Vaterit
Vaterit | |
Általános adatok | |
Kémiai név | kalcium-karbonát |
Képlet | CaCO3 |
Kristályrendszer | hexagonális |
Ásványrendszertani besorolás | |
Osztály | Karbonát- és rokon ásványok |
Alosztály | Pótanion nélküli vízmentes karbonátok |
Azonosítás | |
Szín | színtelen sárgás, szürkésfehér vagy tejfehér |
Porszín | fehér |
Fény | üvegfényű |
Átlátszóság | átlátszó vagy áttetsző |
Keménység | 3 |
Hasadás | kitűnően a romboéderek mentén |
Törés | kagylós |
Oldhatóság | sósavban pezsegve oldódik |
Sűrűség | 2,54 g/cm³ |
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaterit témájú médiaállományokat. |
A vaterit egy karbonátásvány, a kalcium-karbonát hexagonális kristályrendszerű ásványa. Főleg ortorombos kristályokban található. Gyakori tömeges kristályos, finomszemcsés megjelenése. A kalcit és aragonit polimorf változata, megkülönböztetni csak a kristályszerkezet alapján lehet. Nevét felfedezőjéről, Heinrich Vater német mineralógusról kapta.
Kémiai összetétele
[szerkesztés]Keletkezése
[szerkesztés]Elsődlegesen szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Metaszomatikus, metamorf képződése is gyakori. Üledékes megjelenésekben tengeri üledékekben fordul elő. Szkarnosodásokban is megtalálható.
Előfordulása
[szerkesztés]Ausztria területén Salzburg közelében és Obersulzbach völgyében. Németországban Baden-Württemberg tartományban és Szászországban. Lengyelországban a sziléziai területeken és Katowice vidékén. Törökországban vannak jelentős előfordulások. Oroszországban a murmanszki régióban és a Kola-félszigeten. Az Egyesült Államokban Arizonában Phoenix közelében és Michigan szövetségi államokban. Kanada területén Quebec tartományban. Megtalálható Japán Hokkaidó szigetén és a Dél-afrikai Köztársaságban Hotezal vidékén.
Magyarországi előfordulása
[szerkesztés]A Budai-hegység dolomitjaiban 1968-ban mutatták ki másodlagos képződésű megjelenését. A Gellért-hegy területén is megtalálható gipsz, aragonit, magnezit és kalcit társaságában.
Források
[szerkesztés]- Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
- Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.