Ugrás a tartalomhoz

étel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: //
  • hallgatás
  • Elválasztás: é-tel

Főnév

étel

  1. (konyha) Élőlények létfenntartásához szükséges tápláléka, amit sütéssel, főzéssel, ízesítéssel evésre alkalmassá tettek.

Etimológia

Az eszik ige származéka.

Fordítások

Ragozás

étel ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset étel ételek
tárgyeset ételt ételeket
részes eset ételnek ételeknek
-val/-vel étellel ételekkel
-ért ételért ételekért
-vá/-vé étellé ételekké
-ig ételig ételekig
-ként ételként ételekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben ételben ételekben
-on/-en/-ön ételen ételeken
-nál/-nél ételnél ételeknél
-ba/-be ételbe ételekbe
-ra/-re ételre ételekre
-hoz/-hez/-höz ételhez ételekhez
-ból/-ből ételből ételekből
-ról/-ről ételről ételekről
-tól/-től ételtől ételektől
étel birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én ételem ételeim
a te ételed ételeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
étele ételei
a mi ételünk ételeink
a ti ételetek ételeitek
az ő ételük ételeik

Szinonimák

Származékok

  • étel - Értelmező szótár (MEK)
  • étel - Etimológiai szótár (UMIL)
  • étel - Szótár.net (hu-hu)
  • étel - DeepL (hu-de)
  • étel - Яндекс (hu-ru)
  • étel - Google (hu-en)
  • étel - Helyesírási szótár (MTA)
  • étel - Wikidata
  • étel - Wikipédia (magyar)