Ugrás a tartalomhoz

Wellisch Andor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wellisch Andor
SzületettWellisch Andor István
1887. február 14.
Budapest
Elhunyt1956. március 6. (69 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiWellisch Alfréd
Foglalkozásaműépítész
SírhelyeFarkasréti temető (43-1. sírbolt)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wellisch Andor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vágvecsei Wellisch Andor, teljes nevén: Wellisch Andor István, 1946-tól Vecsey Andor (Budapest, 1887. február 14. – Budapest, 1956. március 6.)[3] zsidó származású magyar műépítész, Wellisch Alfréd építész fia.

Pályafutása

[szerkesztés]

Vágvecsei Wellisch Alfréd (1854–1941) építész és baranyavári Ullmann Vilma (1861–1945) gyermekeként született. 1910-ben szerezte diplomáját a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban munkálkodott Bruno Möhringgel és Kaufmann Oszkárral. 1912-ben belépett apja irodájába, s 1914-ben átvette azt.

Az első világháború idején (1914–1918 között) katonai szolgálatot teljesített, ezen belül 24 hónapon át mérnökhadnagyi beosztásban volt a fronton, főként az egyik császárvadászezred utászcsapatához beosztva. Számos kitüntetést kapott (Signum Laudis a kardokkal, koronás érdemkereszt a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesültérem, Marianer-Kreuz).[4]

Eleinte belső berendezések tervezésével foglalkozott, amit később budapesti villák, nyaralók, a nagy háborút követően pedig nagyobb bérházak, illetve az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. számára számos bányatelep lakó- és kiszolgáló épületei (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületek egészítettek ki. 1925-ben adták át az általa tervezett rákosi lóversenypálya létesítményeit, melyek építését a Budapesti Új Lóversenytért Építő Rt. finanszírozta, s melynek épületeit a szaksajtóban Alpár Ignác mutatta be. Wellisch munkája során több helyen is megfordult. Irodájának vezetője 36 évig Vidarény Iván volt, aki jelentékeny részt vett ki a tervezési munkálatokból. 1920. november 15-én Budapesten házasságot kötött a nála 7 évvel fiatalabb, evangélikus vallású Brabecz Alice-zal (1895–1980),[5] Brabecz Gyula és Führer Erzsébet leányával.[6] 1946-ban Wellisch családi nevét Vecsey-re változtatta.[7] Sírja a Farkasréti temetőben áll.

Érdekesség, hogy már gimnáziumi tanulmányai alatt – a nyár szünetek idején – dolgozott édesapja irodájában.[4] Nógrád-megyei Horthy-telepét maga Horthy Miklós is meglátogatta több ízben.[4]

Építkezései mellett 1918-tól a Székesfővárosi Árvaszék hites szakértője, biztosítóintézetek, a Magyar Általános Hitelbank, illetve egyéb magyar és külföldi bankok szakértője volt. A székesfővárosi törvényhatóságban bizottsági tagként működött (főleg városi építési ügyekkel foglalkozva), tagja volt a képzőművészeti bizottságnak és a kórházépítő bizottságnak, illetve választmányi tagja a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek is.[4]

Az első világháború előtt népies szecessziós stílusban, az 1920-as években újhistorizáló stílusban, az 1930-as évektől modern formában tervezi épületeit.[5] Számos tervpályázaton vett részt.[4] Építkezéseinél mindig szem előtt tartotta a művészi kiképzést és praktikus alaprajzot.[4] Számos épületén art déco formai megoldások, díszítések figyelhetők meg.[8]

A második világháború utáni építészi tevékenysége nem ismert.[5] 1956-ban hunyt el 69 éves korában. A Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra. Az édesapja által tervezett mauzóleumban szülei, felesége, és gyermekei együtt nyugszanak.[5]

Ismert épületeinek listája

[szerkesztés]
Cím Név Év Megjegyzés Kép
Virányos villa[4] 1910 k.
Budapest, Abonyi u. 29. / Izsó u. 9. Márkus-féle bérvilla[4][9][5] 1911
Budapest, Visegrádi u. bérház[4] 1912–1914
Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 33. Székely-bérház és villa[10][5] 1914
Budapest, Garas u. 12. Lukács-bérvilla[4] 1914[11][5]
Budapest, Retek u. bérház[4] 1912–1914
Budapest, Trombitás u. 12. villa[4][12][5] 1914
Baglyasalja az Északmagyarországi Kőszénbánya kb. 200 házból[5] álló tisztviselő- és munkástelepek
iskolákkal, kaszinókkal, gazdasági és jóléti épületekkel, irodákkal[4] 		1920-as évek
Nógrád m. Horthy-telep[4] 1920-as évek
Budapest, Albertirsai út 2. Új lóversenytér I. és II. osztályú tribünje[4][5] 1923–1924[13] Münnich Aladárral közös munka.
Budapest, Sas u. 25. a Salgótarjáni Kőszánbánya székháza[4] 1923–1924
Budapest, Böszörményi út Magyar Általános Hitelbank tisztviselő bérházcsoportja[4] 1924[5] Jónás Dáviddal közös munka.
Miskolc, Búza tér 1. Vásárcsarnok[14] 1924–1926 Adler Károly 1889-es vásárcsarnokának átépítése. Münnich Aladárral közös munka.
Budapest, Kozák tér 13–16. Rákospalota elemi iskola[4] 1928[5]
Budapest, Amerikai út 25. Zuglói telefonközpont[5] 1930 Az épületben később posta került kialakításra.
Budapest, Napraforgó u. 7. lakóház[5] 1931 A Napraforgó utcai kísérleti lakótelep részeként.
Budapest, Pasaréti út 22. Kuttn-ház[5] 1931
Budapest, Pasaréti út 24. Kuttn-ház[5] 1931
Budapest, Pasaréti út 31. Krausz-ház[5] 1931
Pétfürdő Nitrogénművek és lakótelepe[8] 1931[4] Münnich Aladárral és Quittner Ervinnel
Budapest, Hargita u. 6. villa[8][5] 1932
Budapest, Mátyás út 31. Fellner-ház[5] 1932–1933
Budapest, Széchenyi rakpart 12–13. / Kossuth Lajos tér 18. / Markó u. 1. a Biarritz-ház homlokzatának egységesítése[5] 1935–1940 A terveket több építész (Preisich Gábor, Vadász Mihály, Verő Imre, Fried Miksa, Fenyves István) készítette, Wellisch csak a homlokzatrészek egységesítését végezte el.
Budapest, Váci u. 9. Corso mozi átépítése[8] 1936–1937
Budapest, Károly körút 25. Helvetia Rt. bérháza[5] 1937 Az úgynevezett Madách-házak részeként épült meg.
Budapest, Petőfi tér 3–5. lakóház[8][5] 1937–1938
Budapest, Tas Vezér u. 28. lakóház[8][5] 1939
Budapest, Nádor u. Hild József építette házra emeletráépítés [4] ?
Budapest, Rákospalota Rákospalotai óvoda[4] ?
Mád elemi iskola[4] ?

A fentieken túl számos gyárépületet, villát, bérházat tervezett, bankokat és egyéb épületeket alakított át.[4] Ő volt az ellenőrzője az Újlipótvárosi Dunapark-háznak (1935–1937).[5]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • ?: Generali Biztosító palotája, Budapest, Ferenc József tér[4]
  • ?: MÁV tisztviselőházak[4]
  • ?: bérháza, Budapest, Kálvin tér[4]
  • ?: Palatinus-házcsoport[4]
  • ?: bankpalota, Fiume (65 terv közül II. díj)[4]
  • ?: interieur (Hauszmann-díj)[4]
  • 1914: Rákosmezei Gazdasági Iskola, Budapest[4]
  • 1914: Állami Főgimnázium, Aranyosmarót[4]
  • 1935: a főváros rendezési terve[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. polgári halotti akv. 178/1956. folyószáma alatt.
  4. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae Az 50 éves Vállalkozók Lapja jubileumi albuma, i. m., 257–259. o.
  5. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y Gottdank, i. m., 288–291. o.
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. polgári házassági akv. 798/1920. folyószáma alatt.
  7. ↑ 39.163/1945 B.M. sz.
  8. ↑ a b c d e f Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, I. kötet, III., javított kiadás, 2022, 266. o.
  9. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=14&cim=abonyi-u-29&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  10. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=szilagyi-e-fasor-33&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  11. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=garas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  12. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=02&cim=trombitas-u-12&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  13. ↑ https://budapest100.hu/house/albertirsai-ut-2/
  14. ↑ https://minap.hu/cikk/akkor-es-most-buza-teri-vasarcsarnok

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wellisch_Andor&oldid=27514671”