Ugrás a tartalomhoz

Tarpa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tarpa
Tarpa hajdúváros pecsétje 1708-ból
Tarpa hajdúváros pecsétje 1708-ból
Tarpa címere
Tarpa címere		 Tarpa zászlaja
Tarpa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásnagyközség
PolgármesterSzécsi Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4931
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség2299 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség49,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,73 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 22° 31′ 38″48.103889°N 22.527222°EKoordináták: é. sz. 48° 06′ 14″, k. h. 22° 31′ 38″48.103889°N 22.527222°E
Tarpa (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tarpa
Tarpa
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tarpa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarpa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tarpa nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A híres „kuruc” település Nyíregyházától mintegy 72 kilométerre északkeletre helyezkedik el, a Beregi-síkságon, a Tisza ölelésében, a Kárpátok lábai és az Alföld találkozásánál, közvetlenül az ukrán határ mellett. Egykor jó kereskedelmi útvonal mentén feküdt, s csak Trianon után szorult periférikus helyzetbe.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Beregsurány, kelet-délkelet felől Szatmárcseke, délkelet felől Nagyar, dél felől Tivadar, délnyugat felől Gulács, nyugat felől Hetefejércse, északnyugat felől pedig Márokpapi. Határszéle keleten bő 6 kilométer hosszban egybeesik az államhatárral, a legközelebbi települések abban az irányban Badaló (Бадалово) és Tiszacsoma (Чома).

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton közelíthető meg, Vásárosnamény-Gergelyiugornya felől a 4113-as, Fehérgyarmat, illetve Beregsurány felől pedig a 4127-es úton. Hetefejércsével és azon keresztül Csarodával a 4125-ös út köti össze.

Budapest felől a legcélszerűbb megközelítési útvonala: az M3-as autópályán Vásárosnaményig, majd a 41-es főúton, melyről vagy 53 kilométer után, Gergelyiugornyánál lehet letérni (ahonnan 17 kilométert kell még haladni negyedrendű úton), vagy a hetvenedik kilométer után, Beregsuránynál leágazva (onnan déli irányban, mintegy 6,6 kilométerre fekszik).

Története

[szerkesztés]

Tarpa' nevét 1299-ben említették először egy oklevélben Tarpa néven, majd 1321-ben Thorpa, 1332-ben Corpa, Torpa -ként írták. Ekkor már állt Szent Andrásról elnevezett temploma. A 13. században már népes község birtokosa a Tarpai család. Az 1333-as pápai tizedek lajstromában Torpának hívták. A szabálytalan alaprajzú település a középkorban már mezővárosi ranggal bírt. 1626. március 1-jén Bethlen Gábor fejedelem kiváltságlevelet adott a településnek, ami szabad kereskedelmet és teljes vámmentességet biztosított az egész ország területén. 1665-ben országos vásártartási jogot kapott I. Lipót királytól. A módos Szatmár vármegyei mezőváros fontos szerepet játszott a Rákóczi-szabadságharcot előkészítő bujdosómozgalomban. A helyi születésű Esze Tamásnak, II. Rákóczi Ferenc jobbágyának múlhatatlan érdeme, hogy 1703 tavaszán nem a törökországi száműzetésben élő Thököly Imrét, hanem a lengyel földön bujdosó fiatal Rákóczit nyerték meg a felkelés ügyének. Rákóczi nem csak Esze Tamást és családját vette pártfogásába, hanem Tarpának is hajdúvárosi kiváltságot adott.

A szabadságharc után a település kamarai kezelésbe került. A településen nem voltak uradalmi birtokok. Mindig kis- és középparasztok lakták. A nagyarányú állattenyésztés és gyümölcstermesztés mellett igen sok népi iparos járult hozzá a gazdagodásához, híres volt a tarpai zsindely, a lisztes- és a boroshordó. A tarpai kereskedők Máramarostól a Hegyaljáig messzire vitték az árukat. A település szerkezetében máig felfedezhető a falu évszázados múltja. A mai utcák zöme már a 18. században is megvolt, a nép ajkán még élnek a hajdani utcanevek: Nagy Derék, Tóhát, Hajnal, Kis utca, Velence. A szabálytalan, legtöbbször íves vonalú utcákat közök "szorosok" kötik össze. Az utcák találkozásánál általában tölcsérszerű terek alakultak ki, amelyek be is épültek. A soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkek általánosak, ahol nincs csűr, az udvart a kerttől legtöbbször vesszőből font, néha deszkakerítés választja el, amelynek átjáróját a tőkés kapu zárja. A Kossuth, a Rákóczi, a Hunyadi és az Árpád utcákon még sok népi klasszicista lakóház és „beszélő” kiskapu (talán azért nevezték el így, mert a fedeles kiskapu alatt beszélgettek az emberek), valamint gazdasági épület maradt fenn. A tarpai kerület képviselője volt 1931-1935 között a második világháborúban mártírhalált halt Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886-1944).

Közigazgatás-története

[szerkesztés]

Eredetileg Szatmár vármegyéhez tartozott, bár a Tisza túlsó partján beregi községek vették körül. A 19. század elejétől folyamatosan napirenden volt átcsatolása Bereghez, de erre Szatmár vármegye tiltakozása miatt csak hosszas huzavona után, 1836-ban került sor. Szatmár vármegye cserében megkapta a területébe ékelődő beregi enklávét, Nagydobost.

Tarpa Trianon után, 1920–1924 között Csonka-Bereg vármegye székhelye volt. 1924-ben Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye Vásárosnaményi járásához került. Az első bécsi döntést követően a járás előbb Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye, majd Kárpátalja visszacsatolása után ismét Bereg vármegye része lett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Kovács Béla (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Béla (független)[4]
  • 1998–1999: Kovács Béla (független)[5]
  • 2000–2002: Dr. Nyéky Tamás (FKgP)[6][7]
  • 2002–2006: Dr. Nyéky Tamás Boldizsár (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Kelemen Béla (független)[9]
  • 2010–2014: Szécsi Szabolcs (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szécsi Szabolcs (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Szécsi Szabolcs (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2024– : Szécsi Szabolcs (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2000. február 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[6] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

Tarpa népessége 2011-ben még 2096 fő volt, amely 2016 elejére 2456 főre emelkedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség.[14]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2164
2226
2322
2585
2315
2422
2299
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 1,1% ukránnak mondta magát (12% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,7%, református 71,8%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 2,8% (17,1% nem válaszolt).[16]

2022-ben a lakosság 83,7%-a vallotta magát magyarnak, 8,9% cigánynak, 2,5% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,8% volt római katolikus, 51,4% református, 4,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,3% ortodox, 0,1% evangélikus, 7% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[17]

A település ma

[szerkesztés]

A 4967 hektáros nagyközség 989 lakásában most 2527 lakos él, többnyire többnyire a mezőgazdaságból. A község határában a beregszászi hegyek előhírnökeként kiemelkedő Tarpai-hegy lankáin szőlőt, gyümölcsöt termelnek, jellegzetes a „nemtudom” szilva, a dió, és a jonatán alma. A szilvát aszalják, lekvárt és pálinkát is főznek belőle. A településen megkóstolhatjuk a híres tarpai szilvapálinkát és a szilvalekvárt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református temploma késő gótikus stílusban a 15. században készült. Részben a Várdaiak és a velük rokon Báthoryak építtették. Belső terében legértékesebbek a gótikus freskók. A gótikus stílusú műemlék nagyméretű, egyhajós, egytornyos melyet 1798-ban és 1812-ben átalakították. 1796-ban szentélyét a hajóval egyenlően kibővítették.
  • A falu másik műemléke a szárazmalom, amely az Észak-Tiszántúl egyetlen megmaradt szárazmalma. A mai napig teljes épségben megőrizte eredeti szerkezetét az úgynevezett járgányos malmot, melyet 1885-ben ácsoltak. Értékes agrártörténeti emlék. Az ún. Tokaji-féle malom fazsindellyel fedett, malomházra és járószínre osztott épület.
  • A tájházban megtekinthetik a község néprajzi tárgyait a helyi kismesterségek hagyományait és a történelmi múltat. A kétemeletes épületben működő tájházban külön termet szenteltek Esze Tamásnak, a város híres szülöttének, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endrének, aki a körzet országgyűlési képviselője volt.
  • Bajcsy-Zsilinszky Endre síremléke a tarpai temetőben található.

Természeti értékei

[szerkesztés]

Fokozottan védett erdei a Nagyerdő és a Téb-erdő. Területén 35 m magas, sok évszázados tölgyfa látható. A község határában, a beregszászi hegyek előhírnökeként, kis vulkáni kúpon magasodik a 154 m magas Nagy-hegy.

Képzőművészet

[szerkesztés]
  • 2016. október 9-én megnyithatta kapuit Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása[18] Tarpán is, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház galériájában. Különleges a helyszín, melyhez számos szép emlék fűződik a festőművész életéből. Az erőfeszítéseknek hála lehetővé vált, hogy a tarpai lakosság szélesebb köre is betekintést nyerjen Fülöp Sándor festményein keresztül az ő alázatos és mértéktartó munkásságába.

Híres emberek

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. ↑ a b A 2000. február 13-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. február 13. (Hozzáférés: 2020. május 22.)
  7. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  8. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  10. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  11. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  12. ↑ Tarpa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  13. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 24.)
  14. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Tarpa Helységnévtár
  17. ↑ Tarpa Helységnévtár
  18. ↑ Fülöp Sándor festőművész állandó kiállítása | Tarpa (magyar nyelven). www.tarpa.eu. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 25.)

További információk

[szerkesztés]
  • Tarpa Önkormányzatának honlapja
  • Tarpa az utazom.com honlapján
  • Tarpa Nagyközség öröksége – Nemzeti Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára
  • Esze Tamás: Tarpa és Esze Tamás; Szabolcs-Szatmár Megyei Ny., Nyíregyháza, 1966 (Szabolcs-szatmári könyvek)
  • Páll István: Tarpa, műemlékek; TKM Egyesület, Bp., 1984 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról; sajtó alá rend. Erdész Sándor; Jósa Múzeum, Nyíregyháza, 1989 (Jósa András Múzeum kiadványai)
  • Tarpa; szerk. Németh Péter; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • A tarpai iskola története; összeáll. Óbis Éva, Vachter Péter; Óbis Éva, Tarpa, 2005
  • Források Esze Tamás kuruc brigadéros életéhez és Tarpa Rákóczi-kori történetéhez, 1-2.; sajtó alá rend., jegyz. Mészáros Kálmán; Vay Ádám Múzeum Baráti Köre, Vaja, 2008–2010
  • Kuruckori kalandozások a történelmi Beregben. Eseménykrónika és turisztikai kiadvány; Önkormányzat, Tarpa, 2010
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tarpa&oldid=27479207”