Wikipédia:Évfordulók/2009
Megjelenés
Ez egy lezárult megbeszéléseket / befejezett projekt anyagát / aktualitását vesztett felvetést / megvalósult tervezet korábbi stádiumát stb. tartalmazó archív közösségi lap. Ne változtass rajta. Ha fel akarsz éleszteni egy itt szereplő megbeszélést, vitát, az aktuális lapon, illetve annak hiányában a Kocsmafalon tedd! |
- 2065 éve, Kr. e. 45. január 1-jén vezette be Julius Caesar a - róla elnevezett - Julián-naptárt.
- 625 éve, 1384. december 31-én hunyt el John Wycliffe angol teológus, reformátor, a reformáció előtti vallásújítók (előreformátorok) egyik legnagyobb alakja (* 1324 k.).
- 495 éve, 1514. december 31-én született Andreas Vesalius németalföldi születésű orvos, a modern anatómia megteremtője († 1564).
- 350 éve, 1659. december 31-én hunyt el Apáczai Csere János erdélyi székely-magyar filozófus, pedagógus, iskolateremtő, az első magyar enciklopédia megalkotója és kiadója, valamint magyar akadémia felállításának kezdeményezője (* 1625).
- 310 éve, 1700. január 1-jén vezették be a Julián-naptárt Oroszországban.
- 160 éve, 1850. január 1-jén Óbuda Pest vármegye fennhatósága alól Buda szabad királyi főváros hatósága alá került és Óbuda városi jegyzővé (későbbi első polgármesterét) Harrer Pált választották.
- 135 éve, 1875. január 3-án hunyt el Pierre Larousse francia nyelvész, tanár, lexikológus, a Larousse Könyvkiadó megalapítója (* 1817).
- 125 éve, 1885. január 1-jén született Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője († 1945).
- 125 éve, 1885. január 3-án született Lesznai Anna magyar író, grafikus, iparművész, a Nyolcak vendégtagja († 1966).
- 110 éve, 1900. január 1-jén jelent meg a Huszadik Század című folyóirat első száma.
- 100 éve, 1909. december 31-én nyitották meg a forgalom előtt a Ralph Modjeski lengyel amerikai kultúrmérnök által tervezett és vezetésével épített New York-i Manhattan hidat; a Manhattan híd a legutoljára megépült függőhidak egyike és legforgalmasabb átkelőhely az East River-en.
- 90 éve, 1920. január 2-án született Isaac Asimov orosz származású amerikai író és biokémikus, akit tudományos-fantasztikus és tudománynépszerűsítő művei tettek ismertté rendkívül sikeres és kivételesen termékeny írói pályafutása során († 1992).
- 65 éve, 1944. december 30-án lett a második világháborúban a nyilasok áldozata Richter Gedeon magyar vegyész, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű gyáralapító gyógyszerész (* 1872).
- 65 éve, 1944. december 30-án hunyt el Romain Rolland Nobel-díjas francia író (* 1866).
- 65 éve, 1945. január 1-jén a történelmi Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba létesítésével létrejött Nagy-Miskolc.
- 65 éve, 1945. január 2-án hunyt el Ortvay Rudolf fizikus, egyetemi tanár, akadémikus, az európai szintű modern elméleti fizika oktatásának és kutatásának hazai megteremtője (* 1885).
- 60 éve, 1950. január 1-jén lépett hatályba a Budapest főváros területének új megállapításáról címmel hozott és 1949. december 20-án kihirdetett 1949. évi XXVI. törvény, amellyel létrejött Nagy-Budapest.
- 60 éve, 1950. január 1-jével Miskolchoz csatoltak több környékbeli települést: Görömböly (Tapolcával), Alsó- és Felsőhámor, valamint Szirma.
- 40 éve, 1969. december 28-án született Linus Benedict Torvalds, a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója és jelenleg is egyik fő fejlesztője.
- 40 éve, 1969. december 31-én megnyílt a budapesti Duna Intercontinental Szálló, amely Finta József tervei szerint épült, és a háború utáni szállodaépítési program első megvalósult létesítménye.
- 30 éve, 1971. január 1-jén megkezdődött a Unix-korszak (epoch) 00:00:00 UTC időpontban.
- 10 éve, 2000. január 1-jén lett kihirdetve és lépett hatályba a 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról.
- 10 éve, 2000. január 1-jén lépett hatályba az 1999. évi LII. törvény a felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról, továbbá a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról, amely mérföldkő a magyar felsőoktatásban.
52. hét: december 21–27.
- 485 éve, 1524. december 24-én hunyt el Vasco da Gama portugál hajós-kapitány, aki új, a Jóreménység fokát megkerülő tengeri utat teremtett Európa és India között, s ezzel a világkereskedelem új korszakához és Portugália világhatalommá válásához adott döntő lökést (* 1460 k.).
- 385 éve, 1624. december 25-én született Angelus Silesius (Johannes Scheffler) német katolikus költő és misztikus teológus, a barokk katolikus líra mestere († 1677).
- 355 éve, 1654. december 27-én született Jakob Bernoulli svájci matematikus, fizikus, a számsorok és valószínűség-számítás kutatója († 1705).
- 300 éve, 1709. december 25-én született Julien Offray de La Mettrie francia filozófus és orvos, az 1748-ban Hollandiában megjelentetett L'homme machine (Az ember-gép) című, és üldöztetését kiváltó könyv szerzője († 1751).
- 275 éve, 1734/35 karácsonyára alkotta meg Johann Sebastian Bach Karácsonyi oratóriumát, a leghíresebbet a karácsonyi oratóriumok közül, amely egy kantátaciklus elsősorban a karácsonyi ünnepnapokra, újévre és vízkeresztre (január 6.).
- 165 éve, 1844. december 23-án nyitották meg az Akadémia XIII. nagygyűlésének keretében a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát, ez alkalomra írta Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versét.
- 110 éve, 1899. december 25-én született Humphrey Bogart amerikai színész, akit tehetsége, tudása, stílusa Hollywood aranykorának legnépszerűbb férfisztárjává avatott († 1957).
- 95 éve, 1914. december 27-én hunyt el Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, számos alapvető szakkönyv szerzője (* 1835).
- 85 éve, 1924. december 25-én született Váci Mihály Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő († 1970).
- 65 éve, 1944. december 24-én halt mártírhalált Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, újságíró (* 1886).
- 65 éve, 1944. december 26-án a náci németek fölrobbantották az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat. (Képünkön a 2001-ben átadott újjáépített híd.)
- 65 éve, 1944. december 27-én halt vértanúhalált Salkaházi Sára, a Szociális Testvérek Társasága nővére, a nyilas uralom idején közel száz magyarországi zsidó megmentője, akit 2006-ban boldoggá avattak (* 1899).
- 5 éve, 2004. december 26-án történelmünk egyik legnagyobb természeti katasztrófáját okozta az Indonézia partjainál bekövetkezett 9-es erősségű tengerrengést követő cunami, a 2004-es karácsonyi szökőár.
51. hét: december 14–20.
- 230 éve, 1779. december 18-án hunyt el Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, a 18. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője (* 1704).
- 210 éve, 1799. december 14-én hunyt el George Washington tábornok, az amerikai függetlenségi háború hőse, 1789-től 1797-ig az Amerikai Egyesült Államok első elnöke (* 1732).
- 185 éve, 1824. december 14-én született Szabó Károly magyar történész, műfordító, 1873-tól a kolozsvári egyetem tanára († 1890).
- 180 éve, 1829. december 15-én hunyt el Pasquich János csillagász, az 1815-ben megnyitott gellérthegyi csillagvizsgáló alapítója (* 1754).
- 180 éve, 1829. december 18-án hunyt el Jean-Baptiste Lamarck francia zoológus, botanikus, természettudós, a francia akadémia tagja, az első átfogó fejlődéselmélet megalkotója, Darwin előfutára (* 1744).
- 175 éve, 1834. december 20-án született Than Károly kémikus, a magyar vegyészet és tudomány meghatározó alakja († 1908).
- 170 éve, * 1839. december 14-én született Széchenyi Ödön török altábornagy, a török tűzoltóság megteremtője, Széchenyi István fia († 1922).
- 160 éve, 1849. december 16-án született Kőnig Gyula magyar matematikus, akadémikus, műegyetemi tanár († 1913)
- 150 éve, 1859. december 15-én született dr. Ludwik Łazarz Zamenhof lengyel szemorvos, filológus, az eszperantó nyelv megalkotója († 1917).
- 150 éve, 1859. december 16-án hunyt el Wilhelm Grimm, a Grimm fivérek közül az ifjabb (* 1786); ő és Jacob Grimm (1785-1863) mesegyűjtőként és nyelvtudósként együtt ismertek, és a testvérpárt egyként tisztelik.
- 150 éve, 1859. december 16-án született Palágyi Menyhért matematikát és természettant kutató és oktató humanista bölcselő, esztéta († 1924).
- 130 éve, 1879. december 15-én hunyt el Mentovich Ferenc ev. ref. főiskolai tanár, filozófus, közíró, Gaussnál tett látogatása után Gauss Bolyai Jánosról szóló értékelő elismerésének közreadója (* 1819).
- 130 éve, 1879. december 18-án született Paul Klee svájci festő, grafikus ((† 1940).
- 125 éve, 1884. december 20-án hunyt el Titius Pius Vendel minorita szerzetes, természetrajz tanár, algológus, az Adria élővilágának kutatója (* 1801).
- 120 éve, 1889. december 15-én született Kotsis Iván kétszeres Ybl-díjas magyar építész, építészettörténész, egyetemi tanár, számos középülete közül legismertebb a tihanyi Élettani Intézet († 1980).
- 115 éve, 1894. december 16-án megindult az Új Idők című szépirodalmi hetilap, Herczeg Ferenc szerkesztésében.
- 105 éve, 1904. december 14-én született Petschauer Attila olimpiai bajnok kardvívó, újságíró († 1943).
- 100 éve, 1909. december 18-án született Bényi László magyar festő, művészeti író († 2004).
- 75 éve, 1934. december 15-én Budapest Keleti pályaudvarról útjára indult az Árpád gyorssínautóbusz, amely a világon elsőként éjjel-nappali összeköttetést valósított meg Budapest és Bécs között.
- 70 éve, 1939. december 15-én tartották Atlantában a Margaret Mitchell Elfújta a szél (Gone with the Wind) című regényéből készült amerikai film premier előadását.
- 65 éve, 1944. december 19-én Enrico Fermi és Szilárd Leó közös szabadalmat nyújtott be atomreaktorra az Egyesült Államokban.
- 65 éve, 1944. december 20-án hunyt el a családjával németországi haláltáborba deportált Bródy Imre magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptontöltésű izzólámpa („villanykörte”) kifejlesztője (* 1891).
- 60 éve, 1949. december 20-án hirdették ki az 1949. évi XXVI. törvényt Budapest főváros területének új megállapításáról, melynek 1. §-a így szól: „Az országgyűlés Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városokat, Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár nagyközségeket Budapest fővárossal egyesíti.”
- 45 éve, 1964. december 15-én a kanadai képviselőház elfogadta a jelenlegi zászlót, mint nemzeti szimbólumot, mely 1965. február 15-től az állam hivatalos jelképe (lásd képünkön).
- 30 éve, 1979. december 14-én hunyt el Homoki-Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr (* 1914).
- 20 éve, 1989. december 14-én hunyt el Andrej Szaharov szovjet-orosz magfizikus, politikai menekült, az 1975. évi Nobel-békedíj kitüntetettje (* 1921).
- 20 éve, 1989. december 15-én ádvent idején a temesvári református templomtól indult ki a Tőkés László lelkész és az ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött 1989-es romániai forradalom.
50. hét: december 7–13.
- 400 éve, 1609. december 8-án Milánóban megnyitották Európa második nyilvános könyvtárát, a Biblioteca Ambrosianát. (Lásd képünket.)
- 330 éve, 1679. december 9-én született Bezerédj Imre kuruc brigadéros († 1708)
- 220 éve, 1789. december 8-án született Hild József magyar műépítész, építőmester, a hazai klasszicista építészet egyik legnagyobb alakja, meghatározó szereplő a reformkori Pest arculatának kialakításában († 1867).
- 205 éve, 1804. december 8-án született Damjanich János honvédtábornok, a magyar nemzeti ügy és a polgári átalakulás odaadó híve, az aradi vértanúk egyike († 1849).
- 155 éve, 1854. december 8-án hirdette ki IX. Pius pápa Ineffabilis deus című apostoli konstitúciójában a szeplőtelen fogantatás dogmáját.
- 145 éve, 1864. december 8-án hunyt el George Boole angol matematikus és filozófus (* 1815).
- 140 éve, 1869. december 8-án kezdődött a IX. Pius pápa 1868. június 29-én, Szent Péter és Pál napján kelt bullájával összehívott első vatikáni zsinat.
- 135 éve, 1874. december 9-én hunyt el Reitter Ferenc mérnök, az MTA levelező tagja (* 1813).
- 130 éve, 1879. december 7-én Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter megnyitotta a Budapesti Állami Középipartanodát.
- 125 éve, 1884. december 11-én született Szász Ottó matematikus, egyetemi tanár († 1952).
- 120 éve, 1889. december 12-én hunyt el Robert Browning angol költő, dramaturg (* 1812).
- 120 éve, 1889. december 13-án hunyt el Ábel Jenő klasszika-filológus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1858).
- 115 éve, 1894. december 7-én hunyt el Ferdinand de Lesseps francia mérnök, diplomata, a Szuezi-csatorna építője (* 1805).
- 115 éve, 1894. december 8-án hunyt el Pafnutyin Lvovics Csebisev orosz matematikus (* 1821).
- 115 éve, 1894. december 10-én született Patai Imre gépészmérnök, a hazai elektroncsőgyártás kiemelkedő alakja († 1949).
- 115 éve, 1894. december 13-án hunyt el Xántus János természettudós, utazó, néprajzkutató, az MTA levelező tagja (* 1825).
- 90 éve, 1919. december 12-én hunyt el Paul Stäckel német matematikus, a differenciálgeometria, a számelmélet és a nem-euklideszi geometria történetének kutatója, Bolyai Farkas és Bolyai János életművének monográfusa (* 1862).
- 85 éve, 1924. december 8-án született Hasznos István olimpiai bajnok vízilabdázó († 1998).
- 70 éve, 1939. december 13-án hunyt el Kolossváry Endre postamérnök, az első posta- és távírda műszaki főigazgatója, a posta műszaki szolgálat újjászervezője és korszerűsítője (* 1858).
- 60 éve, 1949. december 13-án az 1949. évi XXXVIII. törvény alapján megszűnt a február 25-én megalakult Magyar Tudományos Tanács, a legfelsőbb tudományos szerv államilag is elismerten a Magyar Tudományos Akadémia lett.
- 35 éve, 1974. december 10-én startolt a floridai Cape Canaveral Légierő Állomásról a német-amerikai Helios-1 jelű űrszonda a Nap kutatására szolgáló Helios-program keretében.
- 15 éve, 1994. december 10-én vette át Oláh György az 1994. évi kémiai Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”.
- 15 éve, 1994. december 10-én vette át Harsányi János az 1994. évi közgazdasági Nobel-díjat megosztva John F. Nashsel és Reinhard Seltennel „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly analízis terén végzett úttörő munkásságáért”.
- 15 éve, 1994. december 10-én avatták föl - a stockholmi díjátadással párhuzamosan - Harsányi János és Oláh György szülővárosában, Budapesten a Nagy Imre téren az MTESZ székháza falán Nobel-díjasaink dicsőségtábláját.
- 10 éve, 1999. december 8-án hunyt el Kuczka Péter Kossuth- és József Attila-díjas magyar író (* 1923).
- 10 éve, 1999. december 12-én hunyt el Joseph Heller amerikai író, A 22-es csapdája című világhírű regény szerzője (* 1923).
49. hét: november 30. – december 6.
- 415 éve, 1594. december 2-án hunyt el Gerardus Mercator flamand térképész, az általa kifejlesztett Mercator-vetület őrizte meg nevét az utókornak (* 1512).
- 330 éve, 1679. december 4-én hunyt el Thomas Hobbes angol filozófus, matematikus, a világhírű Leviatán írója (* 1588).
- 205 éve, 1804. december 2-án történt Bonaparte Napóleon császárrá koronázása.
- 185 éve, 1824. december 2-án született (Szentendrén) Stéger Xavér Ferenc, aki a Nemzeti Színházban nagy sikerrel énekelte el Erkel Ferenc csaknem valamennyi operájának tenorszerepét († 1911).
- 175 éve, 1834. november 30-án született Jósa András magyar orvos, a nyíregyházi kórház névadója († 1918).
- 175 éve, 1834. december 6-án született Mechwart András gépészmérnök, feltaláló († 1907).
- 160 éve, 1849. december 1-jén Bécsben megkezdte tevékenységét a Cs. K. Birodalmi Földtani Intézet, Haidinger Vilmos vezetésével.
- 150 éve, 1859. december 2-án született Georges Seurat francia festő († 1891).
- 135 éve, 1874. november 30-án született Sir Winston Churchill brit államférfi, miniszterelnök 1940-1945 és 1951-1955 között, az 1953. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje († 1965).
- 130 éve, 1879. december 1-jén tartották meg a Nemzeti Színházban Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművének ősbemutatóját.
- 130 éve, 1879. december 1-jén kezdődött meg az oktatás az állami középipartanodában (későbbi felső ipariskola) Budapesten a Sándor téren (mai Gutenberg tér) lévő egyik bérházban.
- 120 éve, 1889. december 4-én) hunyt el Apáthy István jogász, az MTA tagja (* 1829).
- 120 éve, 1889. december 5-én született Jelitai József matematikus, tudománytörténész, a matematikatörténet első magyar egyetemi magántanára, a debreceni matematikatörténeti iskola egyik eszmei megalapozója († 1944).
- 120 éve, 1889. december 6-án született Fröhlich Pál kísérleti fizikus, egyetemi tanár, akadémikus († 1949).
- 115 éve, 1894. december 3-án hunyt el Robert Louis Stevenson skót regényíró, az ifjúsági irodalom kimagasló alakja (* 1850).
- 110 éve, 1899. december 2-án hunyt el Szontagh Miklós orvos, botanikus, a magashegységi klímaterápia hazai úttörője (* 1843).
- 110 éve, 1899. december 2-án született Sir John Barbirolli brit karmester, csellista († 1970)
- 100 éve, 1909. november 30-án született Darvas Szilárd költő, humorista, konferanszié († 1961).
- 100 éve, 1909. december 2-án született Kurkó Gyárfás romániai magyar regényíró, publicista, politikus, aki 1949-től több mint másfél évtized börtönbüntetést szenvedett a demokráciáért és magyarságáért († 1983).
- 90 éve, 1919. december 4-én hunyt el Entz Géza biológus, zoológus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1842).
- 70 éve, 1939. november 30-án a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és ezzel - három hónappal a II. világháború kitörését követően - kezdetét vette a finn honvédő háború, a téli háború.
- 65 éve, 1944. december 5-én hunyt el Szathmáry László vegyészmérnök, kémiatörténész, a budapesti Kereskedelmi Akadémia tanára, a Magyar alkémisták című mű szerzője (* 1880).
- 50 éve, 1959. december 1-jén írták alá az Antarktisz-egyezményt, amely kikötötte a kontinens semlegességét .
- 50 éve, 1959. december 3-án hunyt el Mazalán Pál bányamérnök, geofizikus, hidrogeológus (* 1891).
- 35 éve, 1974. december 6-án Budapesten felavatták a Deák Ferenc téri aluljárót.
- 30 éve, 1979. november 30-án jelent meg a Pink Floyd The Wall című koncept albuma, ami egyben egy rockopera is.
- 20 éve, 1989. december 1-jén hunyt el Makkai László történész, református teológiai akadémiai tanár, az MTA tagja (* 1914).
- 20 éve, 1989. december 2-3-án Málta partjainál találkozott Mihail Gorbacsov szovjet államfő-pártfőtitkár és George Bush, az Egyesült Államok elnöke, akik csúcstalálkozóját a hidegháború lezárásaként értékelte a világsajtó.
48. hét: november 23–29.
- 515 éve, 1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál országbíró, temesi ispán, Mátyás hadvezére (* 1431?).
- 200 éve, 1809. november 24-én hunyt el Winterl József Jakab orvos, a nagyszombati és később Pestre áthelyezett egyetem kémia és botanika professzora (* 1732).
- 195 éve 1814. november 27-én született Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje, aki a csatamezőn vesztette életét († 1849).
- 165 éve, 1844. november 25-én született Carl Friedrich Benz német mérnök, a modern gépkocsitechnika egyik úttörője († 1929).
- 160 éve, 1849. november 28-án született Gozsdu Elek magyar elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész († 1919).
- 150 éve, 1859. november 23-tól november 26-ig tartotta alapító közgyűlését az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME), amelynek elnöke gróf Mikó Imre (lásd képünkön), titkára gr. Lázár Miklós, a múzeumőre Brassai Sámuel, könyvtárnoka Szabó Károly lett.
- 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Charles Darwin (1809-1882) A fajok eredete című könyve (címlapját lásd képünkön), az evolúcióelmélet megalapozása.
- 145 éve, 1864. november 24-én született Henri Toulouse-Lautrec francia festőművész, grafikus, a posztimpresszionizmus mestere († 1901).
- 130 éve, 1879. november 29-én született Fleischmann Rudolf mezőgazdasági szakember, növénynemesítő († 1950).
- 120 éve, * 1889. november 23-án üzembe helyezték az első wurlitzert a san franciscoi „Palais Royal” bárban.
- 120 éve, 1889. november 27-én született Finkey József bányamérnök, az MTA tagja, az érc- és szénelőkészítés első műegyetemi tanára († 1941).
- 115 éve, 1894. november 26-án született Norbert Wiener amerikai matematikus, aki megalapította a kibernetikát († 1964).
- 100 éve, 1909. november 24-én született Mérei Ferenc magyar pszichológus, pedagógus († 1986).
- 100 éve, 1909. november 26-án született Eugène Ionesco, román származású francia író, az abszurd dráma és az abszurd színház egyik megteremtője († 1994).
- 100 éve, 1909. november 28-án ünnepélyesen felavatták a Budapesti Műegyetem új épületegyüttesét a Gellért tér – Dunapart – Promontor u. (ma Budafoki út) – Bertalan u. által határolt területen (a központi főépület Hauszmann Alajos, a könyvtár és egyéb épületek Pecz Samu és Czigler Győző tervei alapján épültek 1906-tól 1909-ig).
- 85 éve, 1924. november 29-én hunyt el Giacomo Puccini, a XX. század egyik legnépszerűbb olasz operaszerzője (* 1858).
- 80 éve, 1929. november 25-én született Egyed Ákos erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, 1981-ben Weszely Tiborral együtt a Korunk Bolyai-díja első kitüntetettje.
- 80 éve, 1929. november 29-én mutatta be a budapesti Nemzeti Színház Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című színművét.
- 70 éve, 1939. november 26-án született Tina Turner amerikai énekes, színésznő, "a Rock 'n' Roll Királynője".
- 70 éve, 1939. november 27-én született Detrekői Ákos Széchenyi-díjas magyar geodéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 1997 és 2004 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.
- 55 éve, 1954. november 28-án hunyt el Enrico Fermi olasz fizikus, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert; az 1938. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje az indukált radioaktivitásért (* 1901).
- 50 éve, 1959. november 25-én hunyt el Gérard Philipe francia színész (* 1822).
- 45 éve, 1964. november 28-án indult el a floridai Cape Canaveral űrközpontból a Mars felé a Mariner–4 amerikai űrszonda, az első olyan űreszköz, amely egy másik bolygó felszínét sikeresen lefényképezte.
- 35 éve, 1974. november 24-én fedezte fel az etiópiai Afar-medencében Donald Johanson kutatócsoportjával a több mint hárommillió éves Australopithecus-leletet, melynek a Lucy nevet adták.
47. hét: november 16–22.
- 345 éve 1664. november 18-án hunyt el Zrínyi Miklós gróf, horvát bán, Zala és Somogy vármegyék főispánja, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus (* 1620).
- 315 éve, 1694. november 21-én született Voltaire (eredeti nevén François-Marie Arouet) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus († 1778).
- 270 éve, 1739. november 17-én született gróf Teleki Sámuel, erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója, Janus Pannonius összes műveinek összegyűjtője és kiadója († 1822).
- 205 éve, 1804. november 18-án született Klauzál Gábor reformkori magyar politikus, a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere († 1866).
- 185 éve, 1824. november 18-án született Jendrassik Jenő orvos, fiziológus, biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1863), majd rendes (1880) tagja, izomfiziológiai kutatásai révén az orvosi fizika (biofizika) úttörő jelentőségű magyarországi képviselője, a budapesti Élettani Intézet létrehozója és első vezetője († 1891).
- 160 éve, 1849. november 20-án adták át a forgalomnak a Duna-völgy legnagyobb nyílású függőhídját, a Budát és Pestet összekötő Lánchidat, és november 21-től (a híd budai hídfőjén felírt időponttól) hídvámot kellett fizetni.
- 140 éve, 1869. november 17-én adták át a hajó-forgalomnak a Szuezi-csatornát, a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között húzódó, mintegy tíz éven tartó építkezés után elkészült 161 km hosszú, Európát Ázsiával összekötő hajóutat.
- 130 éve, 1879. november 17-én az Országos Magyar Iparegyesület memorandumot készített technológiai iparmúzeum felállítására, amelyben könyvtár és olvasóhelyiségek is létesítendők.
- 125 éve, 1884. november 17-én született Selényi Pál fizikus, az optika nemzetközi hírű kutatója, az MTA tagja, Kossuth-díjas († 1954).
- 125 éve, 1884. november 17-én (?) született Richard Coudenhove-Kalergi filozófus, történész, diplomata és szociológus, a páneurópai eszme megfogalmazója († 1972).
- 120 éve, 1889. november 16-án született Kéthly Anna magyar szociáldemokrata politikus, az országgyűlés második női képviselője, 1956-ban a Szociáldemokrata Párt elnöke, a harmadik Nagy Imre-kormány államminisztere és egyetlen törvényes külföldi képviselője († 1976).
- 120 éve, 1889. november 18-án született Tildy Zoltán református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd 1946-tól köztársasági elnök, 1956-ban a Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-helyettes († 1961).
- 120 éve, 1889. november 20-án született Edwin Powell Hubble, amerikai csillagász, a fizikai kozmológia meglapozója, aki az 1920-as években méréseivel kimutatta a Világegyetem tágulását († 1953).
- 100 éve, 1909. november 16-án Frankfurt am Main-ban megalakult a világ első légiforgalmi vállalkozása, a Deutsche Luftschiffahrts AG, a német Lufthansa elődje.
- 100 éve, 1909. november 22-én született Varga Ottó matematikus, egyetemi tanár, akadémikus, a differenciálgeometria kiemelkedő kutatója († 1969).
- 85 éve, 1924. november 20-án hunyt el Fraknói Vilmos történetíró, váradi kanonok, arbei címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia titkára (* 1843).
- 80 éve, 1929. november 17-én hunyt el Herman Hollerith amerikai feltaláló ( 1860).
- 65 éve, 1944. november 17-én született Monspart Sarolta tájfutó világbajnok, tizennégyszeres magyar bajnok, sífutásban hatszoros magyar bajnok, és az első nő Európában, aki három órán belül futotta le a maratoni távot.
- 65 éve, 1944. november 19-én hunyt el Horvay János, a 20. század első évtizedeinek egyik emblematikus magyar szobrászművésze (* 1873).
- 65 éve, 1944. november 21-én hunyt el Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapító tagja, a 95 éve, 1914-ben A békemozgalom jelene és jövője címmel megjelent mű szerzője (* 1860).
- 65 éve, 1944. november 22-én hunyt el Sir Arthur Eddington angol csillagász és fizikus, egyetemi tanár, a cambridge-i csillagvizsgáló igazgatója, az MTA külső tagja (* 1882).
- 60 éve, 1949. november 20-án, vasárnap, az eredeti avatásának századik évfordulóján átadták a forgalomnak a Sávoly Pál tervei alapján újjáépített Lánchidat.
- 50 éve, 1959. november 16-án hunyt el Hankó Béla zoológus, hidrobiológus (* 1886).
- 50 éve, 1959. november 17-én hunyt el Heitor Villa-Lobos brazil zeneszerző (* 1887).
- 50 éve, 1959. november 20-án hét európai állam vezetői aláírták az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA) létrehozó stockholmi egyezményt.
- 50 éve, 1959. november 21-én hunyt el Verebélÿ László villamosmérnök, műegyetemi tanár (* 1883).
- 45 éve, 1964. november 21-én felavatták és átadták a forgalomnak az újjáépített, Sávoly Pál által tervezett budapesti Erzsébet-hidat.
- 45 éve, 1964. november 21-én avatták fel a New York városának Staten Island és Brooklyn részeit összekötő Verrazano-Narrows hidat, mely 1298 méter középső fesztávjával elkészültekor a világ leghosszabb függőhídja volt.
- 40 éve, 1969. november 21-én hunyt el Harrer Ferenc jogász, Harrer Pál óbudai polgármester fia, Nagy-Budapest létrehozásának kezdeményezője, országgyűlési képviselő, majd a Parlament korelnöke (* 1874).
- 25 éve, 1984. november 19-20-21-én tartotta meg először Országos Ankétját a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága, melyet azóta évről-évre megrendez; az idei, november 23-24-25-én tartott 26. Országos Ankét témája: A természettudományok, a technika és az orvoslás története a fogyasztó szempontjából.
- 20 éve, 1989. november 17-én a prágai tüntetéssel Csehszlovákiában elkezdődött a „bársonyos forradalom”.
- 10 éve, 1999. november 19-én startolt a Sencsou-1 űrhajó, a kínai Sencsou-program és a Sencsou űrhajó első személyzet nélküli repülése; az űrhajó 14-szer megkerülte a Földet és leszállt Belső-Mongóliában.
46. hét: november 9–15.
- 1655 éve, 354. november 13-án született Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) hippói püspök, egyházatya, a kereszténység egyik legbefolyásosabb filozófusa († 430).
- 430 éve, 1579. november 15-én hunyt el Dávid Ferenc, az Erdélyi Unitárius Egyház megalapítója (* 1510 k.).
- 380 éve, 1629. november 15-én hunyt el Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629), választott magyar király (1620-1621), a XVII. századi magyar történelem egyik legnagyobb alakja (* 1580).
- 250 éve, 1759. november 10-én született Friedrich Schiller német költő, drámaíró, filozófus, történész, akinek több színdarabja a német nyelvű színházak állandó repertoárjában szerepel, a balladái pedig a legkedveltebb német versek közé tartoznak, és uniós himnuszunk szövegének alkotója († 1805).
- 165 éve, 1844. november 15-én született Klösz György fényképész, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja († 1913).
- 145 éve, 1864. november 9-én hunyt el Magyar László földrajzi felfedező, akadémikus, az Afrika-kutatás egyik úttörője (* 1818).
- 140 éve, 1869. november 9-én született Zorkóczy Samu vaskohómérnök, ipari vezető, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke († 1934).
- 125 éve, 1884. november 11-én hunyt el Alfred Brehm német természettudós, író (* 1829).
- 120 éve, 1889. november 13-án született Hermann Imre idegorvos, pszichoanalitikus, a gondolkodáslélektan, a szociálpszichológia és a kórlélektan kiemelkedő kutatója († 1984).
- 120 éve, 1889. november 14-én született Dzsaváharlál Nehru, a független India első miniszterelnöke, az indiai függetlenségi mozgalom, az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetője († 1964).
- 110 éve, 1899. november 14-én hunyt el Torma Zsófia magyar ősrégész (* 1840).
- 100 éve, 1909. november 9-én hunyt el Gyulai Pál író, költő, egyetemi tanár (* 1826).
- 95 éve, 1914. november 13-án született Határ Győző Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, filozófus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja († 2006).
- 80 éve, 1929. november 9-én született Kertész Imre Irodalmi Nobel-díjas, Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
- 80 éve, 1929. november 12-én született Michael Ende német író, aki egyik legnépszerűbb műve, A Végtelen Történet című meseregénye révén a gyermek- és ifjúsági irodalom klasszikusává vált († 1995).
- 75 éve, 1934. november 15-én született Pavlics Irén magyarországi szlovén szerkesztőnő († 2022).
- 65 éve, 1944. november 9-én szenvedett vértanúhalált Radnóti Miklós, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője (* 1909).
- 40 éve, 1969. november 13-án hunyt el Ballenegger Róbert agrogeológus, egyetemi tanár, a talajtan kiváló hazai művelője (* 1882).
- 40 éve, 1969. november 14-én kezdte meg (november 24-ig tartó) küldetését az Apollo-12, amely az Apollo-program hatodik emberes űrrepüléseként egyben a második lett, amely leszállt a Holdon, és az egyetlen, amely főként mérnöki kísérlet volt a hajszálpontos leszállás megoldására, és amellyel megötszörözték elődeik holdfelszínen tartózkodási idejét.
- 20 éve, 1989. november 9-én kezdték meg a berlini fal lebontását, és az NDK megnyitotta határait az NSZK irányában.
- 565 éve, 1444. november 10-én hunyt el I. Ulászló magyar és III. Ulászló (Władysław III Warneńczyk) néven lengyel király a várnai csatában (* 1424).
- 175 éve, 1834. november 9-én hunyt el Czipott György magyarországi szlovén író (* 1793/94?).
- 145 éve, 1864. november 9-én hunyt el Magyar László földrajzi felfedező, akadémikus, az Afrika-kutatás egyik úttörője (* 1818).
- 140 éve, 1869. november 9-én született Zorkóczy Samu vaskohómérnök, ipari vezető, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke († 1934).
- 100 éve, 1909. november 9-én hunyt el Gyulai Pál író, költő, egyetemi tanár (* 1826).
- 80 éve, 1929. november 9-én született Kertész Imre Irodalmi Nobel-díjas, Kossuth-díjas magyar író, műfordító.
45. hét: november 2–8.
- 595 éve, 1414. november 5-én történt a XXIII. János ellenpápa és Luxemburgi Zsigmond (1387-től magyar, mellette 1410-től német király, 1433-tól német-római császár) által összehívott konstanzi zsinat megnyitása, amely november 16-án tartotta első nyilvános ülését, s amely felszámolta a nagy nyugati egyházszakadást.
- 550 éve, 1459. november 5-én foglalta el Janus Pannonius, a jeles humanista költő, Vitéz János unokaöccse, a püspöki széket az 1000 éve, 1009-ben alapítottpécsi egyházmegye élén.
- 470 éve, 1539. november 7-én hunyt el Brodarics István humanista író, váci püspök és II. Lajos király kancellárja, a mohácsi csata történetének krónikása (* 1490 k.).
- 335 éve, 1674. november 8-án hunyt el John Milton angol költő, politikus, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja, akinek legismertebb műve az Elveszett Paradicsom című eposz, és aki Oliver Cromwell titkáraként aktív részt vállalt az angol polgári forradalomban (* 1608).
- 330 éve, 1679. november 3-án "THÖKÖLY kurucai a szikszói harcban legyőzik a labancokat. 1679." (A Hősök terén a Thököly Imre szobra alatti dombormű felirata.)
- 195 éve, 1814. november 6-án született Ganz Ábrahám vasöntőmester, gyáros, a magyar nehézipar úttörője († 1867).
- 180 éve, 1829. november 5-én született Kautz Gyula magyar közgazdász, politikus, a modern nemzetgazdaságtan úttörője; az ő nevét viseli a Széchenyi István Egyetem közgazdasági tanszéke († 1909).
- 160 éve, 1849. november 4-én született id. Lóczy Lajos geológus, földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1920).
- 150 éve, 1859. november 3-án kezdte meg működését Pesten a Török Pál főesperes kezdeményezésére és Gönczy Pál segítségével létrejött Lónyay utcai Református Gimnázium.
- 140 éve, 1869. november 2-án született (Veigelsberg Hugóként) Ignotus magyar publicista, műkritikus, költő, író, az 1908-ban induló Nyugat című folyóirat egyik alapítója, és 1908-1929 között főszerkesztője is († 1949).
- 140 éve, 1869. november 4-én jelent meg a Nature című angol természettudományi folyóirat első száma; a rangos folyóirat 2007-ben feltette az internetre 1869–1949 közötti archívumának négyezer kötetnyi, kereken 180 ezer cikket tartalmazó teljes anyagát.
- 130 éve, 1879. november 5-én hunyt el James Clerk Maxwell skót matematikus-fizikus, aki egy összefoglaló egyenletrendszerbe írta le az elektromosság és a mágnesesség alapjait (* 1831).
- 125 éve, 1884. november 3-án hunyt el Lónyay Menyhért magyar politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke (* 1822).
- 125 éve, 1884. november 6-án született és 30 éve, 1979. november 7-én hunyt el Germanus Gyula nemzetközi hírű magyar orientalista, arab nyelvészeti, kultúrtörténeti író, irodalmár, nyelvész, történész, országgyűlési képviselő, az MTA és számos arab akadémia tagja.
- 110 éve, 1899. november 5-én született Radó Sándor (fedőnevén Dóra) geográfus, térképész, egyetemi tanár, a magyar kartográfia jelentős személyisége, az MTA tagja, a földrajztudományok doktora († 1981).
- 100 éve, 1909. november 4-én született Lükő Gábor Kossuth-díjas néprajzkutató, szociálpszichológus († 2001).
- 100 éve, 1909. november 5-én nyújtott be szabadalmat Bánki Donát gépészmérnök, műegyetemi professzor repülőgép-stabilizátorra.
- 95 éve, 1914. november 3-án született Vértes László ősrégész, történész, a kutatócsoportjával 1965. augusztus 21-én Sámuel névnapon megtalált, és ezért Samunak elnevezett, az előember-kutatásban hiányzó láncszemet jelentő vértesszőlősi lelet világhírűvé lett feldolgozója († 1968).
- 65 éve, 1944 november 4-én fölrobbant a forgalommal zsúfolt Margit híd pesti szakasza; több jármű, köztük egy villamos szerelvény a Dunába zuhant, sok járókelő és utas életét vesztette. (A híd budai szakaszát 1945. január 30-án robbantották föl a németek).
- 60 éve, 1949. november 2-án költözött a Budapest, II. ker., Orsó utca 8. alatti házba családjával együtt Nagy Imre, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterenöke, aki itt élt és dolgozott 1956. november 4-ig, mely által e ház (a képünkön látható emléktábla tanúsága szerint) a magyar történelem része lett.
44. hét: október 26. – november 1.
- 585 éve, 1424. október 31-én született I. Ulászló magyar és III. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) néven lengyel király († 1444).
- 430 éve, 1579. október 30-án szentesítette bullájával XIII. Gergely pápa Báthory István lengyel király (és erdélyi fejedelem) Vilnius-i egyetemalapítását.
- 375 éve, 1634. október 30-án hunyt el Káldi György jezsuita szerzetes, az ellenreformáció nagy hatású prédikátora, az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia fordítója (* 1573).
- 305 éve, 1704. október 28-án hunyt el John Locke angol filozófus, orvos és politikus, az angol empirizmus egyik fő képviselője (* 1632).
- 250 éve, 1759. október 27-én született Kazinczy Ferenc jogász, irodalmár, nyelvész, akadémikus, a magyar alkotmányos haladásért vívott küzdelemben a kivégzett Hajnóczy Józsefék hosszú börtönt szenvedett társa, a nyelvújítás vezéralakja († 1831).
- 250 éve, 1759. október 28-án született Georges Jacques Danton, a francia forradalom egyik kimagasló alakja († 1794).
- 180 éve, 1829. október 28-án született Harrer Pál, Óbuda első és utolsó polgármestere, a Buda, Óbuda és Pest fővárossá egyesítésének egyik tevékeny részese († 1914).
- 170 éve, 1839. október 29-én született Steindl Imre építőművész, műegyetemi tanár, akadémikus, a magyar historizáló építészet egyik legkiválóbb képviselője, az Országház tervezője († 1902).
- 155 éve, 1854. október 27-én született Déri Miksa, magyar mérnök, feltaláló, a váltóáramú generátor egyik megszerkesztője († 1938)
- 150 éve, 1859. október 27-én és a következő napokban Pesten és az ország más városaiban megemlékezéseket tartottak Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója alkalmából.
- 135 éve, 1874. október 29-én született Detre László bakteriológus, egyetemi tanár, a Hungária Szérumművek elnevezésű oltóanyagtermelő intézet alapítója és vezetője († 1939).
- 130 éve, 1879. október 26-án született Fedák Sári magyar színművésznő, énekesnő-primadonna († 1955)
- 130 éve, 1879. október 27-én született Lósy-Schmidt Ede mérnök, technikatörténész, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet könyvtárnoka, a Magyar Műszaki Múzeum életre hívója és első igazgatója († 1948).
- 130 éve, 1879. november 1-jén született Teleki Pál gróf földrajztudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, államférfi († 1941).
- 105 éve, 1904. október 28-án született Waldapfel József irodalomtörténész, egyetemi tanár († 1968).
- 85 éve, 1924. október 26-án hunyt el Kepes Gyula orvos, az osztrák–magyar északi-sarki expedíció egyetlen magyar tagja (* 1847).
- 80 éve, 1929. október 28-án hunyt el Osvát Ernő szerkesztő, kritikus, író, a Nyugat egyik alapítója és haláláig szerkesztője (* 1876).
- 80 éve, 1929. október 31-én született Bud Spencer (eredetileg Carlo Pedersoli) olasz származású sportoló, majd színész, aki a Piedone-filmekből és a Terence Hill-lel közös filmjeiből vált közismertté.
- 70 éve, 1939. október 27-én hunyt el Csonka János gépészmérnök, a magyar motor- és autógyártás úttörője, az első hazai autó konstruktőre, Bánki Donáttal közösen a porlasztó feltalálója (* 1852).
- 55 éve, 1954. október 28-án hunyt el Nagy Lajos író, publicista (* 1883).
- 50 éve, 1959. október 29-én adták ki az első Asterix történetet.
- 40 éve, 1969. november 1-től (az Elnöki Tanács hozzájárulásával) a Budapesti Orvostudományi Egyetem nevét Semmelweis Orvostudományi Egyetemre változatták.
- 30 éve, 1979. október 28-án hunyt el Csűrös Zoltán szerves kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, a hazai polimerkémia megteremtője (* 1901).
- 25 éve, 1984. október 31-én hunyt el két testőre áldozataként Indira Gandhi indiai politikus, 1966-tól 1977-ig és 1980-tól haláláig az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, aki apja, Dzsaváharlál Nehru, a független India első miniszterelnöke életművének méltó folytatója volt (* 1917).
- 10 éve, 1999. október 31-én Augsburgban a Megigazulástanról szóló közös nyilatkozatot írt alá a Lutheránus Világszövetség és a Római Katolikus Egyház, amely korszakos előrelépés az ökumenikus ünnepkörben.
43. hét: október 19–25.
- 455 éve, 1554. október 20-án született Balassi Bálint végvári vitéz, költő, író, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja († 1594).
- 210 éve, 1799. október 23-án hunyt el Batthyány József bíbornok prímás, Batthyány Lajos gróf utolsó nemzeti nádor fia (* 1727).
- 200 éve, 1809. október 20-án született Horváth Mihály történész, püspök, 1849-ben a Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Huszonöt év Magyarország történetéből (1823-48) című alapmű (1864) szerzője († 1878).
- 160 éve, 1849. október 24-én végezték ki az 1849. áprilisi függetlenségi nyilatkozat kimondásakor az Országgyűlés tanácskozásain elnöklő Perényi Zsigmondot és Szacsvay Imrét, a képviselőház jegyzőjét, a függetlenségi nyilatkozat aláíróit.
- 160 éve, 1849. október 25-én végezték ki golyó által Aradon Kazinczy Lajost, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc vértanú hősét, Kazinczy Ferenc legfiatalabb gyermekét.
- 145 éve, 1864. október 25-én átadták a Magyar Tudományos Akadémia palotáját a Duna-parton (a mai Roosevelt téren).
- 125 éve, 1884. október 20-án hunyt el Bókai János magyar orvos- és sebészdoktor, szemészorvos, egyetemi tanár, gyermekgyógyász, a korszerű magyar gyermekorvoslás megteremtője; a budapesti Stephania szegénygyermekkórház főorvosa (* 1822).
- 115 éve, 1894. október 21-én született Szőke Béla gépészmérnök, nemzetközileg sikeres magyar szerszámgépek feltalálója, technikatörténész, szerkesztésében jelent meg a GTE által az elődintézmény, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet megalakulásának centenáriumán, 1967-ben kiadott Műszaki Nagyjaink című könyvsorozat első három kötete († 1980).
- 115 éve, 1894. október 23-án Budapesten az Erzsébet körúton felavatták a Hauszmann Alajos által tervezett New York-palotát és megnyitották a palota földszintjén a New York kávéházat.
- 110 éve, 1899. október 19-én született Miguel Ángel Asturias guatemalai költő és regényíró, diplomata, az 1967. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje "az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért" († 1974).
- 100 éve, 1909. október 19-én hunyt el Cesare Lombroso olasz orvos és jogász, a kriminálantropológia megalapítója (* 1835).
- 80 éve, 1929. október 23-án hunyt el Heim Pál, magyar gyermekgyógyász, Budapest legrangosabb kórháza az ő nevét viseli (* 1875).
- 80 éve, 1929. október 24-én kirobbant a New York-i tőzsdekrach, ez volt a világgazdasági válság kezdete.
- 75 éve, 1934. október 25-én hunyt el Kremeneczky János gyáros, a Magyar Wolframlámpagyár Rt. és ennek keretében a rádió-vevőkészülékeket gyártó Orion alapítója (* 1850).
- 65 éve, 1944. október 19-én hunyt el Kőnig Dénes magyar matematikus, az első gráfelméleti tankönyv szerzője (* 1884).
- 65 éve, 1944. október 24-én hunyt el Louis Renault francia nagyiparos, egyike az autóipar legelső úttörőinek (* 1877).
- 60 éve, 1949. október 20-án jelent meg először a Nők Lapja című hetilap.
- 40 éve, 1969. október 21-én hunyt el Jack Kerouac amerikai író, költő és művész, a „beat nemzedék” néven ismertté vált írói és baráti kör tagja (* 1922).
- 50 éve, 1959. október 21-én nyílt meg New York-ban a Guggenheim Múzeum.
- 25 éve, 1984. október 20-án hunyt el Paul Dirac angol fizikus, az 1933. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, a kvantummechanika egyik megalapozója (* 1902).
- 25 éve, 1984. október 21-én hunyt el François Truffaut francia kritikus, filmrendező, a francia új hullám emblematikus figurája (* 1932).
- 20 éve, 1989. október 23-án született meg a jelenleg is fennálló legújabb Magyar Köztársaság és e napon lépett életbe az ennek joglapjául szolgáló - az Országgyűlés által október 18-án megalkotott - rendszerváltó alkotmány: az 1989. évi XXXI. törvény.
- 15 éve, 1994. október 19-én hunyt el Balázs Dénes magyar karsztkutató földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója (* 1924).
42. hét: október 12–18.
- 280 éve, 1729. október 16-án született Batthyány Tódor gróf tanácsos, az ár ellen haladó, állati erővel hajtott lapátkerekes hajó szabadalmaztatója, különféle manufaktúrák, így a borostyánkői vegyészeti gyár alapítója; 30 000 kötetes műszaki-természettudományi könyvtárát unokái 1838-ban az MTA Könyvtárának ajándékozták († 1812).
- 250 éve, 1759. október 16-án született Sipos Pál matematikus, filozófus, református pap, a sárospataki kollégium tanára († 1816).
- 200 éve, 1809. október 15-én született Alekszej Vasziljevics Kolcov orosz költő († 1842).
- 180 éve, 1829. október 13-án született Torma Károly régész, politikus, az MTA tagja, Aquincum rendszeres feltárásának elindítója († 1897).
- 180 éve, 1829. október 15-én született Asaph Hall, amerikai csillagász, aki 1877-ben felfedezte a Mars két holdját, a Phobost és a Deimost († 1907).
- 165 éve, 1844. október 15-én született Friedrich Nietzsche német filozófus, klasszika-filológus († 1900).
- 160 éve, 1849. október 17-én hunyt el Frédéric Chopin lengyel zeneszerző (* 1810).
- 155 éve, 1854. október 16-án született Oscar Wilde ír költő, író, drámaíró († 1900).
- 150 éve, 1859. október 18-án született Henri Bergson francia filozófus († 1941).
- 135 éve, 1874. október 18-án született Rhorer László orvos, röntgenológus, egyetemi tanár, a hazai biofizika előfutára († 1937).
- 130 éve, 1879. október 17-én született Zemplén Győző fizikus, a relativitáselmélet és a radioaktivitás témakörének egyik első magyar kutatója († 1916).
- 125 éve, 1884. október 13-án egy Washingtonban megtartott kongresszuson (International Meridian Conference) csaknem minden nemzet képviselői megállapodtak abban, hogy az angliai Greenwichben lévő királyi obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási időzóna, amihez a többi időzóna idejét viszonyítják, és a Greenwichen átfutó hosszúsági kört fogadták el nullmeridiánnak, a földrajzi koordináták hosszúsági fokbeosztása kezdő délkörének.
- 120 éve, 1889. október 14-én a Magyar Tudományos Akadémia Szily Kálmán személyében először választott természettudóst főtitkárává.
- 105 éve, 1904. október 13-án hunyt el Lotz Károly magyar festőművész, a XIX. századi akadémikus magyar falfestészet jelentős képviselője (* 1833).
- 105 éve, 1904. október 15-én nyílt meg a Fővárosi Könyvtár a budapesti Központi Városháza Károly körúti szárnyának I. emeletén.
- 105 éve, 1904. október 16-án megalakult a Magyar Vegyészeti Gyárosok Országos Egyesülete.
- 100 éve, 1909. október 15-én született Dobrovits Aladár művészettörténész, egyiptológus, muzeológus, egyetemi tanár, az ókori Kelet kutatásának kiváló képviselője († 1970).
- 100 éve, 1909. október 16-án született Mezey Mária magyar színművésznő († 1983).
- 100 éve, 1909. október 17-én Louis Blériot, (miután július 25-én elsőnek átrepülte gépével a La Manche-csatornát) bemutató repülést tartott a Rákos mezején.
- 95 éve, 1914. október 14-én átadták a csepeli szikratávíró állomást.
- 85 éve, 1924. október 12-én hunyt el Anatole France francia író, költő, kritikus, akadémikus, az 1921. évi irodalmi Nobel-díj kitüntettje (* 1844).
- 70 éve, 1939. október 16-án hunyt el Schaffer Károly ideg-elmegyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja, a magyar idegkórszövettani iskola megteremtője (* 1864).
- 55 éve, 1954. október 18-án került forgalomba Regency TR-1 néven az első tranzisztoros rádió.
- 50 éve, 1959. október 15-én hunyt el Fejér Lipót magyar matematikus, az MTA tagja (* 1880).
41. hét: október 5–11.
- 325 éve, 1684. október 10-én született Jean-Antoine Watteau francia festő († 1721).
- 305 éve, 1704. október 9-én született Segner János András természettudós, orvos, matematikus, fizikus, csillagász, egyetemi tanár († 1777)
- 230 éve, 1779. október 11-én halt hősi halált az amerikai függetlenségi háborúban a lengyel Kazimierz Pułaski gróf, aki - Kováts Mihály ezredessel - az Egyesült Államok lovasságának megalapítója (* 1745)
- 200 éve, 1809. október 10-én született Flór Ferenc orvos, orvosi szakíró, honvéd alezredes, az 1848–49-es szabadságharcban a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1871).
- 195 éve, 1814. október 11-én született Berke János magyarországi szlovén író († 1908).
- 185 éve, 1824. október 9-én hirdették ki a sátoraljaújhelyi megyeházán Kossuth Lajos ügyvédi oklevelét (amelyet 1823. szeptember 26-án kapott meg Pesten).
- 150 éve, 1859. október 9-én született Bodola Lajos mérnök, a geodézia műegyetemi professzora, akadémikus, akinek nevéhez szögprizma és szögtükör feltalálása is fűződik († 1936).
- 145 éve, 1864. október 5-én hunyt el Madách Imre magyar költő, író, ügyvéd, politikus, Az ember tragédiája alkotója (* 1823).
- 135 éve, 1874. október 8-án született Bethlen István gróf, jogász, mezőgazdász, politikus, 1921-től 1931-ig miniszterelnök († 1946).
- 135 éve, 1874. október 9-én alapították meg az Általános Postaegyesületet, későbbi nevén az Egyetemes Postaegyesületet; az alapítás napja 1970 óta a Postai Világnap (World Post Day) hivatalos ünnepnapja.
- 120 éve, 1889. október 11-én hunyt el James Prescott Joule angol fizikus (* 1818).
- 100 éve, 1909. október 9-én született Jacques Tati francia filmrendező, színész († 1982).
- 85 éve, 1924. október 9-én született Csaba László magyar építész, a II. világháború utáni magyar modern templomépítészet kiemelkedő alkotója, a Hollóházán, illetve a Cserépváralján megépült római katolikus templom tervezője († 1995).
- 75 éve, 1934. október 11-én hunyt el Kövesligethy Radó csillagász, fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, az egyetemi Földrengési Obszervatórium alapítója és igazgatója (* 1862).
- 70 éve, 1939. október 8-án született Pege Aladár magyarcigány bőgőművész, zeneszerző, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja († 2006).
- 65 éve, 1944. október 9-én hunyt el Balogh Rudolf fotóművész, a magyaros stílus néven ismert fotográfiai irányzat egyik megteremtője és legjelesebb képviselője (* 1879).
- 65 éve, 1944. október 9-én állapodott meg Churchill és Sztálin az ún."cédulaegyezményben" a befolyási övezetek felosztásáról, mely következtében az érintett területek – köztük hazánk - további sorsáról a nagyhatalmak döntöttek.
- 45 éve, 1964. október 10-én Tokióban megkezdődött a XVIII. Nyári olimpiai játékok október 24-ig tartó rendezvénysorozata.
40. hét: szeptember 28. – október 4.
- 340 éve, 1669. október 4-én hunyt el Rembrandt (eredeti nevén: Rembrandt Harmenszoon van Rijn), a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész (* 1606).
- 215 éve, 1794. október 1-jén jelent meg a mérnöki számításokat végzők számára a Vega-féle táblázat, a Jurij Vega által összeállított Thesaurus logaritmorum completus című logaritmustáblázat.
- 180 éve, 1829. szeptember 29-én Londonban megalapították a Scotland Yardot.
- 160 éve, 1849. szeptember 29-én megjelent az első sztenderd sakk-készlet, a máig használt Staunton sakk-készlet.
- 150 éve, 1859. szeptember 30-án született Benedek Elek magyar író, meseíró, akinek születésnapja 2005-től a Magyar Mese Napja († 1929).
- 145 éve, 1864. szeptember 28-án Londonban megalakult a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internacionálé.
- 140 éve, 1869. október 1-jén az Osztrák–Magyar Monarchiában (a világon elsőként) bevezették a postai levelezőlapok használatát.
- 140 éve, 1869. október 2-án született Mahátma Gandhi jogász, India politikai és spirituális vezetője, az indiai függetlenségi mozgalom vezéralakja († 1948).
- 120 éve, 1889. október 4-én született Muttnyánszky Ádám gépészmérnök, egyetemi tanár, Kossuth-díjas († 1976).
- 110 éve, 1899. szeptember 29-én született Bíró László József újságíró-feltaláló, a golyóstoll találmány szabadalmaztatója, akinek születésnapja 1986 óta a feltalálók napja Argentínában († 1985).
- 110 éve, 1899. október 1-jén avatták fel a Magyar Királyi Földtani Intézet nagy, jól berendezett székházát Budapesten, a Stefánia úton (az új palotát Lechner Ödön tervei alapján Hauszmann Sándor építette).
- 110 éve, 1899. szeptember 30-án született Móra Károly magyar csillagász, a Svábhegyi Csillagvizsgáló egykori igazgatója († 1938).
- 105 éve, 1904. október 2-án született Graham Greene angol író, drámaíró, kritikus, akinek nevét A csendes amerikai, a Havannai emberünk, és az Utazások nagynénémmel című művei tették világszerte ismertté († 1991).
- 100 éve, 1909. október 1-jén született Kárpáti Zoltán növényföldrajz- és rendszertankutató, dendrológus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok doktora († 1972).
- 100 éve, 1909. október 4-én született Szalay Sándor magyar fizikus, a magyar atommagkutatás megalapítója († 1987).
- 85 éve, 1924. szeptember 28-án született Marcello Mastroianni olasz színész, a filmművészet egyik kiemelkedő alakja († 1996)
- 85 éve, 1924. október 1-jén született Jimmy Carter Nobel-békedíjas politikus, Georgia állam kormányzója, majd az Amerikai Egyesült Államok 39. elnöke.
- 80 éve, 1929. szeptember 28-án született Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, az ELTE professor emeritusa, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, 2009-ben a Bolyai János Alkotói Díj kitüntetettje.
- 80 éve, 1929. szeptember 29-én adták át Makón Pásztor János szobrászművész alkotását: a Hősi emlékművet a két gyermeket ölében tartó anyaság szobrával.
- 80 éve, 1929. szeptember 30-án született Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének kiemelkedő jelentőségű főtitkára, az Évfordulóink a műszaki és természettudományokban című évkönyvsorozat elindítója, 1990-ben az MTESZ főtitkáraként a Széchenyi-díj kezdeményezője, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének alapító főtitkára.
- 80 éve, 1929. október 1-jén született Házy Erzsébet magyar operaénekes, színésznő († 1982).
- 75 éve, 1934. szeptember 28-án született Brigitte Bardot francia színésznő, énekes, állatvédő, szexszimbólum.
- 70 éve, 1939. szeptember 30-án hunyt el ’Sigmond Elek vegyészmérnök, az MTA tagja, a korszerű talajtani kutatások megalapozója Magyarországon (* 1873).
- 70 éve, 1939. október 3-án elhunyt Györffy István magyar etnográfus, az MTA tagja (* 1884).
- 65 éve, 1944. október 2-án hunyt el Jelitai József matematikus, tudománytörténész, a matematikatörténet első magyar egyetemi magántanára, a debreceni matematikatörténeti iskola egyik eszmei megalapozója (* 1889).
- 60 éve, 1949. október 1-jén kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot, amelynek máig ez a nap a nemzeti ünnepe.
- 60 éve, 1949. október 2-án Miskolcon felavatták az újonnan létrehozott Nehézipari Műszaki Egyetemet.
- 55 éve, 1954. szeptember 29-én aláírták a CERN (a részecskefizikai kutatások európai szervezetének) alapító okiratát, mely intézmény a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a Large Hadron Collider (LHC) és a World Wide Web (WWW vagy röviden Web) születési helye lett.
- 50 éve, 1959. október 4-én a Luna-program keretében elindították a szovjet Luna–3 űrszondát, amely elsőként készített felvételeket a Holdnak a Földről nem látható túlsó oldaláról.
39. hét: szeptember 21–27.
- 480 éve, 1529. szeptember 26-án I. Szulejmán elkezdte ostromolni Bécset.
- 300 éve, 1709. szeptember 26-án hunyt el Bottyán János (Vak Bottyán) kuruc generális, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére (* 1643).
- 205 éve, 1804. szeptember 24-én született Schöpf-Merei Ágost orvos, gyermekgyógyász, az MTA levelező tagja, az első magyar nyelvű gyermekgyógyászati tankönyv szerzője († 1858).
- 160 éve, 1849. szeptember 25-én hunyt el Johann Strauss osztrák zeneszerző, zeneköltő, ismert a keringőiről, valamint az általa megkomponált Radetzky-indulóról, (mely Joseph Wenzel Radetzkyről lett elnevezve), gyakran „A bécsi Orpheusz” jelzővel illetik (* 1804).
- 125 éve, 1884. szeptember 21-én született Kőnig Dénes magyar matematikus, az első gráfelméleti tankönyv szerzője († 1944).
- 125 éve, 1884. szeptember 27-én tartották meg a budapesti Operaház nyitóelőadását, amelyen a Bánk bán első felvonását és a Hunyadi László nemzeti opera nyitányát Erkel Ferenc igazgató vezényelte.
- 120 éve, 1889. szeptember 26-án született Martin Heidegger, a 20. századi német filozófia egyik legnagyobb hatású egzisztencialista képviselője († 1976).
- 105 éve, 1904. szeptember 24-én született Zádor Anna magyar művészettörténész († 1995).
- 105 éve, 1904. szeptember 26-án Budapesten átadták a Fasori Evangélikus Gimnázium Pecz Samu tervei alapján épült épületegyüttesét.
- 100 éve, 1909. szeptember 21-én hunyt el Chyzer Kornél orvos, zoológus, miniszteri osztálytanácsos, az MTA tagja, a magyar közegészségügy egyik úttörője (* 1836).
- 100 éve, 1909. szeptember 21-én született Kwame Nkrumah afrikai politikus, a független Ghána első miniszterelnöke († 1972).
- 100 éve, 1909. szeptember 23-án született Móricz Virág író († 1995).
- 100 éve, 1909. szeptember 25-én született Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza, Gaudiopolis megálmodója († 1974).
- 100 éve, 1909. szeptember 26-án hunyt el Thaly Kálmán függetlenség párti politikus, országgyűlési képviselő, történetíró, költő, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja (* 1839).
- 100 éve, 1909. szeptember 27-én született Amerigo Tot, azaz Tóth Imre, magyar származású szobrászművész († 1984).
- 90 éve, 1919. szeptember 24-én született Borbándi Gyula, az 1949-ben politikai okból emigrálni kényszerült író, szerkesztő, a magyar népi mozgalomról és a magyar emigráns irodalomról alkotott alapművek szerzője.
- 80 éve, 1929. szeptember 22-én született Váradi Hédi magyar színésznő († 1987).
- 80 éve, 1929. szeptember 23-án hunyt el Richard Adolf Zsigmondy magyar származású osztrák-német vegyész, Nobel-díjas kémikus, a kolloidkémia kiemelkedő alakja (* 1865).
- 75 éve, 1934. szeptember 21-én született Leonard Cohen kanadai költő, regényíró, énekes és dalszövegíró.
- 70 éve, 1939. szeptember 23-án hunyt el Sigmund Freud osztrák neurológus és pszichiáter, a pszichoanalitikai iskola megalapítója (* 1865).
- 70 éve, 1939. szeptember 26-án hunyt el Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök, akadémikus, az elektrotechnika egyik hazai úttörője, Déri Miksával és Zipernowsky Károllyal közösen a váltakozó áramú villamoserő-átvitel alapját jelentő transzformátor feltalálója (* 1860).
- 65 éve, 1944. szeptember 23-án kelt Újpesten megmentett munkatársainak Bay Zoltánhoz írt azon levele, melyben legmélyebb hálájuknak adják kifejezését "azért az önfeláldozó kiállásért, amelyet Professor Ur magunk és hozzátartozóink életének megmentése érdekében kifejtett".
- 40 éve, 1969. szeptember 26-án tartották a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola avató ünnepségét.
- 40 éve, 1969. szeptember 26-án hunyt el Nagy Ernő gépészmérnök, a magyar asztronautikai szakirodalom kiemelkedő művelője, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Központi Asztronautikai Szakosztályának alapító tagja és 1959–1964 között titkára (* 1917).
- 40 éve, 1969. szeptember 27-én Zalaegerszegen megnyílt a Dunántúli Olajipari Múzeum, amely országos hatás- és gyűjtőkörűvé válásával 1971-től Magyar Olajipari Múzeum néven szereplő gyűjtemény.
- 35 éve, 1974. szeptember 22-én hunyt el Járay Pál feltaláló, a járműáramlástani vizsgálatok úttörője (* 1889).
- 30 éve, 1979. szeptember 25-én hunyt el Ignácz Rózsa magyar író, műfordító, színművész (* 1909).
- 25 éve, 1984. szeptember 21-én ünnepelték meg először a Magyar Dráma Napját Hubay Miklós kezdeményezésére arra emlékezésül, hogy 1883-ban ezen napon volt Madách Imre Az ember tragédiája című drámájának ősbemutatója a Nemzeti Színházban.
- 20 éve, 1989. szeptember 22-én hunyt el Lakatos István erdélyi magyar zenetörténész, népzenekutató, főiskolai tanár (* 1895).
38. hét: szeptember 14–20.
- 490 éve, 1519. szeptember 20-án Ferdinánd Magellán elindult első sikeres világkörüli útjára.
- 450 éve, 1559. szeptember 15-én hunyt el Jagelló Izabella magyar királyné, Szapolyai János magyar király felesége, özvegye, erdélyi fejedelemasszony, János Zsigmondnak, Erdély első fejedelmének anyja (* 1519).
- 240 éve, 1769. szeptember 14-én született Alexander von Humboldt német természettudós és utazó, Wilhelm von Humboldt öccse († 1859).
- 220 éve, 1789. szeptember 15-én született James Fenimore Cooper amerikai író, a Bőrharisnya, a Nyomkereső és más indián történetek szerzője († 1851).
- 190 éve, 1819. szeptember 18-án született Léon Foucault, francia fizikus, aki 1851-ben a Foucault-inga segítségével kimutatta a Föld tengely körüli forgását († 1868).
- 165 éve, 1844. szeptember 17-én született Puskás Tivadar hírközlési mérnök, a rádió ősét jelentő telefonhírmondó feltalálója, testvérével, Ferenccel a magyar elektromos hírközlés úttörője (†1893).
- 160 éve, 1849. szeptember 14-én született Ivan Petrovics Pavlov Nobel-díjas orosz orvos, fiziológus († 1936).
- 125 éve, 1884. szeptember 19-én született Maucha Rezső kémikus, hidrológus, limnológus, az MTA tagja, a vízi élővilág anyag- és energiaforgalmáról szóló alapmű szerzője († 1962).
- 120 éve, 1889. szeptember 15-én, vasárnap délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyitották a Hauszmann Alajos tervei szerint épült Technológia épületét (a József körút – Népszínház utca sarkán emelt épület-együttesben kapott helyet a József krt. 5. sz. alatt a Technológiai Iparmúzeum és a Népszínház u. 8. sz. alatt az Állami Felső Ipariskola, a két épületet összekötő sarokszárny földszintjén helyezték el mindkét intézet könyvtárát).
- 100 éve, 1909. szeptember 19-én hunyt el Borovnják József író és szlovén politikai vezető (* 1826).
- 90 éve, 1919. szeptember 12-én olasz szabadcsapatok Gabriele D’Annunzio vezetésével elfoglalták a Szerb–Horvát–Szlovén Államnak ítélt Fiumét és létrehozták a Carnarói Olasz Kormányzóságot, ami 15 hónapig állt fenn, azt követően a helyén létrejött a Fiumei Szabad Állam.
- 90 éve, 1919. szeptember 14-én született Ranódy László magyar filmrendező. († 1983).
- 85 éve, 1924. szeptember 17-én született Balázs Dénes magyar karsztkutató földrajztudós, világutazó, számos földrajzi ismeretterjesztő mű szerzője, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum alapítója († 1994).
- 85 éve, 1924. szeptember 20-án született Bodrogi Tibor etnológus, etnográfus († 1986).
- 80 éve, 1929. szeptember 15-én született Murray Gell-Mann Nobel-díjas amerikai fizikus, a kvarkmodell egyik megalkotója.
- 75 éve, 1934. szeptember 20-án született Sophia Loren olasz filmszínésznő, a filmtörténet egyik leggyönyörűbb és legtehetségesebb sztárja.
- 70 éve, 1939. szeptember 17-én a Szovjetunió a Molotov–Ribbentrop-paktum értelmében hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot.
- 50 éve, 1959. szeptember 14-én a budapesti Tudományegyetem hét aranydiplomásának nevében Mező Ferenc olimpiai bajnok tartott köszöntő beszédet doktorrá avatásuk ötvenedik évfordulóján.
- 30 éve, 1979. szeptember 14-én hunyt el Pátzay Pál magyar szobrászművész, éremművész, kétszeres Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja (* 1896).
- 25 éve, 1984. szeptember 16-án született Katie Melua grúz származású angol énekesnő, dalszerző és zenész.
- 15 éve, 1994. szeptember 14-én megnyitották az újjáépített budapesti Nagyvásárcsarnokot.
- 15 éve, 1994. szeptember 17-én hunyt el Sir Karl Raimund Popper osztrák származású angol filozófus, szociológus (* 1902).
- 10 éve, 1999. szeptember 16–18. között tartotta ünnepségsorozatát a Magyar Feltalálók Egyesülete alapításának tíz éves jubileuma alkalmából (szeptember 16. Díszünnepség a Magyar Kultúra Alapítvány Budapest I. ker., Szentháromság tér 6. sz. alatti székházában, Pro Inventore díjak átadása; szeptember 17-18. A jövő feltalálása címen nemzetközi konferencia a Magyar Szabadalmi Hivatal Budapest V. ker., Garibaldi u. 2. sz. alatti székházában).
- 5 éve, 2004. szeptember 19-én hunyt el Bogsch Árpád jogász, 1973 és 1997 között az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású főigazgatója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a WIPO 1974-ben az ENSZ szakosított intézményeinek sorába lépett (* 1919).
37. hét: szeptember 7–13.
- 505 éve, 1504. szeptember 8-án Michelangelo Toszkána művészeti paradicsomában, Firenzében a Palazzo Vecchio előtt felállította a több mint négy méter magas Dávid-szobrát.
- 350 éve, 1659. szeptember 10-én született Henry Purcell angol zeneszerző († 1695).
- 200 éve, 1809. szeptember 11-én hunyt el Horányi Elek piarista tanár, fizikus, irodalom- és tudománytörténész, a hazai bibliográfia jeles úttörője (* 1736).
- 145 éve, 1864. szeptember 7-én született Schaffer Károly ideg-elmegyógyász, egyetemi tanár, az MTA tagja, a magyar idegkórszövettani iskola megteremtője († 1939).
- 115 éve, 1894. szeptember 8-án hunyt el Hermann von Helmholtz német orvos és fizikus (* 1821)
- 110 éve, 1899. szeptember 9-én született Brassaï (eredeti nevén Halász Gyula) fotó- és filmművész, festő, író, a Beszélgetések Picassoval című alapmű szerzője († 1984).
- 100 éve, 1909. szeptember 7-én született Elia Kazan háromszoros Oscar-díjas, görög származású amerikai filmrendező és színházi rendező, az Édentől keletre (1955) és az Amerika, Amerika (1963) című emlékezetes filmek alkotója († 2003).
- 100 éve, 1909. szeptember 10-én született Halmos László zeneszerző, a győri Székesegyház karnagya († 1997).
- 90 éve, 1919. szeptember 11-én hunyt el Hopp Ferenc optikus és üzletember, utazó, műgyűjtő, tudománypártoló, a róla elnevezett keletázsiai művészeti múzeum alapítója (* 1833).
- 55 éve, 1954. szeptember 10-én hunyt el Giergl Kálmán, a magyar eklektika korszakának jelentős építésze, a Györgyi-Giergl művészcsalád tagja (* 1863).
- 50 éve, 1959. szeptember 11-én hunyt el Bölöni György magyar író, újságíró (* 1882).
- 50 éve, 1959. szeptember 13-án érte el az első ember alkotta szerkezet, a szovjet Luna-2 holdrakéta a Hold felszínét.
- 45 éve, 1964. szeptember 12-én hunyt el Fitz József könyvtáros, könyvtörténész, nyomdászattörténész, az Országos Széchényi Könyvtár egykori főigazgatója (* 1888).
- 25 éve, 1984. szeptember 9-én hunyt el Máté Péter magyar táncdalénekes, hangszerelő, zeneszerző és zongorista, közel 150 dal szerzője és előadója (* 1947).
- 20 éve, 1989. szeptember 10-én jelentették be a magyar kormány azon döntését, hogy szeptember 11-én 0 órától lehetővé teszik a kelet-német állampolgárok kiutazását más országokba.
- 20 éve, 1989. szeptember 11-én alakult meg a Diák- és Ifjúsági Újságírók Országos Egyesülete, amely a MÚOSZ után, második legnagyobb és második legöregebb újságíró szervezet Magyarországon.
- 15 éve, 1994. szeptember 8-án hunyt el Szentágothai János egyetemi professzor, akadémiai elnök, neurobiológus, a funkcionális anatómia és az idegtudományok kutatásának és oktatásának világviszonylatban is kiemelkedő művelője, reneszánsz egyéniségű iskolateremtő géniusz (* 1912).
- 5 éve, 2004. szeptember 13-án hunyt el Széchy Tamás, minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzője, akinek tanítványaiból olyan olimpiai bajnokok lettek, mint Wladár Sándor, Szabó József, Darnyi Tamás, Czene Attila, valamint Hargitay András és Verrasztó Zoltán világbajnokok (* 1931).
36. hét: augusztus 31. – szeptember 6.
- 505 éve, 1504. szeptember 4-én kelt Lisszabonban Amerigo Vespucci olasz nyelvű, Firenze legfőbb elöljárójának címzett levele, amelyben elsőként írta le az Új Világ, a Mundus Novus felfedezését.
- 225 éve, 1784. szeptember 5-én hunyt el Ányos Pál István pálos szerzetes, tanár, a magyar szentimentalizmus költészetének nagy alakja (* 1756).
- 205 éve, 1804. szeptember 1-jén fedezte fel Karl L. Harding német csillagász a Ceres után harmadjára felfedezett kisbolygót, amely egyike a legnagyobbaknak a kisbolygóövben, majd Juno római istennő után nevezte el Juno-nak.
- 200 éve, 1809. szeptember 4-én született Juliusz Słowacki gróf, a romantika egyik kiemelkedő lengyel költője († 1849).
- 175 éve, 1834. augusztus 31-én hunyt el Karl L. Harding német csillagász, az 1804. szeptember 1-jén harmadikként felfedezett aszteroida, a Juno kisbolygó felfedezője (* 1765).
- 155 éve, 1854. szeptember 3-án született Bartoniek Géza fizikus, az Eötvös József Collegium első igazgatója († 1930).
- 150 éve, 1859. szeptember 6-án avatták fel Pesten a Dohány utcai zsinagógát.
- 130 éve, 1879. szeptember 1-jén született Balogh Rudolf fotóművész, a magyaros stílus néven ismert fotográfiai irányzat egyik megteremtője és legjelesebb képviselője († 1944).
- 105 éve, 1904. szeptember 6-án hunyt el Czetz János hadmérnök, katonai térképész, honvédtábornok, az argentin katonai intézet és térképészeti intézet alapítója, ahol irányításával készült el Argentína, Chile, Paraguay és Uruguay térképe (* 1822).
- 105 éve, 1904. szeptember 6-án született Keresztury Dezső, magyar író, költő, irodalomtörténész, kritikus, műfordító, az MTA tagja († 1996).
- 100 éve, 1909. augusztus 31-én született Fejtő Ferenc (franciául: François Fejtő) francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista († 2008).
- 100 éve, 1909. szeptember 6-án hunyt el Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja (* 1829).
- 95 éve, 1914. szeptember 2-án született Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, operatőr († 1979).
- 90 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes magyar építőművész, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1841).
- 70 éve, 1939. szeptember 1-jén a hitleri hadsereg megtámadta Lengyelországot, ezzel kezdetét vette Európában a II. világháború.
- 65 éve, 1944. szeptember 2-án Anna Frankot családjával és sok sorstársával együtt bevagonírozták és az Auschwitzi megsemmisítő táborba indították, ahol 1945 márciusában meggyilkolták.
- 40 éve, 1969. augusztus 31-én jelent meg az Elnöki Tanács 1969. évi 25. számú törvényerejű rendelete a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola létesítéséről.
- 40 éve, 1969. szeptember 2-án hunyt el Ho Si Minh, a vietnámi nemzeti mozgalom vezetője, 1954-től haláláig Észak-Vietnám, a Vietnámi Demokratikus Köztársaság elnöke és miniszterelnöke (* 1890).
- 30 éve, 1979. szeptember 4-én hunyt el Öveges József Kossuth-díjas fizika professzor, aki könyveivel, cikkeivel, népszerű rádió- és televíziós sorozataival a magyar természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt (* 1895).
- 25 éve, 1984. augusztus 30. és szeptember 5. között tette meg első útját a világűrben a Discovery űrrepülőgép (Space Shuttle Discovery); a jubileumi évforduló tiszteletére a Discovery 2009. augusztus 28-án kezdte meg legújabb küldetését, majd augusztus 30-án sikeresen dokkolt a Nemzetközi Ürállomáshoz, és a vele érkezett hét asztronauta csatlakozott a fennlévő hat űrhajóshoz.
35. hét: augusztus 24–30.
- 1930 éve, 79. augusztus 24-én a Vezúv e napon bekövetkezett vulkánkitörése során lávafolyamaival elpusztította Pompeii, Herculaneum és Stabiae városait, e tragikus eseményt az ókor egyik legsúlyosabb katasztrófájaként tartjuk számon.
- 575 éve, 1434. augusztus 29-én született Janus Pannonius pécsi püspök, az első név szerint ismert magyar (-horvát) költő és humanista († 1472).
- 435 éve, 1574. augusztus 30-án született Szenczi Molnár Albert Biblia-kiadó református pap, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító († 1639).
- 415 éve, 1594. augusztus 28-án Kocsa Szinán török nagyvezír ostrom alá veszi Győrt.
- 400 éve, 1609. augusztus 25-én Galileo Galilei bemutatta távcsövét a velencei törvényhozóknak, mellyel megkezdte teleszkópos csillagászati kutatásait.
- 275 éve, 1734. augusztus 25-én született Mitterpacher Lajos természettudós, egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője († 1814).
- 260 éve, 1749. augusztus 28-án született Johann Wolfgang von Goethe német író, költő († 1832).
- 260 éve, 1749. augusztus 29-én hunyt el Bél Mátyás, enciklopédikus tudású magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, főiskolai igazgató, Magyarország történetírója (*1684).
- 220 éve, 1789. augusztus 26-án fogadta el a francia Alkotmányozó Nemzetgyűlés Emberi és polgári jogok nyilatkozata címmel a francia forradalom egyik alapvető dokumentumát.
- 165 éve, 1844. augusztus 24-én a Honderü Szent István-napi beszámolójában kapott nyilvánosságot diplomatikus megfogalmazásban a magyar néphimnusz szembeállítása az augusztus 20-i ünnepségen játszott osztrák császárhimnussszal, és az igény: „Szabad-e remélnünk, hogy jövő évben Kölcsey' magas hymnusa adandja meg ez ünnep' nemzeti jellemének utolsó himporát.”
- 165 éve, 1844. augusztus 30-án Mentovich Ferenc a Nemzeti Társalkodó című lapban beszámolt a matematikusok fejedelménél, Gaussnál tett látogatásáról, és közhírré tette a Bolyaiakra, valamint azoknak Lobacsevszkij művével kapcsolatos történelmi fontosságú üzenetét.
- 155 éve, 1854. augusztus 27-én született Badics Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja, akinek nevéhez fűződik klasszikus magyar írók, költők műveinek sajtó alá rendezése és kritikai kiadása († 1939).
- 100 éve, 1909. augusztus 26-án született Balogh Béla gépészmérnök, hajóépítő, műegyetemi tanár († 1971).
- 100 éve, 1909. augusztus 27-én született Zimándi Pius premontrei szerzetes, irodalomtörténész, pedagógiai szakíró. (†1973)
- 100 éve, 1909. augusztus 28-án született Asztalos István erdélyi magyar író (†1960)
- 90 éve, 1919. augusztus 24-én hunyt el Heikki Paasonen finn nyelvész, folklorista, finnugrista (* 1865).
- 90 éve, 1919. augusztus 28-án született Godfrey Hounsfield angol elektromérnök, az 1979. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Allan Cormack amerikai fizikussal a "számítógépes tomográfia (CT) kidolgozásáért" († 2004).
- 55 éve, 1954. augusztus 25-én hunyt el Svachulay Sándor géplakatos, repülőgép-konstruktőr (* 1875).
- 25 éve, 1984. augusztus 27-én hunyt el George Horace Gallup amerikai egyetemi tanár, a közvélemény-kutatás forradalmasítója, a nemzetközi méretű Gallup Intézetek létrehozója (* 1901).
- 20 éve, 1989. augusztus 24-én a Kőbányai Gyógyszerárugyár (ma Richter Gedeon Rt.) egyik tanácstermében megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Feltalálók Egyesülete, melyet a Fővárosi Bíróság - 298. számon - 1989. augusztus 30-i kelettel jegyzett be.
34. hét: augusztus 17–23.
- 1000 éve, 1009. augusztus 23-án Szent István apostoli király megalapította a Pécsi Egyházmegyét.
- 380 éve, 1629. augusztus 17-én született Sobieski János lengyel hadvezér, 1674. május 19-i megválasztásától III. János néven Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege († 1696).
- 240 éve, 1769. augusztus 23-án született Georges Cuvier francia természettudós, őslénykutató, az összehasonlító anatómia jelentős kutatója, a Francia Akadémia tagja († 1832)
- 230 éve, 1779. augusztus 20-án született Jacob Jöns Berzelius svéd vegyész, 1810-től a Svéd Tudományos Akadémia elnöke, 1818-tól örökös titkára († 1848).
- 220 éve, 1789. augusztus 21-én született Augustin Cauchy francia matematikus († 1857).
- 190 éve, 1819. augusztus 19-én hunyt el James Watt skót feltaláló és mérnök, akinek a gőzgép fejlesztésével lényegbevágó a hozzájárulása az ipari forradalomhoz (* 1736).
- 175 éve, 1834. augusztus 18-án született Cathry Szaléz Ferenc svájci származású mérnök, a Budapest svábhegyi fogaskerekű vasút építője († 1901).
- 160 éve, 1849. augusztus 20-án az osztrák minisztertanács augusztus 16-i határozatát módosító utasítást küldött Haynau táborszernagynak, mely szerint a magyar katonai fölkelés valamennyi politikai vezetője és főtisztje lefogandó; a volt császári tisztek ellen eljárást kell indítani; a szolgálatra alkalmas legénység besorozandó a császári hadseregbe.
- 160 éve, 1849. augusztus 23-án hunyt el Maderspach Károly kohómérnök, a róla elnevezett, íven függő vonórudas vashíd feltalálója (* 1791).
- 130 éve, 1879. augusztus 23-án született Berze Nagy János, a magyar népmese- és mondavilág kutatója († 1946).
- 125 éve, 1884. augusztus 17-én átadták a forgalomnak Budapesten az akkor "Központi indóház"-nak nevezett Keleti pályaudvart; mai nevét 1892-ban kapta (reggel 6 óra 10 perckor érkezett az első vonat Zimonyból és 6 óra 20 perckor indult az első Ruttkára).
- 100 éve, 1909. augusztus 19-én született Jerzy Andrzejewski lengyel író († 1983).
- 100 éve, 1909. augusztus 22-én hunyt el Muraközy Imre szőlő- és gyümölcstermesztő, gazdálkodó, nevéhez fűződik a Kecskemét környéki első nagyobb szőlőtelepítés (* 1838).
- 95 éve, 1914. augusztus 20-án hunyt el Szent X. Piusz pápa (* 1835).
- 90 éve, 1919. augusztus 19-én hunyt el Ernst Haeckel német darwinista biológus, zoológus, filozófus (* 1834).
- 85 éve, 1924. augusztus 17-én született Jáki Szaniszló (Stanley L. Jaki) bencés szerzetes, fizikus, egyetemi tanár; 1987-ben Templeton-díjjal, 1997-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki.
- 80 éve, 1929. augusztus 17-én hunyt el Benedek Elek újságíró, író, „a nagy mesemondó”, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője, az ifjuság kiemelkedő nevelője (* 1859).
- 70 éve, 1949. augusztus 19-én szerződött lovásznak, Pejacsevich János grófhoz, Aperianov Zakariás, minden idők legtöbb derby győzelmét arató tréner. 16 lovával nyert Magyar Derby-t.
- 60 éve, 1949. augusztus 19-én jelent meg a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem létrehozásáról szóló 1949. évi XXIII. törvény.
- 50 éve, 1959. augusztus 21-én lett Hawaii a jelenleg ötven tagállam által alkotott szövetség, az Amerikai Egyesült Államok 50. tagállama.
- 25 éve, *1984. augusztus 23-án hunyt el Szádeczky-Kardoss Elemér geológus, geokémikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1903).
- 20 éve, 1989. augusztus 19-én kezdődött meg Sopronnál a Páneurópai Piknik, az ezen alkalomból megnyitott határszakaszon tízezernyi NDK-állampolgár menekült át nyugatra, Ausztriába.
- 20 éve, 1989. augusztus 21–25. között tartották meg Magyarok a világ természettudományos és műszaki haladásáért címen a II. Tudományos Találkozót a Budapesti Műszaki Egyetemen.
- 15 éve, 1994. augusztus 19-én hunyt el Linus Pauling német származású amerikai kémikus, a modern szerkezeti kémia és a molekuláris biológia egyik megalapozója, az 1954. évi kémiai Nobel-díj, az 1962. évi Nobel békedíj, valamint a Priestley-érem 1984. évi kitüntetettje (* 1901).
33. hét: augusztus 10–16.
- 865 éve, 1134. augusztus 13-án (két nappal Nagyboldogasszony Ünnepe előtt) adta vissza lelkét Teremtőjének Szent László király és Adelhaid hercegnő leánya, Szent Piroska, Irén (Eiréne) néven Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár felesége, a Konstantinápolyi Mindenható (Pantokrátor) monostorának és a hozzá tartozó kórháznak alapítója ˙(képünkön férjével a Kis Jézust tartó Madonna két oldalán) (* 1088).
- 735 éve, 1274. augusztus 15-én hunyt el Robert de Sorbon francia teológus, IX. (Szent) Lajos francia király gyóntatója, 1257-ben a párizsi Sorbonne kollégium alapítója, melynek haláláig tanára és kancellárja volt (* 1201).
- 345 éve, 1664. augusztus 10-én kötötték meg a magyar [?] történelem nagy szégyeneként említett vasvári békét, amely a törökök kezén hagyta Váradot, Érsekújvárt, a Bánságot és négy felvidéki megyét.
- 240 éve, 1769. augusztus 15-én született Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus, 1804-től I. Napóleon néven egy évtizeden át a franciák császára, az európai történelem egyik kiemelkedő alakja († 1821).
- 205 éve, 1804. augusztus 16-án Ausztria Osztrák Császárság néven örökös császársággá.
- 195 éve, 1814. augusztus 13-án született Anders Jonas Ångström svéd fizikus, a spektroszkópia tudományának egyik megalapítója, az angström mértékegység bevezetője († 1874).
- 165 éve, 1844. augusztus 10-én az óbudai hajógyárban a Széchenyi nevét viselő gőzhajó vízrebocsájtásakor hangzott fel először köztéri ünnepségen munkáskórus ajkáról Kölcsey Ferenc költeménye Erkel Ferenc zenéjével, az Isten áldd meg a Magyart.
- 165 éve, 1844. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony Ünnepén „a pesti polgári őrhad' zászlójának fölszentelése, s az egyetemes polgárőrségnek hitletétele” alkalmából tartott szentmisén hangzott el először szakrális körben, s vonult be – felekezeti különbségektől függetlenül – a magyarországi templomokba a Magyar Himnusz.
- 160 éve, 1849. augusztus 13-án Görgey tábornok a honvédsereg főerőivel Világosnál (Arad vm.) feltétel nélkül letette a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.
- 160 éve, 1849. augusztus 16-án az olmützi császári haditörvényszék halálra ítélte gróf Batthyány Lajost, Magyarország első alkotmányos felelős miniszterelnökét.
- 160 éve, 1849. augusztus 16-án az osztrák minisztertanács határozatot hozott a magyarokkal való tárgyalás esetére, és ennek megfelelően utasította Haynau táborszernagyot, mely szerint csak a fölkelés katonai vezetőivel tárgyalhat; hozzájárulhat, hogy a tisztek és a politikai vezetők záros határidőn belül külföldre távozzanak, akik nem akarnak elmenni, azoknak „enyhe vizsgálat” elé kell állniok; a volt császári tisztek, hacsak az a bűnük, hogy a fölkelésben részt vettek, régi rangjukkal visszaléphetnek a hadseregbe vagy kérhetik nyugdíjazásukat, a közlegények hazatérhetnek, a politikusoknak igazolniuk kell a forradalom alatti tevékenységüket.
- 145 éve, 1864. augusztus 12-én hunyt el Sbüll Ferenc, magyarországi szlovén költő (* 1825).
- 120 éve, 1889. augusztus 15-én született Tevan Andor könyvkiadó, nyomdatulajdonos († 1955).
- 115 éve, 1894. augusztus 12-én született Miskolczy Dezső orvos, neurológus, a modern ideg- és elmeorvoslás megteremtője, Állami-díjas († 1978).
- 110 éve, 1899. augusztus 13-én született Alfred Joseph Hitchcock angol filmrendező, forgatókönyvíró és producer († 1980).
- 110 éve, 1899. augusztus 16-án hunyt el Robert Wilhelm Bunsen német kémikus volt, aki az elektromágneses sugárzás látható színképének vizsgálata során fölismerte a spektroszkópia több fontos törvényét (* 1811).
- 105 éve, 1904. augusztus 12-én született Lossonczy Tamás Kossuth-díjas festőművész, grafikus.
- 100 éve, 1909. augusztus 13-án született Barátosi József pedagógus, barlangkutató, a Budai Gyermeklélektani Állomás alapítója, a budai várbarlang feltárója († 1990).
- 95 éve, 1914. augusztus 15-én - harmincöt évig tartó építés után - a Panama-csatornát átadták a hajóforgalomnak.
- 90 éve, 1919. augusztus 12. és augusztus 13. között a horvát és szerb alakulatok megszállták a Vendvidék jelentős részét (a mai Muravidék), amelyet a trianoni békeszerződés a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságnak ítélt.
- 85 éve, 1924. augusztus 12-én hunyt el Bródy Sándor magyar író, drámaíró és publicista (* 1863).
- 75 éve, 1934. augusztus 14-én vízre bocsátották a Ganz Hajógyárban a "Budapest"-et, az első hazai építésű Duna-tengerjáró hajót.
- 60 éve, 1949. augusztus 16-án hunyt el Margaret Mitchell amerikai írónő, aki az 1936-ban megjelent Elfújta a szél című regénye által vált világhírűvé (*1900).
- 55 éve, 1954. augusztus 12-én hunyt el Okolicsányi Ferenc fizikus, feltaláló, a távolbalátás kiemelkedő kutatója (* 1894).
- 50 éve, 1959. augusztus 11-én hunyt el Mario Lanza olasz származású amerikai tenor, A nagy Caruso című filmben Enrico Caruso szerepének akakítója (* 1921).
- 50 éve, 1959. augusztus 14-én hunyt el Jávor Pál, az egyik legismertebb és legkedveltebb magyar színész, az első magyar férfi filmsztár (* 1902).
- 40 éve, 1969. augusztus 10-én hunyt el Kodolányi János, posztumusz Kossuth-díjas író, újságíró, a Püski Sándor kiadója által megjelentetett népi írók kiemelkedő képviselője, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb regényírója (akárcsak barátja, Németh László), világirodalmi rangú epikus (* 1899).
- 40 éve, 1969. augusztus 15. (péntek) és augusztus 18. között került megrendezésre az első Woodstocki fesztivál, a béke és zene együttes ünneplése jegyében; az esemény sorozatnyitónak bizonyult, amelyet az 1979., 1989., 1994. és 1999. jubileumi évfordulóin újabb fesztiválok követtek.
- 35 éve, 1974. augusztus 16-án született Egerszegi Krisztina ötszörös olimpiai bajnok magyar úszó; egyike az újkori olimpiák legnagyobb magyar sportolóinak.
- 10 éve, 1999. augusztus 11-én volt a huszadik század (és így a második évezred) utolsó teljes napfogyatkozása hazánk felett.
32. hét: augusztus 3–9.
- 200 éve, 1809. augusztus 6-án született Alfred Tennyson, az Egyesült Királyság nemzeti költője és egyben Anglia egyik legnépszerűbb költője († 1892).
- 190 éve, 1819. augusztus 7-én született Keresztessy József 1848-as honvéd hadnagy, vívó, a magyar kardvívó iskola megalapítója, a magyar vívórendszer kialakítója és bevezetője († 1895).
- 175 éve, 1834. augusztus 7-én hunyt el Joseph Marie Jacquard, a róla elnevezett szövőgép francia feltalálója, amellyel forradalmasította a bonyolult, nagy mintaelemű szövést, és a lyukkártyás vezérlés példájával más műszaki szakterületek fejlesztésére is kihatott (* 1752).
- 165 éve, 1844. augusztus 5-én született Ilja Jefimovics Repin világhírű orosz realista festő († 1930).
- 160 éve, 1849. augusztus 6-án hunyt el Bodor Péter székely ezermester, mechanikus, a híres marosvásárhelyi zenélő kút építője (* 1788).
- 150 éve, 1859. augusztus 4-én született Knut Hamsun (eredetileg: Knud Pedersen) norvég író, 1920-ban az irodalmi Nobel-díj kitüntettje († 1952).
- 125 éve, 1884. augusztus 4-én látott napvilágot Balázs Béla magyar író, költő, filmesztéta, filmrendező, aki művei mellett az olyan barátaira is igen jelentős szellemi hatást gyakorolt, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán és Lukács György († 1949).
- 100 éve, 1909. augusztus 3-án alakult meg Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapatának, a Budapest Honvéd FC-nek jogelődje, a Kispesti Athletikai Club (KAC).
- 95 éve, 1914. augusztus 3-án született Supka Magdolna művészettörténész, Supka Géza lánya († 2005).
- 85 éve, 1924. augusztus 3-án hunyt el Joseph Conrad lengyel születésű angol regényíró (* 1857).
- 80 éve, 1929. augusztus 4-én hunyt el Carl Auer von Welsbach osztrák vegyész és feltaláló, négy kémiai elem (neodímium, prazeodímium, itterbium, lutécium) felfedezője, az ún. Auer-égő kidolgozója és szabadalmaztatója, az elektromos ozmiumlámpa feltalálója (* 1858).
- 70 éve, 1939. augusztus 5-én hunyt el Jankovich Béla oktatáspolitikus, közgazdász, az MTA tagja, 1913–1917 között Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere (* 1865)
- 60 éve, 1949. augusztus 3-án hunyt el Ignotus (született Veigelsberg Hugó) magyar publicista, műkritikus, költő, író, az 1908-ban induló Nyugat című folyóirat egyik alapítója, és 1908-1929 között főszerkesztője is (* 1869).
- 60 éve, 1949. augusztus 8-án született Magyari Béla mérnök, repülő, kiképzett magyar űrhajós, aki 1980-ban Vlagyimir Dzsanyibekovval a Valerij Kubaszov - Farkas Bertalan páros mellett a Szojuz–36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja volt.
- 45 éve, 1964. augusztus 9-én hunyt el Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas magyar orvos, gyógypedagógus, az MTA tagja (* 1890).
- 40 éve, 1969. augusztus 6-án hunyt el Theodor W. Adorno német filozófus, zeneesztéta, a frankfurti iskola képviselője (* 1903).
- 40 éve, 1969. augusztus 9-én brutális kegyetlenséggel meggyilkolták a 8 és fél hónapos terhes Sharon Tate amerikai színésznőt és négy másik személyt Los Angeles-i otthonában. Az elkövetők Charles Manson hippivezér parancsára cselekedtek. (* 1943).
- 30 éve, 1979. augusztus 5-én hunyt el Haris Béla magyar mérnök-alezredes, a légoltalmi és gépészeti berendezések szaktekintélye, a gellérthegyi sziklaközpont, a metró, a várhegyi alagút, kórházak és katonai létesítmények gépészeti berendezéseinek tervezője (* 1901).
- 25 éve, 1984. augusztus 5-én hunyt el Richard Burton Golden Globe- és BAFTA-díjas walesi színész, rendező, producer (* 1925).
- 20 éve, 1989. augusztus 3-án hunyt el Orován Egon (Egon Orowan) magyar-amerikai fizikus, metallurgus (* 1902).
31. hét: július 27. – augusztus 2.
- 265 éve, 1744. augusztus 1-jén született Jean-Baptiste Lamarck francia zoológus, botanikus, természettudós, a francia akadémia tagja, az első átfogó fejlődéselmélet megalkotója, Darwin előfutára († 1829).
- 250 éve, 1759. július 29-én hunyt el Bethlen Kata írónő (* 1700).
- 250 éve, 1759. július 27-én hunyt el Pierre-Louis Moreau de Maupertuis, francia matematikus, csillagász és filozófus, a legkisebb hatás elvének (Maupertuis-elv) felismerője (* 1698).
- 235 éve, 1774. augusztus 1-jén Joseph Priestley brit-amerikai kémikus felfedezte az oxigén gázt, melyet ő még - a flogiszton-elmélet nyomán - deflogisztonizált levegőnek nevezett (amelynek később Antoine Lavoisier francia kémikus adta az "oxigén" nevet).
- 225 éve, 1784. július 31-én született Stáhly Ignác orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1849).
- 225 éve, 1784. július 31-én hunyt el Denis Diderot francia filozófus, író, a francia Enciklopédia főszerkesztője, a Felvilágosodás egyik kiemelkedő gondolkodója (* 1713).
- 210 éve, 1799. július 30-án született Petényi Salamon János zoológus, ornitológus, az MTA tagja († 1855).
- 190 éve, 1819. augusztus 1-jén született Herman Melville amerikai író, költő, a Moby Dick című világsikert aratott mű szerzője († 1891).
- 165 éve, 1844. július 27-én hunyt el John Dalton brit természetkutató, fizikus és kémikus, az atomelmélet védelmezője (* 1766).
- 165 éve, 1844. július 29-én született Borbás Vince magyar egyetemi tanár, a 19. század egyik legnagyobb magyar botanikusa, rendszertanász, a magyar flóra- és növényföldrajzi kutatás korszerűsítője († 1905).
- 160 éve, 1849. július 31-én áldozta életét a segesvári csatában Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar szabadság és a világszabadság lánglelkű apostola és szabadságharcosa (* 1823).
- 125 éve, 1884. augusztus 1-jén született Mály Gerő színművész, groteszk, komikus karakterszerepek kiváló alakítója († 1952).
- 120 éve, 1889. július 30-án helyezték üzembe Budapesten az első normál nyomtávú pályán közlekedő villamost az Egyetem tér és az Orczy tér között az akkori Stáció, a mai Baross utcában.
- 110 éve, 1899. augusztus 2-án született Szabolcsi Bence zenetörténész, művészettörténész, Baumgarten-díjas (1933), Kossuth-díjas (1951 és 1965), Herder-díjas (1971), az MTA (levelező 1948, rendes 1955) tagja († 1973).
- 105 éve, 1904. augusztus 1-jén született Bálint Sándor néprajzkutató és művészettörténész, a hazai vallási néprajz kiváló művelője, a dél-alföldi paraszti kultúra, Szeged művelődéstörténetének kutatója († 1980).
- 100 éve, 1909. július 28-án született Otta István katonatiszt, hadtörténész, 1958–1970 között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója († 1972).
- 100 éve, 1909. július 31-én született Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, versenyúszó († 1946).
- 95 éve, 1914. július 28-án született Ruffy Péter Joseph Pulitzer-emlékdíjas (1991) magyar újságíró, író († 1993).
- 95 éve, 1914. július 28-án Ferenc József osztrák császár és magyar király, mint birodalmi legfőbb hadúr döntésével az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, amellyel kirobbantotta az I. világháborút.
- 95 éve, 1914. július 31-én született Louis de Funès francia komikus színész († 1983).
- 75 éve, 1934. július 28-án született Kovács Ervin Iván biológus, növénygenetikus, egyetemi tanár († 1987).
- 75 éve, 1934. július 28-án hunyt el Hikisch Rezső építész, egyetemi tanár (* 1876).
- 70 éve, 1939. július 28-án hunyt el Badics Ferenc irodalomtörténész, az MTA tagja, akinek nevéhez fűződik klasszikus magyar írók, költők műveinek sajtó alá rendezése és kritikai kiadása (* 1854).
- 70 éve, 1939. augusztus 2-án Szilárd Leó kezdeményezésére és Albert Einstein aláírásával levelet intéztek az USA elnökéhez, Franklin D. Roosevelthez az atomenergia-felszabadítás lehetőségeiről, veszélyeiről és a kormányzattal közös teendőkre tett javaslataikról.
- 65 éve, 1944. július 27-én (Eötvös Loránd halálának 25. évfordulója évében és fizikusi példaképének napra pontosan a születésnapján) kezdte meg - a fennmaradt napló bejegyzésének bizonysága szerint - a Bay Zoltán vezette tudós-mérnök csapat az 1946. február 6-i sikeres Holdradar-kísérlethez és a radarcsillagászathoz vezető űrkutatási kísérleteit.
- 65 éve, 1944. július 31-én vesztette életét a világháborúban Antoine de Saint-Exupéry francia író és pilóta, a világ egyik legolvasottabb könyve, A kis herceg című regény alkotója (* 1900).
- 65 éve, 1944. augusztus 1-én a lengyel fővárosban általános felkelés tört ki a németek ellen; az Armia Krajowa (Honi Hadsereg) irányította Varsói felkelést csak több hónapon át tartó hősi harc után október 2-ára tudta a Wehrmacht a Waffen-SS egységeivel eggyütt leverni.
- 60 éve, 1949. augusztus 2-án született Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki 1980-ban. május 26. és június 3. közötti űrutazásán magával vitte a kozmoszba Petőfi Sándortól a Nemzeti Dalt, Bolyai János tértudományi alapművét, valamint Bay Zoltán Holdradar-kísérletének első tudományos publikációját.
- 60 éve, 1949. augusztus 2-án hunyt el Hérics-Tóth Jenő, a hazai élelmiszer-ipari kutatás egyik megalapozója és legismertebb képviselője (* 1872).
- 30 éve, 1979. július 31-én hunyt el Issekutz Béla Kossuth-díjas farmakológus, gyógyszervegyész, az MTA tagja, a gyógyszertan és gyógyszerrendelés tankönyveinek szerzője (* 1886).
- 25 éve, 1984. július 27-én hunyt el Bányai Éva vegyészmérnök, kémikus, a kémiai indikátorok világszerte elismert kutatója (* 1924).
- 25 éve, 1984. július 27-én hunyt el James Neville Mason Golden Globe-díjas angol színész, rendező, forgatókönyvíró és producer (* 1909).
- 5 éve, 2004. július 28-án hunyt el Francis Crick angol biokémikus, az 1962. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje megosztva James D. Watson-nal és M. H. Wilkins-szel „a nukleinsavak molekuláris szerkezetének felfedezéséért, valamint annak felismeréséért, hogy azok az élő szervezetben az információátadás (átöröklés) szempontjából jelentősek" (* 1916).
30. hét: július 20–26.
- 705 éve, 1304. július 20-án született Francesco Petrarca, az egyik legnevesebb itáliai reneszánsz költő († 1374).
- 495 éve, 1514. július 20-án halt mártírhalált a székely köznemesi származású Dózsa György, (másik nevén: Székely György), a középkori Magyarország legnagyobb parasztfelkelésének, az 1514. évi nagy parasztháborúnak hadvezére (* 1470 k.).
- 180 éve, 1829. július 23-án született Preysz Móric borkémikus, a borászati vegytan hazai űttörője, a borpasztőrözési eljárás kidolgozója († 1877).
- 160 éve, 1849. július 23-án határozta meg először a fény sebességét földi körülmények között Hippolyte Fizeau francia fizikus.
- 150 éve, 1859. július 25-én hunyt el Kiss Ferenc régész, numizmata, akadémikus (* 1791).
- 145 éve, 1864. július 26-án hunyt el Fáy András író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, „a nemzet mindenese” (* 1786).
- 140 éve, 1869. július 20-án hunyt el Vállas Antal mérnök, matematikus, csillagász, térképész, egyetemi tanár, akadémikus (* 1809).
- 125 éve, 1884. július 23-án született Emil Jannings svájci színész († 1950).
- 125 éve, 1884. július 26-án született Borbás Gáspár labdarúgó, a magyar nemzeti labdarúgó-válogatott történetének első gólszerzője († 1976).
- 125 éve, 1884. július 25-én hunyt el Feszl Frigyes építész, a Pesti Vigadó tervezője (* 1821).
- 115 éve, 1894. július 26-án született Aldous Huxley angol származású amerikai biológus, író, a „Szép új világ” („Brave New World”) szerzője († 1963).
- 110 éve, 1899. július 20-án született Náray-Szabó István vegyész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1972).
- 110 éve, 1899. július 21-én született Ernest Hemingway, Nobel-díjas amerikai író († 1961).
- 100 éve, 1909. július 23-án született Szüdi György József Attila-díjas költő († 1964).
- 100 éve, 1909. július 24-én született Károlyi Amy költőnő († 2003).
- 100 éve, 1909. július 25-én született Berkes Kálmán klarinétművész, a Berkes Kamaraegyüttes vezetője († 1969).
- 100 éve, 1909. július 25-én Louis Blériot, a repülés francia úttörője, saját szerkesztésű, egyfedeles repülőgépével elsőként szelte át a La Manche csatornát.
- 100 éve, 1909. július 26-án született Komáromi István geofizikus, a magyarországi földmágnesesség-térképezés elindítója († 1980).
- 100 éve, 1909. július 26-án hunyt el Schenek István kémikus, akadémikus, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia vegytan tanszékének tanára, Farbaky István tanártársával az elektromos akkumulátor feltalálója (* 1830).
- 95 éve, 1914. július 20-án hunyt el Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (* 1844).
- 95 éve, 1914. július 23-án született Móra László tüzértiszt, őrnagy, könyvtáros, tudománytörténész, a kémiai tudomány kandidátusa, az MTA doktora († 2009).
- 95 éve, 1914. július 26-án hunyt el Harrer Pál, Óbuda első polgármestere, a három testvérváros: Óbuda, Buda és Pest magyar fővárossá egyesítésének egyik motorja (* 1829).
- 90 éve, 1919. július 20-án született Sir Edmund Percival Hillary új-zélandi hegymászó, aki 1953. május 29-én Tendzing Norgajjal együtt elsőként mászta meg a Föld legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet († 2008).
- 85 éve, 1924. július 21-én született Vekerdi László magyar tudománytörténész, művelődéstörténész, könyvtáros, közíró, polihisztor († 2009).
- 85 éve, 1924. július 24-én hunyt el Szily Kálmán fizikus, nyelvész, műegyetemi tanár, tudományszervező, az Akadémia első természettudós főtitkára, majd főkönyvtárnoka (* 1838).
- 75 éve, 1934. július 25-én gyilkolták meg Engelbert Dollfuss osztrák kancellárt.
- 70 éve, 1939. július 26-án hozták létre a Mérnöki Továbbképző Intézetet a Műegyetem keretei között, első igazgatója Mihailich Győző műegyetemi professzor volt.
- 50 éve, 1959. július 25-én – napra ötven évvel azután, hogy Louis Blériot elsőként repülte át a doveri szorost – indult el Calais-ből Doverbe az első csatornán átkelő légpárnás hajó, a „Hovercraft”, az angol Christopher Cockerell által tervezett SR N1 (Saunders-Roe Nautical One) típusú légpárnás jármű, amely két óra három perc alatt kelt át a csatornán.
- 50 éve, 1959. július 25-én hunyt el Ruzitska Mária műfordító (* 1890).
- 40 éve, 1969. július 20-án Holdra szállt az Apollo–11 Eagle nevű holdkompja, fedélzetén Neil Armstronggal és Edwin E. Aldrinnal; az űrhajósok közül Armstrong volt az első ember, aki a Holdra lépett.
- 40 éve, 1969. július 24-én tért vissza a Földre az Apollo–11 űrhajóval Neil Armstrong parancsnok, valamint Edwin E. Aldrin és Michael Collins asztronauta.
- 35 éve, 1974. július 24-én hunyt el Sir James Chadwick Nobel-díjas angol fizikus, a neutron felfedezője (* 1891).
- 30 éve, 1979. július 22-én hunyt el Kocsis Sándor, magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat csatára (* 1929).
- 25 éve, 1984. július 22-én hunyt el Gádor István Kossuth-díjas keramikus, érdemes és kiváló művész (* 1891).
- 25 éve, 1984. július 26-án hunyt el Hahn István ókortörténész, egyetemi tanár, akadémikus (* 1913).
- 5 éve, 2004. július 24-én hunyt el Harmatta János klasszika-filológus, nyelvész, az MTA tagja (* 1917).
29. hét: július 13–19.
- 985 éve, 1024. július 13-án hunyt el Szent II. Henrik (képünkön megkoronázása) bajor király és német-római császár, Szent István király sógora, Boldog Gizella királyné bátyja, Szent Imre herceg nagybátyja (* 973).
- 955 éve, 1054. július 16-án Bizáncban Umbe bíboros a Hagia Szophia templom oltárára helyezte a Kerulláriosz Mihály bizánci pátriárkát kiközösítő bullát, ezzel a kereszténység két részre, keleti és nyugati egyházra szakadt (schizma) Konstantinápoly és Róma központtal.
- 635 éve, 1374. július 19-én hunyt el Francesco Petrarca, az egyik legnevesebb itáliai reneszánsz költő (*1304).
- 610 éve, 1399. július 17-én hunyt el Szent Hedvig lengyel királynő, I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya (* 1374).
- 275 éve, 1734. július 18-án született Csapó József orvos, debreceni főorvos, botanikus († 1799).
- 220 éve, 1789. július 14-én Párizsban a Bastille elfoglalásával kitört a nagy francia forradalom.
- 210 éve, 1799. július 15-én Pierre-François Bouchard francia kapitány felfedezte Egyiptom Rosette (ma Rasíd) nevű kikötővárosában a rosette-i követ, amely az egyiptomi hieroglifák megfejtésének alapjául szolgált.
- 175 éve, 1834. július 19-én született Edgar Degas francia festőművész († 1917).
- 165 éve, 1844. július 17-én született Wartha Vince kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja († 1914).
- 130 éve, 1879. július 17-én hunyt el Augustich Imre, magyar-szlovén újságíró, országgyűlési gyorsíró, író, költő és műfordító (* 1837).
- 130 éve, 1879. július 19-én született Móra Ferenc író, publicista, régész († 1934).
- 125 éve, 1884. július 19-én született Jánszky Béla építész, a magyaros-szecessziós stílus egyik legkiválóbb képviselője, a kecskeméti művésztelep társalapítója († 1945).
- 115 éve, 1894. július 17-én hunyt el Hyrtl József orvos, az anatómia nemzetközi hírű professzora (* 1811).
- 105 éve, 1904. július 15-én) hunyt el Anton Pavlovics Csehov (Антон Павлович Чехов) orosz író, drámaíró, az orosz realizmus képviselője, a 20. századi drámairodalom egyik legnagyobb megújítója (* 1960).
- 95 éve, 1914. július 15-én a Berni-Alpokban felavatták a 14 612 méter hosszú Lötschberg vasúti alagutat.
- 95 éve, 1914. július 17-én született Tolnay Klári (eredetileg Tolnay Rózsi) magyar színművésznő († 1998).
- 85 éve, 1924. július 14-én hunyt el Palágyi Menyhért matematikát és természetttant kutató és oktató humanista bölcselő, esztéta (* 1859).
- 65 éve, 1944. július 13-án született ifj. Rubik Ernő építész, tervező, a bűvös kocka világhírű feltalálója.
- 65 éve, 1944. július 19-én hunyt el Lőw Immánuel főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író (* 1854).
- 50 éve, 1959. július 17-én hunyt el Billie Holiday amerikai jazz énekesnő, aki hangjával visszaadta a klasszikus blues erejét, az erőt, amivel mindenkihez szólt (* 1915).
- 40 éve, 1969. július 16-án indították az Apollo-program keretében a Holdra az Apollo-11 űrhajót, fedélzetén Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins asztronautákkal.
- 20 éve, 1989. július 16-án hunyt el Herbert von Karajan osztrák karmester, aki a 20. század egyik legjelentősebb zenei alakjaként 35 éven keresztül vezényelte a Berlini Filharmonikus Zenekart (* 1908).
28. hét: július 6–12.
- 620 éve, 1389. július 7-én kelt az a dokumentum, amelyen Miskolc város pecsétjének első fennmaradt változata látható.
- 500 éve, 1509. július 10-én született Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci reformátor, humanista tudós, a kálvinizmus névadója († 1564).
- 475 éve, 1534. július 12-én hunyt el Rotterdami Erasmus (Desiderius Erasmus) németalföldi humanista filozófus, teológus, pedagógus, író (* 1466).
- 310 éve, 1699. július 7-én született Franz Anton Pilgram karintiai építész († 1761).
- 305 éve, 1704. július 6-án II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemé választották.
- 190 éve, 1819. július 11-én született Reguly Antal magyar etnográfus, nyelvész, utazó († 1858).
- 175 éve, 1834. július 7-én született Angster József magyar orgonakészítő mester, Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja († 1918).
- 155 éve, 1854. július 6-án hunyt el Georg Simon Ohm német fizikus, az Ohm-törvény leírója (* 1789).
- 155 éve, 1854. július 12-én született George Eastman amerikai feltaláló és vállalkozó, a tekercsfilm és a hozzávaló fényképezőgépek kifejlesztője, a századforduló után a Kodak konszern kiépítője († 1932).
- 140 éve, 1869. július 6-án hunyt el Haraszthy Ágoston vállalkozó, szőlőtelepítő, a kaliforniai szőlőkultúra atyja (* 1812).
- 140 éve, 1869. július 9-én kelt Eötvös József azon fiához, Eötvös Lorándhoz írott levele, amely sorsfordító jelentőségű a legnagyobb magyar tudós, Bolyai János hazai recepciójában.
- 140 éve, 1869. július 10-én született Kandó Kálmán gépészmérnök, a villamos vasúti vontatás, a fázisváltó és más fontos találmányok atyja († 1931).
- 125 éve, 1884. július 7-én született Lion Feuchtwanger német író († 1958).
- 125 éve, 1884. július 12-én született Amedeo Modigliani olasz festő és szobrász († 1920).
- 120 éve, 1889. július 11-én hunyt el Reviczky Gyula magyar író, költő (* 1855).
- 115 éve, 1894. július 7-én született Mihály Dénes gépészmérnök, feltaláló, a televíziós képátvitel megalkotója († 1953).
- 115 éve, 1894. július 8-án született Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet Nobel-díjas fizikus († 1984).
- 105 éve, 1904. július 12-én született Pablo Neruda (eredetileg: Neftalí Ricardo Reyes Basoalto) 1971-ben irodalmi Nobel-díjat kapott chilei költő († 1973).
- 100 éve, 1909. július 8-án nyitották meg az Alsóörs–Veszprém-vasútvonalat.
- 95 éve, 1914. július 10-én született Makkai László történész, református teológiai akadémiai tanár, az MTA tagja († 1989).
- 70 éve, 1939. július 10. és július 20. között Nemzetközi Mezőgazdasági Ipari Kongresszust rendeztek Budapesten, 38 államból érkezett 532 külföldi részvételével.
- 40 éve, 1969. július 11-én hunyt el Balogh Ernő mineralógus, geológus, egyetemi tanár (* 1882).
- 30 éve, 1979. július 8-án hunyt el Tomonaga Sinicsiró japán fizikus, a kvantumelektrodinamika egyik atyja, amiért 1965-ben megosztva fizikai Nobel-díjat kapott Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel (* 1906).
- 20 éve, 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa rehabilitálta az 1958-ban kivégzett (református) Nagy Imrét és mártírtársait. Ugyenezen napon hunyt el az őket kivégeztető Kádár János.
27. hét: június 29. – július 5.
- 775 éve, 1234. július 3-án avatta szentté Domonkost IX. Gergely pápa; ünnepét augusztus 8-án tartja a római katolikus egyház.
- 520 éve, 1489. július 2-án született Thomas Cranmer az angol egyház egyik főreformátora és az első protestáns canterburyi érsek († 1556).
- 480 éve, 1529. június 29-én zajlott le a földvári csata – Péter moldvai vajda leveri I. Ferdinánd osztrák főherceget Erdélyben.
- 440 éve, 1569. július 1-jén írta alá Lengyelország és Litvánia a lublini unió szerződését.
- 345 éve, 1664. június 30-án foglalták el a törökök Zrínyiújvárat.
- 295 éve, 1714. július 2-án született Christoph Willibald Gluck német zeneszerző († 1787).
- 210 éve, 1799. július 3-án találták meg a nagyszentmiklósi kincset.
- 205 éve, 1804. július 1-jén született George Sand, francia írónő, novellista († 1876).
- 205 éve, 1804. július 4-én született Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században († 1864).
- 165 éve, 1844. július 2-án hangzott fel először a Nemzeti Színházban a Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményének megzenésítésére kiírt pályázatot megnyerő Erkel Ferenc vezényletével Nemzeti Imádságunk, az Isten áldd meg a Magyart.
- 160 éve, 1849. július 2-án halt hősi halált a csatamezőn Gábor Áron, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legendás ágyúöntője és tüzértisztje (* 1814).
- 160 éve, 1849. július 5-én hunyt el Vasvári Pál történész, filozófus, forradalmár, a "márciusi ifjak" egyik vezéralakja (* 1826).
- 155 éve, 1854. június 29-én hunyt el Kossuth Zsuzsanna, az 1848–49-es szabadságharcban a tábori kórházak főápolónője, Kossuth Lajos legfiatalabb húga (* 1817).
- 155 éve, 1854. július 4-én született Victor Babeş román fizikus, biológus, bakteriológus, aki elsősorban a veszettség, a lepra, a torokgyík, a tüdőtuberkulózis és egyéb fertőző betegségek területén végzett kutatásai révén lett világhírűvé († 1926).
- 130 éve, 1879. június 29-én született Móricz Zsigmond magyar író († 1942).
- 125 éve, 1884. június 30-án született Szép Ernő költő, író, újságíró († 1953).
- 125 éve, 1884. július 1-jén született Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrász, a két világháború közötti szobrászat egyik legjelentősebb alakja, kétszeres Kossuth-díjas († 1975).
- 120 éve, 1889. július 5-én született Jean Cocteau francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező († 1963).
- 115 éve, 1894. június 30-án nyitották meg hivatalosan a forgalom előtt a John Wolfe-Barry és Horace Jones tervezte Tower Bridge Temze feletti közúti függőhidat, amely London északi és déli felét köti össze.
- 115 éve, 1894. július 2-án született André Kertész magyar amerikai fotóművész († 1985).
- 105 éve, 1904. július 3-án hunyt el Herzl Tivadar író, politikus, a Zsidó Állam megálmodója (* 1860).
- 95 éve, 1914. július 1-jén hunyt el Zsélyi Aladár, gépészmérnök, repülőgép-tervező, a magyar repülés úttörője (* 1883)
- 95 éve, 1914. július 5-én született Fischer Annie Kossuth-díjas magyar zongorista, kiváló művész († 1995).
- 80 éve, 1929. július 2-án indult el a budapesti Svábhegyre a villamosított fogaskerekű vasút.
- 75 éve, 1934. július 4-én hunyt el Maria Skłodowska-Curie lengyel származású kétszeres Nobel-díjas francia fizikus (* 1867).
- 60 éve, 1949. június 29-én jelent meg a 4118/1949/136. számú kormányrendelet az Országos Dokumentációs Központ és öt szakmai dokumentációs központ – műszaki, mezőgazdasági, könyvtári, orvostudományi és gazdasági – felállításáról.
- 55 éve, 1954. július 4-én Bernben a magyar labdarúgó-válogatott 3:2-re elvesztette a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen.
- 50 éve, 1959. június 30-án volt a Kossuth Rádió népszerű sorozata, „A Szabó család” első adása.
- 40 éve, 1969-ben július 3-ra, relikviái hazahozatalának napjára helyezte vissza december 21-ről Szent Tamás ünnepét a római katolikus egyház.
- 40 éve, 1969. július 5-én hunyt el Walter Gropius német építész, a Bauhaus alapítója (* 1883).
- 5 éve, 2004. július 1-jén hunyt el Marlon Brando a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai filmszínésze (* 1924).
26. hét: június 22–28.
- 600 éve, 1389. június 28-án (az ortodox naptár szerint június 15-én) a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai között zajló első (a mai Koszovóban levő) rigómezei csatában a Szerbiába nyomuló törökök döntő győzelmet arattak a délszláv fejedelmek koaliciója fölött.
- 500 éve, 1509. június 24-én koronázták Anglia királyává VIII. Henriket.
- 490 éve, 1519. június 24-én született Théodore de Bèze, magyar nevén Béza Tódor svájci teológus, Kálvin János hivataltársa és utóda a genfi református egyházban ((† 1605).
- 440 éve, 1569. június 28-án kötötték meg Lengyelország és Litvánia a lublini országgyűlésen (szejmen) a két állam szövetségét, amelyet július 1-jén írtak alá; az igy létrejött lublini unió tartósnak bizonyult, Lengyelország III. felosztásáig, 1795-ig fennállt.
- 300 éve, 1709. június 28-án (új időszámítás szerint július 4-én) zajlott le a Nagy északi háború (1700–1721) döntő ütközete, a poltavai csata.
- 225 éve, 1784. június 28-án született Tittel Pál matematikus, csillagász, pesti egyetemi tanár, a Magyar Tudós Társaság tagja, 1824-től a gellérthegyi egyetemi csillagvizsgáló igazgatója († 1831).
- 185 éve, 1824. június 26-án született Lord Kelvin vagy első Kelvin báró (született William Thomson) angol matematikus, mérnök, a 19. század meghatározó fizikusa († 1907).
- 180 éve, 1829. június 27-én hunyt el James Smithson brit tudós, mineralógus és kémikus, a hagyatékából alapított washingtoni Smithsonian Institution névadója (* 1765).
- 160 éve, 1849. június 24-én kelt Szemere Bertalan, az első magyar köztársasági kormány miniszterelnöke és belügyminiszter rendelete, amely szerint „Buda és Pest Budapest elnevezés alatt közigazgatásilag egyesíttetnek (...) végül Óbuda mezőváros bekebelezése is elrendeltetik”.
- 150 éve, 1859. június 24-én az osztrák csapatok Solferinónál súlyos vereséget szenvedtek III. Napóleon francia császártól.
- 150 éve, 1859. június 24-én indította el a svájci Henri Dunant a solferinoi csata sebesültjeinek megmentésére a Vöröskereszt mozgalmat (melynek sikeréért 1901-ben Nobel békedíjat kapott).
- 145 éve, 1864. június 22-én született Hermann Minkowski litván születésű német matematikus, aki megalkotta és kidolgozta a számok geometriáját és geometriai módszereket alkalmazott bonyolult problémák megoldására a számelméletben, a matematikai fizikában és a relativitáselméletben († 1909).
- 145 éve, 1864. június 25-én született Walther Hermann Nernst német fizikokémikus, termokémiai kutatási eredményeiért 1920-ban a kémiai Nobel-díj kitüntetettje († 1941).
- 135 éve, 1874. június 24-én nyílt meg a budapesti Svábhegyre közlekedő gőzüzemű fogaskerekű vasút.
- 125 éve, 1884. június 28-án hunyt el Táncsics Mihály író, publicista, politikus (* 1799).
- 120 éve, 1889. június 24-én báró Eötvös Loránd az MTA összes ülésén a Magyar Tudományos Akadémia (május 3-án megválasztott) új elnökeként megtartotta első megnyitó beszédét.
- 115 éve, 1894. június 23-án Párizsban alapították meg Pierre de Coubertin vezetésével a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, és indították útra az ókori görög olimpiák modernizált változatát.
- 115 éve, 1894. június 25-én született (az erdélyi Nagyszebenben) Hermann Oberth szász-német fizikus, az űrkutatás egyik úttörője († 1989).
- 35 éve, 1974. június 24-én hunyt el Lánczos Kornél matematikus, fizikus, egyetemi tanár, a relativitáselmélet és a kvantummechanika kiemelkedő kutatója (* 1893).
- 30 éve, 1979. június 24-én hunyt el Örkény István író, drámaíró (* 1912).
- 10 éve, 1999. június 24–26. között nemzetközi Békésy György Centenáriumi Emlékkonferenciát tartottak a Magyar Tudományos Akadémián.
- 10 éve, 1999. június 26. – július 1. között az UNESCO, az ICSU és az MTA közös rendezésében tartották meg a Tudomány Világéve központi eseményeként Budapesten World Conference of Science címmel a Kongresszusi Központban az első Tudományos Világkonferenciát.
- 10 éve, 1999. június 25-én hunyt el Dankó László, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke (* 1939), ezután nevezték ki Dr. Bábel Balázst.
25. hét: június 15–21.
- 700 éve, 1309. június 15-én Tamás esztergomi érsek I. Károly néven magyar királlyá koronázta Károly Róbertet a budai Nagyboldogasszony-templomban.
- 400 éve, 1609. június 17-én fejezte be és keltezte Szenczi Molnár Albert Új magyar grammatika című, az első teljes rendszeres nyelvtanunkat tartalmazó művét, amely 1610-ben látott nyomtatásban napvilágot.
- 185 éve, 1824. június 20-án született Podmaniczky Frigyes báró magyar politikus, író, 1859-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja († 1907).
- 165 éve, 1844. június 15-én Charles Goodyear bejegyeztette a gumi vulkanizálására vonatkozó találmányát Bostonban, s neki emléket állítva a Goodyear cég június 15-ét a vulkanizálás napjának nevezte el.
- 165 éve, 1844. június 15-én a Nemzeti Színház igazgatósága által felkért bizottság meghozta döntését Kölcsey Ferenc Hymnusának megzenésítésére kiírt pályázatra beérkezett művekről, és Erkel Ferenc kompozícióját nyilvánította győztesnek.
- 165 éve, 1844. június 16-án Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház titkára közzétette a bizottság döntését, és ezáltal e nap lett a megzenésített magyar himnusz születésnapja.
- 140 éve, 1869. június 18-án kelt királyi jóváhagyással létrejött a Magyar Királyi Földtani Intézet, a hazai szervezett földtani kutatások megindítása és elvégzése céljából.
- 135 éve, 1874. június 15-én született Böckh Hugó geológus, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskola professzora, az alkalmazott földtan kiváló művelője, főbányatanácsos, helyettes államtitkár, a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója († 1931).
- 135 éve, 1874. június 21-én hunyt el Anders Jonas Ångström svéd fizikus, a spektroszkópia tudományának egyik megalapítója, az angström mértékegység bevezetője (* 1814).
- 115 éve, 1894. június 15-én Pierre de Coubertin kezdeményezésére Párizsban kongresszus ült össze az ókori olimpiai játékok felújításának megvitatására, és befejezésül a kilencedik napon, június 23-án úgy döntött, hogy az első újkori olimpiát 1896-ban tartják, melynek megrendezésére Görögországot kérték fel.
- 95 éve, 1914. június 21-én hunyt el Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró és békeharcos, az 1905. évi Nobel-békedíj kitüntetettje (* 1843).
- 90 éve, 1919. június 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, magyar festő (* 1853).
- 75 éve, 1934. június 18-án hunyt el Derkovits Gyula magyar festő és grafikus, aki sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén; grafikai főműve a Dózsa vezette parasztháborúról készített fametszetsorozattal üzenő 1514 (* 1894).
- 70 éve, 1939. június 20-án először szállt fel Peenemündében a világ első rakétahajtású repülőgépe, az Ernst Heinkel vezetésével épített He-176.
- 30 éve, 1979. június 16-án vettek búcsút az amerikai emigrációban elhunyt Nagy Ferenctől, az 1946-ban kikiáltott Magyar Köztársaság első és utolsó szabadon választott miniszterelnökétől, akinek hamvai felett tudós barátja, a világhírű fizikus Bay Zoltán tartott búcsúbeszédet.
- 30 éve, 1979. június 19-én hunyt el Passuth László író, műfordító, művészettörténeti szakfordító, az Esőisten siratja Mexikót (1939) című nagysikerű regény szerzője (* 1900).
- 20 éve, 1989. június 16-án a Hősök terén felravatalozott mártírtársaival együtt nagy tiszteletadással hősként temették újra Nagy Imre akadémikus professzort, az 1956-os forradalom és szabadságharc mártír miniszterelnökét, akinek koporsójánál a tudóstársadalmat Szentágothai János világhírű agykutató képviselte.
- 10 éve, 1999. június 18-án nyitotta meg kapuját a látogatók előtt új helyén, az óbudai „ősi” Goldberger-házban, a Lajos u. 138. sz. alatt Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum néven a Textilmúzeum.
24. hét: június 8–14.
- 425 éve, 1584. június 13-án hunyt el Zsámboky János (humanista nevén Johannes Sambucus) magyar történetíró, nevezetes emblémáskönyv szerzője, orvos, polihisztor, I. Rudolf magyar király udvari orvosa (* 1531).
- 255 éve, 1754. június 13-án született Zách János Ferenc nemzetközi hírű magyar csillagász († 1832).
- 215 éve, 1794. június 8-án hunyt el Gottfried August Bürger német költő, a Münchausen báró kalandjai szerzője (* 1747).
- 200 éve, 1809. június 14-én volt a győri csata, ahol a magyar nemesi felkelők megütköztek Napóleon csapataival és megfutamodtak.
- 190 éve, 1819. június 10-én született Gustave Courbet francia festőművész, a barbizoni iskola egyik legnagyobb tehetségű és hatású egyénisége († 1877).
- 145 éve, 1864. június 11-én született Richard Strauss német zeneszerző († 1949).
- 145 éve, 1864. június 13-án hunyt el Henryk Dembiński (elterjedt magyar nevén Dembinszky Henrik), lengyel gróf, a lengyel szabadságharc altábornagya, az 1848–49-es magyar szabadságharc honvédaltábornagya (* 1791).
- 130 éve, 1879. június 10-én született Szabó Dezső magyar író, kritikus, publicista, a két világháború közötti magyar irodalom egyik legbefolyásosabb alakja († 1945).
- 120 éve, 1889. június 9-én hunyt el Tóth Ágoston Rafael, honvéd ezredes, a modern magyar katonai térképészet úttörője (* 1812).
- 115 éve, 1894. június 11-én született Toyoda Kiicsiro japán üzletember, a Toyota Motor Corporation alapító elnöke († 1952).
- 110 éve, 1899. június 11-én született Kavabata Jaszunari a huszadik századi japán irodalom kiemelkedő egyénisége, az 1968. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje, az első japán irodalmi Nobel-díjas alkotó († 1972).
- 95 éve, 1914. június 10-én hunyt el Lechner Ödön, a magyar szecesszióépítészet iskolateremtő mestere (* 1845).
- 80 éve, 1929. június 12-én született Anne Frank zsidó származású német lány, akit Anne Frank naplója címmel kiadott, a II. világháború idején, 13 éves korától az auschwitzi haláltáborba hurcolásáig írt naplójegyzetei és sorstörténete tettek világhírűvé († 1945).
- 65 éve, 1944. június 14-én hunyt el Róth Miksa iparművész, üvegfestő, mozaik-készítő (* 1865).
- 55 éve, 1954. június 14-én született Kemény Dénes vízilabdázó, mesteredző, a háromszoros olimpiai bajnok magyar vizilabdacsapat szövetségi kapitánya.
- 50 éve, 1959. június 9-én hunyt el Adolf Otto Reinhold Windaus német szerves kémikus, az 1928. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje "a szterinek szerkezetének, valamint e vegyületcsoport és a vitaminok kapcsolatának tanulmányozásában elért eredményeiért" (* 1876).
- 50 éve, 1959. június 14-én született Freund Tamás Bolyai-díjas és Széchenyi-díjas neurobiolóus, akadémikus, egyetemi tanár, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója, azEurópai Idegtudományi Társaságok Szövetségének elnöke.
- 35 éve, 1974. június 9-én hunyt el Miguel Ángel Asturias guatemalai költő és regényíró, diplomata, az 1967. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje "az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért" (* 1899).
- 30 éve, 1979. június 12-én hunyt el számkivetésben Nagy Ferenc, az 1946. február 1-jén kikiáltott Magyar Köztársaság első és egyben utolsó szabadon választott miniszterelnöke, aki felett június 16-i temetésén barátja, Bay Zoltán mondott búcsúbeszédet (* 1903).
- 25 éve, 1984. június 12-én hunyt el Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a hazai kőolaj- és földgázipari kutatások kiemelkedő művelője, a petrolkémiai kutatások egyik elindítója (* 1889).
- 5 éve, 2004. június 10-én hunyt el Ray Charles (er. neve: Ray Charles Robinson)
23. hét: június 1–7.
- 430 éve, az 1579. június 1-2. napokon tartott gyulafehérvári országgyűlésen Dávid Ferencet, az unitárius vallás és egyház megalapítóját Báthori Kristóf vajda a hitújítás ellen hozott törvény alapján életfogytiglani várfogságra ítélte és Déva várába záratta, ahol november 15-én elhunyt.
- 355 éve, 1654. június 7-én a reimsi székesegyházban francia királlyá koronázták XIV. Lajost.
- 210 éve, 1799. június 6-án született Alekszandr Szergejevics Puskin költő, író, drámaíró, az orosz irodalom fejlődésének meghatározó alakja, a modern orosz irodalmi nyelv megteremtője († 1837).
- 175 éve, 1834. június 1-jén született Felletár Emil gyógyszerész, vegyész, szerkesztő; a törvényszéki toxikológia elismert művelője, hazai megteremtője († 1917).
- 150 éve, 1859. június 6-án született Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, műegyetemi tanár, akadémikus († 1922).
- 135 éve, 1874. június 2-án született Harrer Ferenc, a Budapestet 74 évig szolgáló jogász és várospolitikus, Nagy-Budapest létrehozásának egyik szellemi és gyakorlati előkészítője († 1969).
- 130 éve, 1879. június 6-án született Fasching Antal földmérő mérnök († 1931).
- 125 éve, 1884. június 8-án született Kozma Lajos Kossuth-díjas építész, iparművész és grafikus, műegyetemi tanár († 1948).
- 115 éve, 1894. június 6-án született Álgyay Hubert Pál mérnök, a hídépítéstan műegyetemi tanára († 1945).
- 110 éve, 1899. június 3-án született Békésy György fizikus, aki fiziológiai-orvosi Nobel-díjat kapott a belső fül csigájában létrejövő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezéséért († 1972).
- 110 éve, 1899. június 3-án hunyt el Ifj. Johann Strauss osztrák zeneszerző, zeneköltő, a Kék Duna keringő megkomponálója, a „keringőkirály” (* 1825).
- 105 éve, 1904. június 2-án született Johnny Weissmüller olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója († 1984).
- 100 éve, 1909. június 1-jén megalakult a Magyar Kinematográfusok Országos Szövetsége, 67 taggal.
- 100 éve, 1909. június 4-én született Polzovics Iván jogász, közgazdász, bibliográfus, egyetemi tanár, a tudományos-műszaki célorientált témafigyelés, információfeldolgozás és szelektív információterjesztés kiemelkedő elméleti és gyakorlati művelője († 1978).
- 100 éve, 1909. június 5-én született Gombás Pál Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1971).
- 95 éve, 1914. június 1-jén hunyt el Feszty Árpád festőművész, A magyarok bejövetele című monumentális körkép alkotója (* 1856).
- 90 éve, 1919. június 6-án hunyt el Kvassay Jenő vízmérnök, az országos kultúrmérnöki hálózat megteremtője, négy évtizeden keresztül a hazai vízügyek legfőbb irányítója (* 1850).
- 90 éve, 1919. június 6-án döntötte meg a Vendvidéki Köztársaságot a Magyar Vörös Hadsereg.
- 85 éve, 1924. június 3-án hunyt el Franz Kafka prágai születésű német nyelvű író és elbeszélő (* 1883).
- 65 éve, 1944. június 6-án kezdődött meg a II. világháborúban a szövetséges csapatok normandiai partraszállási hadművelete, ez a nap volt a D-Day.
- 55 éve, 1954. június 7-én hunyt el Alan Turing brit matematikus, a modern számítógéptudomány egyik atyja; kidolgozta a feltaláló nevét viselő Turing-gépet (* 1912).
- 35 éve, 1974. június 6-án hunyt el M. Zemplén Jolán műegyetemi fizikaprofesszor, fizikatörténész, a műegyetemi Tudománytörténeti Kutatócsoport létrehozója, a MTESZ és az Akadémia tudomány- és technikatörténeti bizottságának egyik alapítója (* 1911).
- 35 éve, 1974. június 7-én hunyt el Beck Salamon ügyvéd, jogtudós, a Polgári Jog című szaklap szerkesztője, haláláig az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára (* 1885)
- 20 éve, 1989. június 4-én verte le a kínai kormány a Tienanmen téri tüntetést. A katonai beavatkozás során több ezer békés tüntető vesztette életét.
- 5 éve, 2004. június 5-én hunyt el Ronald Reagan amerikai színész és politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 1981-től 1989-ig hivatalban lévő, 40. elnöke, 1983-ban az amerikai Nemzeti Feltalálók Napjának (National Inventors' Day) megteremtője (* 1911).
22. hét: május 25–31.
- 1405 éve, 604. május 26-án hunyt el Canterburyi Szent Ágoston bencés szerzetes, Canterbury első érseke, az angol egyház egyik megalapítója, Anglia egyik védőszentje, „az angolok apostola” (*6. sz.).
- 505 éve, 1504. május 28-án született Verancsics Antal boszniai származású történetíró, humanista tudós, államférfi, királyi helytartó, római katolikus főpap, diplomata († 1573).
- 445 éve, 1564. május 27-én hunyt el Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci reformátor, humanista tudós, a kálvinizmus névadója (* 1509).
- 415 éve, 1594. május 30-án hunyt el Balassi Bálint végvári vitéz, költő, író, a magyar nyelvű költészet első kiemelkedő alakja (* 1554).
- 415 éve, 1594. május 31-én hunyt el Jacopo Tintoretto olasz festő, a velencei reneszánsz festészet egyik kiemelkedő képviselője (* 1518).
- 405 éve, 1604. május 28-án született Brandenburgi Katalin erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor második felesége († 1649).
- 345 éve, 1664. május 30-án fulladt kudarcba Kanizsa keresztény ostroma.
- 230 éve, 1779. május 28-án született Thomas Moore ír származású, angol nyelvű költő, író († 1852).
- 200 éve, 1809. május 31-én hunyt el Joseph Haydn osztrák zeneszerző, a bécsi klasszikus zene első nagy mestere, a Gott erhalte kezdetű császárhimnusz zeneszerzője (* 1732).
- 195 éve, 1814. május 30-án született Eugène Charles Catalan belga matematikus († 1894).
- 190 éve, 1819. május 31-én született Walt Whitman amerikai költő († 1892).
- 180 éve, 1829. május 29-én hunyt el Sir Humphry Davy brit kémikus, a biztonsági bányászlámpa feltalálója (* 1778).
- 160 éve, 1849. május 30-án született Fabinyi Rudolf magyar vegyész, tudományszervező, az első magyar nyelvű kémiai folyóirat – a Vegytani Lapok – alapítója, a Magyar Kémikusok Egyesülete első elnöke († 1920).
- 140 éve, 1869. május 25-én Mozart Don Giovanni című darabjával nyitotta meg kapuit Bécsben az Állami Operaház, a Staatsoper.
- 130 éve, 1879. május 25-én született Dienes Valéria (szül. Geiger Valéria) írónő, táncpedagógus, filozófus, az első magyar női egyetemi tanár († 1978).
- 125 éve, 1884. május 27-én született Max Brod irodalmár († 1968).
- 120 éve, 1889. május 25-én született Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a hazai kőolaj- és földgázipari kutatások kiemelkedő művelője, a petrolkémiai kutatások egyik elindítója († 1984).
- 115 éve, 1894. május 31-én jelent meg a Molnárok Lapja első száma Jutassy Ödön szerkesztésében.
- 110 éve, 1899. május 29-én Kőnig Gyula a Magyar Tudományos Akadémia összes ülésén bemutatta a Bolyai Farkas és Gauss Frigyes Károly levelezése címmel a két világhírű tudósnak Schmidt Ferenc és Paul Stäckel gondozásában megjelent rendkívüli jelentőségű korrespondenciáját.
- 110 éve, 1899. május 29-én született Cholnoky László vegyész és gyógyszerész, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas († 1967).
- 110 éve, 1899. május 31-én született Bárány Nándor Kossuth-díjas gépészmérnök, optikai feltaláló, műegyetemi tanár, akadémikus († 1977).
- 100 éve, 1909. május 29-én hunyt el Gothard Jenő csillagász, az MTA levelező tagja (* 1857).
- 100 éve, 1909. május 30-án született Benny Goodman amerikai dzsessz-zenész, klarinétművész, zenekarvezető († 1986).
- 95 éve, 1914. május 25-én Budapesten elhunyt Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos idősebbik fia, politikus, országgyűlési képviselő (* 1841).
- 90 éve, 1919. május 26-án hunyt el Gozsdu Elek magyar elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész (* 1849).
- 90 éve, az 1919. május 29-én bekövetkezett napfogyatkozás megfigyelése lehetővé tette az Albert Einstein-féle relativitáselmélet fényelhajlásra vonnatkozó tétele igazának ellenőrzését.
- 90 éve, 1919. május 29-én kiáltották ki Muraszombatban a Vendvidéki Köztársaságot.
- 80 éve, 1929. május 26-án avatták fel a budapesti ezredéves emlékmű központi szoborcsoportját (a Zala György által alkotott, győzelmet jelképező Gábor arkangyal és a hét honfoglaló vezér), valamint a "nemzeti hősök országos emlékkövét" (Kertész K. Róbert alkotása) a Hősök terén.
- 75 éve, 1934. május 31-én született Szabó Imre gépészmérnök, műegyetemi tanár, a műszaki tudomány doktora, a BME Hő- és Rendszertani Intézetének alapító igazgatója, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója; tiszteletére az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 1998-ban Szabó Imre-Díj kitüntetést alapított († 1997).
- 60 éve, 1949. május 26-án született Ward Cunningham amerikai komputer-programozó, az online közösségi munkavégzést támogató első wiki-program kifejlesztője.
- 55 éve, 1954. május 25-én hunyt el Robert Capa (született Friedmann Endre) fényképész, haditudósító fotográfus (* 1913).
- 45 éve, 1964. május 27-én hunyt el Dzsaváharlál Nehru, a független India első miniszterelnöke, az indiai függetlenségi mozgalom, az Indiai Nemzeti Kongresszus vezetője (* 1889).
- 45 éve,1964. május 30-án hunyt el Szilárd Leó magyar amerikai atomfizikus, biofizikus (* 1898).
- 40 éve, 1969. május 26-án hunyt el Allan Haines Lockheed amerikai repülőgép-tervező, gyáriparos, az Egyesült Államok egyik vezető repülőgépipari cége, a Lockheed Aircraft Corporation egyik alapítója (* 1899).
- 40 éve, 1969. május 30-án hunyt el Benedek Marcell tanár, író és műfordító, Benedek Elek író fia (* 1885).
- 35 éve, 1974. május 28-án hunyt el Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a Világ Igaza, Gaudiopolis megálmodója (* 1909).
- 28 éve. 1981. május 29-én született Andrej Szergejevics Arsavin orosz labdarúgó, az FK Zenyit Szankt-Petyerburg volt játékosa (jelenleg az Arsenal csatára) és az orosz labdarúgó-válogatott tagja. - NEM öttel osztható, tehát nem 2009-be tartozik!
21. hét: május 18–24.
- 210 éve, 1799. május 18-án hunyt el Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais francia író, színműíró, A sevillai borbély és a Figaro házassága szerzője (* 1732).
- 210 éve, 1799. május 20-án született Honoré de Balzac, francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel († 1850).
- 210 éve, 1799. május 21-én hunyt el Csapó József orvos, debreceni főorvos, botanikus (* 1734).
- 200 éve, 1809. május 18-án született Vállas Antal mérnök, matematikus, csillagász, térképész, egyetemi tanár, akadémikus († 1869).
- 195 éve, 1814. május 24-én hunyt el Mitterpacher Lajos természettudós, egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője (* 1734).
- 190 éve, 1819. május 24-én született Viktória brit királynő (teljes nevén Alexandrina Victoria), 1837-től Nagy-Britannia és Írország királynője, 1876-tól India császárnője is († 1901).
- 165 éve, 1844. május 18-án született Mészöly Géza magyar festőművész († 1887).
- 165 éve, 1844. május 21-én született Henri Rousseau francia naiv festő († 1910).
- 160 éve, 1849. május 21-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során a Görgey Artúr által vezetett honvéd csapatok háromhetes ostrom után visszafoglalták Buda várát.
- 150 éve, 1859. május 22-én született Arthur Conan Doyle skót író, aki leginkább Sherlock Holmesről szóló detektívregényei, valamint Challenger professzor kalandjai miatt ismert († 1930).
- 150 éve, 1859. május 24-én megnyitották a Debrecen - Miskolc közötti vasútvonalat.
- 145 éve, 1864. május 19-én hunyt el Nathaniel Hawthorne amerikai regény- és novellaíró, az amerikai irodalom kulcsfigurája a 19. században (* 1804).
- 115 éve, 1894. május 21-én megnyílt a Manchesteri Hajócsatorna.
- 110 éve, 1899. május 23-án hunyt el Perczel Mór Tolna megyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–1849-es szabadságharc egyik katonai vezetője (* 1811).
- 105 éve, 1904. május 21-én volt a FIFA megalapítása Párizsban.
- 105 éve, 1904. május 22-én megalakult az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE).
- 100 éve, 1909. május 18-án hunyt el George Meredith angol költő, író (* 1828).
- 100 éve, 1909. május 24-én született Gerő László építészettörténész, a hazai műemlékvédelem egyik kiemelkedő szakértője († 1995).
- 85 éve, 1924. május 21-én megalakult a „Stella” Csillagászati Egyesület.
- 85 éve, 1924. május 24-én megalakult a Magyar Nemzeti Bank, és az Állami Jegybank június 23-i megszűnését követően, június 24-én megkezdte működését.
- 70 éve, 1939. május 20-án a Pan Am elindította első transzatlanti járatát.
- 65 éve, 1944. május 18-án Márton Áron római katolikus püspök a kolozsvári Szent Mihály templomban elmondott szentbeszédében megdöbbenését fejezi ki a zsidóellenes intézkedések miatt.
- 60 éve, 1949. május 21-én hunyt el Klaus Mann német író, Thomas Mann fia, az 1933 utáni emigráns német irodalom egyik legfontosabb képviselője (* 1906).
- 60 éve, 1949. május 22-én jött napvilágra Szöllősi-Nagy András vízmérnök, a budapesti Műegyetem és a kanadai Waterloo Egyetem professzora, az Egyesült Nemzetek Nevelési, Tudományos és Kulturális Világszervezete (UNESCO) tudományos föigazgatóhelyettese, valamint az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának (IHP) főtitkára.
- 60 éve, 1949. május 23-án alakult meg a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), más néven Nyugat-Németország, a II. világháború után megosztott Németország nyugati megszállási övezeteiből kialakított állam, amely a német újraegyesítésig, 1990. október 3-áig állt fenn.
- 45 éve, 1964. május 21-én hunyt el James Franck német-amerikai fizikus, az 1925. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje megosztva Gustav Ludwig Hertz-cel "az elektronok és atomok közötti ütközés törvényeinek felfedezéséért" (* 1882).
- 40 éve, 1969. május 20-án nyitották meg Budapesten a II. kerület Bem József u. 20. sz alatt az Öntödei Múzeumot.
- 35 éve, 1974. május 24-én hunyt el Duke Ellington afro-amerikai zenekarvezető, zongorista, zeneszerző, a jazz és az amerikai zene egyik legnagyobb hatású alakja (* 1899).
20. hét: május 11–17.
- 645 éve, 1364. május 12-én kelt Lengyelország Nagy Kázmér király által létesített első egyetemének, a krakkói Jagelló Egyetemnek alapító okirata.
- 375 éve, 1634. május 15-én hunyt el Hendrick Avercamp holland festő, aki elsősorban téli tájképeivel vált híressé (* 1585).
- 260 éve, 1749. május 17-én született Edward Jenner angol sebész, a himlő elleni védőoltás feltalálója († 1823).
- 230 éve, 1779. május 11-én halt hősi halált az amerikai függetlenségi háborúban Kováts Mihály ezredes, aki - Kazimierz Pulaski gróffal - az Egyesült Államok lovasságának megalapítója (* 1724).
- 180 éve, 1829. május 14-én született Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere († 1897).
- 170 éve, 1839. május 16-án született Kühne Ede német származású gépgyáros, feltaláló, a magyar mezőgazdasági gépgyártás megteremtője († 1903).
- 150 éve, 1859. május 15-én született Pierre Curie Nobel-díjas francia fizikus, kémikus († 1906).
- 150 éve, 1859. május 15-én született Rados Ignác matematikus, főreáliskolai tanár, A Pallas nagy lexikonának egyik főmunkatársa, a Bolyaiak életművének egyik kiváló ismerője, Bolyai János A tér tudománya című világhírű művének és Paul Stäckel Bolyai-monográfiájának magyar fordítója († 1944).
- 125 éve, 1884. május 12-én hunyt el Bedřich Smetana cseh zeneszerző, a cseh klasszikus zene megteremtője (* 1824).
- 120 éve, 1889. május 14-én született Zechmeister László magyar-amerikai vegyészmérnök, egyetemi tanár, akadémikus, a kromatográfia kiemelkedő kutatója († 1972).
- 115 éve, 1894. május 13-án mutatták be a mai Szépművészeti Múzeum helyén felépített rotundában A magyarok bejövetele című, Feszty Árpád és kilenc társa által festett monumentális körképet.
- 110 éve, 1899. május 11-én született Salkaházi Sára, a Szociális Tesvérek Társasága nővére, a nyilas uralom idején közel száz magyarországi zsidó megmentője, vértanú († 1944). 2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
- 110 éve, 1899. május 14-én tudósítás jelent meg a Szegedi Naplóban Pollák Antal és Virág József betűíró gyorstávíró találmányáról, a Magyar Mérnök- és Építész Egyletben bemutatott Pollák-Virág-féle gyorstávíróról, mellyel óránként 40000 szót tudtak továbbítani.
- 110 éve, 1899. május 16-án kelt "Ajándékozási szerződés"-ben Konkoly-Thege Miklós a magyar államkincstárnak ajándékozta az általa alapított és fejlesztett ógyallai csillagvizsgálót annak teljes felszerelésével, és a hozzá tartozó birtokkal együtt.
- 105 éve, 1904. május 11-én született Salvador Dalí, katalán-spanyol szürrealista festőművész († 1989).
- 105 éve, 1904. május 17-én született Jean Gabin (Jean-Alexis Moncorgé) francia színész († 1976).
- 105 éve, 1904. május 17-én született Hincz Gyula magyar festő és grafikus († 1986).
- 100 éve, 1909. május 11-én adományozott Miskolc városának koronás címert I. Ferenc József, amelyre emlékezésül május 11. Miskolc ünnepnapja.
- 100 éve, 1909.május 12-én született Preisich Gábor Ybl-díjas építészmérnök, akadémikus, Budapest városépítészete történetének feldolgozója († 1998).
- 100 éve, 1909. május 15-én született James Neville Mason Golden Globe-díjas angol színész, rendező, forgatókönyvíró és producer († 1984).
- 90 éve, 1919. május 14-én hunyt el Bagáry József magyarországi szlovén író (* 1840).
- 80 éve, 1929. május 12. és május 20. között tartották meg először - Supka Géza 1927. pünkösdjén Miskolcon a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyletének évi közgyűlésén tett kezdeményezése és a könyvünnep 1928-as sikeres "főpróbája" nyomán - az első hivatalos Magyar Könyv Hetét; azóta (1957. kivételével) minden évben megrendezték a magyar könyv hetét, az Ünnepi Könyvhetet.
- 80 éve, 1929. május 15-én született Mócsy András régész, ókortörténész, Pannónia és az egész Római Birodalom történetének, régészeti emlékeinek nemzetközileg elismert kutatója († 1987).
- 80 éve, 1929. május 16-án osztották ki először az 1927-ben alapított Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) kitüntetéseit, amelyeket ma Oscar-díjként ismer a világ.
- 70 éve, 1939. május 13-án a budapesti Nemzeti Színházban bemutatták Németh László VII. Gergely című darabját.
- 65 éve, 1944. május 13-án hunyt el Gulyás Pál Baumgarten-díjas költő, irodalomtörténész (* 1899).
- 65 éve, 1944. május 14-én született George Lucas amerikai filmrendező, producer, szövegíró; a Csillagok háborúja-sorozat és az Indiana Jones-trilógia alkotója.
- 65 éve, 1944. május 15-én felállították az első magyarországi gettót.
- 60 éve, 1949. május 11-én ismét Thaiföld lett Sziám hivatalos neve.
- 60 éve, 1949. május 16-án az oktatási reform kapcsán a budapesti Tudományegyetemen a Bölcsészettudományi Karról leválasztották a természettudományi tanszékeket, és felállították az önálló Természettudományi Kart (TTK).
- 60 éve, 1949. május 17-én hunyt el Balázs Béla magyar író, költő, filmesztéta, filmrendező (* 1884)
- 45 éve, 1964. május 12-én hozta meg határozatát a Minisztertanács az MRTV szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról.
- 25 éve, 1984. május 13-án hunyt el Stanisław Ulam lengyel-amerikai matematikus és fizikus (* 1909).
- 25 éve, 1984. május 15-én hunyt el Irwin Shaw amerikai író (* 1913).
- 5 éve, 2004. május 12-én az (angol) Wikipédia nyerte el a Webby Awards „Legjobb internetes közösség” díját.
19. hét: május 4–10.
- 1705 éve, 304. május 4-én hunyt el Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje (* ?).
- 950 éve, 1059. május 7-én hunyt el Boldog Gizella első magyar királyné (* 984).
- 390 éve, 1619. május 9-én ért véget a Holland Református Egyház által szervezett és az 1618. november 13-án kezdődött Dorti zsinat (vagy Dordrechti zsinat), melynek végzései a kálvinizmus öt pontjaként ismeretesek.
- 360 éve, 1649. május 10-én született Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi tanár, az orvoslás és a filozófia doktora, szótáríró († 1716).
- 355 éve, 1654. május 8-án Otto von Guericke német tudós Magdeburgban bemutatta nyolclovas kísérletét a légüres tér és a légnyomás bizonyítására.
- 215 éve, 1794. május 8-án fejezték le a francia forradalomban Antoine Lavoisier francia kémikust, az anyagmegmaradás törvényének felfedezőjét, a modern kémia atyját. ( * 1743).
- 205 éve, 1804. május 4-én tartotta meg Bolyai Farkas, a matematika, fizika és kémia meghívott professzoraként a marosvásárhelyi főtanodán székfoglaló beszédét; az iskola ma az ő nevét viseli.
- 195 éve, 1814. május 5-én született Balassa János sebészorvos, egyetemi tanár, az MTA tiszteletbeli tagja, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt az orvosi kar igazgatója († 1868).
- 185 éve, 1824. május 7-én tartották meg Bécsben Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának ősbemutatóját, melynek negyedik, zárótétele Friedrich Schiller 1785-ben írt An die Freude (Az örömhöz) című költeményének megzenésítése, amely a humanizmus himnusza, s amelyet Örömóda-ként ismer a világ.
- 180 éve, 1829. május 4-én Bolyai Farkas közzétette matematikai főműve, a Tentamen etc. előfizetési felhívását.
- 180 éve, 1829. május 10-én hunyt el Thomas Young angol természettudós, orvos, a Royal Society titkára (* 1773).
- 160 éve, 1849. május 4-én született Hegedűs Károly, a magyar iparoktatás kiemelkedő alakja, 1884–1914 között a budapesti Állami Középipartanoda igazgatója († 1925).
- 150 éve, 1859. május 5-én hunyt el Peter Gustav Lejeune Dirichlet német matematikus; a számelméletben, az analízisben és a mechanikában ért el fontos eredményeket (* 1805).
- 150 éve, 1859. május 6-án hunyt el Alexander von Humboldt német természettudós és utazó, Wilhelm von Humboldt öccse (* 1769).
- 150 éve, 1859. május 10-én született Stodola Aurél gépészmérnök, fizikus és matematikus, a zürichi műegyetem tanára, feltaláló († 1942).
- 140 éve, 1869. május 9-én született Győry Tibor orvos, orvostörténész, Magyarország orvosi bibliográfiájának összeállítója († 1938).
- 140 éve, 1869. május 10-én a Utah állambeli Promontory Summit-ban elkészült az Első Transzkontinentális Vasút, amely az Egyesült Államok keleti és nyugati partvidékét kötötte össze.
- 130 éve, 1879. május 7-én hunyt el Charles De Coster belga író, a belgák nemzeti eposzává vált Thyl Ulenspiegel szerzője (* 1827).
- 130 éve, 1879. május 7-én született Erdős Renée író, költő († 1956).
- 125 éve, 1884.május 8-án született Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok 33. elnöke, hivatalban 1945–1953-ig († 1972).
- 125 éve, 1884. május 9-én született Csikász Imre szobrászművész († 1914).
- 120 éve, 1889. május 5-én nyílt meg hivatalosan a látogatók előtt a párizsi Eiffel-torony.
- 115 éve, 1894. május 10-én nyílt meg az Aquincumi Múzeum, a főváros első saját alapítású múzeuma.
- 110 éve, 1899. május 10-én született Fred Astaire, amerikai énekes, táncos, színész († 1987).
- 105 éve, 1904. május 5-én hunyt el Jókai Mór regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, az MTA tagja (* 1825).
- 100 éve, 1909. május 5-én született Radnóti Miklós, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője († 1944).
- 100 éve, 1909. május 10-én hunyt el Böckh János bányamérnök, geológus, miniszteri osztálytanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 26 évig a Magyar Királyi Földtani Intézet igazgatója, a Magyarhoni Földtani Társulat alelnöke, majd tiszteleti tagja (* 1940).
- 90 éve, 1919. május 4-én hunyt el Milan Rastislav Štefánik francia csillagász, tábornok, diplomata, Csehszlovákia egyik alapítója, repülőgép-szerencsétlenség következtében (* 1880).
- 85 éve, 1924. május 10-én J. Edgar Hoovert kinevezték az USA Szövetségi Nyomozó Hivatala (az FBI) igazgatójának, e hivatalt haláláig (1972-ig) töltötte be.
- 80 éve, 1929. május 4-én született Audrey Hepburn angol–holland származású Oscar-díjas színésznő († 1993).
- 80 éve, 1929. május 6-án született Paul Christian Lauterbur amerikai kémikus, a 2003. évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj kitüntetettje megosztva Peter Mansfielddel, az MRI (mágneses magrezonanciás képalkotás) terén tett felfedezéseiért († 2007).
- 80 éve, 1929. május 10-én született Kányádi Sándor, romániai Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
- 70 éve, 1939. május 7-én hunyt el Detre László bakteriológus, egyetemi tanár, a Hungária Szérumművek elnevezésű oltóanyagtermelő intézet alapítója és vezetője (* 1874).
- 69 éve, 1940. május 10-én indította meg a Harmadik Birodalom a nyugati hadjáratot a Benelux államok és Franciaország ellen. A Wehrmacht pár hét alatt elsöprő sikert aratott, elfoglalta Párizst is.
- 65 éve, 1944. május 4-én született Huszti Péter Jászai- és Kossuth-díjas színész, Érdemes művész, egyetemi tanár, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora.
- 60 éve, 1949. május 4-én született Nagy Gáspár Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, prózaíró, szerkesztő († 2007).
- 60 éve, 1949. május 5-én 10 állam:Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország által Londonban aláírt szerződés alapján megalakult az Európa Tanács.
- 60 éve, 1949. május 6-án hunyt el Maurice Maeterlinck belga költő, drámaíró és filozófus, az 1911. évi irodalmi Nobel-díj kitüntetettje (* 1862).
- 45 éve, 1964. május 5-én – az Európa Tanács megalakulásának 15. évfordulóján – az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága határozatot hozott arról, hogy a megalakulás napja, május 5-e Európa-nap.
- 30 éve, 1979. május 10-én hunyt el Bibó István magyar jogász, társadalomkutató, 1956-ban a Nagy Imre kormány államminisztere (* 1911).
- 20 éve, 1989. május 9-én hunyt el Kárteszi Ferenc matematikus, egyetemi tanár, akadémikus, a Bolyai-kutatás és Bolyai János Appendix. A tér tudománya című műve közreadásának kiemelkedő alakja (* 1907).
- 15 éve, 1994. május 6-án nyílt meg a Csalagút, vagyis a Franciaország és Nagy Britannia közötti „Channel Tunnel”.
18. hét: április 27. – május 3.
- 540 éve, 1469. május 3-án született Niccoló Machiavelli olasz politikus, filozófus, történetíró és államférfi († 1527).
- 490 éve, 1519. május 2-án hunyt el Leonardo da Vinci olasz (akkor még itáliai) származású polihisztor, azaz: festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író (* 1452).
- 280 éve, 1729. május 2-án született II. (Nagy) Katalin orosz cárnő, uralkodása alatt (1762-től haláláig) megerősödött Oroszország európai helyzete, számtalan műalkotás, palota született uralkodása idején († 1796).
- 255 éve, 1754. április 28-án született Széchényi Ferenc gróf, a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója, Széchenyi István atyja († 1820).
- 225 éve, 1784. május 3-án született Horvát István bölcsészdoktor, egyetemi tanár († 1846).
- 220 éve, 1789. április 30-án tette le beiktatása során a Bibliával hagyományteremtő hivatali esküjét George Washington, az Egyesült Államok alkotmány alapján megválasztott első szövetségi államfője New York városában a Federal Hall-ban.
- 160 éve, 1849. április 28-án hunyt el Stáhly Ignác orvos, egyetemi tanár, akadémikus (* 1784).
- 160 éve, 1849. május 2-án tették le az esküt Szemere Bertalan miniszterelnök, egyben belügyminiszter és kormányának tagjai, mely alkalommal a kormányfő beszédében programját forradalmi, köztársasági és demokráciai irányúnak vallotta; ezt a szellemiséget erősítette meg a Kossuth-címer használata.
- 155 éve, 1854. április 29-én született Jules Henri Poincaré francia matematikus, fizikus és filozófus, a párizsi Sorbonne professzora, a differenciálegyenletek, a komplex függvénytan, a divergens sorok, a topológia és a valószínűségszámítás kiváló művelője, 1905-ben elsőként nyerte el a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai-díját († 1912).
- 130 éve, 1879. április 29-én született Sávoly Ferenc meteorológus, a hazai agrometeorológia megalapozója, a Mezőgazdasági meteorológia (1951) című első modern magyar agrometeorológiai kézikönyv szerzője († 1938).
- 130 éve, 1879. május 3-án született Réthly Antal meteorológus, az első magyar éghajlati atlasz készítője, a Kárpát-medencében megfigyelt időjárási jelenségek, földrengések és sarki fénytünemények régi feljegyzéseinek összegyűjtője († 1975).
- 120 éve, 1889. május 1-jén született Lambrecht Kálmán paleontológus, ornitológus, etnográfus, a Pécsi Tudományegyetem tanára, az őslénytan biológiai irányának kiemelkedő egyénisége, jelentős tudományos ismeretterjesztő író († 1936).
- 120 éve, 1889. május 3-án választott elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia a világhírű fizikus Eötvös Loránd személyében először természettudóst, ugyanezen közgyűlésen Kőnig Gyula matematikust és Hőgyes Endrét, a magyarországi mikrobiológia egyik megalapozóját a Tudományos Akadémia rendes tagjává választották.
- 110 éve, 1899. április 29-én született Duke Ellington afro-amerikai zenekarvezető, zongorista, zeneszerző, a jazz és az amerikai zene egyik legnagyobb hatású alakja († 1974).
- 110 éve, 1899. május 1-jén megnyílt a látogatók előtt a Közlekedési Múzeum.
- 110 éve, 1899. május 3-án megalapították a Ferencvárosi Torna Clubot (FTC)-t.
- 105 éve, 1904. május 1-jén hunyt el Antonín Dvořák cseh zeneszerző (* 1841).
- 90 éve, 1919. április 28-án a Selmecbányáról áttelepült Bányászati és Erdészeti Főiskola Sopronban, a volt Károly laktanyában megkezdte működését.
- 75 éve, 1934. május 2-án a felsőház elfogadta az 1934. évi X. törvénycikket a „M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem” létesítéséről, így egy szervezetben egyesült a József Műegyetem, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, az Állatorvosi Főiskola, valamint a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar; az összevont egyetem a következő karokból állt: 1. Mérnöki és építőmérnöki, 2. Gépész- és vegyészmérnöki, 3. Bánya-, kohó- és erdőmérnöki, 4. Mezőgazdasági és állatorvosi, 5. Közgazdaságtudományi.
- 70 éve, 1939. április 27-én született Stanisław Dziwisz, II. János Pál pápa barátja és haláláig személyi titkára, krakkói metropolita, 2006. március 24-től kardinális.
- 70 éve, 1939. május 2-án született Orbán István magyar vegyészmérnök, gyógyszerszakmérnök, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára; az Egis Gyógyszergyár, illetve annak jogelődje, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár volt első és egyetlen munkahelye, melyet csaknem negyedszázadon át, haláláig igazgatott († 2006).
- 65 éve, 1944. április 28-án hunyt el Hermann Miksa gépészmérnök, műegyetemi tanár, 1933/1934-ben a Műegyetem rektora (* 1868).
- 55 éve, 1954. április 27-én a Magyar Meteorológiai Társaságból önállósulva megalakult a Magyar Geofizikusok Egyesülete, első elnöke Bese Vilmos, társelnöke Tárczy-Hornoch Antal volt.
- 50 éve, 1959. április 29-én hunyt el Medgyaszay István építész, szakíró, a Veszprémben felépített első magyar vasbeton szerkezetű színházépület tervezője (* 1877).
- 30 éve, 1979. április 29-én útjára indult az első szegedi trolibusz.
- 20 éve, 1989. április 28-án hunyt el Cziffra Géza magyar származású filmrendező, író, költő (* 1900).
- 20 éve, 1989. április 30-án hunyt el Sergio Leone olasz filmrendező (* 1929).
- 15 éve, 1994. május 1-jén hunyt el Ayrton Senna brazil autóversenyző (* 1960).
- 5 éve, 2004. május 1-jén lett Magyarország és kilenc társország: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia egyszerre az Európai Unió tagállama, mely így 25 tagúvá bővült.
17. hét: április 20–26.
- 500 éve, 1509. április 21-én hunyt el VII. Henrik angol király, az első Tudor-házi uralkodó (* 1456).
- 500 éve, 1509. április 21-én kezdte meg uralkodását VIII. Henrik, akit június 24-én koronáztak Anglia királyává.
- 445 éve, 1564. április 23-án született William Shakespeare angol drámaíró, költő, színész, az angol nyelvű drámaírás egyik legnagyobb alakja († 1616).
- 410 éve, 1599. április 25-én született Oliver Cromwell angol államférfi, katonai vezető, a polgárháború vezére, majd lordprotektor címen államfő lett († 1658).
- 345 éve, 1664. április 21-én indította el egy nemzetközi keresztény had, Zrínyi Miklós vezetésével Kanizsa ostromát.
- 290 éve, 1719. április 25-én Angliában megjelent Daniel Defoe: Robinson Crusoe című regénye.
- 285 éve, 1724. április 22-én született Immanuel Kant, német filozófus, a német idealizmus megteremtője, a königsbergi egyetem professzora († 1804).
- 265 éve, 1744. április 25-én hunyt el Anders Celsius svéd természettudós, csillagász, a Celsius-skála megalkotója, a svéd és a berlini akadémia, valamint a londoni Royal Society tagja (* 1701).
- 210 éve, 1799. április 21-én született Táncsics Mihály író, publicista, politikus († 1884).
- 195 éve, 1814. április 21-én születettEgressy Béni zeneszerző, író, színész, a Szózat megzenésítője († 1851).
- 180 éve, 1829. április 24-én született Bartal Antal klasszika-filológus, az MTA tagja († 1909).
- 150 éve, 1859. április 25-én született Nagy Virgil építészmérnök, műegyetemi tanár († 1921).
- 150 éve, 1859. április 25-én keződött el a Szuezi-csatorna építése Egyiptomban.
- 145 éve, 1864. április 21-én született Max Weber közgazdász, szociológus, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című mű alkotója († 1920).
- 135 éve, 1874. április 25-én született Guglielmo Marconi olasz feltaláló, az 1909. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Karl Ferdinand Braun-nal († 1937).
- 130 éve, 1879. április 26-án született Owen Williams Richardson angol fizikus, az 1928. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a termo-ionok jelenségének tanulmányozásáért és különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” († 1959).
- 120 éve, 1889. április 26-án született Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus, a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodója, jelentősen hozzájárult a logika, a matematikafilozófia és a nyelvfilozófia fejlődéséhez († 1951).
- 110 éve, 1899. április 22-én született Vladimir Nabokov orosz származású amerikai író, fordító, kritikus, lepkész, sakkfeladványszerző († 1977).
- 105 éve, 1904. április 20-án megkezdte működését a Budapest vízellátását szolgáló káposztásmegyeri vízmű.
- 105 éve, 1904. április 22-én született Julius Robert Oppenheimer amerikai elméleti fizikus, a Manhattan-terv igazgatójaként fontos szerepet játszott az első amerikai atombomba kifejlesztésében († 1967).
- 100 éve, 1909. április 22-én született Rita Levi-Montalcini olasz neurológus, aki Stanley Cohen kollégájával megosztva kapta az 1986-os fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat a növekedési faktorok felfedezéséért.
- 85 éve, 1924. április 24-én hunyt el Zielinski Szilárd építőmérnök, műegyetemi tanár, a magyarországi vasbetonépítés úttörője, a Műegyetem első doktora, 1924-től haláláig a Magyar Mérnöki Kamara alapító elnöke (* 1860).
- 80 éve, 1929. április 26-án született Lámfalussy Sándor Belgiumban élő magyar számazású közgazdász, jegybankár, tőkepiaci szakértő, az euró "atyja".
- 75 éve, 1934. április 25-én hunyt el Zorkóczy Samu vaskohómérnök, ipari vezető, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke (* 1869).
- 25 éve, 1984. április 22-én hunyt el Ansel Adams amerikai fotográfus, környezetvédő, „a Sierra fényképésze”, a Presidential Medal of Freedom 1980. évi kitüntetettje (* 1902).
- 20 éve, 1989. április 22-én hunyt el Kulin György magyar csillagász, számos kisbolygó és egy üstökös felfedezője, a csillagászat fáradhatatlan népszerűsítője, a magyar amatőrcsillagászat atyja (* 1905).
16. hét: április 13–19.
- 800 éve, 1209. április 16-án hagyta jóvá III. Ince pápa a ferencesek szabályzatát.
- 495 éve, 1514. április 16-án Bakócz Tamás bíboros esztergomi érsek pápai legátusként ünnepélyesen közzétette X. Leó pápa törökök ellen keresztes hadjáratot hirdető bulláját; a keresztes hadak vezetésére Dózsa György kapott megbízást.
- 380 éve, 1629. április 14-én született Christian Huygens holland fizikus, matematikus, csillagász († 1695).
- 270 éve, 1739. április 15-én született Winterl József Jakab, orvos, a nagyszombati és később Pestre áthelyezett egyetem kémia és botanika professzora († 1809).
- 260 éve, 1749. április 13-án született Rát Mátyás, magyar író, az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztője († 1810).
- 250 éve, 1759. április 14-én hunyt el Georg Friedrich Händel német származású angol zeneszerző (* 1685).
- 230 éve, 1779. április 18-án hunyt el Fazola Henrik lakatosmester, gyártulajdonos, az ipari tőke egyik első képviselője Magyarországon, nevéhez fűződnek a magyar barokk vasművesség legszebb alkotásai (* 1730 k.).
- 190 éve, 1819. április 19-én született Mentovich Ferenc ev. ref. főiskolai tanár, filozófus, közíró, Gaussnál tett látogatása után Gauss Bolyai Jánosról szóló értékelő elismerésének közreadója († 1879).
- 160 éve, 1849. április 14-én Debrecenben az országgyűlés határozatot fogadott el a függetlenségi nyilatkozat kiadásáról és a Habsburg-ház trónfosztásáról, majd Kossuth Lajost kormányzó-elnökké választották.
- 160 éve, 1849. április 15-én Ludwig Welden von Hartmann bárót nevezték ki Windisch-Grätz helyébe a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokának.
- 160 éve, 1849. április 19-én tették végleges szövegezésben és nyomtatásban közzé A' MAGYAR NEMZET FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZATA címmel a debreceni országgyűlés április 14-i határozatát, amelyet a magyar nemzet főrendei és képviselői nevében báró Perényi Zsigmond, a felsőház másod-elnöke, Almásy Pál, a képviselőház elnöke, és Szacsvay Imre, mint az országgyűlés jegyzője írtak alá.
- 115 éve, 1894. április 13-án született Derkovits Gyula magyar festő és grafikus, aki sajátosan egyéni művészetet alakított ki a modern nyugat-európai stílusirányzatok (főleg az expresszionizmus, a kubizmus és a konstruktivizmus) mentén; kiemelkedő alkotása a 12 részes Dózsa-kompozíciója († 1934).
- 100 éve, 1909. április 13-án hunyt el Cserháti Sándor növénytermesztő, növénynemesítő, tanár és gazdasági szakiró (* 1852).
- 100 éve, 1909. április 13-án született Stanisław Ulam lengyel-amerikai matematikus és fizikus († 1984).
- 70 éve, 1939. április 18-án jött napvilágra Ragályi Elemér filmoperatőr, aki több mint 100 játékfilmet, dokumentumfilmet, TV-filmet és minisorozatot forgatott, melyekkel számos díjat nyert, közöttük Oscar-díjat, Emmy-díjat és ACE-díjat, valamint Kossuth- és Balázs Béla-díjat is.
- 70 éve, 1939. április 19-én hunyt el Vaszary János magyar festőművész és grafikus († 1867).
- 50 éve, 1959. április 16-án hunyt el Győrffy István botanikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1880).
- 15 éve, 1994. április 17-én hunyt el Roger Walcott Sperry amerikai pszichofiziológus, az 1981. évi fiziológiai, illetve orvosi Nobel-díj megosztott kitüntetettje „az agyféltekék funkcionális specializációjával kapcsolatos felfedezéseiért” (* 1913).
15. hét: április 6–12.
- 930 éve, 1079. április 11-én hunyt el Szent Szaniszló lengyel püspök és vértanú, Lengyelország védőszentje (* 1030).
- 495 éve, 1514. április 9-én Bakócz Tamás bíboros esztergomi érsek pápai legátusként ünnepélyesen közzétette X. Leó pápa törökök ellen keresztes hadjáratot hirdető bulláját; a keresztes hadak vezetésére Dózsa György kapott megbízást.
- 485 éve, 1524. április 10-én a horvátok másodszor verik vissza a törököket Klissza alól.
- 395 éve, 1614. április 7-én hunyt el El Greco görög származású festő, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere (* 1541 k.).
- 205 éve, 1804. április 11-én hunyt el Küzmics Miklós, a Tótság esperese és bibliafordító. Az ő és Küzmics István munkái alapozták meg a vend nyelvjárás irodalmi nyelvét (* 1737).
- 195 éve, 1814. április 6-án született Ybl Miklós építész, a 19. század egyik legnagyobb magyar mestere, a historizmus európai jelentőségű képviselője († 1891).
- 180 éve, 1829. április 6-án hunyt el Niels Henrik Abel, a világviszonylatban is elsőrangú norvég matematikus; róla nevezték el az Abel-csoportot, és a norvég kormány által születésének 200-dik évfordulójára a Nobel-díj mintájára alapított matematikai Abel-díjat (* 1802).
- 150 éve, 1859. április 8-án született Edmund Husserl német filozófus, a fenomenológia irányzatának megalapítója († 1938).
- 145 éve, 1864. április 10-én született Bernády György, akinek polgármestersége alatt épült föl a Bolyaiak városában, Marosvásárhelyt a megyeháza és a kultúrpalota, nevéhez fűződik az átfogó modern iskolarendszer, a közkönyvtár, a képtár, valamint a csatornázás és közvilágítás létrehozása is († 1938).
- 115 éve, 1894. április 10-én hunyt el Szabó József bányamérnök, a pesti egyetem első magyar geológus professzora, az MTA tagja, a magyar geológiai iskola megteremtője (* 1822).
- 100 éve, 1909. április 6-án Robert Peary amerikai kutató elsőként elérte az Északi-sarkot.
- 90 éve, 1919. április 8-án hunyt el Eötvös Loránd magyar fizikus, egyetemi tanár, vallás- és közoktatási miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia első természettudós elnöke, a Mathematikai és Physikai Társaság alapító elnöke, akinek egyik legismertebb alkotása a nevét viselő torziós-inga (* 1848).
- 80 éve, 1929. április 6-án a Stella Csillagászati Egyesület közgyűlésén Tolnay Lajos „Elhagyhatjuk-e a Földet?” címmel tartott az asztronautika témaköréről úttörő előadást.
- 80 éve, 1929. április 7-én megalakult a Magyar Fotogrammetriai Társaság a Műegyetem geodézia tanszékén.
- 65 éve, 1944. április 10-én hunyt el Gorka Sándor biológus, zoológus, a pozsonyi, majd a pécsi Tudományegyetem professzora (* 1878).
- 50 éve, 1959. április 9-én hunyt el Frank Lloyd Wright, a 20. század első felének egyik legkiemelkedőbb amerikai építésze (* 1867).
- 45 éve, 1964. április 11-én, József Attila születésnapján és tiszteletére ünnepelték meg először a magyar költészet napját.
- 30 éve, 1979. április 10-én hunyt el Várkonyi Zoltán színész, rendező, színházigazgató (* 1912).
- 10 éve, 1999. április 9-én hunyt el Hegedűs Géza író, irodalomtörténész, újságíró, költő, színházi szakíró, kritikus (* 1912).
- 5 éve, 2004. április 7-én mutatták be Nemzeti Évfordulóink 2004 címmel a Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi Ferenc termében a kulturális kormányzat kiadványaként Estók János főszerkesztésében megjelent sorozatnyitó kötetet.
14. hét: március 30. – április 5.
- 430 éve, 1579. április 1-jén Báthory István Vilniusban megalapította Észak-Európa egyik legrégibb és Litvánia ma is legnagyobb egyetemét, amely alapítást XIII. Gergely pápa 1579. október 30-án kelt bullájával szentesített.
- 400 éve, 1609. április 4-én hunyt el Charles de L'Écluse (Carolus Clusius) németalföldi orvos, korának legnagyobb botanikusa, a magyar flóra kutatója (* 1526).
- 200 éve, 1809. április 1-jén született Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán származású orosz író, aki az orosz irodalom nagy íróegyéniségeire kiemelkedő hatást gyakorolt († 1852).
- 190 éve, 1819. április 2-án hunyt el Festetics György gróf, katonatiszt, nagybirtokos, kora hazai gazdasági és művelődési életének egyik kimagasló személyisége, az első hazai felsőfokú mezőgazdasági szakiskola, a keszthelyi Georgikon alapítója, gróf Széchényi Ferenc sógora (* 1755).
- 150 éve, 1859. április 1-jén született Vikár Béla etnográfus, műfordító, akadémikus, akinek 100 éve, 1909-ben jelent meg Kalevala-fordítása († 1945).
- 135 éve, 1874. április 5-én született Vigyázó Ferenc jogtudós és műgyűjtő, aki a szülei, Vigyázó Sándor gróf és Podmaniczky Zuzsanna, és a maga által gyűjtött rendkívüli értékű könyvtárat, valamint az egész családi vagyont a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta († 1928).
- 125 éve, 1884. április 1-jén megalapították a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaságot, a mai Kossuth Nyomda jogelődjét.
- 120 éve, 1889. március 31-én húzták fel a francia nemzeti zászlót a párizsi Mars-mezőn az Eiffel-torony (e: efel) csúcsára, ezzel felavatták a francia forradalom centenáriumán rendezett világkiállítás szenzációját, majd 1889. május 5-én hivatalosan megnyitották a látogatók előtt.
- 115 éve, 1894. április 1-jén (vasárnap) Kossuth Lajost a Nemzeti Múzeum csarnokában történt felravatalozása után ünnepélyes külsőségek közt temették el Budapesten.
- 100 éve, 1909. március 30-án született Ernst H. Gombrich ausztriai születésű brit művészettörténész († 2001).
- 90 éve, 1919. április 1-jén hunyt el Korda Dezső mérnök, feltaláló, iparszervező, a forgó kondenzátor feltalálója, a Societé Electro-Chimie de Basel cég egyik alapítója és a Societé de Fives-Lilles villamossági gyár igazgatója (* 1864).
- 85 éve, 1924. április 3-án született Marlon Brando, a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai filmszínésze († 2004).
- 85 éve, 1924. április 5-én hunyt el Kajlinger Mihály gépészmérnök, a káposztásmegyeri vízműtelep tervezője és kiviteli munkáinak irányítója, 1896-tól 1923-ig a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója (* 1860).
- 80 éve, 1929. április 4-én hunyt el Carl Friedrich Benz német mérnök és gyáros (* 1844).
- 75 éve, 1934. március 30-án született Ligeti Erika szobrász († 2004).
- 70 éve, 1939. április 3-án nemzetközi anatómiai kongresszus kezdődött Budapesten.
- 60 éve, 1949. április 4-én alakult meg Washingtonban az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, a NATO.
- 5. alkalommal emlékezünk meg arról, hogy 2005. április 2-án II. János Pál pápa, polgári nevén Karol Józef Wojtyła átadta lelkét a Teremtőnek.
13. hét: március 23–29.
- 1200 éve, 809. március 24-én hunyt el Hárún ar-Rasíd bagdadi kalifa, az iszlám történelmének egyik legközismertebb, Az Ezeregyéjszaka meséi által is megörökített legendás alakja, akinek 23 évig tartó uralkodása volt a bagdadi székhelyű kalifátus fénykora (* 763).
- 545 éve, 1464. március 29-én koronázták meg Hunyadi Mátyás királyt, a reneszánsz korának kiemelkedő államfőjét, és egész Közép-Európa legjelentősebb reneszánszkönyvtára, a Bibliotheca Corviniana megalapítóját.
- 515 éve, 1494. március 24-én született Georgius Agricola cseh bányavidéken működő német bányaorvos, a De re metallica című bányászatról írt, máig forrásértékű mű szerzője († 1555).
- 325 éve, 1684. március 24-én született Bél Mátyás, enciklopédikus tudású magyar és szlovák író, evangélikus lelkész, főiskolai igazgató, Magyarország történetírója († 1749).
- 305 éve, 1704. március 25-én született Faludi Ferenc jezsuita szerzetes, író, költő, műfordító, a 18. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője († 1779).
- 260 éve, 1749. március 23-án született Pierre-Simon de Laplace francia matematikus, csillagász és fizikus († 1827).
- 255 éve, 1754. március 23-án született Jurij Vega szlovén matematikus, fizikus († 1802).
- 225 éve, 1784. március 27-én született Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első angol-tibeti szótár és nyelvtan megalkotója († 1842).
- 205 éve, 1804. március 26-án hunyt el Kempelen Farkas feltaláló, polihisztor, a fonetika tudományának megalapítója (* 1734).
- 135 éve, 1874. március 28-án hunyt el Kubinyi Ferenc jogtudós, reformkori politológus, paleontológus, az MTA tiszteleti tagja (* 1796).
- 100 éve, 1909. március 27-én hunyt el Kautz Gyula magyar közgazdász, politikus, a modern nemzetgazdaságtan úttörője; az ő nevét viseli a Széchenyi István Egyetem közgazdasági tanszéke (* 1829).
- 85 éve, 1924. március 26-án Olaszország annektálta az ún. Fiumei Szabad Államot, amelyet az 1920-as rapallói szerződés korábban semleges övezetnek állapított meg.
- 55 éve, 1954. március 29-én az Országos Mentőszolgálat a világon elsőként megszervezte és elindította a rohamkocsi-szolgálatot Budapesten.
- 50 éve, 1959. március 29-én Csillebércen üzembe helyezték az első magyar, két megawatt teljesítményű, vízhűtésű, vízmoderátoros kutatóreaktort.
- 45 éve, 1964. március 23-án hunyt el Peter Lorre, magyar származású amerikai színész (* 1904).
- 40 éve, 1969. március 28-án hunyt el Dwight D. Eisenhower, az Egyesült Államok 34. elnöke, aki Hruscsov mellett a másik szuperhatalom vezetőjeként döntő szerepet játszott az 1956-os forradalom és szabadságharc sorstörténetében (* 1890).
- 25 éve, 1984. március 23-án hunyt el Csuka Zoltán, vajdasági magyar költő, műfordító (* 1901).
- 25 éve, 1984. március 23-án hunyt el Greguss Pál biológus, egyetemi tanár, a növényanatómia és -paleontológia nemzetközileg ismert kutatója (* 1889).
- 15 éve, 1994. március 23-án hunyt el Giulietta Masina, olasz színésznő, Federico Fellini filmrendező felesége (* 1921).
- 5 éve, 2004. március 29-én a NATO hét új tagországgal bővült: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia.
12. hét: 2009. március 16–22.
- 425 éve, 1584. március 18-án hunyt el IV. (Rettegett) Iván orosz cár (* 1530).
- 220 éve, 1789. március 16-án született Georg Simon Ohm német fizikus, az Ohm-törvény leírója († 1854).
- 205 éve, 1804. március 21-én (a francia köztársasági naptár szerint 30 Ventôse XII. év) lépett érvénybe Code civil des Français néven a Francia Polgári Törvénykönyv, a Code Napoléone.
- 175 éve, 1834. március 17-én született Gottlieb Daimler német mérnök, az első gépjármű kifejlesztője, a motorkerékpár feltalálója († 1900).
- 165 éve, 1844. március 18-án született Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző, az "Ötök" egyike († 1908).
- 160 éve, 1849. március 16-án a Kossuth Lajos vezette Országos Honvédelmi Bizottmány "történeti jegyzőket" nevezett ki a honvédsereg hadtesteihez, hogy megörökítsék a szabadságharc eseményeit.
- 155 éve, 1854. március 20-án született Pecz Vilmos nyelvész, klasszika-filológus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1923).
- 155 éve, 1854. március 20-án született Schafarzik Ferenc ásványtudós, geológus, műegyetemi professzor, az MTA tagja, a hazai műszaki földtan megalapítója († 1927).
- 150 éve, 1859. március 16-án született Alekszandr Sztyepanovics Popov orosz fizikus, elektromérnök, feltaláló, az olasz Guglielmo Marconi mellett a rádióhullámokkal történő hírközlés egyik úttörője († 1906).
- 125 éve, 1884. március 19-én hunyt el Elias Lönnrot finn író, filológus és művész, a finn népi eposz, a Kalevala énekeinek összegyűjtője és kiadója (* 1802).
- 125 éve, 1884. március 22-én hunyt el Puskás Ferenc, az első budapesti telefonközpont megépítője és első igazgatója (* 1848).
- 120 éve, 1889. március 16-án hunyt el Ernst Wilhelm Leberecht Tempel német csillagász, litográfus (* 1821).
- 120 éve, 1889. március 18-án hunyt el Rómer Flóris régész, művészettörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1815).
- 115 éve, 1894. március 20-án hunyt el több mint négy évtizedes számkivetés után Kossuth Lajos, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vezetője, kormányzó elnök (* 1802).
- 100 éve, 1909. március 14-én született Bársony Rózsi színésznő († 1977).
- 100 éve, 1909. március 22-én hunyt el Thanhoffer Lajos orvosdoktor, anatómus, a szövettan és az összehasonlító élettan magyarországi úttörője, az MTA tagja (* 1843).
- 65 éve, 1944. március 19-én született Szécsi Pál, magyar táncdalénekes († 1974).
- 55 éve, 1954. március 21-én hunyt el Selényi Pál fizikus, az optika nemzetközi hírű kutatója, az MTA tagja, Kossuth-díjas (* 1884).
- 50 éve, 1959. március 21-én végezték ki Mansfeld Pétert, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlások legfiatalabb áldozatát (* 1941).
- 50 éve, 1959. március 21-én a Kínai Népköztársaság hadserege brutálisan leverte a tibeti népfelkelést.
- 40 éve, 1969. március 21-én felavatták a Magyar Televízió Szabadság téri épületében az első színes televízió-adóberendezést.
11. hét: március 9–15.
- 1405 éve, 604. március 12-én hunyt el I. (Nagy Szent) Gergely pápa, a középkor egyik legnagyobb hatású egyházi vezetője, akinek uralkodása alatt a népvándorlás zavarai közepette megerősödött a keresztény vallás és egyház (* 540 k.).
- 935 éve, 1074. március 14-én Géza és László hercegek egyesült hada Mogyoródnál megverte Salamon király seregét; Salamon a nyugati határszélre menekült, végleg elvesztve országát és királyi hatalmát.
- 530 éve, 1479. március 12-én született Giuliano de’ Medici, Nemours hercege, Firenze ura († 1516).
- 465 éve, 1544. március 11-én született Torquato Tasso itáliai barokk költő, A megszabadított Jeruzsálem című eposz alkotója († 1595).
- 240 éve, 1769. március 14-én született Kármán József író († 1795).
- 215 éve, 1794. március 14-én született Bem József, lengyel katonatiszt, az 1848-49-es magyar szabadságharc legendás hős tábornoka († 1850).
- 210 éve, 1799. március 13-án hunyt el Weszprémi István orvos, Magyarország és Erdély egykori orvosainak biográfusa (* 1723).
- 205 éve, 1804. március 14-én született id. Johann Strauss, osztrák hegedűművész, zeneszerző, karmester, zenekarvezető, ifj. Johann Strauss édesapja (* 1849).
- 185 éve, 1824. március 12-én született Gustav Robert Kirchhoff német fizikus, egyetemi tanár, a színképelemzés egyik megalapozója († 1887).
- 180 éve, 1829. március 13-án John Andrews és Joseph Pritchard angol hajóépítő vállalkozók Bécsben megalapították a Duna-Gőzhajózási Társaságot "Első cs. kir. Szabadalmazott Duna-Gőzhajózási Társaság" néven.
- 175 éve, 1834. március 12-én hunyt el Karl Wilhelm Feuerbach amatőr matematikus, tanár, a Feuerbach-körről szóló híres tétel bizonyítója (* 1800).
- 160 éve, 1849. március 15-én a magyar forradalom kitörésének első évfordulójára Bem József a szabadságharcosok élén kiűzte az ellenséget Erdélyből.
- 155 éve, 1854. március 14-én született Paul Ehrlich német szerológus és farmakológus, a modern kemoterápia megteremtője, az 1908. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje, megosztva Ilja Iljics Mecsnyikov orosz biológussal "az immunitás területén végzett munkásságukért" († 1915).
- 155 éve, 1854. március 15-én született Emil von Behring az immunológia megalapítójának tekintett német bakteriológus, aki 1901-ben az első orvosi-élettani Nobel-díjat kapta a szérumterápia kidolgozásában, különösen a diftéria leküzdésében játszott szerepéért († 1917).
- 145 éve, 1864. március 14-én született Kürschák József matematikus († 1933).
- 140 éve, 1869. március 11-én született Zelovich Kornél mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus († 1935).
- 130 éve, 1879. március 12-én a Tisza áradása elpusztította Szegedet; de ugyanezen szegedi nagy árvíz megnyitotta a régi újraépítésén túlmenő modern városteremtés páratlan lehetőségét.
- 130 éve, 1879. március 14-én született Albert Einstein elméleti fizikus, az 1921-es fizikai Nobel-díj kitüntetettje „az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fényelektromos jelenség törvényszerűségeinek felismerésére”, kidolgozta a relativitáselméletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődéséhez († 1955).
- 120 éve, 1889. március 10-én született Járay Pál feltaláló, a járműáramlástani vizsgálatok úttörője († 1974)
- 115 éve, 1894. március 12-én Nemzeti Szalon néven művészeti egyesület alakult Budapesten.
- 115 éve, 1894. március 15-én született Aba-Novák Vilmos magyar festőművész († 1941).
- 110 éve, 1899. március 12-én hunyt el Than Mór magyar festőművész (* 1828).
- 110 éve, 1899. március 13-án született Kodolányi János író, újságíró († 1969).
- 100 éve, 1909. március 10-én a francia Émile Aubrun sikeresen végrehajtotta az első éjszakai repülést.
- 95 éve, 1914. március 12-én hunyt el George Westinghouse amerikai mérnök, feltaláló, az elektromos gyáripar úttörője, a Westinghouse Electric Corporation alapítója, Thomas Edison riválisa (* 1846).
- 85 éve, 1924. március 15-én Magyarországon megindult a kísérleti műsorszórás Magyari Endre mérnök szervezésében, egy bútorszállító kocsiból kialakított stúdióból, a Csepelen felállított 0,25 kW teljesítményű Huth adóval az első kísérleti zeneműsor közvetítésével.
- 75 éve, 1934. március 9-én született Jurij Alekszejevics Gagarin (oroszul Юрий Алексеевич Гагарин), szovjet repülőtiszt, az első ember a világűrben, aki 1961. április 12-én a Vosztok-1 űrhajóval elhagyta a Föld légkörét, majd 108 perc repülés után szerencsésen földet ért († 1968).
- 75 éve, 1934. március 12-én született Moldova György, író, újságíró.
- 65 éve, 1944. március 9-én hunyt el Ripka Ferenc magyar politikus, Budapest főpolgármestere (* 1871).
- 65 éve, 1944. március 13-án hunyt el Bogdánfy Ödön hidrológus, a hazai hidrometeorológia úttörője (* 1863).
- 65 éve, 1944. március 15-én lett a Szovjetunió Himnusza az addig ilyen célra használt Internacionálé helyett a Szergej Mihalkov (1913-2009) által írt szövegű és Alekszandr Alekszandrov (1883-1946) komponálta zenéjű hazafias dal; Oroszország himnuszának dallama változatlanul Alexandrov alkotása, s új szövegének költője is Mihalkov.
- 50 éve, 1959. március 9-én debütált Barbie divatbaba a New York-i American International Toy Fairen; ezt a napot szokás hivatalos születésnapjaként emlegetni.
- 45 éve, 1964. március 10-én hunyt el Dallos Sándor magyar író (* 1901).
- 35 éve, 1974. március 9-én hunyt el Earl Wilbur Sutherland Nobel-díjas amerikai fiziológus (* 1915).
- 30 éve, 1979. március 13-án hunyt el Verzár Frigyes orvostudós, gerontológus, az MTA tagja, a hormonok és a vitaminok közötti kapcsolat, valamint az öregedési folyamat összetevőinek kutatója (* 1886).
- 20 éve, 1989. március 15-én ünnepelte meg a magyarság négy évtizedes kényszerszünet után először újra szabadon államilag is elismert munkaszüneti napon nemzeti ünnepként az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emléknapját.
- 15 éve, 1994. március 13-án hunyt el Benda Kálmán történész, a Magyarország történeti kronológiája a kezdetektől 1970-ig című négykötetes alapmű főszerkesztője (* 1913).
- 10 éve, 1999. március 12-én hunyt el Sir Yehudi Menuhin hegedűművész (* 1916).
- 10 éve, 1999. március 12-én vált Magyarország – Csehországgal és Lengyelországgal közösen - a 60 éve, 1949. április 4-én alapított NATO tagjává.
10. hét: március 2–8.
- 785 éve, 1224. március 5-én született Árpád-házi Szent Kinga magyar szent, IV. Béla király lánya, Szent Margit és Boldog Jolán nővére, Lengyelország és Litvánia védőszentje. († 1292).
- 735 éve, 1274. március 7-én hunyt el Aquinói Szent Tamás filozófus, teológus, egyházi író (* 1224 vagy 1225).
- 615 éve, 1394. március 4-én született Tengerész Henrik portugál herceg, felfedező († 1460).
- 390 éve, 1619. március 6-án született Cyrano de Bergerac francia katona, költő, író († 1655).
- 330 éve, 1679. március 8-án született Wanfried Sarolta Amália hessen-rheinfelsi hercegnő, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem felesége († 1722).
- 315 éve, 1694. március 6-án született Grassalkovich Antal, királyi személynök, kamaraelnök, Mária Terézia bizalmasa († 1771).
- 220 éve, 1789. március 4-én léptették hatályba az Amerikai Egyesült Államok 1787. szeptember 7-én megalkotott, szeptember 17-én aláírt, és 1788. június 21-én ratifikált alkotmányát, mely az első írott polgári alkotmány az egyetemes jogtörténetben.
- 195 éve, 1814.március 8-án született Szigligeti Ede drámaíró, műfordító († 1878).
- 190 éve, 1819. március 8-án született Berde Áron jogász, közgazdász, természetkutató, akadémikus, az első magyar meteorológiai és klimatológiai szakkönyv szerzője († 1892).
- 185 éve, 1824. március 2-án született Bedřich Smetana cseh zeneszerző († 1884).
- 170 éve, 1839. március 3-án született Krenner József Sándor mineralógus, ásványkutató, az MTA tagja († 1920).
- 160 éve, 1849. március 5-én született Balázs Mór, a „villamosember”, a Budapesti Városi Villamosvasút Társaság alapító vezérigazgatója († 1897).
- 160 éve, 1849. március 4-én adta ki Ferenc József osztrák császár az oktrojált (uralkodói rendelettel deklarált) olmützi alkotmányt, amely alapjában véve a centralizált és abszolutista birodalomhoz visszatérést és a történelmi magyar állam területi feldarabolását jelentette.
- 155 éve, 1854. március 5-én jelent meg a Vasárnapi Újság című képes, enciklopédikus hetilap első száma; az 1921 karácsonyáig megjelenő lap gazdag képanyaga ma is forrásértékű.
- 155 éve, 1854. március 6-án született Károly Iréneusz József fizikatanár, a drótnélküli távírás egyik első felfedezője, a röntgensugárzás első hazai gyógyászati alkalmazója († 1929).
- 140 éve, 1869. március 8-án hunyt el Hector Berlioz francia zeneszerző, kritikus, író, többek között a Rákóczi-induló legnépszerűbb változatának megalkotója (* 1803).
- 130 éve, 1879. március 3-án hunyt el Paál László magyar festőművész (* 1846).
- 130 éve, 1879. március 3-án hunyt el William Kingdon Clifford, angol matematikus (* 1845).
- 130 éve, 1879. március 3-án született Klekl József magyarországi szlovén író, újságíró († 1936).
- 130 éve, 1879. március 4-én hunyt el Martin Lajos matematikus, feltaláló, a kolozsvári egyetem tanára, az MTA levelező tagja (* 1827).
- 130 éve, 1879. március 8-án született Otto Hahn német kémikus, „a nehéz magok hasadásának felfedezéséért” 1945-ben az 1944. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje († 1968).
- 125 éve, 1884. március 3-án született Novobátzky Károly fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas († 1967).
- 110 éve, 1899. március 7-én született Millner Tivadar vegyészmérnök, akadémikus, a Bródy Imrével közösen szabadalmaztatott volfrámszálas, kriptontöltésű izzólámpa társfeltalálója († 1988).
- 105 éve, 1904. március 4-én hunyt el Perczel Miklós politikus, az 1848-49 évi szabadságharcban honvéd ezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvéd tábornok öccse (* 1812).
- 105 éve, 1904. március 4-én született George Gamow (er. Georgij Antonovics Gamov), orosz származású amerikai fizikus, az ősrobbanás-elmélet egyik kidolgozója († 1968).
- 100 éve, 1909. március 7.-14. között rendezték az Első Magyar Országos Bélyegkiállítást az Iparművészeti Múzeumban.
- 100 éve, 1909. március 8-án született Rajk László politikus, belügyminiszter († 1949).
- 95 éve, 1914. március 4-én született Hegyi Barnabás Kossuth-díjas filmoperatőr, kiváló művész († 1966).
- 95 éve, 1914. március 4-én született Budó Ágoston magyar fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnökségi tagja, Kossuth-díjas († 1969).
- 95 éve, 1914. március 4-én született Robert Rathbun Wilson amerikai fizikus († 2000).
- 85 éve, 1924. március 7-én született Abe Kóbó, japán író († 1993).
- 85 éve, 1924. március 8. és március 12. között az 1923. évi XVII. tc. alapján a Budapesti Mérnöki Kamara megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet székházában (Budapest V. ker., Reáltanoda u. 13-15.); a Kamara első elnöke dr. Zielinski Szilárd volt.
- 80 éve, 1929 március 5-én hunyt el David D. Buick skót születésű amerikai gyáros, az autógyártás úttörője (* 1854).
- 80 éve, 1929.március 7-én született Székely János, író, költő († 1992).
- 80 éve, 1929. március 8-án, Berlinben rendeztek a világon először mozgó televíziós közvetítést Mihály Dénes szabadalma alapján.
- 70 éve, 1939. március 2-án választották pápává Eugenio Pacellit, aki XII. Pius néven 1958-ban bekövetkezett haláláig töltötte be tisztségét.
- 40 éve, 1969. március 3-án startolt az Apollo–9, az amerikai Apollo-program harmadik emberes űrrepülése, és a Saturn-5 óriásrakéta második indítása emberekkel a fedélzetén; a program keretében először próbálták ki a világűrben az Apollo holdkompot.
- 40 éve, 1969. március 4-én jelent meg az Elnöki Tanács 1969. évi 6. számú törvényerejű rendelete a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola létesítéséről.
- 35 éve, 1974. március 8-án nyílt meg a párizsi Charles de Gaulle nemzetközi repülőtér (Roissy-ban).
- 20 éve, 1989. március 6-án hunyt el Harry Andrews angol színész („A domb”) (* 1911).
- 20 éve, 1989. március 8-án hunyt el Mészáros Ági, kétszeres Kossuth-díjas színésznő (* 1918).
- 10 éve, 1999. március 6-án hunyt el Parti János olimpiai bajnok kenuzó, edző (* 1932).
9. hét: február 23. – március 1.
- 430 éve, 1579. március 1-jén a magyar papok képzésére XIII. Gergely pápa - akinek nevét az általa elkészíttetett gregorián naptár tette világhírűvé - megalapította Rómában a Collegium Hungaricumot.
- 265 éve, 1744. február 23-án született Meyer Amschel Rothschild német bankár, a Rothschild bankház alapítója († 1812).
- 250 éve, 1759. március 1-jén született Schwartner Márton magyar történész, statisztikus, egyetemi tanár († 1823).
- 180 éve, 1829. február 26-án született Levi Strauss amerikai iparos, a farmernadrág névadója († 1902).
- 155 éve, 1854. március 1-jén született Pecz Samu magyar műépítész, műegyetemi tanár († 1922).
- 150 éve, 1859. február 23-án hunyt el Zygmunt Krasiński, Adam Mickiewicz, Juliusz Słowacki és Cyprian Kamil Norwid mellett a XIX. század egyik legnagyobb romantikus lengyel költője (* 1812).
- 140 éve, 1869. február 28-án hunyt el Alphonse de Lamartine francia romantikus költő, liberális politikus, a „Költői és vallásos harmóniák”, „Szókratész halála”, „Egy angyal bukása” szerzője (* 1790).
- 130 éve, 1879. február 24-én született Hankóczy Jenő mezőgazdasági kutató, a búza- és lisztminőség kérdésének nemzetközi szakembere, a "farinométer" feltalálója († 1939).
- 130 éve, 1879. március 1-jén kezdte meg működését a Földművelés-, Ipar és Kereskedelemügyi Minisztérium szervezetén belül a Kvassay Jenő által kezdeményezett és vezetett Kultúrmérnöki Hivatalok hálózata.
- 120 éve, 1889. február 23-án született Garay János olimpiai bajnok vívó († 1945).
- 120 éve, 1889. február 28-án született Vaclav Fomics Nyizsinszkij ukrajnai születésű orosz balett-táncos († 1950).
- 110 éve, 1899. február 23-án született Erich Kästner német író, költő, A két Lotti szerzője († 1974).
- 105 éve, 1904. február 25-én született Török Sándor író, műfordító, antropozófus († 1985).
- 105 éve, 1904. február 28-án született Tabák Lajos, a magyar szociofotográfia megteremtője, legkiemelkedőbb alkotója († 2007).
- 105 éve, 1904. február 29-én született Macskásy Árpád magyar gépészmérnök, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, az épületgépészeti oktatás megalapítója († 1977).
- 100 éve, 1909. március 1-jén Budapesten bemutatták Bartók Béla I. szvitjét.
- 90 éve, 1919. február 24-én született Bogsch Árpád jogász, 1973 és 1997 között az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) magyar származású főigazgatója, akinek kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a WIPO 1974-ben az ENSZ szakosított intézményeinek sorába lépett († 2004).
- 85 éve, 1924. február 25-én született Grastyán Endre idegfiziológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja († 1988).
- 80 éve, 1929. február 23-án született II. Alekszij, 1990. június 10-től Moszkva 16. pátriárkája, az orosz ortodox egyház feje († 2008).
- 80 éve, 1929. február 23-án született Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató († 1975).
- 80 éve, 1929. február 27-én született Fodor András költő, esszéíró († 1997).
- 65 éve, 1944. február 25-én hunyt el Dési Huber István magyar festő- és grafikusművész (* 1895).
- 60 éve, 1949. február 23-án tartotta alakuló közgyűlését a Mezőgazdasági Ipari Tudományos Egyesület (MITE) (ma Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület).
- 60 éve, 1949. február 25-én tartotta ünnepélyes alakuló ülését a Parlamentben az 1948: XXXVIII. törvénycikk alapján életre hívott Magyar Tudományos Tanács.
- 55 éve, 1954. február 24-én hunyt el Herczeg Ferenc író, színműíró, újságíró, az MTA tagja, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője (* 1863).
- 40 éve, 1969. február 24-én született Holecz Károly magyarországi szlovén író, újságíró.
- 40 éve, 1969. február 26-án hunyt el Karl Jaspers német filozófus (* 1883).
- 30 éve, 1979. február 25-én hunyt el Heinrich Focke német repülőgépkonstruktőr, a két ellentétes forgó rotorral ellátott helikopter (1937) kifejlesztője (* 1890).
- 20 éve, 1989. február 25-én Budapesten megalakult a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület, amelynek első elnöke Szentágothai János lett.
- 20 éve, 1989. február 27-én hunyt el Konrad Lorenz osztrák etológus, az 1973. évi orvosi-élettani Nobel-díj kitüntetettje (* 1903).
- 10 éve, 1999. február 25-én hunyt el Glenn T. Seaborg Nobel-díjas kémikus, a Kalifornia Egyetem professzora, a nukleáris orvostudomány megalapítója (* 1912).
8. hét: február 16–22.
- 635 éve, 1374. február 18-án született Szent Hedvig lengyel királynő, I. Nagy Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet lánya († 1399).
- 485 éve, 1524. február 17-én született Charles de Lorraine lotaringiai bíboros, reimsi érsek, a francia katolicizmus kiemelkedő alakja, a komoly politikai befolyással rendelkező a Guise-ház tagja († 1574).
- 445 éve, 1564. február 18-án hunyt el Michelangelo Buonarroti, az olasz reneszánsz kimagasló mestere, a művészettörténet egyik legnagyobb alakja (* 1475).
- 420 éve, 1589. február 18-án kezdték meg Vizsolyban Károli Gáspár gönci prédikátor szellemi és Mantskovit Bálint könyvnyomtató technikai vezetésével az első teljes magyar nyelvű Szent Biblia kinyomtatását.
- 420 éve, 1589. február 22-én hunyt el Dudith András, a humanizmus fénykorának polihisztor tudósa, reneszánsz magyar irodalom alkotója, pécsi püspök és császári-királyi tanácsos (* 1533).
- 400 éve, 1609. február 21-én született Raimondo Montecuccoli, olasz gróf, osztrák császári fővezér († 1680).
- 175 éve, 1834. február 16-án született Ernst Haeckel német darwinista biológus, zoológus, filozófus († 1919).
- 165 éve, 1844. február 20-án született Munkácsy Mihály festőművész († 1900).
- 165 éve, 1844. február 20-án született Ludwig Boltzmann osztrák fizikus és filozófus, a 19. század elméleti fizikájának kiemelkedő alakja († 1906).
- 150 éve, 1859. február 17-én kezdte meg Madách Imre Az ember tragédiája című drámája egyetlen fennmaradt változatának megírását, amelyet 1860. március 26-án fejezett be.
- 150 éve, 1859. február 19-én született Svante August Arrhenius svéd tudós, akit 1903-ban kémiai Nobel-díjjal tüntettek ki († 1927).
- 130 éve, 1879. február 18-án született Vidéky Emil gépészmérnök, a fogaskerék-számítás és -gyártás egyik nemzetközileg elismert hazai úttörője († 1960).
- 80 éve, 1929. február 19-én született Litván György történész († 2006).
- 80 éve, 1929. február 19-én volt Bartók Béla III. vonósnégyesének premierje.
- 80 éve, 1929. február 21-én született Izsák Imre, magyar matematikus, fizikus, csillagász, égi mechanikus († 1965).
- 60 éve, 1949. február 19-én megalakult a Gépipari Tudományos Egyesület (a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet keretén belül működő Gépipari és Gyáripari Szakosztályok tevékenységének folytatójaként és szellemi jogutódjaként).
- 60 éve, 1949. február 20-án hunyt el Berde Mária, erdélyi magyar író, költő, műfordító (* 1889).
- 55 éve, 1954. február 18-án született John Travolta amerikai színész.
- 50 éve, 1959. február 16-án, Batista diktátor elűzése után vette át a hatalmat Kubában Fidel Castro.
- 25 éve, 1984. február 21-én hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov, irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író (* 1905).
- 25 éve, 1984. február 22-én hunyt el Hermann Imre idegorvos, pszichoanalitikus, a gondolkodáslélektan, a szociálpszichológia és a kórlélektan kiemelkedő kutatója (* 1889).
- 20 éve, 1989. február 22-én hunyt el Márai Sándor magyar író, újságíró (* 1900).
7. hét: február 9–15.
- 1140 éve, 869. február 14-én hunyt el Szent Cirill bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, testvérével, Szent Metóddal Európa társ-védőszentje, (* 827).
- 605 éve, 1404. február 14-én született Leon Battista Alberti olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor († 1472).
- 445 éve, 1564. február 15-én született Galileo Galilei olasz természettudós, a távcsöves csillagászat úttörője, a humanista tudós egyik nagy szimbóluma († 1642).
- 345 éve, 1664. február 15-én zárta le győzelemmel Zrínyi Miklós az ún. eszéki hadjáratot.
- 245 éve, 1764. február 11-én született Haberle Károly Konstantin Keresztély magyar botanikus, egyetemi tanár († 1832).
- 230 éve, 1779. február 14-én hunyt el James Cook, angol hajóskapitány, felfedező (* 1728).
- 205 éve, 1804. február 12-én hunyt el Immanuel Kant, német filozófus (* 1724).
- 200 éve, 1809. február 12-én született Charles Darwin angol természettudós, az evolúcióelmélet kidolgozója († 1882).
- 200 éve, 1809. február 12-én született Abraham Lincoln, az Egyesült Államok 16. elnöke, a Republikánus Párt első elnöke, a rabszolgaság eltörlésének élharcosa, aki merénylet áldozata lett († 1865).
- 150 éve, 1859. február 13-án született Quittner Zsigmond magyar műépítész († 1918).
- 150 éve, 1859. február 14-én Madách Imre elkezdte Az ember tragédiája című drámájának megírását.
- 140 éve, 1869. február 14-én született Charles Thomson Rees Wilson Nobel-díjas angol-skót fizikus, a magfizikai folyamatok regisztrálására alkalmas ködkamra kifejlesztője († 1959).
- 135 éve, 1874. február 15-én született Ernest Shackleton ír születésű brit felfedező, sarkkutató († 1922).
- 125 éve, 1884. február 11-én született Györffy István néprajzkutató, az MTA tagja († 1939).
- 115 éve, 1894. február 14-én hunyt el Eugène Charles Catalan, belga matematikus, a Catalan-számok és a Catalan-sejtés névadója (* 1814).
- 100 éve, 1909. február 11-én született Joseph Mankiewicz amerikai iró, Oscar-díjas filmrendező († 1993).
- 95 éve, 1914. február 12-én született Egyed László geofizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja; létrehozta hazánkban a korszerű szeizmológiai obszervatóriumok hálózatát, megindította a hazai paleomágneses kutatásokat és a gravitációs állandó újabb meghatározására irányuló vizsgálatokat († 1970).
- 95 éve, 1914. február 14-én hunyt el Joshua Lawrence Chamberlain, az amerikai polgárháború tábornoka (* 1828).
- 90 éve, 1919. február 10-én született Bessenyei Ferenc színművész, kétszeres Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze († 2004).
- 80 éve, 1929. február 11-én aláírták a lateráni egyezményt, amely biztosította a Vatikán szuverenitását.
- 75 éve, 1934. február 13-án hunyt el Pusztai József (eredeti nevén Pozderecz) magyarországi szlovén költő, író, újságíró (* 1864).
- 70 éve, 1939. február 9-én született Barbér Irén magyarországi szlovén író- és újságírónő († 2006).
- 70 éve, 1939. február 10-én hunyt el XI. Piusz pápa, eredeti nevén: Achille Ratti (* 1857).
- 50 éve, 1959. február 15-én hunyt el Owen Williams Richardson angol fizikus, az 1928. évi fizikai Nobel-díj kitüntetettje „a termo-ionok jelenségének tanulmányozásáért és különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért” (* 1879).
- 45 éve, 1964. február 14-én hunyt el Csathó Kálmán, író, rendező (* 1881).
- 30 éve, 1979. február 9-én hunyt el Gábor Dénes Nobel-díjas magyar fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója (* 1900).
- 30 éve, 1979. február 9-én hunyt el Haynal Imre orvos, egyetemi tanár, akadémikus, a magyar belgyógyászati iskola egyik meghatározó egyénisége (* 1892).
- 15 éve, 1994. február 10-én hunyt el Simonyi Imre költő, újságíró, szerkesztő (* 1920).
- 10 éve, 1999. február 9-én Jövőnk feltalálása: Gábor Dénes öröksége az információs társadalomban címmel emlékülést és kiállítást rendeztek a Nobel-díjas tudós halálának 20. évfordulója alkalmából, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Pesti Konferencia Központban.
- 5 éve, 2004. február 11-én volt a „magyar Wikipédia” első rádiószereplése (Kossuth Rádió, Digitális című műsor, lásd a sajtóvisszhang lapot).
6. hét: február 2–8.
- 415 éve, 1594. február 2-án hunyt el Giovanni Pierluigi da Palestrina itáliai zeneszerző (* 1526).
- 250 éve, 1754. február 2-án született Charles-Maurice de Talleyrand francia politikus, diplomata († 1838).
- 240 éve, 1769. február 2-án hunyt el XIII. Kelemen pápa (* 1693).
- 210 éve, 1799. február 6-án született Frivaldszky Imre („frivaldi”) természettudós, az MTA tagja († 1870).
- 205 éve, 1804. február 5-én született Johan Ludvig Runeberg Finnország nemzeti költője, a finn nemzeti himnusz írója († 1877).
- 205 éve, 1804. február 6-án hunyt el Joseph Priestley angol lelkész, liberális politikai filozófus, fizikus és kémikus (* 1733).
- 200 éve, 1809. február 2-án született Székács József evangélikus püspök († 1876).
- 200 éve, 1809. február 3-án született Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész († 1847).
- 185 éve, 1824. február 4-én hunyt el Barla Mihály magyar-szlovén költő és író (* 1778).
- 180 éve, 1829. február 2-án született Alfred Edmund Brehm német zoológus, Az állatok világa című hatkötetes, 1864–1869 között megjelent alapmű szerzője († 1884).
- 180 éve, 1829. február 3-án született Orbán Balázs tájleíró, néprajzi gyűjtő, az MTA levelező tagja († 1890).
- 175 éve, 1834. február 8-án (a julián naptár szerint: január 27.) született Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul: Дмитрий Иванович Менделеев); orosz kémikus, a kémiai elemek periódusos rendszerének felfeldezője és közzétevője; a 101-es rendszámú kémiai elem, a Mendelévium (Md) és a Holdon található Mengyelejev-kráter róla kapta a nevét († 1907).
- 160 éve, 1849. február 8-án hunyt el France Prešeren szlovén költő. Prešeren nagy alkotása a Zdravljica (Köszöntő) Szlovénia nemzeti himnusza (* 1800).
- 150 éve, 1859. február 3-án született Hugo Junkers német repülőgéptervező, a világ első fémrepülőgépe és az első zárt kabinos utasszállító gép tervezője († 1935).
- 135 éve, 1874. február 2-án született Szakovics József a magyarországi szlovén nemzeti nyelv és öntudat ápolója és védelmezője († 1930).
- 115 éve, 1894. február 4-én hunyt el Adolphe Sax (Antoine-Joseph Sax) belgiumi francia hangszerkészítő, a szaxofon feltalálója (* 1814).
- 100 éve, 1909. február 3-án született Simone Weil francia író, filozófus († 1943).
- 100 éve, 1909. február 8-án született Lomb Kató tolmács, fordító, nyelvzseni († 2003).
- 90 éve, 1919. február 4-én a magyar hadseregen belül megalakult az első önálló térképészeti szervezet, a Magyar Katonai Térképészeti Csoport.
- 90 éve, 1919. február 5-én Charlie Chaplin, Mary Pickford, Douglas Fairbanks és D. W. Griffith megalapítja a United Artists filmstúdiót.
- 90 éve, 1919. február 7-én hunyt el Hegyfoky Kabos meteorológus, nemzetközi hírű klimatológus (* 1847).
- 90 éve, 1919. február 8-án a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet kezdeményezésére létrejött az Országos Munkaügyi Tanács.
- 85 éve, 1924. február 3-án hunyt el Woodrow Wilson, az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke, hivatalban 1913–1921-ig (* 1856).
- 75 éve, 1934. február 8-án hunyt el Móra Ferenc magyar író (* 1879).
- 60 éve, 1949. február 2-án megalakult a Magasépítési Tudományos Egyesület (1952-től neve: Építőipari Tudományos Egyesület, 1990-től Építéstudományi Egyesület).
- 60 éve, 1949. február 5-én alakult meg a Fizikusok Egyesülete (utóbb Selényi Pál javaslatára Eötvös Loránd Fizikusok Egyesülete, majd Eötvös Loránd Fizikai Társulat).
- 55 éve, 1954. február 8-án hunyt el Jendrassik György magyar gépészmérnök, feltaláló (* 1898).
- 35 éve, 1974. február 2-án hunyt el Lakatos Imre matematikus, tudományfilozófus, a Bizonyítások és cáfolatok című nagyszabású mű szerzője (* 1922).
- 35 éve, 1974. február 6-án hunyt el Ács Tivadar magyar történész, újságíró (* 1901).
- 30 éve, 1979. február 3-án hunyt el Haynal Imre orvos, egyetemi tanár, az MTA tagja (* 1892).
- 30 éve, 1979. február 4-én hunyt el Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó (* 1913).
- 15 éve, 1994. február 6-án tartották meg először a rádiótechnikai napot, arra a bravúrra emlékezve, hogy Bay Zoltán és kutatócsoportja 1946. február 6-án saját fejlesztésű rádiólokátorral - a jelösszegezés elvileg új eljárásával - megmérte a Föld és a Hold közötti távolságot; azóta e napot tekintik a magyar űrkutatás kezdetének és a radarcsillagászat születésnapjának.
- 10 éve, 1999. február 2-án hunyt el Tátrai Vilmos Kossuth-díjas magyar hegedűművész (* 1912).
- 5 éve, 2004. február 3-án kiadták a KDE 3.2 és a KDevelop 3-at.
5. hét: január 26. – február 1.
- 1195 éve, 814. január 28-án hunyt el I. (Nagy) Károly római császár, a Frank Birodalom fénykorának megteremtője, az első császár Nyugat-Európában a Római Birodalom bukása óta.
- 255 éve, 1754. január 27-én született Domin József Ferenc teológiai és bölcseleti doktor, egyetemi tanár, chasmai címzetes zágrábi kanonok és vaskai apát, a nápolyi és firenzei tudományos akadémia tagja, az első hazai léggömbkísérletek egyik végrehajtója, az elektromosságtan és az elektroterápia úttörője († 1819).
- 205 éve, 1804. január 31-én született Bajza József lapszerkesztő, kritikus († 1858).
- 195 éve, 1814. január 29-én hunyt el Johann Gottlieb Fichte, a klasszikus német filozófia kiemelkedő alakja (* 1762).
- 165 éve, 1844. január 27-én mutatta be a pesti Nemzeti Színház Erkel Ferenc Hunyadi László című első maradandó értékű magyar operáját, amely esemény egyben Himnuszunk sorstörténetének is fordulópontja lett.
- 165 éve, 1844. január 28-án született Benczúr Gyula festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja († 1920).
- 155 éve, 1854. február 1-jén hunyt el Landerer Lajos magyar nyomdász (* 1800).
- 135 éve, 1874. február 1-jén született Hugo von Hofmannsthal, osztrák író, drámaíró, lírikus, librettista († 1929).
- 135 éve, 1874. február 1-jén Kolozsvárott megjelent az Erdélyi Múzeum című folyóirat első száma, Finály Henrik szerkesztésében.
- 125 éve, 1884. január 26-án hunyt el Pavlo Platonovics Csubinszkij ukrán költő, Ukrajna himnuszának szerzője (* 1839).
- 125 éve, 1884. január 28-án született Auguste Piccard svájci gépészmérnök, fizikus, egyetemi tanár; 1931-ben elsőként emelkedett fel léggömbbel (lezárt kabinnal) a sztratoszférába, és fontos adatokat gyűjtött a kozmikus sugárzásról, majd 1953-ban fiával, Jacques Piccard-dal a Trieste mélytengeri búvárgömbben 3150 m mélységbe merült († 1962),
- 125 éve, 1884. január 28-án született Thorotzkai Péter gépészmérnök, repülőgépmotor-tervező, a magyar sportrepülés egyik úttörője († 1942).
- 110 éve, 1899. január 29-én született Páger Antal Kossuth-díjas magyar színész, kiváló művész († 1986).
- 110 éve, 1899. január 30-án született Max Theiler dél-afrikai származású Nobel-díjas amerikai orvos, virológus († 1972).
- 100 éve, 1909. január 27-én fejezte be Bartók Béla I. vonósnégyesét.
- 100 éve, 1909. február 1-jén született Laki Kálmán biokémikus, a biológiai oxidáció és az izomkutatás terén a Szent-Györgyi iskola jeles tagja, a véralvadás biokémiájának kiemelkedő kutatója († 1983).
- 100 éve, 1909. február 1-jén született Képes Géza költő, műfordító († 1989).
- 95 éve, 1914. február 1-jén született Vargyas Lajos magyar néprajz- és népzenekutató, († 2007).
- 90 éve, 1919. január 27-én hunyt el Ady Endre, a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője (* 1877).
- 90 éve, 1919. január 29-én Balassagyarmat megvédi határait az inváziós csehszlovák csapatokkal szemben, ezzel elnyeri a Civitas Fortissima, azaz a Legbátrabb Város címet.
- 80 éve, 1929. január 27-én született Garai Gábor magyar költő, író, műfordító, kritikus († 1987).
- 80 éve, 1929. január 31-én született Rudolf Ludwig Mössbauer német fizikus, az 1961. évi fizikai Nobel-díj társkitüntetettje.
- 75 éve, 1934. január 29-én hunyt el Fritz Haber német kémikus, az 1918. évi kémiai Nobel-díj kitüntetettje, akinek az alkalmazott kémiában való munkálkodása jelentősen befolyásolta a világ történelmét; a „vegyi háború atyjaként” is szokták emlegetni (* 1868).
- 70 éve, 1939. január 28-án hunyt el William Butler Yeats ír költő, drámaíró, elbeszélő, irodalmi Nobel-díjas (1923), a 20. századi irodalom egyik kiemelkedő alakja (* 1865).
- 60 éve, 1949. január 26-án tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Hidrológiai Társaság, amely korábban, 1917-től a Magyarhoni Földtani Társulat egyik szakosztályaként működött.
- 60 éve, 1949. január 27-én tartotta alakuló közgyűlését a mai Szilikátipari Tudományos Egyesület elődje, az Építőanyagipari Tudományos Egyesület.
- 60 éve, 1949. január 29-én került cégbejegyzésre a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) elődje, a Híradástechnikai, Finommechanikai és Optikai Tudományos Egyesület.
- 60 éve, 1949. január 29-én tartotta alakuló közgyűlését a Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Egyesület (neve 1955-től Közlekedés- és Építéstudományi Egyesület, 1959-től pedig a ma is használt Közlekedéstudományi Egyesület).
- 45 éve, 1964. január 31-én indult el a „Delta” című tudományos ismeretterjesztő tv-műsor.
- 25 éve, 1984. január 27-én hunyt el Országh László, magyar nyelvész, irodalomtörténész, szótárszerkesztő (* 1907).
- 15 éve, 1994. január 30-án hunyt el Pierre Boulle francia író (* 1912).
- 15 éve, 1994. február 1-jén hunyt el Kessler Hubert magyar mérnök, hidrológus, barlangkutató (* 1907).
4. hét: január 19–25.
- 505 éve, 1504. január 22-én hunyt el Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, kiemelkedő jelentőségű magyar prédikátor író (* 1435 k.)
- 460 éve, 1549. január 23-án hunyt el Johannes Honterus erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus, könyvnyomtató, fametsző, térképszerkesztő és jogász (* 1498).
- 400 éve, 1609. január 21-én hunyt el Joseph Justus Scaliger, Apáczai szavaival „minden filológusok fejedelme (princeps philologorum)” (* 1540).
- 345 éve, 1664. január 21-én indította el Zrínyi Miklós az eszéki hadjáratot.
- 280 éve, 1729 január 22-én született Gotthold Ephraim Lessing német drámaíró, kritikus, esztéta, dramaturg († 1781).
- 275 éve, 1734. január 23-án született Kempelen Farkas († 1804).
- 250 éve, 1759. január 25-én született Robert Burns skót költő, dalszerző († 1796).
- 200 éve, 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe amerikai író, költő, novellista és kritikus, az amerikai romantika egyik legnagyobb alakja († 1849).
- 190 éve, 1819. január 19-én hunyt el Domin József Ferenc teológiai és bölcseleti doktor, egyetemi tanár, chasmai címzetes zágrábi kanonok és vaskai apát, a nápolyi és firenzei tudományos akadémia tagja, az első hazai léggömbkísérletek egyik végrehajtója, az elektromosságtan és az elektroterápia egyik úttörője (* 1754).
- 190 éve, 1819. január 19-én született Sztoczek József mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus, 1871-72-ben a Műegyetem első rektora († 1890).
- 170 éve, 1839. január 25-én született Paul Cézanne francia festőművész († 1906)
- 155 éve, 1854. január 20-án született Lőw Immánuel főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író († 1944).
- 135 éve, 1874. január 25-én született William Somerset Maugham angol író, drámaíró († 1965).
- 125 éve, 1884. január 20-án született Gábor Andor író, humorista († 1953).
- 125 éve, 1884. január 20-án született Szilárd Béla kémikus, a fotokémia, a lumineszcencia, a radioaktív sugárzás biológiai hatásainak, a kolloidok és az élő anyag keletkezés-elméletének kutatója († 1926).
- 110 éve, 1899. január 20-án született Allan Haines Lockheed amerikai repülőgép-tervező, gyáriparos, az Egyesült Államok egyik vezető repülőgépipari cége, a Lockheed Aircraft Corporation egyik alapítója († 1969).
- 100 éve, 1909. január 25-én született Ignácz Rózsa magyar író, műfordító, színművész († 1979).
- 80 éve, 1929. január 23-án született a neves polihisztor Polányi Mihály fiaként Polányi János, Nobel-díjas magyar származású Berlinben született kanadai kémikus.
- 75 éve, 1934. január 20-án hunyt el Deák-Ébner Lajos magyar festőművész (* 1850).
- 75 éve, 1934. január 20-án született S. Nagy István, a „slágergyáros”, Ihász Gábor, Máté Péter, Szécsi Pál és sok más kiválóság alkotótársa.
- 65 éve, 1944. január 23-án hunyt el Edvard Munch norvég expresszionista festőművész, grafikus (* 1863).
- 65 éve, 1944. január 23-án hunyt el Szebellédy László kémikus, egyetemi tanár, a Műegyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézetének igazgatója, a coulometriás titrálás fizikai-kémiai alapelveinek kidolgozója (* 1901).
- 60 éve, 1949. január 19-én hunyt el Patai Imre gépészmérnök, a hazai elektroncsőgyártás kiemelkedő alakja (* 1894).
- 60 éve, 1949. január 20-án tartotta alakuló közgyűlését a Hőerőgazdálkodási Tudományos Egyesület (1952-től Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület) a Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete (Budapest V. ker., Szalay u. 4.) székházában.
- 55 éve, 1954. január 21-én az Egyesült Államokban vízrebocsátották az első atommeghajtású tengeralattjárót, a „Nautilust”.
- 50 éve, 1959. január 25-én XXIII. János pápa a Falakon kívüli Szent Pál-bazilikában bejelentette, hogy római egyházmegyei zsinatot akar tartani (500 év után először), s ekkor jelentette be a II. vatikáni zsinat összehívását is, amelyet aztán 1962. október 11-én nyitott meg.
- 25 éve, 1984. január 20-án hunyt el Johnny Weissmüller ötszörös olimpiai bajnok amerikai úszó, aki sportteljesítményén kívül a filmművészetben Tarzan alakításával vált halhatatlanná (* 1904).
- 25 éve, 1984. január 21-én hunyt el Mihail Alekszandrovics Solohov Nobel-díjas orosz regényíró, elbeszélő (* 1905).
- 25 éve, 1984. január 24-én hozta forgalomba az Apple Computer a Steve Jobs irányításával kifejlesztett és áttörést hozó első Macintosh személyi számítógépet, amelyet január 22-én „1984” nevezetes televíziós reklámjával indított útjára.
- 20 éve, 1989. január 22-én ünnepeltük meg először Fasang Árpád 1985-ös kezdeményezése nyomán a Magyar Kultúra Napját annak tiszteletére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen napon írta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével nemzeti imádságunk lett. 2008-ban ezen ünnepnapon kezdődött hivatalosan a Reneszánsz Éve.
- 20 éve, 1989. január 22-én hunyt el Weöres Sándor, magyar költő, író (* 1913).
- 20 éve, 1989. január 23-án hunyt el Salvador Dalí katalán festőművész (* 1904).
3. hét: január 12–18.
- 480 éve, 1529. január 18-án készült el Luther Márton Kis kátéja, az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata.
- 450 éve, 1559. január 15-én koronázták meg I. Erzsébetet (angolul: Elizabeth I), Anglia és Írország királynőjét, az újkori Anglia egyik legnagyobb uralkodóját, akinek uralma alatt országa tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált († 1603).
- 365 éve, 1634. január 17-én hunyt el Szenczi Molnár Albert, Biblia-kiadó református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító (* 1574).
- 320 éve, 1689. január 18-án született Montesquieu, a francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, „A törvények szelleme” című alapmű szerzője, a népek tanítómestere az alkotmányozásban († 1755).
- 255 éve, 1754. január 13-án született Laczkovics János huszárkapitány, a magyar jakobinus mozgalom egyik kivégzett vezetője († 1795).
- 250 éve, 1759. január 15-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség számára a világ egyik legrangosab múzeuma, a - nagyrészt Sir Hans Sloane (1660-1753) fizikus, orvos, tudós gyűjteményére támaszkodva II. György brit király által megalapított, és a parlament jóváhagyásával 1753. június 7-én törvénybe iktattott - British Museum.
- 185 éve, 1824. január 13-án született Hollán Ernő hadmérnök, altábornagy, államtitkár, az MTA tagja, a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alapítója és első elnöke († 1900).
- 150 éve, 1859. január 13-án hunyt el Montevideóban Debály Ferenc József, más néven Francisco José Debali uruguayi magyar származású zeneszerző, karnagy, Uruguay és Paraguay nemzeti himnuszának szerzője (* 1791).
- 155 éve, 1854. január 14-én született Gelléri Mór, közgazdasági szakíró, a magyar iparfejlesztés kiemelkedő alakja († 1915).
- 140 éve, 1869. január 15-én született Stanisław Wyspiański lengyel festő, grafikus, költő és drámaíró, a szimbolizmus és a szecesszió kiemelkedő alkotója († 1907).
- 140 éve, 1869. január 18-án hunyt el Szemere Bertalan, a független polgári Magyarország első köztársasági kormányának miniszterelnöke (* 1812).
- 115 éve, 1894. január 17-én született Szőnyi István (festő, 1894–1960) magyar festőművész († 1960).
- 105 éve, 1904. január 13-án Budapesten bemutatták Bartók Béla Kossuth-szimfóniáját.
- 100 éve, 1909. január 12-én hunyt el Hermann Minkowski litván születésű német matematikus, aki megalkotta és kidolgozta a számok geometriáját és geometriai módszereket alkalmazott bonyolult problémák megoldására a számelméletben, a matematikai fizikában és a relativitáselméletben (* 1864).
- 100 éve, 1909. január 12-én született Méliusz József erdélyi író, költő, műfordító († 1995).
- 90 éve, 1919. január 18-án nyitották meg az I. világháborút lezáró békekonferenciát Párizsban.
- 80 éve, 1929. január 15-én született Martin Luther King Jr. amerikai polgárjogi vezető, Nobel-békedíjas († 1968).
- 80 éve, 1929. január 18-án első ízben került sor a Baumgarten-díj kiosztására.
- 45 éve, 1964. január 12-én hunyt el Pávai-Vajna Ferenc geológus, a hazai kőolaj‑ és földgázkutatás, valamint a hévízkutatás és a geotermikus energia hasznosításának jeles úttörője (* 1886).
- 35 éve, 1974. január 17-én hunyt el Glancz Sándor négyszeres világbajnok asztaliteniszező (* 1908).
- 15 éve, 1994. január 17-én hunyt el Cziffra György zongoraművész (* 1921).
2. hét: január 5–11.
- 685 éve, 1324. január 8-án hunyt el Marco Polo velencei kereskedő, utazó, aki kínai utazása során Kubilaj kán szolgálatában több fontos hivatalt töltött be (* 1254).
- 450 éve, 1559. január 5-én nyitották meg a Kálvin János kezdeményezésére megalapított genfi Akadémiát, amelynek vezető tanára Kálvin tanítványa és barátja, Béza Tódor lett; az Akadémia azóta is tevékenyen hozzájárul a kálvinista teológia tanításához.
- 390 éve, 1619. január 7-én hunyt el Nicholas Hilliard, az angol miniatúrafestészet híres képviselője, arcképfestő, aranyműves, udvari festő; N. Pataki Márta róla írt alkotása lett a 10 milliomodik szócikk a Wikipédián († 1547 k.).
- 245 éve, 1764. január 7-én volt a madéfalvi veszedelem, latinul a Siculicidium, azaz székelygyilkosság: Mária Terézia uralkodása alatt az ősi alkotmányos szabadságukat védő csíki és háromszéki székelyek ellen tömeggyilkosságot követett el a Habsburg birodalmi hadsereg: a vérfürdőben ágyútűzzel kétszáz székely férfit megöltek, majd gyermekek, asszonyok és öregek tömegét hajszoltak a dermesztő fagyban a halálba.
- 200 éve, 1809. január 6-án született Petzval Ottó mérnök-matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Petzval József öccse († 1883).
A madéfalvi vérengzés áldozatainak emlékműve
- 190 éve, 1819. január 6-án született Degré Alajos, a Petőfi Sándor vezette 1848-as márciusi ifjak körébe tartozó ügyvéd († 1896).
- 160 éve, 1849. január 8-án este Nagyenyeden 10 000 felfegyverzett román a madéfalvi vérengzést is felülmúló pogromot hajtott végre a védtelen békés lakosság ellen; legyilkoltak mintegy 600 embert, felgyújtották a várost, elpusztították a Bethlen Gábor alapította főiskolát, benne 30 000 kötetes könyvtárát és felmérhetetlen értékű kézirattárát.
- 160 éve, 1849. január 8-án Windischgrätz herceg tábornagy Pesten elfogatta Batthyány Lajos grófot, a polgári Magyarország első miniszterelnökét.
- 140 éve, 1869. január 10-én a M. Kir. Természettudományi Társulat megindította havi folyóiratát, a Szily Kálmán által szerkesztett Természettudományi Közlönyt, a ma Természet Világa címen megjelenő nagy sikerű, rangos tudománynépszerűsítő folyóiratot.
- 140 éve, 1869. január 11-én született Aujeszky Aladár orvos, mikrobiológus, az Állatorvosi Főiskola tanára, a kutyák veszettség elleni kötelező oltásának bevezetője, a róla elnevezett nyúltagyvelő-bénulás felfedezője († 1933).
- 125 éve, 1884. január 6-án hunyt el Gregor Mendel botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója (* 1822).
- 115 éve, 1894. január 8-án született Tkálecz Vilmos, az ún. Vendvidéki Köztársaság alapítója, aki 1922 után eltűnt.
- 110 éve, 1899. január 5-én született Alexits György matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja († 1978).
- 95 éve, 1914. január 5-én született Straub F. Brunó magyar biokémikus, akadémikus, 1988–1989 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke († 1996).
- 90 éve, 1919. január 6-án hunyt el Theodore Roosevelt, az Amerikai Egyesült Államok 26., 1901–1909 között hivatalban lévő elnöke (* 1858).
- 75 éve, 1934. január 8-án hunyt el Andrej Belij orosz író, költő, az orosz szimbolizmus kiemelkedő képviselője (* 1880).
- 60 éve, 1949. január 6-án hunyt el Victor Fleming amerikai filmrendező (Elfújta a szél; Oz, a csodák csodája) (* 1883).
- 60 éve, 1949. január 9-én hunyt el Abody Előd aviatikus, műegyetemi tanár (* 1896).
- 20 éve, 1989. január 11-én hunyt el Ábrahám Ambrus magyar zoológus, ideghisztológus, az MTA tagja (* 1893).
- 10 éve, 1999. január 9-én hunyt el Bogdán János tanár, Európa első roma iskolaigazgatója, a pécsi Gandhi Gimnázium egyik alapítója (* 1963).
- 630 éve, 1378. december 31-én született Alfonso Borgia, azaz a későbbi III. Callixtus pápa († 1458), aki erkölcsi támogatásával segítette a Hunyadi János vezette 1456-os keresztes háborút.
- 575 éve, 1484. január 1-jén született Ulrich Zwingli svájci teológus, reformátor, a református egyház egyik alapítója († 1531).
- 420 éve, 1589. január 1-jén kelt Károli Gáspár előljáró beszéde a Vizsolyi Bibliához, amelynek nyomtatását 1589. február 18-án kezdték meg, és 1590. július 20-án fejezték be.
- 210 éve, 1799. január 2-án hunyt el Szily János, a Szombathelyi Egyházmegye első püspöke (* 1735).
- 200 éve, 1809. január 4-én született Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozója († 1852).
- 175 éve, 1834. január 2-án született Vaszilij Grigorjevics Perov orosz festőművész. († 1882).
- 160 éve, 1849. január 2-án született August Strindberg svéd dráma- és regényíró († 1912).
- 145 éve, 1864. január 1-jén megindult a Fővárosi Lapok című irodalmi napilap, Tóth Kálmán szerkesztésében, Emich Gusztáv kiadásában.
- 140 éve, 1869. január 4-én született Lyka Károly művészettörténész, kritikus, festő († 1965).
- 130 éve, 1879. január 1-jén született William Fox (Friedmann Vilmos) magyarországi származású amerikai filmgyáros, producer, a Fox Film Corporation és a Fox West Coast Theatres mozihálózat alapítója († 1952).
- 130 éve, 1879. január 1-jén született Edward Morgan Forster angol regényíró, novella- és esszéíró († 1970).
- 117 éve, 1892 január 3-án született a felülmúlhatatlan angol mítoszteremtő és filológus, a több műve mellett a Gyűrűk Ura világának megalkotója J. R. R. Tolkien
- 115 éve, 1894. január 1-jén hunyt el Heinrich Hertz német fizikus, a fényelektromos hatás felfedezője (* 1857).
- 110 éve, 1899. január 1-jén született Lev Vlagyimirovics Kulesov orosz-szovjet filmrendező, -teoretikus († 1970).
- 95 éve, 1914. január 3-án hunyt el Csikász Imre szobrászművész (* 1884.
- 90 éve, 1919. január 1-jén született Jerome David Salinger amerikai író, az 1951-ben megjelent Zabhegyező (The Catcher in the Rye) című regény szerzője.
- 80 éve, 1929. január 3-án született Sergio Leone olasz filmrendező († 1989).
- 50 éve, 1959. január 3-án lett Alaszka az Amerikai Egyesült Államok 49. tagállama.
- 50 éve, 1959. január 4-én a Luna–1 elhaladt a Hold mellett, és Nap körüli pályára állt, ezzel a Naprendszer első mesterséges bolygója lett.
- 50 éve, 1959 januárjában állt hadrendbe a világ legelterjedtebb sugárhajtású vadászrepülőgépe, a szovjet MiG–21-es.
- 35 éve, 1973. december 29-én megindult a forgalom Budapesten az újjáépített és a Mexikói útig meghosszabbított Millenniumi földalattin.
- 35 éve, 1973. december 31-én hunyt el Prinz Gyula geológus, geográfus, néprajzkutató (* 1882)
- 30 éve, 1978. december 30-án hunyt el Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna (* 1893).
- 20 éve, 1988. december 29-én született Szávay Ágnes világhírű magyar teniszcsillag.