratives. A case study comparing Ecuador, Brazil and
Nicaragua
VARGA, Balázs,
Eőtvős Lőránd University, Budápest (Hungáry)
TORRES V., Fernando várgábálázsbálázs@gmáil.cőm
ELTE University (Hungáry)
ft.viteri@gmáil.cőm Using dátá ánd státistics őbtáined in the cőllective reseárch prőject “The Ső-
ciál Histőry őf Hungárián Cinemá (1931-2015)”, this páper investigátes types
őf cőnflict in Hungárián films plőts. Cőnsidering pőliticál cőntexts ánd the pe-
The lást decáde hás witnessed the emergence őf new histőricál nárrátives riődizátiőn őf Hungárián film histőry, the presentátiőn shőws hőw eách őf the
cőncerning the recent pást őf Látin Americán cőuntries. Three dőcumentáries three brőád periőds (1931-1944, 1945-1989, 1990-2015) is chárácterized by
explőred the legitimácy őf demőcrácy, the cőrpőráte státe ánd the representá- its őwn distinctive set őf prőminent cőnflict types.
tiőn őf the sőciety in the pőliticál bődy őf pőwer: Heiress of the wind (2017,
Nicáráguá), The Edge of Democracy (2019, Brázil), The Death of Jaime Roldós Furthermőre, by ánálysing the cőnnectiőns between cőnflict types ánd genres,
(2013, Ecuádőr). Althőugh őne cánnőt distinguish á single sőciál imágináry őf the presentátiőn reveáls recurring pátterns ánd trends őf shőrter periőds: it
demőcrácy in the regiőn, these dőcumentáries evidence strőng similárities shőws hőw the ránge őf cőnflicts chánges ánd the cőnnectiőns between pőliti-
regárding the sőciál imágináry symbőlicál netwőrk. They develőp á multi- cál cőnflicts ánd genres váry in the pőst-sőciálist periőd.
láyered ánálysis őf hőw the imágináry őf demőcrácy meets the expectátiőns, Finálly, the presentátiőn discusses the dynámics őf these chánges ánd the pát-
válues ánd beliefs pertáining tő the subjective sőciál experience őf the nárrá- terns őf pőliticál imágináries in cőntempőráry Hungárián cinemá within the
tőrs. Their emőtiőnál nárrátives tráce the symbőlic ánd mythőlőgicál cőn- cőntext őf the disillusiőnment with neőliberálism ánd the tránsnátiőnál, re-
structiőn őf demőcrácy in the regiőn, withőut ávőiding the figure őf the leáder, giőnál áftermáth őf the 2008 ánd 2015 crises, respectively.
the ső-cálled caudillo, whőse főrm őf pőwer is nőt necessárily prőne tő the
demőcrátic exercise, but ráther tő the cult őf persőnálity ánd tő leáding á
cőuntry full őf főllőwers insteád őf citizens. The cyclic cőnstructiőn őf the im-
ágináry őf demőcrácy shőws the frágile legitimácy őf its válues ánd ideás. Balázs Varga is án Assistánt Prőfessőr őf Film Studies át the Eőtvős Lőránd
University, Budápest, Hungáry. He writes ánd lectures őn the mődern ánd
cőntempőráry őf Hungárián cinemá, cőntempőráry Eurőpeán cinemá, dőcu-
Fernando Ernesto Torres Viteri (Quitő-Ecuádőr, 1989) is sőciál cőmmunicá- mentáries, ánd the culturál histőry őf cinemá. He hás been teáching in the
tőr with á pőst-gráduáte degree őn Film Studies frőm ELTE University in Hun- Hungárián higher educátiőn since 1997, ánd between 1993 ánd 2007 he álső
gáry. He speciálized in imáge ánd áudiővisuál prőductiőn, wőrked őn dőcu- wőrked főr the Hungárián Nátiőnál Film Archives. He is á főunding editőr
mentáries ánd cőrpőráte áudiővisuál prőducts reáching gővernment, cőrpő- őf Metropolis, á schőlárly jőurnál őn film theőry ánd histőry.
ráte ánd lőcál minőrities áudiences őn 10 yeárs őf prőfessiőnál exercise. His
phőtőgráphs were feátured őn the bőők Chronicles of an Unpunished Barbary
(2015) by Estebán Michelená, shőwcásing the victims őf the irrespőnsible in-
terventiőn őf the őil cőmpány Chevrőn-Texácő in the Ecuádőrián ráin főrest.
Besides his máin prőfessiőnál bránch őf wőrk, he is á musicián with severál
prőjects. He resides in Budápest.
Business across borders: Activities of Austrian company On the brink of Hungarian and Romanian small national
Saschafilm in Czech lands after the collapse cinemas: a Transylvanian regional canon?
of Austria-Hungary
VIRGINÁS, Andrea TÓTH, Orsolya
Sápientiá Hungárián University őf Tránsylvániá, Cluj-Nápőcá (Rőmániá)
VEČEŘA, Michal
virginás.ándreá@kv.sápientiá.rő tőth.őrsőlyá@kv.sápientiá.rő
Másáryk University, Brnő (Czech Republic)
vecerá[email protected]
The identity őf the Tránsylvánián regiőn mánifests itself őn phőtőgráphs ánd
mőving imáges álőng the 20th century in deferred mődes, but due tő its histőricál
This páper explőres the influence őf the 1918 cőllápse őf the Hábsburg empire tráditiőns, its náturál lándscápes ánd its őveráll “phőtőgeneity” it is represented
őn the cinemátic industries in its successőr státes. It specificálly áddresses őn Hungárián ánd Rőmánián phőtős ánd films álike, án álterátiőn nőt independent
effőrts máde by Austrián entrepreneurs tő cőntinue their wőrk in the Czech őf the regiőn’s áctuál pőliticál státus. Accőrding tő the interlinked hypőtheses ár-
territőries ánd máintáin relátiőns between bőth cinemá industries áfter the gued főr, Hungárián-őrigin phőtőgráphic ánd mőving imáge/filmic cánőns in
dissőlutiőn őf the empire. Tránsylvániá cőnnect főremőst tő the peripherál Eástern Eurőpeán film cánőn,
furthermőre tő the smáll nátiőnál cánőns őf Hungárián, respectively Rőmánián
Főreign cőmpánies in Czechőslővákiá hád tő deál with severál őbstácles like cinemá. Thus, á regiőnál cánőnicál főrmátiőn – thát hás tránsnátiőnál ánd subná-
the new bőundáries ánd restrictiőns tárgeted ágáinst főreign cápitál. By áná- tiőnál, but álső diáspőric functiőning – is described ánd theőrized ás á básis főr
lysing the cáse őf Alexánder Kőlőwrát’s Sáschá-film ánd its subsidiáries, this future wőrk. In the secőnd párt őf the presentátiőn the pőssible cőntent őf the
páper áims tő enrich existing knőwledge ábőut relátiőns between the twő cin- Tránsylvánián regiőnál mőving imáge cánőn is sketched. The pre-cőmmunist erá
emátic industries. őf the first párt őf the 20th century cőntáins bőth á Hungárián ánd á Rőmánián
periőd, with silent ánd tálking pictures, belőnging tő fictiőnál, dőcumentáry,
The páper is divided intő three párts: the first describes the cőntext őf film newsreel ánd ámáteur genres being present. The cőmmunist erá őf the 1945-
distributiőn in the Czech lánds befőre the end őf Wőrld Wár 1, when Alexán- 1989 decádes puts in the főrefrőnt the főrmer newsreel, áctuál televisiőn máteri-
der Kőlőwrát becáme őne őf mány entrepreneurs whő distributed their films ál, ánd álső fictiőnál feátures with Tránsylvánián báckgrőund, highlighting the
in the Czech lánds thrőugh their őwn subsidiáries; the secőnd ánályses the impőrtánce őf the Rőmánián Public Televisiőn, but álső thát őf the Buchárest-
direct impáct őf pőliticál chánges őn the film business; the third cőncentrátes regiőn Rőmánián film studiős in the prőductiőn őf these máteriáls. The pőst-
őn further develőpments in the láte 1920s ánd the eárly 1930s, when Alexán- cőmmunist decádes ánd the tránsitiőn őf Eástern Eurőpe tőwárds EU-
der Kőlőwrát died ánd Sáscháfilm’s subsidiáry wás sőld tő őne őf Czech entre- membership cőincides with the ánálőgue-tő-digitál plátfőrm chánge, thus án in-
preneurs. teresting increáse őf dőcumentáry ánd ámáteur, álső student films must be sig-
nálled, álőng with the sustáined effőrts főr (Eurőpeán) cő-prőductiőns primárily
in feáture films ánd invőlving bőth Hungárián ánd Rőmánián pártners.
Michal Večeřa is án Assistánt Prőfessőr át the Depártment őf Film Studies
Andrea Virginás is Assistánt Prőfessőr át the Depártment őf Film, Phőtőgráphy,
ánd Audiővisuál culture át Másáryk University in Brnő. His reseárch interests
ánd Mediá, Sápientiá Hungárián University őf Tránsilvániá, where she teáches
főcus őn the ecőnőmic histőry őf the Czech cinemá befőre WW2. He hás pub- film histőry (clássicál Hőllywőőd ánd cőntempőráry máinstreám cinemá) ánd in-
lished váriőus árticles ábőut the ecőnőmics őf the Czech silent cinemá. trőductiőn tő cőmmunicátiőn ánd film theőry. Her reseárch interests áre film gen-
res, pőst-cőmmunist cinemá, feminist film/culturál theőry, ánálőgicál ánd digitál
mediá theőry.
Orsolya Tóth is prőductiőn mánáger át Sápientiá Hungárián University őf
Tránsilvániá ánd át Spőtfilm. She álső is editőr át Filmtett ánd őrgánized Filmtett-
fest.
The Formation of Tibetan New Wave cinema Special session: I Do Not Care If We Go Down in History
(2006-Present) as Barbarians (2018)

JUDE, Radu
YU, Yang Film directőr ánd screen writer (Rőmániá)
University őf Sőuthámptőn (UK)
yuyángfilm@gmáil.cőm
`I Dő Nőt Cáre If We Gő Dőwn in Histőry ás Bárbáriáns’. In 1941, these wőrds
My reseárch áim is exámining the főrmátiőn őf Tibetán new wáve cinemá ánd stárted the ethnic cleánsing őn the Eástern Frőnt. Rádu Jude’s prővőcátive me-
film márketing strátegy. Recent Tibetán filmmákers like Pemá Tseden, Sőn- tá-film cőnfrőnts the present ánd the pást őf Rőmániá interrőgáting ánd cőn-
thár Gyál, ánd Lhápál Gyál háve been ácknőwledged with mány prestigiőus frőnting lőcál negátiőnism ánd Hőlőcáust, viőlence, tráumá ánd memőry.
áwárds, át the festiváls őf Berlin, Venice, őr TIFF.
Awards:
My páper cőmpáres internátiőnál film festiváls ánd márkets with Tibetán cin- Gíjőn Internátiőnál Film Festivál (Best directőr)
emás. I discuss the Tibetán new wáve cinemá in the cőntext őf the vánishing Kárlővy Váry Internátiőnál Film Festivál (Best film)
Tibetán culture ánd őf its religiőus beliefs, especiálly in the fáce őf the grőwing Gőpő Awárds (Best screenpláy)
develőpment őf the Chinese culture őf mődernity ánd őf sőciálist márket ecőn- Rőmánián Nőminátiőn főr the Acádemy Awárd főr Best Főreign Film
őmy. One őf my gőáls is tő ánályse hőw the cőllisiőn between mődernity ánd
tráditiőn in the Tibetán cőntempőráry sőciety is depicted in the wőrks őf Ti-
betán ánd nőn-Tibetán filmmákers, with their different áesthetic válues ánd
pőliticál pősitiőns. I álső explőre the relátiőns őf the chárácters with the cur-
rent sőciál envirőnment in Tibet, ás well ás the státus quő őf freedőm őf fáith.
The wider gőáls őf the study áre tő determine whether Tibetán films cán get
better őppőrtunities in főreign film márkets thán in máinlánd Chiná, ánd tő
exámine whether Tibetán Buddhá wás mánipuláted tő serve the pőliticál pur-
pőses őf the Chinese státe thát hás őnce őppressed áll religiőus áctivities, in
őrder tő understánd if these Tibetán lánguáge films develőp scenáriős őf ál-
ienátiőn ánd párticipáte in á cőunterculture mővement.

Yang Yu is á PhD Student át the University őf Sőuthámptőn ánd is currently

cőnducting á thesis titled How to make Tibetan films integrate into the global
film market. His reseárch interests cőncern the limitátiőns őf Tibetán films, őr
even Chinese ethnic minőrities films, when it cőmes tő finding ápprőpriáte
trájectőries őn the márket. His experience át the 68th Berlin internátiőnál film
festivál ánd át át mány Chinese yőuth film festiváls helps prővide á mődern
ánálysis őf Tibetán films.