Viðey
Viðey | |
Viðey szigete Reykjavík felől, háttérben az Esja hegye | |
Közigazgatás | |
Ország | Izland |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő |
Népsűrűség | 0 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Atlanti-óceán |
Terület | 1,59 km² |
Hosszúság | 2,9 km |
Szélesség | 0,72 km |
Tengerszint feletti magasság | 32 m |
Időzóna | UTC±00:00 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 64° 09′ 58″, ny. h. 21° 51′ 14″64.166088°N 21.853785°WKoordináták: é. sz. 64° 09′ 58″, ny. h. 21° 51′ 14″64.166088°N 21.853785°W | |
Viðey weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Viðey témájú médiaállományokat. |
Viðey (ejtsd kb. Videj) Izland partmenti szigete a főváros, Reykjavík közelében. A Kollafjörður öböl legnagyobb szigete. Közigazgatásilag a főváros része, de nem tartozik a tíz kerület egyikéhez sem, hanem az azt körülvevő „zöld gyűrű” (Græni Trefillinn) egyik eleme.
A Margitszigethez mérhető nagyságú szigetet már az izlandi honfoglalás idején, a 9. század végén használatba vették a betelepülők, és juhokat tenyésztettek rajta. A hely azzal az előnnyel is járt, hogy a tél közeledtével könnyű volt összeterelni az állatokat a vízzel körülvett területről. A 10. századra állandó település is létrejött ott.[1]
A kereszténység felvétele, 1000 után a hely vallási jelentőséget kapott, gazdasági szerepe visszaszorult. 1226-ban Ágoston-rendi kolostort alapítottak itt, amelynek falai között Snorri Sturluson is megfordult. 1536-ban, a reformáció idején a dán király birtokába került a sziget. 1550-ben Jón Arason katolikus püspök még visszafoglalta, de az ő kivégzése után a szerzetesrendet végleg feloszlatták.
1751-ben a sziget Skúli Magnússon birtoka lett. Skúli az izlandi főváros felépítésében is nagy szerepet játszott, e szigeten emelte az ország első jelentős kőépületét. 1774-ben templomot is építettek a szigeten.
A 20. század első felében még egy mintegy 100 fős halászközösség lakott a szigeten. 1986-ban az addigra elnéptelenedett terület a főváros tulajdonába került és fokozatosan népszerű kirándulóhellyé vált, amit komppal lehet megközelíteni.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ S. László Katalin 204. oldal
- ↑ S. László Katalin 204. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ S. László Katalin: Katalin, S. László. Izland. Tóni Túra (1996). ISBN 963 502 621 8