Vénusz és Róma temploma
| Róma történelmi központja | |
| Világörökség | |
 | |
| Vénusz és Róma temploma | |
| Adatok | |
| Ország | Olaszország |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, III, IV, VI |
| Felvétel éve | 1980 |
| Elhelyezkedése | |
 Vénusz és Róma temploma
Pozíció Róma belvárosa térképén
| |
 é. sz. 41° 53′ 27″, k. h. 12° 29′ 23″41.890892°N 12.489750°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 27″, k. h. 12° 29′ 23″41.890892°N 12.489750°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vénusz és Róma temploma témájú médiaállományokat. | |
Venus és Róma temploma ókori római épület a Forum Romanumon. Hadrianus császár (117-68) eredetileg Nero Domus Aureájának előcsarnokába terveztette e templomot, melynek több oszlopát újra felállították.
Róma legnagyobb templomának szánták az épületet, s a város nevére utalva Rómának és a szépség istennőjének, s Vénusznak nevére szentelték fel. A rómaiak Romulus és Remus apjának, Aeneasnak szülőanyját tisztelték az istennőben.
A templom 140 méter hosszú és 60 méter széles, 150 porticus vette körül. Belsejében tulajdonképpen két ikerszentély volt. Mind Rómának, mind pedig a szépségistennőnek külön cellát terveztek. A Colosseum irányába tekintő, keleti apszisa maradt fenn, ahonnan Vénusz szobra a kelő napot nézhette. A túloldalon állt Róma szobra a nyugvó nap irányába, azaz a Forum felé tekintve. Ez utóbbi apszisát beépítették a Santa Francesca Romana templomba.
Mikor egy alkalommal Apollodórosz szót emelt, s bírálta a fülkékben ülő szobrok elnagyolt méretét, Hadrianus császár halálbüntetéssel sújtotta.
Ma a Colosseum felső szektoraiból lehet csupán rátekinteni az építményre, mivel nem látogatható.
Források
[szerkesztés]- Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.
- Fajth Tibor: Itália (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1980) ISBN 963-243-235-5
- Olivia Ercoli – Ros Belford – Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex KFt és Grafo Kft, Bp., 2000.) ISBN 963-9090-36-0
