Ugrás a tartalomhoz

Zsinat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Első nikaiai zsinat, középen Nagy Konstantin császár, aki a zsinaton elfogadott "Symbolum Nicaeno-Constantinopolitanum" elnevezésű keresztény hitvallás közösen elfogadott szövegének részletét tartja a kezében, együtt az egyházatyákkal
Első nikaiai zsinat (ortodox keresztény ikon)

A zsinat vagy szinódus gyűlést, találkozót jelent. A görög σύνοδος (szünodosz, am: közös út) szóból származik, latin megfelelője a concilium (am: tanács) szó.

A római katolikus egyházban

[szerkesztés]

A római katolikus egyházban a következő fajta zsinatok léteznek:

  • Az egyetemes zsinat (concilium oecumenicum) a pápa közvetett vagy közvetlen meghívására összegyűlt püspökök (bíborosok, érsekek, püspökök) tanácskozása. A püspökök testülete itt gyakorolja az egész egyházra kiterjedő hatalmát. Az egyetemes zsinatot csak a római pápa hívhatja össze, azon csak ő elnökölhet; azt áthelyezheti, felfüggesztheti, feloszlathatja és ő hagyja jóvá annak határozatait. Véleményező vagy tanácskozó joggal meghívhat világiakat és nem katolikusokat is. Ha a zsinat alatt a pápa meghal, a zsinat az új pápa választásáig felfüggesztettnek tekintendő. Az egyetemes zsinat határozatai csak akkor kötelező erejűek, ha azokat a pápa is jóváhagyta.
  • Részleges zsinatok (concilium particulare):
    • Plenáris zsinat (concilium plenarium) egy püspöki konferenciának az Apostoli Szentszék által jóváhagyott tanácskozása. A legtöbbször egy-egy ország püspökei vesznek részt rajta.
    • Nemzeti zsinat, valamely ország vagy nemzet főpapjainak tanácskozása. Elnökét a püspöki konferencia választja meg, majd ezt a Szentszék megerősíti. Határozatai csak a pápa megerősítése után válnak kötelezővé.
    • Tartományi zsinat (concilia provintialia), egy érseki (metropolita) tartomány tanácskozása. Az ilyen zsinatot az érsek hívja össze a tartomány szuffraganeus püspökei többségének beleegyezésével. Elnöke az érsek.
    • Az egyházmegyei zsinatot az egyházmegye püspöke hívja össze. Egyházkormányzati és törvényhozó hatalma van az egyházmegyében. Határozatai a püspök jóváhagyása után válnak kötelezővé.

A részleges zsinatok határozatai csak akkor hirdethetők ki, ha azokat az Apostoli Szentszék jóváhagyta.

Az ortodox egyházakban

[szerkesztés]

Az ortodox egyházak hét egyetemes zsinatot tartanak számon. A katolikusok által egyetemesnek nevezett további zsinatokat az ortodoxok a katolikusok helyi zsinatainak tartják. Az ortodox álláspont szerint a nyolcadik egyetemes zsinat a katolikusok és az ortodoxok újraegyesülése után tartható meg. Az összortodox összejöveteleket az ortodoxok emiatt sosem nevezik egyetemes zsinatoknak, hanem összortodox konferenciáknak vagy pánortodox zsinatoknak. Mivel az ortodoxiában nincs a római pápához hasonló legfelsőbb vezetői hivatal, ezért az egyház kormányzásában az egyetemes zsinat a legmagasabb rendű döntés- és törvényhozó hatalom.

Az ókeleti egyházakban

[szerkesztés]

Az antikhalkedóni egyházak az első három zsinatot tekintik egyetemesnek, a többit csupán az általuk szakadárnak tartott khalkedóni egyházak saját részzsinatainak. Az Asszír keleti egyház csak az első két zsinatot fogadja el legitimnek.

A protestáns egyházakban

[szerkesztés]

A protestáns egyházakban a zsinat az egyházi önkormányzat legfelsőbb közege, amelyet az egyházi törvényhozás és utolsó fokban az összes kormányzati tennivalók illetnek meg.

Apostoli zsinat

[szerkesztés]

Jeruzsálemi zsinat, Kr. u. 49-ben: az antiochiai egyház küldöttei, Pál és Barnabás tanácskozása a jeruzsálemi egyházzal, az apostolokkal és a presbiterekkel (ApCsel 15,1-29). - A kérdés ez volt: vajon a keresztség mellett a körülmetélés is okvetlenül szükséges-e a pogányoknak az üdvösséghez. A buzgó antiochiai zsidók követelték a körülmetélést; a zsinaton a farizeusok közül megtértek szintén úgy nyilatkoztak, hogy a megkeresztelkedett pogányokat körül kell metélni (15,6). Pétert és Jakabot meghallgatva az apostoli zsinat ellenük foglalt állást, csak azt kötötték a hívek lelkére, hogy "tartózkodjanak a bálványoknak áldozott eledeltől, a vértől, a fojtott állattól és a paráznaságtól" (15,23-29).

Egyetemes zsinatok

[szerkesztés]
Egyetemes zsinat megnevezése Ülésezésének ideje Összehívó Főbb témák Kihirdetett kánonok/fejezetek száma
Összkeresztény egyetemes zsinatok
1. első nikaiai zsinat
(vagy niceai zsinat)
325. május 20.július 25.(?) I. Constantinus római császár Nikaia–konstantinápolyi hitvallás (Arius ellen)
a Fiú egylényegűsége az Atyával
20 kánon
2. első konstantinápolyi zsinat 381 májusa – júliusa I. Theodosius római császár a Szentlélek istensége és egylényegűsége, a Nikaia–konstantinápolyi hitvallás, Macedonius elítélése
7. második nikaiai zsinat 787. szeptember 24.787. október 23. Eiréné bizánci császárnő A kialakult képrombolások megakadályozása.

A katolikusok, az ortodoxok és a miafiziták által elismert zsinatok

[szerkesztés]

A katolikusok és az ortodoxok által elismert zsinatok

[szerkesztés]

Kizárólag katolikus zsinatok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]