Tenger
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/b/b8/%CE%A0%CE%B1%CF%81%CE%B1%CE%BB%CE%AF%CE%B1_%CE%9A%CE%B1%CE%BB%CE%BF%CE%B3%CF%81%CE%B9%CE%AC%CF%82_-_Kalogria_Beach.jpg/300px-%CE%A0%CE%B1%CF%81%CE%B1%CE%BB%CE%AF%CE%B1_%CE%9A%CE%B1%CE%BB%CE%BF%CE%B3%CF%81%CE%B9%CE%AC%CF%82_-_Kalogria_Beach.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/2/29/Enrin_u0.png/300px-Enrin_u0.png)
A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
A tengerek meghatározása nem egyértelmű, ezért több tenger (vagy tó) besorolása vitatott.
Köznapi értelemben tengernek nevezik például az óceánt sós vize és beláthatatlan távolságai miatt, gyakran tenger nevet kapnak sós-, vagy édesvizű tavak is, és előfordul az is, hogy széles körben tengernek tekintett vizeket mások tónak tartanak. A Kaszpi-tengert például nevezik Kaszpi-tónak, az Aral-tavat Aral-tengernek is, a jóval kisebb Holt-tengert viszont nem szokták tónak nevezni. Egy édesvizű tó Kineret-tó néven is ismert.
A tengerek jellegzetes illatát főként a vízinövények által nagy mennyiségben termelt dimetil-szulfonio-propionát (DMSP) baktériumok által történő lebontásakor bomlástermékként létrejövő dimetil-szulfid alkotja.[2]
Etimológia
[szerkesztés]A „tenger” török eredetű szó, a finnugrista[3] álláspont szerint csuvasos jövevényszó,[4] az ótörök teŋ (ejtése körülbelül teng) származéka, amelyhez egy ősi török főnévképző, az -er járul. A szó jelentése „tó” és „nagy folyó”. A középtörökben ten és tin változatai alakultak ki, innen erednek Don, a Donyec és a Dnyeper folyónevek is.
A Föld tengerei, óceánhoz tartozásuk szerint rendezve
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu
- ↑ A National Geographic 2007 októberi lapszáma.
- ↑ A múlt magyar finnugrista tudósai
- ↑ Az értől az óceánig, nyest.hu
További információk
[szerkesztés]- Michel Mollat du Jourdin: Európa és a tenger; ford. Rácz Judit; Atlantisz, Budapest, 1996 (Európa születése)