esz

ész 、 -esz 、および -ész も参照。

ハンガリー語

発音

• IPA(?): /ˈɛs/
• 分綴: esz

語源1

動詞

esz

1. (他動詞, まれ, 動詞接頭辞なしで) 食べる。

   類義語: eszik

2. (他動詞, 錆、腐敗または悲観的な感情) 腐食する、浸食する、蝕む、食い入る、憔悴する、すり減らす、少しずつ減らす。

   類義語: emészt, felemészt, bánt, gyötör, kínoz, mar, mardos

   Látom, esz a méreg. ― あなたが怒りに燃え上がっているのがわかります。 (逐語訳: “怒りがあなたを蝕んでいるのが分かる”)

活用

esz の動詞活用形

			1人称単数	2人称単数(親称)	3人称単数 2人称(敬称)	1人称複数	2人称複数(親称)	3人称複数 2人称複数(敬称)
直説法	現在	不定活用	eszem または eszek	eszel	esz	eszünk	esztek	esznek
		定活用	eszem én téged/titeket eszlek	eszed	eszi	esszük	eszitek	eszik
	過去	不定活用	ettem	ettél	evett または ett	ettünk	ettetek	ettek
		定活用	ettem én téged/titeket ettelek	etted	ette	ettük	ettétek	ették
仮定法	現在	不定活用	ennék	ennél	enne	ennénk	ennétek	ennének
		定活用	enném én téged/titeket ennélek	ennéd	enné	ennénk	ennétek	ennék
命令法	現在	不定活用	egyek	egyél (または égy)	egyen	együnk	egyetek	egyenek
		定活用	egyem én téged/titeket egyelek	edd または egyed	egye	együk	egyétek	egyék
不定詞	enni		ennem	enned	ennie	ennünk	ennetek	enniük
その他分詞等			動名詞	現在分詞	過去分詞	未来分詞	副動詞	可能動詞
			evés	evő	evett		éve	ehet

派生語

(動詞派生接頭辞を伴って):

• átesz
• elesz
• felesz
• kiesz
• megesz
• teleesz

語源2

名詞

esz (複数・主格 eszek)

1. ​ (音楽) 変ホ、Eフラット、E♭。

   音名の一つ、ホ(E)より半音低い音

   同族語: cesz, desz, fesz, gesz, asz, b

格変化

eszの所有形

所有者	単数	複数
1人称単数	eszem	eszeim, eszjeim
2人称単数	eszed	eszeid, eszjeid
3人称単数	esze, eszje	eszei, eszjei
1人称複数	eszünk	eszeink, eszjeink
2人称複数	eszetek	eszeitek, eszjeitek
3人称複数	eszük, eszjük	eszeik, eszjeik

複合語

• Esz-dúr
• esz-moll

参考文献

• (蝕む): esz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• (音名): esz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN
• esz in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (’A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2022)