Varese

A településen világörökségi helyszín található

Varese
Az egykori hercegi palota, ma városháza
Varese címere Varese zászlaja
Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lombardia
Megye	Varese (VA)
Frazionék	Avigno, Belforte, Biumo Inferiore, Biumo Superiore, Bizzozero, Bobbiate, Bosto, Bregazzana, Bustecche, Calcinate degli Orrigoni, Calcinate del Pesce, Campo dei Fiori, Capolago, Cartabbia, Casa Bassa, Casbeno, Cascina Gualtino, Cascina Mentasti, Caverzasio, Fogliaro, Gaggio, Giubiano, Lissago, Masnago, Mirasole, Mustonate, Oronco, Prima Cappella, Rasa di Varese, San Fermo, Sangallo, Santa Maria del Monte, Sant'Ambrogio, Schiranna, Ungheria, Velate
Polgármester	Davide Galimberti (2016. június 20. – )
Védőszent	Szent Viktor
Irányítószám	21100
Körzethívószám	0332
Forgalmi rendszám	VA
Testvérvárosok	Lista Gyulafehérvár (2003–) Tungling Romans-sur-Isère
Népesség
Teljes népesség	78 409 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	1493 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	382 m
Terület	54,93 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′, k. h. 8° 50′45.816666666667, 8.8333333333333
Elhelyezkedése Varese térképén
Varese weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varese témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Varese (lombardul Vares) olasz város, Lombardiában. Az azonos nevű megye központja.

Fekvése

A svájci határ közelében, Milánótól 55 km-re északra, a Lago Maggiore és a Comói-tó között terül, az Alpok lábánál.

Története

A Villa Mirabellóban (régészeti múzeum) látható leletek szerint már Kr. e. 5000-ben lakott település volt. A császárkor óta a Milánó felé menő stratégiai fontosságú út mellett terült el. Egy 1068-ból származó irat kereskedelmi helyként jelöli meg.

A középkorban a Milánói Hercegséghez tartozott, akkoriban jelentős erődítéseket végeztek, amelyek között a Castello di Belforte, 1164-ben és 1175-ben Barbarossa Frigyes német-római császárt is vendégül látta. 1168-ban belépett a Lombard Ligába. III.Henrik császár alatt, a pápaság elleni eretnek-harcban a milánói Viscontiak oldalán, a comói Torriani család ellen harcolt, amelyben a comóiak végül is kirabolták és erődítményeit jórészt lerombolták.

1237-ben Varese Milánó oldalán Barbarossa unokája, II.Frigyes császár ellen küzdött.

A trecentóban már alkotmány szabályozta a városi életet. A 17. században a protestáns fenyegetés ellen küzdött, majd járványok pusztították, amelyek közül az 1628-ast Alessandro Manzoni a Jegyesek című művében énekli meg. 1752-ben nemzetközi politika színterévé vált - ha rövid időre is - a Svájc határait megállapító kongresszus révén. 1757-ben vált Varese a hasonnevű megye székhelyévé.

Francesco d’Este (III. Ferenc), Modena hercege lett Milánó Ausztria által kinevezett kormányzója. 1766-ban Mária Terézia császárnőtől hűbérbirtokba kapta Varese városát is, ahonnan egész Lombardiát kívánta irányítani. Francesco d’Este alatt nyerte el a város legfényesebb ragyogását.

1797-ben a francia forradalom szele is megütötte, majd Bonaparte Napóleon 1799-ben Joséphine de Beauharnais és Murat kíséretében fényes ünneplésben részesült.

1816-ban, I. Ferdinánd osztrák császár, önállóságát elvéve, Como megyéhez csatolta.

1830-ban gázvilágítást kapott, 1857-ben Varese elnyerte a királyi város rangját, majd vasútépítésbe fogtak. 1865-ben futott be az első szerelvény Gallarate felől a Milánó-Varese vonalon.

1859-ben a második függetlenségi háborúban a Giuseppe Garibaldi vezette alpesi vadászok fölszabadították a várost a győztes varesei csata során, amely így formailag a Szárd Királysághoz került. A nemzeti egység létrejötte, 1861-ben ugródeszkául szolgált Varese fejlődéséhez. Az ipari-gazdasági fejlődés rohamléptekkel haladt előre. Luxusvillák, parkok százai és kisebb villák ezrei épültek ekkor tiszta Liberty-stílusban. Sommaruga műépítész, a 900-as évek elején építette a ma is működő Grand Hotel Palace-t, a Grand Hotel Excelsiort (ma a prefettura székhelye), a Grand Hotel Campo dei Fiorit, amely mára elhagyatott állapotba került.

1927-ben a Nemzeti Fasiszta Párt (PNF), új szerepet szánt Varesének; Mussolini székhellyé tette, a Varese, Gallarate és Busto Arsizio között a székhelységért folyó versenyben. Egyidejűleg a községi területét nagymértékben megnövelték a 9 határos községgel: Bizzozero, Bobbiate, Capolago, Induno Olona (amely 1950-ben megint különvált, Bregazzana nélkül), Lissago, Masnago, Sant’Ambrogio Olona, Santa Maria del Monte e Velate. 1929-ben annektálta még Calcinate del Pesce, Gudo, Gaggio e Mustonate községeket is. Abban az időben volt az utolsó nagy gazdasági és turisztikai fejlesztés, a szabadságjogok korlátozásával, amelyet a fasiszta rendszer finanszírozott.

1927-ben - Olaszországban az elsők között - megalapították a Varesei Rotary Clubot.

Népessége

A népesség számának alakulása:

Gazdasága

Varese mindig is fontos ipari város volt, egykor a textil-, a bőr-, és a fémfeldolgozás volt a jelentős, ma különösen az elektronikában és a repülőgépgyártásban jeleskedik a város, ilyen gyárak: az Aermacchi (Repülőgépgyár), AgustaWestland (helikopter-összeszerelő gyár), Cagiva (motorgyár, a gyárneve egy mozaikszó: CAstiglioni GIovanni VArese), Ignis-üzem, és itt van a Whirlpool leányvállalata.

Oktatás

Varesében található az „európai iskola”, ahol 4 és 18 év közötti diákoknak tanítanak európai nyelveket.

Közlekedés

Három vasúti pályaudvara van. A várostól délre található a Milánó-Malpensai repülőtér.

Híres szülöttei

• Flaminio Bertoni, designer és szobrász, sz. Masnagóban, 1903-ban.
• Giulio Bizzozero, hisztológus (szövettanász), sz. 1846.
• Laura Bono, énekes, zeneszerző, sz. 1979-ben.
• Flavio Premoli, billentyűs és zeneszerző, sz. 1949-ben.
• Giuseppe Bonomi, manager, sz. 1958-ban.
• Matteo Bordone, újságíró és rádiós műsorvezető, sz. 1974-ben.
• Lilli Carati, színésznő
• Giacomo Campiotti, rendező, sz. 1957-ben.
• Bernardino Castelli, szobrász, sz. Velatében 1646-ban.
• Edoardo Costa, színész, sz. 1967-ben.
• Emilio Dandolo, patrióta, sz. 1830-ban
• Enrico Dandolo, patrióta, sz. 1827-ben.
• Renato De Maria, rendező, sz. 1958-ban.
• Francesco De Tatti, festő, működött 1512 és 1527 között.
• Liliano Frattini, újságíró és pranoterapeuta, sz. 1934-ben.
• Don Giuseppe Gervasini, sacerdote, sz. Sant'Ambrogio Olonában, 1867-ben.
• Massimiliano Cavallari, komikus és színész, sz. 1963-ban.
• Roberto Maroni, politikus, sz. 1955-ben.
• Franco Matticchio, képregényrajzoló, sz. 1957-ben.
• Mario Monti, közgazdász, 2011-től Olaszország miniszterelnöke, sz. 1943-ban.
• Attilio Nicora, bíboros, sz. 1937-ben.
• Aldo Nove, író, sz. 1967-ben.
• Cesare Paravicini, patrióta és politikus, sz- Milánóban, 1810-ben, de Varesében élt.
• Pio Pion, vállalkozó, sz. 1887-ben.
• Luigi Sacco, a feketehimlő-vakcina úttörő orvosa sz. 1769-ben.
• Francesco Scardamaglia, forgatókönyvíró, producer-rendező, sz. 1945-ben.
• Carlo Scognamiglio, politikus, sz. 1944-ben.
• Don Vittorione, presbiter és misszionárius, sz. 1926-ban.
• Giuseppe Zamberletti, politikus, sz. 1933-ban.
• Giuseppe Pambieri, színész, sz. 1944-ben.

Látnivalók

• Sacro Monte di Varese - ami 2003 óta az UNESCO világörökség része
• San Vittore-templom - jelenlegi formájában 1600 körül, Pellegrini Tibaldi tervei szerint épült, 72 m magas négyzetes alaprajzú és öt különböző nagyságú szintre tagolt, gazdagon díszített harangtornya valamivel későbbi keletű. Legújabb része klasszicista stílusú homlokzata, amely Leopoldo Pollak műve és 1795-ből származik.
• San Giovanni-keresztelőkápolna - a 12. század végén épült egy 8. századi kápolna alapjaira.
• Giardini Pubblici - a város nagy parkja
• Palazzo Ducale - Modena hercege palotájának épült 1770-ben. Nyugati szárnyában kapott helyet a 70000 kötetes Biblioteca Civica (Városi könyvtár).
• Villa Mirabello - a 18. században épült

Testvérvárosok

• Franciaország Romas-sur-Isère, (1957 óta)
• Románia Gyulafehérvár, (2003 óta)

Panoráma

Nagyítás

Varese egy téli utcaképe

Források

• Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
• Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
• Lindner László: Milánó és az észak-olasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Varese témájú kategóriát.