diák
ナビゲーションに移動
検索に移動
diak も参照。
ハンガリー語
[編集]発音
[編集]語源1
[編集]ブルガリア語 からの借用語 または セルビア・クロアチア語 からの借用語 < 中世ギリシア語 διάκος「助祭」
異表記・別形
[編集]名詞
[編集]diák (複数・主格 diákok)
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | diák | diákok |
| 対格 | diákot | diákokat |
| 与格 | diáknak | diákoknak |
| 具格 | diákkal | diákokkal |
| 因格 | diákért | diákokért |
| 変格 | diákká | diákokká |
| 到格 | diákig | diákokig |
| 様格(ként) | diákként | diákokként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | diákban | diákokban |
| 上格 | diákon | diákokon |
| 接格 | diáknál | diákoknál |
| 入格 | diákba | diákokba |
| 着格 | diákra | diákokra |
| 向格 | diákhoz | diákokhoz |
| 出格 | diákból | diákokból |
| 離格 | diákról | diákokról |
| 奪格 | diáktól | diákoktól |
| 非限定的 所有形単数 |
diáké | diákoké |
| 非限定的 所有形複数 |
diákéi | diákokéi |
diákの所有形
類義語
[編集]下位語
[編集]複合語
[編集]形容詞
[編集]diák (比較級なし)
- (古語・廃語) ラテン語の。
格変化
[編集]| 語形変化 (語幹: -o-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | diák | — |
| 対格 | diákot | — |
| 与格 | diáknak | — |
| 具格 | diákkal | — |
| 因格 | diákért | — |
| 変格 | diákká | — |
| 到格 | diákig | — |
| 様格(ként) | diákként | — |
| 様格(ul) | diákul | — |
| 内格 | diákban | — |
| 上格 | diákon | — |
| 接格 | diáknál | — |
| 入格 | diákba | — |
| 着格 | diákra | — |
| 向格 | diákhoz | — |
| 出格 | diákból | — |
| 離格 | diákról | — |
| 奪格 | diáktól | — |
| 非限定的 所有形単数 |
diáké | — |
| 非限定的 所有形複数 |
diákéi | — |
語源2
[編集]名詞
[編集]diák
- "dia"の主格複数形。
参考文献
[編集]- diák in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- diák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)
- deák in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
- deák in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)