Az Európai Unió álláspontja az, hogy az ukrajnai béketárgyalásokat nem lehet Ukrajna és az EU részvétele nélkül megtartani – tudósít az Euronews.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vasárnap kijelentette, hogy az USA és Oroszország között létrejövő, Ukrajnával kapcsolatos megállapodásokból Ukrajnát és az EU-t sem szabad kihagyni. Az uniós külpolitika vezetője hétfőre összehívta a külügyminiszterek tanácsát, hogy megvitassák a következő lépéseket. A külügyminiszteri találkozót virtuálisan tartják meg hétfő délután, és Kallas bejelentése szerint a miniszterek napirendjén a közel-keleti és gázai fejlemények is szerepelnek.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a háború kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogi helyzet egyértelmű: „minden ideiglenesen megszállt terület Ukrajnához tartozik". A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalásos rendezés nem teremtheti meg a terepet a NATO, Európa vagy Ukrajna elleni további agresszióhoz.
Az amerikai álláspont nem azonos az európaival az ügyben. Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha a Putyin-Zelenszkij találkozó nem jön létre.
Vasárnap vezető európai politikusok - köztük Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen EB-elnök és Alexander Stubb finn elnök - nyilatkozatot adtak ki, amelyben megismételték azt a már korábban is hangoztatott álláspontjukat, hogy „az ukrajnai béke felé vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni". A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni," de hozzáteszik, hogy a jelenlegi frontvonalnak kell „a tárgyalások kiindulópontjának lennie".
Hétfőn is marad a kánikula, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vörös, narancssárga és sárga riasztást is kiadott a hőség miatt.
A figyelmeztetés szerint harmadfokú, vörös riasztás érvényes Dolj és Mehedinţi megyében, ahol nappal 39-41 fokot is mutathatnak a hőmérők, éjszaka pedig legfennebb 20-23 fokra hűl le a levegő. A hőmérséklet-páratartalom mutató meghaladja a kritikus 80 egységet.
A másodfokú, narancssárga riasztás Olt, Teleorman, Gorj és Vâlcea megyét érinti. Ezekben a megyékben a nappali csúcshőmérséklet 37 és 39 fok között lesz, éjszaka 17-20 fok várható. A hőmérséklet-páratartalom mutató eléri és helyenként meghaladja a kritikus 80 egységet.
Elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben Krassó-Szörény, Hunyad, Fehér, Argeş, Dâmboviţa, Giurgiu, Ilfov, Călăraşi, Konstanca megyében, valamint a fővárosban is. Hétfőn a hőmérséklet eléri a 33-37 fokot, az éjszakák pedig trópusiak lesznek (minimum 17–20 °C között). Helyenként magasabb lesz a hőérzet, ugyanis a hőmérséklet-páratartalom index (ITU) eléri vagy enyhén meghaladja a kritikus 80 egységes küszöböt.
A hét végén országos szinten 588 tűzhöz riasztották a tűzoltókat, ezek közül 439 tarlótűz volt, melyek nyomán több mint 1500 hektár terület égett le - számolt be hétfőn a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).
A három nap alatt országos szinten több mint 5000 vészhelyzetben nyújtottak segítséget a tűzoltók. A katasztrófavédelmi főfelügyelőség emlékeztet, hogy a tarlóégetést a törvény tiltja, és a cselekedet 7500 és 15.000 lej közötti bírságot vonhat maga után magánszemélyek, illetve 50.000 és 100.000 lej közötti bírságot jogi személyek esetében.
A Duna-delta egyes területein is bozóttűzzel küzdnek: nehéz tűzoltási munkálatok zajlanak a Duna-deltában – a lángok az elmúlt napokban több mint 70 hektár erdőt és száraz növényzetet pusztítottak el, főként Ó-Kilia térségében. A beavatkozás összetett: a tűzoltók földről, vízről és levegőből is dolgoznak, hogy megfékezzék a tüzet és megelőzzék az új lángokat – mondta a Tulcea megyei katasztrófavédelem szóvivője, Daniel Năstase.A legtöbb tűzfészek még mindig parázslik a Tătaru-szigeten, és a szél könnyen fellobbanthatja a tüzet a fatörzsekben és a száraz növényzetben. A legfrissebb adatok szerint a tűz több mint 30 hektár erdőterületet, valamint további 30 hektárnyi száraz növényzetet, erdőszegélyt és cserjést érintett.
Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor, a szenátus külpolitikai bizottságának elnöke vasárnap este bejelentette, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) őszi kongresszusán megpályázza a pártelnöki tisztséget.
A politikus szerint a PSD nagyon sok embert - tagokat, választókat és szimpatizánsokat - veszített az utóbbi hónapokban, és úgy véli, hogy a vezetőségi csapat teljes megújításra szorul a párt és több millió román érdekében, ezért úgy döntött, versenybe száll az elnöki tisztségért.
Az Európai Unió álláspontja az, hogy az ukrajnai béketárgyalásokat nem lehet Ukrajna és az EU részvétele nélkül megtartani – tudósít az Euronews.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas vasárnap kijelentette, hogy az USA és Oroszország között létrejövő, Ukrajnával kapcsolatos megállapodásokból Ukrajnát és az EU-t sem szabad kihagyni. Az uniós külpolitika vezetője hétfőre összehívta a külügyminiszterek tanácsát, hogy megvitassák a következő lépéseket. A külügyminiszteri találkozót virtuálisan tartják meg hétfő délután, és Kallas bejelentése szerint a miniszterek napirendjén a közel-keleti és gázai fejlemények is szerepelnek.
Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a háború kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi jogi helyzet egyértelmű: „minden ideiglenesen megszállt terület Ukrajnához tartozik". A politikus arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalásos rendezés nem teremtheti meg a terepet a NATO, Európa vagy Ukrajna elleni további agresszióhoz.
Az amerikai álláspont nem azonos az európaival az ügyben. Donald Trump amerikai elnök pénteken kijelentette, hogy akkor is találkozna Vlagyimir Putyinnal, ha a Putyin-Zelenszkij találkozó nem jön létre.
Vasárnap vezető európai politikusok - köztük Emmanuel Macron francia elnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Ursula von der Leyen EB-elnök és Alexander Stubb finn elnök - nyilatkozatot adtak ki, amelyben megismételték azt a már korábban is hangoztatott álláspontjukat, hogy „az ukrajnai béke felé vezető útról nem lehet Ukrajna nélkül dönteni". A nyilatkozatban az is szerepel, hogy „a nemzetközi határokat nem szabad erőszakkal megváltoztatni," de hozzáteszik, hogy a jelenlegi frontvonalnak kell „a tárgyalások kiindulópontjának lennie".
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke hétfőre összehívta az Országos Állandó Tanácsot, ahol arról döntenek, hogy a szociáldemokraták kilépjenek-e…
Mai egyházi műsorunkban Domokos Jenő zajzoni evangélikus lelkész igehgirdetését hallják. A hangfelvétel a 2024. szeptember 8-i műsorunkban hangzott el.
Péntektől magyar felirat is fogadja a látogatókat Marosvásárhelyen a nemrégiben megnyílt egyetemi gyógyszertár bejárata fölött, miután a Romániai Magyar Demokrata…
Az infláció 6 százalékról 7–8%-ra nőhet, véli a Versenytanács elnöke. Az áfa két százalékpontos emelésének hatásairól nyilatkozva Bogdan Chirițoiu úgy…
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként „átvenné az irányítást” Gáza városában, miközben humanitárius segítséget…
Közvitára bocsátották a helyi közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetését célzó reform tervezetét, amelyet a fejlesztési minisztérium dolgozott ki a költségvetési…
A tisztán elektromos autók regisztrációja 17,8%-kal csökkent 2025 júliusában az előző év azonos időszakához képest, miközben egyébként 26,2%-kal több új…
Az első írásbeli vizsgát, román nyelv és irodalomból, augusztus 11-én, hétfőn tartják, augusztus 12-én, kedden pedig a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból vizsgáznak a diákok. Augusztus 13-án kerül sor a választható vizsgatárgyra, és augusztus 14-én lesz a nemzeti kisebbségek anyanyelv és irodalom vizsgája.
Több mint 30 200 végzős – közülük több mint 18 200 a jelenlegi évfolyamból, és körülbelül 12 000 a korábbi évfolyamokból – iratkozott be a pótérettségire. Ők vagy az egész vizsgát leteszik, vagy – a korábbi vizsgaeredményeik függvényében, csak azokból a tantárgyakból vizsgáznak, amelyekből a korábbi vizsgaszesszióban nem sikerült átmenő jegyet szerezni.
Az írásbeli vizsgák minden nap 9-kor kezdődnek, a termekbe fél 9-től lehet bejutni érvényes személyazonosító okmánnyal. A vizsga időtartama a feladatlapok kiosztásától számított három óra. A feladatok megoldásához az érettségizők csak kékkel író tollat vagy golyóstollat, az ábrákhoz és rajzokhoz pedig csak ceruzát használhatnak. A feladatokat kizárólag a teremben szétosztott lapokon lehet megoldani. A pótérettségi írásbelik eredményeinek közzététele, a dolgozatok megtekintése és az óvások benyújtása augusztus 18 – 20 között történik. A végleges eredményeket augusztus 26-án teszik közzé.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt ideiglenes elnöke hétfőre összehívta az Országos Állandó Tanácsot, ahol arról döntenek, hogy a szociáldemokraták kilépjenek-e a kormánykoalícióból, és ha maradnak, milyen feltételekkel. „ A PSD véleménye szerint a koalíció egyes tagjainak közelmúltbeli lépései és nyilatkozatai – amelyek ellentétesek a jogi kötelezettségekkel és az intézményi magatartási normákkal – nemcsak a kormányzási politikai megállapodás aláírói közötti kapcsolatokat, hanem a kormány működéséhez szükséges egyensúlyt is veszélyeztetik” – írta Grindeanu még pénteken a Facebookon.
Az Agerpres hírügynökség tudosítása szerint Ilie Bolojan kormányfő reményét fejezte ki, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) nem fog kilépni a kormányból a koalíciós partnereknek a Ion Iliescu volt államelnök hivatalos gyászszertartásával szembeni eltérő álláspontjai által keltett feszültségek miatt, és hangsúlyozta, hogy a politikai stabilitás kulcsfontosságú Románia számára, különösen a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezetben. A kormányfő beismerte, hogy egy négypárti koalícióban az álláspontok összehangolása néha nehéz, de felelősségteljességre van szükség az ország érdekében - hangsúlyozta. Bolojan ugyanakkor cáfolta, hogy a kormány anélkül döntött a megszorító intézkedésekről, hogy azokat a koalícióban megvitatták volna, amint azt egyes szociáldemokrata politikusok állítják.
Mai egyházi műsorunkban Domokos Jenő zajzoni evangélikus lelkész igehgirdetését hallják. A hangfelvétel a 2024. szeptember 8-i műsorunkban hangzott el.
Péntektől magyar felirat is fogadja a látogatókat Marosvásárhelyen a nemrégiben megnyílt egyetemi gyógyszertár bejárata fölött, miután a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) marosvásárhelyi szervezete szóvá tette a kétnyelvűség hiányát az intézmény rektoránál.
A Leonard Azamfireinek címzett, július 31. keltezésű nyílt levélben Kovács Mihály Levente kifogásolta, hogy az „egyetemi gyógyszertár működése nyomokban sem tartalmazza a magyar nyelvet: sem a feliratokban, sem a tájékoztatókban, sem a kirakatban, de még a megnyitón elhangzott beszédekben sem”.
A Maszol portál megkeresésére akkor a rektor azt nyilatkozta, hogy nincs szó szándékos kirekesztésről. Közölte, sajnálja a félreértést, miszerint „szándékosan ki akarnánk zárni a magyar nyelvet ebből az egyetemi térből”.
Az intézmény vezetősége ezután pótolta a hiányt és a bejárat fölé magyarul is kiírták: Gaudeamus Egyetemi Gyógyszertár.
"Az ukránok nem adják oda a földjüket megszállóknak" – ezt hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután nyilvánossá vált, hogy augusztus 15-én Alaszkában tárgyal az ukrajnai rendezésről Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Telegram-üzenetében Zelenszkij Ukrajna területi egységét hangoztatta, és kiemelte: hazája kész a valódi megoldásokra, amelyek lehetőséget teremtenek a békére, azonban aláhúzta azt is, hogy "minden olyan megoldás, amely Kijev bevonása nélkül születik, ellentétes a hosszútávú, tartós békével".
Donald Trump péntek este a Truth Social közösségi oldalán adott hírt a Putyinnal tervezett találkozóról. Az amerikai elnök az ukrajnai háborút lezáró megállapodás lehetséges tartalmáról közölte, az tartalmazhat területcserét. A rendezést nagyon bonyolultnak nevezte. "Bizonyos területcsere következik, mindkét fél javát szolgálva, de erről később fogunk beszélni" - fogalmazott Donald Trump.
Orbán Viktor közvetlen Oroszország-EU-csúcsot javasol az Ukrajna elleni orosz háborúról
Orbán Viktor magyar miniszterelnök közvetlen béketárgyalásokat szorgalmazott Oroszország és az Európai Unió között az Ukrajna elleni orosz háborúról, hogy Európa elkerülje, hogy partvonalra sodródjon saját biztonságának alakításában. Azt mondta azonban, hogy a találkozót nem európai intézményvezetőknek kellene vezetniük, hanem Emmanuel Macron francia elnöknek és Friedrich Merz német kancellárnak. Orbán azt mondta, hogy a blokk „elaludt”, és eddig kerülte a közvetlen tárgyalásokat a Kremllel.
Orbán szerint a csúcstalálkozót „a lehető leghamarabb” egy semleges országban kell megtartani a párbeszéd biztosítása érdekében. Brüsszel és Budapest régóta ellentétes állásponton van számos kérdésben, beleértve Oroszország Ukrajna elleni háborúját is.
Közben az Európai Unió Tanácsa írásbeli eljárás útján jóváhagyta, hogy Ukrajna több mint 3,2 milliárd euró összegű finanszírozásban részesüljön az EU Ukrajna-eszköze keretében – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
Az uniós finanszírozás elsődlegesen arra hivatott, hogy megerősítse Ukrajna makroszintű pénzügyi stabilitását, és támogassa közigazgatásának működését, idézi a brüsszeli közleményt az MTI.
Az Európai Bizottság értékelése nyomán az uniós tanács arra a következtetésre jutott, hogy Ukrajna kielégítően teljesített számos, az Ukrajna-tervben meghatározott reformokat, így többek között a közigazgatásra, a közvagyon kezelésére, a humán tőkére, a decentralizációra és a regionális politikára, a zöld átállásra, a digitális és agrár-élelmiszeripari ágazatra, valamint a kritikus fontosságú nyersanyagok kezelésére vonatkozó reformokat.
Az Ukrajna-terv rögzíti a tagjelölt ország csatlakozási céljaihoz igazodó reformok végrehajtásának ütemtervét a következő négy évre.
Közvetlen vonatjárat indul Kijev és Bukarest között
A próbajárat péntek este indult Kijevből. A két kocsiból és mozdonyból álló szerelvény utasok nélkül közlekedett.
Oana Țoiu román külügyminiszter pénteken Csernyivciben üdvözölte a Moldovai Köztársaságon keresztül közlekedő közvetlen vonatjárat beindítását.
„Országaink polgárai örvendeni fognak az új vonatjáratnak. Gratulálunk mindhárom vasúttársaság munkatársainak, akik ezen a sikeren dolgoztak” - nyilatkozta Oana Țoiu, aki részt vett az Ukrajna - Moldovai Köztársaság - Románia háromoldalú találkozón Csernyivciben.
Jelenleg Bukarestből csak Magyarországon keresztül lehet Kijevbe utazni vonattal.
Az infláció 6 százalékról 7–8%-ra nőhet, véli a Versenytanács elnöke. Az áfa két százalékpontos emelésének hatásairól nyilatkozva Bogdan Chirițoiu úgy értékelte, „eddig összességében nem néz ki rosszul a helyzet”, az árnövekedések a vártnál alacsonyabbak. Nem tért ki arra, hogy konkrétan milyen szintű drágulásra számított a Versenytanács, hozzátette viszont, hogy az árak emelkedését mérsékelte az üzemanyagok nemzetközi jegyzésének alakulása, valamint a dollár gyengülése is.
Azt is elmondta, hogy elsődlegesen az élelmiszerárakat figyelik, pontosabban 24 termékkategóriát vizsgálnak. Ezek júniusi árait fogják összevetni az augusztus első hetében mért árakkal. Az adatok elemzése több mint egy hetet vesz igénybe, vagyis várhatóan augusztus harmadik hetében tudnak következtetéseket levonni.
A kormány pénteki ülésén elfogadott rendelet szerint 2025. október 1-jétől térítésmentesen biztosítják a HPV elleni vakcinát a 11-26 éves lányok és fiúk számára. Jelenleg a védőoltás 18 éves korig ingyenes, a 19-45 éves nők számára pedig a költségek 50 százalékát térítik meg.
A kormány sajtóirodájának közleménye szerint a HPV elleni vakcina a háziorvos által felírt recept alapján szerezhető be a gyógyszertárakban. A védőoltást a háziorvos, gyermekorvos vagy más szakorvos is beadhatja, aki rendelkezik oltóorvosi képesítéssel és szerződéses viszonyban áll az egészségbiztosítóval.
Dominic Fritz pártelnök utólag is úgy véli, helyes volt az a döntés, hogy politikusaik nem vesznek részt Ion Iliescu volt államfő temetésén, mivel az eseményen „csak körülbelül ezer ember” volt jelen. Meglátása szerint ez azt jelenti, hogy a lakosság 99,9 százaléka az USR-hez hasonlóan viszonyul a rendszerváltás utáni első államfőhöz.
Fritz hangsúlyozta: az USR egyetértett azzal, hogy Ion Iliescut állami temetéssel helyezzék örök nyugalomra, csupán a nemzeti gyásznapot ellenezte. Fontosnak nevezte, hogy a „Románia számára nehéz hét” után a koalíció visszatérjen a polgárok érdekében végzett munkához.
A Szociáldemokrata Párt ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőre összehívta a párt elnökségét, hogy eldöntsék, hogyan folytatódjék a koalíciós együttműködés, miután szerintük az USR tiszteletlenül viszonyult a volt államfő temetéséhez.
A Benjamin Netanjahu miniszterelnök által előterjesztett terv szerint az izraeli hadsereg lépésenként "átvenné az irányítást" Gáza városában, miközben humanitárius segítséget biztosítana a civil lakosságnak a harcokon kívüli övezetekben.
A hivatalos döntésben jogi megfontolásból a "uralom átvétele" kifejezést használták, ugyanis a megszállás nemzetközi jogi következményeket vonna maga után a civil lakosságért viselt felelősségben.
A katonai vezetés, élén Éjal Zamir vezérkari főnökkel, fenntartásainak adott hangot, mert Zamir szerint az újabb hadművelet kimeríti az izraeli erőket, és veszélyeztetheti a mintegy húsz, még élő túsz életét, miközben súlyosabb logisztikai és morális felelősséget ró a hadseregre.
A péntekre virradó ülésen többször éles szóváltás alakult ki a vezérkari főnök és a miniszterek között. Zamir arra figyelmeztetett, hogy egymillió gázai lakos kitelepítése, a túszok veszélyeztetése és a humanitárius válasz hiánya súlyos következményekkel jár.
A kormányfő javaslatát ellenző vezérkari főnököt az utóbbi napokban éles bírálatok érték a miniszterelnök környezetéből, emlékeztet az MTI.
Az amerikai elnök abban az esetben is kész találkozni orosz hivatali kollégájával, ha Vlagyimir Putyin nem tárgyal közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Donald Trump erről újságírói kérdésre válaszolva beszélt.
Oroszország helyettes ENSZ-nagykövete, Dimitrij Poljanszki csütörtökön New Yorkban a világszervezet székhelyén azt mondta a tervbe vett jövő heti amerikai-orosz elnöki találkozóval kapcsolatban, hogy a felek megállapodtak a helyszínről, de az egyelőre nem nyilvános. A találkozó céljával kapcsolatban az orosz diplomata úgy fogalmazott, hogy "Oroszország célja mindig a béke és biztonság a világban, és ezek nem változnak, ugyanezt a célt követjük az ilyen fajta egyeztetéseken is".
Közben egy friss Gallup közvélemény-kutatás szerint a háború sújtotta Ukrajnában tízből hét ember már a békés, tárgyalásos megoldást támogatja az orosz-ukrán konfliktusban. Ez jelentős változás a 2022-es adatokhoz képest, amikor még csak kevesen, 27 százaléknyian szorgalmazták a tárgyalásokat, és a többség inkább a harcok folytatását támogatta. Az új közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy ma már csak 24 százalék szeretné a háború folytatását a győzelem reményében.
A kutatás szerint jelentősen gyengült az ukránok bizalma az Amerikai Egyesült Államok vezetésében is – 66-ról 16 százalékra. Ennek ellenére a megkérdezettek 70 százaléka továbbra is úgy véli, hogy az Egyesült Államok kulcsszerepet játszik majd a béketárgyalásokban.
Közvitára bocsátották a helyi közigazgatás takarékosabb és költséghatékonyabb működtetését célzó reform tervezetét, amelyet a fejlesztési minisztérium dolgozott ki a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedések részeként. A Cseke Attila által vezetett tárca honlapján közzétett csaknem ötvenoldalas törvénytervezet 20 százalékkal csökkentené az állami állások számát a központi és helyi közigazgatásban.
Csökkentenék, illetve településenként lakosságarányossá tennék például a köztisztségviselők személyes tanácsadóinak számát: csak ezzel az intézkedéssel több mint hatezer állami állást lehet felszámolni, ami csaknem 600 millió lejes költségvetési megtakarítást jelenthet az év utolsó négy hónapjában.
Karcsúsítanák a különböző állami hatóságok és ügynökségek igazgatótanácsait, és lakosságarányossá tennék az önkormányzati alárendeltségben működtetett helyi rendőrségek létszámát. A tervezet az adóbehajtást segítő intézkedéseket is tartalmaz.
A kormány augusztus folyamán véglegesíti a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedéseinek második csomagját, amelyet a tervek szerint – az áfaemelést és más bevételnövelő intézkedéseket tartalmazó első csomaghoz hasonlóan – parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptetnek életbe.
A tisztán elektromos autók regisztrációja 17,8%-kal csökkent 2025 júliusában az előző év azonos időszakához képest, miközben egyébként 26,2%-kal több új autót helyeztek forgalomba.
Miközben az elektromos autók iránti kereslet csökkent, más környezetkímélő járművek igencsak népszerűek. Az új autók több mint fele ebből a kategóriából kerül ki, viszont a legtöbbet a hibridekből jegyeztek be. A tisztán elektromos autók piaci részesedése mindössze 3,2% volt.
Az új autók regisztrációjának több mint 26%-os növekedése tavaly júliushoz képest biztató, viszont általánosságban véve a piac továbbra is meredeken zuhan – az első hét hónapban több mint 15 százalékkal kevesebb új autót adtak el, mint egy évvel korábban. A júliusi kiemelkedő értékesítés alighanem az augusztusi áfaemeléssel hozható összefüggésbe – több vásárló valószínűleg előrehozta az év második felére tervezett akvizíciót.
Az első írásbeli vizsgát, román nyelv és irodalomból, augusztus 11-én, hétfőn tartják, augusztus 12-én, kedden pedig a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból vizsgáznak a diákok. Augusztus 13-án kerül sor a választható vizsgatárgyra, és augusztus 14-én lesz a nemzeti kisebbségek anyanyelv és irodalom vizsgája.
Több mint 30 200 végzős – közülük több mint 18 200 a jelenlegi évfolyamból, és körülbelül 12 000 a korábbi évfolyamokból – iratkozott be a pótérettségire. Ők vagy az egész vizsgát leteszik, vagy – a korábbi vizsgaeredményeik függvényében, csak azokból a tantárgyakból vizsgáznak, amelyekből a korábbi vizsgaszesszióban nem sikerült átmenő jegyet szerezni.
Az írásbeli vizsgák minden nap 9-kor kezdődnek, a termekbe fél 9-től lehet bejutni érvényes személyazonosító okmánnyal. A vizsga időtartama a feladatlapok kiosztásától számított három óra. A feladatok megoldásához az érettségizők csak kékkel író tollat vagy golyóstollat, az ábrákhoz és rajzokhoz pedig csak ceruzát használhatnak. A feladatokat kizárólag a teremben szétosztott lapokon lehet megoldani. A pótérettségi írásbelik eredményeinek közzététele, a dolgozatok megtekintése és az óvások benyújtása augusztus 18 – 20 között történik. A végleges eredményeket augusztus 26-án teszik közzé.
