Csaba VARGA
Professor Emeritus resp. Research Professor Emeritus, with fifty-four years in academic/university positions, working on theoretical fields of law, especially legal philosophy, with large and broad interests in historical and comparative perspectives as well
Phone: +361-3941161 (home)
Address: Institute for Legal Studies
of the Social Science Research Centre
of the Hungarian Academy of Sciences
H-1250 Budapest, POB 25
(H-1014 Országház utca 30. / floor II, room 5)
-----
Pázmány Péter Catholic University
Philosophy of Law Department
H–1428 Budapest 8, POB 6
(H-1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.)
Phone: +361-3941161 (home)
Address: Institute for Legal Studies
of the Social Science Research Centre
of the Hungarian Academy of Sciences
H-1250 Budapest, POB 25
(H-1014 Országház utca 30. / floor II, room 5)
-----
Pázmány Péter Catholic University
Philosophy of Law Department
H–1428 Budapest 8, POB 6
(H-1088 Budapest, Szentkirályi utca 28.)
less
InterestsView All (7)
Uploads
Papers by Csaba VARGA
Rendszerszerűen felépített magyar kultúrdiplomácia hiánya már megbosszulta magát a trianoni eredményhez vezető úton. Utókorunk nem sokat tanult ebből. Egyetlen könyvecske szenteltetett kérdéseinek nálunk, közel nyolc évtizeddel ezelőtt, s utolsó lánglelkű és sikeres művelője is immár háromnegyed évszázada esett országtragédia áldozatául. A törvényszerűen bekövetkező pusztító eredményeket ott-hon megélve, történetesen amerikai emigrációnk igyekezett az itt-hon közömbösségét valamelyest pótolni, majd a kommunizmus bukása utáni új kezdés ígézetével fellépő új kormányzatokat magukat is cselekvésre bátorítani. Az alábbi sorok egy történés krónikáját rejtik magukban, egy sikeres indítás öndugába dőltét, ami természetszerűleg a Miniszterelnöki Tanácsadó Testületben végzett munkámnak csak töredékét képezte. Egyszersmind mutatják azt is, hogy egy kormányzatban — nem tudhatom, vajh minden kormányzatban-e, de ANTALL JÓZSEF kabinetjében bizonyosan — mely sokoldalú előkészítettséggel zajlottak ügyek, még azok is, amelyek — mint sajna a bemutatott is — kudarcra ítéltettek.
A program legtömörebb összefoglalása a Függelék első és utolsó tételében (20–22. ill. 39–41. o.) olvasható.
кової дискусії з найбільш складних і актуальних питань порівняльного право-
знавства, сприяння вдосконаленню викладання порівняльно-правових дисци-
плін у вищих юридичних навчальних закладах.
Чаба Варга — доктор юридичних наук, професор, член-кореспондент
Міжнародної академії порівняльного права, науковий радник Інституту юри-
дичних досліджень Угорської академії наук, голова Угорського комітету
Міжнародної асоціації філософії права та соціальної філософії. Автор 27 книг
угорською, англійською, німецькою, російською мовами, в тому числі
«Кодифікація як соціо-історичний феномен» (1979), «Природа юридичного
процесу» (1992), «Нариси філософії права» (1994), «Правові теорії та правові
культури» (1994), «Перехід до верховенства права» (1998), «Лекції з парадигм
правового мислення» (1998), «Теорія права як суспільна наука» (1999), «Право
як процес» (1999), «Філософія права на межі тисячоліть» (2004), «Правові систе-
ми і правові менталітети у перспективі європейської уніфікації» (2009),
«Порівняльні правові культури» (2011) та ін.
Відкрита лекція Ч. Варги була представлена на ІІІ міжнародній науковій
конференції «Компаративістські читання» у м. Львів 29–30 квітня 2011 р.
Rendszerszerűen felépített magyar kultúrdiplomácia hiánya már megbosszulta magát a trianoni eredményhez vezető úton. Utókorunk nem sokat tanult ebből. Egyetlen könyvecske szenteltetett kérdéseinek nálunk, közel nyolc évtizeddel ezelőtt, s utolsó lánglelkű és sikeres művelője is immár háromnegyed évszázada esett országtragédia áldozatául. A törvényszerűen bekövetkező pusztító eredményeket ott-hon megélve, történetesen amerikai emigrációnk igyekezett az itt-hon közömbösségét valamelyest pótolni, majd a kommunizmus bukása utáni új kezdés ígézetével fellépő új kormányzatokat magukat is cselekvésre bátorítani. Az alábbi sorok egy történés krónikáját rejtik magukban, egy sikeres indítás öndugába dőltét, ami természetszerűleg a Miniszterelnöki Tanácsadó Testületben végzett munkámnak csak töredékét képezte. Egyszersmind mutatják azt is, hogy egy kormányzatban — nem tudhatom, vajh minden kormányzatban-e, de ANTALL JÓZSEF kabinetjében bizonyosan — mely sokoldalú előkészítettséggel zajlottak ügyek, még azok is, amelyek — mint sajna a bemutatott is — kudarcra ítéltettek.
A program legtömörebb összefoglalása a Függelék első és utolsó tételében (20–22. ill. 39–41. o.) olvasható.
кової дискусії з найбільш складних і актуальних питань порівняльного право-
знавства, сприяння вдосконаленню викладання порівняльно-правових дисци-
плін у вищих юридичних навчальних закладах.
Чаба Варга — доктор юридичних наук, професор, член-кореспондент
Міжнародної академії порівняльного права, науковий радник Інституту юри-
дичних досліджень Угорської академії наук, голова Угорського комітету
Міжнародної асоціації філософії права та соціальної філософії. Автор 27 книг
угорською, англійською, німецькою, російською мовами, в тому числі
«Кодифікація як соціо-історичний феномен» (1979), «Природа юридичного
процесу» (1992), «Нариси філософії права» (1994), «Правові теорії та правові
культури» (1994), «Перехід до верховенства права» (1998), «Лекції з парадигм
правового мислення» (1998), «Теорія права як суспільна наука» (1999), «Право
як процес» (1999), «Філософія права на межі тисячоліть» (2004), «Правові систе-
ми і правові менталітети у перспективі європейської уніфікації» (2009),
«Порівняльні правові культури» (2011) та ін.
Відкрита лекція Ч. Варги була представлена на ІІІ міжнародній науковій
конференції «Компаративістські читання» у м. Львів 29–30 квітня 2011 р.
APPENDIX I: KELSEN’S THEORY OF LAW-APPLICATION: EVOLUTION, AMBIGUITIES, OPEN QUESTIONS [1994] 165–201: 1. „Hauptprobleme der Staatsrechtslehre” 166 / 2. „Allgemeine Staatslehre” 169 / 3. „Reine Rechtslehre” 173 [3.1. Theory of Gradation 176 / 3.2. The Constitutive Character of Law-application 181 / 3.3. Theoretical Question Marks 184 / 3.4. The Theory of Interpretation 186 / 3.5. A Procedural View of Law? 189 / 3.6. Self-transcendence of the Pure Theory? 195 / 3.7. Who Watches the Watchman? 199
APPENDIX II: JUDICIAL REPRODUCTION OF THE LAW IN AN AUTOPOIETICAL SYSTEM? [1990] 203–213
Bibliography 215 / Index of Names 237 / Index of Normative Materials 241 / Subject Indes 243
POSTFACE I: AN INVESTIGATION INTO THE NATURE OF THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS [2009] 251–270: The Investigation 251 / What Kind of Path has been Covered? 253 / How can we Get Closer to a Feasible Answer? 256 / The Range of Problems in Connection with Facts 262 / Theoretical Advance 165
POSTFACE II: WHAT IS TO COME AFTER LEGAL POSITIVISM IS OVER? DEBATES REVOLVING AROUND THE TOPIC OF »THE JUDICIAL ESTABLISHMENT OF FACTS« [2003] 271–301: Natural Law and Legal Positivism 272 / Legal Positivism and its Logic 273 / Autopoiesis in Praxis 278 / Formalism and Antiformalism in Kelsen-interpretation 279 / On Facts 286 / Fact and Law 290 / Inseparability within the Prevailing Totality 293 / Answers in Deconstructionism 299
Index 303 / Index of Normative Materials 306 / Index of Names 307
Part One: PRELIMINARY SKIRMISHES WITH THE QUESTIONS OF LAW Chapter 1 ENCOUNTERS OF THE YOUNG LUKÁCS WITH LAW 23 1.1 Legal Studies 24 / 1.2 Friendship with Felix Somló 30 / 1.3 Relationship with Gustav Radbruch 33 Chapter 2 GLORIFICATION OF CONSCIOUSNESS IN HISTORY AND CLASS CONSCIOUSNESS 2.1 The Search for a Way Opposed to Institutions: Law as Force and as Consciousness 40 / 2.2 Reification and the Consciousness of the Proletariat and its Dramatized Legal Conception 46 / 2.3 Messianism as the Core of Lukács’ Preconception 52 Chapter 3 PROVISIONAL SUMMARIES AND QUESTION MARKS 3.1 Ruthlessness and its Trap in The Destruction of Reason 59 / 3.2 Allusions to a Synthesis in The Specificity of the Aesthetic 66
Part Two: THE ONTOLOGY: A COPERNICAN REVOLUTION Chapter 4 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A METHODOLOGICAL POSSIBILITY OF TRANSCENDING SOCIALIST NORMATIVISM 4.1 The Genesis and Methodological Significance of the Ontology 71 / 4.2 Socialist Legal Thinking 76 [4.2.1 The Revolutionary Period 77 / 4.2.2 The Roots and Manifestations of Socialist Normativism 81 / 4.2.3 The Need for Progress 93] 4.3 The Making of an Ontological Approach to Law 95 Chapter 5 THE ONTOLOGICAL CONCEPT OF LAW 5.1 Law as a Complex of Mediation 101 [5.1.1 Complex of Complexes 102 / 5.1.2 Complexes or Social Relationships 105 / 5.1.3 The Interaction of Complexes: Mediation 107] 5.2 Law as Objectification and as Actual Functioning [5.2.1 The Genesis of Law and the Dialectics of the Use of Coercion 111 / 5.2.2 Positive Law and Natural Law 115 / 5.2.3 The Inner Contradiction of Law 118 / 5.2.4 Legal Superstructure 119] 5.3 Is Law a Reflection of Reality? [5.3.1 Teleology and Causality 123 / 5.3.2 Reflection of Reality and the Question of Incongruence 125 / 5.3.3 The Nature of Juridical Concepts 132 / 5.3.4 Validity as a Distinctive Quality of Law 134] 5.4 Law in Action: Formal Legality versus Social Optimum [5.4.1 Components of Law-Observance 138 / 5.4.2 Law and Logic: Subsumption and Manipulation 145 / 5.4.3 “Jurist’s World View” and the Ideology of the Legal Profession 152] Chapter 6 THE ONTOLOGICAL APPROACH AS A HORIZON IN THE GENERAL RENEWAL OF MARXISM 157
Appendix: “THING” AND REIFICATION IN LAW [1985] 160–184: A.1 “Thing” or Reification in Marxist Philosophy? 160 / A.2 Concepts of “Thing” as Fictions in the Law 163 / A.3 Objectification, Reification and Alienation as Qualities of the Existence of Law 169 [A.3.1 Objectification 171 / A.3.2 Reification 173 / A.3.3 Alienation 180] A.4 Conclusions 183
Postscript: THE CONTEMPORANEITY OF LUKÁCS’ IDEAS WITH MODERN SOCIAL THEORETICAL THOUGHT (The Ontology of Social Being in Social Science Reconstructions – with Regards to Constructs like Law) [2013] 197–215: P.1 Ontologies and The Ontology of Social Being 197 / P.2 Some Key Terms of Lukács’ Ontology 199 / P.3 The Ontology of Social Being as Applied to Law 206 / P.4 Gattungswesen and Alienation 213
Index 216 / Index of Names 217
PART ONE: HISTORICAL MANIFESTATIONS OF THE IDEA OF CODIFICATION II. EARLY FORMS OF CODIFICATION: ANTIQUITY 1. Reform of Customs and their Recording in Early Antiquity 27 / 2. Compilation of Laws by Later Codes 31 / 3. General Features of Ancient Codification 35 / 4. Conclusion 38 III. EARLY FORMS OF CODIFICATION: THE MIDDLE AGES 1. Codes of the Mediaeval Empires 46 / 2. Codifications of Feudal Division 51 / 3. Experiments in Sbustituting Customary Law by Statutory Law in the Age of Centralization 56 / 4. General Features of Mediaeval Codification 59 / 5. Conclusion 60 IV. CODIFICATION TRENDS IN THE AGE OF ENLIGHTENED ABSOLUTISM 1. Emergence of the Concept of Codification Qualitatively Reshaping the Law 71 / 2. Partial Codifications in France 73 / 3. Successful Codifications Unifying the Law [a) Codification of Bureacratic Patronage in Prussia 74 / b) Systematic Codification in Austria 78] 4. Consolidation of Law as a Substitute for Codification in Russia 80 / 5. Conclusion 82 V. CLASSICAL TYPE OF CODIFICATION: CONTINENTAL CODES IN THE SERVICE OF BOURGEOIS TRANSFORMATION 1. Inadequacy of Codification under Enlightened Abolutism 91 / 2. The French Revolution and the Evolution of the Classical Type of Codification [a) Pre-Revolutionary Roots 93 / b) Formation of the Code civil 97] 3. Late Bourgeois Codes [a) Codification of the Aborted Revolution in Germany 105 / b) The Law-Unifying Code of Monopoly Capitalism in Switzerland 110] 4. The Consummation of Continental Codification 113 / 5. The Non-Recurrent Nature of Bourgeois Codification 118 / 6. Conclusion 123 VI. ATTEMPTS AT CODIFICATION: COMMON LAW SYSTEMS 1. Early English Development 143 / 2. The Development of Codification in 19th-Century England 147 / 3. Unifying Codification in British India 149 / 4. Codification and British Law Export to the Colonies 151 / 5. Primitivized Law Adaptation in the American Colonies 152 / 6. Codes as a Means of Founding a New State 154 / 7. Special Aspects of Codification in Common Law Systems 158 / 8. Stubstitutes for Codification in Common Law Development 161 / 9. Conclusion 165 VII. STRIVING FOR CODIFICATION: AFRO–ASIAN SYSTEMS 1. The Complexity of Afro–Asian Legal Development 171 / 2. Codification of Islamic Law 172 / 3. Codification as a Means of Substituting Tribal Costums 179 / 4. Codification in the Modernized Afro–Asian Societies 187 / 5. Conclusion 191 VIII. NEW AMBITIONS IN CODIFICATION: SOCIALIST LAW 1. The Soviet-Russian Experience 205 / 2. Re-Codification Attempts in the Soviet Union 216 / 3. Codification in the Satellite Countries 218 / 4. Re-Codification in Socialist Law 225 / 5. Conclusion 229
PART TWO: TYPES AND DEVELOPMENT OF CODIFICATION IX. POSSIBILITY OF A GENERAL CONCEPT OF CODIFICATION 1. Unity of the Historical Manifestations of the Codification Phenomenon 247 / 2. The Concept of Codification Development 258 / 3. The Concept of Codification 262 X. RATIONALIZATION AS THE MOTIVE FORCE BEHIND CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Rationality and Social Development 273 / 2. Rationalization of Law in the History of Codification 285 / 3. Utopias of Rationality in the Development of the Idea of Codification 296 XI. TYPES OF CODIFICATION IN CODIFICATION DEVELOPMENT 1. Functional Types of Codification 318 / 2. Codification as a Quantitative and as a Qualitative Treatment of the Law 329 / 3. The Common Core of Codification Phenomenon 333 XII. CODIFICATION IN PRESENT-DAY DEVELOPMENT: CONCLUDING REMARKS 346
Indes 353 / Index of Names 361 / Index of the Sources of Law 371
ANNEX: CODIFICATION [1999] inside the cover i–iv
POSTSCRIPT: CODIFICATION ON THE THRESHOLD OF THE THIRD MILLENNIUM [2002] 393–431: I. Codification Now 395 [1. With Ethos Changed 397 / 2. Undermined by Disappointment 400] II. Structural and Functional Perspectives [3. Systemicity as the Core Element 402 / 4. Challenge by the European Union 404 / 5. The Issue of Convergence 409] III. Historical Revision [6. Reconsidering Early Past 413 / 7. Reconsidering Late Modernity 416 / 8. Transubstantiation of the Code-based Function 419] IV. Postscript [9. With a Methodological Conclusion 422 / 10. Arriving at a Crossroads Again 423]
Index 425 / Index of the Sources of Law 427 / Index of Names 429
FIELD STUDIES MEETING POINTS BETWEEN THE TRADITIONS OF ENGLISH–AMERICAN COMMON LAW AND CONTINENTAL-FRENCH CIVIL LAW: DEVELOPMENTS AND EXPERIENCE OF POSTMODERNITY IN CANADA [2002] 105–130: I. Canadian Law in General 105 / II. Canadian Legal Developments in Particular [1. The Transformation of the Role of Precedents 112 / 2. The Transformation of Law-application into a Collective, Multicultural and Multifactorial Search for a Solution 116 / 3. Practical Trends of Dissolving the Law’s Positivity 120 / 4. New Prerogatives Acquired by Courts 125 {a) Unfolding the Statutory Provisons in Principles 126 / b) Constitutionalisation of Issues 127 / c) The Supreme Court as the Nation’s Supreme Moral Authority 129}] // MAN ELEVATING HIMSELF? DILEMMAS OF RATIONALITY IN OUR AGE [2000] 131–163: I. Reason and its Adventures 1. Progress and Advance Questioned 131 / 2. The Human Search for Safety Objectified 133 / 3. Knowledge Separated from Wisdom 135 / 4. Pure Intellectuality thereby Born 137 / II. The Will-Element Formalised in Law 5. Mere Voluntas in the Foundation of Legal Positivism 141 / 6. Formalism with Operations Fragmented 145 / III. The State of America Exemplified 7. “Slouching into Gomorrah” 147 / IV. Consequences 8. Utopianism-cum-Voluntarism 154 / 9. With Logic in Posterior Control of Human Formulations Only 159 / V. Perspectives 10. And a Final Resolution Dreamed about 161 // RULE OF LAW? MANIA OF LAW? ON THE BOUNDARY BETWEEN RATIONALITY AND ANARCHY IN AMERICA [2002] 165–180: {Transformation of American Law and Legal Mentality 165 / With Repercussions on the Underlying Ethos 168 / Legislation through Processualisation 170 / With Hyperrationalism Added 172 / Example: Finding Lost Property 172 / Practicalness Veiled by Verbal Magic 173 / Ending in Jurispathy 175 / Transubstantiating the Self-interest of the Legal Profession 178 / Post-modernity, Substituting for Primitiveness 178} // TRANSFERS OF LAW: A CONCEPTUAL ANALYSIS [2003] 181–207: 1. Terms 182 / 2. Technicality 190 / 3. Contrasts in Transfers of Law 200 {Contrasts 200 / Criticisms 202 / Alternatives205} 4. Conclusions 206 // THE DANGERS FOR THE SELF OF BEING SELF-CENTRED: ON STANDARDS AND VALUES [2002] 209–212
APPENDIX THEORY OF LAW – LEGAL ETHNOGRAPHY, OR THE THEORETICAL FRUITS OF THE INQUIRIES INTO FOLKWAYS [2008] 213–234 1. Encounters 213 / 2. Disciplines 218 / 3. The Lawyerly Interest 223 / 4. Law and/or Laws 226 / 5. Conclusion 233
Index of Subjects 235 / Index of Normative Materials 242 / Index 244
ON CONCEPTUALISING BY LOGIFYING THE LAW RULE AND/OR NORM: ON THE CONCEPTUALISABILITY AND LOGIFIABILITY OF LAW [2003] 69–78: 1. Rule/Norm 69 / 2. Origins and Contexture 70 / 3. With Varied Denotations 73 / 4. Norms Exclusively in Civil Law Rechtsdogmatik 74 / 5. Ambivalence in Language Use 77 // LEGAL LOGIC AND THE INTERNAL CONTRADICTION OF LAW [2004] 79–86: 1. Legal Logic 79 / 2. The Internal Contradiction of Law 83 // THE QUEST FOR FORMALISM IN LAW: IDEALS OF SYSTEMICITY AND AXIOMATISABILITY BETWEEN UTOPIANISM AND HEURISTIC ASSERTION [1973] 87–123: I. Systemicity [1. Form and Content {1.1. In Arts and Law 88 / 1.2. In German Philosophy 90} 2. Systemicity and Axiomatic Approach {2.1. The Idea of System and the Law-codes 95 / 2.2. Early Modern Times 97 / 2.3. Recent Times 100 / 2.4. Drawbacks in Philosophy104}] II. Axiomatism [3. The Want of Axiomatisability {3.1. From Deductivity to Axiomatisation 105 / 3.2. Futile Approximations at the Most 106 / 3.3. Lack of Deductivity in the Law’s Deep Structure112} 4. The Heuristic Value of an Ideal {4.1. Cases of N/A 113 / 4.2. Cases of Correlation 114} 5. Conclusion: Ideals and the Dialectics of Substantivity 122 // LAW AND ITS DOCTRINAL STUDY (ON LEGAL DOGMATICS) [2006] 124–175: I. The Doctrinal Study of Law [1. Legal Dogmatics in a Science-theoretical Perspective 124 / 2. The Process of Advancing Conceptualisation 128 / 3. Ideality versus Practicality in Legal Systemicity 133 / 4. Conceptualisation, Systematisation, Dogmatisation 135 / 5. Rules and Principles in Law 140 / 6. Correlation between Legal Cultures and Legal Theories 141 / 7. Theoretical and Socio-philosophical Perspectives143] II. Inquiry into the Nature of Doctrinal Studies in Law [a) Legal Dogmatics 147 / b) Non-conceptualised Traditions in Law 149 / c) The Stand of Law and of its Dogmatics 154] III. ‘Law’, ‘Science of Law’, ‘Science’ 157 [1. Critical Positions {a) Ad Mátyás Bódig ‘Doctrinal Study of Law and Jurisprudence’ 158 / b) Ad Tamás Győrfy ‘The Conceptual System of Law and the Dogmatics of Motivations’ 169 / c) Ad Péter Cserne ‘The Doctrinal Study of Law versus Policy’ 172} 2. In an Onto-epistemological Perspective 174]
ON FORMS AND SUBSTANCE IN LAW STRUCTURES IN LEGAL SYSTEMS: ARTIFICIALITY, RELATIVITY, AND INTERDEPENDENCY OF STRUCTURING ELEMENTS IN A PRACTICAL (HERMENEUTICAL) CONTEXT [2001] 179–188: 1. Theoretical Background 179 / 2. Foundations of Structuring Challenged 181 / 3. Is there a Structure had? 184 / 4. Structuring as a Meta-construct 186 // GOALS AND MEANS IN LAW [2003] 189–201: 1. The Neutrality of Techniques 189 / 2. John Paul II [2.1. On Personhood, his Goods, and Law 191 / 2.2. On Person, Family, and Nation 196] 3. Artificiality and Antithetical Developments in Law 198 // LAW, ETHICS, ECONOMY: INDEPENDENT PATHS OR SHARED WAYS? [2004] 202–215: 1. “Cynical Acid” in the Foundation of Modern Formal Law 202 / 2. Example: Perspectives for Curing Malpractice in Law 205 / 3. Clash between Europeanism and Americanism 207 / 4. A Search for Reason and Systemicity 211 / 5. Ethics in Economy 213 // TOWARDS AN AUTONOMOUS LEGAL POLICY [1984] 216–221: 1. Relationship between Politics and Law 216 / 2. Legal Policy as a Mediator 218 / 3. Legal Scholarship, Legal Policy, and the Law on Law 219 / 4. Demand for an Autonomous Legal Policy 221
ON PROCESSES OF LAW THE JUDICIAL BLACK-BOX AND THE RULE OF LAW IN THE CONTEXT OF EUROPEAN UNIFICATION AND GLOBALISATION [2008] 225–242: I. Basic Issues in the Understanding of Law [1. Normativism and Legal Reality (Re)Construction 225 / 2. The Insufficiency of the Law Enacted 227 / 3. Duplicity of the Ontological Reconstruction of Judicial Process 227 / 4. The Law as Rule and the Law as Culture 231 / 5. Complementation by the Law’s Self-resolution in Post Modernism 232 / 6. The Metaphoric Nature of the Term ‘Law’ 234 / 7. Added Queries for the European and International Rule of Law 235] II. Questions to be Raised by Legal Arrangements Individually [8. Law as Subsistence and Law as Conventionalisation 236 / 9. Dilemmas of the Law Exhaustively Embodied by Texts, Thoroughly Conceptualised and Logified 237 / 10. Conservatio/novatio, ius strictum / ius aequum, generalisatio/exceptio, and the Moment of Decision 238] III. The Circle of Legal Arrangements to be Involved in the Investigation 240 [11. Cultures and Traditions to be Investigated 241] IV. Purpose and Impact of Investigations [12. The Tasks’ Horizons 241] DOCTRINE AND TECHNIQUE IN LAW [2002] 243–262: 1. Law, Legal Policy and Legal Technique 243 / 2. Formalism and Anti-formalism 245 / 3. Law as Potentiality and Actualisation 246 / 4. Example: Constitutional Adjudication 248 / 5. Legal Imaginability 251 / 6. Linguistic Mediation 254 / 7. Rechtsdogmatik 256 / 8. Clauses and Principles 258 / 9. With Safety Velvets Built in 260 // THEORY AND PRACTICE IN LAW: ON THE MAGICAL ROLE OF LEGAL TECHNIQUE [2006] 263–286: 1. Legal Formalism in a Practical Context 263 / 2. Magic in Law: Culture and Mediation 268 / 3. Legal Conceivability and its Limits 270 / 4. One Langugage, Unlabelled 272 / 5. Formalisation and De-formalisation: Principles as Safety Velves 276 / 6. Within Given Cultural Bounds 278 / 7. Kelsenian Re-interpretation: Law Getting Defined in Society 282 / 8. A Closed/Open Systemic Response 284 // LAW, UNDERSTANDING OF LAW, APPLICATION OF LAW (A SUMMARY OF DEVELOPMENTS IN THIRTY-SIX PARAGRAPHS) [2007] 287–303: I. Classical Heritage [1. Continental Law 287 / 2. Anglo-Saxon Law 291] II. Reality in our Approach to Law [1. As Professional Deontology 293 / 2. In its Theoretical Explanation 294] III. The Complexity of our Legal World Concept [1. The Complexity of Civil Law Mentality 301 / 2. The Complexity of Common Law Mentality 301] IV. With Humans in the Legal Machinery 302
APPENDIX: LEGAL THEORISING: AN UNRECOGNISED NEED FOR PRACTICING THE EUROPEAN LAW [2009] 307–354: 1. Introduction: Queries in European and Global Perspectives 307 / 2. Basic Issues [2.1. Human Refinement 310 / 2.2. The Westphalian Heritage of State Law and International Law 313 / 2.3. The Place of European Law 315] 3. Analogies [3.1. Solar System with Planets 319 / 3.2. Pre-modernity, Modernity, Post-modernity 320] 4. The Structural Pattern of the European Law [4.1. Legal Culture of the European Union 322 / 4.2. Implementing a Grand-System Functioning 328 / 4.3. With Legal Pluralism? 330] 5. Theoretical Model of the Operation of European Law [5.1. Multipolarity with Centripetality and Centrifugality 333 / 5.2. Order, Out of Chaos 336 / 5.3. Practical Continuum in a Standing Flux 342 / 5.4. Activated by Nations 347] 6. Conclusions for Practicing the European Law [6.1. The Ethos of the Tasks 349 / 6.2. For Reaching an Own Future, Thanks to Own Efforts 351]
Index of Subjects 355 / Index of Normative Materials 362 / Index 364
AN IMPOSED LEGACY LOOKING BACK [1999] 75–94: 1. On Ideologies and Marxism in general 75 / 2. Life of an Intellectual in Communism 79 / 3. On Marxism and its Socialist Cultivation in Particular 82 / 4. Legal Philosophising [4.1. Approaches to Law 87 / 4.2. Arriving at a Legal Ontology 91] 5. Conclusion 94 // LEGAL PHILOSOPHY OF THE MARXISM OF SOCIALISM: HUNGARIAN OVERVIEW IN AN INTERNATIONAL PERSPECTIVE [2003] 95–151: I. Development and Balance of Marxist Philosophising on Law in Hungary [1. Preliminaries (until 1948) 96 / 2. Stalinism (from the Soviet Occupation on) {a) Liquidation of the »Residues« 98 / b) Soviet-type Uniformisation [Gleichschaltung] 99 / c) Denial of the Past, with a Dual Effect 99 / d) »Socialist Legality«, Drawn from the Progressive Past of Western Europe 103 / e) Search for the Germs of Scholarly Evolution 103} 3. Institutionalisation Accompanied by Relaxation (from the 1960s) [a) Epigonism Becoming the Scholarly Ideal 104 / b) Stalinism in a Critical Self-perspective 105 / c) Disciples Diversified Launching their own Trends 107 / d) Comparatism 110 / e) (Re)discovery of the Western Legal Philosophy as a Competitor 112 / f) A Leading Mediatory Role within the »Socialist World Order« 114} 4. Disintegration (in the 1980s) {a) Attempt at Laying New Foundations for Marxism with Epigonism Exhausted 115 / b) Competitive Trends Becoming Exclusive 115 / c) Western Legal Philosophy Acknowledged as a Fellow-traveller within the Socialist Orbit Proper 116 / d) Hungarian Legal Theory Transforming into a National Corpus 118 / e) The Practical Promotion of Some Balance 119} 5. End-game for a Substitute State Religion (in the 1990s) 120] II. Marxist Legal Philosophising in an International Perspective [Ad 1: To the Preliminaries 122 / Ad 2: To Stalinism 124 / Ad 3: To Institutionalisation Accompanied by Relaxation {a) Late Separation from Vishinskiy’s Theory 125 / b) From Ideological Self-closure to an Apparently Scholarly Openness 127 / c) From Political Ideology to Genuine Scholarship 130 / d) International Recognition of Socialist Jurisprudence as an Independent Trend 135 / e) Together with Western Trends 137} Ad 4: To Disintegration {a) Loss of Attraction as Mere Epigonism 139 / b) Exclusivity of Competing Trends 139 / c) Fellowship with »Bourgeois« Trends 140 / d) An own Trend, Internationally Recognised 141 / e) A yet Progressive Role 142} Ad 5: To the Present state 143] III. A Temporary Balance 145 // AUTONOMY AND INSTRUMENTALITY OF LAW IN A SUPERSTRUCTURAL PERSPECTIVE [1986] 151–175: 1. The Strange Fate of Concepts 151 / I. A Relational Category 2. Basis and Superstructure: The Genuine Meaning 154 / 3. Exerting Social Influence as a Conceptual Minimum 156 / 4. Relationships within the Prevailing Totality 158 / 5. Attempts at Interpretation in Hungary 159 / 6. The Lukácsian Stand 162 / 7. Lukács’s Recognitions 168 / 8. Some Criticism 169 / II. The Law’s Understanding 171 / 9. Law Interpreted as Superstructure 171 / 10. Conclusions Drawn for the Law’s Understanding 173 // LEGAL THEORY IN TRANSITION (A PREFACE FROM HUNGARY) [2000] 177–186 // DEVELOPMENT OF THEORETICAL LEGAL THOUGHT IN HUNGARY AT THE TURN OF THE MILLENNIUM [2006] 187–215: 1. International Environment 188 / 2. The Situation in Hungary 190 / 3. Outlook I: The Historical-comparative Study of Legal Cultures and of the Lawyerly Way of Thinking 203 / 4. Outlook II: The Paradigmatic Enigma of the Transition to Rule of Law 207 / 5. Incongruity in Practice 213 / 6. Perspectives 214
TWENTIETH CENTURY CONTEMPORANEITY CHANGE OF PARADIGMS IN LEGAL RECONSTRUCTION: CARL SCHMITT AND THE TEMPTATION TO FINALLY REACH A SYNTHESIS [2002] 219–234: 1. Dangers of Intellectualism 219 / 2. Schmitt in Facts 221 / 3. Schmitt and Kelsen 222 / 4. On Bordering Conditions 226 / 5. With Kelsen in Transubstantiation 230 / 6. Polarisation as the Path of Theoretical Development 232 // KELSENIAN DOCUMENTS IN HUNGARY: CHAPTERS ON CONTACTS, INCLUDING THE GENESIS OF AUTOBIOGRAPHY [2006] 235–243: 1. Preludes 235 / 2. The Search for Moór’s Bequeath 235 / 3. Moór’s Collegiality 238 / 4. Bibó as a Disciple Translating 241 // THE »HART-PHENOMENON« [2002] 245–267: I. The Hart-miracle 246 [1. The Scene of Britain at the Time 247 / 2. The Personal Career 250 / 3. The Opus’ Career 252 / 4. Verbal Sociologism 255 / 5. Growing into the British Pattern 259] II. The Hart-phenomenon 260 [6. Origination of a Strange Orthodoxy 261 / 7. Mastering Periods of the 20th Century 263 / 8. Raising the Issue of Reception in Hungary 365] // LITERATURE? A SUBSTITUTE FOR LEGAL PHILOSOPHY? [2007] 269–287: 1. The Enigma of Law and its Study 269 / 2. “Law and Literature” 271 / 3. Varieties of “Law and Literature” 274 / 4. The German Study of Artistic Representations 280 / 5. Some Literary Reconsiderations 285 / 6. Conclusion 287
APPENDIX: THE PHILOSOPHY OF TEACHING LEGAL PHILOSOPHY IN HUNGARY [2007] 291–320: I. Why and How to Philosophise in Law? 291 / II. The State of Teaching Legal Philosophy 294 / III. The Philosophy of Teaching Legal Philosophy 296 / IV. Programme at the Catholic University of Hungary 300 [1. Graduate Studies 300 {a) Basic Subjects 301 / b) Facultative Seminars 305 / c) Closing Subjects 309 / d) Written Memoranda and the Thesis 312} 2. Postgraduate Studies 313 / 3. Conclusion 317] V. Perspectives 318
Index of Subjects 321 / Index of Normative Materials 328 / Index of Names 329
LAW AS PRACTICE QUELQUES QUESTIONS MÉTHODOLOGIQUES DE LA FORMATION DES CONCEPTS EN SCIENCES JURIDIQUES [1970] 7–33: 1. Introduction 7 / 2. La particularité de l’objet des sciences juridiques 8 / 3. La particularité de la méthodologie des sciences juridiques 10 / 4. La particularité de la formation des concepts en sciences juridiques: Quelques problèmes 15 [4.1. Le concept du droit 16 / 4.2. Le concept dogmatique du contenu du droit 21 / 4.3. Le concept de la normativité juridique 23 / 4.4. Le concept des lacunes en droit 24] / 5. La particularité de la formation des concepts en sciencesjuridiques: Quelques conclusions 26 / 6. La formation des concepts en sciences juridiques et la réalité: Conclusion finale 29 / 7. Annexe: Des bases d’une classification possible des définitions en sciences juridiques 31 // GELTUNG DES RECHTS – WIRKSAMKEIT DES RECHTS [1978] 35–42 // MACROSOCIOLOGICAL THEORIES OF LAW: A SURVEY AND APPRAISAL [1983] 43–76: I. Issues of the Macrosociological Theories of Law 46 / II. The Role of the Macrosociological Theories in the Social Science Foundation of Legal Thinking 63 // REFLECTIONS ON LAW AND ITS INNER MORALITY [1984] 77–89: 1. Law and Morals As Two Systems of Norms, and the Inner Morality of Law 77 / 2. Law As A Value Bearer and As A Mere External Indicator 78 / 3. The Inner and External Moral Credit of Legislator 83 / 4. The Inner Morality of Law 86 // THE LAW AND ITS LIMITS [1985] 91–96
LAW AS TECHNIQUE DOMAINE »EXTERNE« ET DOMAINE »INTERNE« EN DROIT [1983] 99–117: 1. Le »juridique« et le »non-juridique« 99 / 2. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que groupes de phénomènes 104 / 3. Domaine »externe« et domaine »interne« en tant que points de références 112 / 4. Conclusion 116 // DIE MINISTERIELLE BEGRÜNDUNG IN RECHTSPHILOSOPHISCHER SICHT [1977] 119–139: I. Die prinzipiellen und geschichtlichen Grundlagen der Herausforderung der ministeriellen Begründungen 120 / II. Die möglichen und erwünschten Funktionen der ministeriellen Begründung im sozialistischen Rechts 128 / III. Die ministerielle Begründung und ihr Wert in der Auslegung derRechtsnormen 132 // THE PREAMBLE: A QUESTION OF JURISPRUDENCE [1970] 141–167: I. The Notion of the Preamble 142 / II. Content and Functions of the Preambles 146 / III. Normativity of the Preamble Content 150 / IV. The Problem of the Justifiability of Preamble-drafting in the Light of Socialist Legal Policy 161 // PRESUMPTION AND FICTION: MEANS OF LEGAL TECHNIQUE [1988] 169–185: I. Presumption 169 [1. In the Judicial Process of Establishing the Facts: praesumptio homini vel facti 170 / 2. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris tantum 170 / 3. In the Normative Definition of the Facts: praesumptio juris et de jure 171 / 4. In a Possible Theoretical Reconstruction 171] On »Presumption« 172 [1. Function 172 / 2. Presumption and Fiction 173 / 3. Irrelevancy of Epistemological Foundation 173 / 4. The Technique of Presumption 174] II. Fiction 175 [1. In the Linguistic Formation of Legal Norms 175 / 2. In the Judicial Application of Legal Norms 175 / 3. In the Doctrinal Processing of Legal Norms 176 / 4. In the Theoretical Reconstruction of Legal Norms 176 / 5. Approaches to and Understandings of Fiction 177] On »Fiction« 178 [1. History and Understandings 178 / 2. Classification 180 / 3. Law as Fiction 181 / 4. Presumption and Fiction 182] // LEGAL TECHNIQUE [1988] 187–198: I. Legal Technique 187 [1. In the Large Sense 1987/ 2. In Legal Practice 189 / 3. In Legal Science 189 / 4. As a Special Technique 190] II. On Legal Technique [1. Definition and Function 190 / 2. Legal Technique and Legal Cultures 192 / 3. Postulates of Legal Technique in the Cultures of Modem Formal Law 195 {a) The Principle of Consequentiality 195 / b) The Principle of Coherency 195 / c) The Principle of Conceptual Economy 196 / d) The Principle of Non-redundancy 196}]
LAW AS LOGIC MODERNE STAATLICHKEIT UND MODERNES FORMALES RECHT [1982] 201–207: 1. Die Klassifizierung als logisches und als gesellschaftswissenschaftliches Verfahren 202 / 2. Typologie der staatlichen und rechtlichen Erscheinungen 202 / 3. Der moderne Staat und das moderne formale Recht: Frage der Zusammenhänge und Entwicklungsalternativen 204 // HETEROGENEITY AND VALIDITY OF LAW: OUTLINES OF AN ONTOLOGICAL RECONSTRUCTION [1986] 209–218 // LEIBNIZ UND DIE FRAGE DER RECHTLICHEN SYSTEMBILDUNG [1973] 219–232: 1. Aktualität von Leibniz 219 / 2. Der Gedanke der universalen mathematischen Methode 221 / 3. Die logischen Konzeption der Rechtswissenschaft 224 / 4. Die geometrische Vision der rechtlichen Systembildung 227 / 5. Das Scheitern der Leibnizschen Idee und seine Lehre 230 // LAW AND ITS APPROACH AS A SYSTEM [1975] 233–255: 1. The Logical Structure of Law as a Historical Product 233 / 2. Tendencies of Formal Rationalization in Legal Development 234 / 3. Historical Development of the Approach to Law as a System 239 / 4. Present State of the Attempts at a Logical Reconstruction of Law and Legal Reasoning 243 / 5. Question of the Axiomatic Conception of Law 248 / 6. Heuristic Value of the Approach to Law as a System 250 // LOGIC OF LAW AND JUDICIAL ACTIVITY: A GAP BETWEEN IDEALS, REALITY AND FUTURE PERSPECTIVES [1982] 258–288: 1. Historical Background 259 / 2. Ideals 264 / 3. Reality 270 / 4. Future Perspectives 277 // KELSEN’S PURE THEORY OF LAW – YESTERDAY, TODAY AND TOMORROW [ms] 289–293, THE NATURE OF THE JUDICIAL APPLICATION OF NORMS: SCIENCE- AND LANGUAGE-PHILOSOPHICAL CONSIDERATIONS [ms] 295–314: 1. Presuppositions 295 / 2. The Context of the Application of Norms 300 [2.1 Actualisation in Concrete Meaning 300 / 2.2 Linguistic Undefinedness 304 / 2.3 Lack of Logical Consequence in the Normative Sphere 308]
LAW AS EXPERIENCE ON THE SOCIALLY DETERMINED NATURE OF LEGAL REASONING [1971] 317–374: 1. Interrelation of the Creation and Application of Law 317 / 2. The Socially Determined Nature of the Application of Law 332 / 3. The Socially Determined Nature of Legal Reasoning 337 / 4. The Question of Perspectives 363 // TOWARDS THE ONTOLOGICAL FOUNDATION OF LAW: SOME THESES ON THE BASIS OF LUKÁCS’ ONTOLOGY [1983] 375–390, IS LAW A SYSTEM OF ENACTMENTS? [1984] 391–398: 1. Working Models of Law 391 / 2. Senses of ContExtuality in Law 393 / 3. Jurisprudential Approach and Socio-ontological Approach 394 / 4. Conclusions 396 [4.1. Law as Historical Continuum 396 / 4.2.Law as Open System 396 / 4.3. / Law as Complex Phenomenon with Alternative Strategy 396 / 4.4. Law as an Irreversible Process 397 / 4.5. The Genuinely Societal Character of Law 397] // EUROPEAN INTEGRATION AND THE UNIQUENESS OF NATIONAL LEGAL CULTURES [1992] 399–411: 1. The Philosophical Framework 399 / 2. Law as Tradition 403 / 3. European Integration and the Preservation of the Uniqueness of National Legal Orders 407 // INSTITUTIONS AS SYSTEMS: NOTES ON THE CLOSED SETS, OPEN VISTAS OF DEVELOPMENT, AND TRANSCENDENCY OF INSTITUTIONS AND THEIR CONCEPTUAL REPRESENTATIONS [1991] 413–424: I. A Logic of Systems 413 / II. Ideal Types and Historically Concrete Manifestations 416 / III. Ideal Type As A Normative Ideology 418 / IV.Objectivity and Contingency of Systems 420 / V. Limits and Bonds, ConsEquEntiality and Practicability of a System 423
LAW AS HISTORY FROM LEGAL CUSTOMS TO LEGAL FOLKWAYS [1981] 427–436, ANTHROPOLOGICAL JURISPRUDENCE? LEOPOLD POSPÍŠIL AND THE COMPARATIVE STUDY OF LEGAL CULTURES [1985] 437–457: 1. Rule, Fact and Principle in the Concept of Law 438 [a) Abstract rules 439 / b) Abstracts from actual behaviour 439 / c) Principles Upheld by Legal Decisions 440] 2. Attributes of Law 445 [a) Authority 446 / b) Intention of Universal Application 446 / c) Obligatio 447 / d) Sanction 447] 3. Law and its Social Functional Definition 450 [(1) Law is a Global Phenomenon 451 / (2) Law is a Phenomenon Able to Settle Conflicts of Interests 451 / 3) Law is a Phenomenon Prevailing as the Supreme Controlling Factor 452] 4. Conclusion 454 // LAW AS A SOCIAL ISSUE [1985] 459–475: I. The Social Prestige of Law 459 / II. The Social Nature of Law 463 / III. Law and Language in the Service of Social Mediation 466 (1. Passive Mediation and Active Intervention 468 / 2. The Dilemma of the Mediation of Values 472) // LAW AS HISTORY? [1986] 477–484: 1. Understandings of the Term »Law« 477 / 2. Law and History 478 / 3. Law as History 481 // RECHTSKULTUR – DENKKULTUR: EINFÜHRUNG ZUM THEMA [1988] 485–489
Curriculum Vitae 491 / Bibliography 493 // Index 515 / Index of Normative Materials 523 / Index of Names 525
THE BURDEN OF THE PAST WHY HAVING FAILED IN FACING WITH THE PAST? [2003] 107–116 // CREEPING RENOVATION OF LAW THROUGH CONSTITUTIONAL JUDICIARY? [2005] 117–160: 1. Transitions in the Age of Globalisation 117 / 2. Constitutional Assessment: the Hungarian Way 122 / 3. An Example: Human Dignity in Isolation and Sterility 133 / 4. Public Law Privatised with the State Targeted as a Common Enemy 138 / 5. A Future with no Past 146 / 6. Legality with Justice Silenced: Crimes and Unpunishment 147 / 7. Rule of Constitutional Court Dicta, not of Law 154 / 8. A Sliding Self-image 157 // WHAT HAS HAPPENED AND WHAT IS HAPPENING EVER SINCE (TO THE MEMORY OF DEPORTATIONS TO FORCED LABOUR CAMPS AT HORTOBÁGY) [2005] 161–177: (Preliminaries to a Betrayal 161 / “Deportation” with Consequences 165 / »Deportation« with no Silence Broken Since 168 / Considerations on How to Treat the Past after the Communism has Fallen 171 / Cul-de-sac as Assessed even by Liberal Standards) 175 // 1956 JUDGED BY ETHICS AND LAW, OR THE MORAL UNITY OF THE LAW’S RESPONSIVENESS AS A POST-TOTALITARIAN DILEMMA [2006] 178–196: (Law and its Socio-ethical Basis 178 / The Necessity of an Ethical Minimum in Law 185 / The Drama of 1956 187 / The Shame of Posterity for the Law getting Silenced 192)
PERSPECTIVES FAILED CRUSADE: AMERICAN SELF-CONFIDENCE, RUSSIAN CATASTROPHE [2002] 199–219: (1. The Pattern-provider and its Transitology 199 / 2.a. Organised Pressure on Making Patterns Followed 202 / 2.b. Provoked Bankruptcy 206 / 2.c. Cui prodest? 210 / 2.d. Democracy Conceived in Tutelage 214 / 3. Becoming a Pray of Globalism 216) // “RADICAL EVIL” ON TRIAL [2002] 220–235: A. Historical Background 222 / B. Normative Dimensions 225 [a) Political Aspects 225 / b) Moral Aspects 227 / c) Legal Aspects 227] // RULE OF LAW BETWEEN THE SCYLLA OF IMPORTED PATTERNS AND THE CHARYBDIS OF ACTUAL REALISATIONS (THE EXPERIENCE OF LITHUANIA) [2004] 236–248: Transitology Questioned 236 / Lithuania 238 (Ideal: Law & Balance 239 / Ideal: Rights Counterbalanced by Duties 241 / Anything Except to Democracy in Outcome 242 / Legal Personalism as a Response 246) A Call for Local Experience Assessed 246
WHAT CAN BE HOPED FOR NOW? IN BONDAGE OF PARADOXES, OR DEADLOCK AT THE PEAK OF THE LAW WE HAVE CREATED FOR OURSELVES [2007] 252–261: (A »Good« Constitution 251 / With Moral Crisis behind It 254 / In Want of Legal Defence Available 259) // AT THE CROSSROADS OF CIVIL OBEDIENCE AND CIVIL DISOBEDIENCE [2007] 262–271: (Civil Disobedience 262 / Civil Obedience267)
Subject Index 273 / Index of Normative Materials 283 / Name Index 284
NO-LAW ON STALINISM [1985] 21–22 // PAST AND PRESENT [1990] 23–27 // ATTEMPTS AT REFORM FROM WITHIN (LA SÉPARATION DES POUVOIRS) [1985] 28–37 // WHAT IS NEEDED TO HAVE LAW? [1989] 38–61: I. The Dilemma of Unlawfulness and Lawfulness 40 [1. Unlawfulness or Law in Action? 43 / 2. Negation of Law or a Separate Order? 49] II. The Pathologies of Legal Mediation 50 [1. Instrumentalization 51 / 2. Reduction to a One-faced, One-directines Medium 52 / 3. Loss of Contents 56] III. Law and its Conceptual Minimum 57 // MARXISM IN SERVICE [1993] 62–68
TRANSITION THE SUI GENERIS NATURE OF THE CHALLENGE [1993] 71–77 // TRUMBLING STEPS OF THE NEW CONSTITUTIONAL STATE [ms/1989] 78–89: I. Everyday Constitutional Process 78 / II. Question Marks of Local Legal Tradition 82
SKIRMISHES AND THE GAME’S RULE CRIME, NOT CIVIL DISOBEDIENCE [ms/1990] 93–96 // FRAGILITY OF THE CONSTITUTIONAL ESTABLISHMENT [ms/1990] 97–102 // TROUBLES SURROUNDING THE FUNCTIONS OF LAW [ms/1991] 103–106 // INDIVISIBILITY OF THE LAW & RULE OF LAW [ms/1991] 107–110 // CIVIL DISOBEDIENCE (PATTERN WITH NO STANDARD?) [ms/1991] 111–118
COMING TO TERMS WITH THE PAST ON SETTING STANDARDS [ms/1990] 121–128 // DO WE HAVE THE RIGHT TO JUDGE THE PAST? [ms/1991] 129–135 // THE DILEMMA OF ENFORCING THE LAW [1993] 136–143: I. Debate on Statutory Limitations 136 / II. Taking Law Seriously 140 / Appendix 143 // FAILURE ON ACCOUNT OF CONSTITUTIONAL CONSIDERATIONS? [1995] 144–155
RULE OF LAW VARIETIES OF LAW & RULE OF LAW [ms/1993] 159–173: 1. Variants of the Rule of Law 159 [1.1. Rechtsstaatlichkeit 160 / 1.2. Rule of Law 162] II. Variants of the Law 161 [2.1. Rechtsstaatlichkeit and the European Continental Conception of Law 161 {2.1.1. Logical Pattern (Axiomatism, Logical submission: logical determination & normative definition of a legal frame) 162 / 2.1.2. Conclusions (Legal force as a criterion, Science- and language-philosophical reconsideration, Ontology of concepts and texts, The role of logic) 165} 2.2. Rule of Law and the British–American Conception of Law 167] 3. The Role of Conceptual Generality 168 [3.1. The Paradigm of the Concept {3.1.1. The Roman tradition 168 / 3.1.2. The Duality of the Conceptual World 169 / 3.1.3. »Concept of Order« in the Law? 170 / 3.1.4. Differenc Approaches to Law? A Community of Law? 172}]
Bibliography 175 // Index of Names 183 / Index of Normative Materials 186 / Index 187
RÉSUMÉS ET COMPTE RENDUS [by the author, including] LA CODIFICATION EN TANT QUE PHÉNOMÈNE HISTORICO-SOCIALE 294–299 / LA PLACE DU DROIT DANS LA CONCEPTION DU MONDE DE GEORGE LUKÁCS 313–318 // [on the author, by] Christian Atias, Paolo Cappelletti Gérard Conac, Alessandra Dragone, Ferenc Majoros, Vittorio Olgiati, María del Refugio González, Fausto E. Rodríguez, Denis Tallon // Index 327
ZUSAMMENFASSUNGEN / REZENSIONEN [by the author] / [on the author, by] Frank Benseler, Georg Brunner, Braun-Otto Bryde, Bo Carlsson, Rüdiger Dannemann, Werner Grahn, Karl Eckhard Heinz, Irena Lewtschenko, József Szabó // Index
РЕЗЮМЕ / РЕЦEНЗИИ [by the author, including] КОДИФИКАЦИЯ КАК ОБЩЕСТВЕННО-ИСТОРИЧЕСКОЕ ЯВЛЕНИЕ [1981] 259–262 // [on the author, including] B. А. Четвернин: ПРАВО КАК ИСТОРИЯ [1987] 222–224 / K[atalin] Szamel: ВНУТРЕННЯЯ МОРАЛНОСТЬ ПРАВА [1988] 279–281 & [in] Strani pravni život [Beograd] & [by] L[eonard] Bianchi, Jozef Karpat, Stefan Luby, М. А. Супатаев, J[erzy] Wróblewski
SCHRIFTEN ‘Die neuere ungarische Rechts- und Wirtschaftsphilosophie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie I (1907–1908), 315–323] 3–10 / ‘Das Problem der Rechtsphilosophie’ [in Verhandlungen des III. Internationalen Kongresses für Philosophie (Heidelberg: Carl Winter 1908), 1054–1059] 11–15 / ‘Sammlung orientalischer Rechtsquellen’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie II (1908–1909), 328–330] 16–18 / ‘Joseph Mazzarella: Les types sociaux et le droit’ [Monatschrift für Soziologie I (1909 Januar), 137–145] 19–25 / ‘Massstäbe zur Bewertung des Rechts ’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie III (1909–1910), 508–522 & [Diskussionsbeitrag] 589–591] 26–40 / ‘Ein deutsches Institut für Rechtsphilosophie und Soziologische Forschung? Eine Enquete’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1910–1911), 215–220 [& (Berlin & Leipzig 1911), 26–31] 41–43 / ‘Die Anwendung des Rechts’ [Grünhuts Zeitschrift für das Privat- und öffentliche Recht der Gegenwart XXXVIII (1911), 55–74 & Sonderdruck (Wien: Alfred Holder 1911)] 44–58 / ‘Das Verhältnis von Soziologie und Rechtsphilosophie, insbesondere die Förderung der Rechtsphilosophie durch die Soziologie’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie IV (1911) 4, 563–569] 59–64 / ‘Hans Kelsen: Grenzen zwischen juristischer und soziologischer Methode’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie V (1911–1912), 644–645] 65–66 / ‘Rechtsbegriff und Rechtsidee’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie VIII (1914–1915), 525–528] 67–70
ANHANG: LITERATUR JOSEPH KOHLER ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie 11 (1917–1918), 284–288] 73–76 / LEONIDAS PITAMIC ‘Eine »Juristische Grundlehre«’ [Österreichische Zeitschrift für öffentliches Recht III (1918) 6, 734–757] 77–96 / REDSLOB ‘Felix Somló: Juristische Grundlehre’ [Archiv des öffentlichen Rechtes XXXVII (1918) 4, 485–188] 97–101 / JULIUS MOOR ‘Vorwort des Herausgebers’ [in Felix Somló: Gedanken zu einer ersten Philosophie, hrsg. Julius Moór (Berlin & Leipzig: Walter de Gruyter 1926), 3–14] 102–110 / JULIUS MOOR ‘Vorwort zur zweiten Auflage’ [in Felix Somló: Juristische Grundlehre Zweite, unveränderte Auflage (Leipzig: Felix Meiner 1927), vii–ix] 111–112
Namenregister 113 / Quellenverzeichnis 114
MACHT, RECHT, MORAL: EIN BEITRAG ZUR BESTIMMUNG DES RECHTSBEGRIFFES [Acta Litterarum ac Scientiarum Regiae Universitatis Hungaricae Francisco-Josephinae: Sectio Juridico-Politica 1/1 (Szeged 1922)] 1–47: I. Ethische und Machttheorien 1 / II. Das Recht als Verknüpfung von Idee und Wirklichkeit 6 / III. Die Elemente des Rechtsbegriffes 8 / IV. Recht, Moral, Konvention, nackte Machtgebote 16 / V. Die Beziehungen des Rechtes zur Macht 21 / VI. Die Beziehungen des Rechtes zur Moral 37 / VII. Schluss 45 // EINE RECHTSPHILOSOPHIE DES »KRITISCHEN RELATIVISMUS«: KRITISCHE AUSEINANDERSETZUNG MIT DER RECHTSPHILOSOPHIE MAX ERNST MAYERS [Archiv für Rechts- und Wirtschaftsphilosophie XVII (1923–1924) 91–102] 48–59 // DAS LOGISCHE IM RECHT [Internationale Zeitschrift für Theorie des Rechts II (1928) 3, 157–203] 60–106: I. Das Logische im Rechtssystem 61 / II. Das Logische in der Rechtsanwendung 91 / III. Das Logische in der Rechtswissenschaft 101 // METAPHYSIK UND RECHTSPHILOSOPHIE [Athenaeum XV (1929) 5–6] 107 // REINE RECHTSLEHRE, NATURRECHT UND RECHTSPOSITIVISMUS [in: Gesellschaft, Staat und Recht: Festschrift gewidmet Hans Kelsen zum 50. Geburtstag (Wien: Julius Springer 1931), 58–105] 108–155 // GESCHICHTE DER RECHTSWISSENSCHAFTEN IN UNGARN [in: Die Entstehung einer internationalen Wissenschaftspolitik: Die Grundlagen der ungarischen Wissenschaftspolitik, hrsg. Zoltán Magyary (Leipzig: Felix Meiner Verlag 1932)] 156–171 // LES DIVERSES SOURCES DU DROIT, LEUR ÉQUILIBRE ET LEUR HIÉRARCHIE DANS LE SYSTÈME JURIDIQUE HONGROIS [Acta Iuris Hungarici I (1932) 1] 172–183 // SOZIOLOGIE UND RECHTSPHILOSOPHIE [(Budapest: Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1934), 59 [Filozófiai értekezések 5]] 184 // CREAZIONE E APPLICAZIONE DEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XIV (1934 november december) 6] 185–212: I. La teoria del gradi delle norme giuridiche 185 / II. Creazione e appli-cazione del diritto come formazione positiva di esso 189 / III. Trattamento sociologico dell'impero e dell'obbedienza 193 / IV. Il contenuto della norma giuridica in sè come diritto positivo 199 / V. Esame sociologico, giuridico e filosofico del diritto 202 / VI. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione come problema di essenza del diritto 203 / VII. Il problema della creazione del diritto e della sua applicazione, come proble-ma di contenuto del diritto 209 // RECHT UND GEWOHNHEITSRECHT: EINE AUSEINANDERSETZUNG MIT HANS MOKRE UND ZUGLEICH EIN BEITRAG ZUR THEORIE DES RECHTS UND DES GEWOHNHEITSRECHTS [Zeitschrift für öffentliches Recht XIV (1934) 5, 545–567] 213–235: 1. Einleitung 213 / 2. Gegenstandstheorie und Lehre vom möglichen Recht 214 / 3. Sollenselemente des Rechts als mögliches Recht 215 / 4. Argumente für die Annahme eines möglichen Rechts 216 / 5. Begriff des positiven Rechts 218 / 6. Die Sanktion des Rechts 219 / 7. Apodiktisches und problematisches Sollen 221 / 8. Die rechtliche Doppelnorm 222 / 9. Systemzusammenhang des Rechts 223 / 10. Extrasystematisches (illegitimes) Recht 227 / 11. Die Grundnorm 229 / 12. Das Gewohnheitsrecht 230 // DAS PROBLEM DES NATURRECHTS [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXVIII (1935) 3, 325–347 & 4, 543–569] 236–285: I. Die Bedeutung des Problems 236 [1. Die philosophische Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 236 / 2. Die geschichtliche Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 237 / 3. Die aktuelle Bedeutung der naturrechtlichen Auffassung 238] II. Der Gegensatz der Naturrechtslehre und des Rechtspositivismus 242 [4. Das Wesen des Rechtspositivismus 242 / 5. Das Wesen des Naturrechts 244 / 6. Die Vergleichung der beiden Auffassungen 253] III. Das negative Naturrecht 259 [7. Die Möglichkeit unrichtigen Rechtes und die Schranken der rechtserzeugenden Macht 259 / 8. Die logischen Schranken 268 / 9. Die naturgesetzlichen Schranken 271 / 10. Die soziologischen Schranken 273 / 11. Die ethischen Schranken 277 / 12. Die Verständigungsmöglichkeit zwischen der scholastischen Naturrechtslehre und dem Rechtspositivismus 284 // REINE RECHTSLEHRE: RANDBEMERKUNGEN ZUM NEUESTEN WERK KELSENS [Zeitschrift für öffentliches Recht XV (1935) 3, 330–343] 286–299: 1. Das neue Werk als Weiterentwicklung der Lehre Kelsens 286 / 2. Keine volle Identität von Staat und Recht 286 / 3. Der Dualismus von öffentlichem und privatem und von objektivem und subjektivem Recht 289 / 4. Die Verknüpfung von Norm und Wirklichkeit 291 / 5. Grundnorm und Gewohnheitsrecht 294 / 6. Grundnorm und Erkenntnistheorie 296 / 7. Die Reinheit von Erkenntnistheorie 297 / 8. Annäherung an die traditionelle Rechtsbetrachtung 299 // »DAS WESEN DER PHILOSOPHIE« NACH PAULER [in: Gedankschrift für Ákos von Pauler (Pécs: Dunántúl 1936), 79–106] 300–327: 1. Die Philosophie als reduktive Forschung 302 / 2. Die Philosophie als Wissenschaft der autonomen Sätze 304 / 3. Die Philosophie als Untersuchung der gemeinsamen letzten Präsuppositionen aller Wissenschaften 305 / 4. Die Philosophie als Wissenschaft der universalsten Klassen 308 / 5. Die philosophischen »Grundwissenschaften« 310 / 6. Die »angewandten« Philosophien 317 / 7. Die Rechtsphilosophie 322 // ÖFFENTLICHES UND PRIVATES RECHT [Revue Internationale de la théorie du droit XII (1938) 1, 9–21] 328–340: 1. Die Bedeutung der Unterscheidung 328 / 2. Die Auffassung der Reinen Rechtslehre und des Nationalsozialismus 329 / 3. Die Schwierigkeiten der Unterscheidung 331 / 4. Die »reflektive« rechtliche Regelung 333 / 5. Primat des öffentlichen Rechts? 334 / DAS RECHTSSYSTEM [Revue Internationale de la théorie du droit I (1939), 1–13] 341–353: 1. Das systematische Einteilungsprinzip 341 / 2. Das Privatrecht im engeren Sinn 341 / 3. Das materielle Strafrecht 343 / 4. Das Zivilprozessrecht 345 / 5. Das Strafprozessrecht 346 / 6. Das Verwaltungsrecht 346 / 7. Das Verfassungsrecht 350 / 8. Das Kirchenrecht und das Völkerrecht 351 / 9. Rechtssystematik und Rechtspolitik 352 // DES WISSENSCHAFTS-CHARAKTER DER JURISPRUDENZ [Zeitschrift für öffentliches Recht XX (1940) 1, 20–37] 354–371: 1. Sein und Sollen, Natur und Geist 354 / 2. Naturwissenschaften und Geisteswissenschaften 355 / 3. Rechtswissenschaften und Jurisprudenz 360 / 4. Die Methode der Jurisprudenz 362 / 5. Der Wissenschaftscharakter der Jurisprudenz 367 // SULLA QUESTIONE DELLE LACUNE NEL DIRITTO [Rivista Internazionale di Filosofia del Diritto XXI (1941)] 372–387 // RECHT UND GESELLSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XXI (1942) 5, 537–567] 388–416: I. 1. Ist das Recht etwas rein Geistiges oder ein gesellschaftliches Faktum? 388 / 2. Der Schichtenbau der Gesellschaft 389 / 3. Das Recht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 391 / 4. Die Wissenschaft, die Moral, die Wirtschaft und die Macht als Einheit von Geist und Wirklichkeit 392 / 5. Jede soziale Erscheinung besteht aus geistigen und faktischen Elementen 398 / II. 6. Die Abgrenzung des Rechts von anderen sozialen Erscheinungen (Der Rechtsbegriff) 399 / 7. Der Zusammenhang des Rechts mit anderen sozialen Erscheinungen (Rechtssoziologie) 406 // TUKA’S RECHTSPHILOSOPHIE [Zeitschrift für öffentliches Recht XXII (1943) 4-5, 370–382] 417–430: Vorbemerkung 417 / 1. Jugendwerk und Alterswerk /417 / 2. Soziologische Typologie der Rechtssysteme 419 / 3. Allgemeine Rechtslehre 422 / 4. Staat, Recht und Völkerrecht 423 // WAS IST RECHTSPHILOSOPHIE? [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 3–49] 431–477: I. Die Frage der rechtsphilosophischen Probleme 431 II. Die rechtsphilosophischen Probleme in der Geschichte der Rechtsphilosophie 434 [1. Die naturrechtliche Periode 434 / 2. Die fachwissenschaftliche Periode des 19. Jahrhunderts 437 / 3. Die philosophische Periode des Neukantianismus und des Neuhegelianismus 442 / 4. Geschichte der ungarischen Rechtsphilosophie 456] III. Die rechtsphilosophischen Probleme und die allgemeine Philosophie 460 [1. Das Wesen der Philosophie 460 / 2. Das Wesen und die Probleme der Rechtsphilosophie 464 / 3. Abhängigkeit bzw. Unabhängigkeit der Rechtsphilosophie von der allgemeinen Philosophie 471] IV. Die rechtsphilosophischen Probleme und die Rechtswissenschaften 473 [1. Fachwissenschaft und Rechtsphilosophie 473 / 2. Jurisprudenz, Rechtsgeschichte, Rechtssoziologie, Rechtspolitik und Rechtsphilosophie 474]
Rechtsquellenverzeichnis 479 / Namenregister 479
JÓZSEF SZABÓ ‘Biography’ 81 / ‘Bibliography’ 82 /// ORT UND STELLE DER RECHTSWISSENSCHAFT IN DEM MENSCHLICHEN DENKEN [Szellem és Élet V (1942) 4] 90–92 // WAHRHEIT, WERT UND SYMBOL IM RECHTE [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXVI (1943) »Ungarn-Heft«, 101–121] 93–113: I. Das Recht und das Ich 93 / II. Die immanenten Rechtsgrundlagen (a posteriori) 95 [1. Die Seinsgrundlagen 95 / 2. Die Sollensgrundlagen 100 / III. Die transzendenten Rechtsgrundlagen (apriori) 104 / IV. Das Recht und der Jurist 108 // FROM CHAOS TO THE RULE OF LAW [in: Dimensionen des Rechts; Gedächtnisschrift für René Marćić (Berlin: Duncker & Humblot 1974), 321–340] 114–133
TIBOR VAS ‘Biography’ 137 / ‘Bibliography’ 139 /// DIE BEDEUTUNG DER TRANSZENDENTALEN LOGIK IN DER RECHTSPHILOSOPHIE [(Szeged: Szeged Városi Nyomda 1935) 1–94] 139–237: Vorbemerkung 143 I. Die Grundfragen der Transzendentalphilosophie [1. Die Erkenntnistheorie vor Kant 145 / 2. Der Kantische Transzendentalismus {a) Übersicht 147 / b) Die transzendentale Ästhetik 148 / c) Die transzendentale Logik 149 / d) Das Wesen der transzendentalen Erkenntnis: Die Kategorien 152} 3. Die neukantische Schule {a) Die Marburger Schule 159 / b) Cohen und Natorp 161 / c) Die Badener Schule 166 / d) Heinrich Rickert 166 / e) Emil Lask 172}] II. Die Transzendentale Methode in der Rechtsphilosophie [1. Vorbemerkung 182 / 2. Rudolf Stammler 183 / 3. Hans Kelsen 198 / 4. Felix Somló 221 // Zusammenfassung 231 / József Szabó on [Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXIX (1935) 1, 97–99] 239–241
Name Index 243
ABRISS EINES REALISTISCHEN RECHTSPHILOSOPHISCHEN SYSTEMS [1949] I. RECHTSWISSENSCHAFTSLEHRE 16 I. Allgemeine epistemologische Grundlegung 17 / II. Begriff und Erfahrungsweise der Rechtswissenschaft 29 / III. Die Grundelemente des Rechts 32 / IV. Die Methode der Rechtswissenschaft 36 II. DIE PHILOSOPHISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 1. Die ontologische Bezogenheit des Rechts 38 [Der Begriff und die Geltung des Kausalgesetzes 38 / Das Problem der Willensfreiheit 40] 2. Die logische Bezogenheit des Rechts 43 / 3. Die normative Bezogenheit des Rechts 44 [I. Das Wesen der Normativität 45 / II. Das Problem des Naturrechts 54 / III. Der normative Bau des Rechts 58] 4. Der Begriff des Rechts 82 III. DIE AXIOLOGISCHE UNTERSUCHUNG DES RECHTS 88
ÜBER DIE MÖGLICHKEIT UND DEN WISSENSCHAFTSCHARAKTER DER RECHTSWISSENSCHAFT [Zeitschrift für öffentliches Recht XVII (1937) 2, 145–194] 93–142: Vorbemerkung 93 / 1. Die Beziehung der Rechtswissenschaft auf das Recht 106 [A. Die Besonderheit der Erfahrung des Rechts 106 / B. Die wissenschaftermöglichenden Elemente des Rechts 110 {a) Die ontologische Bezogenheit des Rechts 110 / b) Die logische Bezogenheit des Rechts 113 / c) Die normative Bezogenheit des Rechts 119}] 2. Die Verifikation 124 [A. Die Bedeutung der Methode 124 / B. Die Methode der Rechtswissenschaft i. w. S. 126 {a) Der normative Standpunkt 129 / b) Die synthetische Auffassung 136} C. Die Methodenähnlichkeit der Rechtswissenschaft mit der Gesetzgebung, Rechtsanwendung und Interpretation 140]
Namenregister 143
full official text (by 20 August, 2015)
complemented as presented (on 8 February, 2016)
A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetében hat évtizede zajló jogelméleti viták átfogják egyfelől a hazai újKANTiánus hagyománynak szovjet típusú ún. szocialista normativizmusra történt visszaprimitivizálását, majd másfelől ennek egy új, szintetizáló jellegű ontológiai megközelítéssé váló fokozatos átformálását. A jog eszerint a normativitás és a faktualitás metszőpontjában elhelyezkedő s gyakorlati célokat szolgáló emberi képződmény, amelynek hivatásrendi ideológiája szintén e jog létének részét képezi; következésképpen önállósága is kizárólag a saját formalizmusán (azaz homogén közegén) belül értendő, ami viszont a mindenkori társadalmi összesség (heterogeneitás) függvénye. Következésképpen a jog csakis a társadalmi kölcsönhatás tényezőjeként működhet, arra képesen, hogy végső soron és szimbolikusan a társadalmi összegészben már uralkodó mozgásokat kikényszerítse/szankcionálja. Eszerint a jogot a társadalmi kommunikációban helyet foglal nyelvi játékként a tényleges hivatkozások gyakorlatából előálló rekonvencionalizációval azonosíthatjuk. Mivel hermeneutikájának az egyes ember is közvetlen részese, ezért a sorsáért viselendő felelősségből is minden ágense szükségképpen részesedik.
KEYWORDS: historical roots of the idea of human rights; foundation, nature of human rights; cultural contexture, universality vs. particularity of human rights
[{II. Search for certainty in law, exemplified by efforts in constitutionalisation}]]
[I. THE NATURE OF HUMAN KNOWLEDGE: 1. Fear from uncertainty as original motive force; 2. Our fullness of human being is involved in every human action; 3. We must feel at home somewhere with some identity; 4. What we think of our world, we objectify (by externalising) it, then we institutionalise it; 5. Around nature as given for us, in our social existence we build secondary nature uncessantly; 6. What human existence is is practice, therefore both conscience and knowledge are ideologically rooted; 7. Objectification/institutionalisation notwithstanding, our world can only be sensed and cognised anthropomorphously; 8. In societal existence, we are created and creators at the same time, therefore we guard all it to be able to give it as our tradition to next generations; 9. Summation; 10. Is there any teaching coming from such a state of affairs? II. ALEXANDER DE CSOMA’S SEARCH FOR CERTAINTY AND THE POSTERITY]
LES PROBLÈMES DES PRÉAMBULES ET LA PRATIQUE LÉGISLATIVE
Allant de pair avec la mise en écrit des propositions juridiques, les formes d’introductions des actes créateurs de droit se sont formées déjà dans le période initiale du développement du droit. Pendant leur histoire remontant à plusieurs milliers d’années elles ont pris des formes différentes et étaient au service de buts différents.
L’étude consacrée aux problèmes généraux des principes régissant l’application des préambules essaie de découvrir — en employant une méthode historique et comparative — la formation et le développement des formes des introductions en Hongrie ainsi que les principaux facteurs régissant les préambules dans la législation hongroise actuelle. Dans la suite, sur la base d’un examen de la pratique constitutionnelle non-socialiste et socialiste, l’étude analyse les composantes des préambules. Enfin elle essaie d’expliquer les problèmes analytiques, dogmatiques et sociologiques des préambules sur le plan de la théorie du droit.
À défaut des restrictions juridiques le législateur décide souverainement sur la forme et le contenu de son acte, et ainsi nombreux cas-limites prennent naissance qui restent en dehors des types idéaux. Ainsi le préambule est une partie de l’acte créateur de droit, laquelle, placée à la tête de l’acte et séparée de toutes les autres parties de celui-ci, comprend un contenu ayant trait d’une façon directe el concrète à la réglementation portée pour l’ensemble ou par une partie de l’acte. La fonction fondamentale de l’ensemble de l’acte créateur de droit consiste dans l’information. Chez les préambules simples cette fonction de base est en même temps la fonction principale. Chez les préambules composés qui portent un contenu hétérogène en offrant une motivation générale de principe ou en déployant un effet agitatif ou propagatif ou en augmentant le caractère solennel de l’acte ou bien par effet d’un règlement normatif indépendant, cette fonction de base, se présente seulement comme une fonction instrumentale. La contenu typique des préambules consiste dans les informations appréciatives délimitant la finalité des normes en question. Ces informations peuvent être qualifiées comme des informations normatives à l’opposé des appréciations contenues par exemple aux exposés ministériels des motifs. Ainsi en les considérant d’un aspect positiviste ces informations appréciatives disposent potentiellement d’une normativité de pleine valeur. Leur importance normative dépend cependant des composantes de leur contenu. En conséquence de la relation logiquement non-équivalent du but et de l’activité instrumentale, la normativité de l’information appréciative peut se réaliser seulement dans la sphère de l’interprétation et de l’application de l’information relative à la norme. Le but et le moyen sont donc des catégories qui peuvent passer génétiquement et dialectiquement l’un dans l’autre, mais en même temps ils gardent leur indépendance logique. La création du droit a pour but de donner des informations normatives; pour cette raison une forme normative donnée à des informations appréciatives doit être seulement une solution exceptionelle, socialement et juridiquement exigée, qui a besoin d’être justifiée.
Essay on what the Institute for Legal Studies of the Hungarian Academy of Sciences was, is, and can become in a new profile
ABSTRACT: Recollection of Vera Bolgár [Michigan] donating her copy The Concept of Law (1961) to the author; visiting Herbert Lionel Adolphus Hart (1907–1992) in 1987 (with two photos), correspondence with letters in fac simile (July 18, 1987 / September 11, 1989 / November 24, 1990 / April 6, 1991) to help edition in Hungarian, then the story of the Hungarian edition itself (1995), simultaneously with the final, posthumous edition at Oxford, thanks to Professor Joseph Raz’ favour done.
Reflections on the comparative law movement in Russia and the Ukraine à propos the colligatum volume of a Foundations of Comparative Law Methods and Typologies, ed. William E. Butler, O. V. Kresin & Iu. S. Shemshuchenko (London: Wildy, Simmonds & Hill 2011) 354 [JCL Studies in Comparative Law 4]
István Bibó’s (1911–1979) acquantanceship to Hans Kelsen (1881–1973), involving his translation into Hungarian (1937) of the Reine Rechtslehre (1934) and Kelsen’s reply (1936); with reflexion and history of research
Visszavont emberi teljesség? Eszmeuralom és tetszőlegesség
Bizonyosság, bizonytalanság esendősége, avagy az emberi tudás eredendő társadalmisága
Természetjog? Jog? Emberi rend és emberi esendőség dilemmái
A jogtudomány természete (Komplexitás, modellértékűség: eszmények, korlátok)
KELSEN / HART
Hans Kelsen, a kontinentális jogi gondolkodás formaadója
Herbert Hart, csoda és jelenség
JOGFILOZÓFIA, JOGELMÉLET
A teoretikus jogi gondolkodás jövője
Elméleti jogtudomány a világválság ölelésében
Tudományos-technikai forradalom és globalizmus: Lehetséges változások a jog szerepkörében?
Jogdogmatika, avagy jus, jurisprudentia és társai (Tudományelméleti nézőpont)
‘Jog’, ‘jogtudomány’, ‘tudomány’ (Lét- és ismeretelméleti nézőpont)
A dogmatika természetétől a jog természetéig: A kutatások lehetséges hozadéka
TEORETIKUS KIÁGAZÁSOK
Jogelmélet, jogi néprajz: Népszokásvizsgálatok és teoretikus hozadékuk
Ősnépeink jogszemlélete
Irodalom? Jogbölcselet?
TANULSÁG
A jog talánya: hat évtized vitái
Jogfogalmunk változása az utóbbi évtizedek tükrében
A jogbölcselkedés állapota Magyarországon
A JOG ÉS MIBENLÉTE
Jog és nyelv? Jog mint nyelv? Lét- és ismeretelméleti nézőpontok végső egysége
Az emberi jogok problematikája
A jog és a jogi érvelés természete: Jogontológiai tanulmány
A JOG ÉS MEGVALÓSULÁSA
»Külső« és »belső« a jogban
Célok és eszközök a jogban II. János Pál tanúsága nyomán
A bírói eljárás természetének kutatása
Teória és gyakorlatiasság a jogban: A jogtechnika varázsszerepe
Jog, jogértés, jogalkalmazás (Harmincöt tételben)
A bírói döntéshozatal »fekete doboza« és a jogvalóság
A tanulmányok forrása
Tárgymutató
Jogforrásmutató
Névmutató
Literature / Index of Subjects / Index of Normative Materials / Index of Names
FÜGGELÉK: VONZÁSOK, TASZÍTÁSOK ‘Gondolkodói választás a forradalom dilemmájában: Szalay Károly és a magyar reformkor’ [1984] 203–207, ‘Egy élet a századelőn’ [1981] 209–213, ‘Szerencsés társadalom?’ [1988] 215–223
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
A MÚLT TERHE ‘MIÉRT MARADT EL A MÚLTTAL SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2003] 55–63 // ‘LOPAKODÓ JOGÚJÍTÁS ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS ÚTJÁN? (Rendszerváltoztatásunk természetrajzához)’ [2006] 64–111 [1. Globális rendszerformálás? / Jogbehozatal alkotmánybíráskodás örvén: a jogállamiság bűvszavával, aktivizmussal, nyugatimádat hamis idelizmusával, fügefalevélként a parlament fölé növekvő jogalkotással / 3. Eredmény: az átmenet uralása, a múlt eltörlése / 4. Folytonosság visszaépítése az igazságtétel ellehetetlenítésével / 5. Joguralom alkotmánybírósági önkény nyomán?] // ‘AMI MEGTÖRTÉNT, ÉS AMI AZÓTA TÖRTÉNIK (A hortobágyi kényszermunkatáborokba hurcolások emlékére)’ [2005] 112–127 [Elárultatásunk előzményei / »Kitelepítés« és következmények / »Kitelepítés« és az utókor hallgatása / Rendszerváltó elgondolások a múlt kezeléséről / Hazai csőd még liberális mércével mérve is] // ‘1956 ERKÖLCSI ÉS JOGI MEGÍTÉLÉSE, avagy a jog válaszadási képességének erkölcsi egysége mint a totalitarizmusok utáni korszak dilemmája’ [2006] 128–146 [A jog és társadalmi–erkölcsi alapjai / Erkölcsi minimum feltétlensége a jogban / 1956 drámája, egyedisége és nagyszerűsége / Az utókor szégyene a jog elhallgattatásáért]
KITEKINTÉS ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 149–168 [1. A példaadó és tranzitológiája / 2.a. Szervezett mintakényszer / 2.b. Provokált csőd / 2.c. Cui prodest? / 2.d. Gyámságban fogant demokrácia 3. Fátumszerűség és martalékká válás a globalizmusban] // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 169–186 [A normalitás jogának nehézségei szélsőségek kezelésében / 1. Történelmi háttér / 2. Normatív (erkölcsi és politikai) összefüggések / 3. Normatív (jogi) összefüggések / A jog mint gyakorlati feladatvállalás] // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 187–201 [Az átmenet ellentmondásossága / Litvánia útja / Joguralom – előfeltételezettséggel? / Átmenet – szélsőségekbe bukdácsolás árán? / A tudomány kizárólagos feladata nemzete iránt]
HOL ÁLLUNK? ‘PARADOXONOK FOGSÁGÁBAN, avagy patthelyzet a jog csúcsain, mit magunknak teremtettünk’ [ms] 205–213 // ‘A POLGÁRI ENGEDELMESSÉG ÉS ENGEDETLENSÉG VÁLASZÚTJAIN’ [2007] 214–222 [Polgári engedetlenség / Polgári engedelmesség]
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
A JOG VILÁGA ‘KÖZÖS FELELŐSSÉGÜNK A JOGÉRT’ [2007/2008] 85–97 // ‘PARTITÚRA ÉS KATARZIS: mi végre szolgál a jog?’ [2010] 98–102 // ‘JOGFILOZÓFIA – A JOGON TÚL’ [2007] 103–108 // ‘ÉRDEKEK ÉS ÁTMENETEK, NORMALITÁSOK ÉS JOGÁLLAMISÁG-FELFOGÁSOK’ [2009] 109–129 [Két minta, feloldatlan ellentmondással / Történelmi partikularitás és elvont univerzalizmus feszültsége / A jog szerkezetének és működésmódjának egysége / Kényszer vagy organikus fejlődés dilemmája / A társadalmi legitimáció megkerülhetetlensége]
DIAGNÓZISOK ÉS A KIÚT LEHETŐSÉGEI ‘VÁLSÁG A VÁLSÁGBAN?’ [2010] 133–146 [Zavarok jogfelfogásunk, jogrendünk körül / Az öncéllá válás és kiüresedés: veszélyek és károk] // ‘»KÜZDELEM A JOGÉRT?« Alkotmányvitáink és tanulságaik’ [2010] 147–162 [»Húsz éve szabadon Közép-Európában« / »Twenty Years of Freedom« / Globalizmus? Kozmopolitizmus? / Kell-e új jog? Kell-e új alkotmány? / Zsákutcának bizonyult-e eddigi »jogállami átmenetünk«? / Milyen jogfelfogást plántál hát belénk szívósan?] // ‘KÉNYSZEREDETTEN BOLYONGUNK’ [2009] 163–174 // ‘FENSÉGES JELSZAVAKKAL’ [2010] 175–181 // ‘VILÁGPROBLÉMÁKBA ÉGTÜNK ISMÉT BELE’ [2011] 182–206 // ‘EVILÁGI FELTÁMADÁSUNK: Állapotok, esélyek’ [2011] 207–217 [Stílusteremtés / Jogkiüresedés / Támogató szerep helyett / Meddig jutottunk?]
FÜGGELÉK: POSZTUMUSZ ELEMZÉS A KOMMUNIZMUS ÁTMENTŐDÉSÉNEK JOGI LOGIKÁJÁRÓL 1991 DECEMBERÉBŐL VARGA CSABA ‘Szabó Józsefről’ 221–227 // SZABÓ JÓZSEF ‘»Quo usque tandem abutere, Catilina, patientia nostra«’ 228–252
Személynévmutató 253
ELMÉLETTÖRTÉNETI ADALÉKOK ‘Leibniz és a jog matematikai szemlélete’ [1973] 39–55 / ‘Gondolkodó a forradalom dilemmájában (Szalay László és a magyar reformkor)’ [1984] 56–62 / ‘Lenin és a forradalmi jogalkotás’ [1969] 63–75 / ‘Az elméleti jogi gondolkodás formálódása a Magyar Tanácsköztársaságban’ [1969] 76–94
KÍSÉRLETEK LUKÁCS NYOMÁN ‘A jog ontológiai megalapozása felé’ [1983] 97–113 / ‘»Dolog« és eldologiasodás a jogban’ [1978] 114–141 / ‘Az államhatalmak szétválasztása (ideológia és utópia a politikai gondolkodásban)’ [1984] 142–152 / ‘A jog mint felépítmény (Adalékok egy kategóriapár történetéhez)’ [1986] 153–215
AZ ELMÉLETALKOTÁS KÉRDŐJELEI ‘Fogalomképzés a jogtudományban (módszertani kérdések)’ [1970] 219–233 / ‘Makroszociológiai jogelméletek (a jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé)’ [1983] 234–281 / Tételezések rendszeréből áll-e a jog?’ [1984] 282–290
JOGALKOTÁS – JOGALKALMAZÁS ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 293–318 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 319–335 / ‘Gondolatok a jogról és belső erkölcsiségéről’ [1984] 336–352 / ‘Jogalkalmazás (politikum a logikum ellenőrzése alatt?)’ [1978] 353–388 / ‘A bírói tevékenység logikája (ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között)’ [1982] 389–412
MÚLT ÉS JÖVŐ DILEMMÁI ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 415–429 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 430–457 / ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 458–467 / ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 468–488
Név- & Tárgymutató
MARXIZMUS ÉS JOG ‘A jog meghatározásának néhány kérdése a szocialista jogelméletben’ [1967] 3–16 / ‘A jogmeghatározás kérdése a ’60-as évek szocialista elméleti irodalmában’ [1979] 17–30 / ‘A jog mint felépítmény: Adalékok egy kategóriapár történetéhez’ [1986] 31–70
A JOGI FORMALIZMUS ÉS ELMÉLETE ‘Modern államiság és modern formális jog’ [1982] 73–79 / ‘Fogalomképzés a jogtudományban: Módszertani kérdések’ [1970] 80–90 / ‘A jog érvényessége és hatékonysága: Fogalmi megközelítés Lukács Ontológiája alapján’ [1978] 91–95
JOGALKOTÁS ‘Jogalkotás’ [1979] 99–119 / ‘A kodifikáció és határai’ [1978] 120–134
A JOGRACIONALIZÁLÁS HAJTÓERŐI ‘Racionalitás és jogkodifikáció’ [1975] 137–153 / ‘Racionalista utópiák a jogfejlődésben’ [1976] 154–164
JOGALKALMAZÁS ‘Jogalkalmazás: Politikum a logikum ellenőrzése alatt?’ [1978] 167–188 / ‘A bírói tevékenység és logikája: Ellentmondás az eszmények, a valóság és a távlatok között’ [1982] 189–203
JOGRENDSZER, JOGPOLITIKA ‘A jog és rendszere’ [1979] 207–221 / ‘A jogpolitika önállóságáért’ [1985] 222–227
JOG ÉS ERKÖLCS ‘A jog és belső erkölcsisége’ [1984] 231–241 / ‘Jog, társadalom, nyelv, értékek’ [1985] 242–252
A JOG TÁRSADALOMELMÉLETE FELÉ ‘A jog társadalomelmélete felé: Tételek Lukács Ontológiája alapján’ [1983] 256–266 / ‘Makroszociológiai jogelméletek: A jogászi világképtől a jog társadalomelmélete felé’ [1983] 267–296
KITEKINTÉS ‘Átalakulóban a jog?’ [1980] 299–311
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
ELMÉLETI HAGYATÉK ‘Jogfilozófia Közép- és Kelet-Európában’ [1999] 15–20 / ‘A marxizmus jogelméletéről’ [1993] 21–41
MODERN FORMÁLIS JOG ‘A modern formális jog és kultúrája: kihívások, buktatók’ [1988] 43–49 / ‘Kelsen tiszta jogtana – tegnap, ma és holnap’ [1988] 50–59
JOGI LÉT, JOGI ÉRVÉNYESSÉG ‘Jogontológia’ [1999] 61–66 / ‘A jog és érvényessége: Ontológiai megfontolások’ [1986] 67–85 / ‘Érvényesség’ [1999] 86–90 / ‘Visszaható hatályú szabályozás’ [1999] 91–95
JOG, TÖRTÉNELEM ‘Jog és történelem: A jog historikus megközelítéséről’ [1999] 97–102 / ‘A jog mint történelem’ [1986] 103–119
ANTROPOLÓGIAI ALAPOK ‘Népi jogszokástól a jogi népszokásig’ [1981] 121–138 / ‘Antropológiai jogelmélet? Leopold Pospíšil és a jogfejlődés összehasonlító tanulmányozása’ [1985] 139–208
JOGTECHNIKÁK ‘Kodifikáció’ [1999] 209–213 / ‘A jogi technika’ [1988] 214–233 / ‘Vélelem és fikció mint a jogtechnika eszközei’ [1988] 234–270
A JOGALKALMAZÁS KÉRDŐJELEI ‘Kelsen jogalkalmazástana: Fejlődés, többértelműségek, megoldatlanságok’ [1986] 271–304 / ‘Miből is tevődik össze a bírói eljárás?’ [1994] 305–322 / ‘A jogi normaalkalmazás természete: Tudomány- és nyelvfilozófiai megfontolások’ [1992] 323–359
KITEKINTÉS ‘A jog és korlátai: Antony Allott a hatékony jogi cselekvés korlátairól’ [1985] 361–394 / ‘Európai integráció és a nemzeti jogi kultúrák egyedisége’ [1992] 395–409
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
A JOG MINT LOGIKA ‘A jogi okfejtés társadalmi meghatározottságáról’ [1971] 15–53 / ‘A joglogikai vizsgálódás lehetőségei’ [1971] 54–57
A JOG MINT RENDSZER ‘A kódex mint rendszer: A kódex rendszerjellege és axiomatikus felfogásának lehetetlensége’ [1973] 61–93 / ‘A jog és rendszerszemléletű megközelítése’ [1975] 94–105
A JOG MINT TECHNIKA ‘A törvényhozás és felelős tudatossága: A miniszteri indokolás rendszerének elvi kérdései’ [1977] 109–141 / ‘A preambulumok problémája és a jogalkotási gyakorlat’ [1970/a] 142–206
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
MAI IRÁNYOK ‘JOGÁTVITEL, JOGÁTVÉTEL (Fogalmi elemzés napjaink globalista tendenciái tükrében)’ [2004] 69–97 // ‘JOGURALOM? JOGMÁNIA? Ésszerűség s anarchia határmezsgyéjén Amerikában’ [2002] 98–113 // ‘AZ ANGOL–AMERIKAI ÉS A KONTINENTÁLIS-FRANCIA HAGYOMÁNYOK TALÁLKOZÁSÁNAK PEREMVIDÉKÉN: Kanadai fejlemények és tapasztalatok’ [2002] 114–147
JOGELMÉLET ‘SZABÁLY ÉS/VAGY NORMA, avagy a jog fogalmiasíthatósága és logizálhatósága’ [2003] 147–157 // ‘ÉRVÉNYESSÉG’ [1999] 158–172 // ‘JOG, ERKÖLCS, GAZDASÁG: Autonómiák – független pályákon, avagy egymás rendjéből épülve?’ [2004] 173–186 // ‘A HART-JELENSÉG’ [2003] 187–207 // ‘ÖNMAGÁT FELEMELŐ EMBER? KORUNK RACIONALIZMUSÁNAK DILEMMÁI’ [2000] 208–243 // ‘MÉRTÉK ÉS ÉRTÉK, AVAGY AZ ÖNCÉLÚSÁG ÖNVESZÉLYESSÉGE’ [2004] 244–247
A MÚLT HAGYATÉKA ‘A SZOCIALIZMUS MARXIZMUSÁNAK JOGELMÉLETE: Hazai körkép nemzetközi kitekintésben’ [2003] 251–302 // ‘VISSZATEKINTÉS’ [2004] 303–312 // ‘ELMÉLETI JOGI GONDOLKODÁSUNK AZ EZREDVÉGEN’ [1999] 313–340
JOGÁLLAMI ÁTMENET ‘MEGVALÓSULATLANUL MEGVALÓSULT, VAGY MEGVALÓSULTAN MEGVALÓSULATLAN JOGÁLLAM?’ [2000] 343–349 // ‘JOGÁLLAMISÁGUNK – KIHÍVÁSOK KERESZTÚTJÁN’ [2002] 350–368 // ‘JOGÁLLAMI VÍVÓDÁS MINTAKÉNYSZEREK SZCYLLÁJA ÉS CSALÓDÁSOK KHARÜBDISZE KÖZT (Litvánia példájában)’ [2004] 369–381 // ‘MIÉRT MARADT EL A SZEMBENÉZÉS, AZ ÚJRAKEZDÉS BETELJESÜLÉSE?’ [2004] 382–389 // ‘A »GYÖKERESEN GONOSZ« A JOG MÉRLEGÉN’ [2002] 390–404 // ‘KUDARCOT VALLOTT KERESZTESHADJÁRAT? Amerikai önbizalom, orosz katasztrófa’ [2002] 405–422
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
‘A magatartási szabály és az objektív igazság kérdése’ [Rule of behaviour & the question of objective truth, 1964] 4–18, ‘A jog meghatározásának néhány kérdése az ausztrál jogelméletben’ [Some questions of the definition of law in the light of the Australian legal theory, 1964] 19–48, ‘A jog meghatározásának néhány problémája a szocialista jogelméletben’ [Some problems of defining law in the socialist legal theory, 1966 w/Discussion] 49–59 + 59–64, ‘»Jogforrás és jogalkotás«’ [»Sources of law & law-making«: debate on VILMOS PESCHKA’s thesis at the Hungarian Academy of Sciences, 1968] 65–72, ‘A jogi fogalomképzés pozitivisztikus és szociologisztikus aspektusának néhány kérdése’ [Some questions relating to the positivistic & sociologistic aspects of conceptualisation in law, 1968 w/Discussion] 73–86 + 86–88, ‘A jogi okfejtés társadalmi alapjai’ [The social bases of legal reasoning, 1971] 89–93, ‘A jog alapvető kettősségéről’ [On the basic duality of law, 1972?] 94–96, ‘Összehasonlító módszer és jogelmélet’ [Comparative method & legal theory, 1973?] 97–101, ‘A rendszerek logikájához (A Hószakadás második, paradox jelentésrétege’ [To the logic of systems (as manifested by the 2nd, paradoxic layer of meaning of the film Snow-storm), 1974] 102–103, ‘A jog’ [Law, 1983?] 104–109, ‘Politikum és jog ütközése? (A törvényelőkészítés kérdőjelei) [A clash of politics with law? question-marks relating to preparatory works to legislation, 1984] 110–117, ‘A modern formális jog – önnön csapdájában’ [Modern formal law – in self-captivity, 1984] 118–123, ‘Fogalomalkotás és reflexivitás’ [Reflexivity of conceptual building, 1985?] 124–126, ‘A jog és történelmi alternatívái’ [The law’s historical alternatives, 1986?] 127–131, ‘A Theory of the Judicial Process’ [1987] 132–137, ‘Az ellentmondás természete’ [The nature of contradictions, 1989] 138–139, ‘Marxizmus és hiteles tudás’ [Marxism & authentic knowledge, 1989] 140–143, ‘A hagyomány talajáról’ [From the soil of tradition, 1991] 144–148, ‘Bírálati vélemény SOLT KORNÉL A jog, a valóság és a nyelv (1992) című dolgozatáról’ [Criticism of KORNÉL SOLT’s Law, Reality & Language (1992), 1994] 149–157
Tárgy-, Jogforrás-, Névmutató
Bibliography & Index of subjects
[The Hungarian Heritage, the jury of which Csaba Varga has been a member of, upon his initiation granted the title to Professor Moór as one of the most significant Hungarian achievement of the pre-WWII epoch on 21 June, 2003]
based upon the statistical figures of
homepage: <http://drcsabavarga.wordpress.com> and its basis on <http://www.scribd.com/>, Social Sciences Research Network on <http://ssrn.com/author=1182696> and Academia.edu on <https://ppke.academia.eud/CVARGA>
gyermekkor könyvtalálkozásai / egyetemi kor nemzetközi könyvkunyerálásai / MTA Jogtudományi Intézete perspektíva-nyitása / az Országgyűlési Könyvtár / saját reprinteltetés / saját kötetek, gyűjtőkötetek kiadása / könyvmentés és könyvtárgyarapítás (Sárospataki Bibliotheca) / külföldi nagykönyvtári duplikátumokkal gyarapítás / a Pécsi Egyetemi Könyvtárra hagyatékozás / tudományos kutatás és A KÖNYVTÁR hazai hiánya / itthon: gyűjtőkörfogságú fragmentált gyűjtemények zárt raktárakban / kultúrdiplomácia hazai hiánya / nagy presztízsű nyugati kiadónál történő vagy saját, de szabad e-hozzáférhetőségű könyvkiadás dilemmája
with special regard to Hungarian–Soviet/Russian relationship
A „Magyar Örökség” harmincegyedik döntése a II. világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek megnevezésében (Pesti Vigadó Kamaraterme, 2003. június 21.)
ATTILA BADÓ (Szeged) & MÁTYÁS BENCZE (Debrecen) ‘Reforming the Hungarian Lay Justice System’ 1–13 // CHONGKO CHOI (Seoul) ‘East Asian Encounter with Western Law and Emergence of Asian Jurisprudence’ 15–26 // LAJOS CS. KISS (Budapest) ‘Karl Mannheims Rezeption in Ungarn’ 27–65 // PÉTER CSERNE (Budapest) ‘How to Use Philosophy, Economics and Psychology in Jurisprudence: The Case of Paternalism in Contract Law’ 67–91 // JØRGEN DALBERG-LARSEN (Aarhus) ‘Policy of Law and Codifications’ 93–106 // PÉTER ERDŐ (Budapest) ‘Kirchenrechtliche Aspekte der Bischofssynode’ 107–121 // CARLA FARALLI (Bologna) ‘Challenges in Contemporary Legal Philosophy’ 123–130 // BALÁZS FEKETE (Budapest) ‘In the Matrix of Global Governance: Reflections on the Transformation of Statehood in the Age of Global Governance’ 131–145 // VOLKMAR GESSNER (Bremen) ‘Regulation and Support: International Business in a Global Legal Culture’ 147–159 // CHRISTOPHER BERRY GRAY (Montréal) ‘Kelsen’s Kairos: The Secessinary Moment and Its Validation’ 161–174 // TAMÁS GYŐRFI (Miskolc) ‘Jurisprudence of Reasons? The Dworkin–Schauer Debate’ 175–188 // ISTVÁN H. SZILÁGYI (Budapest) ‘Barna Horváth’s Genius’ 189–202 // ANDRÁS JAKAB (Liverpool) ‘Critical Remarks on Alexy’s Theory of Principles’ 203–219 // JÁNOS JANY (Piliscsaba) ‘Legal Pluralism in Islamic and Jewish Law during their Formative and Classical Period’ 221–242 // ANDRÁS KARÁCSONY (Budapest) ‘Legal Hermeneutics in German Jurisprudence’ 243–254 // KEZIBAN KILIÇ (Lyon) & MÁTÉ PAKSY (Budapest) ‘À la recherche du meilleur droit possible: Trois aspects de l’ontologie juridique leibnizienne’ 255–273 // PETER KOLLER (Graz) ‘Die Idee sozialer Gleichheit’ 275–287 // MIKLÓS KÖNCZÖL (Budapest) ‘Justice to Future Generations and the Problem of Uncertainty: Some Communitarian Approaches’ 289–301 // DAVID NELKEN (Macerata) ‘Legal Culture, Transnational Legal Processes and Conformity’ 303–320 // VITTORIO OLGIATI (Urbino) ‘The Preamble of the Treaty that Institutes a Constitution for Europe: A Question of Virtual Reality’ 321–337 // ESIN ÖRÜCÜ (Glasgow) ‘Some Problems and Pitfalls in Researching Law in Foreign Jurisdictions’ 339–359 // MARIJAN PAVČNIK (Ljubljana) ‘The Rule of Law Arguments: Its Elements and Some Open Questions and Cases’ 361–375 // ZOLTÁN PÉTERI (Budapest) ‘Droit et culture: Aux origines de la comparaison des cultures juridiques’ 377–392 // BÉLA POKOL (Budapest) ‘Einbeziehung der Herrschaftsdimension in die Luhmannsche Systemtheorie’ 393–413 // JIRI PRIBAN (Cardiff) ‘From the Spirit of the Laws to the Politics of Identity: A Critique of Ethno-nationalist Fantasies and their Legalisations’ 415–437 // NIKOLAS H. M. ROOS (Maastricht) ‘Theodicee: God Guilty as Charged?’ 439– 455 // JUAN IGARTUA SALAVERRÍA (Bilbao) ‘Some Cautionary Observations with Regard to the Judicial Evaluation of »Scientific Evidence«’ 457–468 // MIHÁLY SAMU (Budapest) ‘Collective Rights of Minorities and their Quality as Constituent of the State’ 469–474 // MARIE SANDSTRÖM (Stockholm) ‘The Swedish Model: Three Aspects of Legal Methodology’ 475–484 // JÓZSEF SZABADFALVI (Miskolc) ‘»Prima Philosophia Iuris«: A Sketch of Bódog Somló’s Legal Philosophical Oeuvre’ 485–498 // MIKLÓS SZABÓ (Miskolc) ‘Propositions in Law’ 499–515 // PÉTER SZILÁGYI (Budapest) ‘Zum Verhältnis der Rechtstheorie und der Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn’ 517–526 // PÉTER TAKÁCS (Budapest) ‘Der Begriff des Gemeinwohls’ 527–537 // SZILÁRD TATTAY (Budapest) ‘»Ius« and »Dominium« in Thomas Aquinas’ /539–551 / JEAN-MARIE TRIGEAUD (Bordeaux) ‘Immutabilité et changement dans le politique et le droit’ 553–577 // ANTAL VISEGRÁDY (Pécs) ‘The Developmental Tendencies of the National Legal Systems in the European Union’ 579–587 // GORDANA VUKADINOVIĆ (Novi Sad) & ÁGNES KARTAG-ÓDRI (Novi Sad) ‘Tendencies in the Contemporary Theory of Law in Serbia’ 589–598 // JÁNOS ZLINSZKY (Budapest) ‘Römisches Recht: Beispielsammlung für Rechtsphilosophie’ 599–607 // ‘Bibliography of Csaba Varga’s Works’ 609–674
2) A KODIFIKÁCIÓ MINT TÁRSADALMI-TÖRTÉNELMI JELENSÉG (Budapest 1979): BÓNIS GYÖRGY (Századok, 1981)
3) [...]: KIS ZOLTÁN ‘A jogfilozófiai kurzusról’ (Szakkollégiumi Értesítő 1984)
4) JOGFILOZÓFIA AZ EZREDFORDULÓN (Budapest 2004): VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2005) & TAXNER TÓTH ERNŐ ‘»Néznél, de csak azt látod, mit ő eléd varázsolt«’ (Hitel, 2005)
5) JOGÁLLAMI? ÁTMENETÜNK? (Pomáz 2007): TECHET PÉTER ‘Csak a kérdőjelek maradnak’ (Magyar Hírlap, 2007) & H[ORKAY]H[ÖRCHER]F[ERENC] ‘A rendszerváltás zsákutcái’ (Heti Válasz, 2008) & MEGYERI DÁVID ‘Elhanyagolt örökség: jogállami engedetlenségek’ (Magyar Nemzet, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogállami uchrónia? Kritikai észrevételek a jogállami Magyarországról’ (Iustum Aequum Salutare, 2008) & VARGHA BÁLINT TAMÁS ‘A villám, a tél, a sakál’ (Valóság, 2008) & TECHET PÉTER ‘Jogfilozófia a jogon túl’ (Társadalomkutatás, 2008) & FALUSI MÁRTON ‘Hol lakozik a jog lelke?’ (Hitel, 2008) & TECHET PÉTER ‘Konstruktív dekonstrukció, avagy jogelméleti és jogpolitikai rendszerváltás-kritika’ (Nagyvilág, 2009) & VAJDA KORNÉL (PoLíSz, 2009)
»A LAKITELKI SÁTORTÓL A KOSSUTH TÉRI KORDONIG – MAGYARORSZÁG MŰVELETI TERÜLET«
Meghívott előadók:
FÜR LAJOS, az MDF alapító tagja, volt honvédelmi miniszter
BORBÉLY IMRE, a Magyarok Világszövetsége Stratégiai Bizottságának elnöke
VARGA CSABA kormányfőtanácsos 1991–92, főtanácsos, majd címzetes tanácsos 1992–94
BOROS BÁNK LEVENTE politológus