Ugrás a tartalomhoz

Hochdeutsch

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: /hɔχdɔʏ̯tʃ/

Főnév

Hochdeutsch sn (erős, birtokos Hochdeutschs, nincs többes)

  1. (nyelvészet) standard német nyelv

Ragozás